2013. évi CXXIX. törvény — mi változott? 2013. július 7.

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:)

„12. az ösztöndíj adományozásával, a külföldön folytatott iskolai tanulmányok beszámításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél, illetőleg tudományos fokozat honosításával, a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél elismerésével, valamint a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény hatálya alá tartozó, a határon átnyúló szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos eljárás;”

2. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a következő 7. §-sal egészül ki:

„7. § A 6–6/A. §-ban foglaltakat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerinti állami intézményfenntartó központ tekintetében a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a tankerületi igazgató a járási, a megyeközponti tankerületi igazgató a járási továbbá a megyei jelentőségű, közalkalmazottak jogviszonyát érintő kérdésekben az érintett, járási, illetve megyei szinten reprezentatív szakszervezetekkel a járási, illetve a megyei szintű érdekegyeztető fórum keretei között egyeztet,

b) járási, megyei szinten azt a szakszervezetet kell reprezentatívnak tekinteni, amelynek közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak száma eléri a járási tankerület illetékességi területén, illetve a megyeközponti tankerület illetékességi területén az ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak létszámának 10%-át,

c) az állami intézményfenntartó központ elnöke a közalkalmazottak jogviszonyát érintő – az ágazati érdekegyeztető fórum hatáskörébe tartozó kérdések kivételével – országos jelentőségű kérdésekben a reprezentatív szakszervezetek elnökeivel kialakított országos egyeztető fórum keretei között egyeztet.”

(2) A Kjt. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felsőoktatási intézményben – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 115. § (12) bekezdésében az intézményi társaságokkal kapcsolatosan előírt korlátozás megtartása mellett – a magasabb vezető és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen a gazdasági társaságban betöltött igazgatósági, felügyelőbizottsági tagság.”

3. § A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTA tv.) 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Doktori Tanács külföldön szerzett tudományos fokozatot – érdemi vizsgálat után – csak akkor honosíthat, ha a fokozat egyenértékűségét a tudomány kandidátusa vagy a tudomány doktora magyar fokozattal nemzetközi egyezmény vagy szerződés mondja ki. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke dönt – a Doktori Tanács véleményének kikérését követően – a külföldi tudományos fokozatnak az adott szakterületen kutatást közfeladatként végző akadémiai költségvetési szervnél tudományos munkakörben történő (vendégkutatói) foglalkoztatáshoz szükséges elfogadásáról. Az Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szervnél vendégkutatóként történő foglalkoztatás további szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”

4. § Az MTA tv. a 8. §-t követően a következő alcímmel és 8/A. §-sal egészül ki:

„A hazai akadémikusok és az MTA doktorai tiszteletdíjának felfüggesztése

8/A. § (1) A 6. § (4) bekezdése és a 8. § (3) bekezdése szerinti tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások folyósítását az Akadémia elnöke felfüggeszti, ha a jogosult büntetőjogi felelősségét a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerős ítéletben megállapította és a jogosult

a) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés büntetés hatálya alatt áll,

b) foglalkozástól eltiltás büntetés hatálya alatt áll, vagy

c) közügyektől eltiltás mellékbüntetés hatálya alatt áll.

(2) A felfüggesztés az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott büntetés, illetve mellékbüntetés végrehajtása befejezéséig vagy végrehajthatóságának megszűnéséig tart.

(3) A jogosult az (1) bekezdés szerinti jogerős ítéletről az Akadémia elnökét tájékoztatja.

(4) Az Akadémia elnöke a jogosultról a tiszteletdíj vagy a hozzátartozói ellátás folyósítása feltételeinek fennállása ellenőrzése céljából adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatra irányulhat.

(5) Az Akadémia elnöke a jogosult (1) bekezdés szerinti személyes adatait az ellenőrzés időtartamára vagy – a tiszteletdíj folyósításának felfüggesztése esetén – a jogosult tiszteletdíjának vagy hozzátartozói ellátásának folyósítása felfüggesztésének időtartamára kezelni.”

5. § Az MTA tv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a hazai akadémikust megillető tiszteletdíj, a hozzátartozói ellátások, továbbá az Akadémia doktora tiszteletdíja megállapításának feltételeit, mértékét, folyósításának és felfüggesztésének szabályait rendeletben állapítsa meg.”

6. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) a következő 84/Y. §-sal egészül ki:

„84/Y. § E törvénynek az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXIX. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 4.13. pontjában foglaltakat a 2013. január 1-jétől megszerzett pénzbeli juttatások tekintetében kell alkalmazni.”

(2) Az Szja tv 1. számú melléklet 4.12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.12. a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti

4.12.1. hallgató részére

a) nappali tagozaton az őt megillető juttatásként kifizetett

– ösztöndíj,

– tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,

– diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,

b) nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;

c) folyósított Klebelsberg Képzési Ösztöndíj, Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj, nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;

4.12.2. doktorjelölt részére a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;

4.12.3. oktató, kutató részére a nemzeti felsőoktatási kiválóság ösztöndíj;”

(3) Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4. 13. a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy vallási közösség által a tanuló, hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, valamint a roma szakkollégium által a szakkollégiumi tagsági jogviszonyra tekintettel nyújtott, e törvény alkalmazásában bevételnek minősülő, a 4.11–4.12. alpontban nem említett pénzbeli juttatás;”

(4) Az Szja tv. 1. számú melléklet 4.16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.16. az „Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanuló és mentori ösztöndíj, a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter rendeletével alapított anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi program szerint működő középfokú iskolák, valamint – amennyiben az adott nemzetiség ilyen intézményt nem tart fenn – nemzetiségi nyelvoktatást folytató középfokú iskolák tanulói részére adományozható ösztöndíj;”

7. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában kedvezményezett)

„g) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében meghatározott felsőoktatási intézmény;”

8. § Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az OTKA javára vállalt befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.”

9. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési tv.) 4. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kérelmező valamely külföldi képzés sikeres elvégzését tanúsító okiratának hazai felsőoktatási intézményben foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató képesítésként történő, a Harmadik rész szerinti elismerése azon hazai felsőoktatási intézmény feladata, amely a külföldi képzés sikeres elvégzését tanúsító okirattal rendelkező kérelmezőt foglalkoztatni kívánja.

(5) A külföldi oklevelek által tanúsított tudományos fokozatnak az adott munkakör betöltése céljából, a III. fejezet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával történő honosítása a Magyar Tudományos Akadémia feladata, amennyiben a külföldi tudományos fokozattal rendelkező személyt a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó, az adott szakterületen kutatást közfeladatként végző költségvetési szerv közalkalmazottként tudományos munkakörben kívánja foglalkoztatni.”

(2) Az Elismerési tv. 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) E törvény alkalmazása során eljáró hatóságnak a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős hatóság, a (2)–(4) és a (6)–(7) bekezdésben meghatározott oktatási intézmény, valamint az (5) bekezdésben a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveire vonatkozó rendelkezése tekintetében a Magyar Tudományos Akadémia minősül.”

10. § (1) Az Elismerési tv. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Hiteles fordításnak minősül

a) az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda hiteles fordítása és a hitelesítési záradékával ellátott fordítás,

b) a magyar külképviseleti szerv hitelesítési záradékával ellátott fordítás,

c) a magyar közjegyző hitelesítési záradékával ellátott fordítás, továbbá

d) az a magyar nyelvű fordítás, amely hitelesnek minősül valamely tagállam [28. § (1) bekezdése] joga szerint.”

(2) Az Elismerési tv. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az eljáró hatóság internetes honlapján közzéteszi azoknak a nyelveknek a felsorolását, amelyek esetében nem hiteles fordítást is elfogad.”

(3) Az Elismerési tv. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az (5) bekezdés szerinti nem hiteles fordítás pontosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor az eljáró hatóság tizenöt napos határidő megállapításával felhívja a kérelmezőt a fordítás pontosítására. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, vagy az újabb fordítás sem alkalmas arra, hogy a döntés alapjául szolgáljon, akkor az eljáró hatóság hiteles fordítás beszerzése iránt intézkedik, amelynek a költségeit a kérelmező viseli.”

(4) Az Elismerési tv. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Harmadik rész szerinti eljárásban az eljáró hatóság angol nyelvű okiratok esetén nem hiteles fordítást is elfogad. Az Oktatási Hivatal a Harmadik rész szerinti eljárásában az angol, a francia és a német nyelvű okiratokat fordítás nélkül is elfogadja.”

