2013. évi LXXVII. törvény hatályos szövege – a felnőttképzésről

Hatályos szöveg — 2026. szeptember 1. napjától. 38 időállapot 2013 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

2013. évi LXXVII. törvény

a felnőttképzésről

Annak érdekében, hogy a társadalom tagjai meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson, szükség van a szakmai, a nyelvi és a támogatott képzések szervezettségének növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére. E célkitűzések elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

1. A törvény személyi és tárgyi hatálya¶

1. § (1) E törvényt kell alkalmazni

a) a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó, illetve a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy (a továbbiakban együtt: felnőttképző) által célirányosan kompetenciakialakításra vagy -fejlesztésre irányuló és szervezetten megvalósuló – a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába vagy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe nem tartozó – oktatás és képzés

aa) üzletszerű gazdasági tevékenység keretében vagy nem üzletszerű gazdasági tevékenység esetén térítés ellenében vagy a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti felnőttképzési tevékenységként,
ab) ingyenesen és a képzésben részt vevő személyekről a felnőttképző által e törvénnyel összhangban, – legalább a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adataira kiterjedően – egyedi azonosításra és annak ellenőrizhetőségére alkalmas módon, bármilyen formában vezetett nyilvántartás mellett, vagy
ac) belső képzésként

történő megszervezésére (a továbbiakban: felnőttképzési tevékenység), valamint

b) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra.

(1a) E törvényt nem kell alkalmazni

1. az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó, igazságszolgáltatásban jogszabály alapján közreműködő, illetve ahhoz szakmai tevékenységükkel közvetlenül kapcsolódó más személyek részére ilyen minőségükben jogszabály rendelkezése vagy felhatalmazása alapján történő oktatás, képzés,
2. az egyházi jogi személy, a vallási egyesület által közvetlenül vagy az általuk fenntartott felnőttképző által a vallási tevékenység folytatásával összefüggésben történő oktatás, képzés,
3. a munkavédelemről szóló törvény és a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény alapján a munkáltató kötelezettségeként előírt oktatás, képzés,
4. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szerinti reintegrációs program keretében történő oktatás, képzés
5. – jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés kivételével – az összesen hat óra időtartamot meg nem haladó belső képzés

megszervezésére.

(2) Jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén – ha jogszabály e törvény más rendelkezésének alkalmazását kifejezetten elő nem írja – a felnőttképző kizárólag a 2/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget és – ha a 15. § (1a) bekezdése szerinti kivétel alkalmazásának nincs helye – a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget köteles teljesíteni. Ha a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés tekintetében jogszabály ekként rendelkezik, e kötelezettségeket a felnőttképző helyett a jogszabályban meghatározott hatóság teljesítheti legkésőbb annak a negyedévet követő negyedévnek az utolsó napjáig, amelyikbe a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés befejezésének időpontja esik. A jogszabályban meghatározott hatóság jogosult a felnőttképző 5. § (1) bekezdés b) pontjában és a képzésben részt vevő személy 15. § (1) bekezdésében meghatározott személyes adatát a bejelentés, illetve az adatszolgáltatás általa történő teljesítése céljából az ahhoz elengedhetetlenül szükséges ideig kezelni.

(2a) Ha a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés tekintetében az adott jogszabály ekként rendelkezik és a felnőttképző felnőttképzési tevékenység keretében csak olyan jogszabály alapján szervezett oktatás és képzést szervez, amelyhez kapcsolódó a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget a hatóság teljesíti a képző helyett, úgy a bejelentési kötelezettséget a felnőttképző helyett a jogszabályban meghatározott hatóság teljesítheti legkésőbb annak a negyedévet követő negyedévnek az utolsó napjáig, amelyikbe a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés befejezésének időpontja esik.

(3) E törvény felnőttképzőre vonatkozó szabályait a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

2. Értelmező rendelkezések¶

2. § E törvény alkalmazásában:

1. belső képzés: az olyan oktatás és képzés, amelyet a munkáltató

a) nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében, és
b)
c) a saját, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás, valamint a munkáltató beszállítójának, illetve a munkáltató által igénybe vett közreműködő foglalkoztatottja (ideértve a kölcsönzött munkavállalót is, ha a munkaerő-kölcsönzésre kötött megállapodás tartalmazza az arra vonatkozó kitételt, hogy a kölcsönvevő vállalja a kölcsönzött munkavállaló oktatását, képzését is) részére

szervez.

