2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről

2013. évi CII. törvény

a halgazdálkodásról és a hal védelméről

Az Országgyűlés az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a halgazdálkodási jognak és a haltermelésnek a piacgazdaság követelményeivel, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével összhangban való gyakorlása, továbbá a természetes vízi ökoszisztémák halállományának megóvása, fenntartható hasznosítása és a haltermelés fejlesztésével a hazai étkezési halellátás biztosítása érdekében, a halgazdálkodás és a halvédelem feltételeinek meghatározására a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

1. A törvény hatálya¶

1. § (1) E törvény a halgazdálkodási jog gyakorlásának feltételeit, a Magyarország területén levő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján, valamint a haltermelési létesítményekben folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, valamint az ezeket végző vagy befolyásoló személyek – különösen a halgazdálkodásra alkalmas vizek és vízilétesítmények üzemeltetői, valamint a halgazdálkodási vízterületet és partját egyéb jogcímen használók, a vízhasználók – jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének feltételeit szabályozza.

(2)

(3) Természetvédelmi oltalom alatt álló hal és más hasznos víziállat esetében e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések¶

2. § E törvény alkalmazásában:

• 1. bányató: olyan, a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely külszíni és földalatti bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és kitermelése következtében a felszín alatti vízkészletből alakult ki, és amelynek medrét a bányászat során kialakított terepmélyedés képezi;
• 2. csatorna: egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény;
• 3. fogási napló: a horgászat vagy halászat napjainak, az azok során kifogott halak – halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, vagy halkategóriánkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti – kötelező bejegyzésére rendszeresített űrlap vagy elektronikus alkalmazás;
• 3a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;
• 4. gereblyézés: a halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer;
• 5. hal: a halak, illetve a körszájúak csoportjába tartozó állatfaj, valamint ezek egyedfejlődési alakjai;
• 6. hal kifogása: a halnak és más hasznos víziállatnak a halászat vagy a horgászat során történő megfogása és a vízbe vissza nem engedése (elvitele);
• 7. halastó: olyan – elsődlegesen haltermelési célokat szolgáló, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek esetén horgászatnak is helyt adó – haltermelési létesítmény, amely vízfeltöltést és lecsapolást biztosító műtárgyakkal rendelkezik, ideértve a teleltető, raktár- és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat;
• 8. halállomány: a halak és a más hasznos víziállatok összessége;
• 9. halászat: a halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási vízterületen történő rekreációs vagy bemutatási célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve a horgászatot;
• 9a. halfogásra alkalmas állapot: a választott horgászmódszernek megfelelően előkészített horgászkészség vagy a választott halászmódszernek megfelelően előkészített halászeszköz, amely az adott állapotában, módosítás nélküli használatával alkalmas a hal fogására;
• 10. halgazdálkodás: a természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és hasznosításával összefüggő tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési tevékenységek gyűjtőfogalma;
• 11. halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt;
• 12. halgazdálkodási vízterület partja: védművekkel ellátott vízterület esetén a védmű mentetlen oldalának alapjától kifelé számított 100 méteres, védmű nélküli vízterületeknél az aktuális partvonaltól számított 200 méteres sáv területe, továbbá a halgazdálkodási vízterület felé benyúló vagy afelett átívelő híd, átjáró, egyéb építmény, természetes képződmény;
• 13. haltermelés: a közös halászati politikáról szóló 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti akvakultúra gyűjtőfogalmon belül valamely halfaj vagy más hasznos víziállat állományának mesterséges módon történő termelése, amely
• a) extenzív, ha a természetes táplálékbázis mellett kiegészítő természetes anyagokkal végzett hozamfokozó módszer,
• b) félintenzív, ha a természetes táplálékbázis mellett kiegészítő takarmány,
• c) intenzív, ha kizárólag teljes értékű haltakarmány

felhasználásával történik;

