2013. évi CXXIX. törvény — mi változott? 2013. szeptember 1.
A 2013. augusztus 31. és 2013. szeptember 1. között hatályba lépett módosítások. 344 sor került be, 2 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. augusztus 31.)Következő módosítás (2013. szeptember 2.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 69 változatlan sor ⋯
„(11a) Az óvoda-, iskolapszichológus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje – teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetében – heti huszonkettő óra. Az óvoda-, iskolapszichológus a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzi a gyermekek, tanulók egyéni vagy csoportos szűrésével, vizsgálatával, konzultációval, tanácsadással (a továbbiakban: közvetlen pszichológiai foglalkozás) kapcsolatos, továbbá a gyermekekkel, tanulókkal, pedagógusokkal és szülőkkel való hatékony együttműködés kialakítását célzó feladatokat. Az óvoda-, iskolapszichológus további heti tíz órában a közvetlen pszichológiai foglalkozások szervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, részt vesz a pedagógiai szakszolgálat óvoda-, iskolapszichológus koordinátora által szervezett szakmai feladatokban, szükség esetén előkészíti a gyermek, tanuló szakellátásba történő irányítását, a munkaidő fennmaradó részében pedig a munkaköréhez szükséges információk feldolgozásával, az óvodai, iskolai dokumentáció elkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a szakmai fejlődéséhez szükséges tevékenységeket végez. A közvetlen pszichológiai foglalkozás heti előírt időkerete indokolt esetben a nevelési, tanítási év alatt az egyes hetek között átcsoportosítható. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a koordinátorral való kapcsolattartáson kívül a munkavégzés valamennyi időkerete arányosan csökken.”
36. §
36. § Az Nkt. a következő 35/A. alcímmel és 63/A–63/L. §-sal egészül ki:
„35/A. A Nemzeti Pedagógus Kar
63/A. § (1) A Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete.
(2) A Kar tagja az a pedagógus, aki az (1) bekezdésben meghatározott köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott.
(3) A Kar stratégiai partneri megállapodást köthet más fenntartó intézményeiben dolgozó pedagógusok hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel.
(4) A Kar a feladatait országos szervei, továbbá a megyékben és a fővárosban működő területi szervei (a továbbiakban: területi szerv) útján látja el. Az állami intézményfenntartó központ köteles a Kar területi szervei működéséhez a megyeközponti és fővárosi tankerület székhelyén működő köznevelési intézményben a működéshez szükséges megfelelő hely biztosításáról gondoskodni.
(5) A Kar az e törvényben és a Kar alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat alakíthat, amelyek ellátják az Alapszabályban meghatározott vagy az Országos Küldöttgyűlés által átruházott feladatokat.
(6) A Kar az Országos Küldöttgyűlés által elfogadott Alapszabályát köteles az elfogadástól számított 30 napon belül az oktatásért felelős miniszternek tájékoztatásul megküldeni.
(7) A Kar a céljai megvalósulásának előmozdítása érdekében, kizárólag a tevékenységéhez, továbbá a tagjai által végzett szakmai tevékenységhez kapcsolódó, kiegészítő jellegű gazdasági tevékenységet végezhet. A Kar gazdasági társaságnak, egyesületnek nem lehet tagja, és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.
63/B. § (1) A Kar
a) külön jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrzi a 4. § 15. pontjában meghatározott közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert,
b) véleményezési jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során,
c) a feladat- és hatáskörét érintő kérdésekben az adott kérdésben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, valamint az állami szerv vezetője által irányított szerv működésével, az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását,
d) a köznevelési intézmény magasabb vezetői megbízásával kapcsolatos pályázati eljárás során – a pályázó kérésére – szakmai ajánlást adhat,
e) a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az oktatásért felelős miniszternek,
f) megalkotja Alapszabályát, valamint a Pedagógus Etikai Kódexét (a továbbiakban: Etikai Kódex),
g) az e törvényben, valamint az Alapszabályban és az Etikai Kódexben foglaltak szerint tagjával szemben etikai eljárást folytathat,
h) konferenciákat, szakmai napokat szervez az Alapszabályban meghatározott módon,
i) díjat alapíthat,
j) tagjai számára jóléti és egyéb, az Alapszabályban meghatározott kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat.