2. bemeneti kompetenciamérés: a képzés megkezdéséhez szükséges kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum hiánya esetén annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a kompetenciáknak, amelyek a képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek,
2a. digitális kollaborációs tér: a tanulmányi rendszerhez és a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerhez rendszerkapcsolaton keresztül kapcsolódó rendszer, amely biztosítani képes legalább az oktatók, az oktatásszervezők és a képzésben részt vevő személyek egyéni vagy csoportos, interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű, digitális online és offline együttműködését, kommunikációját és az oktatással kapcsolatos feladatok komplex kezelését, ideértve többek között az órai, házi, egyéni és csoportos feladatok publikálását, beadását, a beadott feladatok értékelését és online adminisztrációját,
2b. egyéni tanulási számla rendszer: olyan munkaerőpiaci szempontból releváns képzéseket ösztönző rendszer, amely képzésválasztást támogató funkciókkal, elérhető képzési forrásokkal kapcsolatos tájékoztatással, támogató funkciókkal segíti elő a motivációs és pénzügyi akadályok csökkentését, erősítve ezzel az élethosszig tartó tanulás fontosságát,
3. előzetes tudásmérés: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni,
4. előzetesen megszerzett tudás beszámítása: a képzésre jelentkező – dokumentummal igazolt – tanulmányainak beszámítása, amelynek eredményeként a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel lehet menteni,
5. felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás: olyan tevékenység, amely a felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatás, képzés egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul,
5a. jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés: jogszabály által valamely tevékenység folytatásának, munkakör betöltésének, illetve magasabb fizetési besorolás alkalmazásának feltételéül meghatározott olyan oktatás és képzés, amelynek legalább célját, tartalmát és megszervezésének általános feltételeit, továbbá az oktatás, képzés eredményes elvégzésének igazolási módját vagy ahhoz kapcsolódóan szervezett vizsga letételére vonatkozó követelményt jogszabály vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában közjogi szervezetszabályozó eszköz határozza meg, ide nem értve a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába vagy a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe tartozó, valamint a szakképzettségre, szakképesítésre felkészítő oktatást és képzést,
5b. képzés formája: a képzés kontaktóra – amely lehet jelenléti vagy online kontaktóra –, távoktatás vagy zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósult formája,
6. képzés megkezdésének időpontja: a képzés első képzési napja, azaz a képző intézmény által meghirdetett képzés első kontaktórájának időpontja, függetlenül a képzésbe való bekapcsolódás időpontjától, azzal, hogy távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén az az időpont, amikor a képző a tananyagot a képzésben részt vevő személyek részére rendelkezésre bocsátotta, és a tananyag elsajátítását a képzésben résztvevők ténylegesen megkezdhetik,
6a. képzés befejezésének időpontja: ha a képzés elvégzése a képzés formájától függetlenül jogszabályban vagy a képző által a képzési programban meghatározott követelményhez kötött, annak teljesítésének napja, ennek hiányában kontaktórás képzés esetén a képzés utolsó kontaktórájának időpontja, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyag elsajátítására megállapított határidő utolsó napjának vége,
7. kompetencia: olyan ismeretek, készségek és képességek összessége, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére,
7a. komplex felzárkózási képzés: a személyek társadalmi és gazdasági felzárkózásának részeként a kompetenciafejlesztés, illetve a humán szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása érdekében szervezett képzés, a közfoglalkoztatáshoz és a szociális szövetkezetben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódóan szervezett képzés, a szakképzettséggel nem rendelkezők a társadalmi felzárkózását szolgáló és kompetenciáját fejlesztő képzés, valamint az esélyegyenlőségi mentorok és a helyi esélyegyenlőségi programok készítésében résztvevők képzése,
8. kontaktóra: a képzésben részt vevő személyes jelenlétét vagy – az olyan tanóra kivételével, amely olyan kompetencia átadására irányul, amely kizárólag személyes jelenlét mellett sajátítható el – interaktív és távolléti kapcsolattal vagy zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósuló jelenlétét igénylő tanóra,
9. konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő személy vagy csoport és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely interaktív és távolléti kapcsolattal, továbbá zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel is megvalósulhat,
9a. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés: országos vagy helyi kiterjedésű, kiemelt jelentőségű munkaerő-piaci cél megvalósítása érdekében szervezett és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek alapján a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményének kikérésével a felnőttképzésért felelős miniszter által ilyennek minősített oktatás, képzés,
10. tananyagegység: a képzési program felépítését adó, önálló tartalommal bíró képzési egység,
10a. tanulmányi rendszer: e törvény szerinti felnőttképzők által jogszerűen használt olyan engedélyezett rendszer, amelyet a nemzeti köznevelésről szóló törvény, a szakképzésről szóló törvény, vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény tanulmányi rendszerként határoz meg, rendelkezik felnőttképzési modullal, továbbá amely a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe (a továbbiakban: FAR) elektronikusan – az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon – teljesít adatszolgáltatásokat,
11. távoktatás: az oktatásnak az a formája, amelynél a képzésben részt vevő személy a képzési idő több, mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása) esetén hagyományos tanórákon vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a felnőttképző bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában – különösen személyes megbeszélés, internet, telefon – megvalósulhatnak, a képzésben részt vevő személy önállóan szerzett ismereteit pontosítják, illetve elmélyítik, a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti,
11a. videótartalom-kezelő: a tanulmányi rendszerbe vagy a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerbe (a továbbiakban együtt: képzési rendszerek) integrált streamelési (streaming) technológiával megvalósított mobil használatra is alkalmas videóplatform, amelyben a felhasználó a képzési rendszereken keresztüli egyéni autentikációval éri el a tantárgyaihoz vagy moduljaihoz tartozó videókönyvtárba szervezett – az oktatót, előadót és a prezentációját is megjelenítő – tartalmakat, továbbá amely lehetőséget biztosít a felhasználónak a videótartalomhoz rögzített egyéni és mentésre kerülő jegyzetelésre és a beállított tartalomjegyzék szerinti navigálásra, videókon belül bármely kimondott vagy megjelenített szóra való keresésre, az előadói és prezentációs nézet együttes vagy külön-külön nézetei közötti szabad váltásra, a kiajánlott nyelveken történő feliratozás előhívására,
12. zárt rendszerű elektronikus távoktatás: a képzés olyan formája, amelyben az elméleti képzési ismeretanyag oktatása digitális tananyaggal, videótartalom-kezelővel, továbbá az oktató és a képzésben résztvevő együttműködése az informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerrel valósul meg, amely során az oktató, az oktatásszervező és a képzésben résztvevő közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer és a tanulmányi rendszer,
13. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, videótartalom-kezelő által biztosított tartalmat, önellenőrző tesztelést és elektronikus vizsgázást biztosító, valamint az e-könyv (e-book) formátumú kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára online kapcsolattal eljuttató (webböngészőben megjelenítő), a tanulmányi rendszer vonatkozásában minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul és automatikusan rögzíti és értékeli – valamint a tanulmányi rendszer számára rendszerkapcsolaton keresztül közvetíti – a képzésben részt vevő személy képzési programban, annak részét képező tartalmakban regisztrált előrehaladását, ellenőrző és vizsgakérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, és végrehajtja – a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján – a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá a digitális kollaborációs térrel kialakított rendszerkapcsolaton keresztül biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű online és offline együttműködését, amelyet úgy szükséges kialakítani, hogy minden kliensének, felhasználói felületének és a megvalósított funkcionalitásainak magyar nyelven is elérhetőnek kell lennie.

II. Fejezet — A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER¶

3. A felnőttképzési tevékenység bejelentése, engedélyezése és a felnőttképzők nyilvántartása¶

2/A. § (1) Felnőttképzési tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentés alapján végezhető.

(2) Ha a felnőttképző

a) a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzést vagy – nem szakképző intézményként – részszakmára felkészítő szakmai oktatást,
b) – a mikrotanúsítványt nem adó belső képzés és jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével – részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést, vagy
c) mikrotanúsítványt adó képzést

szervez, e felnőttképzési tevékenységét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti engedély alapján végezheti.

(3) A szakképző intézmény a (2) bekezdés a) pontja szerinti felnőttképzési tevékenységeket engedély nélkül is végezhet, függetlenül attól, hogy részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból valósul-e meg.

(4) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban betölthető szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakképesítésre felkészítő szakmai képzések megszervezése a (2) bekezdés szerinti engedélyen felül a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolásához köthető, amennyiben annak módját a programkövetelmény tartalmazza.

2/B. § (1) A 2/A. § (2) bekezdése szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására engedély annak adható,

a) aki rendelkezik az általa folytatott felnőttképzési tevékenységre vonatkozóan kidolgozott minőségirányítási rendszerrel és ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,
b) – a költségvetési szervként működő felnőttképző, valamint felsőoktatási intézmény kivételével – aki vagyoni biztosítékkal rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározottak szerint,
c) akinek a létesítő okiratában, működési engedélyében vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban a tevékenységei között az oktatás vagy képzés szerepel.

(2) Nem kaphat engedélyt az, akinek a képviseletére jogosult személy más felnőttképzőnél ilyen tisztséget tölt be vagy korábban betöltött, ha annak engedélyét a felnőttképzési államigazgatási szerv – a képviselet időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt – visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik.

(3) A vallási közösség által fenntartott felnőttképző e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének engedélyezése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó ismeretek tartalma nem vizsgálható.

3. § (1) A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem a felnőttképzési államigazgatási szervnél tehető meg.

(2) A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásával, továbbá a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatokban bekövetkezett változások bejelentésével egyidejűleg a felnőttképző igazgatási szolgáltatási díjat fizet. Az e bekezdés szerinti eljárás ingyenes, ha a felnőttképző kizárólag a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja alá nem tartozó belső képzést szervez és e felnőttképzési tevékenységét ingyenesen végzi, valamint az 1. § (2a) bekezdése szerinti hatóság által teljesített bejelentés esetén a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés.

(3)

(4) Az eljárásban elektronikus úton kell kapcsolatot tartani a felnőttképzési államigazgatási szervvel.

3/A. §¶

4. § (1) Az engedélyezési eljárásban az e törvény szerinti szakértői bizottság szakértőként járhat el.

(2) A szakértői bizottság tagjait a felnőttképzési szakértők nyilvántartásában szereplő szakértők közül rendeli ki a felnőttképzési államigazgatási szerv.

5. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet a felnőttképzőkről. A felnőttképzők nyilvántartása

a) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben a felnőttképzőre vonatkozóan meghatározott adatokat,
b) a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatát, tisztségének megjelölését és megbízatása lejártának időpontját, valamint
c) a Kormány rendeletében meghatározott további, személyes adatnak nem minősülő adatokat

tartalmazza.

(2)

(3)

(4) A felnőttképzők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. A felnőttképző és a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult személy természetes személyazonosító adata – a családi és utónév kivételével – és lakcíme nem hozható nyilvánosságra.

(5) A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a felnőttképző ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásából történő törlésétől számított ötödik év utolsó napjáig – a felnőttképző képviselője személyének változása esetén a változást követő ötödik év utolsó napjáig – kezeli, majd az adatokat törli.

(6)

5/A. §¶

4. A felnőttképzési szakértői rendszer¶

6. § (1) Aki felnőttképzési szakértői tevékenységet kíván végezni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a felnőttképzési államigazgatási szerv részére bejelenteni.

(2) Felnőttképzési szakértői tevékenységet – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – csak az végezhet, aki

a) cselekvőképes,
b) büntetlen előéletű és nem áll a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
c) rendelkezik a felnőttképzési szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal,
d) a Kormány rendeletében meghatározott szakértői alapképzést, és vizsgát eredményesen teljesítette, és
e) megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.

(3)

(4)

7. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértőkről elektronikus nyilvántartást vezet, amely a felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – a felnőttképzési szakértő

a) lakcímét, telefonszámát és e-mail címét,
b) közzétenni kívánt elérhetőségét és a felnőttképzési szakértő tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez,
c) szakterülete megjelölését,
d) engedélye megadásának időpontját,
e) nyilvántartásba vételi számát és időpontját,
f) nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát

tartalmazza.

(2) A felnőttképzési szakértők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. A felnőttképzési szakértő természetes személyazonosító adata – a családi és utónév kivételével – és lakcíme nem hozható nyilvánosságra.

(2a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.

(3)

(4) A felnőttképzési államigazgatási szerv az adatokat – a felnőttképzési szakértőnek a képzési program előzetes minősítésével kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése érdekében – a felnőttképzési szakértőnek a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából való törlése időpontjától számított harmadik év utolsó napjáig kezeli.

8. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi a felnőttképzési szakértőre és az általa végzett tevékenységre vonatkozóan jogszabályban meghatározott rendelkezések betartását, valamint a felnőttképzési államigazgatási szerv végrehajtható döntésében foglaltak teljesítését.

(1a) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértővel szemben tevékenység végzésétől történő eltiltást egy évnél hosszabb időre nem alkalmazhat.

(2) A felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását meg kell tiltani és törölni kell a felnőttképzési szakértők nyilvántartásból a felnőttképzési szakértőt, ha

a) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásával összefüggő, jogszabályban meghatározott kötelezettségét a felnőttképzési államigazgatási szerv felhívására az abban meghatározott határidőn belül önhibájából nem teljesíti, vagy
b) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának feltételei a felnőttképzési szakértő felnőttképzési szakértők nyilvántartásába vételekor nem álltak fenn vagy utóbb megszűntek.

(3)

(3a) Ha a felnőttképzési államigazgatási szerv a szakértői tevékenység folytatását megtiltja és a felnőttképzési szakértőt ezzel egyidejűleg törli a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából, a felnőttképzési szakértő a felnőttképzési szakértői tevékenység megtiltásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított három évig felnőttképzési szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés alapján nem vehető nyilvántartásba, ide nem értve azt az esetet, ha a szakértő törlésére a továbbképzési kötelezettség nem teljesítése miatt került sor.

(4) A felnőttképzési államigazgatási szervnek a felnőttképzési szakértők nyilvántartása vezetésével összefüggő, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott eljárásával, illetve döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott jogköröket a felnőttképzésért felelős miniszter gyakorolja.

9. §¶

III. Fejezet — A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI¶

5. A felnőttképző működése¶

10. §¶

11. § (1) A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége bejelentéshez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a) a képzésben részt vevő személlyel a 12/A–13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyes adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről,
b) eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek, a 17. § a) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének, továbbá hirdetéseinek és tájékoztatóinak meg kell felelnie a 17/A. §-ban foglaltaknak.
c) a felnőttképzési tevékenységét – a mikrotanúsítványt nem adó belső képzés és a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével – az általa kidolgozott, 12. § szerinti képzési programnak megfelelően kell folytatnia, amelyet előzetes minősítés nélkül a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe fel kell töltetni a 15. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig.

(2) A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége engedélyhez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a) felnőttképzési tevékenységét az általa szervezett oktatásra, képzésre vonatkozóan

aa) a 12. § szerinti – a felnőttképző által folytatott szakképzés esetén a képzési és kimeneti követelményekre, illetve a programkövetelményekre is figyelemmel – kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programnak megfelelően és
ab) a Kormány rendeletében meghatározott feltételek biztosításával

kell folytatnia,

b) a képzésre jelentkező kérésére előzetes tudásmérést kell biztosítania,
c) a képzésben részt vevő személlyel a 12/A–13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie, a képzés elvégzésének igazolására tanúsítványt kell kiállítania,, valamint gondoskodnia kell a személyes adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről,
d) a 14. § szerinti minőségirányítási rendszert és annak részeként ügyfélszolgálati, panaszkezelési és oktatói minősítési rendszert kell működtetnie,
e) eleget kell tennie a 17. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségének, továbbá hirdetéseinek és tájékoztatóinak meg kell felelnie a 17/A. §-ban foglaltaknak,
f) vezetnie kell a képzés megvalósításával összefüggésben a 16. §-ban meghatározott dokumentumokat,
g) eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § és a 15/A. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek.

(2a) A felnőttképző, ha felnőttképzési tevékenysége engedélyhez kötött, a felnőttképző képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából választása szerint igénybe veheti a minőségirányítási rendszer külső értékelését.

(3) A felnőttképző a felnőttképzési tevékenység végzésére – a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével – más jogalannyal nem állapodhat meg.

11/A. § (1) A szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzés kimeneti követelményeit meghatározó programkövetelményekről a felnőttképzésért felelős miniszter közhiteles nyilvántartást vezet. A programkövetelmény és a programkövetelményekről vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a felnőttképzésért felelős miniszter a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül közzéteszi.

(2) Programkövetelményre, annak módosítására és törlésére a felnőttképzésért felelős miniszternek kérelem formájában bárki javaslatot tehet. Az eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti szakértő rendelhető ki. A kérelmező ügyfél a programkövetelmény nyilvántartásba vétele, annak módosítása és törlése iránti eljárásért – a kérelem benyújtásával egyidejűleg – igazgatási szolgáltatási díjat fizet.

(3) Nem köteles a kérelmező a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjat megfizetni az adott ágazat által kezdeményezett és jogszabály valamely munkakör betöltéséhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére vonatkozó programkövetelményének kérelme, valamint a szakgimnázium keretében az alaptevékenységéhez kapcsolódó szakmai képzést érintő kérelmek esetében. Az igazgatási szolgáltatási díj a felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium bevétele.

(4) A szakképzésről szóló törvény szerinti ágazati készségtanács szakvéleményt adhat a felnőttképzésért felelős miniszter számára a szakmai képzés programkövetelményének nyilvántartásba vételével összefüggésben.