• 14. haltermelési létesítmény: olyan mesterséges létesítmény, amelyet hal vagy más hasznos víziállat termelésére használnak, valamint erre a célra terveztek és engedélyeztek – ideértve a halkeltető állomást –, továbbá a település belterületén vagy tanya földterületén fekvő állóvizet (kerti tó vagy tanyató), amennyiben azt haltermelési céllal hasznosítják;
• 15. holtág: a folyóvíz azon mederrésze, amelyet a folyóvíz természetes úton, irányának megváltoztatásával elhagyott, vagy amelyet szabályozási célból leválasztottak róla;
• 16. horgászat: rekreációs célból a halnak halgazdálkodási vízterületen és haltermelési létesítményben az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása;
• 16a. horgászati célú halgazdálkodás: olyan halgazdálkodási forma, ahol a fő tevékenység a horgászat vagy a horgászathoz szükséges halállomány biztosítása;
• 16b. horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból, horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve;
• 16c. horgász kísérő: a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselője, valamint a törvényes képviselő által meghatalmazott, a horgászszövetségi szakrendszerben regisztrált személy;
• 17. horgászokmány: az állami horgászokmánynak minősülő Magyar Horgászkártya, az állami horgászjegy, a horgász fogási napló, a turista állami horgászjegy, az állami halászjegy, a halász fogási napló, valamint a területi jegy és a kiegészítő jegy;
• 17a. horgászszervezet: a horgászszövetség, valamint annak bírósági nyilvántartásba vett horgászati célú halgazdálkodást folytató tagszervezete, cégbíróságon bejegyzett, horgászati célú halgazdálkodást folytató gazdálkodó szervezet tagja, továbbá a bírósági nyilvántartásba vett horgászegyesület;
• 17b. horgászszövetség: a Magyar Országos Horgász Szövetség mint a horgászok és a horgászszervezetek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezet;
• 17c. horgászszövetségi applikáció: a horgászszövetség kizárólagos tulajdonában álló és a megbízásából üzemeltetett, térítésmentesen letölthető, a nyilvántartott horgászok, illetve a horgász kísérő esetében a horgászszövetségi szakrendszer adatait felhasználó, illetve oda adatokat biztosító, mobil eszközökre optimalizált online informatikai alkalmazás, amely térerőtől függetlenül alkalmas a nyilvántartási adatok, az érvényes horgászokmányok és az állami horgászvizsga hiteles igazolására, a horgásznapi jelenléti és az elviteli fogási adatok rögzítésére;
• 17d. horgászszövetségi szakrendszer: a horgászok és a horgász kísérők regisztrációs, nyilvántartási és horgászokmány-kiadási, állami horgászvizsgáztatási, valamint a horgászszervezetek támogatását és az elektronizációt szolgáló, a horgászszövetség kizárólagos tulajdonában álló és a megbízásából üzemeltetett online informatikai rendszer;
• 18. ívóhely: az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak a szaporodáshoz;
• 18a. kiegészítő jegy: olyan, a halgazdálkodásra jogosult által kiadható, a területi jegyhez kapcsolódó horgászokmány, amely a területi jeggyel nem biztosított, a horgászrendben meghatározott opcionális vagy speciális kiegészítő horgászati lehetőségeket külön díj fizetése ellenében, meghatározott időszakra biztosítja;
• 19. más hasznos víziállat: a rák, a béka, a kagyló, a pióca, a csővájó féreg, az árvaszúnyog, egyéb haltáplálék-szervezet, valamint ezek egyedfejlődési alakjai;
• 20. meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít;
• 21. nyakzó háló: olyan állított halászeszköz, amelynek fogási elve a hal megakadásán alapul és a megfogott egyed rövid időn belül történő elpusztulásához vezet;
• 22. nyilvántartott halgazdálkodási vízterület: olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette;
• 23. telepítés: a hal vagy más hasznos víziállat egyedének vagy állományának hasznosítási céllal történő kihelyezése halgazdálkodási vízterületre;
• 24. területi jegy: olyan, a halgazdálkodásra jogosult által kiadható horgászokmány, amely a horgászrendben meghatározott általános horgászati lehetőségeket a megjelölt nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen díj fizetése ellenében, meghatározott időszakra biztosítja;
• 25. vermelőhely: a vizek azon mederrésze, általában mélyebb mederalakulata, amelyet a halak a téli, hideg vízhőmérsékletű időszakban csoportosan vagy tömegesen felkeresnek, és ahol viszonylagos nyugalmi állapotban töltik a téli időszakot;
• 26. visszatelepítés: a halgazdálkodási vízterületre jellemző őshonos – de a halgazdálkodásra jogosult által el nem hárítható ok miatt állományában megfogyatkozott vagy eltűnt – halfaj halgazdálkodási vízterületre történő kihelyezése önfenntartó populáció kialakítása céljából;
• 27. vízfolyás: minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik;
• 28. vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása;
• 29. vízhasználó: aki vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe;
• 30. vízilétesítmény: az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása, megfigyelése céljából befolyásolja;
• 31. víztározó: a felszíni vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és tározására épített létesítmény, amely alkalmas az állandó víztartásra.

3. Alapvető rendelkezések¶

3. § Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani.

4. § (1) A halgazdálkodás a halgazdálkodási vízterületeken történő horgászati és halászati célú halgazdálkodási hasznosítást, valamint a haltermelési létesítményekben megvalósuló akvakultúra-gazdálkodást foglalja magába.

(2) Haltermelés haltermelési létesítményben és nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatható.

5. § (1) A halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben.

(2) A halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett, vagy önállóan akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód.

6. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a Magyarország halgazdálkodási vízterületein élő halállomány az állam tulajdonát képezi. Az e törvény alapján az állam tulajdonát képző halak és más hasznos víziállatok a jogszerű kifogásukkal vagy elhullásukkal kerülnek a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába.

(2) A hal kifogására az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult vagy az általa feljogosított, horgászokmányokkal vagy halászati engedéllyel rendelkező személy (a továbbiakban: feljogosított személy) jogosult. A feljogosított személy a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát.

(3) A jogosulatlanul kifogott hal, valamint más hasznos víziállat a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába kerül, ha a vízbe élve már nem helyezhető vissza.

(4) Haltermelési létesítményben termelt hal vagy más hasznos víziállat állománya – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a haltermelési létesítmény üzemeltetőjének, ennek hiányában tulajdonosának a tulajdonát képezi.

II. Fejezet — A HAL ÉS ÉLŐHELYÉNEK ÁLTALÁNOS VÉDELME¶

4. A hal élőhelyének védelme¶

7. § A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a halállományok fennmaradását és természetes módon történő megújulását, gyarapodását lehetővé tegye, illetve ne akadályozza.

8. § (1) A halgazdálkodásra jogosult köteles a hasznosított vízterület halállományát, életközösségét, valamint a hal élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását elősegíteni, továbbá áradás vagy a víztest kiszáradásának veszélye esetén az őshonos halfajok mentését elvégezni.

(2) A veszélyeztetett őshonos halállományok mentése a halgazdálkodásra jogosult kötelezettsége. Ha az adott vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, a halállomány mentését – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – a halgazdálkodási hatóság végezteti el.

9. § (1) A halállományok életfeltételeinek biztosításához szükséges vízmennyiségről és vízminőségről, valamint telelő és szaporodó helyeinek védelméről halgazdálkodási vízterületenként külön kell gondoskodni.

(2) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti helyet – ha annak ökológiai szerepe indokolja – halgazdálkodási kíméleti területnek jelöli ki és halfogási tilalmat rendel el.

(3) A halgazdálkodási hatóság a halállomány védelme érdekében, az egyéb vízhasználati módok hatósági korlátozását kezdeményezheti. A kezdeményezésnél a halgazdálkodási hatóság mérlegeli, hogy a vízhasználati módok veszélyeztetik-e az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott védelmi funkció megvalósulását.

10. § (1) A halgazdálkodási hatóság a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok állományának

• a) nemzetközi vagy országos program keretében történő felmérésére, illetve
• b) riasztásának, gyérítésének (a továbbiakban együtt: gyérítés) elvégzésére vagy elvégeztetésére

kötelezheti a negyven hektárnál nagyobb halgazdálkodási vízterülettel rendelkező halgazdálkodásra jogosultat.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezés abban az esetben adható ki, ha

• a) a károkozás ökológiai hatása jelentős,
• b) a gyérítésnek a természet védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott akadálya nincs,
• c) a gyérítés közbiztonsági és vadászati feltételei fennállnak.

