2013. évi LXXXVIII. törvény — mi változott? 2013. július 21.

34. § (1) Az Rtv. 1. § (2) bekezdése a következő 19. ponttal egészül ki:

(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)

„19. ellátja a segélyhívó számok fogadásából eredő feladatokat.”

(2) Az Rtv. 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:]

„b) elvégzi

ba) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti, az (1a) bekezdésben meghatározott feladatkörrel rendelkező kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők,

bb) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány Nemzeti Biztonsági Felügyelethez (a továbbiakban: NBF) és a Szervezett Bűnözés elleni Koordinációs Központhoz vezényelt tagjai,

bc) a bb) alpontban meghatározott szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott befogadó állomás kormánytisztviselői, köztisztviselői, valamint közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai,

bd) az NBF kivételével a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek irányítását ellátó minisztériumok a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek irányításával, ellenőrzésével kapcsolatos szervezeti egységeinek, továbbá az NBF kivételével a bb) és bc) alpontban meghatározott szervek bűnüldözési és államigazgatási adatkezelését, pénzügyi és gazdasági ellátását, kiképzését és oktatását végző szervek rendeltetésszerű működése körében eljáró kormánytisztviselői, köztisztviselői és közalkalmazottai, továbbá

be) a Kormány által a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény alapján nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinet, valamint az annak munkáját segítő testület – politikai vezetőnek nem minősülő – tagjai, továbbá a tagok helyettesítésére jogosult és a titkársági feladatokat ellátó személyek”

([a ba)–be) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány] megbízhatósági vizsgálatát,)

(3) A Rtv. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Megbízhatósági vizsgálat alá az a kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő vonható, aki döntés előkészítésére, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult

a) állampolgársági eljárással, menekültügyi eljárással, idegenrendészeti eljárással, szabálysértési eljárással, koncessziós eljárással, kisajátítási eljárással, építésügyi hatósági eljárással, munkavédelmi hatósági eljárással, munkaügyi ellenőrzéssel, ingatlan-nyilvántartási hatósági eljárással összefüggő ügyben,

b) közbeszerzési eljárás során,

c) feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében,

d) egyedi állami támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során, vagy

e) állami támogatások felhasználásának vizsgálata vagy a felhasználással való elszámoltatás során.”

(4) Az Rtv. 33. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,)

„d) aki a szülői felügyelet vagy a gyámság, valamint a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban történő elhelyezésének hatálya alól engedély nélkül kivonja magát, és azt a gyermeket, akinek a felkutatását és előállítását gyermek átadására irányuló bírósági végrehajtás során rendelték el;”

(5) Az Rtv. 39. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve)

„b) bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy büntetőeljárás terheltjének elfogása és előállítása céljából;”

(6) Az Rtv. 42. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) A rendőrség a segélyhívások fogadásával összefüggésben, a segítségnyújtási kötelezettség teljesítése, a segélyhívás alapján szükséges intézkedések megtétele céljából a fogadott segélyhívásokról felvételt készíthet.”

(7) Az Rtv. 42. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az)

„c) (5b) bekezdés alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat a segélyhívó számon fogadott hívással összefüggésben elkövetett, a segélyhívás során említett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás során vagy a segélyhívást követő intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében”

(használható fel.)

(8) Az Rtv. 42. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Ha a (6) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség]

„d) az (5b) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő egy év elteltével”

(törölni kell.)

(9) Az Rtv. 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 42. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 42. § (1), (2), (5), (5a) és (5b) bekezdése szerint rögzített felvételből – jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából – a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot.”

(10) Az Rtv. 42/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A rendőrség a segélyhívást követő intézkedés lefolytatása céljából az intézkedés lefolytatására feladat- és hatáskörrel rendelkező egészségügyi szervet, hivatásos katasztrófavédelmi szervet a segélyhívásokkal kapcsolatban a rendőrség által kezelt adatok továbbításával értesíti.”