(5) Az Elismerési tv. 7. §-a a következő (8)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Hiteles másolatnak minősül

a) a jogszabály által hitelesnek minősített másolat,

b) az eljáró hatóság által az eredeti okiratról készített másolat, továbbá

c) az a másolat, amely hitelesnek minősül valamely tagállam joga szerint.

(9) A kérelmező a hazai bizonyítványról, oklevélről és a hazai szakmai gyakorlatról szóló hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelmét írásbelinek nem minősülő elektronikus levél útján is benyújthatja.”

11. § Az Elismerési tv. 14/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki.

„(5) Hazai felsőoktatási intézményben megszerezhető felsőoktatási szakképzést tanúsító oklevélként az a külföldi oklevél ismerhető el, amely

a) felsőfokú képzésben folytatott legalább kétéves időtartamú tanulmányok befejezését tanúsítja, és

b) nem tanúsít az (1), (2), (3) vagy (4) bekezdés szerinti végzettséget.”

12. § Az Elismerési tv. 18. § (1) bekezdés a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Külföldi oklevél által tanúsított szakképzettség akkor ismerhető el a hazai felsőoktatásban megszerezhető szakképzettségként, ha)

„a) a szakképzettség az oklevél által tanúsított alapfokozathoz, mesterfokozathoz, felsőfokú szakképzést, felsőoktatási szakképesítést vagy szakirányú továbbképzést tanúsító oklevélhez kapcsolódik, és”

13. § Az Elismerési tv. 64. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Mentes azonban az eljárási díj alól az e törvény X. Fejezete szerinti bejelentés, még abban az esetben is, ha a szolgáltatásnyújtás előzetes ellenőrzés alá tartozik.”

14. § Hatályát veszti az Elismerési tv. 7. § (2) bekezdésének második mondata és a 28. § (17) bekezdése.

(2) Az Nkt. 61. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A köznevelési intézményben végzett munka jellegén, természetén nem változtat az a körülmény, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az e törvényben foglalt kivétellel a munkáltatói jogokat az állami intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az adott köznevelési intézmény alkalmazottjai tekintetében – a bérgazdálkodást érintő döntések, a kinevezés és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az e bekezdésben meghatározottak szerint gyakorolhatja a munkáltatói jogot azok tekintetében is, akik a működtető, vagy az általa megbízott személy, illetve szervezet intézkedése alapján végeznek munkát a köznevelési intézményben, amennyiben a működtető így dönt.”

(3) Az Nkt. 61. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ahol a Munka Törvénykönyve vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény munkáltatóról rendelkezik, azon az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményt is érteni kell, figyelembe véve az intézményvezető munkáltatói jogainak e törvény szerinti korlátozását.”

39. § Az Nkt. 94. § (4) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„s) – az óvoda kivételével – a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők körét és kötelező létszámát, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és finanszírozott létszámát”

(rendeletben állapítsa meg.)

40. § Az Nkt. 97. § (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(20) A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, aki 2013. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A pedagógiai szakszolgálat keretében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, továbbá a 65. § (9) bekezdésében meghatározott alkalmazott, aki 2015. szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik 2015. szeptember 1-től első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra, azzal az eltéréssel, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez.”

44. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 4. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen)

„c) a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdasági társaság,”

(alapíthat.)

45. § Az Nftv. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A miniszter az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szervezetek, szervezeti egységek működését – a Kormány rendeletében meghatározottak alapján – támogatásban részesítheti.”

46. § (1) Az Nftv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A rektor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más, magasabb vezető vagy vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.”

(2) Az Nftv. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Rektori megbízást az kaphat, aki felsőoktatási intézményben szerzett vezetési, szervezési ismeretekkel, gyakorlattal és legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert, – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik, továbbá a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidőre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. A rektori megbízáshoz egyetem esetén egyetemi tanári, főiskola esetén egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori munkakörben történő alkalmazás szükséges.”

47. § Az Nftv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, amelyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell, és legfeljebb százötven kreditet lehet megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzés képzési területi besorolását, valamint a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzési szakokba való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb kilencven lehet. A képzési idő legalább négy félév, kivéve, ha az európai uniós jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg.”