(3) A halgazdálkodási hatóság az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérésére, illetve az ellenük való védekezés – különösen az ökológiai célú, szelektív halászat – elvégzésére vagy elvégeztetésére kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat vagy a haltermelési létesítmény üzemeltetőjét.

(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezés a veszélyeztetés jelentős ökológiai hatása esetén adható ki.

11. § (1) Ha a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a következő élőhely- és állományvédelmi intézkedéseket rendeli el:

• a) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag, etetőanyag vízbe helyezésének korlátozása vagy tiltása,
• b) a halállományban észlelt elhullás esetén a haltetem eltávolítása, megsemmisítése,
• c) a gépi meghajtású vízi jármű használatának korlátozása vagy tiltása,
• d) erős vízszint-ingadozás miatt kialakult helyzetekben a halállomány, különösen a halivadék a kijelölt nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre való visszajuttatása,
• e) a 9. § (2) bekezdés szerinti intézkedés,
• f) a 10. § (1) és (3) bekezdése szerinti intézkedés.
• g) halgazdálkodási vízterületről más halgazdálkodási vízterületre történő nem jogszerű haltelepítést követően az érintett halállományból az őshonos halfajok egyedeinek lehalászása és a származási helyre vagy más, a származási hely halgazdálkodásra jogosultja által hasznosított halgazdálkodási vízterületre történő áttelepítése.

(2) Az (1) bekezdés a), c), e) és f) pontja szerinti eljárás a halgazdálkodásra jogosult kérelmére is lefolytatható.

(3) Az élőhely- és állományvédelmi intézkedések halgazdálkodással kapcsolatos költségeit a halgazdálkodásra jogosult köteles viselni.

5. A halak és a halállományok védelme¶

12. § A természetvédelmi oltalom alatt álló hal, valamint más hasznos víziállat kifogása, illetve gyűjtése – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – tilos.

12/A. § Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek nem minősülő vízterületen haltelepítés nem végezhető.

13. § (1) Halgazdálkodási vízterületről kifogott őshonos halak – a 8. § (1) és (2) bekezdése szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének, a 11. § (1) bekezdés g) pontja szerinti áttelepítésének, valamint a horgászati célú haltermelés keretében a horgászathoz szükséges halállomány biztosításának kivételével – másik halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe nem telepíthetők.

(2) Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak másik halgazdálkodási vízterületre nem telepíthetők. Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak haltermelési létesítménybe halhústermelési vagy takarmányozási célból – a halgazdálkodási hatóság engedélyével – helyezhetők ki.

14. § (1) Halgazdálkodási vízterületre kizárólag a Pannon biogeográfiai régióból származó hal egyede telepíthető.

(2) Haltermelési létesítménybe a Pannon biogeográfiai régión kívülről származó hal a halgazdálkodási hatóság engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben szabályozott esetekben, feltételekkel és módon telepíthető.

(3) Az idegen és nem honos fajoknak haltermelési létesítménybe történő telepítése

• a) az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló, 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 708/2007/EK tanácsi rendelet),
• b) az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. és 9. cikke, valamint
• c) az e törvény végrehajtására kiadott rendelet

alapján végezhető.

(4) A 708/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott halfaj halgazdálkodási vízterületre történő telepítésére – a természet védelméről szóló törvényben meghatározott előírásokra is figyelemmel – engedély csak akkor adható, ha

• a) a telepíteni kívánt vízterület teljesen zárt, lefolyástalan, vagy
• b) a telepíteni kívánt állomány szaporodásra képtelen és a természetvédelmi hatóság véleménye alapján ökológiai kockázatot nem jelent.

(5) Halgazdálkodási vízterületre és haltermelési létesítménybe hal csak a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott forgalmazási és mentességi igazolásoknak való megfelelés esetén telepíthető.

15. § A halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére az őshonos halfajokra jogszabályban meghatározott tilalmi időt meghosszabbíthatja, az őshonos halfajokra további méret-, illetve mennyiségi korlátozást írhat elő vagy általános halászati, illetve horgászati tilalmat rendelhet el, ha

• a) az adott halgazdálkodási vízterületen veszélyeztetett állományú halfaj védelme,
• b) valamely védett vagy veszélyeztetett halfaj védelme,
• c) mentett, visszatelepített vagy telepített egyedek védelme,
• d) állategészségügyi vagy ökológiai veszélyhelyzet hatásának mérséklése,
• e) túlhasznosítás megakadályozása vagy illegális halászati és horgászati tevékenység felszámolása, vagy
• f) kiemelkedően fontos közérdek biztosítása

érdekében indokolt.

16. § (1) A halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére a jogszabályban meghatározott tilalmi időt megrövidítheti, az alól vagy a halászati és horgászati méret- vagy mennyiségi korlátozás alól a halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére meghatározott időtartamra felmentést engedélyezhet.

(2) A közösségi jelentőségű fogható halfajok esetében a halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéseket a következő esetekben hozhatja meg:

• a) közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból,
• b) a halállományok és a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében,
• c) kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges tenyésztés céljából,
• d) az érintett halállomány nagyságához mérten kis egyedszámú szelektív kifogás, tartás, illetve hasznosítás érdekében,
• e) más hasznos víziállatok, valamint a természetes vízi élőhelyek védelme érdekében, vagy
• f) más kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében.

(3) A (2) bekezdés szerinti halgazdálkodási hatósági döntésben meg kell határozni:

• a) a halfajt és az egyedek számát,
• b) a fogás módját, eszközeit,
• c) azt a területet, amelyen a tevékenység gyakorolható,
• d) a tevékenység időtartamát, és
• e) a tevékenység halgazdálkodási hatóság általi ellenőrzésének módját.

(4) A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult részére a (3) bekezdés szerinti tevékenység végrehajtásáról jelentéstételi kötelezettséget ír elő.

(5) A közösségi jelentőségűnek nem minősülő fogható halfajok esetében a halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéseket a (2) bekezdésben szereplő eseteken túlmenően

• a) az adott vízterületen elhanyagolható mértékben vagy nem szaporodó, telepítéssel fenntartott állományú halfaj hasznosítása,
• b) az okszerű gazdálkodás biztosítása, vagy
• c) jelentős sportesemény megrendezése

érdekében is meghozhatja.

