2014. évi XCIII. törvény — mi változott? 2015. január 1.
A 2014. december 31. és 2015. január 1. között hatályba lépett módosítások. 171 sor került be, 61 sor került ki.
# 2014. évi XCIII. törvény
a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról
#### 1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1. §
„(1) A koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak kivételével az országos közutak építtetője – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). Az út 33. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kezelője – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – építtetőnek minősül a vele jogszabály alapján megkötött szerződés szerinti felújítási, karbantartási, illetve fejlesztési feladatok tekintetében. A vízi létesítmény építtetője a vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújítás, karbantartás, illetve fejlesztés tekintetében is – amennyiben rendelkezik a közútkezelő hozzájárulásával és országos közút esetén a vagyonkezelő hozzájárulásával – építtetőnek minősül.”
#### 2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
(2) A Kkt. 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 5. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3)–(3f) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a (2) bekezdés szerinti építtetői feladatokat az út kezelője vagy – a vízgazdálkodási beruházás részeként megvalósuló közúti felújításnál, karbantartásnál, illetve fejlesztésnél – a vízi létesítmény építtetője látja el, azzal, hogy a felhasznált forrásokkal és a létrehozott eszközökkel a magyar állam nevében eljáró, a forrásokat rendelkezésre bocsátó szervvel, a vele – külön jogszabály alapján – megkötött szerződés rendelkezései szerint számol el.”
„(17) Központi címregiszter: az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott nyilvántartás.”
#### 2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
3. § Az Nytv. 9. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
2–5. §
(A központi szerv Központi Okmánytárában – adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva – kezeli:)
#### 3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
„d) a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.”
6. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 15/F. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4. § Az Nytv. 14. § g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Aki mezőgazdasági vízszolgáltatást vesz igénybe, a szolgáltató részére mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat fizet. Az állam az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat vízszolgáltatási díját kormányrendeletben meghatározottak szerint átvállalhatja.”
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)
7. § A Vgtv. 17. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„g) a címek tekintetében a központi címregiszterből automatikus adatátvétel;
„(9) A folyók mentén és az azokba torkolló vízfolyások, csatornák visszatöltésezett szakaszain az árvízvédelmi műveket, továbbá a folyók nagyvízi medrét vagy az árvízvédelmi műveket keresztező, vagy a nagyvízi mederben elhelyezkedő építményt, vezetéket vagy egyéb létesítményt a vízgazdálkodásért felelős miniszter által rendeletben megállapított mértékadó árvízszintek figyelembevételével kell megtervezni, méretezni és megvalósítani.”
h) a helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője) által küldött értesítés a g) pontba nem tartozó, de a címnyilvántartás részét képező adatok vonatkozásában;”
8. § (1) A Vgtv. 45. § (8) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
5. § (1) Az Nytv. 28/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter)
„(1) A nyilvántartás központi szerve a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezeli a települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (a továbbiakban: címnyilvántartás).”
„b) a folyók mértékadó árvízszintjeinek;”
(2) Az Nytv. 28/A. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(rendeletben történő megállapítására.)
(A címnyilvántartás tartalmazza)
(2) A Vgtv. 45. § (8) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
„f) az ingatlan elhelyezkedését leíró címkoordinátát, valamint a 2015. január 1. napját megelőzően keletkezett címek esetén a helyrajzi számot;”
(Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter)
(3) Az Nytv. 28/A. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„l) a vízkészletjárulék kiszámításának, a számításnál alkalmazandó szorzószámoknak és a befizetés rendjének;”
„(7) A (2) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott címelemek a központi címregiszterből történő, folyamatos, automatikus adatátvétel útján a nyilvántartás részévé válnak.
(rendeletben történő megállapítására.)
(8) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt adatok címnyilvántartásba vételéről a jegyző gondoskodik.”
9. § Hatályát veszti a Vgtv. 15/F. § (2) bekezdése.