48. § Az Nftv. 18. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A felsőoktatási intézmény)

„g) a 15. és 16. § szerint végzettek pályakövetése céljából”

(nélkülözhetetlenül szükséges személyes és különleges adatokat tartja nyilván.)

49. § Az Nftv. 19. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő d) ponttal egészül ki:

(A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv)

„c) a felsőoktatási felvételi eljárásra jelentkezőknek, a hallgatóknak hallgatói azonosítót,

d) a hallgatóknak kérelemre diákigazolványt”

(ad ki.)

50. § Az Nftv. 24. § (6) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény)

„d) 69. §-ában foglaltaktól kormányrendelet a magasabb vezető vezetői illetménypótlékának számítási alapja tekintetében eltérhet,

e) 70. § (2) bekezdésétől kormányrendelet eltérhet.”

51. § Az Nftv. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Azt a tényt, hogy a (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn,

a) a megbízási jogviszony létrejötte előtt a megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni kívánó személy a rektor részére,

b) a megbízási jogviszony fennállása alatt a megbízott a rektornak – a mulasztás jogkövetkezményeit tartalmazó – írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a megbízott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően

haladéktalanul igazolja.”

52. § Az Nftv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, amennyiben magyar állampolgár, habilitációval vagy azzal egyenértékű nemzetközi felsőoktatási oktatói gyakorlattal, továbbá az adott tudomány vagy művészeti terület olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki. Az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart. Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára.”

53. § (1) Az Nftv. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízások határozott időre – három-öt évre – adhatók és az (1) bekezdés a) és c)–d) pontjában felsorolt megbízások egy, az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt megbízás kettő, az (1) bekezdés e)–f) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt megbízások több alkalommal meghosszabbíthatók. Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízásokra nyilvános pályázatot kell kiírni.”

(2) Az Nftv. 37. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel. A magasabb vezető a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért az általános felelősségi szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a nem vezetői tevékenység során okozott gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet.”

54. § Az Nftv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány

a) hátrányos helyzetű hallgatói csoport,

b) gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülők,

c) fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartozók,

d) nemzetiséghez tartozó jelentkezők csoportjához tartozók

esélyegyenlőségét az a)–d) pontban meghatározott hallgatói csoportok tekintetében a felsőoktatási felvételi eljárás, illetve a felsőoktatási tanulmányai, a d) pontban meghatározott csoport tekintetében a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszám meghatározása során biztosítja.”

55. § Az Nftv. 46. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A határozatot a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.”

56. § Az Nftv. 49. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kreditátviteli bizottság az előzetesen nem formális, informális tanulás során megszerzett tudást, munkatapasztalatot – az e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározottak szerint – tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti.”

57. § Az Nftv. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az oklevél Magyarország címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kiállító felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség megnevezését, a kiállítás helyét, évét, hónapját és napját, az oklevél által tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását, valamint a képzésnek a képzési és kimeneti követelmény szerinti időtartamát. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének – illetőleg a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott vezetőnek – eredeti aláírását, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatát.”

58. § Az Nftv. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a felsőoktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz – az e törvényben meghatározott eltéréssel – a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint kell helytállnia.”

59. § Az Nftv. 59. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben a hallgatói jogviszony keretében a hallgató ugyanazon intézményben több szakon folytat tanulmányokat, e §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hallgatói jogviszony megszűnése helyett az adott szakon való tanulmányok nem folytathatók.”

60. § (1) Az Nftv. 67. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az oktatási hivatal jár el)

„g) felsőoktatási szakkollégiumok nyilvántartásba vételével”

(kapcsolatos ügyekben.)

(2) Az Nftv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott eljárásokban, valamint az alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban az oktatási hivatal köteles beszerezni a MAB szakvéleményét. Az oktatási hivatal a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott eljárásban megfogalmazott MAB szakértői véleményhez kötve van. Az oktatási hivatal döntésével szemben előterjesztett fellebbezést a miniszter bírálja el.