(6) A halgazdálkodási vízterület közérdekből

• a) a génállomány megőrzése érdekében,
• b) kiemelkedő természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt,
• c) oktatási és kutatási célból, vagy
• d) országos jelentőségű turisztikai érdekek érvényesítése miatt

különleges rendeltetésűvé nyilvánítható.

17. § Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban, továbbá a helyi horgászrendben megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén a halat vagy más hasznos víziállatot a fogást követően, haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe.

18. § (1) A halgazdálkodásra jogosult a jogosultságában lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen bekövetkezett tömeges hal- vagy más hasznos víziállat-pusztulást köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hal- vagy más hasznos víziállat pusztulása esetén a meder tulajdonosa, használója, a vízilétesítmény üzemeltetője, a vízparti ingatlan tulajdonosa, használója, valamint a halgazdálkodásra jogosult a vízmintavételt és a szükséges vizsgálat elvégzését köteles lehetővé tenni és tűrni, illetve abban közreműködni.

(3) A halgazdálkodási vízterületen bekövetkező, tömeges jellegű hal- vagy más hasznos víziállat pusztulása okainak felderítése a halgazdálkodási hatóság feladata, amelyről a halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt vízélettani laboratórium útján gondoskodik. Ha a vizsgálat eredményeképpen a hal- vagy más hasznos víziállat pusztulásáért felelős személye megállapítható, a halgazdálkodási hatóság a felelőst a vizsgálat költségeinek a viselésére kötelezi.

(4) A vízminőségi kár elhárítására a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti hal- vagy más hasznos víziállat pusztulása esetén az elpusztult őshonos hal- vagy más hasznos víziállat-állomány visszatelepítésének megvalósítása a halgazdálkodásra jogosult feladata. A hal- vagy más hasznos víziállat pusztulásáért felelős személy által fizetendő kártérítés összege a halgazdálkodásra jogosultat illeti meg. A halgazdálkodásra jogosult a károkozó által megfizetett kártérítés teljes összegét köteles a hal- vagy más hasznos víziállat-pusztulással kapcsolatosan jelentkező kiadások – beleértve az elpusztult őshonos hal- vagy más hasznos víziállat-állomány visszatelepítését is – finanszírozására fordítani.

19. § (1) A vízilétesítmény üzemeltetője köteles a tevékenységét olyan formában végezni, amely a hal szaporodását elősegíti, illetve a halgazdálkodásra jogosultat a víz leeresztésével, feltöltésével járó vagy más, a halgazdálkodási jog gyakorlását akadályozó tevékenységének megkezdéséről és annak várható időtartamáról – az elrendelt ár- és belvízvédekezési, vagy vízminőségi védekezési készültséget kivéve – legalább tíz nappal megelőzően értesíteni.

(2) A nagy értékű természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása érdekében, a halgazdálkodási hatóság a vízfolyásokon, folyókon tervezett vagy megvalósult, a hosszanti átjárhatóságot akadályozó műtárgyak és vízilétesítmények engedélyesének hallépcső létesítését és működtetését írja elő.

(3) A vízilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során – az élet- és vagyonbiztonság védelme körébe eső vízszintszabályozás kivételével – köteles figyelembe venni a halak ívási idejét. Az ökológiai szempontok szerinti vízszinttartási előírásokat a vízilétesítmény vízjogi engedélye határozza meg.

(4) A vízvisszatartási és öntözési célú víztározók halgazdálkodási hasznosítását a vízgazdálkodási feladatokra figyelemmel kell tervezni és végezni.

III. Fejezet — HALGAZDÁLKODÁS¶

6. Haltermelés, akvakultúra¶

20. § (1) Hal és más hasznos víziállat haltermelési létesítményben úgy termelhető, hogy nem veszélyezteti természetes vagy természetközeli vízi élőhelyek őshonos faunáját és flóráját.

(1a) Idegenhonos inváziós hallal és más hasznos víziállattal kapcsolatos haltermelési létesítményben végezni kívánt tevékenységet a halgazdálkodási hatóság csak az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. és 9. cikke szerinti esetekben engedélyezheti.

(2) A haltermelési létesítmények típusait és a telepíthető halfajokat a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.

(3) Forgalmazási céllal halat és más hasznos víziállatot tartó és tenyésztő, illetve annak termékeit előállító természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet a haltermelés során köteles betartani a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben foglaltakat.

21. § (1) A halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási tervben foglaltak alapján haltermelés – beleértve a horgászati célú halgazdálkodás keretében végzett haltermelést is – a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén is folytatható.

(1a) Tilos nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak egy részén más vízterületből származó hal tárolása.

(2) Az (1) bekezdés szerinti haltermelés esetén

• a) a telepített hal tulajdonjoga, kifogása és forgalomba hozatala – a horgászat kivételével –, valamint
• b) a halőrzés

tekintetében az adott halgazdálkodási vízterület vagy annak része haltermelési létesítménynek minősül.

(3) A haltermelési létesítményben tartott halállományok a termelési folyamat ideje alatt az üzemeltető tulajdonát képezik.

(4) Horgászati célú halgazdálkodás keretében végzett, a horgászat érdekeit szolgáló haltermelést kizárólag víztározón vagy eredetileg halastónak létesített nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen lehet folytatni.

21/A. § (1) A horgászati célú halgazdálkodás keretében kizárólag horgászattal hasznosított halastó üzemeltetője nem minősül a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló jogszabály szerinti önellenőrzésre köteles kibocsátónak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti halastó üzemeltetéséhez az ökológiai célból szükséges vízkivétel nem minősül a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti mezőgazdasági vízszolgáltatás igénybevételének.

7. Halgazdálkodási jog¶

22. § (1) A halgazdálkodási jog, mint vagyoni értékű jog a halgazdálkodási vízterületeken – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az államot illeti meg. A halgazdálkodási joggal kapcsolatos jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja.

(2) A halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adható.