(11) Az Rtv. 77. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A rendőrség feladatai ellátása során)

„d) a segélyhívások fogadása keretében megismert személyes adatokat,”

(kezeli.)

(13) Az Rtv. a következő 81/A. §-sal egészül ki:

„81/A. § A rendőrség kezeli az általa fogadott segélyhívások esetén a hívó fél által megadott adatokat és a hívó fél által használt telefonállomás azonosított adatait a segélyhívás fogadásától számított egy évig.”

(14) Az Rtv. 82. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A rendőrség a különleges adatok közül kezeli)

„d) a segélyhívások fogadása keretében megismert egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adatokat.”

(18) Az Rtv. 100. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„n) megállapítsa a segélyhívásokat fogadó szerv hatáskörét, feladatait, továbbá feladatai ellátásának részletes szabályait.”

35. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) a következő 5/B. §-sal egészül ki:

„5/B. § A szabad vízen, valamint a szabad vizek jegén való tartózkodás, az azokon tartott rendezvény, munkavégzés engedélyezésének, bejelentésének eljárási szabályait, valamint a viharjelzéssel kapcsolatos szabályokat kormányrendelet állapítja meg.”

(2) A Vgtv. 45. § (7) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

„u) a szabad vízen, valamint a szabad vizek jegén való tartózkodás szabályainak, az azokon tartott rendezvény, munkavégzés engedélyezése, bejelentése eljárási szabályainak, valamint a viharjelzéssel kapcsolatos szabályoknak;”

(rendeletben történő megállapítására.)

36. § (1) A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv.Sztv.) 3. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A miniszter)

„i) kinevezi, illetve felmenti a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát, illetve az országos parancsnok javaslatára kinevezi, illetve felmenti az országos parancsnok helyetteseit;”

(2) A Bv.Sztv.

- a) 4. § (1) bekezdésében az „az állami irányítás egyéb jogi eszközei” szövegrész helyébe az „a közjogi szervezetszabályozó eszközök”;

- b) 5. § nyitó szövegrészében az „intézkedései alapján” szövegrész helyébe az „utasításai, valamint egyedi intézkedései alapján”;

- c) 5. § a) pontjában az „intézkedéseit,” szövegrész helyébe az „utasításait,”;

- d) 6. § (1) bekezdésében az „országos parancsnok intézkedései és parancsai, valamint” szövegrész helyébe az „országos parancsnoki utasítások, az országos parancsnok parancsai, valamint”;

- e) a 28/A. § (1) bekezdésében az „az elítélt” szövegrész helyébe az „a fogvatartott”

szöveg lép.

39. § (1) A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: SZEBEK tv.) 4. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„b) üzemeltető: az üzletet a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 3. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély, vagy b) pontjában meghatározott bejelentés alapján működtető személy;”

(2) A SZEBEK tv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) közbiztonsági érdekből – a nyomozó, illetve a szabálysértési hatóság kezdeményezésére – a büntető- vagy szabálysértési eljárás befejezéséig, de legfeljebb egy évi időtartamra az üzletet ideiglenesen bezárathatja, ha megállapítja, hogy az üzlet működésével összefüggésben

a) 2013. június 30-ig hatályban volt emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282-282/B), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rablás (1978. évi IV. törvény 321. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §),

b) a Btk. 176. §-a szerinti kábítószer-kereskedelem, 182. §-a szerinti kábítószer készítésének elősegítése, 183. §-a szerinti kábítószer-prekurzorral visszaélés, 184. §-a szerinti új pszichoaktív anyaggal visszaélés, 185. §-a szerinti teljesítményfokozó szerrel visszaélés, 190. §-a szerint emberrablás, 192. §-a szerinti emberkereskedelem, 200. §-a szerinti kerítés, 201. §-a szerinti prostitúció elősegítése, 202. §-a szerinti kitartottság, 353. §-a szerinti embercsempészés, 365. §-a szerinti rablás, 366. §-a szerinti kifosztás, 367. §-a szerinti zsarolás, 368. §-a szerinti önbíráskodás, illetve 373. §-a szerinti csalás bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás, vagy

c) a 2012. április 15-ig hatályban volt tiltott kéjelgés [a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: 1999. évi LXIX. törvény) 143. §], valamint a szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma (1999. évi LXIX. törvény 144. §),

d) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 172. §-a szerinti tiltott prostitúció, illetve 184. §-a szerinti szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma szabálysértés elkövetése miatt szabálysértési eljárás indult.