(5) A programkövetelményekről vezetett nyilvántartásból való törlés vagy módosítás esetén a törölt vagy módosított programkövetelmény alapján legkésőbb a törlés vagy módosítás napjától számított 14. naptári napig lehet szakmai képzést indítani. A programkövetelmény a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréből nem távolítható el, archiválására a digitális archiválás szabályait kell alkalmazni.

(6) A programkövetelmény felnőttképzésért felelős miniszter által történő felülvizsgálati eljárása a felülvizsgálattal érintett programkövetelmény módosítására, törlésére vonatkozó kérelemre indult eljárást a felülvizsgálat idejére felfüggeszti.

6. A képzési program tartalma¶

12. § (1) A képzési programnak tartalmaznia kell:

a) a képzés magyar, angol, német nyelvű megnevezését,
b) a képzés során megszerezhető kompetenciát,
c) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a képzés célját és célcsoportját,
d) a tervezett képzési időt,
e)
f) a képzés tananyagegységeit, azok célját, tartalmát, a tananyagegységekhez óraszámot és a tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszereket és munkaformákat, valamint a kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszámot is,
g) – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével – a maximális csoportlétszámot,
h) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek leírását, ha a képzés számonkérést tartalmaz, akkor a számonkérés módját, pótlás lehetőségét és annak módját, valamint a képzés befejezésének feltételét,
i) a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit, valamint amennyiben a képzéshez mikrotanúsítvány kerül kiállításra, úgy a mikrotanúsítvány alapjául szolgáló szakképzési tankönyv megnevezését és nyilvántartásba vételi számát
j) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a képzéshez kapcsolódó egyéb speciális feltételeket és ezek biztosításának módját.

(2)

(3)

7. A felnőttképzési jogviszony¶

12/A. § A felnőttképzési jogviszony felnőttképzési szerződés alapján szervezett oktatás és képzés nyújtására irányuló szolgáltatásra, illetve felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra és abban való részvételre a felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között létrejött viszony, amelyben a képzés a képzésben részt vevő személy sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodóan valósul meg.

13. § (1) A felnőttképző és a képzésben részt vevő személy egymással – a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal – felnőttképzési szerződést köt.

(2) A felnőttképzési szerződést az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén írásban kell megkötni. A zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén – ha a felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni – a felnőttképzési szerződés megköthető a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó különös szabályai szerint is, ha a felnőttképző az ehhez szükséges elektronikus utat biztosítja. Az írásban megkötött felnőttképzési szerződésben fel kell tüntetni, hogy a felnőttképzési szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés.

13/A. § (1) A felnőttképzési jogviszony a felek erre vonatkozó megállapodása alapján szünetel. A szünetelés alatt egyik felet sem illetik, illetve terhelik a felnőttképzési jogviszonyból fakadó jogok, illetve kötelezettségek.

(2) A felnőttképzési szerződést a képzésben részt vevő személy felmondhatja. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. A felnőttképzési szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha

a) a képzésben részt vevő személy az oktatásban, képzésben való részvételre egészségileg alkalmatlanná vált,
b) a képzésben részt vevő személy fizetési hátralékát a felnőttképző felszólítása ellenére sem teljesíti vagy
c) a képzésben részt vevő személy a kontaktórákról a képzési programban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.

13/B. § (1) A belső képzés kivételével a felnőttképző a képzés elvégzésének igazolására legkésőbb a Kormány rendeletében meghatározott határidőn belül a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében tanúsítványt állít ki és azt a képzésben részt vevő személy választása szerint elektronikus úton vagy papíralapon a képzésben részt vevő személy rendelkezésére bocsátja. A bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén – ide nem értve a szakképző intézmény 2/A. § (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységét – a tanúsítványt a képzésben részt vevő személy kérésére legkésőbb 8 napon belül kiállítja.

(2) A tanúsítvány, ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, a vizsgára jelentkezés feltétele.

(3) A tanúsítvány a magyar nyelv mellett kiállítható magyar és angol vagy magyar és német nyelven is a képzésben résztvevő választása szerint.

(4) A képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről tanúsítvány nem állítható ki.

13/C. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézmény a felsőoktatási intézmény bármely tantárgyának, kurzusának, moduljának elvégzését követően a tanulási eredmény igazolására szolgáló, tárgyleírást, tematikát is tartalmazó mikrotanúsítványt állíthat ki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján.

(2) A szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmény a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai oktatás keretében megszerzett ismeretekről, készségekről a szakképzésről szóló törvényben meghatározott módon, tartalommal és feltételek alapján mikrotanúsítványt állíthat ki.

(2a) A felnőttképző a felnőttképzésért felelős miniszter rendeletében meghatározott tartalommal és feltételek alapján önálló végzettséget és szakképesítést nem igazoló mikrotanúsítványt állíthat ki, a FAR-rendszeren keresztül, a mikrotanúsítvány kiadásának alapjául szolgáló képzési tartalom oktatására a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképzési tankönyv vagy fejezetének felhasználásával kerülhet sor oly módon, hogy a felnőttképző a szakképzési tankönyv vagy annak fejezete ismeretanyagának megfelelő elsajátításáról dokumentáltan meggyőződik. Amennyiben a felnőttképző mikrotanúsítványt kíván kiállítani, a kiállítás alapjául szolgáló képzésről a 15. § szerinti adatszolgáltatást kell teljesítenie a FAR-rendszerben. A felnőttképző által kiállításra kerülő mikrotanúsítványra a (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

(2b) A (2a) bekezdés szerinti mikrotanúsítványt a felnőttképző a FAR-rendszerben állítja ki és elektronikus formában tárolja oly módon, hogy a mikrotanúsítványt a FAR-rendszer üzemeltetője elektronikus aláírással és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel látja el, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A mikrotanúsítványt a felnőttképző a képzésben részt vevő személy részére a FAR-rendszeren keresztül elektronikus úton továbbítja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti mikrotanúsítvány közokirat.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti mikrotanúsítványt a kiállítója által használt tanulmányi rendszerben elektronikusan kell kiállítani, tárolni és a FAR-ba – az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon – elektronikusan feltölteni, továbbá a mikrotanúsítvány kiállítója által elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja.

(4a) A FAR-ba való elektronikus feltöltés a képző, a képzés, a mikrotanúsítvány, illetve az azt kiállító adatai mellett a mikrotanúsítványt szerző személy azonosítása, ellenőrzése és pontosítása, valamint a pályakövetési rendszer és a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetése céljából tartalmazza a mikrotanúsítványon szereplő személy viselt nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, oktatási azonosító számát, adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, kibocsátó rendszerbeli azonosítószámát, állampolgárságát, legmagasabb iskolai végzettségét is.

8. Minőségirányítási rendszer¶

14. § A felnőttképző képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a Kormány rendeletében meghatározott minőségirányítási rendszert működtet. A minőségirányítási rendszer külső értékelését a felnőttképző a Kormány rendeletében meghatározottak szerint önkéntesen veheti igénybe.