(3) A halgazdálkodási jog jogosultja:

• a) a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérlő,
• b) a halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe adása esetén a vagyonkezelő,
• c) a halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adására irányuló érvényes szerződés hiányában az állam,
• d) a földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adásának esetében az alhaszonbérlő,
• e) a kijelölés útján történő haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adásának esetében az alhaszonbérlő.

(4) A halgazdálkodási jog gyakorlója köteles

• a) a halgazdálkodási tervben előírtak szerint a halállományokat telepítésekkel szinten tartani és fejleszteni,
• b) az őshonos halfajok és vad típusú fajták, más őshonos hasznos víziállatok állományát védeni, szükség szerint az eltűnt őshonos halfajokat, halállományokat visszatelepíteni,
• c) a vízi életközösség biológiai sokféleségét fenntartani,
• d) a vízi élőhelyeket és a természeti környezetet megóvni,
• e) a halőrzést és a halvédelmet hatékonyan működtetni,
• f) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen elhelyezkedő vízilétesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez fűződő vízgazdálkodási szempontokat figyelembe venni, és
• g) az egyéb társadalmi, gazdasági közérdeket figyelembe venni.

(5) A halgazdálkodásra jogosult – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott halgazdálkodási tevékenységeket maga köteles végezni.

(6) A halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért és gyakorlásáért a halgazdálkodásra jogosult felel.

23. § Az önkormányzatot illeti meg a halgazdálkodási jog, ha az ingatlan, amelyen a lefolyástalan állóvíz típusú nyilvántartott halgazdálkodási vízterület fekszik, a folyam, folyó, vízfolyás mentett oldalán helyezkedik el, és az önkormányzat többségi tulajdonában áll.

23/A. § (1) Ha az önkormányzat nem kíván élni a 23. § szerinti halgazdálkodási jogával, akkor a halgazdálkodási hatóság felé tett nyilatkozatával e jogáról az állam javára mondhat le.

(2) Ha a 23. § szerinti halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodási jog 2013. szeptember 1-jét megelőzően került átengedésre vagy hasznosításra, akkor az (1) bekezdés szerinti lemondó nyilatkozatot a halgazdálkodási hatóság részére legkésőbb a halgazdálkodási jog átengedésről vagy hasznosításáról szóló szerződés megszűnését 3 hónappal megelőzően kell megtenni.

23/B. § Az állam tulajdonában álló művelés alól kivett területnek minősülő földrészletnek vagy ilyen földrészlet állami tulajdonban álló tulajdoni hányadának eladása esetén, ha a földrészleten nyilvántartott halgazdálkodási vízterület fekszik, az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg

• a) a halgazdálkodásra jogosultat a 22. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vagyonkezelő kivételével;
• b) a horgászszövetséget.

23/C. § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló partján a horgászati tevékenység végzése csak a halgazdálkodásra jogosult hozzájárulásával korlátozható, ide nem értve a halgazdálkodási hatóság által elrendelt korlátozást.

23/D. § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján más által, ellenszolgáltatás ellenében szervezett horgásztatás, horgászvezetés, horgászhely-biztosítás, horgásztábor vagy horgászverseny-szervezés, valamint más horgászati célú szolgáltatás csak a halgazdálkodásra jogosult előzetes és írásos hozzájárulásával végezhető.

8. A halgazdálkodási jog átengedése¶

24. § (1) Az államot megillető halgazdálkodási jog átengedhető

• a) a 16. § (6) bekezdése szerint nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén vagyonkezelési szerződéssel
• aa) költségvetési szerv részére,
• ab) az állam 100%-os tulajdonában álló olyan gazdálkodó szervezet részére, amely alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja azt hasznosítani vagy
• b) az a) pontba nem tartozó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén haszonbérleti szerződéssel
• ba) a miniszter általi kijelölés útján a horgászszövetség vagy mintagazdaság részére,
• bb) nyilvános pályáztatás útján természetes személy vagy jogi személy részére.

(2) A horgászszövetség a halgazdálkodási jogot a tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezet részére alhaszonbérbe adhatja. Az alhaszonbérbe adás nem érinti a horgászszövetségnek a haszonbérbe adóval szemben fennálló kötelezettségeit.

(3) A miniszter az állam nevében eljárva jogosult az új haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hatálybalépéséig, de legfeljebb egy évig terjedő időre meghosszabbítani a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre létrejött haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hatályát, amennyiben a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő a haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés megszűnése előtt legalább 15 nappal nem kezdeményezi a haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés megszüntetését.

25. § (1) Központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés.

(2) Vagyonkezelési szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb 15 év.

(3) A vagyonkezelő a halgazdálkodási jogot harmadik személynek nem engedheti át.

(4) A vagyonkezelési szerződés egy példányát a vagyonkezelő köteles benyújtani a halgazdálkodási hatóság részére.

26. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérbe adása – a 24. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, valamint a (2) bekezdésben szereplő kivétellel – nyilvános pályázat útján történik.

(2) A halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan 1/1 tulajdoni hányadú tulajdonosa igényelheti a halgazdálkodási jog haszonbérleti jogát (a továbbiakban: földtulajdonosi haszonbérlet). Földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak akkor köthető, ha a halgazdálkodási jog nincs harmadik személynek haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adva. Ha a halgazdálkodási jog harmadik személy haszonbérletében vagy vagyonkezelésében áll, a földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak ennek megszűnését követően léphet hatályba. A földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adható.

(3) A halgazdálkodási vízterület medrének 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársát előhaszonbérleti jog illeti meg a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása során, ide nem értve a földtulajdonosi haszonbérlet esetét.

(4) A halgazdálkodási vízterület medrének 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárssal megegyező módon előhaszonbérleti jog illeti meg az előző halgazdálkodásra jogosultat a halgazdálkodási jog 24. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti eljárásban megvalósított haszonbérbe adása során, amennyiben a halgazdálkodásra jogosult által a halgazdálkodási jog haszonbérbe adásának időtartama alatt végrehajtott, vízparttal, illetve vízmederrel alkotórészi kapcsolatba került beruházás a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint még értékkel bír.

27. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb 20 év.

(2) A halgazdálkodási jog haszonbérletéért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján meghatározott haszonbérleti díjat kell megfizetni.