(4) Az Nytv. 28/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (2) bekezdés h)–n) pontjában foglalt adatok tekintetében a nyilvántartásba vételről a járási hivatal gondoskodik.”
#### 3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
6–9. §
#### 4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása
10. §
10. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
- a) 32/A. § (9a) bekezdése és
- b) 32/C. § (1) bekezdés m) pontja.
#### 5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
11. §
11. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
12. § (1)
„(3a) Az ingatlanok címadatát az ingatlan-nyilvántartás az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Interop. tv.) meghatározott központi címregiszterből (a továbbiakban: KCR) történő automatikus adatátvétel útján származtatott adatként tartalmazza.”
12. § (1) Az Inytv. IV. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„A központi címregiszterből történő adatátvétel és a címképző szerv értesítésének szabályai
25/A. § (1) E törvény rendelkezéseit a KCR-ből történő automatikus adatátvétel esetében, valamint a címképző szerv értesítése tekintetében ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatátvétel esetén az ingatlanügyi hatóság nem folytat le ingatlan-nyilvántartási közigazgatási hatósági eljárást.
(3) Az ingatlan címét érintő adatváltozás iránti bejelentést, megkeresést széljegyzés nélkül haladéktalanul érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, és a bejelentőt, megkeresőt tájékoztatni kell a címképzésre jogosult szervről. A kérelemhez csatolt okiratokat, ha azok más eljárás lefolytatásához nem szükségesek, a kérelmező, megkereső részére vissza kell küldeni.
(4) Az ingatlan címadata a KCR-ből történő automatikus adatátvétel (e törvény alkalmazásában a továbbiakban: címadatátvétel) útján válik az ingatlan-nyilvántartás részévé.
25/B. § (1) Az ingatlanügyi hatóság az alábbi változások átvezetéséről rendelkező, a címkoordinátákat és az ingatlan-nyilvántartási azonosító kódot is tartalmazó határozatának a megküldésével tájékoztatja a címképző szervet:
a) a telekalakítás (ideértve a kisajátítási eljárásban történt változást is),
b) az épület feltüntetése és törlése,
c) az épület önálló ingatlanná alakítása,
d) a társas- és szövetkezeti házalapítás, ezzel kapcsolatos módosítás és megszüntetés.
(2) Az ingatlan-nyilvántartásban létrejövő új földrészletek és egyéb önálló ingatlanok megnyitásra kerülő tulajdoni lapján, ha rendelkezésre áll
a) telekmegosztás esetén a telekalakítás előtti címadatot,
b) telekösszevonás esetén a telekalakítással érintett földrészletek címadatának közös elemeit,
c) a 19. § (3) bekezdése szerinti esetben a törzslap címadatát
„címképzés alatt” megjegyzéssel kell feltüntetni.
(3) A tulajdoni lapot a címképző szerv (1) bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg – függetlenül attól, hogy a címképzésre sor kerül-e – a (2) bekezdés szerinti megjegyzéssel kell ellátni abban az esetben is, ha a meglévő címadat hiányában annak feltüntetésére nincs lehetőség.
(4) A „címképzés alatt” megjegyzés
a) a címképzési eljárást követő címadatátvétellel egyidejűleg, vagy
b) címképzési eljárás hiányában a címképző szerv által a címadatátvétellel azonos módon elküldött adatok alapján
automatikusan kerül törlésre az érintett ingatlan tulajdoni lapjáról.
(5) Az ingatlanügyi hatóság a címképző szerv részére az (1) bekezdés szerinti tájékoztatását elektronikus formában is teljesítheti.”
(2)
13–15. §
13. § Az Inytv. a következő 95. §-sal egészül ki:
„95. § (1) A központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvénnyel (a továbbiakban: KCR tv.) megállapított címadatátvétel megtörténtéig az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban már meglévő címadatokat, a címadatrögzítés, illetve címadatváltozás alapjául szolgáló okiratnak megfelelően tartalmazza.