(2) A Kar szakmai érdek-képviseleti tevékenysége során a reprezentatív szakszervezetekkel együttműködik, és tiszteletben tartja a szakszervezeteknek a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény által biztosított jogait.
63/C. § (1) A Kar szervezete képviseleti és ügyintéző testületekből, valamint tisztségviselőkből és ügyintéző szervből áll. A Kar képviseleti és ügyintéző testületeinek tagjai, valamint tisztségviselői és ügyintézői kizárólag a Kar tagjai lehetnek. A Kar tagjának az ügyintéző vagy képviseleti szervben való tevékenysége a tag számára nem eredményezhet a közalkalmazotti jogviszony tekintetében hátrányt.
(2) A Kar legfőbb képviseleti szerve az Országos Küldöttgyűlés, amelyet a területi szervek küldöttei alkotnak. Területi szervenként három küldött delegálható, akiket a Területi Küldöttgyűlés választ meg.
(3) Az Országos Küldöttgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Országos Küldöttgyűlés kötelező összehívásának más eseteit, továbbá a működés rendjét az Alapszabály állapítja meg.
(4) Az Országos Küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén változatlan napirenddel, legalább három nap elteltével újabb ülést kell tartani, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
(5) Az Országos Küldöttgyűlés határozatait a szavazásra jogosult jelenlévők többségének egyetértő szavazatával hozza. Az Alapszabály és az Etikai Kódex elfogadásához és módosításához, a tisztségviselők visszahívásához, továbbá az Alapszabályban meghatározott esetben a döntéshez a szavazásra jogosult jelenlévők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges.
(6) Az Országos Küldöttgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek:
a) a Kar Országos Elnökségének (a továbbiakban: Elnökség) tagjai,
b) a Kar Országos Etikai Bizottságának tagjai,
c) a Kar Országos Felügyelő Bizottságának (a továbbiakban: Felügyelő Bizottság) tagjai,
d) az oktatásért felelős miniszter vagy képviselője,
e) a főtitkár,
f) a 63/A. § (3) bekezdésében foglalt stratégiai partneri megállapodást kötött más szervezetek egy-egy képviselője.
63/D. § (1) Az Országos Küldöttgyűlés kizárólagos hatásköre:
a) a tisztségviselők, az elnök, az alelnök, az Elnökség tagjainak, az Országos Etikai Bizottság, valamint a Felügyelő Bizottság tagjainak és elnökének megválasztása és visszahívása,
b) az Alapszabály és az Etikai Kódex elfogadása és módosítása,
c) a Kar éves költségvetésének elfogadása és beszámolójának jóváhagyása,
d) az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása,
e) a tisztségviselőkkel szembeni összeférhetetlenség kimondása,
f) a közösségi szolgálattal kapcsolatos tanácsadási és ellenőrzési tevékenység szabályozása,
g) az Alapszabályban meghatározott egyéb kizárólagos feladatok gyakorlása.
(2) Az Országos Küldöttgyűlés feladat- és hatásköreinek gyakorlását – ha e törvény vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik – átruházhatja a Kar országos és területi szerveire, tisztségviselőire.
63/E. § (1) A Kar legfőbb ügyintéző testülete az Elnökség.
(2) Az Elnökség tagjai:
a) az elnök,
b) az elnökhelyettes,
c) az Alapszabályban meghatározottak szerint további minimum hét, maximum kilenc elnökségi tag.
(3) Az Elnökség ülésén részt vesz a főtitkár, továbbá tanácskozási joggal részt vehet az Országos Etikai Bizottság és a Felügyelő Bizottság elnöke. Az Alapszabály további meghívottakról rendelkezhet.
(4) A tisztségviselőket az Országos Küldöttgyűlés választja titkos szavazással, ötéves időtartamra. Azonos tisztségre a Kar tagja legfeljebb két egymást követő alkalommal, illetve két teljes ciklusra választható meg. Amennyiben az Elnökség tagjának megbízatása időközben megszűnik, helyére az Országos Küldöttgyűlés – az ötéves időtartamból hátralévő időre – új tagot választ.
