2013. évi XXXVI. törvény — mi változott? 2025. május 28.

#### 19/A. A Nemzeti Választási Bizottság zárt ülése

41/A. § (1) Törvényben meghatározott esetekben a Nemzeti Választási Bizottság zárt ülést tart. Egy vagy több napirendi pont tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Zárt ülés elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével nem tartható.

(2) A zárt ülésen a Nemzeti Választási Bizottság tagjain kívül csak a Nemzeti Választási Iroda elnöke, elnökhelyettese, törvényben meghatározott személy, − adminisztratív feladatok ellátása céljából − a Nemzeti Választási Iroda munkatársa, valamint a Nemzeti Választási Bizottság elnöke által meghívott személy vehet részt.

(3) A Nemzeti Választási Bizottság által zárt ülésen meghozott határozatok nem nyilvánosak, törvény eltérő rendelkezése hiányában a zárt ülésen hozott döntést írásbeli kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy a Dáptv.-ben meghatározott elektronikus úton kell kézbesíteni annak számára, akinek a döntés jogát vagy jogos érdekét érinti.

(4) A Nemzeti Választási Bizottság a zárt ülést követően haladéktalanul a zárt ülésen meghozott határozat számát, a rendelkező részét és az indokolás lényegét tartalmazó összefoglalót hoz nyilvánosságra.

41/B. § (1) A zárt ülésen tárgyalt egy vagy több napirendi pontról napirendi pontonként külön jegyzőkönyv készül.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe történő betekintésre a Nemzeti Választási Bizottság elnökének engedélye alapján van lehetőség.

(3) Engedély nélkül tekintheti meg a jegyzőkönyvet, aki a Nemzeti Választási Bizottság zárt ülésén részt vehet és írásbeli nyilatkozata szerint a jegyzőkönyv megtekintése állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt.

(4) A betekintést írásban kell engedélyezni. Az engedélyt, valamint a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatot a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell. A betekintő személy a betekintés tényét és idejét a jegyzőkönyvre rávezeti és aláírásával igazolja.