(3) Ha a halgazdálkodási hatóság eljárására vagy elháríthatatlan külső okra visszavezethetően a halgazdálkodásra jogosult tartósan nem tudja gyakorolni a halgazdálkodási jogát, a haszonbérleti díj fizetése alól a miniszter meghatározott időtartamra felmentést adhat vagy díjkedvezményt állapíthat meg. Az elháríthatatlan külső ok fennállását a halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapítására vonatkozó szabályok szerint igazolja.

(4) A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítása nem érinti a halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés alapján gyakorolható jogokat, azonban a haszonbérleti szerződés megszűnésével a halgazdálkodási jog átengedésére – a 24. § a) pontjára figyelemmel – új haszonbérleti szerződés nem köthető.

27/A. § (1) Ha a halgazdálkodási jog gyakorlására a 74. § (4) bekezdése alapján jogosult (a továbbiakban: kényszerhasznosított jogosult) a halgazdálkodási hatóság felszólítása ellenére – a felszólítás kézhezvételétől számított – egy éven túl sem tesz eleget a halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségeknek, és ezáltal a halállomány vagy a vízi élőhely fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a halgazdálkodási hatóság a kényszerhasznosított jogosult költségére elrendeli a halgazdálkodási jog gyakorlásának kényszerhasznosítását. A halgazdálkodási jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági döntést közhírré kell tenni. A kényszerhasznosítást arra az időre kell elrendelni, amíg a halgazdálkodási jog a jogosultat megilleti.

(2) A halgazdálkodási jog kényszerhasznosítása során a miniszter – a kényszerhasznosított jogosult törvényes képviselőjeként eljárva – a halgazdálkodási jogot haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adja. A haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés időtartama nem lehet hosszabb a kényszerhasznosítás időtartamánál. A kényszerhasznosított jogosult a haszonbérleti vagy a vagyonkezelési díjnak csak a felmerült költségeket – ide értve a kényszerhasznosítás elrendelésével, a haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással kapcsolatos, valamint a halgazdálkodási jog gyakorlásából eredő valamennyi költséget is – meghaladó részére tarthat igényt.

28. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben kell meghatározni.

(2) Az értékelési pontrendszert úgy kell meghatározni, hogy

• a) védje a természetes vagy természetközeli vízi ökoszisztémákat és segítse a halállományok természetes gyarapodását,
• b) elősegítse az etikus sporthorgászat és a horgászturizmus fejlődését,
• c) az adott vízterületnek megfelelő, többcélú halgazdálkodás és haszonvétel valósulhasson meg, és
• d) támogassa a helyi közösségek részvételét a lakóhelyüket érintő vizek halgazdálkodásában.

29. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati felhívást a halgazdálkodási hatóság írja ki, amelyről köteles a horgászszövetséget egyidejűleg írásban értesíteni.

(2) A benyújtott pályázatokról – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben szereplő szempontrendszer alapján – a halgazdálkodási hatóság és a 62. §-ban szereplő testület javaslatának figyelembevételével a miniszter dönt.

(3) Halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződést az állam nevében a miniszter köti meg. A szerződés érvényesen csak írásban köthető meg.

(4) A nyertes pályázó által a pályázatban feltüntetett vállalásokat a haszonbérleti szerződésbe bele kell foglalni.

(5) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

• a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll,
• b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették,
• c) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik, vagy
• d) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásban hamis adatot szolgáltatott.

(6) Amennyiben a halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megkötését követően merül fel az (5) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás, illetve az (5) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok, a miniszter jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(7) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati kiírás a szerződéskötésre az (5) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.

30. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megszűnik a haszonbérlő

• a) felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését, vagy
• b) végelszámolásának kezdő időpontját

követő napon.

(2) A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó haszonbérleti szerződést a miniszter azonnali hatállyal, kártalanítási kötelezettség nélkül felmondhatja, amennyiben a haszonbérlővel szemben 5 éven belül – az adott halgazdálkodási vízterület vonatkozásában – három alkalommal véglegessé vált döntésében halgazdálkodási bírságot szabott ki a halgazdálkodási hatóság.

(3) Az előhaszonbérletre jogosult 5 éven belül nem érvényesíthet újabb előhaszonbérleti jogosultságot, ha vele, jogelődjével vagy ezek bármely tagjával szemben halgazdálkodási vagy halvédelmi bírság vagy a nyertes pályázatban foglalt vállalások teljesítésének elmaradása következtében a haszonbérleti szerződés megszüntetésére került sor.

31. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor, eltérő megállapodás hiányában a haszonbérlő követelheti

• a) az általa létesített, el nem vihető halgazdálkodási berendezéseknek és engedélyezett halgazdálkodási létesítményeknek vagy a hal és élőhelyének javítását célzó vízjogi engedéllyel megvalósított beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét,
• b) az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét,
• c)

(2) A halgazdálkodási jog hat hónapon belüli ismételt haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdés szerinti ellenértéket az új haszonbérlő köteles az előző haszonbérlő részére megfizetni.

31/A. § Ha a haszonbérleti szerződés keretében hasznosított halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítására és a haszonbérleti szerződés megszűnését követően a 24. § a) pontja szerinti vagyonkezelésbe adására kerül sor, a vagyonkezelő a 31. § (1) bekezdése szerinti ellenértéket köteles a korábbi haszonbérlő részére megfizetni.

