# 2013. évi CXXIX. törvény az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról #### 1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása 1. § #### 2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 2. § #### 3. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása 3–5. § #### 4. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása 6. § #### 5. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása 7. § #### 6. Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosítása 8. § #### 7. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása 9–14. § #### 8. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása 15. § #### 9. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása 16–29. § #### 10. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása 30. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 12. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Szakközépiskolának minősül az az intézmény is, amely kizárólag a szakképzésről szóló törvény 22. § (7) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatja.” 31. § Az Nkt. 13. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(1) A szakiskolának – a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével – három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. Szakiskolának minősül az az intézmény is, amely kizárólag a szakképzésről szóló törvény 23. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott tevékenységet folytatja.” 32. § Az Nkt. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A köznevelési intézmény e törvényben meghatározott köznevelési feladatok ellátására létesített intézmény. A köznevelési intézmény jogi személy, amely – az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott intézmény kivételével – a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik. A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.” 33. § Az Nkt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Ha a köznevelési intézményt nem állami költségvetési szerv, vagy települési önkormányzat – beleértve a helyi önkormányzatok társulását is – alapítja, működésének megkezdéséhez engedély szükséges.” 34. § (1) Az Nkt. 61. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(3) A nevelő- és oktatómunkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását szakképzett szakemberek segítik. A nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők, a foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és kötelező, finanszírozott létszámát a Kormány rendeletben határozza meg. Az óvodákban alkalmazott vezetők kötelező létszámát az 1. melléklet, az óvodákban foglalkoztatott nevelő munkát segítők finanszírozott létszámát a 2. melléklet határozza meg. Az óvodapszichológus kötelező létszámát az óvoda gyermeklétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 gyermekenként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott óvodapszichológust kell alkalmazni.” (2)–(3) 35. § (1) Az Nkt. 62. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(8) Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.” (2) Az Nkt. 62. §-a a következő (11a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(11a) Az óvoda-, iskolapszichológus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje – teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetében – heti huszonkettő óra. Az óvoda-, iskolapszichológus a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzi a gyermekek, tanulók egyéni vagy csoportos szűrésével, vizsgálatával, konzultációval, tanácsadással (a továbbiakban: közvetlen pszichológiai foglalkozás) kapcsolatos, továbbá a gyermekekkel, tanulókkal, pedagógusokkal és szülőkkel való hatékony együttműködés kialakítását célzó feladatokat. Az óvoda-, iskolapszichológus további heti tíz órában a közvetlen pszichológiai foglalkozások szervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, részt vesz a pedagógiai szakszolgálat óvoda-, iskolapszichológus koordinátora által szervezett szakmai feladatokban, szükség esetén előkészíti a gyermek, tanuló szakellátásba történő irányítását, a munkaidő fennmaradó részében pedig a munkaköréhez szükséges információk feldolgozásával, az óvodai, iskolai dokumentáció elkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a szakmai fejlődéséhez szükséges tevékenységeket végez. A közvetlen pszichológiai foglalkozás heti előírt időkerete indokolt esetben a nevelési, tanítási év alatt az egyes hetek között átcsoportosítható. Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a koordinátorral való kapcsolattartáson kívül a munkavégzés valamennyi időkerete arányosan csökken.” 36. § 37. § Az Nkt. 64. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(5) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – a Gyakornok fokozatba tartozó pedagógus kivételével – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési kategóriába lép. A pedagógust a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési kategóriába besorolni. A magasabb fizetési kategória elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.” 38. § Az Nkt. 65. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: „(2) Az illetményalap a mindenkori minimálbér a) középfokú végzettség esetén százhúsz, b) alapfokozat esetén száznyolcvan, c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka.” 39–40. § 41. § 42. § (1) (2) 43. § (1) Az Nkt. 1. melléklete az 1. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba. (2) #### 11. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása 44–74. § 75. § 76. § 77. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 15–29. §, 75. § 10–11. pontja a törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (3) A 36. § és 41. § 2013. szeptember 1-jén, a 43. § (2) bekezdése 2013. szeptember 2-án lép hatályba. (4) A 42. § (1) bekezdése 2014. március 15-én lép hatályba. (5) ### 1. melléklet a 2013. évi CXXIX. törvényhez „1. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez Az óvodában alkalmazott vezetők kötelező létszáma | | A | B | C | | --- | --- | --- | --- | | 1 | Magasabb vezetői, vezetői megbízás | Feltétel | Létszám | | 2 | intézményvezető | intézményenként | 1 | | 3 | tagintézmény-vezető | tagintézményenként | 1 | | 4 | intézményvezető-helyettes | 50 gyermek létszám alatt | – | | 5 | intézményvezető-helyettes | 51 – 200 gyermek esetén | 1 | | 6 | intézményvezető-helyettes | 201 – 500 gyermek esetén | 2 | | 7 | intézményvezető-helyettes | 500-nál több gyermek esetén | 3 | | 8 | tagintézményvezető-helyettes | tagintézményenként 200 gyermeklétszám alatt | – | | 9 | tagintézményvezető-helyettes | tagintézményenként 201–500 gyermek esetén | 1 | | 10 | tagintézményvezető-helyettes | tagintézményenként 500-nál több gyermek esetén | 2 | ” ### 2. melléklet a 2013. évi CXXIX. törvényhez