2013. évi XXXVI. törvény — mi változott? 2025. február 1.

(2a) Közérdekből nyilvános adatnak minősül

- a) azon választópolgár neve, aki számára ajánlóívet igényeltek, valamint akit jelöltként bejelentettek,

- b) a jelölt és a megválasztott képviselő neve,

- c) a választási bizottság tagjának és póttagjának, valamint a választási iroda tagjának neve, továbbá

- d) a választási bizottság és a választási iroda jegyzőkönyvön szereplő tagjának aláírása.

- 14. települési szintű lakóhely: olyan lakóhely, amely esetében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás csak a bejelentett település (fővárosi kerület) nevét tartalmazza,

(3) A nemzetközi megfigyelő nyilvántartásba vételéről, valamint nyilvántartásból való törléséről a Nemzeti Választási Iroda elnöke dönt, a döntés ellen nincs helye jogorvoslatnak. A Nemzeti Választási Iroda elnökének döntését a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(3) A külképviseleti megfigyelőt a Nemzeti Választási Bizottságnál – nevének és személyi azonosítójának, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa típusának és számának közlésével – a magyarországi szavazást megelőző kilencedik napig kell bejelenteni. A Nemzeti Választási Bizottság a külképviseleti megfigyelőt nyilvántartásba veszi. A Nemzeti Választási Iroda a külképviseleti megfigyelő nevét és személyi azonosítóját, ennek hiányában személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa típusát és számát megküldi a külképviseleti választási iroda vezetőjének.

9. § Ha az általános választást elegendő jelölt hiányában nem lehetett megtartani, az időközi választást legkorábban a szavazás kitűzött napját követő napon lehet kitűzni.

(2) Ha az e törvényben foglalt határidő munkaszüneti napon járna le, a miniszter a rendeletében, illetve a választást kitűző választási bizottság a határozatában a határidő lejártának naptár szerinti dátumát az azt megelőző vagy követő munkanapra állapíthatja meg.

(2a) A nemzetiségi megfigyelő megbízására jogosultak a szavazás napját megelőző ötödik napig nemzetiségi megfigyelőt jelenthetnek be abba a szavazatszámláló bizottságba is, amelyben a megismételtetett szavazáson nem rendelkeztek nemzetiségi megfigyelővel.

(5) A jelöltnek az ismételt szavazás napját megelőző harmadik napon 16 órát megelőző lemondása alkalmas joghatás kiváltására.

- d) a nemzetközi megfigyelők, a külképviseleti megfigyelők, a nemzetiségi megfigyelők, a 245. § (2) bekezdése szerinti megfigyelők és a 281. § (3) bekezdése szerinti megfigyelők nyilvántartott személyes adatait,

13/D. § (1) A 2. § (4) bekezdése, az V. és VI. Fejezet, a 250. §, a 259. §, a 261. §, a 307/A. §, a 334. §, valamint a 337/A. § szerinti kérelmet, továbbá a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 15. cikke szerinti kérelmet – az e törvényben foglalt kivételekkel –

(3) A nem elektronikus űrlapon benyújtott kérelmet a választási iroda a választási informatikai rendszerben rögzíti, és megindítja az eljárást.

13/F. § (1) A Nemzeti Választási Iroda azonnal, de legfeljebb a kérelem benyújtásától, illetve az eljárás megindításától számított huszonnégy órán belül automatikus döntéshozatali eljárásban hozott határozattal vagy végzéssel – a c) és d) pont tekintetében hatósági bizonyítvány kiállításával – dönt

- b) a központi névjegyzékből és a szavazóköri névjegyzékből hivatalból történő törlésről,

- c) a területi választási bizottságnak csak a vármegyében, illetve a fővárosban,

- d) a Nemzeti Választási Bizottságnak csak

magyarországi lakcímmel rendelkező, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár lehet tagja.