14/A. §¶

9. A felnőttképző adatszolgáltatási kötelezettsége¶

15. § (1) A felnőttképző

a) az oktatás, képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és – a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével – befejezésének tervezett időpontjára,
b) a képzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, valamint legmagasabb iskolai végzettségére,
c) a képzési díjra és annak költségviselőjére
d) a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló, a belső képzés, valamint a jogszabály alapján szervezett képzés kivételével az oktatás, képzés képzési csoport szerinti haladásának napokra, időpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti ütemezésére azon oktatás, képzés esetében

da) amely részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból valósul meg, vagy
db) amelynek esetében a képzési hitelt nyújtó szerv legalább egy képzésben résztvevővel szerződést kötött

vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek legkésőbb a képzés megkezdését, valamint az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig, belső képzés esetén annak a negyedévnek az utolsó napjáig kell eleget tenni, amelyikbe a belső képzés befejezésének időpontja esik.

(1a) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás nem terjed ki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv – azon szakképesítésre felkészítő szakmai képzések kivételével, amelyek megkezdése a személyi és tárgyi feltételek meglétének ellenőrzésével kapcsolatban kiállított igazoláshoz, valamint annak FAR-ba történő feltöltéséhez kötött –, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Honvédség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok által vagy azok állománya számára szervezett oktatásra, képzésre és ahhoz kapcsolódóan a képzésben részt vevő személyre, ha annak eltérő kezelése e szervek tevékenységével összefüggésben Magyarország rendvédelmi, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése céljából szükséges.

(1b) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében kezelt személyes adatok azonosítása, ellenőrzése és pontosítása, valamint a pályakövetési rendszer és a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetése céljából

a) a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján

aa) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást kezelő szerv a képzésben részt vevő személynek az Nytv. 11. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott adatának ellenőrzését biztosítja és az Nytv. 11. § (1) bekezdés b), c) és h) pontjában meghatározott adatát központi kormányzati szolgáltatási busz használatával átadja,
ab) az oktatási azonosító számot kiadó oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a képzésben részt vevő személynek az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 2. § l) pontjában meghatározott adatát átadja vagy

b) a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján az összerendelési nyilvántartás jogszabályban kijelölt szolgáltatója az Onytv. 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokról az összerendelési nyilvántartáson keresztül adatot szolgáltat

térítésmentesen és elektronikus úton a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere számára. A felnőttképzési államigazgatási szerv az a) pont aa) alpontja szerinti ellenőrzés eredményeként felmerült eltérés esetén a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében a felnőttképző által rögzített adatot az ellenőrzés során átadott adatnak megfelelően a felnőttképző külön értesítése nélkül automatikusan javítja.

(2) A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében továbbított adatokról, az (1b) bekezdés alapján megismert adatokról és a felnőttképző által kiállított tanúsítványról – a 20. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés és a pályakövetési rendszer működtetése céljából – elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait – az e bekezdésben meghatározott kivétellel – azok keletkezésétől számított ötvenedik év utolsó napjáig kezeli. A felnőttképzési államigazgatási szerv a tanúsítványokat tartalmazó központi nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított ötvenedik év utolsó napjáig kezeli, azt követően pedig azokat átadja az illetékes levéltárnak, és az átadott adatokat törli.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.

(4)

(5) A felnőttképző a tervezett képzéseiről – a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően – önkéntes adatszolgáltatást teljesíthet a felnőttképzési államigazgatási szerv részére elektronikus úton. A felnőttképzési államigazgatási szerv a beérkezett adatokat a képzés iránt érdeklődők tájékoztatása érdekében a honlapján közzéteszi. A felnőttképzési államigazgatási szerv a határidőn túl beérkezett adatokat nem köteles közzétenni.

15/A. § A felnőttképző az általa szervezett oktatásra, képzésre vonatkozóan kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programját, a képzési program előzetes minősítését elkészítő felnőttképzési szakértő nevét, a felnőttképzési szakértő felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő nyilvántartásba vételi számát és a képzési program előzetes minősítésének időpontját a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe feltölti a 15. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig.

15/B. § A felnőttképző a közvetlenül a számára rendelkezésére bocsátott képzési hitelhez kapcsolódóan a képzési hitel folyósítása céljából a fizetési számlájának számát rögzíti a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe.

9/A. A képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok¶

16. § A felnőttképzőnek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és – a felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében – annak keletkezésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig megőriznie:

a) a személyes jelenlétet igénylő kontaktórákon vezetett, a képzésben részt vevő személy által aláírt jelenléti íveket, a személyes jelenlétet nem igénylő kontaktórás és nem kontaktórás foglalkozások esetében a jelenlétet, a képzési tevékenység teljesítését igazoló dokumentumokat,
b) a képzésben részt vevő személy 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyes adatait, valamint az oktatás, képzés megkezdéséhez és az abban való részvételhez szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképző által hitelesített másolatait, továbbá a bemeneti kompetenciamérést és az előzetes tudásmérést igazoló dokumentumokat,
c) a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat,
d)
e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát,
f)
g) az oktatók foglalkoztatásával összefüggő dokumentumokat.

16/A. § Amennyiben a felnőttképzőnek a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén az adott jogszabály a 16. §-ban meghatározott dokumentumok vezetését előírja, úgy azokat az ágazati jogszabályban meghatározott ideig, de legalább annak keletkezésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kell megőriznie.

10. A felnőttképző tájékoztatási kötelezettsége¶

17. § A felnőttképző köteles

a) a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a felnőttképzési tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, a felnőttképzési tevékenységével kapcsolatos dokumentumokon feltüntetni, továbbá arról ügyfeleit és a képzésben részt vevő személyeket tájékoztatni,
b) a felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatóhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést az ügyfelek, a képzésben részt vevő személyek és a felnőttképzésért felelős miniszter részére biztosítani,
c)

17/A. § A felnőttképző

a) hirdetéseiben és tájékoztatóiban nem használhat olyan elnevezést a képzéseire, amely

aa) megegyezik bármely, a szakképzésről szóló törvény szerinti szakma, részszakma vagy szakképesítés elnevezésével, a 2/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján végzett részszakmára felkészítő szakmai oktatás vagy szakmai képzés kivételével,
ab) megegyezik bármely olyan képzés elnevezésével, amelyet kizárólag a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmény, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézmény vagy a 2. § 5a. pontjában meghatározott jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén az érintett jogszabályban meghatározott felnőttképző szervezhet,

b) hirdetései és írásbeli vagy szóbeli tájékoztatói nem tartalmazhatnak utalást az a) pontban meghatározott képzéseken megszerezhető végzettségre vagy a képzés elvégzésével betölthető tevékenységre, munkakörre.
c) hirdetéseiben és tájékoztatóban köteles feltüntetni az általa indítani kívánt szakmai képzés tekintetében a szakmai képzés pontos megnevezését és a programkövetelmény számát.

17/B. §¶

IV. Fejezet¶

18. §¶

19. §¶

V. Fejezet — ELLENŐRZÉS, JOGKÖVETKEZMÉNYEK¶

20. § (1) A felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképző felnőttképzési tevékenységét bejelentés alapján, illetve engedély birtokában a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően végzi, valamint a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatai a valóságnak megfelelnek. A vallási közösség által fenntartott felnőttképző e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének ellenőrzése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.

(2) Az ellenőrzés során szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén annak tagjait a felnőttképzési szakértők közül rendeli ki a felnőttképzési államigazgatási szerv.

(3) Ha a felnőttképző

a) a felnőttképzési tevékenységet nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a felnőttképzési államigazgatási szerv a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki,
b) bejelentés, illetve engedély nélkül végez felnőttképzési tevékenységet, a felnőttképzési államigazgatási szerv

ba) megtiltja a felnőttképzési tevékenység végzését és
bb) vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki.