(2) A címadatátvétel útján történő adatváltozást követően az adott ingatlan címadatában bekövetkezett korábbi változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése alapjául szolgáló okiratban szereplő címadatot figyelmen kívül kell hagyni.
(3) A címadatátvétellel még nem érintett címek esetében az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza a „felülvizsgálat alatt” megjegyzést, melyet a tulajdoni lapon az ingatlan címadata mellett kell megjeleníteni. A megjegyzés az ingatlan-nyilvántartási adatok irányadó jellegét nem érinti.
(4) Az ingatlan címadatát érintő, 2015. január 1. napján folyamatban lévő, valamint a megismételt eljárásokat e törvénynek a KCR tv.-vel megállapított rendelkezései szerint kell lefolytatni.
(5) Az ingatlan-nyilvántartásba címadatátvétel útján bekerült címadatnak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetéséről 2015. január 1. és 2015. május 31. között az ingatlanügyi hatóság hivatalból gondoskodik.”
14. § Az Inytv.
- a) 14. § a) pontjában az „a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot,” szövegrész helyébe az „a KCR-ből automatikus adatátvétel útján átvett címadatokat”,
- b) 25. § (1) bekezdésében az „adataiban” szövegrész helyébe az „adataiban (ide nem értve az ingatlan címét)”,
- c) 27. § (6) bekezdésében a „belterületi határának, továbbá a közterület nevének” szövegrész helyébe az „illetve belterületi határának”
szöveg lép.
15. § Hatályát veszti az Inytv. 52/A. § (4) bekezdése.
#### 6. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása
16–19. §
⋯ 4 változatlan sor ⋯
#### 8. Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosítása
22. § Hatályát veszti az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 4. § (3) bekezdése és 27. § (4) bekezdése.
22. §
#### 9. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
⋯ 1 változatlan sor ⋯
#### 10. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
26. §
26. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
27. §
„14/A. § (1) Minden belterületi és olyan külterületi közterületet el kell nevezni, amely olyan ingatlanhoz vezet, amelyen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti épület található.
28. §
(2) Közterület elnevezéseként nem alkalmazható
29. § A Mötv. 42. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 42. § a következő 17. ponttal egészül ki:
a) ugyanazon településen vagy a fővárosban ugyanazon a kerületen belül azonos jellegű közterületre alkalmazandó azonos,
(A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:)
b) kormányrendeletben meghatározottak szerint a közterületek megkülönböztetését lehetővé tevő szabályokkal való ellentét miatt összetéveszthető, vagy
„16. a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházására, ilyen vagyon ingyenes átvételére vonatkozó döntés,
c) kormányrendeletben meghatározottak szerint a közterületek elnevezésére vonatkozó technikai feltételekkel ellentétes
17. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.”
elnevezés.
30. § (1) A Mötv. 85. § (3a) és (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(3) Közterület élő személyről nem nevezhető el.
„(3a) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására vagy ahhoz valamely település nem csatlakozik, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő hónap első napjával döntésével kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket és egyúttal pótolja a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást. A kormányhivatal vezetője a megállapodás létrehozásáról szóló döntésében az e §-ban foglaltakra figyelemmel rendelkezik a közös önkormányzati hivatal székhelytelepüléséről, a közös önkormányzati hivatal létszámáról, és a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendjéről. A megállapodás pótlása esetén is teljesülnie kell az (1)–(2a) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(4) Települések egyesítése, területrész átadása, a kerület határainak megváltoztatása után szükség esetén átnevezéssel kell gondoskodni arról, hogy az új település közterületnevei megfeleljenek a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek.”
(3b) A kormányhivatal vezetőjének (3a) bekezdésben meghatározott döntése ellen az érintett önkormányzat képviselő-testülete – jogszabálysértésre hivatkozással – a döntés közlésétől számított harminc napon belül bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. A döntés elleni keresetindításnak nincs halasztó hatálya a végrehajtásra.”