(2) A szabálysértési, illetve a nyomozó hatóság kezdeményezésére a jegyző az üzlet működési engedélyét visszavonja, illetve az üzletet bezáratja, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt, illetve szabálysértést olyan bírósági vagy hatósági határozat állapította meg, amelynek alapján a működési engedély visszavonásának, illetve az üzlet bezáratásának, egyébként nincs helye.

(3) A közbiztonság fenntartása érdekében az (1)–(2) bekezdés szerinti határozatot a jegyző fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.”

(3) A SZEBEK tv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § Ha a működési engedély visszavonását, illetve az üzlet bezáratását az 5. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárást folytató szerv indokoltnak tartja, az eljárás megindításáról, illetve a jogerős ügydöntő határozatáról értesíti az üzlet működési helye szerint illetékes jegyzőt. Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a bírósági ügydöntő határozatról az ügyben eljáró nyomozó hatóságot is értesíteni kell.”

(4) A SZEBEK tv. 61. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az 5–6. §-nak a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezései nem alkalmazhatók a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban.”

40. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]

„e) a 27/A. § (2)–(5) bekezdéseiben meghatározott automatizált keresés részletes szabályait”

[rendeletben állapítsa meg.]

42. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

a) kijelölje a bűnügyi nyilvántartó szervet,

b) kijelölje a szakértői nyilvántartó szervet, valamint a büntetőeljárás alá vont és az elítélt személy DNS-profiljának meghatározásában közreműködő szervet,

c) meghatározza a szakértői nyilvántartó szerv és a nyomozó hatóság, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, az ügyészség vagy a bíróság 85. § (4)–(8) bekezdése szerinti együttműködésének részletes szabályait.”

45. § (1) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: rendészeti tv.) 27. § (2) bekezdés „2014. január 1-ig” szövegrész helyébe a „2014. május 31-ig” szövegrész lép.

(2) A rendészeti tv. 28. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az Rtv. 7. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:]

„b) elvégzi

ba) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott, az államigazgatási szervvel kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők, valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 6. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott állami vezetők,

bb) a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos állomány Nemzeti Biztonsági Felügyelethez és a Szervezett Bűnözés elleni Koordinációs Központhoz vezényelt tagjai,

bc) a bb) alpontban meghatározott szervek, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott befogadó állomás közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai, valamint

bd) a Kormány által a Ksztv. alapján nemzetbiztonsági célból létrehozott kabinet, valamint az annak munkáját segítő testület – politikai vezetőnek nem minősülő – tagjai, továbbá a tagok helyettesítésére jogosult és a titkársági feladatokat ellátó személyek

[a ba)–bd) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány] megbízhatósági vizsgálatát,””

(3) Hatályát veszti a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 86. § (3) bekezdésében az „a kultúráért felelős miniszter egyetértésével” szövegrész, valamint 93. § (2) bekezdés q) pontja.

(4) Hatályát veszti az egyes szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIV. törvény 105. § (10) bekezdése.

- b) az Rtv. 101. § (1) bekezdés d) pontja,

- d) a Bv.Sztv. 4. § (2) bekezdés c) pontja.

(6) Hatályát veszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény

- a) 63. § (2) bekezdésében az „ , amelyet az elrendelő hatóság székhelye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni” szövegrész,

- b) 63. § (3) bekezdés második mondata.