2013. évi CII. törvény — mi változott? 2018. január 1.

(3) Forgalmazási céllal halat és más hasznos víziállatot tartó és tenyésztő, illetve annak termékeit előállító természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet a haltermelés során köteles betartani a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben foglaltakat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti haltermelés esetén a telepített hal tulajdonjoga, kifogása és forgalomba hozatala tekintetében – a horgászat kivételével – az adott halgazdálkodási vízterület vagy annak része haltermelési létesítménynek minősül.

(3) A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek – az adott típusból – egy naptári évben csak egy adható, kivéve az ökológiai célú szelektív halászatra vonatkozó engedélyt, valamint a 43. § (4) bekezdése szerinti esetet.

38. § (1) A halászati engedély kizárólag azon a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít bemutatási célú halászat, vagy ökológiai célú, szelektív halászat végzésére, vagy más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtésére, amelyre kiadásra kerül.

(2) A halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság adja ki – a halgazdálkodásra jogosulttal írásban kötött szerződés alapján – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képzettséggel és vizsgával rendelkező kérelmező részére.

(4) A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosultnak fel kell tüntetnie a halgazdálkodási tervében a hatóság által jóváhagyott korlátozásokat, amelyek betartása a feljogosított személy számára kötelező. A területi jegy részletes tartalmi követelményeit az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(6) A halgazdálkodásra jogosult köteles nyilvántartást vezetni az általa kiadott területi jegyekről, továbbá köteles

- ab) rekreációs célú halászat esetén az állami halászjegyet, a területi jegyet és a halász fogási naplót,

- ac) horgászat esetén az állami horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási naplót;

- b) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az állami horgászjegyet és a fogási naplót vagy a turista állami horgászjegyet és a fogási naplót,

– a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok –, és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a halászati őr, a mezőőr, a természetvédelmi őr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.

(3) A 46. § (4) bekezdés h) pontja szerinti eszköz nem minősül tiltott halfogási eszköznek és módnak, amennyiben a 10. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósításához, vagy tudományos kutatás, valamint a halállományok felmérése céljából alkalmazzák.

#### 15. A halgazdálkodás tervszerűsége

48. § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a halgazdálkodásra jogosult a halállomány és élőhelyének megújulása érdekében köteles az élőhelyre jellemző fajú évenkénti állománypótlás mellett oly módon gazdálkodni, hogy az élőhelynek megfelelő korú és méretű halállomány tartósan fennmaradjon.

érdekből a telepítést megtilthatja, felfüggesztheti, a nem engedélyezett telepítő anyagot elkobozhatja.

53. § (1) A halgazdálkodási hatóság, illetve az általa a 40. § (1) bekezdés szerint feljogosított szervezet a halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, valamint a turista állami horgászjeggyel rendelkezők számára az engedéllyel vagy jeggyel azonos sorszámú fogási naplót ad ki.

- eh) a fogási naplóba rögzítendő fogás bejegyzését elmulasztja,

- f) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltnál nagyobb testhosszúságú, a vízpartról élve elszállítani megkísérelt halat abba a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületbe visszaengedni, amelyből a halat kifogták, vagy elismervény ellenében elvenni és gyorsan, kíméletesen leölni.

(8) A halászati őrök felügyeletét a halgazdálkodási hatóság – a rendőrséggel együtt – látja el.

(9) A halászati őrökről és a társadalmi halőrökről a halgazdálkodási hatóság – az alkalmazási követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, a szolgálati igazolványok hitelességének és a halászati őr vagy társadalmi halőr azonosításának céljából – nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a halászati őr és a társadalmi halőr

- k) engedélyezi halfajnak a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyede vagy ennek továbbtenyésztéséből származó utódja telepítését;

- l) a halgazdálkodással összefüggő berendezéseket, eszközöket ellenőrizheti;

- m) eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíthet;

- o) vízszennyezést, illetve halpusztulást követő állapotok megállapítása céljából állományfelmérő hatósági mintavételt végezhet.

(3) A halgazdálkodási hatóságnál kérelemre indult eljárásban az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.

62. § A miniszter munkáját – az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó – halgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó testület segíti, amely a halgazdálkodási jog gyakorlásával összefüggő egyéni és közérdek közötti összhang megteremtését szolgálja. A miniszter felkérése alapján a halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testület véleményt nyilvánít halgazdálkodási szakmai kérdésekben, valamint az azokra vonatkozó jogalkotási elképzelésekről.