(4)

(5) Ha a felnőttképző

a) részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést szervez, illetve a vele felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy részére a képzési hitelrendszert működtető állami tulajdonú gazdasági társaság (a továbbiakban: Diákhitel szervezet) képzési hitelt folyósít, és az ellenőrzés során nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatással érintett képzést a támogatással – ideértve a képzési hitelt is – érintett képzésben részt vevő személyek vonatkozásában ténylegesen és a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatásnak megfelelő tartalommal lefolytatta, vagy
b) a feltárt jogszabálysértést a felnőttképzési államigazgatási szerv határozata alapján nem szünteti meg vagy ismételten jogszabálysértést követ el,

a felnőttképzési tevékenységtől a felnőttképzési államigazgatási szerv egy hónap és egy év közötti – a Kormány rendeletében meghatározott súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén vagy az a) pont szerinti esetben hat hónap és két év közötti – időtartamra eltiltja és vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki.

(5a) Ha a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységet az eltiltás és kiszabott közigazgatási bírság ellenére tovább folytatja, a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképző adószámának törlése iránt intézkedik.

(6) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenységtől eltiltást elrendelő határozata véglegessé válását követő harminc napon belül a felnőttképző köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díj jegybanki alapkamat másfélszeresével növelt összegének a díjat megfizető részére történő visszafizetésére.

(6a) A (6) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség nem terjed ki azokra, akik a képzés elvégzésével tanúsítványt szereztek felnőttképzési államigazgatási szerv által a felnőttképzővel szemben elrendelt ellenőrzésről szóló értesítés közléséig.

(7) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység végzésétől történő eltiltás tényét, illetve az eltiltást elrendelő határozatát a honlapján nyilvánosságra hozza. A felnőttképző és a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult természetes személy természetes személyazonosító adata – a családi és utónév kivételével – nem hozható nyilvánosságra.

(8) A felnőttképzési államigazgatási szerv az ellenőrzése során az államháztartás terhére nyújtott támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról értesíti a támogatót a szükséges intézkedések megtétele céljából.

(9) A felnőttképzési államigazgatási szerv nem alkalmazhat közigazgatási szankciót a jogsértő magatartás hatóság tudomására jutásától számított egy év, továbbá az elkövetéstől vagy a jogellenes állapot megszűnésétől számított öt év elteltével.

(10) A (3) bekezdés b) pontjában, valamint az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.

VI. Fejezet — A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ ADATKEZELÉS¶

10/A. A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere¶

20/A. § (1) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere az oktatási nyilvántartás szakrendszereként működik, amelyet

a) a felnőttképzési államigazgatási szerv e törvény szerinti nyilvántartások vezetésére, valamint a felnőttképzési államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó feladatok ellátására,
b) a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv a munkaerő-piaci előrejelző rendszereként,
c) a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységével összefüggésben jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére

használ.

(1a) Az (1) bekezdés c) pontjával összefüggésben a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, illetve a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltatója által térítésmentesen nyújtott szolgáltatás keretében biztosítja a benyújtott dokumentumok és elektronikus űrlapok adatainak előzetes ellenőrzését és a benyújtó általi hitelesítését.

(2) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszereként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni.

(3) A jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés ellenőrzését végző hatóság és a 2/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti oktatás, képzés tekintetében a támogató a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréhez való közvetlen hozzáférés alapján jogosult az általa folytatott hatósági ellenőrzés és közigazgatási hatósági eljárás során

a) az eljárás résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat, valamint
b) a jogszabály alapján szervezett oktatással és képzéssel és az ahhoz kapcsolódóan kiállított tanúsítvánnyal kapcsolatos adatokat

megismerni.

(4) A képzési és vizsgasikerességi mutatók közzététele érdekében a szakképzés információs rendszere a felnőttképzőkhöz rendelve a képzésben résztvevők szakmai vizsgáival, valamint a képesítő vizsgáival kapcsolatban az alábbi adatokat adja át a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere számára:

a) a vizsgázó oktatási azonosítója,
b) a 13/B. § szerinti tanúsítvány sorszáma,
c) a vizsga időpontja,
d) a vizsga megnevezése,
e) a vizsga eredménye, valamint
f) a vizsga helyszíne.

11. A felnőttképző adatkezelése¶

21. § (1) A felnőttképző a képzés lebonyolítása és a képzési és vizsgasikerességi mutatók közzététele, valamint a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség hatóság általi teljesítése esetén a hatóság az 1. § (2) és (2a) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése érdekében kezeli

a) a képzésben részt vevő személy

aa) természetes személyazonosító adatait és – az oktatási azonosító szám kiadásával összefüggésben – oktatási azonosító számát,
ab) elektronikus levelezési címét és
ac) legmagasabb iskolai végzettségére vonatkozó adatát.

b) a képzéssel összefüggő adatokat, amelyek a képzésben részt vevő személy

ba) legmagasabb iskolai végzettségével, szakképesítésével, szakképzettségével és idegennyelv-ismeretével,
bb) a képzésbe történő belépésével és a képzés elvégzésével, illetve a képzés elvégzése hiányában a képzésből történő kilépésével,
bc) a képzés során történő értékelésével és minősítésével,
bd) a képzéssel összefüggő fizetési kötelezettségeivel és az igénybe vett képzési hitellel

kapcsolatosak.

c) a képzési és vizsgasikerességi mutatók közzététele céljából a 20/A. § (4) bekezdése szerinti adatokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.

(3)

(4)

(5) A felnőttképző az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személyes adatot – a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén az ágazati jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább – a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli.

21/A. §¶

11/A. Munkaerő-piaci előrejelző rendszer¶

21/B. § (1) A munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv a munkaerő-piaci igények előrejelzése céljából munkaerő-piaci előrejelző rendszert működtet.

(2) A munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetése céljából a Kormány rendeletében meghatározott adatokat, annak adatkezelője személyazonosításra alkalmatlan módon térítésmentesen a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv rendelkezésére bocsátja.

(3) A munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv a honlapján rendszeresen közzéteszi a munkaerő-piaci előrejelző rendszerben általa feldolgozott és a munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatos adatokat, információkat.

VII. Fejezet¶

22. §¶

VIII. Fejezet — A FELNŐTTKÉPZÉS TÁMOGATÁSA¶

12. A felnőttképzés támogatási forrásainak felhasználása¶

23. § Az állam támogatást nyújthat

a) a felnőttképzési tevékenységhez szükséges engedély megszerzésére,
b) felnőttképzési tevékenység keretében szervezett képzésre,
c) a felnőttképzők technikai feltételei fejlesztésére
d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre, valamint
e) az egyéni tanulási számla alapján felhasználható képzésre.

24. § A képzésben részt vevő személy az általa megkötött felnőttképzési szerződéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározottak szerint

a) képzési hitelt, illetve
b) ösztöndíjat

vehet igénybe.

13. Képzési hitel¶

25. § (1) A képzésben részt vevő személy számára – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – az állam a Diákhitel szervezet útján biztosítja a képzési hitel igénybevételének lehetőségét.

(2) A képzési hitel a felnőttképzővel

a) a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, legalább három hónapos képzési időt meghaladó, legalább középfokú végzettséghez kötött szakmai oktatásra, illetve szakmai képzésre vagy
b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre

a Kormány rendeletében meghatározott feltételek mellett együttműködési megállapodást kötött felnőttképzővel létrejött felnőttképzési jogviszonyhoz kapcsolódóan a képzési díj finanszírozására vehető igénybe.