(4a) A MAB a szakértői véleményét a (3) bekezdés a) pontjában és a 8. § (2) bekezdésében szabályozott eljárásokban a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (Standards and Guidelines in the European Higher Education Area, a továbbiakban: ESG) figyelembe vételével hozza meg. Az oktatási hivatal határozatában ismertetni kell a MAB ESG-nek való megfelelésről hozott szakértői megállapítását.”

61. § Az Nftv. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének és a felsőoktatási intézmény belső minőségbiztosítási rendszere működésének külső értékelésére létrehozott, független országos szakértői testület, amely e törvényben szabályozott módon szakértőként közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban.”

62. § Az Nftv. a következő 71/A. §-sal egészül ki:

„71/A. § (1) A miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a MAB tevékenysége felett.

(2) A törvényesség biztosítása keretében kell ellenőrizni a MAB szervezeti és működési szabályzatában, alapító okiratában foglaltak megtartását, jogszerűségét, a MAB működésének jogszerűségét.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott ellenőrzés eredményeképpen a miniszter – megfelelő határidő tűzésével – felhívja a MAB vezetőjét a jogszabálysértő működés, döntés orvoslására, a szükséges intézkedés meghozatalára.

(4) A MAB elnöke köteles a jogszabálysértő működést orvosolni, a szükséges intézkedést meghozni. A miniszter által kifogásolt intézkedés, döntés nem hajtható végre.

(5) Amennyiben a MAB elnöke a felhívásnak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, a miniszter, továbbá a MAB elnöke a felhívással szemben bírósági eljárást kezdeményezhet.

(6) Az (5) bekezdés szerinti bírósági eljárás a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a felhívás közlésétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül indítható meg.

(7) Az (5) bekezdésben foglalt eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A bíróság nemperes eljárásban, soron kívül hoz döntést.”

63. § Az Nftv. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Magyar felsőoktatási intézmény Magyarország területén kívül – ha az adott ország jogrendje lehetővé teszi – kormányrendeletben meghatározottak szerint székhelyen kívüli képzést szervezhet. A képzés nyilvántartásba vételére a 67. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”

64. § Az Nftv. 81. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés keretében a hallgató által igénybe vehető szolgáltatások a következők:]

„f) a képzéssel, illetve doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első alkalommal történő kiadása, amennyiben kormányrendelet a hallgatóra kedvezőbb feltételt nem állapít meg.”

65. § Az Nftv. 84. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az állami támogatás célja)

„h) kulturális és fejlesztési támogatások”

(biztosítása.)

66. § Az Nftv. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyházi felsőoktatási intézmény hitéleti képzésére biztosított támogatás megegyezik a bölcsész, bölcsész-tanár képzéshez nyújtott, a 84/A. § (3) bekezdésében meghatározott képzési támogatással, illetve a 84/A. § (2) bekezdésében meghatározott képzési támogatás átlagával. Az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzésben részesülő hallgatóinak képzésére fordított előirányzatot külön költségvetési előirányzatként kell megtervezni.”

67. § Az Nftv. 103. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A felsőoktatási intézmények megállapodása alapján közös képzésben is indítható tanárképzés. Az így szervezett képzésben a szak meghirdetője és az oklevél kiadója a szakindítási engedéllyel rendelkező intézmény. A közös képzésben közös oklevelet kell kiadni. Az egyházi felsőoktatási intézmény által indított közös képzésben – feltéve, hogy az hitéleti tanári képzésre is irányul – a hallgatói jogviszony az egyházi felsőoktatási intézménnyel jön létre.”

68. § (1) Az Nftv. 108. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„6. fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): aki mozgásszervi, érzékszervi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd;”

(2) Az Nftv. 108. § 9. és 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„9. halmozottan hátrányos helyzetű hallgató: az a hátrányos helyzetű hallgató, akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint – legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek, és aki tartós nevelését követően utógondozói ellátásban részesült;

10. hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a beiratkozás (jelentkezés) időpontjában huszonötödik életévét be nem töltött személy, akit középfokú, iskolarendszerű szakképzési vagy felsőoktatási tanulmányai alatt családi körülményei, szociális helyzete okán a jegyző illetve a gyámhatóság védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult vagy akit átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, ideiglenes hatályú intézeti elhelyezésben részesült, feltéve hogy a beiratkozást (felsőoktatási felvételi jelentkezési kérelem benyújtását) közvetlenül megelőző jogosultsági időszakban – az utolsó középfokú vagy szakképzési évfolyamon vagy az utolsó aktív félévben – a jogcím fennállt; a felsőoktatási felvételi eljárásban hátrányos helyzetű jelentkezőnek minősül az a személy is, aki tartós nevelt vagy tartós nevelését követően utógondozói ellátásban részesült;”

