2013. évi LXXXVIII. törvény a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról

2013. évi LXXXVIII. törvény

a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

1. Értelmező rendelkezések¶

1. § E törvény alkalmazásában

• a) dolog: a számokból, betűkből, írásjelekből, matematikai műveleti jelekből, ezek kombinációjából, valamint elektronikus azonosítóból álló jelsorozattal megjelölt vagy egyéb egyedi ismérvei alapján ezek hiányában is kétséget kizáróan azonosítható tárgy, állat, növény,
• b) európai elfogatóparancs: olyan igazságügyi hatósági határozat, amelyet az Európai Unió egy tagállamában bocsátanak ki, és azt a célt szolgálja, hogy egy másik európai uniós tagállam büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából a keresett személyt elfogja és átadja, vagy a keresett tárgyat felkutassa, lefoglalja és átadja,
• c) kapcsolatba hozható személy: a körözési eljárás során a körözést elrendelő vagy a körözési eljárást lefolytató szerv által megjelölt, a körözött személy felkutatását elősegítő információval rendelkező személy, személyazonossággal visszaélés esetén a személyazonossággal visszaélés áldozata,
• d) körözés: személy esetén törvényben, holttest, holttestrész és dolog esetén jogszabályban meghatározottak szerinti döntés, a Schengeni Információs Rendszerben rejtett ellenőrzésre, célzott ellenőrzésre irányuló, a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés elhelyezése, valamint az elfogatóparancs, az európai elfogatóparancs és a nemzetközi körözés,
• e) körözési eljárás: az ismeretlen helyen lévő személyek és dolgok hollétének megállapítására, ismeretlen személyek, holttestek és holttestrészek, ismeretlen eredetű dolgok azonosítására irányuló eljárás, valamint a Schengeni Információs Rendszerben rejtett ellenőrzésre, célzott ellenőrzésre irányuló, valamint a jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermekek tekintetében szükséges utazás megakadályozásával járó figyelmeztető jelzés elhelyezésével kapcsolatos intézkedések összessége,
• f) nemzetközi körözés: nemzetközi szerződés, valamint viszonossági gyakorlat alapján büntető-, polgári vagy közigazgatási ügyben magyar szerv kezdeményezésére más állam hatósága által az adott állam területén, illetve külföldi állam hatósága kezdeményezésére magyar hatóság által Magyarország területén végzett körözési eljárás, kivéve az európai elfogatóparancs alapján végzett körözési eljárást,
• g) belső azonosító kód: az e törvény alapján rögzített ujj- és tenyérnyomat, valamint DNS-profil meghatározására alkalmas anyaghoz hozzárendelt alfanumerikus azonosító, amelynek célja, hogy tájékoztatást nyújtson arról, hogy a minta levétele megtörtént,
• h) DNS-elemzés: a DNS-profil meghatározásának folyamata,
• i) DNS-profil: a dezoxiribonukleinsav-molekula meghatározott szakaszainak vizsgálata alapján képzett alfanumerikus adatsor,
• j) körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kód: a nyilvántartó által képzett olyan alfanumerikus azonosító, amelynek célja az érintett személyazonosító adatainak hozzárendelése a körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adataihoz,
• k) szájnyálkahártya-törlet: a szájüreg belső felületéről, annak sérelme nélkül, steril gézzel vagy más, az egészségügyben használatos hordozóval letörölt anyag,
• l) szakértői nyilvántartó szerv: a körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartásának vezetéséért felelős, a Kormány által kijelölt szerv,
• m) szakrendszeri azonosító kód: a szakértői nyilvántartó szerv által a DNS-profilhoz, valamint az ujj- és tenyérnyomathoz hozzárendelt egyedi alfanumerikus azonosító.

II. Fejezet — A KÖRÖZÉSI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER¶

2. A körözési nyilvántartási rendszer felépítése¶

2. § (1) A körözési nyilvántartási rendszer (a továbbiakban: nyilvántartás) – a nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartása és a 4. § (5) bekezdése szerinti összehasonlítás eredményeként rögzített, módosított vagy javított adattartalom kivételével – közhiteles, hatósági nyilvántartás.

(2) A nyilvántartás

• a) a körözött személyek nyilvántartásából,
• b) a körözött dolgok nyilvántartásából,
• c) az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásából,
• d)
• e) a nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartásából

áll.

(3) A nyilvántartást a Kormány által rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: nyilvántartó) vezeti. A nyilvántartó ellátja – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a nyilvántartással összefüggő adatkezelési feladatokat.

(4) A nyilvántartásban a minősített adatok védelméről szóló törvény szerinti minősített adat nem kezelhető.

(5) A körözés e törvényben meghatározott adatait

• a) a körözést elrendelő,
• b) a bíróság – ideértve a büntetés-végrehajtási bírót is – által kibocsátott európai elfogatóparancsot vagy nemzetközi elfogatóparancsot a SIRENE iroda

[az a) és a b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: körözést elrendelő] rögzíti a nyilvántartásba.

(6) A körözés visszavonásának a tényét a körözést elrendelő a nyilvántartásban rögzíti.

(7) Ha az adatok rögzítésének technikai vagy informatikai akadálya van, a körözést a körözést elrendelő a nyilvántartó részére megküldi. Ebben az esetben a körözés e törvényben meghatározott adatait a nyilvántartó rögzíti a nyilvántartásban.

(8) A nyilvántartás törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el.

(9) A körözési nyilvántartási rendszer az e törvényben meghatározott adatokon kívül tartalmazza a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatokat is.

3. A körözött személyek nyilvántartása¶

3. § (1) A körözött személyek nyilvántartásának célja az ismeretlen helyen lévő személy felkutatása, az ismeretlen személyazonosságú személy személyazonosságának megállapítása.

(2) A körözött személyek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

• a) a körözött személy
• aa) családi nevét és utónevét,
• ab) születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén korábbi születési családi és utónevét,
• ac) nemét,
• ad) születési helyét és idejét,
• ae) anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén korábbi születési családi és utónevét,
• af) személyi azonosítóját,
• ag) állampolgárságát vagy hontalanságát,
• ah) lakcím adatát, továbbá annak megváltozása esetén korábbi lakcím adatát,
• ai) értesítési címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus elérhetőségét,
• aj) személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a központi idegenrendészeti nyilvántartás, illetve a menekültügyi nyilvántartás szerinti arcképmását,
• b) a körözött személy
• ba) álnevét, gúnynevét,
• bb) személyleírását, különös ismertető jegyeit,
• bc) képmását,
• bd) ruházatának, a nála lévő tárgyaknak és az általa használt járműnek a leírását,
• be) azonosításával összefüggő, a körözési eljárás során a körözési eljárást lefolytató szerv tudomására jutott adatot,
• c) a körözött személy faji eredetére, vallási meggyőződésére, szexuális magatartására és politikai véleményére utaló különleges adatot,
• d) a körözött
• da) személlyel szemben alkalmazandó intézkedést,
• db) személlyel szemben alkalmazandó intézkedés biztonságos végrehajtására vonatkozó adatokat,
• dc) személy életének, testi épségének, egészségének védelmére vonatkozó adatokat,
• e) a körözött személy korábbi ismert tartózkodási helyeinek azonosítására alkalmas adatokat,
• f) a körözött személy tartózkodási helye ismeretlenné válásának időpontját, körülményeit,
• g) a körözött személy vélt, valamint lehetséges tartózkodási helyeit,
• h) a körözött személlyel kapcsolatba hozható személy
• ha) a) pont aa)–af) és ai) alpontjában, ennek hiányában a b) pont ba)–bc) és be) alpontjában meghatározott adatait,
• hb) és a körözött személy közötti kapcsolat jellegét,
• i) a körözés elrendelésének
• ia) okát,
• ib) jogalapját a jogszabályhely megjelölésével, a bűncselekménnyel összefüggésben elrendelt körözés esetén a bűncselekmény megnevezését, a büntető törvénykönyv szerinti minősítését,
• ic) időpontját,
• j) a körözést elrendelő, valamint a körözési eljárást lefolytató szerv
• ja) megnevezését,
• jb) személy vagy szervezeti egység értesítési címét, telefonszámát és egyéb elérhetőségét,
• jc) határozatának számát, valamint eljárásának iktatószámát,
• jd) kapcsolattartójának elérhetőségeit,
• k)
• l) a körözési eljárás során megtett intézkedés
• la) megnevezését,
• lb) elrendelésének időpontját,
• lc) befejezésének időpontját, valamint
• ld) tartalmi leírását,
• m) az ismeretlen elkövető azonosítása céljából keresett személy ujjnyomatadatát, a rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint,
• n) az eltűnés miatt keresett személy közvetlen felmenő ági rokonainak, leszármazóinak és testvéreinek szakértői nyilvántartó szervtől beszerzett DNS-profilját, a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvényben meghatározott feltételek szerint,
• o) az eltűnés miatt, a büntetőeljárásban, az európai és nemzetközi elfogatóparancs miatt keresett személy, valamint a személyazonossággal visszaélés áldozatának a daktiloszkópiai nyilvántartást kezelő szakértői nyilvántartó szervtől beszerzett ujjnyomat-, tenyérnyomatadatát.
• p) eltűnés miatti körözés esetén a belső azonosító kódot, a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint a szakrendszeri azonosító kódot.

(3) A körözött személyek nyilvántartásába a (2) bekezdés a) pont aa)–ai) alpontjában, a (2) bekezdés b), d)–j), o), valamint p) pontjában meghatározott adatokat a körözést elrendelő rögzíti.

(4) A körözött személyek nyilvántartásába a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat a körözést elrendelő rögzíti, ha az adat a körözés alapjául szolgáló bűncselekmény tényállási eleme.

(5) A körözött személyek nyilvántartásába a körözési eljárás során ismertté vált, a (2) bekezdés b) pontjában, d)–h) pontjában, j) pontjában, l) pontjában, valamint o) pontjában meghatározott adatokat a körözési eljárást lefolytató szerv, vagy az intézkedést végrehajtó szerv rögzíti. A körözött személyek nyilvántartásába a körözési eljárás során ismertté vált, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat a körözési eljárást lefolytató szerv vagy az intézkedést végrehajtó szerv rögzíti, ha az adat a körözés alapjául szolgáló bűncselekmény tényállási eleme.

(6)

(7) A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 14. alcímében meghatározott eljárás esetén rögzítendő – az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 62. cikk (3) bekezdése szerinti – adatokat a körözési nyilvántartási rendszerben a 3. § (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatok között kell rögzíteni.

(8)

(9)

3/A. § (1) A 3. § (2) bekezdés a) pont aa)–ai) alpontjában meghatározott adatok rögzítését követően a nyilvántartó közvetlen adatkapcsolat útján megkeresi

• a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet,
• b) a központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény (a továbbiakban: Btátv.) 254. §-a, 256. §-a, 258. §-a és 259. §-a szerinti résznyilvántartásait vezető szervet, valamint
• c) a menekültügyi nyilvántartást vezető szervet, hogy

a körözött személy általa vezetett nyilvántartásban szereplő arcképmását közvetlen adatkapcsolat útján továbbítsa a nyilvántartó részére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatközlésre kötelezett szerv az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából közvetlen adatkapcsolat útján továbbítja a nyilvántartó részére a körözött személy arcképmását.

3/B. § (1) A nyilvántartó a 3. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatokat – azok változásának nyomonkövetése céljából – a 3. § (2) bekezdés a)–j) és l) pontjában meghatározott adatok rögzítésekor, módosításakor vagy javításakor, valamint a nyilvántartásból való adatigénylést vagy adattovábbítást megelőzően elektronikus úton összehasonlítja

• a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv által kezelt adatokkal,
• b) a központi idegenrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a Btátv. 254. §-a, 256. §-a, 258. §-a és 259. §-a szerinti résznyilvántartásait vezető szerv által kezelt adatokkal,
• c) a menekültügyi nyilvántartást hatálya alá tartozó személyek esetében a menekültügyi nyilvántartást vezető szerv által kezelt adatokkal.

(2) Az adatváltozást az (1) bekezdés szerinti adategyeztetés után a körözött személyek nyilvántartásában haladéktalanul át kell vezetni.

3/C. § A körözött személyek nyilvántartásában szereplő adatokat a nyilvántartó

• a) a körözés visszavonását követő harmadik napig,
• b) eltűnt személy esetén – ha a körözés visszavonására nem került sor, – a körözés elrendelésétől számított 90 évig,
• c) eltűnt személy esetén a körözés visszavonását követő harmadik napig, vagy
• d) a körözött személy haláláig

kezeli.

4. A körözött dolgok nyilvántartása¶

4. § (1) A körözött dolgok nyilvántartásának célja az ismeretlen helyen lévő dolog felkutatása, az ismeretlen eredetű dolog azonosítása.

(2) A körözött dolgok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

• a) a dolog
• aa) megnevezését,
• ab) leírását, egyedi azonosítására vonatkozó adatokat,
• ac) azonosításával összefüggő, a körözési eljárás során a körözési eljárást lefolytató szerv tudomására jutott adatot,
• ad) fényképét,
• b) a körözött
• ba) dolog megtalálása esetén alkalmazandó intézkedést, valamint az intézkedés biztonságos végrehajtására vonatkozó adatot,
• bb) dolog állagának megóvása, – állat esetén életének, épségének, egészségének – védelmére vonatkozó adatokat,
• c) a dolog helye ismeretlenné válásának
• ca) időpontjára,
• cb) körülményeire

vonatkozó adatokat,

• d) a dolog utolsó ismert
• da) tulajdonosának, valamint birtokosának a 3. § (2) bekezdés a) pont aa)–ac), ae), af), ah) és ai) alpontjában meghatározott adatait,
• db) helyét,
• e) a dolog vélt, valamint lehetséges helyeit,
• f) az 3. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat,
• g) a körözés elrendelésének
• ga) okát,
• gb) jogalapját a jogszabályhely megjelölésével, a bűncselekménnyel összefüggésben elrendelt körözés esetén a bűncselekmény megnevezését, a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését,
• gc) időpontját,
• h) a körözési eljárás során megtett intézkedés
• ha) megnevezését,
• hb) elrendelésének időpontját,
• hc) befejezésének időpontját, valamint
• hd) tartalmi leírását.

(3) A körözött dolgok nyilvántartásába a (2) bekezdés a)–g) pontjában foglalt adatot a körözést elrendelő rögzíti.

(4) A körözött dolgok nyilvántartásába a körözési eljárás során ismertté vált, a (2) bekezdés a) pontjában, b) pont bb) alpontjában, c) pont cb) alpontjában, e), f) és h) pontjában meghatározott adatokat a körözési eljárást lefolytató szerv vagy az intézkedést végrehajtó szerv rögzíti.

(5) A nyilvántartó a (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában szereplő adatokat – azok ellenőrzésének és változásának nyomon követése céljából – a (2) bekezdés a)–h) pontjában meghatározott adatok rögzítésekor, módosításakor vagy javításakor elektronikus úton összehasonlítja

• a) a közúti közlekedési nyilvántartás engedély- és jármű-nyilvántartás adataival,
• b)
• c) az útiokmány-nyilvántartás adataival, valamint
• d) a személyazonosítás céljára szolgáló, illetve jogosultságot igazoló okmányok nyilvántartásának adataival.

(6) Az adatváltozást a (5) bekezdés szerinti adategyeztetés után a körözött dolgok nyilvántartásában haladéktalanul át kell vezetni.

(7) A körözött dolgok nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartó

• a) a körözés visszavonását követő harmadik napig,
• b) állatok esetén – ha a körözés visszavonására nem került sor – a körözés elrendelésétől számított 20 évig,
• c) közokiratok tekintetében
• ca) a büntetőeljárásban körözött közokirat esetén a bűncselekmény büntethetőségének, a szabálysértési eljárásban körözött közokirat esetén a szabálysértés büntethetőségének elévülési idejéig,
• cb) a nem büntetőeljárásban vagy szabálysértési eljárásban körözött közokirat esetén a közokirat érvényességi idejének lejártáig, vagy ha a közokiratnak nincs érvényességi ideje, illetve az bármely okból nem állapítható meg, a körözés elrendelésétől számított 5 évig,
• d) az a)–c) pontok alá nem tartozó olyan esetben, amikor a körözés elrendelésének oka elvesztés, 5 évig,
• e) lőfegyver esetén a körözés elrendelésétől számított 90 évig,
• f) olyan dolog esetén, amely elkobozható, vagy amelyre vagyonelkobzás rendelhető el, a körözés elrendelésétől számított 90 évig

kezeli.

(8) A nyilvántartót a (7) bekezdés c) pontja szerinti feltétel bekövetkezéséről a közokirat körözését elrendelő értesíti.

4/A. § Nem rögzíthető a körözött dolgok nyilvántartásában olyan rendszám körözésének az elrendelése, amely rendszám utángyártása a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet alapján engedélyezhető.

5. Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása¶

5. § (1) Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásának célja az ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész azonosításának az elősegítése.

(2) Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:

• a) a holttest, holttestrész
• aa) leírását, különös ismertető jegyeit,
• ab) fényképét, képmását,
• ac) ruházatának és a nála lévő tárgyaknak a leírását,
• ad) azonosításával összefüggő, a körözési eljárás során a körözési eljárást lefolytató szerv tudomására jutott adatot,
• ae) tárolására vonatkozó adatokat,
• b) a holttest, holttestrész megtalálási
• ba) helyét,
• bb) idejét,
• bc) körülményeire vonatkozó adatokat,
• c) az 3. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott adatokat,
• d) a körözés elrendelésének
• da) okát,
• db) jogalapját a jogszabályhely megjelölésével, a bűncselekménnyel összefüggésben elrendelt körözés esetén a bűncselekmény megnevezését, a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését,
• dc) időpontját,
• e) a körözési eljárás során megtett intézkedés
• ea) megnevezését,
• eb) elrendelésének időpontját,
• ec) befejezésének időpontját,
• ed) tartalmi leírását,
• f) a belső azonosító kódot,
• g) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint
• h) a szakrendszeri azonosító kódot.

(3) Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásában a (2) bekezdés a)–d), valamint f)–h) pontjában foglalt adatot a körözést elrendelő rögzíti.

(4) Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásában a körözési eljárás során ismertté vált, a (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában, b) pont bc) alpontjában c) pontjában és e) pontjában meghatározott adatokat a körözési eljárást lefolytató szerv vagy az intézkedést végrehajtó szerv rögzíti.

(5) Az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartó

• a) a körözés visszavonását követő harmadik napig,
• b) a körözés elrendelésétől számított 90 évig – ha a körözés visszavonására nem került sor –,

kezeli.

6.¶

6. §¶

7. A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartása¶

7. § (1) A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartásának célja a nyilvántartó, az adatrögzítésre kötelezettek, a nyilvántartásból elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) történő adatátvételre jogosultak, valamint az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigénylésre jogosultak hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.

(2) A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartása tartalmazza a nyilvántartó, a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre jogosult szervek, az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigénylésre jogosult szervek, valamint az adatrögzítésre kötelezett szervek

• a) megnevezését,
• b) levelezési címét,
• c) telefonszámát,
• d) telefaxszámát,
• e) elektronikus levélcímét,
• f) hozzáférési jogosultságának típusát, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,
• g) a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy (a továbbiakban: hozzáférésre felhatalmazott személy)
• ga) családi és utónevét,
• gb) beosztását,
• gc) szervezeti egységét,
• gd) hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és időpontját,
• ge) hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóját.

(3) A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatokat a jogosultság törlésétől számított öt évig kell megőrizni.

8. A nyilvántartás közérdekből nyilvános adattartalma¶

8. § (1) Elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs alapján elrendelt körözési eljárás esetén a 3. § (2) bekezdés a) pont aa)–ad), ag) és aj) alpontjában, b), f), i) és j) pontjában meghatározott adat közérdekből nyilvános adatnak minősül.

(2) A bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság döntése alapján a 4. § (2) bekezdés a), c) és g) pont ga) és gc) alpontjában meghatározott adat közérdekből nyilvános adat.

(2a) A kulturális javakra elrendelt körözés esetén – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a 4. § (2) bekezdés a) pont aa), ab), ad) alpontjában és c) pont ca) alpontjában meghatározott adat közérdekből nyilvános adat.

(2b) A gépjárművekre elrendelt körözés esetén – a rejtett ellenőrzés és a célzott ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével – a 4. § (2) bekezdés a), c), f) és g) pontjában meghatározott adat közérdekből nyilvános adat. A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság dönthet úgy, hogy a gépjárművekre a büntetőeljárásban elrendelt körözés során a 4. § (2) bekezdés a), c), f) és g) pontjában meghatározott adat bűnüldözési érdekből nem minősül közérdekből nyilvános adatnak.

(3) A nyilvántartásban szereplő adatok közül közérdekből nyilvános adatnak minősül

• a) az eltűnt személy 3. § (2) bekezdés a) pont aa)–ad) és aj) alpontjában, b) pont bc) alpontjában, j) pontjában,
• b) az 5. § (2) bekezdés a) pont aa), ac) és ad) alpontjában, b) és c) pontjában,
• c)

meghatározott adat.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a körözés elrendelésének jogalapját, a bűncselekmény megnevezését, annak a büntető törvény szerinti minősítését nem lehet nyilvánosságra hozni.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti közérdekből nyilvános adatokat a nyilvántartó a honlapján közzéteszi.

(6) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban: NBSZ) jogosult rendszer-rendszer kapcsolat útján átvenni az (1) bekezdésben meghatározott közérdekből nyilvános adatokat és a személyazonosítást elősegítő informatikai rendszer alkalmazása során egyedi ügyhöz kapcsolódóan felhasználni. Az NBSZ az így átvett adatokat a körözés visszavonásáig kezeli.

(7) Az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság jogosult rendszer-rendszer kapcsolat útján átvenni az (1) bekezdésben meghatározott közérdekből nyilvános adatokat és a személyazonosítást elősegítő informatikai rendszer alkalmazása során az idegenrendészeti hatóság vagy menekültügyi hatóság eljárásában személyazonosság megállapítása céljából felhasználni. Az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság az így átvett adatokat a körözés visszavonásáig kezeli.

9. A nyilvántartásból adatigénylés alapján, valamint a közvetlen hozzáférés útján történő adattovábbítás biztosításának általános követelményei¶

9. § (1) A nyilvántartó a nyilvántartásból az e törvényben meghatározottak szerint

• a) az arra jogosultnak közvetlen hozzáféréssel adatátvételt biztosít a nyilvántartott adatokhoz,
• b) az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez, vagy
• c) a körözés tényére vonatkozóan adatot igazol.

(2) A nyilvántartó a nyilvántartásból

• a) az ott meghatározott adatok kezelésére feljogosított adatkezelő részére adatigénylésre az adatokat – törvény rendelkezése alapján – akkor továbbíthatja, ha az adatigénylő pontosan megjelöli az adatátvétel célját, továbbá azt az adatkört és azt a törvényi rendelkezést, amely tekintetében és amely rendelkezés szerint az igényelt adatok kezelésére törvény feljogosította, valamint
• b) e törvény rendelkezése alapján adatokhoz való közvetlen hozzáférést kizárólag akkor biztosíthat, ha a közvetlen hozzáférést gyakorló személy a (3) bekezdésben meghatározott felhatalmazással rendelkezik.

(3) Közvetlen hozzáféréssel csak az a személy vehet át adatokat, akinek a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv erre felhatalmazást adott.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv – a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul – értesíti a nyilvántartót.

(5) Az adatigénylésre történő adattovábbítási eljárást meg kell szüntetni, ha az adatigénylés a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek nem felel meg.

(6) A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók.

10. Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel a nyilvántartásból¶

10. § (1) A nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni

• a) a körözés elrendelésére feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy szervek a körözés elrendelése céljából,
• b) a körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás lefolytatása céljából,
• c) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok,
• d) a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja, illetve nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított szerv a más szervek részére történő adatszolgáltatás céljából,
• e) az ügyészség a törvényességi felügyelet gyakorlása céljából,
• f) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a rendőrségről szóló törvényben meghatározott határrendészeti feladatainak ellátása céljából, továbbá az ezzel kapcsolatos személyazonosság megállapítása céljából,
• g) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv bűnüldözési feladatai ellátása céljából,
• h) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv a rendőrségről szóló törvény alapján hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, illetve megszakítása, továbbá személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából,
• i) a Nemzeti Információs Központ elemzés-értékelés, valamint hírigény teljesítése céljából,
• j) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámellenőrzési feladatai ellátása céljából,
• k) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a büntetőeljárás lefolytatása céljából.
• l) az utasadat-információs egység az utasadatok kockázatelemzése céljából.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter és az ügyészség a kegyelmi ügyek intézése és a jogsegélykérelem elintézése céljából, továbbá a nemzetközi szerződésekben meghatározott és a viszonossági gyakorlatból eredő feladatai teljesítése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot a körözött személyek nyilvántartásából, a körözött dolgok nyilvántartásából, valamint az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásából.

(3) A menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyben eljáró szerv és az idegenrendészeti hatóság a személyazonosság megállapítása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot – a rejtett ellenőrzés és a célzott ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével – a körözött személyek nyilvántartásából és a körözött dolgok nyilvántartásából a körözött okmányokra vonatkozóan.

(4) Az Országgyűlési Őrség az Országgyűlésről szóló törvényben meghatározott személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot a körözött személyek nyilvántartásából.

(4a) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a törvényben meghatározott személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatainak ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot a körözött személyek nyilvántartásából.

(5) A bíróság a holttá nyilvánítási eljárása során közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot a körözött személyek nyilvántartásából.

(6) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv, az útlevélhatóság és a közúti közlekedési nyilvántartó szerv az okmánykiadással kapcsolatos eljárás során az e törvény szerinti azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés és a célzott ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével.

(7) A jogszabály alapján állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv okmány kiadásával kapcsolatos eljárása során az e törvény szerinti azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából és a körözött dolgok nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés és a célzott ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével.

(7a) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárása vagy a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelmek teljesítése során az e törvény szerinti azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés és a célzott ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével.

(7b) A személyazonosság megállapítása céljából

• a) a szabálysértési hatóság és a járásbíróság az általa lefolytatott szabálysértési eljárás során,
• b) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az általa lefolytatott közigazgatási hatósági eljárások során

közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés és a célzott ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével.

(7c) A keresett személy és dolog hollétének megállapítása céljából a rendőrség a rendőri igazoltatás során közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek és a körözött dolgok nyilvántartásából.

(8) Az NBSZ a személyazonosítást elősegítő eszköz üzemeltetése során közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a 8. § (1) bekezdésben meghatározott közérdekből nyilvános adatokat a körözött személy tartózkodási helyének meghatározása érdekében.

(9) A büntetés-végrehajtási szerv az ideiglenes befogadási eljárás során adategyeztetés céljából, a jogellenes fogvatartás lehetőségének kizárása érdekében jogosult az ideiglenes befogadási eljárás alatt adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából.

(10) A büntetés-végrehajtási szerv az elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott befogadása, valamint az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott kapcsolattartójának a büntetés-végrehajtási intézetbe történő beléptetéséhez szükséges azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés és a célzott ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével.

11. A nyilvántartásba történő adatrögzítés, a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel, valamint a nyilvántartásból elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigénylés feltételei¶

11. § (1) A nyilvántartásba történő adatrögzítéshez, a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételhez, valamint a nyilvántartásból elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigényléshez szükséges egyedi azonosítókat az adatrögzítésre kötelezett szerv, a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv, valamint az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigénylésre jogosult szerv a nyilvántartóhoz benyújtott kérelemben (a továbbiakban: egyedi azonosító iránti kérelem) igényli.

(2) Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 7. § (2) bekezdés a)–f) pontjában és g) pont ga)–ge) alpontjában meghatározott adatokat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásról az adatrögzítésre kötelezett szerv, a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv, valamint az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigénylésre jogosult szerv – az adatváltozást követő három munkanapon belül – értesíti a nyilvántartót.

(4) A nyilvántartó az egyedi azonosító iránti kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja

• a) az adatrögzítésre kötelezett szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról, valamint az adatrögzítési kötelezettség teljesítéséhez szükséges technikai ismeretekről,
• b) a közvetlen hozzáférésre jogosult szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról, valamint a közvetlen hozzáférés gyakorlásához szükséges technikai ismeretekről,
• c) az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigénylésre jogosult szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóiról, valamint az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatigényléshez szükséges technikai ismeretekről.

12. Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel követelményei¶

12. § (1) A közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel teljesítéséhez meg kell jelölni:

• a) a közvetlen hozzáférésre jogosult szerv megnevezését,
• b) a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóját,
• c) a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel célját és jogalapját,
• d) a közvetlen hozzáféréssel érintett, a nyilvántartott személynek a 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatkörből legalább
• da) az aa), ab), ad), ae),
• db) az ab) és af), vagy
• dc) az aa) és af) alpontok szerinti adatokat.

(2) A nyilvántartó a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre jogosult szerv részére haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja azokat az adatokat, amelyek tekintetében a közvetlen hozzáférésre való jogosultság fennáll, ezzel egyidejűleg adatvédelmi záradékban hívja fel a figyelmet az adatok jogszerű felhasználásának követelményére.

13. A nyilvántartásból adatigénylés alapján történő adattovábbítás követelményei¶

13. § (1) A nyilvántartó adatigénylés alapján kizárólag annak az adatigénylőnek és abban a körben továbbíthat adatot a nyilvántartásból, amely adatigénylő tekintetében törvény

• a) az adatok átvételét és kezelését az adatkezelés céljának és az átvehető adatok körének pontos meghatározásával, valamint
• b) az adatoknak a nyilvántartásból a nyilvántartó adattovábbítása alapján történő átvételének lehetővé tételével

előírja.

(2) Adatigénylés alapján kizárólag abban az esetben továbbítható adat, ha az adatigénylő közölte a következő adatokat:

• a) annak a személynek, akire az adatigénylés vonatkozik
• aa) a családi és utónevét,
• ab) a születési családi és utónevét ,
• ac) a születési helyét és idejét,
• ad) az anyja születési családi és utónevét,
• ae) az állampolgárságát,
• af) a lakcímét, valamint
• b) az adatigénylő pontos megnevezését és címét.

(3) A nyilvántartó az adatigénylésben megjelölt személy adatait kizárólag akkor továbbítja, ha a kérelemben megjelölt személy egyértelműen azonosítható.

(4) A nyilvántartásból adatigénylés alapján történő adattovábbításra jogosultak a technikai feltételek megléte esetén kérelmüket elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével is előterjeszthetik.

(5) Az elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével előterjesztett adatigénylésre az adatokat a nyilvántartó elektronikus úton továbbítja.

14. Adattovábbítási nyilvántartás¶

14. § (1) A nyilvántartásból teljesített adattovábbításokról az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

• a) az érintett személyazonosító adatait,
• b) azt az ügyszámot és az ügy tárgyát, amelyhez az adatigénylést kérik,
• c) hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítóját,
• d) az adattovábbítás időpontját,
• e) azt a törvényi rendelkezést, amely az adatigénylőt az eljárásában, ellenőrzési tevékenysége vagy feladatköre gyakorlása során az adatkezelésre feljogosítja,
• f) a továbbított adatok megnevezését.

(3) Az adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell őrizni.

(4) Az adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:

• a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a nyilvántartó irányításáért felelős szerv,
• b) a törvényességi felügyelet gyakorlása során az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az ügyészség,
• c) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
• d) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, továbbá
• e) külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.

14/A. Az érintettek jogai és ezek érvényesítése¶

14/A. § (1) Az érintett az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartásban szereplő adataihoz való hozzáférésre, valamint az adatok törlésére, helyesbítésére irányuló kérelmét bármely rendőri szervnél előterjesztheti. A rendőri szerv a kérelmet a nyilvántartóhoz továbbítja.

(2) A nyilvántartó az érintettnek az adatai továbbítására vonatkozó tájékoztatását mellőzi, ha az e törvény szerint az adatok átvételére jogosult az adatok átvételével egyidejűleg jelzi, hogy az adattovábbításra vonatkozó adatok közlésének teljesítése

• a) a bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, a büntetőeljárás lefolytatásának, büntetés és intézkedés végrehajtásának eredményességét veszélyezteti vagy e tevékenységek folytatását akadályozza, vagy
• b) a nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátását, azok eredményességét veszélyezteti.

(3) A tájékoztatás nem mellőzhető, ha a mellőzés (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti oka időközben megszűnt, és az érintett a tájékoztatásra vonatkozó kérelmét az erről való tudomásszerzését követően fenntartja.

(4) A tájékoztatás (2) bekezdés szerinti mellőzését írásban kell indokolni, kivéve, ha az indokolás a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott valamely érdek érvényesülését veszélyezteti, valamint tájékoztatni kell az érintettet a rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről.

(5) Ha a nyilvántartó megállapítja, hogy a nyilvántartott adatok helytelenek vagy pontatlanok, az adatokat helyesbíti.

(6) A nyilvántartó a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésére vonatkozó jogkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint az e törvény hatálya alá tartozó nyilvántartások feletti törvényességi felügyeleti jogkörében eljáró ügyész részére a nyilvántartásokba való betekintést biztosítja.

(7) A (6) bekezdés szerinti betekintés tényéről, valamint a betekintés eredményeként tett megállapításokról jegyzőkönyvet kell felvenni.

II/A. Fejezet — A KÖRÖZÉSI ELJÁRÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ BIOMETRIKUS ADATOK NYILVÁNTARTÁSA¶

14/B. Általános szabályok¶

14/B. § (1) A körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartása körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartásból és körözési célú DNS-profil-nyilvántartásból áll.

(2) A körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartását a Kormány által rendeletben kijelölt szakértői nyilvántartó szerv vezeti. A szakértői nyilvántartó szerv ellátja – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a nyilvántartással összefüggő adatkezelési feladatokat.

(3) A körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartásának törvényességi felügyeletét az ügyész látja el.

(4) A körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartása tekintetében a 9-14/A. alcímben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

14/C. § A szakértői nyilvántartó szerv az e törvény alapján nyilvántartásba vétel céljából részére megküldött mintákat, valamint DNS-profilokat

• a) haladéktalanul nyilvántartásba veszi,
• b) kezeli és az e törvény alapján arra jogosultnak továbbítja,
• c) elemzi és ha e törvény lehetővé teszi, a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal összehasonlítja.

14/C. A körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartás¶

14/D. § A körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartás célja

• a) az eltűnés miatt körözött személy felkutatásának, holléte, illetve személyazonossága megállapításának elősegítése, valamint
• b) az ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész azonosítása. 14/E. § A körözési célú daktiloszkópiai nyilvántartás
• a) az eltűnés miatt körözött személyek ujj- és tenyérnyomatának nyilvántartásából, valamint
• b) az ismeretlen holttestek vagy holttestrészek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásából

áll.

14/F. § (1) Ha a körözést elrendelő szerv ujj- és tenyérnyomat nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja az ujj- és tenyérnyomatot az e törvény és a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) szerinti nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás az ujj- és tenyérnyomatok azonosságát állapítja meg, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely – e törvény vagy a Bnytv. szerinti – nyilvántartásban található az ujj- és tenyérnyomattal azonos, korábban nyilvántartásba vett ujj- és tenyérnyomat

• a) a nyilvántartásba vételt kezdeményező, körözést elrendelő szervvel, valamint
• b) azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt az ujj- és tenyérnyomatot, amellyel az azonosságot megállapították, az e törvény vagy a Bnytv. szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.

14/G. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek ujj- és tenyérnyomatának nyilvántartása tartalmazza

• a) az eltűnés miatt körözött személy ujj- és tenyérnyomatát,
• b) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint
• c) a szakrendszeri azonosító kódot.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló eltűnés miatt körözést elrendelő szerv – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.

14/H. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek ujj- és tenyérnyomatának nyilvántartásába felvett adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözéshez kapcsolódóan a körözött személyek nyilvántartásában kezelt adatok megőrzési idejéig kell nyilvántartani.

(2) A körözés visszavonásáról, illetve a körözési adatok törléséről a nyilvántartó elektronikus úton értesíti a szakértői nyilvántartó szervet.

14/I. § (1) Az ismeretlen holttestek vagy holttestrészek ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartása tartalmazza

• a) az ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész ujj- és tenyérnyomatát,
• b) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint
• c) a szakrendszeri azonosító kódot.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözést elrendelő szerv – a nyilvántartásba vétel kezdeményezésével egyidejűleg – küldi meg a szakértői nyilvántartó szervnek.

14/J. § (1) Az ismeretlen holttestek vagy holttestrészek ujj- és tenyérnyomatának nyilvántartásába felvett adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözéshez kapcsolódóan a az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásában kezelt adatok megőrzési idejéig kell nyilvántartani.

(2) A körözés visszavonásáról, illetve a körözési adatok törléséről a nyilvántartó elektronikus úton értesíti a szakértői nyilvántartó szervet.

14/D. A körözési célú DNS-profil-nyilvántartás¶

14/K. § A körözési célú DNS-profil-nyilvántartás célja

• a) az eltűnés miatt körözött személy felkutatásának, holléte, illetve személyazonossága megállapításának elősegítése, valamint
• b) az ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész azonosítása.

14/L. § A körözési célú DNS-profil-nyilvántartás

• a) az eltűnés miatt körözött személyek DNS-profiljainak nyilvántartásából,
• b) az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozói DNS-profiljainak nyilvántartásából, valamint
• c) az ismeretlen holttestek vagy holttestrészek DNS-profiljainak nyilvántartásából

áll.

14/M. § (1) Ha a körözést elrendelő szerv – az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozói kivételével – DNS-profil nyilvántartásba vételét kezdeményezi, a szakértői nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja a DNS-profilt a Bnytv. szerinti nyilvántartásokban kezelt DNS-profilokkal.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás a DNS-profilok azonosságát állapítja meg, az azonosság tényét, valamint azt a tényt, hogy mely – Bnytv. szerinti – nyilvántartásban található a DNS-profillal azonos, korábban nyilvántartásba vett DNS-profil, a szakértői nyilvántartó szerv haladéktalanul közli

• a) a körözést elrendelő szervvel, valamint
• b) azzal a szervvel, amelynek kezdeményezésére azt a DNS-profilt, amellyel az azonosságot megállapították, a Bnytv. szerinti nyilvántartások valamelyikébe korábban felvették.

14/N. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek DNS-profiljainak nyilvántartása tartalmazza

• a) az eltűnés miatt körözött személytől rögzített anyagmaradványt, továbbá az abból meghatározott DNS-profilt,
• b) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint
• c) a szakrendszeri azonosító kódot.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, valamint a DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradványt a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló eltűnés miatt körözést elrendelő szerv megküldi az általa kirendelt és a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt szerv részére.

(3) A DNS-profilt az eltűnt személytől vagy használati tárgyairól rögzített anyagmaradványból a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv meghatározza, és a DNS-profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a szakértői nyilvántartó szerv részére – a DNS-profil meghatározását követően haladéktalanul – megküldi.

(4) A DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradvány rögzítése kötelező, ha az eltűnés miatti körözés elrendelése óta kilencven nap eredménytelenül eltelt.

14/O. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek DNS-profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözéshez kapcsolódóan a körözött személyek nyilvántartásában kezelt adatok megőrzési idejéig kell nyilvántartani.

(2) A körözés visszavonásáról, illetve a körözési adatok törléséről a nyilvántartó elektronikus úton értesíti a szakértői nyilvántartó szervet.

14/P. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozóinak DNS-profil nyilvántartása tartalmazza

• a) az eltűnés miatt körözött személy vér szerinti hozzátartozója és az eltűnés miatt körözött személy közötti rokoni kapcsolat fokát,
• b) az eltűnés miatt körözött személy vér szerinti hozzátartozójától levett szájnyálkahártya-törletet, vagy egyéb, DNS-profil meghatározására alkalmas mintáját és az abból meghatározott DNS-profilt,
• c) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint
• d) a szakrendszeri azonosító kódot.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, valamint a DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradványt a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló eltűnés miatt körözést elrendelő szerv megküldi az általa kirendelt és a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt szerv részére.

(3) A DNS-profilt az eltűnt személy vér szerinti hozzátartozójától rögzített anyagmaradványból a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv meghatározza, és a DNS-profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a szakértői nyilvántartó szerv részére – a DNS-profil meghatározását követően haladéktalanul – megküldi.

14/Q. § (1) Az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozóinak DNS-profil nyilvántartásába felvett adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözéshez kapcsolódóan a körözött személyek nyilvántartásában kezelt adatok megőrzési idejéig kell nyilvántartani.

(2) A körözés visszavonásáról, illetve a körözési adatok törléséről a nyilvántartó elektronikus úton értesíti a szakértői nyilvántartó szervet.

14/R. § (1) Az ismeretlen holttestek, holttestrészek DNS-profiljainak nyilvántartása tartalmazza

• a) az ismeretlen személyazonosságú holttestből, holttestrészből rögzített anyagmaradványt, továbbá az abból meghatározott DNS-profilt,
• b) a körözés azonosítására szolgáló kapcsolati kódot, valamint
• c) a szakrendszeri azonosító kódot.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a DNS-profil meghatározására alkalmas anyagmaradványt a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözést elrendelő szerv megküldi az általa kirendelt és a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt szerv részére.

(3) A DNS-profilt az ismeretlen személyazonosságú holttestből, holttestrészből rögzített anyagmaradványból a szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv meghatározza, és az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, a DNS-profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a szakértői nyilvántartó szerv részére – a DNS-profil meghatározását követően haladéktalanul – megküldi.

14/S. § (1) Az ismeretlen holttestek, holttestrészek DNS-profiljainak nyilvántartásába felvett adatokat a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözéshez kapcsolódóan a az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásában kezelt adatok megőrzési idejéig kell nyilvántartani.

(2) A körözés visszavonásáról, illetve a körözési adatok törléséről a nyilvántartó elektronikus úton értesíti a szakértői nyilvántartó szervet.

III. Fejezet — A KÖRÖZÉSI ELJÁRÁS¶

15. A körözési eljárásra vonatkozó általános szabályok¶

15. § (1) A körözési eljárás a körözésnek a nyilvántartásba történő rögzítésével indul úgy, hogy a nyilvántartó a körözésnek a nyilvántartásba vételéről értesíti a körözési eljárást lefolytató szervet.

(2) A körözési eljárást az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) folytatja le.

(3) Ha hatóság tagja olyan körözött személyről szerez tudomást, akinek a körözését elrendelték, erről a rendőrséget értesíti. Ha hatóság tagja olyan körözött dolog fellelési helyéről szerez tudomást, amelynek a körözését rendelték el, erről a rendőrséget értesíti.

(3a) Ha az NBSZ a személyazonosítást elősegítő informatikai rendszere üzemeltetése során olyan találatot észlel, amely olyan körözött személy azonosítását segíti elő, akinek az adatai közérdekből nyilvánosak és a találat jelzése a 8. § (6) bekezdése szerinti egyedi ügy érdekeit nem sérti, a rendszer értesíti a körözési eljárást lefolytató szervet a találatról.

(3b) Ha az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság a személyazonosítást elősegítő informatikai rendszere üzemeltetése során találatot észlel, értesíti a körözési eljárást lefolytató szervet.

(4) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv, az útlevélhatóság és a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv okmány kiadásával kapcsolatos eljárás során ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartását. Ha a szerv az ügyfelet a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget elektronikus úton értesíti.

(4a) Jogszabály alapján állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv eljárása során a kérelmezővel és a kérelmező által felhasznált okmánnyal kapcsolatos körözés tényének fennállását ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartásában és a körözött dolgok nyilvántartásában. Ha az eljáró szerv az ügyfelet a körözött személyek nyilvántartásában, illetve az ügyfél által az eljárás során felhasznált okmányt a körözött dolgok nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget értesíti.

(5)

(5a) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve, valamint a járásbíróság az általa lefolytatott szabálysértési eljárás során a szabálysértési eljárás alá vont személlyel kapcsolatos körözés tényének fennállását ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartásában. Ha az eljáró szerv a szabálysértési eljárás alá vont személyt a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget értesíti, illetve kezdeményezi a törvény szerint szükséges intézkedések végrehajtását.

(5b) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az általa lefolytatott közigazgatási hatósági eljárások során az ügyféllel kapcsolatos körözés tényének fennállását ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartásában. Ha az eljáró szerv az ügyfelet a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, kezdeményezi a törvény szerint szükséges intézkedések végrehajtását.

(5c) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendőrség a rendőri igazoltatás során az igazoltatottal kapcsolatos körözés tényének fennállását ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartásában. Ha az eljáró szerv a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, kezdeményezi a törvény szerint szükséges intézkedések végrehajtását.

(6) Ha a körözött személy tartózkodási helyét, a körözött tárgy hollétét, illetve az ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságát megállapították, a körözési eljárást lefolytató szerv köteles értesíteni a körözést elrendelőt a körözés visszavonása kezdeményezése céljából. Az értesítés tényét a körözési eljárást lefolytató szerv a nyilvántartásban rögzíti.

(7) A körözött személy tartózkodási helyének megállapításakor meg kell állapítani, rögzíteni és lehetőség szerint a jelenlétében ellenőrizni kell a körözött személy telefonszámát, elektronikus levelezési címét vagy más elektronikus elérhetőségét is.

16. Nemzetközi körözés¶

16. § (1) E törvény rendelkezéseit a nemzetközi körözésre az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja

• a) más állam hatósága által kezdeményezett, a személy, tárgy felkutatására vagy személy, holttest személyazonosságának megállapítására irányuló megkeresés alapján a körözést elrendeli,
• b) magyar hatóság vagy szerv által elrendelt körözést más állam hatóságához továbbítja,
• c) más állam hatóságának kezdeményezésére elrendelt körözést visszavonja,
• d) más állam hatóságát értesíti arról, ha az oda továbbított körözést a magyar hatóság vagy szerv visszavonta,
• e) más állam hatóságát, illetve a körözést elrendelő magyar hatóságot vagy szervet értesíti arról, ha a nemzetközi körözés során a személy, tárgy hollétét, illetve a személy, holttest személyazonosságát megállapították.

(3) Ha a rendőrség nemzetközi körözés során a személy, dolog hollétét, valamint a személy vagy a holttest, holttestrész személyazonosságát megállapította, akkor a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központján keresztül értesíti a kezdeményező állam hatóságát, illetve ha a másik állam hatósága állapítja meg a személy, dolog hollétét, valamint a személy vagy a holttest személyazonosságát akkor a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja értesíti az érintett magyar hatóságot vagy szervet.

(4) A rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja a más állam hatósága által kezdeményezett körözést a megkeresés teljesíthetőségéhez szükséges feltételek meglétének ellenőrzését és megállapítását követően haladéktalanul rendeli el.

(5) A más állam hatóságának kezdeményezésére elrendelt körözést a kezdeményező hatóság erre irányuló megkeresése esetén a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központja a megkeresés kézhezvételét követően haladéktalanul visszavonja.

(6) Ha a más állam hatóságának kezdeményezésére elrendelt körözés visszavonására nem kerül sor, a nyilvántartásban az adatokat a kezdeményező által meghatározott ideig kell nyilvántartani.

(7) A más állam büntetőügyben eljáró hatóságának kezdeményezésére körözött személy, valamint tárgy adatait a nyilvántartásban a kezdeményező által meghatározott időpontig kell nyilvántartani.

(8) A más állam nem büntetőügyben eljáró hatóságának kezdeményezésére körözött személy, holttest, holttestrész, valamint tárgy adatait a nyilvántartásban a kezdeményező által meghatározott időpontig, ennek hiányában a körözés nyilvántartásba vételétől számított 20 évig kell nyilvántartani.

17. A körözési eljárás feletti felügyelet¶

17. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv felettes szerve a körözési eljárás szakszerű végrehajtását felügyeli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása során a felettes rendőri szerv ellenőrzi a körözési eljárásra vonatkozó jogszabályok megtartását, amelynek során

• a) a körözési eljárást lefolytató szervet határidő megjelölésével,
• aa) meghatározott intézkedések végrehajtására,
• ab) tájékoztatás adására

utasíthatja,

• b) a körözési eljárást magához vonhatja,
• c) elbírálja körözési eljárásban a körözési eljárást lefolytató szerv által végrehajtott eljárási cselekményekkel szemben előterjesztett panaszt,
• d) az eljárási cselekményeknél jelen lehet, annak irataiba betekinthet, azokról másolatot kérhet.

18. Felelősségi szabályok¶

18. § A körözési eljárásban

• a) a megtett intézkedés jogszerűségért, a körözési eljárást lefolytató szerv,
• b) az indokolt intézkedések elmulasztásáért a mulasztó szerv,
• c) az intézkedés végrehajtásának jelentős késedelméért az intézkedés végrehajtásért felelős szerv

felelős.

19. Jogorvoslat¶

19. § A körözési eljárás során a körözési eljárást lefolytató szerv által alkalmazott intézkedés elrendelése és végrehajtásának jogszerűsége miatti jogorvoslatra a rendőrségről szóló törvény jogorvoslatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

20. Az eltűnt személyekre, illetve az ismeretlen személyazonosságú holttestekre, holttestrészekre, a bírósági végrehajtásban a kötelezettre vagy a kiadni rendelt gyermekre, továbbá gyermek tartása iránt indított perekben, a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, valamint a származási és a gondnoksági perekben az alperesre, az anyára, illetve a gyermekre vonatkozó különös körözési eljárási szabályok, a mintavételi eljárás rendje az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil nyilvántartásba vétele céljából¶

20. § (1) A rendőrség a körözését rendelheti, valamint – eltűnt személy, azonosítandó holttest vagy holttestrész esetén – rendeli el

• a) a tartózkodási hely megállapítása érdekében annak az ismeretlen helyen lévő személynek, akinek eltűnését a rendőrségen bejelentették,
• b) a személyazonosság megállapítása érdekében
• ba) az ismeretlen, adatait közölni nem képes személynek,
• bb) az ismeretlen holttestnek, holttestrésznek.

(2) E törvény alkalmazásában, valamint a körözés elrendelése szempontjából eltűntnek kell tekinteni az ismeretlen helyen lévő személyt, ha

• a) az eltűnés körülményei, az életviteléről, foglalkozásáról, más személyi körülményeiről rendelkezésre álló adatok azt valószínűsítik, hogy eltűnése – kivéve a terheltet és a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyt – bűncselekmény elkövetésével van összefüggésben,
• b) cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, egészségi állapota, kora vagy más ok miatt képtelen magáról gondoskodni,
• c) az életvitelére, személyi körülményeire, foglalkozására tekintettel az eltűnésére ésszerű magyarázat nem adható,
• d) az eltűnés természeti katasztrófával, öngyilkossággal van összefüggésben, vagy
• e) az eltűnés az emberi szervezetet ért olyan külső hatással van összefüggésben, amely a sérült akaratától függetlenül következett be.

(3) Az eltűnt személy körözését a személy eltűnésére vonatkozó bejelentést vagy hatósági észlelést követően azonnal el kell rendelni. A körözés elrendelésével szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(4) A magát azonosítani vagy lakóhelyét közölni nem képes személy körözését az azonosítása érdekében el kell rendelni.

(5) Külföldi állampolgár eltűnése miatti körözés elrendeléséről haladéktalanul értesíteni kell az állampolgársága szerinti konzuli képviseletet.

(6) Ha a bejelentés szerinti eltűnt személy

• a) diplomáciai mentességet élvező személy,
• b) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés által választott vagy a köztársasági elnök által kinevezett tisztségviselő,
• c) központi államigazgatási szerv vezetője,
• d) ügyész vagy bíró,
• e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának tagja,
• f) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó szerv hivatásos állományának tagja vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja,
• g) honvéd,

haladéktalanul tájékoztatni kell a körözés elrendeléséről a körözést elrendelő illetékessége szerinti ügyészséget, valamint az f) pontban meghatározott esetben a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a bűnüldözési feladatai céljából, a g) pontban meghatározott esetben a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot a nemzetbiztonsági tevékenysége ellátása céljából.

(7) A rendőrség – a bírósági végrehajtó felhívására és erre vonatkozó, a körözés elrendelését tartalmazó intézkedésére – lefolytatja a körözési eljárást a bírósági végrehajtásban kötelezett vagy a kiadni rendelt gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében.

(8) A rendőrség – a bíróság felhívására és erre vonatkozó, a tartózkodási hely megállapítását kérő rendelkezésére – lefolytatja a körözési eljárást a gyermek tartása iránt indított perekben, a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, valamint a származási és a gondnoksági perekben az alperes, az anya, illetve a gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében.

20/A. § (1) A 20. § szerint folytatott körözési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek (a továbbiakban: Ákr.)

• a) a zár alá vételre és lefoglalásra,
• b) a tanúra és a hatósági tanúra,
• c) a szemlére,
• d) a szakértőre,
• e) a tolmácsra,
• f) a jegyzőkönyvre,
• g) az eljárás akadályozásának következményeire,
• h) a határidő számítására, valamint
• i) az igazolási kérelemre

vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2) Akinek az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekmény végrehajtása alapvető jogát sértette, a végrehajtástól számított nyolc napon belül panasszal fordulhat a végrehajtást elrendelő rendőri szerv vezetőjéhez.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv az eltűnt személy felkutatása céljából – a tizennyolcadik életévét meg nem haladott tanú kivételével – a tanúként kihallgatott személy által elmondottak valóságtartalmának ellenőrzése érdekében az érintett előzetes, írásos hozzájárulásával műszeres vallomásellenőrzést alkalmazhat.

20/B. § (1) A 20. § szerint folytatott körözési eljárás során a hatóság határozatot hoz

• a) lefoglalás elrendeléséről, illetve a lefoglalás megszüntetéséről,
• b) a szakértő, illetve a tolmács kirendeléséről,
• c) a szakértő, illetve a tolmács díjának megállapításáról,
• d) a szakértő kizárásáról,
• e) az eljárási bírság kiszabásáról.
• f)

(2) A határozatnak tartalmaznia kell

• a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és az ügyintéző nevét,
• b) a rendelkező részben
• ba) a hatóság döntését, továbbá azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot meghozta,
• bb) a jogorvoslat lehetőségéről, a jogorvoslati kérelem benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról való tájékoztatást,
• bc) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, továbbá
• bd) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,
• c) az indokolásban
• ca) a határozat rendelkezéseire okot adó tényeket,
• cb) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, valamint
• cc) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

(3) A határozatot írásba kell foglalni, és azzal kell közölni, akire a rendelkezése vonatkozik, továbbá azzal is, akinek az eljárási jogait érinti. A határozatot a jelenlevőknek át kell adni és szóban is közölni kell, egyéb esetben pedig kézbesítés útján kell közölni.

(4) Ha névcsere, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás történt, a hatóság a határozat kijavítását elrendelheti. A kijavítást a határozatra fel kell jegyezni.

20/C. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, illetve azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi. Akit megidéztek, köteles az őt megidéző körözési eljárást lefolytató szerv előtt megjelenni.

(2) Az idézés és az értesítés írásban, illetve más alkalmas módon vagy eszközzel – különösen távbeszélő, telefax, számítógép útján – a körözési eljárást lefolytató szerv előtti személyes megjelenés alkalmával szóban történik. Az idézésnek, illetve az értesítésnek tartalmaznia kell

• a) a kibocsátó hatóság megnevezését,
• b) azt, hogy a megidézettnek hol, mikor, milyen minőségben kell megjelennie,
• c) azt, hogy az értesített hol, mikor, milyen minőségben jelenhet meg,
• d) az idézés, illetve az értesítés alapjául szolgáló eljárási cselekmény órákban meghatározott várható időtartamát, valamint
• e) a távolmaradás következményeire való figyelmeztetést.

(3) Az idézés, illetve az értesítés tényét az ügy irataiban rögzíteni kell.

(4) Az idézett személy felhívható arra, hogy az ügyre vonatkozó iratain kívül a bizonyításnál felhasználható feljegyzéseit vagy egyéb tárgyait hozza magával.

(5) Az írásbeli idézést vagy értesítést zárt iratban kell megküldeni.

(6) A kiskorú idézésében, illetve értesítésében egyidejűleg – a kiskorú korára, érettségére figyelemmel – számára érthető módon tájékoztatást kell adni az idézés, illetve értesítés tartalmáról.

(7) A kiskorú idézéséről az őt gondozó törvényes képviselőt vagy más személyt azzal a felhívással kell értesíteni, hogy a megjelenéséről gondoskodjék. Ha a kiskorú a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni. A kiskorú idézését, illetve értesítését a törvényes képviselőjével is közölni kell.

(8) Ha a (7) bekezdés szerint idézett személy nem jelenik meg, és törvényes képviselője nem igazolja, hogy ez neki nem róható fel, a törvényes képviselő az Ákr. szerinti eljárási bírsággal (a továbbiakban: bírság) sújtható.

20/D. § (1) Az idézett személy köteles az idézésnek eleget tenni.

(2) Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása előtt az eljárás helyéről engedély nélkül eltávozik, és távolmaradását előzetesen alapos okkal nem menti ki vagy nyolc napon belül megfelelően nem igazolja, továbbá ha az idézésre meghallgatásra nem alkalmas állapotban jelenik meg, és ezt a körülményt nem menti ki, bírsággal sújtható. Nem sújtható bírsággal az idézett személy, ha az idézés nem volt szabályszerű.

(3) Ha az idézett személy ismételt idézésre sem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki, elővezettethető. Az elővezetés foganatosítását a körözési eljárást lefolytató szerv vezetője rendelheti el.

(4) Ha a hatóságnak tudomása van arról, hogy az elővezetni kívánt személy a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományú tagja, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő foglalkoztatottja, az elővezetés céljából az állományilletékes parancsnokot, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottjának munkáltatóját kell megkeresni.

(5) Ha az idézett személy igazolja a távolmaradásának vagy eltávozásának menthető indokát, vissza kell vonni a bírságot megállapító és az elővezetést elrendelő végzést.

(6) Az elővezetés elrendelése ellen nincs helye önálló jogorvoslatnak.

20/E. § Az e törvény rendelkezései szerint kiszabott bírságot az adóhatóság adók módjára hajtja be.

20/F. § (1) Az e törvény alapján felvételre kerülő ujj- és tenyérnyomat levételéről, illetve egyéb módon való megszerzéséről a körözést elrendelő szerv a körözés elrendelését követően haladéktalanul gondoskodik.

(2) A körözést elrendelő szerv a körözés elrendelését követően haladéktalanul tájékoztatja a szakértői nyilvántartó szervet a korábban nyilvántartásba vett szakrendszeri, valamint – ha az rendelkezésre áll – belső azonosító kódról. Ezek hiányában megküldi a korábban felvett ujj- és tenyérnyomatlapot, ha az rendelkezésre áll.

20/G. § (1) Az eltűnés miatt körözött személy vér szerinti hozzátartozójától DNS-profil meghatározására alkalmas minta kifejezett írásbeli hozzájárulás esetén és csak akkor vehető, ha az eltűnt személy személyazonosságának megállapítására nem áll rendelkezésre fénykép, arcképmás, illetve daktiloszkópiai adat, vagy azok az azonosításra nem alkalmasak és az eltűnt személy DNS-profil meghatározására alkalmas mintája más módon nem, vagy csak aránytalan nehézséggel szerezhető meg.

(2) A mintavétel célja kizárólag az eltűnt személy felkutatása, azonosítása, illetve a személyazonosság megállapítása.

(3) A mintaadással érintett személyt a körözést elrendelő szerv – a mintavételt megelőzően – tájékoztatja arról, hogy a szájnyálkahártya-törlet levételének célja a DNS-elemzés.

(4) A mintavételt az érintett személy fizikai sértetlenségének biztosításával kell végezni.

(5) A DNS-profil meghatározására alkalmas mintát a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körözést elrendelő szerv megküldi a Kormány által e szakkérdés vizsgálatára kijelölt, általa kirendelt szerv részére.

(6) A szakkérdés vizsgálatára kirendelt szerv a mintából meghatározott DNS-profilt, valamint az annak meghatározására alkalmas anyagmaradványt a körözést elrendelő szerv részére – a DNS-profil meghatározását követően haladéktalanul – megküldi.

(7) A körözést elrendelő szerv a DNS-profilt nyilvántartásba vétel céljából megküldi a szakértői nyilvántartó szervnek.

(8) A szakértői nyilvántartó szerv az eltűnés miatt körözött személy vér szerinti hozzátartozójától rögzített minta alapján meghatározott DNS-profilt a nyilvántartásba vételt megelőzően haladéktalanul összehasonlítja a körözött személyek nyilvántartásában eltűnés miatt kezelt, valamint az ismeretlen holttestek, holttestrészek nyilvántartásában kezelt DNS-profilokkal.

(9) Ha a (8) bekezdés szerinti összehasonlítás a DNS-profilok között rokonsági fokot

• a) nem állapít meg, a szakértői nyilvántartó szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a körözést elrendelő szervet és nyilvántartásba veszi a DNS-profilt,
• b) megállapít, a szakértői nyilvántartó szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a körözést elrendelő szervet.

21. § (1) A rendőrség arról a kiskorúról, akinek eltűnését bejelentették, valamint arról, aki a szülői felügyelet vagy a gyámság, illetve a nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban történő elhelyezése alól engedély nélkül kivonta magát, haladéktalanul tájékoztatja a gyámhatóságot.

(2) Ha a rendőrség olyan tartalmú bejelentést kap, hogy a gyermekjóléti alapellátást, illetve gyermekvédelmi szakellátást nyújtó személy vagy intézmény által gondozott, vagy egyéb okból ellátásra befogadott gyermek engedély nélkül eltávozott a gondozási helyéről vagy oda a számára előírt időpontban nem tért vissza, a rendőrség a körözés elrendelésével egyidejűleg áttekinti a gyermek részére ellátást nyújtó intézmény és a törvényes képviselő által a felkutatás érdekében jogszabályban előírtak szerint megtett intézkedéseit.

22. § (1) A rendőrség a bejelentés alapján eltűnés miatt körözött és felkutatott személyt tájékoztatja arról, hogy bejelentés alapján körözés hatálya alatt áll, és írásban nyilatkoztatja arról, hogy hozzájárul-e az általa közölt tartózkodási, illetve az igazoltatás helyének a bejelentő részére történő közléséhez. Ha a felkutatott személy a nyilatkozattételt megtagadja, azt a hozzájárulás megtagadásának kell tekinteni.

(2) A rendőrség az (1) bekezdés szerint felkutatott személy nyilatkozatának megfelelően az általa közölt tartózkodási helyéről vagy életben létéről és a tartózkodási helyének közlését tiltó nyilatkozatáról, illetve a nyilatkozattétel megtagadásáról tájékoztatja az eltűnés bejelentőjét.

(3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a 20. § (1) bekezdése szerinti körözést visszavonja.

21.¶

23. §¶

22. A rendőrség körözési eljárása során tett intézkedései¶

24. § (1) Az intézkedések végrehajtásának sorrendjét az ismeretlen helyen lévő, illetve azonosítandó személlyel vagy dologgal kapcsolatos kockázatelemzés alapján a körözést lefolytató szerv határozza meg.

(2) A körözési eljárást lefolytató szerv a végrehajtott intézkedést a nyilvántartásban rögzíti.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás során együttműködhet az érintett területen működő polgárőr szervezettel, helyi önkormányzattal a rendelkezésére álló információk beszerzése érdekében.

(4) A körözési eljárást lefolytató szerv az ismeretlen helyen lévő személy és dolog felkutatása, illetve az ismeretlen személyazonosságú személy vagy holttest, ismeretlen eredetű dolog azonosítása érdekében a közszolgálati médiaszolgáltatónak minősülő rádióban és televízióban díjmentesen közérdekű közleményt, valamint a sajtóban és az interneten felhívást tehet közzé.

(5) A rendőrség szervei hatáskörtől és illetékességtől függetlenül gondoskodnak a körözött személlyel vagy dologgal kapcsolatban tudomásukra jutott információ ellenőrzéséről, a nyilvántartásban való rögzítésről.

(6) A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás során az adatigénylés céljának pontos megjelölésével az elektronikus hírközlési szolgáltatótól a felhasználóval és az előfizetővel kapcsolatban helymeghatározási adatokat, hívásforgalmi adatokat, valamint az adatigénylés céljával összefüggő előfizetői adatokat kérhet.

(7) A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás során a pénzügyi intézménytől és a pénzforgalmi intézménytől adatokat igényelhet a készpénzt-helyettesítő fizetési eszköz használatának helyszínére és időpontjára vonatkozóan.

25. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás lefolytatása céljából az adott személy, holttest, holttestrész vagy dolog felkutatása, azonosítása vagy a személyazonosságának a megállapítása érdekében a nyilvántartás, valamint a körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartás adatállományait a rendőrségről szóló törvényben meghatározott adatállományaival, valamint más bűnüldözési adatállománnyal összekapcsolhatja. Az összekapcsolást az adott üggyel kapcsolatos körözési eljárás befejezése után meg kell szüntetni. Az összekapcsolás során keletkezett olyan új adatokat, amelyek a körözési eljárás során nem kerülnek felhasználásra, haladéktalanul törölni kell.

(2) Ha a körözési eljárás lefolytatásához szükséges adattal más hatóság, egyéb állami, önkormányzati szerv vagy – ha törvény lehetővé teszi – egyéb szerv vagy személy rendelkezik, a körözési eljárást lefolytató szerv e szervet megkeresheti a szükséges adat megismerése érdekében. A megkeresést harminc napon belül teljesíteni kell.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 84. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásokból, valamint az Interpol nyilvántartásából automatizált rendszer-rendszer kapcsolat, valamint közvetlen hozzáférés vagy adatigénylés útján adatot igényelhet a körözési eljárás lefolytatása céljából.

(4) A körözési eljárást lefolytató szerv a körözési eljárás során törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a gépjármű, valamint ennek tulajdonosa, illetve üzembentartója adataival kapcsolatban a nemzetközi szerződés részes államainak a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó gépjárműadat-nyilvántartásaiban a nemzetközi szerződés által meghatározott automatizált keresést rendelhet el. Az automatizált keresést a nemzeti kapcsolattartó pont teljesíti, amely a keresés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a körözési eljárást lefolytató szervet. A keresés tényéről és eredményéről az intézkedés befejezését követően értesíteni kell a rendőrség nemzetközi bűnügyi együttműködési központját.

(5) A rendőrség a 2008/615/IB tanácsi határozat alapján a gépjármű, valamint ennek tulajdonosa, illetve üzembentartója adataival kapcsolatban az Európai Unió más tagállamának gépjárműadat-nyilvántartásaiban bűnüldözés és bűnmegelőzés, valamint a közrend és a közbiztonság fenntartása céljából automatizált keresést rendelhet el. Az automatizált keresést a nemzeti kapcsolattartó pont teljesíti, amely a keresés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a rendőrséget. E bekezdés alkalmazásában az Európai Unió más tagállama alatt mindazon államokat is érteni kell, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak, de amelyekkel az Európai Unió Tanácsa határozattal jóváhagyta a 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodás megkötését és alkalmazását.

(6) A körözési eljárást lefolytató szerv a (4) bekezdés alapján átvett személyes adatokat kizárólag az adatok átvételének az (1) bekezdés szerint meghatározott célja érdekében kezelheti. Bármilyen más célból való felhasználás csak az állományt kezelő tagállam előzetes engedélyével lehetséges. Ilyen engedély abban az esetben adható, ha az egyéb célokat szolgáló adatkezelés az adatátadással érintett adatállományt kezelő tagállam nemzeti joga szerint megengedett.

26. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 268. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, illetve megalapozottan gyanúsítható személlyel összefüggésben elrendelt, valamint a Be. alapján kibocsátott elfogatóparancs alapján elrendelt körözés végrehajtása során

• a) az Rtv. 27. §-a, 29–30. §-a, 32–33. §-a, 35/A. §-a, 38–41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 46/B. §-a, 46/C. §-a, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,
• b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve
• c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(2) A körözési eljárást lefolytató szerv a Be. 268. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján tanúval összefüggésben elrendelt körözés végrehajtása során

• a) az Rtv. 29–30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 39–41. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,
• b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtés során bírói engedélyhez nem kötött eszközt alkalmazhat, illetve
• c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 19. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során

• a) az Rtv. 46/B. §-a kivételével a 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja,
• b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve
• c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(4) A körözési eljárást lefolytató szerv a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 117. §-a, 139. §-a és 178/B. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során

• a) az Rtv. 29–30. §-a, 32–33. §-a, 35/A. §-a, 38–41. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve
• b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(5) A körözési eljárást lefolytató szerv az európai vagy nemzetközi elfogatóparancs végrehajtása során

• a) a 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve
• b) a körözött személy személyazonosságának, illetve elérhetőségének megállapítása céljából az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat.

27. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv az idegenrendészeti hatóság által elrendelt körözés végrehajtása során

• a) az Rtv. 29. §-a, 30. §-a, 32–33. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 38–41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,
• b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve
• c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(2) A körözési eljárást lefolytató szerv az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 70/A. § (1) bekezdése alapján elrendelt körözés végrehajtása során

• a) az Rtv. 29. §-a, 30. §-a és 32. §-a szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve
• b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv az Eütv. 70/A. § (2) bekezdése, valamint 201/B. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során

• a) az Rtv. 29. §-a, 30. §-a, 32–34. §-a, 39–40. §-a, valamint 58. § (1) bekezdés e) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve
• b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(4) A körözési eljárást lefolytató szerv a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 180/A. § (6) bekezdése alapján elrendelt körözés végrehajtása során

• a) az Rtv. 29–30. §-a, 32. §-a, 33. §-a, 35/A. §-a, 39–41. §-a, 42. § (1) bekezdése, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve
• b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(5) A körözési eljárást lefolytató szerv a nem a 26. § (5) bekezdése szerinti nemzetközi körözés végrehajtása során

• a) az Rtv. 29–30. §-a, 32–33. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 38–41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,
• b) nemzetközi körözést rendelhet el.

28. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv az eltűnt személy bejelentés alapján, valamint az Eütv. 9/A. §-a alapján elrendelt körözés végrehajtása során

• a) az Rtv. 27. §-a, 29–30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja,
• b) az Rtv. szerinti titkos információgyűjtést folytathat, illetve
• c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(2) A körözési eljárást lefolytató szerv az ismeretlen személyazonosságú holttest, holttestrész azonosítása érdekében elrendelt körözés végrehajtása során

• a) az Rtv. 30. §-a, 32. §-a, 39–41. §-a és 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, illetve
• b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(3) Az ismeretlen személyazonosságú holttest, holttestrész nemzetközi körözése végrehajtása során a körözési eljárást lefolytató szerv az Rtv. 27. §-a, 29–30. §-a, 32. §-a, 35/A. §-a, 35/B. §-a, 39–41. §-a, 42. § (1) bekezdése, 58. § (1) bekezdés e) pontja, valamint a 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja.

28/A. § (1) Eltűnés miatt elrendelt körözés esetén – amennyiben a rendelkezésre álló információk azt szükségessé teszik vagy indokolják – az eltűnt személy által eltűnését követően feltételezhetően használt vagy birtokában lévő jármű körözése az eltűnési ügyben körözést elrendelő szerv által elrendelhető az eltűnt személy hollétének megállapítása céljából.

(2) Az eltűnés miatt körözési eljárást lefolytató szerv az ilyen jármű körözésével összefüggésben elrendelt körözés végrehajtása során az Rtv. 27. §, 29. §, 30. §, 32. §, 35/A. §, továbbá az 58. § (1) bekezdés e) pontja, a 63–74. §, valamint a 91/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja.

(3) A körözést vissza kell vonni, amennyiben fenntartása már nem szükséges vagy indokolt.

(4) A körözés elrendelésével vagy visszavonásával szemben nincs helye jogorvoslatnak.

29. § (1) A körözési eljárást lefolytató szerv a Be. 268. § (1) bekezdés a) és b) pontja, valamint a Szabs. tv. 68. § (3) bekezdése alapján elrendelt dolgok körözésének végrehajtása során

• a) az Rtv. 29–30. §-a, 32. §-a, 42. § (1) bekezdése és 58. § (1) bekezdés e) pontja szerinti intézkedést alkalmazhatja,
• b) az Rtv. 91/C. §-ában meghatározottakon kívül – az ott meghatározott rendelkezések alapulvételével – az ismeretlen helyen lévő járművek – beleértve az ismeretlen helyen lévő személyek által használt járműveket is –felkutatása érdekében a polgárőr szervezet, továbbá bűnmegelőzési, illetve vagyonvédelmi célú szervezet által üzemeltetett rendszámfelismerő – és azonosító rendszerekben együttműködési megállapodásban foglaltak szerint jelzés elhelyezését rendelheti el, amelyben a jármű észlelése esetén értesítés adását kérheti, illetve
• c) nemzetközi körözést rendelhet el.

(2) A körözési eljárást lefolytató szerv a dolgok nemzetközi körözésének végrehajtása során az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedést alkalmazhatja.

(3) A körözési eljárást lefolytató szerv a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 53/A. §-a alapján elrendelt dolgok körözésének végrehajtása során

• a) az Rtv. 29–30. §-a, 32. §-a, 39. §-a és 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja, valamint
• b) nemzetközi körözést rendelhet el.

(3a) A körözési eljárást lefolytató szerv a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33. § (1a) bekezdése alapján elrendelt dolgok körözésének végrehajtása során az Rtv. 29. §-a, 30. §-a, 32. §-a, 39. §-a és 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedést alkalmazhatja.

(4) A találatot elérő szerv a rejtett ellenőrzés végrehajtása során az Rtv. 46/C. §-ában, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 37/B. §-ában foglalt intézkedést foganatosítja.

(4a) A találatot elérő szerv a célzott ellenőrzés végrehajtása során az Rtv. 46/H. §-a szerinti intézkedést foganatosítja.

(4b) Az ismeretlen elkövető Schengeni Információs Rendszerben történő azonosítása érdekében a helyszínen rögzített daktiloszkópiai adatokkal elért találat esetén a találatot elérő szerv az Rtv. 46/K. §-a szerinti intézkedést foganatosítja.

(4c) A jogellenes elvitellel veszélyeztetett gyermek utazásának megakadályozása érdekében szükséges figyelmeztető jelzés végrehajtása során az Rtv. 29. §-a, 32. §-a, 33. §-a, 35/A. §-a, 37. §-a, 39. §-a, 42. §-a és 46/I. §-a szerinti intézkedés alkalmazható.

(5) A körözési eljárást lefolytató szerv az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény alapján elrendelt dolgok körözése végrehajtása során

• a) az Rtv. 29. §-a, 32. §-a, 42. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseket alkalmazhatja,
• b) az Rtv. 91/C. §-ában meghatározottakon kívül – az ott meghatározott rendelkezések alapulvételével – az ismeretlen helyen lévő járművek – beleértve az ismeretlen helyen lévő személyek által használt járműveket is – felkutatása érdekében a polgárőr szervezet, továbbá bűnmegelőzési, illetve vagyonvédelmi célú szervezet által üzemeltetett rendszámfelismerő- és azonosító rendszerekben együttműködési megállapodásban foglaltak szerint jelzés elhelyezését rendelheti el, amelyben a jármű észlelése esetén értesítés adását kérheti.

29/A. § A körözési eljárást lefolytató szerv jogosult az általa kezelt arcképmás adat felhasználásával a 8. § (1) bekezdésében meghatározott körözött személyek azonosítása és az eltűnt személyek felkutatása érdekében az arckép profil nyilvántartást kezelő szerv arcképelemző tevékenységét igénybe venni.

IV. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

23. Felhatalmazó rendelkezések¶

30. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje

• a) a nyilvántartót,
• b) a szakértői nyilvántartó szervet, valamint
• c) az eltűnés miatt körözött személyek, az eltűnés miatt körözött személyek vér szerinti hozzátartozóinak, valamint az ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész DNS-profiljának meghatározására jogosult szervet.

(2) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

• a) a körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés formájára és módjára vonatkozó szabályokat,
• b) a körözési eljárás lefolytatásának részletes eljárási szabályait,
• c) – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével – a körözési eljárásban elrendelt elővezetés végrehajtásával felmerült, az Rtv. alapján igazolt költség megtérítésének szabályait, ide nem értve az elővezetés költsége megállapítására vonatkozó szabályokat,
• d) az ujj- és tenyérnyomat, valamint a DNS-profil meghatározásra alkalmas anyagmaradvány rögzítésének, illetve az ujj- és tenyérnyomat és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályait; a DNS-profil meghatározásának szakmai-módszertani követelményeit; továbbá a nyilvántartás technikai vezetésének részletes szabályait,
• e) a körözési eljáráshoz kapcsolódó biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés és az e nyilvántartás által teljesített adatszolgáltatás rendjét.

24. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések¶

31. § (1) Ez a törvény a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) 2014. január 1. napján lép hatályba

• a) az 1–30. §,
• b) a 31. § (4) és (5) bekezdése,
• c) a 33. §,
• d) a 34. § (12), (15)–(17) és (19) bekezdése,
• e) a 37–38. §,
• f) a 41. §,
• g) a 43–44. §,
• h) a 46. §,
• i) a 47. § (1) és (2) bekezdése,
• j) a 47. § (5) bekezdés c) pontja.

(3) A 47. § (5) bekezdés a) pontja külön törvényben meghatározott időpontban lép hatályba.

(4) A 2013. december 31-én a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény szerint folyamatban lévő személy és tárgykörözéseket a törvény rendelkezései szerint kell végrehajtani.

(5) A 2013. december 31-én a személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény szerint nyilvántartatott adatokat 2014. január 1-jétől a nyilvántartásban kell kezelni e törvény rendelkezései szerint.

(6) Az egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról szóló 2020. évi XXXI. törvénnyel megállapított

• a) ismeretlen holttestek, holttestrész ujj- és tenyérnyomatának, valamint DNS-profiljának nyilvántartása létrehozásához szükséges informatikai fejlesztéseket, valamint
• b) az eltűnt személyek ujj- és tenyérnyomatának, valamint DNS-profiljának, valamint az eltűnt személyek hozzátartozói DNS-profiljának nyilvántartása létrehozásához szükséges informatikai fejlesztéseket

2023. január 1-jéig kell megvalósítani.

25. Sarkalatossági záradék¶

32. § E törvény

• a) 34. § (1)–(10), (18) bekezdése, 45. § (2) bekezdése és 47. § (4) bekezdése, 47. § (5) bekezdés a)–c) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján, valamint
• b) 44. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

26. Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

33. § (1) E törvény 25. § (4)–(6) bekezdése a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 12. cikke, valamint a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozat 15. cikke, valamint az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló tanácsi határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Ez a törvény a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) Ez a törvény a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 6., 26–47. és 53–55. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) Ez a törvény a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

27. Módosuló jogszabályok¶

34. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)

(16)

(17)

(18)

(19)

35. §¶

36. §¶

37. §¶

38. §¶

39. §¶

40. §¶

41. §¶

42. §¶

43. §¶

44. §¶

45. §¶

46. §¶

47. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5) Hatályát veszti

• a)
• b)
• c)
• d)

(6)