2014. évi XCIII. törvény — mi változott? 2015. január 2.

2. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 5. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) Központi címregiszter: az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott nyilvántartás.”

3. § Az Nytv. 9. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A központi szerv Központi Okmánytárában – adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva – kezeli:)

„d) a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.”

4. § Az Nytv. 14. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)

„g) a címek tekintetében a központi címregiszterből automatikus adatátvétel;

h) a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés a g) pontba nem tartozó, de a címnyilvántartás részét képező adatok vonatkozásában;”

5. § (1) Az Nytv. 28/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvántartás központi szerve a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezeli a települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (a továbbiakban: címnyilvántartás).”

(2) Az Nytv. 28/A. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A címnyilvántartás tartalmazza)

„f) az ingatlan elhelyezkedését leíró címkoordinátát, valamint a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett címek esetén a helyrajzi számot;”

(3) Az Nytv. 28/A. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) A (2) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott címelemek a központi címregiszterből történő, folyamatos, automatikus adatátvétel útján a nyilvántartás részévé válnak.

(8) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt adatok címnyilvántartásba vételéről a jegyző gondoskodik.”

(4) Az Nytv. 28/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (2) bekezdés h)–n) pontjában foglalt adatok tekintetében a nyilvántartásba vételről a járási hivatal gondoskodik.”

10. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény

- a) 32/A. § (9a) bekezdése és

- b) 32/C. § (1) bekezdés m) pontja.

11. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az ingatlanok címadatát az ingatlan-nyilvántartás az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Interop. tv.) meghatározott központi címregiszterből (a továbbiakban: KCR) történő automatikus adatátvétel útján származtatott adatként tartalmazza.”

12. § (1) Az Inytv. IV. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„A központi címregiszterből történő adatátvétel és a címképző szerv értesítésének szabályai

25/A. § (1) E törvény rendelkezéseit a KCR-ből történő automatikus adatátvétel esetében, valamint a címképző szerv értesítése tekintetében ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatátvétel esetén az ingatlanügyi hatóság nem folytat le ingatlan-nyilvántartási közigazgatási hatósági eljárást.

(3) Az ingatlan címét érintő adatváltozás iránti bejelentést, megkeresést széljegyzés nélkül haladéktalanul érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, és a bejelentőt, megkeresőt tájékoztatni kell a címképzésre jogosult szervről. A kérelemhez csatolt okiratokat, ha azok más eljárás lefolytatásához nem szükségesek, a kérelmező, megkereső részére vissza kell küldeni.

(4) Az ingatlan címadata a KCR-ből történő automatikus adatátvétel (e törvény alkalmazásában a továbbiakban: címadatátvétel) útján válik az ingatlan-nyilvántartás részévé.

25/B. § (1) Az ingatlanügyi hatóság az alábbi változások átvezetéséről rendelkező, a címkoordinátákat és az ingatlan-nyilvántartási azonosító kódot is tartalmazó határozatának a megküldésével tájékoztatja a címképző szervet:

a) a telekalakítás (ideértve a kisajátítási eljárásban történt változást is),

b) az épület feltüntetése és törlése,

c) az épület önálló ingatlanná alakítása,

d) a társas- és szövetkezeti házalapítás, ezzel kapcsolatos módosítás és megszüntetés.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásban létrejövő új földrészletek és egyéb önálló ingatlanok megnyitásra kerülő tulajdoni lapján, ha rendelkezésre áll

a) telekmegosztás esetén a telekalakítás előtti címadatot,

b) telekösszevonás esetén a telekalakítással érintett földrészletek címadatának közös elemeit,

c) a 19. § (3) bekezdése szerinti esetben a törzslap címadatát

„címképzés alatt” megjegyzéssel kell feltüntetni.

(3) A tulajdoni lapot a címképző szerv (1) bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg – függetlenül attól, hogy a címképzésre sor kerül-e – a (2) bekezdés szerinti megjegyzéssel kell ellátni abban az esetben is, ha a meglévő címadat hiányában annak feltüntetésére nincs lehetőség.

(4) A „címképzés alatt” megjegyzés

a) a címképzési eljárást követő címadatátvétellel egyidejűleg, vagy

b) címképzési eljárás hiányában a címképző szerv által a címadatátvétellel azonos módon elküldött adatok alapján

automatikusan kerül törlésre az érintett ingatlan tulajdoni lapjáról.

(5) Az ingatlanügyi hatóság a címképző szerv részére az (1) bekezdés szerinti tájékoztatását elektronikus formában is teljesítheti.”

13. § Az Inytv. a következő 95. §-sal egészül ki:

„95. § (1) A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvénnyel (a továbbiakban: KCR tv.) megállapított címadatátvétel megtörténtéig az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban már meglévő címadatokat, a címadatrögzítés, illetve címadatváltozás alapjául szolgáló okiratnak megfelelően tartalmazza.

(2) A címadatátvétel útján történő adatváltozást követően az adott ingatlan címadatában bekövetkezett korábbi változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése alapjául szolgáló okiratban szereplő címadatot figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A címadatátvétellel még nem érintett címek esetében az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza a „felülvizsgálat alatt” megjegyzést, melyet a tulajdoni lapon az ingatlan címadata mellett kell megjeleníteni. A megjegyzés az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellegét nem érinti.

(4) Az ingatlan címadatát érintő, 2015. január 1. napján folyamatban lévő, valamint a megismételt eljárásokat e törvénynek a KCR tv.-vel megállapított rendelkezései szerint kell lefolytatni.