69. § (1) Az Nftv. 111. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvényben meghatározott felvételi rendszert első alkalommal a 2013/2014. tanévre történő felsőoktatási jelentkezéssel kapcsolatos általános felvételi eljárásban kell alkalmazni. E törvény 40. § (2) bekezdése szerint a felvételi vizsga feltételeként meghatározott nyelvi követelményt a Kormány rendeletében a 2016 szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan képzésre jelentkezők tekintetében, illetve azt követő évfolyamokra jelentkezők tekintetében ír elő. A 40. § (4) bekezdése szerinti nyelvi követelményt először a 2016 szeptemberében induló első évfolyamon kell alkalmazni azok tekintetében, akik e törvény hatálybalépését megelőzően nyelvi követelmény teljesítése nélkül szereztek oklevelet.”

(2) Az Nftv. 111. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az Nftv. 49. § (2) bekezdése szerinti, az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgy felvételének lehetőségét a tanulmányaikat 2013. szeptember 1-jén megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.”

70. § Az Nftv. 113. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 15. § (2) bekezdésében foglaltakat a 2013 szeptemberében és azt követően induló képzésekre kell alkalmazni.”

71. § (1) Az Nftv. 115. § (4e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4e) A művészeti felsőoktatásban 2018. december 31-ig a foglalkoztatási követelményrendszer alkalmazásával, a felsőoktatási intézmény működési engedélyével összefüggésben a doktori fokozattal egyenértékű a Kossuth-díj, valamint a kormányrendelet vagy miniszteri rendelet alapján adományozott művészeti díj, annak tekintetében, aki a díj tulajdonosa, feltéve, hogy az érintett legalább alapképzésben szerzett oklevéllel rendelkezik. E rendelkezés kizárólag a művészeti felsőoktatásban létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján 2014. június 30-án már betöltött oktatói munkakör megtartása tekintetében alkalmazható. Doktori fokozat hiányában 2019. január 1-jétől kezdődően megszűnik az e bekezdés alapján betöltött munkakörhöz szükséges munkaköri cím használatának a joga.”

(2) Az Nftv. 115. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 13. § (5) bekezdésében foglalt megbízási követelményeket a 2013. szeptember 1-je után kiírt pályázatokra kell alkalmazni.”

72. § (1) Az Nftv. 2. melléklet I. 2. pontja a következő f) ponttal egészül ki:

(A működési engedély az 1. pontban foglalt keretek között tartalmazza a felsőoktatási intézmény)

„f) ESG-nek való megfeleléséről hozott szakértői megállapítást.”

(2) Az Nftv. 2. melléklet I. pontja a következő 3. ponttal egészül ki:

„3. A külföldi felsőoktatási intézmény működési engedélye tartalmazza a külföldi felsőoktatási intézmény

a) származási országa szerinti államilag elismert felsőoktatási intézményként történő működését engedélyező külföldi döntés megnevezését, számát,

b) működési engedélyében szereplő képzések megnevezését,

c) intézményi minőségbiztosítási rendszerének a rá irányadó külföldi előírások szerinti megfelelését, valamint annak határidejét, amennyiben rendelkezik ilyen rendszerrel.”

(3) Az Nftv. 2. melléklet II. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Szervezeti és működési rend

A szervezeti és működési rend keretében kell meghatározni különösen: a felsőoktatási intézmény szervezeti felépítését, tagolását, vezetési szerkezetét, a vezetői és magasabb vezetői választások eljárási rendjét, valamint az egyes szervezeti egységek feladatait, működését, az intézményen belüli kapcsolattartás rendjét.”