(2) Nem lehet – a szavazatszámláló bizottság kivételével – a választási bizottság választott tagja az (1) bekezdésben foglaltakon túl

(2a) A szavazatszámláló bizottság választott tagjára is alkalmazni kell a (2) bekezdés a) és d) pontja szerinti rendelkezést. A szavazatszámláló bizottságnak az a választott tagja, akivel szemben a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti összeférhetetlenség egy adott választáson fennáll, a szavazatszámláló bizottság munkájában azon a választáson nem vehet részt.

(3) A bejelentés tartalmazza a megbízó nevét, a megbízott tag nevét és személyi azonosítóját, telefonos vagy elektronikus elérhetőségét, valamint a választási bizottság megjelölését.

- b) megbízott tagjának megbízatása valamennyi – a 28. § (1)–(3) bekezdése és a 333. § (2) bekezdése szerint az adott választási bizottságba történő megbízás jogalapjaként figyelembe vehető – választás eredményének jogerőssé válásáig

(5) A szavazatszámláló bizottság megbízott tagjának megbízatása valamennyi – a 28. § (4) bekezdése szerint az adott szavazatszámláló bizottságba történő megbízás jogalapjaként figyelembe vehető – választás eredményének jogerőssé válásáig tart.

(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője – a szavazatszámláló bizottság bármely tagja kezdeményezésére – a szavazás előkészítése, lebonyolítása vagy a szavazatszámlálás során észlelt törvénysértést, a választási eljárás alapelveinek sérelmét, illetve rendkívüli eseményt jegyzőkönyvbe veszi.

(6) Ha a jegyzőkönyv felvételére az (5) bekezdés alapján nem kerül sor, az érintett szavazatszámláló bizottsági tag a szavazóköri jegyzőkönyv mellékleteként írásbeli nyilatkozatot tehet.

40/A. § A választási bizottság ülése az elnök döntése alapján – az ülés nyilvánosságának megfelelő biztosítása mellett – elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható, különösen, ha a választási bizottság határozatképessége másképp nem biztosítható.

46. § (1) A választási bizottság papír alapú okiratba foglalt határozata tartalmazza

(2) A választási bizottság elektronikus okiratba foglalt határozata az (1) bekezdés a)–e) pontjában foglaltak mellett a választási bizottság elnökének minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét, valamint időbélyegzőt tartalmaz.

(6) A Nemzeti Választási Iroda elnöke az indítvány megalapozatlanságának megállapítása iránt az indítvány kézhezvételét követő harminc napon belül bírósághoz fordulhat, mely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ügyben a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel, soron kívül jár el, és a keresetet, valamint az ügy érdemében hozott jogerős döntését a bíróság a köztársasági elnökkel is közli.

64. § (1) Az elnökhelyettes az elnököt megillető illetmény 60%-ának megfelelő illetményre jogosult.

(4) Ha az (1)–(3) bekezdés szerinti tisztség betöltetlen, vagy a jegyző, főjegyző harminc napot meghaladó távolléte miatt nem tudja ellátni feladatát, a területi választási iroda vezetőjét a Nemzeti Választási Iroda elnöke, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda és a helyi választási iroda vezetőjét a területi választási iroda vezetője nevezi ki. A Nemzeti Választási Iroda elnökének döntését a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(3) Ha a területi választási iroda vezetőjével szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, azt haladéktalanul köteles bejelenteni a Nemzeti Választási Iroda elnökének, aki őt felmenti, és kinevezi az iroda új vezetőjét. Ha a helyi választási iroda vezetőjével vagy az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjével szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a területi választási iroda vezetője – a Nemzeti Választási Iroda elnökének egyetértésével – megállapítja a helyi választási iroda vezetőjének, illetve az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének összeférhetetlenségét, és más település, illetve országgyűlési egyéni választókerület választási irodáját bízza meg a választási iroda feladatainak vagy azok egy részének ellátásával.

(5) Ha a helyi választási iroda vezetője, illetve az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője jogszabályból fakadó hivatali kötelezettségének nem tesz eleget és ezzel a választások törvényes lebonyolítását veszélyezteti, a (3) bekezdés szerint kell eljárni.