32. § A halgazdálkodási jog haszonbérletére egyebekben a Polgári Törvénykönyv mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. Halgazdálkodási vízterületek és halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása¶

33. § (1) A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról és a halgazdálkodási vízterületekről – a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága és a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírások érvényre juttatása céljából – nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

• a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését;
• b) a halgazdálkodásra jogosult
• ba) természetes személy nevét, lakcímét, születési helyét, születési idejét és anyja leánykori családi és utónevét, vagy
• bb) cég cégnevét és cégjegyzékszámát, a cégjegyzékben nem szereplő szervezet nevét, székhelyét és nyilvántartási számát;
• bc) nyilvántartásba vételéről szóló hatósági határozat számát;
• c) a halgazdálkodási jog haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a haszonbérlet és az alhaszonbérlet időtartamát;
• d) a halgazdálkodási vízterület nyilvántartásba vételét megállapító hatósági határozat számát;
• e) a halgazdálkodási jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módját;
• f) a korábbi halászati jog átengedésére vonatkozó határozat számát;
• g) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi számát;
• h) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület medrének az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágát;
• i) a meder tulajdonosának vagy tulajdonosainak nevét, lakcímét (székhelyét), tulajdoni hányadát;
• j) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület típusát;
• k) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület nagyságát, folyóvizek esetében annak hosszát;
• l) az Országos Halgazdálkodási Adattár szerinti víztérkódot;
• m) az Európai Unió Víz Keretirányelve szerinti víztestkódot;
• n) a különleges rendeltetésűvé nyilvánítást;
• o) a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az ott meghatározott adatok vonatkozásában – az (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint az (1) bekezdés g)–i) és m) pontjában meghatározott adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A halgazdálkodásra jogosult jogosultsága időpontjától kezdődő hatállyal, illetve az adataiban történt változást követő 15 napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti adatait, illetve az adatváltozást bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.

(3a) A (3) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle a halgazdálkodásra jogosult kéri – a (3) bekezdés szerinti határidőben értesíti a halgazdálkodási hatóságot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatok a jogosultság megszűnésétől számított tíz évig kezelhetők.

10. Halgazdálkodási vízterületek¶

34. § (1) Azt a halgazdálkodási vízterületet, ahol halgazdálkodási tevékenységet folytatnak vagy a jövőben folytatni kívánnak, a halgazdálkodási hatósághoz be kell jelenteni.

(2) A halgazdálkodási vízterületet a halgazdálkodási hatóság hivatalból, vagy a halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan tulajdonosának (1) bekezdés szerinti bejelentésére – az e törvénynek a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírásainak érvényre juttatása céljából – veszi nyilvántartásba.

(3)–(4)

(5)

(6) A halgazdálkodási vízterületek és jogosultak nyilvántartásában szereplő adatokat a halgazdálkodási hatóság a tulajdonviszonyok és a szakmai szempontok figyelembevételével hivatalból eljárva vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére módosíthatja.

35. § (1) A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – halászati tevékenység nem végezhető.

(2) A folyóvizek árterületének nem mentett oldalán elhelyezkedő, egyedileg nem nyilvántartott állandó vagy időszakos vízterületek a halgazdálkodásra való jogosultság szempontjából a főmeder – mint halgazdálkodási vízterület – részének minősülnek. Ezen hullámtéri vízterületeken halgazdálkodási tevékenységet a vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási szempontok elsődlegességének szem előtt tartásával végezhet a halgazdálkodásra jogosult.

(3) Mentett oldali és áradással nem érintett, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken tilos az őshonos halak kifogása, kivéve az érvényes kutatási célú halfogási engedély birtokában végzett tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtését, valamint a halállománymentés azon esetét, ha a mentett őshonos halakat csak más halgazdálkodási vízterületre lehet kihelyezni.

11. A halgazdálkodási szolgalmi jog¶

36. § (1) A halgazdálkodási jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, egyéb használója köteles a halgazdálkodási jog jogosultja által gyakorolt jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő halgazdálkodási tevékenységeket – beleértve a területi jeggyel történő egyéni horgászati és rekreációs halászati tevékenységet, illetve ennek érdekében a horgászhely, valamint a halászhely megközelítését is – tűrni, illetve lehetővé tenni, továbbá az ezen tevékenységek gyakorlása tárgyában erre alapított díjat, költséget nem számíthat fel.

(2) A vízparti ingatlanra is kiterjedő áradás esetén az érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, egyéb használója köteles tűrni, illetve lehetővé tenni – ha a tevékenység jelentős vízgazdálkodási, vízkárelhárítási érdeket nem sért – a halivadék, halállomány halgazdálkodási vízterületre történő visszajuttatását.

(3) Az ingatlan tulajdonosát, használóját az (1) és (2) bekezdés szerinti jogokból és kötelezettségekből eredő károkozás esetén kártalanítás illeti meg.

12. Halászati tevékenység és engedély¶

37. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken

• a) ökológiai célú, azon belül
• aa) szelektív,
• ab) mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogására irányuló,
• ac) visszatelepítési célú állományvédelmi, valamint
• b) bemutatási célú

halászat, vagy más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtése kizárólag halászati engedéllyel, e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzése során fogási naplót kell vezetni, és fogási tanúsítványt kell kiállítani.

(3) A halászati engedély és a (2) bekezdés szerinti okmányok nem ruházhatók át.

38. § (1) Halászati engedély azon a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít a 37. § (1) bekezdése szerinti halászati vagy gyűjtési tevékenységre, amelyre kiadták.

(2) A halászati engedélyt – a halgazdálkodásra jogosulttal írásban kötött szerződés alapján – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képzettséggel és vizsgával rendelkező kérelmező részére a halgazdálkodási hatóság adja ki.

(3) Halászati engedély nem adható annak a személynek – a halgazdálkodási hatóság bírságot kiszabó határozatában megállapított eltiltás időtartamára –, akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki. A halgazdálkodási hatóság által megállapított eltiltás lejártát követően halászati engedély vagy állami horgászokmány csak akkor adható ki, amennyiben az igénylő a halvédelmi bírságot megfizette.

(4) A halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság véglegesen visszavonja attól a személytől

• a) aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási hatóságnál a helyszíni ellenőrzést követő 10 napon belül nem pótolja,
• b) akivel szemben halvédelmi bírságot vagy más hatóság által, a hal fogására irányuló tevékenységgel kapcsolatban megállapított szankciót szabtak ki,
• c) akinek a horgászattal, a halászattal vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították, kivéve, ha a büntetés jogkövetkezményei alól már mentesült,
• d) aki tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon halászik vagy horgászik.

(5) Attól a személytől, aki a halászati engedély mellett állami horgászokmánnyal is rendelkezik, a (4) bekezdésben felsorolt esetekben a Magyar Horgászkártya kivételével minden horgászokmányt vissza kell vonni.

(6) A (3) bekezdés szerinti eltiltás időtartama hat hónaptól öt évig terjedhet. Az eltiltás időtartamát a halgazdálkodási hatóság az eset összes körülményére – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre – tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot vagy eltiltást megállapító határozatban.