73. § (1) Az Nftv. 3. melléklet I/B. 1. pont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alapján nyilvántartott adatok

a) felvétellel összefüggő adatok:]

„ae) a felvételi eljárás adatai, a felvételi azonosító;”

(2) Az Nftv. 3. melléklet I/B. 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Az adattovábbítás feltételei: Az adatok továbbíthatók: a fenntartónak valamennyi adat, a fenntartói irányítással összefüggő feladatok ellátásához; a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, az államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv részére valamennyi adat; a Diákhitel Központnak a hallgatói hitel jogszerű folyósításával és a tanulmányok folytatásával összefüggő adatok; a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek a képzésre és a hallgatói jogviszonyra vonatkozó adatok.”

(3) Az Nftv. 3. melléklet II/A. a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:

a) a felsőoktatási intézmény)

„ab) tisztségviselőinek – rektor, gazdasági főigazgató vagy igazgató, belső ellenőrzés vezetője, gazdasági tanács elnöke és tagjai, a szenátus tagjai, az igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője, kollégiumi vezető, szakkollégium képviselője – neve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, fax, e-mail),”

(4) Az Nftv. 3. melléklet II/A. c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)

„c) a MAB, a Felsőoktatási Tervezési Testület, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége esetében”

(5) Az Nftv. 3. melléklet II/B. 1. pont a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(E törvény alapján nyilvántartott adatok:)

„e) doktori iskolai tagság,

f) oktatói tevékenységét mely szak, szakok képzése keretében folytatja.”

(6) Az Nftv. 3. melléklet II/C. 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az adatok továbbíthatók: a bíróságnak, a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, az államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a Diákhitel Központnak a hallgatói hitel jogszerű folyósításával és a tanulmányok folytatásával összefüggő adatok; a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek a képzésre, a hallgatói jogviszonyra vonatkozó adatok, valamint az 1. pont al) alpontban meghatározott adatok; a társadalombiztosítási hatóságnak a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot meghatározó adatok; a felsőoktatási intézménynek a hozzá jelentkező és vele hallgatói (doktorjelölti) jogviszonyban álló személyre vonatkozó valamennyi adat; a felsőoktatási intézménynek a hozzá felvételre került személyekre vonatkozó valamennyi adat; a közoktatási információs rendszer felé a tanulói jogviszonnyal rendelkező személyekre vonatkozó valamennyi adat, továbbá – a 35. § (4) bekezdésében foglaltak jogszerű biztosítása érdekében – az 1. pont aa) alpont szerinti adat; a miniszter által vezetett minisztériumnak a statisztikai célú adatszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat.”

(7) Az Nftv. 3. melléklet III. 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. A felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatairól és lakcíméről – azonosítás, ellenőrzés és hitelesítés céljából – térítésmentesen, elektronikus úton adatot igényelhet a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a felsőoktatási információs rendszer működtetőjének. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kód szerint értesíti a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet.”

74. § (1) Az Nftv. 5. melléklet 1. pont i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény által nyilvántartott adatok az állami (rész)ösztöndíjas hallgató]

„i) elektronikus levelezési címe,”

(2) Az Nftv. 5. melléklete a következő 1/A. ponttal egészül ki:

„1/A. E törvény által a felsőoktatási felvételre jelentkezőkről nyilvántartott adatok

a) a jelentkező természetes személyazonosító adatai,

b) a jelentkező lakcímre (lakóhelyre és tartózkodási helyre) vonatkozó adatai,

c) a jelentkező felvételi azonosító száma,

d) a jelentkező elektronikus levelezési címe,

e) a jelentkező oktatási azonosítója,

f) azon képzés adatai, amelyre a jelentkező állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formában felvételt nyert.”

(3) Az Nftv. 5. melléklet 4. pontja a következő mondattal egészül ki:

„Amennyiben hallgatói jogviszony létesítésére nem kerül sor, a jelentkező 1/A. pont szerinti adatai a jelentkezéstől számított 1 évig kezelhetők.”

(4) Az Nftv. 5. melléklet 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a nyilvántartott személyek azonosítása és a változások követése, ellenőrzése céljából térítésmentesen, elektronikus úton az 1. pont szerinti, az adott szerv által nyilvántartott adatot igényelheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől, a munkaügyi központoktól és kirendeltségeitől, a kincstártól, az egészségbiztosítási szervtől, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől, a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervtől és az adóhatóságtól.