27. §
(2) A Mötv. 85. §-a a következő (3c)–(3e) bekezdésekkel egészül ki:
28. §
„(3c) A közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodást és a kormányhivatal vezetője által pótolt közös önkormányzati hivatali megállapodást az érintett önkormányzatok szabadon módosíthatják. A módosító megállapodást a közös önkormányzati hivatal jegyzője megküldi az illetékes kormányhivatal részére.
29–31. §
(3d) A kormányhivatal a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a módosító megállapodás kézhezvételétől számított harminc napon belül kérheti a módosító megállapodás érvénytelenségének megállapítását, ha a módosítás a közös önkormányzati hivatal működését ellehetetleníti.
32. § A Mötv. 132. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(3e) A módosító megállapodás hatálybalépésének időpontja
„(3) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja az érintett
a) a kormányhivatal (3d) bekezdésben meghatározott keresetindítási jogáról történő lemondását követő nap,
a) működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét;
b) ha a kormányhivatal a számára a (3d) bekezdésben biztosított keresetindítási határidőben nem nyújt be keresetet, a keresetindítási határidő leteltét követő nap,
b) döntéseinek jogszerűségét;
c) ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős döntésével elutasítja a kormányhivatal keresetét, a döntés jogerőre emelkedésének napja, vagy
c) jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladatellátási kötelezettségének teljesítését.
d) ha a módosító megállapodásban a megállapodás hatálybalépésének megjelölt időpontja az a)–c) pontokban meghatározott időpontoknál későbbi időpont, akkor a módosító megállapodásban megjelölt nap.”
(4) Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az érintett által hozott azon döntésekre,
31. § A Mötv. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
a) amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának,
„108. § (1) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása csak e törvényben és a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak.
b) jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye, vagy
(2) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjoga az állam vagy más helyi önkormányzat javára ingyenesen átadható, jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében.
c) amelyeket a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott.
(3) Az ingyenes vagyonátadás az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Nem adható át különösen az olyan vagyonelem, amely valamely kötelező önkormányzati feladat ellátásához, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott önkormányzati köznevelési feladathoz vagy ezek finanszírozási forrásának biztosításához, vagy az önkormányzati költségvetési bevételi előirányzatok teljesítéséhez szükséges.
(5) A (4) bekezdés c) pontjától eltérően a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása kiterjed a mérlegelési jogkörben hozott döntésekre is a döntéshozatali eljárás jogszerűségének vizsgálata körében.”
(4) A helyi önkormányzat képviselő-testületének nemzeti vagyon ingyenes átadására vonatkozó határozatában meg kell jelölni azt a jogszabályban meghatározott közfeladatot, amelynek ellátását az átadás elősegíti.
33. § (1) A Mötv. 133. §-t megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
(5) A helyi önkormányzatok közötti ingyenes vagyonátadás esetén a vagyont átvevő önkormányzat képviselő-testületének a nemzeti vagyon ingyenes átvételére vonatkozó határozatában meg kell jelölnie azt a jogszabályban meghatározott közfeladatot, amelynek ellátását az átadás elősegíti.”
„A kormányhivatal információkérési, javaslattételi joga és a szakmai segítségnyújtás”
32–35. §
(2) A Mötv. 133. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
36. § (1) A Mötv. 143. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
„(3) A kormányhivatal szakmai segítséget nyújt az érintett részére az általa alkalmazandó jogszabályok tartalmával összefüggésben az érintett jogszerű működése céljából.”
34. § A Mötv. 139. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közigazgatási és munkaügyi bíróság a jogszabálysértő önkormányzati határozat végrehajtását felfüggesztheti.”
35. § A Mötv. 141. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A törvényességi felügyeleti bírság a törvényességi felügyeleti eljárás során többször, vagy ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten is kiszabható. Ugyanazon kötelezettség ismételt megszegésének tekintendő a jogszabálysértő állapot folyamatos fenntartása is.”
36. § (1)
(2) A Mötv. 143. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„f) a helyi önkormányzat tulajdonában lévő társasági részesedés vagy ingatlan cseréje esetén a csereügylet kormányhivatal általi jóváhagyására vonatkozó részletes eljárási szabályokat.”