(3) Képzési hitel akkor igényelhető, ha a képzésben részt vevő személy

a) magyar állampolgár, menekültként elismert vagy huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján állandó tartózkodásra jogosult személy vagy annak családtagja,
b) lakóhelyét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentette,
c) a hitelkérelem benyújtásakor a 18. életévét betöltötte, de az 55. életévét nem töltötte be,
d) büntetlen előéletű,
e) a hitelkérelem benyújtásakor nem rendelkezik

ea) hatályos, a Diákhitel szervezettel fennálló azonos hitelcélú felhasználást biztosító képzési hitel- vagy kölcsönszerződéssel,
eb) korábban kötött és megszűnt hitel- vagy kölcsönszerződése után a Diákhitel szervezet felé fennálló hiteltartozással,
ec) a Diákhitel szervezet által – a Kormány rendeletében foglaltak szerint – elengedett tartozással, valamint
ed) az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott köztartozással,

f) – az olyan képzésben részt vevő személy kivételével, aki a hitelkérelem benyújtásakor gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül – a hitelkérelem benyújtását megelőző

fa) tizenkét hónapban a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint folyamatosan biztosítottként szerepelt, illetve a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősült, vagy kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, vagy
fb) tizenkét hónapban folyamatosan köznevelési intézménnyel tanulói jogviszonyban, szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban, illetve felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban állt,

g) a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai képzésre vagy részszakmára felkészítő szakmai oktatásra létrejött felnőttképzési jogviszony esetében rendelkezik a képzésben való részvételhez legmagasabb iskolai végzettségként előírt középfokú végzettséggel, és
h) – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés kivételével – a képzési díj legalább húsz százalékát a képzést megszervező felnőttképző felé a hitelkérelem benyújtásakor már megfizette.

(4) A (3) bekezdés f) pontja szerinti időszak számítása során a különböző, egymást követő időszakokat össze kell számítani és azt folyamatosnak kell tekinteni, ha abban egybefüggően legfeljebb 30 nap megszakítás van, amelynek időtartama az adott időszakba nem számít bele, annak számításakor nem vehető továbbá figyelembe a közfoglalkoztatás keretében fennálló jogviszony és az álláskeresési támogatás igénybevételének időtartama.

(5) A képzésben részt vevő személy a képzési hitel igénylése során azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, a hitelkérelem benyújtásakor hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A képzési hitelre való jogosultság feltételeit a Diákhitel szervezet központi kormányzati szolgáltatási busz használatával vagy a jogosultsági feltételre vonatkozó adatot kezelő szerv közvetlen megkeresése útján ellenőrzi.

(6) Ha a képzési hitel tekintetében visszaélés gyanúja merül fel, a Diákhitel szervezet a hitelkérelem elbírálását, illetve a képzési hitel folyósítását felfüggeszti.

(7) A képzési hitelhez kapcsolódóan megismert személyes adatot a Diákhitel szervezet a hiteltartozás megszűnését követő ötödik év utolsó napjáig kezeli.

26. §¶

27. §¶

VIII/A. Fejezet — A JOGI SZAKVIZSGA¶

13/A. Adatkezelés, a Jogi Szakvizsga Rendszer¶

27/A. § Az igazságügyért felelős miniszter a szakvizsgára bocsátás feltételeinek igazolása céljából, a jelölt és a vizsgáztató jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése érdekében, a jogszabályokban meghatározott nyilvántartás vezetése és a vizsgabizonyítványok kiállítása céljából kezeli

a) a jelölt

aa) nevét és születési nevét,
ab) születési helyét és idejét,
ac) anyja nevét,
ad) lakcímét, levelezési címét és elektronikus levelezési címét,
ae) az oklevelet adó egyetem megnevezését, az oklevél megszerzésének dátumát, és az oklevél sorszámát,
af) a gyakorlati idő teljesítése szempontjából figyelembe vehető munkáltató és munkakör megjelölését,

b) a vizsgáztató

ba) nevét és születési nevét,
bb) születési helyét és idejét,
bc) anyja nevét,
bd) lakcímét, levelezési címét és elektronikus levelezési címét,
be) az oklevelet adó egyetem megnevezését, az oklevél megszerzésének dátumát, és az oklevél sorszámát,
bf) az utolsó munkáltató és az utolsó betöltött munkakör megjelölését,
bg) a számlavezető pénzintézet megnevezését, fizetési számlaszámát,
bh) adószámát,
bi) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét.

27/B. § Az igazságügyért felelős miniszter a jogi szakvizsgára való jelentkezés céljára informatikai felületet üzemeltet, amelyben a 27/A. §-ban meghatározott személyes adatokat a nyilvántartásba vételtől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli.

13/B. Igazságügyi Akkreditációs Testület¶

27/C. § (1) Az Igazságügyi Akkreditációs Testület az igazságügyért felelős miniszter képzésekkel kapcsolatos tanácsadó szerve.

(2) Az Igazságügyi Akkreditációs Testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter öt évre nevezi ki.

27/D. § A jogi szakvizsga szervezésével és lebonyolításával összefüggő részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

IX. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

14. Felhatalmazó rendelkezések¶

28. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a felnőttképzési államigazgatási szervet,
b) az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szervet,
c) a képzési hitelt nyújtó szervet és
d) a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szervet
e) az egyéni tanulási számla rendszer működtetéséért felelős szervezetet

rendeletben jelölje ki.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) a felnőttképzési tevékenységhez szükséges bejelentés és engedély részletes feltételeit, a bejelentés, illetve az engedély megadása iránti kérelem adattartalmát, benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait, a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, a felnőttképzők nyilvántartásának – személyes adatnak nem minősülő – adattartalmát, és a felnőttképzők nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a nyilvántartás módosításának és a nyilvántartásból való törlés eseteit, a felnőttképzési szerződés tartalmát, a felnőttképzési tevékenység feltételeit, a felnőttképző dokumentum- és nyilvántartásvezetési kötelezettségének szabályait, a felnőttképzők ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
b) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a felnőttképzési szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát és a bejelentésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a felnőttképzési szakértők nyilvántartásának adatait, a nyilvántartás közhiteles adatait és a felnőttképzési szakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket,
c) a felnőttképzési minőségirányítási rendszert és annak külső értékelésére, valamint a képzési és vizsgasikerességi mutatókra vonatkozó részletes szabályokat,
d) a bemeneti kompetenciamérés lefolytatására és eredményének figyelembevételére, valamint az előzetes tudásmérés lefolytatására, az előzetesen felmért tudásnak a képzés során történő beszámítására vonatkozó szabályokat és azon képzési egységek meghatározásának szabályait, amelyekre a tudásmérés irányul,
e) az ösztöndíj igénybevételének feltételeit, a képzési hitel igénybevételének részletes feltételeit és eljárási szabályait, a hitelszerződés megkötésének, a képzési hitel kamata meghatározásának, igénylésének, folyósításának, törlesztésének, előtörlesztésének, támogatásának, záró elszámolásának, megszűnésének, továbbá felmondásának részletes szabályait, az együttműködési megállapodás megkötésének és felmondásának részletes szabályait, valamint a képzési hitelrendszer működtetésének részletes szabályait,
f) a képzés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítésének feltételeit, eljárását és módját,
g) a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szervnek a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetésével kapcsolatos feladataira vonatkozó részletes szabályokat,
h) a komplex felzárkózási képzések részletes szabályait, valamint, hogy ezen képzések szervezéséért és a képzések engedélyezéséért, ellenőrzéséért felelős szervet rendeletben jelölje ki.
i) a programkövetelmény nyilvántartásba vételének rendjét, valamint az eljárásba bevonásra kerülő szakértőkre vonatkozó rendelkezéseket és a szakértői vélemény elkészítéséért fizetendő szakértői díj mértékét,