(5) Az Elnökség tagjának megbízatása megszűnik:
a) a megbízási idő lejártával,
b) az Országos Küldöttgyűlésnek címzett írásbeli lemondásával,
c) a kari tagság megszűnésével,
d) a halálával,
e) az összeférhetetlenség kimondásával,
f) amennyiben megbízatását öt hónapnál hosszabb ideig nem tudja ellátni,
g) az e törvényben vagy az Alapszabályban meghatározott más okból.
(6) Az elnök a Kar képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja.
(7) Az Elnökség és tagjainak feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, működésük rendjét és választásuk részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.
(8) Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta egy, évente hat alkalommal ülésezik. Az Alapszabály rendelkezhet az Elnökség gyakoribb összehívásáról, valamint meghatározhatja az Elnökség kötelező összehívásának további eseteit is.
(9) Az Elnökség szükség szerint, de legalább minden elnökségi ülést követő két héten belül tájékoztatja a területi szervek választott küldötteit tevékenységéről.
(10) Az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjai a munkájukért tiszteletdíjban részesülnek. Az Országos Etikai Bizottság és a Területi Etikai Bizottságok tagjainak eseti jelleggel felmerült, igazolt költségeit a Kar megtéríti. A tiszteletdíj mértékéről és a költségek elismerésének módjáról az Alapszabály rendelkezik.
63/F. § (1) Az Országos Etikai Bizottság és a Felügyelő Bizottság tagjait és elnökét az Országos Küldöttgyűlés választja titkos szavazással, ötéves időtartamra. Az Országos Etikai Bizottság és a Felügyelő Bizottság feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, működésük rendjét és választásuk részletes szabályait, a tagok számát az Alapszabály határozza meg.
(2) Az országos képviseleti és ügyintéző szervek, valamint azok tisztségviselői tevékenységének segítésére, valamint a különböző kamarai feladatok összehangolására Központi Iroda működik az Elnökség irányításával.
(3) A Központi Iroda vezetését pályázat útján kiválasztott főtitkár látja el. A pályázatokról az Elnökség dönt, a főtitkár felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(4) Főtitkár közigazgatási alapvizsgával vagy azzal egyenértékűnek elismert képesítéssel rendelkező személy lehet. Ettől eltérően főtitkári feladatokkal olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy is megbízható, aki vállalja, hogy a munkaszerződés aláírásától számított egy éven belül leteszi a közigazgatási alapvizsgát vagy megszerzi a közigazgatási alapvizsga alóli mentesítést.
(5) A Központi Iroda munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja. A Központi Iroda és a főtitkár feladat- és hatáskörét, működésük rendjét az Alapszabály határozza meg.
(6) A Kar az e törvényben, illetve az Alapszabályban meghatározott feladatok érvényesítése érdekében és feltételek teljesülése esetén szakmai tagozatokat működtet.
(7) A Kar szakmai tagozatai:
1. óvodai,
2. magyar nyelv és irodalom,
3. nemzetiségi,
4. idegen nyelvek,
5. matematika,
6. ember és társadalom,
7. ember és természet,
8. földünk, környezetünk,
9. művészetek,
10. informatika,
11. életvitel és gyakorlati ismeretek,
12. testnevelés és sport,
13. kollégiumi,
14. szakképzési,
15. fejlesztő- és gyógypedagógusi,
16. intézményvezetői.
(8) Az Alapszabály további szakmai tagozatok létrehozataláról rendelkezhet.
(9) A (7) bekezdés 2–12. pontjaiban meghatározott tagozatokon belül tanári és tanítói altagozatok jöhetnek létre.
(10) A Kar jogszabályokban, valamint az e törvényben meghatározott módon feladatok érvényesítése érdekében szakmai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő országos szakértői bizottságot hozhat létre, melynek feladatait, működési feltételeit az Alapszabály határozza meg.
(11) A Kar országos szervei és tisztségviselői által ellátott további feladatokat az Alapszabály határozza meg.
63/G. § (1) A Kar működésének országos szintű megszervezése céljából területi szinten a Területi Küldöttgyűlés által megválasztott Területi Elnökséget és Területi Etikai Bizottságot kell alakítani. A Területi Elnökség elnökből, alelnökből és az Alapszabályban meghatározottak szerinti további elnökségi tagokból áll. A Területi Elnökség, annak tagjai, valamint a Területi Etikai Bizottság feladat- és hatáskörét és annak átruházási módját, működésük rendjét, a megbízatás megszűnésének eseteit az Alapszabály határozza meg.
(2) A Kar tisztségviselője, az ügyintéző testületek tagja nem lehet:
a) párt tisztségviselője,
b) bármely országos kamara tagja,
c) bármely pedagógus szakmai és érdek-képviseleti szervezet tisztségviselője.
(3) Az Országos és a Területi Elnökség, a Felügyelő Bizottság, az Országos és Területi Etikai Bizottság tagjai nem lehetnek egyidejűleg a Kar Területi Küldöttgyűlése vagy az Országos Küldöttgyűlés által választott más testületnek tagjai és egymás közeli hozzátartozói.
(4) A (2) és (3) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi okot a Kar tagja a megválasztásakor vagy az ok bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül köteles bejelenteni, és azt a megválasztásától, illetve a bejelentésétől számított tizenöt napon belül megszüntetni. A megszüntetésről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja. Amennyiben a Kar tagja az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, az ellátott tisztség, az ügyintéző testületi tagság a határidő eredménytelen elteltével megszűnik.
(5) Az Alapszabály az összeférhetetlenség más eseteit is megállapíthatja.
63/H. § (1) A Kar működését az alábbiakban foglalt bevételek biztosítják:
a) az oktatásért felelős minisztérium fejezetéből származó támogatás,
b) az alapítványi és egyéb támogatások,
c) a szolgáltatási, valamint a kamara célkitűzéseivel összhangban álló gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
d) a pályázat útján elnyert bevételek,
e) a nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó bevételek,
f) az egyéb bevételek.
(2) A bevételekkel kapcsolatos részletes szabályokat az Alapszabály tartalmazza.
63/I. § (1) A Karban betöltött tagság megszűnik a tag pedagógus-munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonya megszűnésével.
(2) A Karban betöltött tagság nem zár ki más kamarai jogviszonyt.
(3) A Kar tagjának joga, hogy
a) közvetlenül, illetve az Alapszabály rendelkezései szerint küldöttek útján részt vegyen a Kar tisztségviselőinek, testületeinek megválasztásában,
b) jelölhető és választható legyen a Kar tisztségviselőjének vagy a Kar küldöttjének,
c) részt vegyen a Kar rendezvényein, valamint a tagozatok munkájában,
d) igénybe vegye a Kar e törvényben, illetve az Alapszabályban rögzített térítésmentes, illetve egyéb szolgáltatásait,
e) etikai eljárás lefolytatását kezdeményezze.
(4) A Kar tagjának kötelessége, hogy megtartsa a Kar működésére vonatkozó, e törvényben, az Alapszabályban és az Etikai Kódexben rögzített szabályokat.
63/J. § (1) Aki az Etikai Kódex, valamint az Alapszabály rendelkezéseit megszegi, etikai vétséget követ el. Etikai vétség gyanúja esetén a Kar tagja ellen a Kar eljárást folytat le a (2)–(14) bekezdés szerint. Nem kell az eljárást megindítani, ha a Területi Etikai Bizottság megállapítja, hogy a bejelentés megalapozatlan.
(2) Első fokon a Területi Etikai Bizottság jár el, amely az Alapszabályban meghatározott számú tagból, de legalább három főből álló testületként működik, és döntéseit a jelen lévő tagok többségének egyetértésével hozza.
(3) Az etikai eljárást az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés esetén hivatalból kell megindítani. Az etikai eljárás megindításáról az eljárás megindításával egyidejűleg írásban értesíteni kell az eljárás alá vont tagot, valamint – ha az eljárás panaszbejelentés alapján indult – a panaszost is. Az etikai eljárás csak az eljárás alá vont pedagógus kérésére vagy egyetértésével lehet nyilvános.
(4) Nem indítható meg az etikai eljárás, ha a cselekménynek a Területi Etikai Bizottság tudomására jutásától számított hat hónap vagy a cselekmény elkövetése óta egy év eltelt.
(5) Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított három hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható, ha a (4) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A három hónapos határidőt a Területi Etikai Bizottságnak a jogerős határozatról való tudomásszerzésétől kell számítani.
(6) Az etikai eljárást a (4) bekezdésben meghatározott időpont bekövetkezésén túl is meg kell indítani, ha annak lefolytatását a tag maga ellen kéri.
(7) Amennyiben az etikai vétség gyanúját megalapozó bejelentés kivizsgálásához olyan adatokra, információkra van szükség, amelyek kizárólag a munkáltató számára hozzáférhetőek, a Területi Etikai Bizottság kérésére a munkáltató köteles ezeket rendelkezésre bocsátani.
(8) Amennyiben olyan tag ellen indul etikai eljárás, aki a Karban tisztséget tölt be, az etikai eljárás megindításával egyidejűleg e tisztségének gyakorlása alól fel kell függeszteni az érdemi döntés meghozataláig.
(9) Az etikai eljárásra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény III., IV. és VII. Fejezeteinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az eljárás során legalább egy tárgyalás tartása és az eljárás alá vont tag meghallgatása kötelező.
(10) Az etikai vétséget elkövető taggal szemben az etikai eljárást lefolytató testület a következő intézkedéseket hozhatja:
a) figyelmeztetés,
b) a Kar által biztosított kedvezmény, juttatás, jogosultság korlátozása, megvonása,
c) a Karban betöltött tisztségtől való megfosztás.
(11) A (10) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott intézkedések időbeli hatálya legfeljebb öt év lehet.
(12) A Területi Etikai Bizottság határozatával szemben a fellebbezést az Országos Etikai Bizottsághoz kell benyújtani, az elsőfokú határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül. A fellebbezés alapján az Országos Etikai Bizottság folytatja le a másodfokú eljárást. Az Országos Etikai Bizottság döntése ellen a határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül a munkahely székhelye szerint illetékes bírósághoz lehet fordulni.
(13) A másodfokú eljárás lefolytatására az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(14) Az etikai eljárás eredményéről az eljárás jogerős befejezését követően a Területi Etikai Bizottság a határozat megküldésével tájékoztatja a munkáltatót. Ha a közalkalmazott bírósághoz fordult, a határozatot a munkáltató részére a bírósági eljárás jogerős befejezését követően lehet megküldeni.
(15) A választott szakszervezeti tisztséget betöltő közalkalmazottal szembeni etikai eljárás megindításakor a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet tájékoztatni kell.
63/K. § (1) A Kar felett az oktatásért felelős miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának vagy egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
(2) Az oktatásért felelős miniszter ellenőrzi, hogy a Kar
a) Alapszabálya és más szabályzatai vagy azok módosításai megfelelnek-e e törvény és más jogszabályok előírásainak;
b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az Alapszabályt vagy az egyéb szabályzatokat.
(3) Az oktatásért felelős miniszter a Kar működésének törvényessége és az Alapszabálynak megfelelő működés biztosítása érdekében felhívja a Kart a törvényes működés helyreállítására vagy egyéb intézkedés megtételére, illetve a (4) bekezdés szerinti döntést hoz. Amennyiben a Kar a törvényességi felügyeleti jogkörben hozott miniszteri döntést sérelmesnek tartja, a közléstől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat, kérve annak megállapítását, hogy a döntés sérti a Kar e törvényben biztosított önállóságát. A bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság az oktatásért felelős miniszter döntését megváltoztathatja. Az eljárásra a Fővárosi Törvényszék az illetékes.
(4) Az oktatásért felelős miniszter
a) megsemmisíti a Kar törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja az Országos Küldöttgyűlést és a Területi Küldöttgyűlést,
c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén a Kar egyes szerveinek működését felfüggeszti.
63/L. § (1) A 63/A. § (1) bekezdésében meghatározott intézményfenntartók a jogviszony keletkezésétől számított harminc napon belül kötelesek a kinevezés tényéről, a Kar adat-nyilvántartási körébe tartozó adatokról és azok változásáról értesítést küldeni a Kar intézményének székhelye szerint illetékes területi szervéhez.
(2) Az Országos szakértői és vizsgaelnöki névjegyzék, valamint a szaktanácsadói névjegyzék vezetéséért felelős szerv köteles a névjegyzékről és annak módosulásáról értesítést küldeni a Karnak.
(3) A Kar a tagjainak az alábbi adatait tartja nyilván:
a) családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme,
b) születési helye, ideje,
c) anyja születési családi és utóneve,
d) lakcíme, tartózkodási helye,
e) munkahely megnevezése, OM azonosítója, a munkahely címe, telefonszáma, a jogviszony kezdetének és megszűnésének időpontja,
f) munkakör megnevezése,
g) szakértői, szaktanácsadói vagy érettségi vizsgaelnöki jegyzéken való szereplés ténye,
h) pedagógus előmeneteli rendszerben elfoglalt „Gyakornok”, „Pedagógus I.”, „Pedagógus II”, „Mesterpedagógus” vagy „Kutatótanár” státusza,
i) idegennyelv-ismerete,
j) oktatási azonosító száma,
k) legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi), szakképzettsége, iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése,
l) határozott idejű jogviszony esetén a határozott idő lejártának feltüntetése.
(4) A Központi Iroda a tagnyilvántartási adatok körében az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából kezeli a (3) bekezdésben foglalt, valamint a tagsági viszonyból eredő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett adatokat. A kezelt adatokat a tagsági viszony megszűnését követő öt év elteltével törölni kell.
(5) A Kar tagja olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a Kar érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei, illetve működése védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott a tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra, és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységében semmilyen módon nem használhatja fel.
(6) A Kar tagja a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a Kar jogos érdekeinek, működésének, a közszolgálat érdekeinek, működésének veszélyeztetése, valamint a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.”
37. § Az Nkt. 64. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.”
⋯ 12 változatlan sor ⋯
39–40. §
41. §
41. § Az Nkt. a következő 99/B. §-sal egészül ki:
„99/B. § (1) A Kar Területi Küldöttgyűlése tagjainak megválasztásával, az Országos Küldöttgyűlés alakuló ülésének előkészítésével és lebonyolításával, továbbá a Kar tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztásával összefüggő feladatok ellátására háromtagú Előkészítő Bizottság alakul, amelynek tagjait és elnökét az oktatásért felelős miniszter jelöli ki.
(2) 2014. április 30-ig a Kar Országos Küldöttgyűlése alakuló ülést tart, amelynek összehívásáról az oktatásért felelős miniszter gondoskodik. Az Országos Küldöttgyűlés alakuló ülésén dönt a Kar Alapszabályának elfogadásáról, megválasztja a Kar képviseleti és ügyintéző szerveit.
(3) A Kar területi szervei tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztását az Országos Küldöttgyűlés alakuló ülését követő három hónapon belül kell megtartani.
(4) Az Előkészítő Bizottság az alakuló ülését 2013. szeptember 30-ig tartja meg. Az Előkészítő Bizottság ügyrend alapján működik.
(5) Az Előkészítő Bizottság az Országos Küldöttgyűlés megalakulásáig működik.
(6) Az Előkészítő Bizottság feladatai:
a) elkészíti az Ideiglenes Választási Szabályzatot,
b) az Ideiglenes Választási Szabályzat szerint előkészíti és lebonyolítja az Országos Küldöttgyűlés tagjainak megválasztását,
c) javaslatot tesz az Alapszabályra.
(7) Az Előkészítő Bizottság által elkészített Ideiglenes Választási Szabályzat a Területi Küldöttgyűlés tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztását követő 60. napon hatályát veszti.
(8) A Kar megalakulásával kapcsolatos költségeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezeti kezelésű előirányzata tartalmazza.
(9) A 2013. szeptember 1-jén állami, önkormányzati fenntartású köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott a Kar tagjává válik. A munkáltató a pedagógus-munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazottairól 2013. november 30-ig értesítést küld az Előkészítő Bizottságnak.
(10) A Kar 2014-ben megválasztott tisztségviselőinek megbízatása két évre szól, és további két teljes ciklusra megválaszthatók.”
42. § (1)
(2)
⋯ 61 változatlan sor ⋯