(7) A (3) és (5) bekezdés szerinti döntést a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.

82. § (1) A központi névjegyzék a Nemzeti Választási Iroda által vezetett elektronikus nyilvántartás. A választójogát az a választópolgár gyakorolhatja, aki a központi névjegyzékben szerepel.

- d) személyi azonosítóját vagy személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának okmányszámát, valamint

- e) aláírását a kérelem 13/D. § (1) bekezdés b) pontja szerinti benyújtása esetén.

94. § (1)

(6) Ha az automatikus döntéshozatal során jogszabálysértő döntés születik, azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke annak közlésétől számított tizenöt napon belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja.

101. § (1) A Nemzeti Választási Iroda a szavazás napját megelőző hatvankilencedik naptól a választás eredményének jogerőre emelkedését követő tizenötödik napig a választáson szavazati joggal rendelkező választópolgárok központi névjegyzékben nyilvántartott adatait – a szavazókörök és választókerületek nyilvántartásával összekapcsolva – a 3. melléklet szerinti adattartalommal szavazóköri bontásban teszi hozzáférhetővé a helyi választási iroda számára (a továbbiakban: szavazóköri névjegyzék).

114. § (1) A választási iroda döntésére a 95. § (1), (2), (4), (5) és (6) bekezdését kell alkalmazni.

119. § (1) Azt a szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, a szavazás napját megelőző hatvankilencedik napot követően jelölő szervezetként be kell jelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.

(2) Az ajánlóívet a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság mellett működő választási irodától igényelheti a szavazás napját megelőző hatvankilencedik napot követően.

127. § (1) Az ajánlások ellenőrzését a jelölt bejelentésétől számított négy napon belül kell elvégezni.

(3) Szavazóhelyiséghez történő szállításra való nyilvános felhívás közzétételének minősül – megjelenési formájától függetlenül – az olyan közlés, amely szavazóhelyiséghez történő szállítás megszervezésére vagy szavazóhelyiséghez történő szállítást elősegítő eszköz használatára hív fel. Szavazóhelyiséghez történő szállításra való felhívásnak minősül a szavazóhelyiséghez való szállítás megszervezése, illetve a szavazóhelyiséghez való szállítás szervezésére szolgáló informatikai alkalmazás előállítása, közzététele.

(3) Amennyiben sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a szavazást megelőző hatvanadik napig az Állami Számvevőszékhez eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A sajtótermék ugyanezt az árjegyzékét a honlapján közzéteszi.

152. § (1) Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, a 218. § (2) bekezdése a)–c) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásán túl kötelezi a médiatartalom-szolgáltatót, hogy határozata 46. § c) pont ca) alpontja szerinti részét

(4)

(3) Ha a szavazatszámláló bizottság munkájában részt vevő választott tagok száma kevesebb mint három, a helyi választási iroda vezetője a választott tagok közül a bizottságot kiegészítheti úgy, hogy a választott tagok száma elérje a három főt.

(2) A szavazatszámláló bizottság és – a jegyzőkönyvvezető kivételével – a választási iroda tagjai a szavazás időtartama alatt – a hivatalos választási iratok és az (1) bekezdés szerinti toll kivételével – nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben.

(2) A szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető és szükség esetén a választási iroda más tagja, a médiatartalomszolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

178. § (1) Ha a szavazásnak nincs akadálya, a szavazatszámláló bizottság a szavazóköri névjegyzék alapján a választópolgár részére átadja a szavazólapot, amelyet a választópolgár jelenlétében a bal felső sarkában bélyegzőlenyomattal lát el, valamint – a választópolgár kérésére – a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot.

182. § (1) A választópolgár a szavazólapot – olyan módon, hogy szavazata ne legyen megismerhető – az urnába dobja.

187. § (1) A szavazatszámlálás során a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető és szükség esetén a választási iroda más tagja, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.

(2) A helyi választási bizottságban megbízott taggal nem rendelkező jelölő szervezetek és független jelöltek egy-egy megfigyelőt bízhatnak meg a szavazatok újraszámlálásának megfigyelésére.

