2013. évi CXXIX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról

2013. évi CXXIX. törvény

az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása¶

1. §

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása¶

2. §

3. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása¶

3–5. §

4. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása¶

6. §

5. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása¶

7. §

6. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosítása¶

8. §

7. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása¶

9–14. §

8. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása¶

15. §

9. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása¶

16–29. §

10. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása¶

30. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 12. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Szakközépiskolának minősül az az intézmény is, amely kizárólag a szakképzésről szóló törvény 22. § (7) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatja.”

31. § Az Nkt. 13. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A szakiskolának – a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével – három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. Szakiskolának minősül az az intézmény is, amely kizárólag a szakképzésről szóló törvény 23. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatja.”

32. § Az Nkt. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A köznevelési intézmény e törvényben meghatározott köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény. A köznevelési intézmény jogi személy, amely – az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény kivételével – a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik. A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.”

33. § Az Nkt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a köznevelési intézményt nem állami költségvetési szerv, vagy települési önkormányzat – beleértve a helyi önkormányzatok társulását is – alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges.”

34. § (1) Az Nkt. 61. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A nevelő- és oktatómunkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását szakképzett szakemberek segítik. A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők, a foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és kötelező, finanszírozott létszámát a Kormány rendeletben határozza meg. Az óvodákban alkalmazott vezetők kötelező létszámát az 1. melléklet, az óvodákban foglalkoztatott nevelő munkát segítők finanszírozott létszámát a 2. melléklet határozza meg. Az óvodapszichológus kötelező létszámát az óvoda gyermeklétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 gyermekenként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott óvodapszichológust kell alkalmazni.”

(2)–(3)

35. § (1) Az Nkt. 62. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.”

(2) Az Nkt. 62. §-a a következő (11a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(11a) Az óvoda-, iskolapszichológus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje – teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetében – heti huszonkettő óra. Az óvoda-, iskolapszichológus a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzi a gyermekek, tanulók egyéni vagy csoportos szűrésével, vizsgálatával, konzultációval, tanácsadással (a továbbiakban: közvetlen pszichológiai foglalkozás) kapcsolatos, továbbá a gyermekekkel, tanulókkal, pedagógusokkal és szülőkkel való hatékony együttműködés kialakítását célzó feladatokat. Az óvoda-, iskolapszichológus további heti tíz órában a közvetlen pszichológiai foglalkozások szervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, részt vesz a pedagógiai szakszolgálat óvoda-, iskolapszichológus koordinátora által szervezett szakmai feladatokban, szükség esetén előkészíti a gyermek, tanuló szakellátásba történő irányítását, a munkaidő fennmaradó részében pedig a munkaköréhez szükséges információk feldolgozásával, az óvodai, iskolai dokumentáció elkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a szakmai fejlődéséhez szükséges tevékenységeket végez. A közvetlen pszichológiai foglalkozás heti előírt időkerete indokolt esetben a nevelési, tanítási év alatt az egyes hetek között átcsoportosítható. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a koordinátorral való kapcsolattartáson kívül a munkavégzés valamennyi időkerete arányosan csökken.”

36. §

37. § Az Nkt. 64. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.”

38. § Az Nkt. 65. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az illetményalap a mindenkori minimálbér

a) középfokú végzettség esetén százhúsz,

b) alapfokozat esetén száznyolcvan,

c) mesterfokozat esetén kétszáz

százaléka.”

39–40. §

41. §

42. § (1)

(2)

43. § (1) Az Nkt. 1. melléklete az 1. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

(2)

11. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása¶

44–74. §

75. §

76. §

77. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 15–29. §, 75. § 10–11. pontja a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(3) A 36. § és 41. § 2013. szeptember 1-jén, a 43. § (2) bekezdése 2013. szeptember 2-án lép hatályba.

(4) A 42. § (1) bekezdése 2014. március 15-én lép hatályba.

(5)

1. melléklet a 2013. évi CXXIX. törvényhez¶

„1. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez

Az óvodában alkalmazott vezetők kötelező létszáma

”

2. melléklet a 2013. évi CXXIX. törvényhez¶