(3) Felhatalmazást kap a felnőttképzésért felelős miniszter, hogy

a) az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg a 3. § (2) bekezdése, valamint a 11/A. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait, valamint a felnőttképzők ellenőrzése során kiszabott közigazgatási bírság befizetésének rendjét,
b) a szakképzésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a programkövetelmény nyilvántartásba vételének tartalmi szabályait, valamint a programkövetelmények angol, illetve német nyelvű megnevezésének közzétételére vonatkozó szabályokat,
c) rendeletben határozza meg a kontaktórás, távoktatási és zárt rendszerű elektronikus távoktatási képzési formában megvalósuló képzések szakszerű és jogszabálynak megfelelő megszervezéséhez, lebonyolításához, valamint az adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó ellenőrzésének részletes szabályait,
d) rendeletben határozza meg a mikrotanúsítvány tartalmát és kiállításának részletes feltételeit, továbbá a 13/C. § alapján kiállított mikrotanúsítványnak a FAR-rendszerbe – az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon – történő adatszolgáltatásának részletes szabályait, valamint a nyilvántartás közhiteles adatait.
e) rendeletben határozza meg az egyéni tanulási számla rendszer működésének részletszabályait.

(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a jogi szakvizsga vizsgáztatóira, a joggyakorlati időre, a jogi szakvizsgára történő jelentkezésre, a részvizsgákra, a jogi szakvizsga letételére rendelkezésre álló időre, a vizsgakövetelmények kiadására és a vizsgáztatás rendjére, a vizsgadíj mértékére, a vizsga halasztására és az informatikai rendszer üzemeltetésére, és
b) az Igazságügyi Akkreditációs Testület feladatkörére, összetételére, létszámára és a testület tagjainak kinevezésére

vonatkozó részletes szabályokat.

(5) Felhatalmazást kap a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter – az Országgyűlési Őrség vonatkozásában a rendészetért felelős miniszter, az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével –, hogy rendeletben határozza meg a 2/A. § (4) bekezdése szerinti, a szakképesítésre felkészítő szakmai képzések megszervezéséhez kapcsolódó személyi és tárgyi feltételek igazolásának kiállítására vonatkozó részletszabályokat.

28/A. §¶

28/B. §¶

15. Hatályba léptető rendelkezések¶

29. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. július 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1–17. §, a 20–28. §, a 30–37. §, a 38. § (1), (3)–(10) bekezdése és a 39. § a) és b) pontja 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

16. Átmeneti rendelkezések¶

30. § (1) E törvénynek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység 2020. szeptember 1-jétől folytatható, a szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményére vonatkozó javaslat, továbbá e törvénynek a Módtv1.-gyel megállapított rendelkezése szerinti bejelentés és engedély megadása iránti kérelem 2020. július 1-jétől nyújtható be.

(2) E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a Módtv1. hatálybalépésekor engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenység folytatására – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig jogosult. Az engedély, a felnőttképzési programkövetelmény és a felnőttképzési nyelvi programkövetelmény módosítására irányuló kérelem 2020. június 30-áig nyújtható be, amelyet e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell elbírálni. A Módtv1. hatálybalépésétől e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó új engedély nem adható.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakmai képzés és vizsgaszervezés folytatására a Módtv1. hatálybalépésekor arra engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint, illetve a vizsgaszervezésre a komplex szakmai vizsgáztatás szabályainak a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a (2) bekezdésben meghatározott határnapig jogosult azzal, hogy az Országos Képzési Jegyzékben 2019. december 31-én szereplő és a felnőttképzési engedélyében meghatározott szakképesítésre, részszakképesítésre irányuló képzés utoljára 2020. december 31-én indítható. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzési államigazgatási szerv delegálja, a központi kiadású tételsor, a feladatközlő lap, a segédanyag és a javítási-értékelési útmutató elkészítéséről a szakképzési államigazgatási szerv útján a szakképzésért felelős miniszter – a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével – gondoskodik.

(4) E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő ilyen tevékenységét a (2) és (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig végezheti azzal, hogy a Módtv1. hatálybalépése és 2022. december 31. közötti időszakban a nyilvántartásba bejegyzett adatok tekintetében kizárólag azok törlésére van lehetőség. A felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő továbbképzési kötelezettségének teljesítésére, a továbbképzés és az ahhoz kapcsolódó vizsga megszervezésére és lebonyolítására e törvénynek és a végrehajtására kiadott rendeletnek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a felnőttképzési szakértő a továbbképzési kötelezettségének teljesítésére 2022. december 31-éig köteles.

(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti tevékenység ellenőrzésére és az ahhoz kapcsolódóan megállapítható jogkövetkezményekre a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

31. § Az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 6. § (2) bekezdését arra a felnőttképzési szakértőre, aki a felnőttképzési szakértői tevékenység végzését 2022. január 1-jét megelőzően a felnőttképzési államigazgatási szerv számára bejelentette, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a felnőttképzési szakértő nem felel meg a Módtv2.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételeknek, a továbbképzési- és vizsgakötelezettségének a 2022. január 1-jét követő első továbbképzési időszak végéig tehet eleget.

32. § E törvénynek az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezései szerint programkövetelményre, annak módosítására és törlésére vonatkozó javaslat 2023. március 1-jétől nyújtható be a felnőttképzésért felelős miniszternek azzal, hogy a 2023. március 1-jén a programkövetelmény nyilvántartásba vétele, módosítása és törlése tárgyában folyamatban lévő eljárásban a Módtv3.-nak a hatálybalépését megelőző napon hatályos, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

33. § E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 15. § (1) bekezdés d) pontja, 15/A. §-a, 16. § a) pontja, módosított 11. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezéseit a Módtv3. hatálybalépésének időpontjában folyamatban levő képzések esetében is alkalmazni kell.

33/A. § Azok a felsőoktatási intézmények, amelyeknek 2024. május 10. napjáig vagyoni biztosítékadási kötelezettségük állt fenn, a vagyoni biztosítékadásra vonatkozó bejelentési és nettó árbevetéli jelentési kötelezettségüknek legkésőbb 2025. június 15-ig eleget kell tenniük.

33/B. § Az egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 17/A. § c) pontját a Módtv4. hatálybalépésének napján folyamatban lévő képzésekre nem kell alkalmazni.

33/C. § (1) A felsőoktatási, kulturális és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XCV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) módosított 11/A. § (5) bekezdését a 2026. március 31-én folyamatban lévő programkövetelmények nyilvántartásba vételére, módosítására és törlésére irányuló eljárásokra is alkalmazni kell.

(2) A Módtv5.-tel módosított 12. § (1) bekezdés a) és h) pontját a 2026. március 31-ét követően indított képzések esetén kell alkalmazni.

(3) A Módtv5.-tel módosított 20/A. § (4) bekezdését, valamint 21. § (1) bekezdés c) pontját a 2020. szeptember 1-jét követően indított képzések vonatkozásában kell alkalmazni.

17. Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

34. § (1) E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentése megtörtént.

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről