2013. évi LXXVII. törvény — mi változott? 2018. január 1.

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed

- 2. belső képzés: a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett, a 23. § (1) bekezdésében foglalt forrás terhére megvalósuló képzés, amely nem lehet az 1. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a 2. § 1. pontjában meghatározott képzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés b) pontjában munkavállalóként meghatározott személy;

- 5. egyéb képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához;

- 8. előzetes tudás mérése: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész – nyelvi képzés esetén a teljesített nyelvi képzettségi szint – alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni;

- 23c. nyelvi képzés szintje: általános nyelvi képzés esetén a „KER” ajánlott hatfokozatú rendszer szintjei, amelyek további bemeneti és kimeneti követelmények által meghatározott képzési szintekre bonthatók, egyéb nyelvi képzés esetén a nyelvi készségek, képességek és ismeretek felnőttképzési nyelvi programkövetelményben meghatározott, „KER” szintekhez köthető szintjei;

- 27. távoktatás: az oktatásnak az a formája, amelynél a résztvevő a képzési idő több, mint felében – nyelvi képzés esetén legfeljebb a képzési idő harminc százalékában – egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása) esetén hagyományos tanórákon – nyelvi képzés esetén a képzési idő legalább hetven százalékában kontaktórákon – vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a képző intézmény bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában – különösen személyes megbeszélés, internet, telefon – megvalósulhatnak, a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik; a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti.

(2) Az engedély kiadására, módosítására, kiegészítésére irányuló kérelmet vagy az engedély kiegészítésére irányuló bejelentést a hatóságnál kell benyújtani. Az engedélyezési eljárásra egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság az engedély kiadására, módosítására vagy kiegészítésére irányuló kérelemről hatvan napon belül dönt, míg a bejelentés alapján az engedélyt a bejelentést követő tizenöt napon belül kiegészíti. Az engedély kiegészítésének bejelentés alapján történő eseteit az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(9) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok az engedélyezési eljárás, valamint az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó fellebbezési eljárás során kizárólag elektronikus úton kötelesek a hatósággal kapcsolatot tartani.

4. § (1) A hatóság – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – szakértői bizottság igénybevételével lefolytatja az engedélyezési eljárást, amelynek alapján az engedélyt kiadja, módosítja vagy kiegészíti. A hatóság az engedély kiadásával az abban szereplő képzések folytatását az 1. § (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti képzési kör (a továbbiakban: képzési kör) megjelölésével engedélyezi, az engedély módosításával az intézmény engedélyét új képzési körrel bővíti, míg az engedély kiegészítésével az intézmény engedélyében szereplő képzéseit – az engedélyben megjelölt képzési körön belüli – új képzéssel bővíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői bizottság tagjait a hatóság által vezetett felnőttképzési szakértői és a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki a hatóság azzal, hogy az 1. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt képzések folytatására irányuló kérelem elbírálása során kizárólag a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő rendelhető ki. Ha a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban nincs olyan szakértő, aki a felnőttképzési szakterülete szerint az engedélyezési eljárás során kirendelhető, vagy a kirendelhető szakértők tekintetében miniszteri rendeletben meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, a hatóság a szakértői bizottság tagjait kizárólag a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki.

(3) A hatóság az engedélyezési eljárást szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le, ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti OM-azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény kérelme olyan, az 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzés folytatására irányul, amely szakképesítés szakmacsoportjának vagy egyéb szakmai képzés szakmacsoportjának valamely szakképesítése szerepel az intézmény hatályos működési engedélyében. Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg azon további esetek körét, ahol a hatóság szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le az engedélyezési eljárást.

6. § (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű és nem áll a miniszteri rendeletben meghatározott felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatóság és a kamara a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.

(3) A felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket miniszteri rendelet határozza meg.

9. § (1) A hatóság felnőttképzési szakértőkkel kapcsolatos feladatainak megoldását, valamint a felnőttképzést folytató intézmények által alkalmazható minőségbiztosítási rendszerek kialakításának elősegítését legalább négy fő felnőttképzési szakértő, továbbá felnőttképzési programszakértő tagokból álló, hattagú Felnőttképzési Szakértői Bizottság (a továbbiakban: FSZB) támogatja. Az FSZB-t az állami szakképzési és felnőttképzési szerv működteti.

(2) Az FSZB a hatóságnak a felnőttképzési szakértőkkel és felnőttképzési programszakértőkkel kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületeként működik.

(3) Az FSZB megállapítja, hogy a hozzá benyújtott minőségbiztosítási rendszerek – a képzést folytató intézmény által kidolgozott vagy működtetett minőségbiztosítási rendszer kivételével – a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfeleltethetők-e, és javaslatot tesz a miniszternek arra, hogy a megfelelőnek ítélt minőségbiztosítási rendszerek közül mely minőségbiztosítási rendszer alkalmazható a felnőttképzési tevékenységet folytató intézményeknél. Az FSZB javaslatáról a miniszter dönt.

(4) Az FSZB elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és menti fel. A kinevezés visszavonásig, de legfeljebb négyéves időtartamra érvényes. A miniszter az FSZB elnökét a felnőttképzési szakértők közül nevezi ki.