#### 20. A halgazdálkodásból származó bevételek

63. § (1) A halgazdálkodásból származó bevétel

- c) vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából;

- d) az újbóli engedélyezést vagy nyilvántartásba vételt oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti;

- e) haltermék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;

- g) megtilthatja gépek, eszközök használatát;

65/A. § A halgazdálkodási hatósági eljárás keretében elkobzott, ideiglenesen visszatartott vagy tulajdonosa által hátrahagyott horgászkészséget, halászeszközt, egyéb eszközt – ha az erről szóló döntés jogerőre emelkedésének vagy a hátrahagyott eszköz elkobzásának, ideiglenes visszatartásának vagy megtalálásának időpontjától számított hat hónapon belül nem jelentkezik érte tulajdonosa – a halgazdálkodási hatóság jogosult megsemmisíttetni vagy a tulajdonos nevében és helyett rendelkezni vele.

(3) A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(2) Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért törvény alapján felel.

69/A. § A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság kiszabása során megismert személyes adatokat a halgazdálkodási bírság esetén 15 évig, a halvédelmi bírság esetén 5 évig kezeli.

70. § (1) Ha a jogsértő állapot megszüntetése, vagy a további jogsértések megelőzése érdekében az e törvény szerint alkalmazható legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is szükségtelen, a halgazdálkodási hatóság bírság kiszabása helyett figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt.

(2) A halgazdálkodási hatóság figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont személyt, ha

- a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogásra jogosító okmányok nélkül horgászott, vagy rekreációs célból halászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat vagy halászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét, turista állami horgászjegyét vagy állami halászjegyét, valamint fogási naplóját és területi jegyét, továbbá a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat nem tartotta meg,

- b) halfogásra jogosító okmányok nélkül bemutatási vagy ökológiai célból halászott vagy más hasznos víziállatot forgalmazási célból gyűjtött, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a halászat vagy a gyűjtés időpontjában érvényes halászati engedélyét, fogási naplóját, valamint a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat, illetve a más hasznos víziállatot nem tartotta meg,

- c) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogásra jogosító okmányok nélkül horgászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét és fogási naplóját, valamint a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, amennyiben az ellenőrzés időpontjáig az előírás ellenére a fogási naplóban nem rögzített halat nem tartotta meg, vagy

### V. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

- 8. a veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok országos fajmegőrzési tervét;

- 9. a vízélettani laboratórium halgazdálkodási vízterületek minősítésére, vízszennyezéssel, halpusztulással kapcsolatos halélettani vizsgálatára vonatkozó szabályokat;

- 10. az állami halászjegy, az állami horgászjegy és a turista állami horgászjegy, valamint a papíralapú és az elektronikus fogási napló és a fogási tanúsítvány díját, megfizetésének és kezelésének részletes szabályait;

- 12. az idegen és nem honos halfajok telepítésének és haltermelésben történő felhasználásának szabályait; a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott hal haltermelő létesítménybe telepítésének feltételeit és módját, valamint a Pannon biogeográfiai régióból származó hal halgazdálkodási vízterületre történő telepítésének feltételeit és módját;

- 13. a halgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartások tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat;

- 14. a halgazdálkodási bírság, a halvédelmi bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat;

- 29. a halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén folytatott haltermelés feltételeit;

- 30. a papíralapú és az elektronikus fogási napló tartalmi elemeit, leadási határidejét, feldolgozásának, összesítésének és adatszolgáltatásának módját;

- 31. a halgazdálkodási hatóság által elvégeztetett halállománymentésre vonatkozó szabályokat;

- 33. az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján a halgazdálkodási jog haszonbérletéért fizetendő haszonbérleti díj, a vagyonkezelésbe adható halgazdálkodási jog esetében a vagyonkezelési díj mértékét, valamint e díjak megfizetése alóli felmentés és az e díjakra vonatkozó díjkedvezmény szabályait;

- 35. az országhatárral metszett halgazdálkodási vízterületre a horgászat és a halászat rendjét; és

- 36. a Balaton vízgyűjtőjén lévő és a Balatonnal lefolyási viszonyban álló haltermelési létesítményeket, valamint ezeken a haltermelési létesítményeken az idegenhonos halfajok telepítésére és felhasználására vonatkozó különös szabályokat;

- 37. az államot megillető halgazdálkodási jog kijelöléssel történő átengedésének, valamint alhaszonbérbe adásának részletes feltételeit;