§Nyílt Jogtár

2013. évi LXXVII. törvény — mi változott? 2013. szeptember 2.

A 2013. szeptember 1. és 2013. szeptember 2. között hatályba lépett módosítások. 8 sor került be, 59 sor került ki.

Előző módosítás (2013. szeptember 1.)Következő módosítás (2014. július 16.) →IdőállapotokHatályos szöveg
578 változatlan sor ⋯
#### 18. Módosító rendelkezések
35. § (1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 85. § (2) bekezdés b) pontjában a „szervezett és akkreditált” szövegrész helyébe az „engedélyezett és szervezett” szöveg lép.
#### 35–37. §
(2) Az Áfa tv. a következő 285. §-sal egészül ki:
38. § (1)
„285. § (1) E törvénynek a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvénnyel módosított 85. § (2) bekezdés b) pontját azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben a felnőttképzést folytató intézmények által indított képzések indításának időpontja 2013. szeptember 1. napjára esik vagy azt követi.
(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 30. § (2) bekezdése szerinti képzési programok tekintetében e törvény 85. § (2) bekezdés b) pontjának 2013. augusztus 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
36. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 9. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben]
„e) az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve ellátják a szakképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott feladataikat, szervezik és végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást.”
37. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felsőoktatási intézmények az alapító okiratukban foglaltak alapján – a felnőttképzésről szóló törvény szerint – vehetnek részt a felnőttképzésben.”
38. § (1) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés: jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az OKJ-ban nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben résztvevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben;”
(2)
(3) Az Szt. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
(3)–(7)
„(1a) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény biztosítja a modulzáró vizsga vizsgafeladatait a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a képzési programban foglaltaknak megfelelően.”
(4) Az Szt. 81. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázásait figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire. A bizottság javaslatot tesz az adott megyében vagy a fővárosban folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a megyében és a fővárosban indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések közül az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések vonatkozásában a felnőttképzésről szóló törvény alapján támogatható szakképesítésekre. A bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre.
(4) A szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatot a bizottság a felnőttoktatást is magába foglaló iskolai rendszerű szakképzésben az állam által elismert szakképesítésekre, és a szakközépiskolák ágazati képzéseire vonatkozóan a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által meghatározott formai követelményeknek megfelelően teszi meg.”
(5) Az Szt. 81. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A bizottság az iskolarendszeren kívüli szakmai képzéseket érintő (3) bekezdés szerinti javaslatát a szakképesítésekre vonatkozó munkaerő-piaci kereslet és a hiány-szakképesítések figyelembevétele alapján, de évente legalább egy alkalommal teszi meg.”
(6) Az Szt. 88. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:]
„c) a szakmai vizsgaszabályzatot, a komplex szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének általános szabályait, a komplex szakmai vizsgák – személyes adatok körét nem érintő – adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait, valamint a modulzáró vizsgák szervezésének és lebonyolításának részletes szabályait,”
(7) Az Szt. 89. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy – a b), e), f) és g) pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével – rendeletben határozza meg]
„h) az e)–g) pont alapján kiadott szakképzési kerettanterv bevezetésének és alkalmazásának szabályait.”
(8) Az Szt.-nek az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXV. törvénnyel megállapított 92. § (36) bekezdése az „indult képzéseket” szövegrész helyett az „indult képzéseket és a 2013/2014-es tanévre 2013. szeptember 1. előtt beiskolázott tanulókat érintő képzéseket” szövegrésszel lép hatályba.
(9) Az Szt. 92/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(9)–(10)
„(1) A Kt. és az Szt. szabályai szerint induló szakiskolai képzésben szervezett szintvizsgát az e törvény hatálybalépése előtti szabályok és a képzésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint kell megszervezni. Az e bekezdésben meghatározott szakiskolai képzésben részt vevő tanuló a tizedik évfolyamtól az e bekezdésben meghatározott szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsga teljesítését megelőzően is részt vehet – tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében folyó – gyakorlati képzésben olyan gyakorlati képzőhelyen is, amely nem minősül kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelynek. Az e bekezdésben meghatározott szakiskolai képzésben részt vevő kilencedik évfolyamos tanulóra alkalmazni kell a 26. § (1) bekezdésében foglaltakat.”
(10) Az Szt.
- a) 81. § (5) bekezdésében az „A bizottság a” szövegrész helyébe az „A bizottság a szakképzést érintő” szöveg,
- b) 81. § (6) bekezdésében az „A bizottság” szövegrész helyébe az „A bizottság a szakképzést érintő” szöveg
lép.
#### 19. Hatályon kívül helyező rendelkezések
39. § Hatályát veszti
#### 39. §
- a) a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény,
- b) az Szt. 4. § (3) bekezdésében az „az állami felnőttképzési intézmény létesítésére, fenntartására és működésére a felnőttképzésről szóló törvény” szövegrész, 74. § (1) bekezdés e)–f) pontja, valamint 87. § (1) bekezdésében a „melléklete” szövegrész,
- c)
a)–b)
c)