(5) Az FSZB feladataira és működésére, tagjainak megbízására, felmentésére, díjazására és összeférhetetlenségére vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet határozza meg.

- g) a vizsga szervezésének módját, formáját, OKJ szerinti szakképesítés, illetve nyelvi képzés esetén az előírt vagy javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,

(2) Az FSZB a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének – (1) bekezdés szerinti célt szolgáló – külső értékelését a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti minőségbiztosítási rendszernek megfelelően és a miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő jogi személyek bevonásával legalább kétévente végzi el.

(3) A felnőttképzést folytató intézmények külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a külső értékelést végző szervezetek kijelölésének szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

- b) a képzés megnevezésére, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a szakképesítés azonosító számára és megnevezésére,

(4) A NYAK képző intézményenként, nyelvenként és nyelvi szintenként a hatóság részére

- b) a képzésben részt vevő felnőtt 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait,

(3) A bizottság szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét a kamara elnöke az agrárkamara elnökének és a miniszternek az egyetértésével állapítja meg. A bizottság elnöke feladatkörében képviseli a testületet. A bizottság tagja nem lehet olyan személy, aki e törvény szerinti felnőttképzési tevékenységet folytató szervezetnek, illetve a szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa.

- g) a szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentum kiadásának feltételeit.

(4) A hatóság a felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások megtartását – szakértői bizottság bevonásával – ellenőrzi, és eljár ezek megsértése esetén. A hatóság az ellenőrzést szükség szerint, de négyévenként legalább egy alkalommal, az engedély megszerzését megelőzően képzési tevékenységet nem folytató intézmények esetén az engedély első két évében évente legalább egy alkalommal köteles lefolytatni. A hatóság ellenőrzési tevékenysége során képzési tevékenységet nem folytató intézménynek tekinti azokat az intézményeket, amelyek az engedély megszerzését megelőző két évben az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendelet szerinti adatszolgáltatást (a továbbiakban: OSAP) nem teljesítettek.

(4a) A (4) bekezdés szerinti szakértői bizottság tagjait a hatóság által vezetett felnőttképzési szakértői és a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki a hatóság, azzal, hogy az 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzések ellenőrzése során felnőttképzési programszakértő, az 1. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott képzések ellenőrzése során felnőttképzési szakértő rendelhető ki. Ha a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban nincs olyan szakértő, aki a felnőttképzési szakterülete szerint az engedélyezési eljárás során kirendelhető, vagy a kirendelhető szakértők tekintetében miniszteri rendeletben meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, a hatóság a szakértői bizottság tagjait kizárólag a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki.

- a) a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a hatóság a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegétől annak tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki, azonban a (11) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekben a bírság mértéke nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosánál,

(9) Ha az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany a tevékenységét engedély nélkül folytatja, a hatóság bírságot megállapító vagy tevékenységet megtiltó határozata jogerőre emelkedését követő harminc napon belül az intézmény köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díj, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség mindenkori jegybanki alapkamat szerinti kamat másfélszeresével növelt összegének a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére.

(10) A hatóság a (6) és (8) bekezdés szerinti, engedély visszavonását és a felnőttképzési tevékenység megtiltását elrendelő határozatait honlapján közzéteszi.

- i) nem biztosít a felnőttképzési szerződésben meghatározott elállási jog érvényesítésére a képzés megkezdését megelőzően legalább három munkanapot a képzésben részt vevő számára a képzési program megismerésére, vagy a szerződésben a képzés megkezdését követően biztosított elállási jog ellenében kikötött bánatpénz mértéke meghaladja a képzés teljes összegének havi időarányos részét, de legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér húsz százalékát.

(12) A hatóság az ellenőrzése során a támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésről szóló fejezetében foglaltak alapján – értesíti a támogató szervet a szükséges intézkedések megtétele céljából.

(13) A hatóság az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott képzések gyakorlati képzési részére vonatkozó ellenőrzési tevékenységét – amennyiben a gyakorlati képzés nem a felnőttképzést folytató intézményben valósul meg – a gyakorlati képzés helye szerint illetékes területi kamara, szakmai kamara működése esetén a szakmai kamara, az agrárpolitikáért felelős miniszter felelősségébe tartozó szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a területi agrárkamara bevonásával látja el.

- e) a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében szervezett képzésekért, a hátrányos helyzetűek humán szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása érdekében szervezett képzésekért, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetben történő foglalkoztatásra felkészítő képzésekért, valamint e képzések szervezéséért felelős szervet.

- b) a felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladataira és működésére, tagjainak megbízására, felmentésére, kinevezésének visszavonására, díjazására és összeférhetetlenségére vonatkozó részletes szabályokat,

- d) a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszert, a felnőttképzést folytató intézmények külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a külső értékelést végző szervezetek kijelölésének szabályait,

33/B. § Az FSZB-nek a felnőttképzést folytató intézmények tevékenységének az e törvény 14. § (2) bekezdése szerinti külső értékelését első alkalommal 2018-ban kell elvégeznie azon intézményeknél, amelyek a külső értékelést – 2016. június 18-át megelőzően – a 2016. évben már elvégeztették.