198. § (1) A szavazólapokat tartalmazó csomagokat a szavazatszámláló bizottság a szavazatszámlálást követően, a szavazóhelyiségben olyan módon zárja le, hogy – a csomagolás megsértése nélkül – ne lehessen abból szavazólapot kivenni, illetve abba szavazólapot betenni. A csomagra rá kell írni a szavazókör sorszámát és a csomagban lévő szavazólapok megjelölését és számát. A csomagot a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai aláírásukkal, valamint bélyegzőlenyomattal hitelesítik.

(2) A szavazólapokat tartalmazó lezárt csomagokat dobozba kell zárni. A dobozt és a szavazólapokat tartalmazó csomagokat csak jogorvoslati eljárás vagy újraszámlálás során lehet felnyitni.

- b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

- d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba vételi számát vagy törzskönyvi számát, valamint

- e) papír alapú kérelem esetén a kifogás benyújtójának aláírását.

(3) Ha a kötelezett a bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül nem fizette meg, a Nemzeti Választási Iroda – az önkéntes teljesítésre való felhívásban foglalt határidő eredménytelen elteltét követően – a bírság fennmaradó összegének adók módjára behajtandó köztartozásként történő behajtása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot, ha a tartozás kötelezettenkénti összege eléri vagy meghaladja az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 106. § (1) bekezdése szerinti értékhatárt.

(4) A bírságtartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított négy év elteltével évül el, amelyről az állami adóhatóság végzést állít ki. A végzés alapján elévült, államot megillető követelésekről, valamint a (3) bekezdés szerinti értékhatárt el nem érő, államot megillető követelésekről – az önkéntes teljesítésre történő felhívás nélkül – a Nemzeti Választási Iroda lemondhat.

- c) a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát vagy törzskönyvi számát, valamint

- d) papír alapú kérelem esetén a kérelem benyújtójának aláírását.

233. § (1) Az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz a sérelmezett döntés meghozatalától számított három napon belül nyújtható be az Alkotmánybírósághoz.

(2) Az Alkotmánybíróság az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panaszról a beérkezésétől számított öt napon belül dönt.

(3) Az e törvény alapján, a választási szerv határozatával kapcsolatos jogorvoslati eljárásban hozott bírói döntés elleni alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárás során az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 30. § (2), (3) és (5) bekezdése, 55. § (3) bekezdése, 56. §-a, 57. § (1)–(1f) és (7) bekezdése, 58. § (1) bekezdése és 60. §-a nem alkalmazható.

239. § A 160. § szerinti sorsolás ellen – a kompenzációs listák sorrendje sorsolásának kivételével – nincs helye önálló jogorvoslatnak. A sorsolás törvényessége elleni jogorvoslat a szavazólap adattartalmának jóváhagyása elleni bírósági felülvizsgálati kérelembe foglalható.

(3) Ha a (2) bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezés elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, a fellebbezést elbíráló választási bizottság, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelmet elbíráló bíróság három napon belül elrendeli a szavazatok újraszámlálását.

(4) A szavazatok újraszámlálását az elrendelésétől számított három napon belül, de nem később, mint a jogorvoslati kérelem beérkezését követő hatodik napon 12 óráig a helyi választási bizottság végzi el, amely az újraszámláláshoz igénybe veheti a helyi választási iroda tagjainak közreműködését.

(5) A helyi választási bizottság az újraszámlálás eredményét jegyzőkönyvi döntésbe foglalva haladéktalanul továbbítja az újraszámlálást elrendelő választási bizottság, illetve bíróság részére. A szavazatok újraszámlálása esetén a fellebbezés, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő hat nap.

242. § (1) Ha a választási szerv eljárási kötelességének határidőn belül nem tesz eleget, a felettes választási szerv az erre irányuló kifogás megérkezésétől vagy a hivatalos tudomásszerzéstől számított három napon belül megállapítja a jogszabálysértés tényét, és szükség esetén

266. § (1) A Nemzeti Választási Iroda felveszi a levélben szavazók névjegyzékébe azt a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárt, aki a legkésőbb a szavazást megelőző huszonötödik napon benyújtott kérelme alapján szerepel a központi névjegyzékben. A Nemzeti Választási Iroda feltünteti a központi névjegyzéken a választópolgárnak a levélben szavazók névjegyzékébe vételét.

(2) A levélben szavazók névjegyzékén a legkésőbb a szavazást megelőző huszonötödik napon beérkezett módosítási kérelmet lehet átvezetni.

(3) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a (2) bekezdés szerint a szavazási levélcsomag személyes átvételét úgy állapítja meg, hogy arra a szavazást megelőző tizenötödik naptól munkanapokon legalább 9 és 16 óra között lehetőség legyen. A Nemzeti Választási Iroda elnöke a 9–16 óráig tartó időszak kezdetét korábbi, végét későbbi időpontban is megállapíthatja, továbbá a személyes átvétel lehetőségét nem munkanapnak minősülő szombatra, továbbá vasárnapra, valamint munkaszüneti napra is kiterjesztheti. A Nemzeti Választási Iroda elnökének döntését a választások hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(3) A választási bizottság tagja, a 245. § (2) bekezdése szerinti megfigyelő, valamint a nemzetközi megfigyelő a szavazási iratok ellenőrzésének teljes folyamatát figyelemmel kísérheti. A médiaszolgáltató munkatársa a személyes adatok védelmét garantáló körülmények biztosításával lehet jelen a szavazási iratok ellenőrzése során.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság

- a) valamennyi választópolgár számára a szavazólap elhelyezésére szolgáló borítékot ad át, amelyen az országgyűlési egyéni választókerület megjelölése szerepel, továbbá

- b) a szavazás lezárásakor lezárja az urnát úgy, hogy ne lehessen abba szavazólapot elhelyezni vagy abból szavazólapot eltávolítani.

(2a) Az urnát a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetőjének adja át, aki gondoskodik annak biztonságos őrzéséről.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szavazatszámláló bizottság a 287. § (1) bekezdése szerinti csomagban lévő borítékokat – azok felbontása nélkül – összekeveri a szavazókörben leadott szavazatokat tartalmazó borítékokkal, és a XI. Fejezetben a szavazatszámláló bizottság részére megállapított feladatokat haladéktalanul elvégzi, amelyhez igénybe veheti a helyi választási iroda tagjainak közreműködését.

(3) A területi választási bizottság az országos listás szavazás eredményéről kiállított szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon megállapítja az országos listás választás területi részeredményét. A területi választási iroda az országos listás választás területi részeredményéről kiállított jegyzőkönyv egy példányát a Nemzeti Választási Irodához juttatja el.

- c) a választás egyéni választókerületi eredményeit megállapító jogerős határozatok mellékletét képező, a 294. § (2) bekezdése szerinti jegyzőkönyvek

(2a) A 294. § (3) bekezdése szerinti részeredményt és a levélben szavazás 295. § szerinti eredményét megállapító döntés elleni jogorvoslatnak csak a Nemzeti Választási Bizottság választási eredményt megállapító döntése elleni bírósági felülvizsgálati kérelem keretében van helye.

- b) a 294. § (3) bekezdése szerinti részeredmények megállapításának vagy összesítésének, vagy

- c) a 295. § szerinti szavazás eredménye megállapításának vagy az a) és b) pont alapján keletkezett részeredményekkel történő összesítésének

307/E. § (1) Az egyéni listás és az egyéni választókerületi jelölt, valamint a tízezer vagy annál kevesebb lakosú településen a polgármesterjelölt állításához szükséges ajánlások számát a helyi választási iroda vezetője, a vármegyei lista állításához szükséges ajánlások számát a területi választási iroda vezetője állapítja meg a szavazást megelőző hatvanhatodik napon, és azt közleményben hozza nyilvánosságra.