„g) a 14/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt – ennek keretében a közterületek elnevezésénél használható közterületjellegekre vonatkozó – követelményeket és a 14/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti technikai feltételeket.”
(2)
37. §
37. § A Mötv. 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
38. § A Mötv. a következő 146/A. §-sal egészül ki:
„145. § (1) E törvény 1–83. §-ai, a 84. § (1)–(4) bekezdése, a 85–109. §-ai, a 125–144. §-ai, valamint a 146. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősülnek.
„146/A. § E törvénynek a központi címregiszter létrehozásával összefüggő, valamint egyes igazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XCIII. törvénnyel megállapított 14/A. § (2)–(4) bekezdésében foglaltakat a 2015. január 1-jét követően elnevezett közterületek esetében kell alkalmazni.”
(2) E törvény 42. § 16. és 17. pontja, 108. §-a, valamint 143. § (1) bekezdésének f) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján is sarkalatosnak minősül.”
39. § (1) A Mötv.
38. §
- a) 37. § (4) bekezdésében a „törvényszéktől” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságtól” szöveg,
- b) 37. § (5) bekezdésében a „nemperes eljárásban,” szövegrész helyébe az „a polgári perrendtartásról szóló törvény a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazva nemperes eljárásban,” szöveg,
- c) 37. § (6) bekezdésében a „törvényszéknél” szövegrész helyébe a „közigazgatási és munkaügyi bíróságnál” szöveg,
- d) „133. § (2) bekezdésében az „a helyi önkormányzat működésére” szövegrész helyébe az „az érintett működésére” szöveg, a „képviselő-testülete” szövegrész helyébe a „képviselő-testülete, illetve a társulási tanács” szöveg, az „önkormányzat köteles” szövegrész helyébe az „önkormányzat, illetve a társulási tanács köteles” szöveg,
- e) 134. § (2) bekezdésében a „megadott határidő eredménytelen leteltét követően” szövegrész helyébe a „törvényességi felhívás eredménytelensége esetén” szöveg
39. § (1)
lép.
(2) A Mötv. 129. §-ában a „helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben” szöveg lép.
(2)
40. §
40. § Hatályát veszti a Mötv.
- a) 132. § (1) bekezdés k) pontja,
- b) 136. § (2) bekezdésében az „a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül” szövegrész,
- c) 140. § (6) bekezdése,
- d) 141. § (1) bekezdés c) pontjában az „a közigazgatási és munkaügyi” szövegrész.
#### 11. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása
41. §
#### 12. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló2013. évi L. törvény módosítása
42–44. §
42. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét – a 2. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – a Kormány által kijelölt hatóság látja el.”
43. § Az Ibtv. 24. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a hatóságot.”
44. § (1) Az Ibtv. 3. § (3) bekezdésében a „szervezeti egység” szövegrész helyébe a „hatóság” szöveg lép.
(2) Az Ibtv. 14. § (4) bekezdésében, 17. § (1) és (4) bekezdésében és 24. § (2) bekezdés c) pontjában az „az informatikáért felelős” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős” szöveg lép.
(3) Az Ibtv. 17. § (3) bekezdésében az „az informatikáért felelős” szövegrészek helyébe az „az e-közigazgatásért felelős” szöveg lép.
(4) Az Ibtv. 14. § (4) bekezdésében az „az e-közigazgatásért felelős” szövegrész helyébe az „az informatikáért felelős” szöveg lép.
(5) Az Ibtv. 24. § (2) bekezdés b) pontjában az „az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben” szövegrész helyébe az „az e-közigazgatásért felelős miniszterrel egyetértésben” szöveg lép.
#### 13. Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló2013. évi CCXX. törvény módosítása
45. § (1) Az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének általános szabályairól szóló 2013. évi CCXX. törvény (a továbbiakban: Interop. tv.) 15. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
⋯ 78 változatlan sor ⋯