A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a (volt) állami (rész)ösztöndíjas hallgató természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervet.

7. A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv azonosítás és a változások követése, ellenőrzése céljából történő adatigényléshez a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének, a munkaügyi központoknak és kirendeltségeiknek, a kincstárnak, az egészségbiztosítási szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnek és az adóhatóságnak megküldheti a nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait, továbbá adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét. A sikeres azonosítást követően

a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató nevére, születési nevére, lakcímére (lakóhely és tartózkodási hely),

b) a munkaügyi központok és kirendeltségeik a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgatónak a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskeresőként történő nyilvántartásba vételére, valamint az álláskeresőként eltöltött időtartamra,

c) a kincstár a gyermekgondozási segélynek a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató részére történő folyósítás időtartamára,

d) az egészségbiztosítási szerv a terhességi-gyermekágyi segélynek és a gyermekgondozási díjnak a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató részére történő folyósítás időtartamára,

e) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató természetes személyazonosító adataira, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási azonosító jelére, elektronikus levelezési címére, felsőoktatási képzésére, a hallgatói jogviszonyára, a jelentkező természetes személyazonosító adataira, felsőoktatási képzésére, elektronikus levelezési címére,

f) az adóhatóság a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgatónak hazai munkaviszony(ok) létesítésére és időtartamára,

g) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató nyugdíjkorhatár elérésére

vonatkozóan kért nyilvántartott adatokat átadja a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek.”

- 1. 4. § (1) bekezdés a) pontjában, 64. § (4) bekezdésében, 79. § (6) bekezdésében, 94. § (3) bekezdésében és 103. § (6) bekezdésében a „kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi”,

- 2. 15. § (3) bekezdés negyedik mondatában az „egy félévig tartó” szövegrész helyébe az „a 85. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamú”,

- 3. 24. § (3) bekezdésében, 101. § (7) bekezdésében, 110. § (1) bekezdés 3. pontjában, a 3. melléklet II/B. 3. pontjában, a 3. melléklet II/C. 3. pontjában és a 3. melléklet III. 9. pontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési”,

- 4. 39. § (4) bekezdésében a „legfeljebb öt” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meghatározott számú”,

- 5. 60. § (6) bekezdésében és 75. § (1) bekezdésében a „Fővárosi Törvényszék” szövegrész helyébe a „Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság”,

- 6. 64. § (4) bekezdésében az „Országos Kisebbségi Bizottság” szövegrész helyébe az „Országos Nemzetiségi Tanács”,

- 7. 94. § (3) bekezdésében az „e) pontjában” szövegrész helyébe az „e) és g) pontjában”,

- 8. 103. § (6) bekezdésében a „kisebbséghez” szövegrész helyébe a „nemzetiséghez”,

- 9. 103. § (7) bekezdésében a „kisebbség” szövegrész helyébe a „nemzetiség”,

- 12. 110. § (1) bekezdés 1. pontjában „az alkalmazott kutatások főiskolája” szövegrész helyébe „az alkalmazott tudományok főiskolája”,

- 13. 113. § (2) bekezdésében „a hallgató” szövegrész helyébe „a hallgató, a felsőoktatási intézmény és az oktatási hivatal”,

- 14. 3. melléklet II/D. 1. pont aa) alpontjában az „értesítési címe,” szövegrész helyébe az „értesítési címe, oktatási azonosítója,”,

- 15. 3. melléklet III. 4. pontjában a „közoktatásban” szövegrész helyébe a „köznevelésben”,

- 16. 3. melléklet III. 7. pontjában a „közoktatás” szövegrész helyébe a „köznevelés”,

- 17. 5. melléklet 1. pontjában az „az állami” szövegrész helyébe az „a (volt) állami”, a „segélyre való jogosultságra, valamint ennek” szövegrész helyébe a „segély folyósításának”, a „díjra való jogosultságra, valamint ennek” szövegrész helyébe a „díj folyósításának”,

- 18. 5. melléklet 2. pontjában az „1. pontban” szövegrész helyébe az „1–1/A. pontban”

76. § Hatályát veszti az Nftv. 21. § (5) bekezdésében az „a Kormány által külön jogszabályban meghatározott eljárásban” szövegrész.