307/Q. § (1) A helyi választási iroda vezetőjének az egyéni választókerületek kialakításáról és felülvizsgálatáról szóló határozata ellen a közzétételének időtartama alatt nyújtható be fellebbezés a területi választási iroda vezetőjéhez, aki a határozat közzétételének utolsó napját követő nyolc napon belül dönt a fellebbezésről. A területi választási iroda vezetőjének határozata elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet három napon belül lehet benyújtani az illetékes törvényszékhez. A kérelmet a törvényszék bírálja el.

(2) A törvényszék a megtámadott határozatot

- a) helybenhagyja,

- b) megváltoztatja vagy

- c) megsemmisíti és a területi választási iroda vezetőjét új eljárásra kötelezi.

(2a) Az azon nemzetiséghez tartozó jelölő szervezet, amelynek települési önkormányzati választására a településen sor kerül, a szavazóhelyiségbe egy megfigyelőt bízhat meg. Megfigyelő csak a központi névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként nyilvántartott választópolgár lehet. Megfigyelő nem lehet a 18. § (1) bekezdés a)–e), valamint g) és h) pontja szerinti személy, továbbá választási bizottság, választási iroda tagja. A megfigyelőre egyebekben az 5. § (4) és (5) bekezdésének, a 29–31. §, valamint a 32. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. A nemzetiségi megfigyelő jelen lehet a szavazatszámlálás során is.

ingyenesen átadja a jelölő szervezet vagy a jelölt számára a névjegyzékben a nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgárok nevét, lakcímét, életkorát és nemét.

(2) A lezáratlan borítékban lévő, valamint a borítékon kívül található szavazólapok – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – érvénytelenek.

(3) Az egy szavazókörös településen nem érvénytelen a lezáratlan borítékban lévő, valamint a borítékon kívül található olyan szavazólap, amelynek megszámlálása a 327. § (1) bekezdése alapján a helyi választási bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) Több szavazókörös településen a helyi választási bizottság, illetve a területi választási bizottság a szavazatszámlálást a szavazást követő három napon belül végzi el.

(3) Több szavazókörös településen a helyi választási bizottság a szavazatszámlálás elvégzéséhez igénybe veheti póttagja, választott szavazatszámláló bizottsági tag, továbbá a helyi választási iroda tagjainak közreműködését. A területi választási bizottság a szavazatszámlálás elvégzéséhez igénybe veheti póttagja, továbbá a területi választási iroda tagjainak közreműködését. A szavazatszámlálás során a választási bizottság tagjain és a közreműködőkön kívül a 187. §-ban és a 311. § (2a) bekezdésében meghatározott személyek lehetnek jelen.

(4) A 327. § (1) és (2) bekezdése szerinti szavazatszámlálás eredményét megállapító döntés, valamint a 329. § (3) bekezdése szerinti részeredményt megállapító döntés elleni jogorvoslatnak csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezés, illetve bírósági felülvizsgálati kérelem keretében van helye.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni a települési nemzetiségi választás eredményét megállapító döntésre.

336. § (1) Az Európai Parlament tagjainak választására az Európai Unió más tagállamában névjegyzékbe vett magyar állampolgárokról kapott értesítés vagy a választópolgár által benyújtott, az adott tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága által kiállított igazolás alapján az érintett választópolgárokat a Nemzeti Választási Iroda legkésőbb a névjegyzék zárásáig törli az Európai Parlament tagjai választásának szavazóköri névjegyzékből és a levélben szavazók névjegyzékéből.

(2) Ha az érintett magyar állampolgár választópolgár legkésőbb a névjegyzék zárásáig az adott tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága által kiállított igazolással igazolja, hogy az Európai Unió más tagállamának névjegyzékéből törölték, a Nemzeti Választási Iroda felveszi őt az Európai Parlament tagjai választásának szavazóköri névjegyzékébe vagy a levélben szavazók névjegyzékébe.

353/J. § E törvénynek az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2025. február 1-jét követően megtartott választásokra kell alkalmazni.