(5) Az ingatlan-nyilvántartásba címadatátvétel útján bekerült címadatnak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetéséről 2015. január 1. és 2015. május 31. között az ingatlanügyi hatóság hivatalból gondoskodik.”

14. § Az Inytv.

- a) 14. § a) pontjában az „a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot,” szövegrész helyébe az „a KCR-ből automatikus adatátvétel útján átvett címadatokat”,

- b) 25. § (1) bekezdésében az „adataiban” szövegrész helyébe az „adataiban (ide nem értve az ingatlan címét)”,

- c) 27. § (6) bekezdésében a „belterületi határának, továbbá a közterület nevének” szövegrész helyébe az „illetve belterületi határának”

szöveg lép.

15. § Hatályát veszti az Inytv. 52/A. § (4) bekezdése.

26. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14/A. § (1) Minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található.

(2) Közterület elnevezéseként nem alkalmazható

a) ugyanazon településen vagy a fővárosban ugyanazon a kerületen belül azonos jellegű közterületre alkalmazandó azonos,

b) kormányrendeletben meghatározottak szerint a közterületek megkülönböztetését lehetővé tevő szabályokkal való ellentét miatt összetéveszthető, vagy

c) kormányrendeletben meghatározottak szerint a közterületek elnevezésére vonatkozó technikai feltételekkel ellentétes

elnevezés.

(3) Közterület élő személyről nem nevezhető el.

(4) Települések egyesítése, területrész átadása, a kerület határainak megváltoztatása után szükség esetén átnevezéssel kell gondoskodni arról, hogy az új település közterületnevei megfeleljenek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek.”

32. § A Mötv. 132. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja az érintett

a) működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét;

b) döntéseinek jogszerűségét;

c) jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladatellátási kötelezettségének teljesítését.

(4) Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az érintett által hozott azon döntésekre,

a) amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának,

b) jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye, vagy

c) amelyeket a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott.

(5) A (4) bekezdés c) pontjától eltérően a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása kiterjed a mérlegelési jogkörben hozott döntésekre is a döntéshozatali eljárás jogszerűségének vizsgálata körében.”

33. § (1) A Mötv. 133. §-t megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

„A kormányhivatal információkérési, javaslattételi joga és a szakmai segítségnyújtás”

(2) A Mötv. 133. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kormányhivatal szakmai segítséget nyújt az érintett részére az általa alkalmazandó jogszabályok tartalmával összefüggésben az érintett jogszerű működése céljából.”

34. § A Mötv. 139. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közigazgatási és munkaügyi bíróság a jogszabálysértő önkormányzati határozat végrehajtását felfüggesztheti.”

35. § A Mötv. 141. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A törvényességi felügyeleti bírság a törvényességi felügyeleti eljárás során többször, vagy ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten is kiszabható. Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegésének tekintendő a jogszabálysértő állapot folyamatos fenntartása is.”

(2) A Mötv. 143. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„g) a 14/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt – ennek keretében a közterületek elnevezésénél használható közterületjellegekre vonatkozó – követelményeket és a 14/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti technikai feltételeket.”

38. § A Mötv. a következő 146/A. §-sal egészül ki:

„146/A. § E törvénynek a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvénnyel megállapított 14/A. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat a 2015. január 1-jét követően elnevezett közterületek esetében kell alkalmazni.”

39. § (1) A Mötv.

- a) 37. § (4) bekezdésében a „törvényszéktől” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságtól” szöveg,

- b) 37. § (5) bekezdésében a „nemperes eljárásban,” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazva nemperes eljárásban,” szöveg,

- c) 37. § (6) bekezdésében a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságnál” szöveg,

- d) „133. § (2) bekezdésében az „a helyi önkormányzat működésére” szövegrész helyébe az „az érintett működésére” szöveg, a „képviselő-testülete” szövegrész helyébe a „képviselő-testülete, illetve a társulási tanács” szöveg, az „önkormányzat köteles” szövegrész helyébe az „önkormányzat, illetve a társulási tanács köteles” szöveg,

- e) 134. § (2) bekezdésében a „megadott határidő eredménytelen leteltét követően” szövegrész helyébe a „törvényességi felhívás eredménytelensége esetén” szöveg

lép.

40. § Hatályát veszti a Mötv.

- a) 132. § (1) bekezdés k) pontja,

- b) 136. § (2) bekezdésében az „a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül” szövegrész,

- c) 140. § (6) bekezdése,

- d) 141. § (1) bekezdés c) pontjában az „a közigazgatási és munkaügyi” szövegrész.

42. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét – a 2. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – a Kormány által kijelölt hatóság látja el.”

43. § Az Ibtv. 24. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a hatóságot.”

44. § (1) Az Ibtv. 3. § (3) bekezdésében a „szervezeti egység” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg lép.

(2) Az Ibtv. 14. § (4) bekezdésében, 17. § (1) és (4) bekezdésében és 24. § (2) bekezdés c) pontjában az „az informatikáért felelős” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős” szöveg lép.

(3) Az Ibtv. 17. § (3) bekezdésében az „az informatikáért felelős” szövegrészek helyébe az „az e-közigazgatásért felelős” szöveg lép.

(4) Az Ibtv. 14. § (4) bekezdésében az „az e-közigazgatásért felelős” szövegrész helyébe az „az informatikáért felelős” szöveg lép.

(5) Az Ibtv. 24. § (2) bekezdés b) pontjában az „az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszterrel egyetértésben” szöveg lép.