(7) A halászati engedély vagy a hozzá tartozó fogási napló vagy fogási tanúsítvány megsemmisülését vagy elvesztését annak jogosultja 3 napon belül köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság a megsemmisült vagy elveszett okmányt a jogosult kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti díj megfizetése ellenében pótolja.

(8) A halászati engedélynek rendelkeznie kell az engedélyes által

• a) halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezéséről,
• b) alkalmazható halászeszközökről, azok
• ba) darabszámáról,
• bb) szembőségéről, és
• bc) egyedi jelöléséről, valamint
• c) kifogható egyes halfajok éves mennyiségéről.

(9) A halgazdálkodási hatóság a halászati engedéllyel együtt fogási naplót, valamint sorszámozott fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt ad ki az engedélyesnek. További fogási tanúsítvány nyomtatványokat az engedélyes a halászati engedélyt kiállító halgazdálkodási hatóságtól igényelhet.

(10) Halászati engedély, fogási napló és fogási tanúsítvány jogi személy számára is kiadható.

(11) A halászati engedély kiadásának díját az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(12) A fogási naplót, valamint a fogási tanúsítványokat a halgazdálkodási hatóság díj ellenében állítja ki.

12/A. Nyilvántartási feladatok¶

38/A. § (1) A halgazdálkodási hatóság az e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében a halfogásra jogosultakról, a kiadott halászati engedélyekről, az állami horgászokmányokról és az állami horgászvizsgáról, halászvizsgáról, valamint a horgászokmányokat és a halászati engedélyt véglegesen visszavonó hatósági határozat hatálya alá tartozó személyekről nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

• a) a jogosult természetes személy
• aa) családi és utónevét,
• ab) születési családi és utónevét,
• ac) születési helyét és idejét,
• ad) anyja születési családi és utónevét,
• ae) lakcímét,
• af) horgászszövetségi azonosító számát,
• ag) állami vizsgabizonyítványának számát, korábban igazolt horgászvizsga esetén annak számát vagy a megszerzés dátumát;
• b) a 37. § szerinti tevékenységre jogosult jogi személy
• ba) nevét,
• bb) székhelyének címét; valamint
• c) a jogosult
• ca) halászati engedélyének, állami horgászokmányainak számát és a kiadás időpontját,
• cb) a horgász, halász fogási napló leadásának vagy lezárásának időpontját,
• cc) a halvédelmi bírságot kiszabó határozat számát, és
• cd) a halászati engedély, állami horgászokmány visszavonásának dátumát, valamint az annak váltásától való eltiltás időtartamát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés c) pont cd) alpontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján a halfogási tevékenységet végző jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki automatikus döntéshozatal keretében.

(5) A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a területi halgazdálkodási hatóságok által bejegyzett adatokat – a halfogási tevékenységek országos nyomonkövethetősége céljából – összesíti.

(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból

• a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése, illetve jogszabályban meghatározott feladatai elvégzése érdekében természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
• b) jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a közigazgatási és szabálysértési hatóságok

igényelhetnek adatot.

(7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás naprakésszé tétele céljából a horgászszövetség az állami horgászokmányok és az állami horgászvizsga tekintetében a (2) bekezdés szerinti adatokról – a halászati engedély és az állami halászvizsga kivételével – közvetlen informatikai kapcsolat útján automatikusan valós idejű adatot szolgáltat a halgazdálkodási hatóságnak a szakrendszeréhez való hozzáférés biztosításával.

(8) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott adatok a halászati engedély vagy az állami horgászokmány hatályának lejáratától számított öt évig kezelhetők.

38/B. § (1) A horgászszövetség az e törvényben közfeladatként meghatározott feladatai ellátása érdekében a horgászokról és a horgász kísérőkről, a rekreációs halászokról, a horgászszervezetekről, a halgazdálkodási vízterületekről, valamint a horgászokmányokról és az állami horgászvizsgáról, halászvizsgáról nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

• a) a horgászatra jogosult természetes személy
• aa) családi és utónevét,
• ab) születési családi és utónevét,
• ac) születési helyét és idejét,
• ad) anyja születési családi és utónevét,
• ae) lakcímét,
• af) kézbesítési címét,
• ag) horgászszövetségi azonosító számát,
• ah) állami vizsgabizonyítványának számát, korábban igazolt horgászvizsga esetén annak számát vagy a megszerzés dátumát,
• ai) állami horgászjegyének, horgász fogási naplójának számát és kiadásának időpontját,
• aj) a horgász fogási napló leadásának vagy lezárásának időpontját,
• ak) a horgászszövetségi szakrendszerben kiadott területi jegyek és kiegészítő jegyek számát és kiadásuk időpontját,
• al) a halvédelmi bírságot kiszabó határozat számát,
• am) a horgászokmány visszavonásának dátumát, valamint az annak váltásától való eltiltás időtartamát és
• an) a horgászegyesületi tagságra vonatkozó adatokat;
• b) a turista horgásznak minősülő természetes személy
• ba) a) pont aa)–ag) és aj)–am) alpontok szerinti adatait és
• bb) turista állami horgászjegyének számát;
• c) a horgászatra jogosult természetes személy horgász kísérőjének az a) pont aa)–ag) alpontok szerinti adatait;
• d) a rekreációs halászatra jogosult természetes személy
• da) a) pont aa)–ag) és ak)–am) alpontok szerinti adatait,
• db) állami halászvizsga-bizonyítványának számát,
• dc) állami halászjegyének, halász fogási naplójának számát és kiadásának időpontját és
• dd) a halász fogási napló leadásának vagy lezárásának időpontját; valamint
• e) a horgászszervezet
• ea) nevét,
• eb) székhelyének címét,
• ec) kézbesítési címét,
• ed) horgászszövetségi azonosító kódját és
• ee) törvényes képviselőjének nevét és beosztását.

(3) A (2) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak 62/C. § (4f) bekezdése szerinti központi adatellenőrzéssel megerősített nyilvántartásba vétele az állami horgászvizsga letételének, valamint az állami horgászokmány kiadásának vagy elektronikus előállításának feltétele.

(4) A halgazdálkodási hatóság a horgászszövetség közfeladat-ellátása érdekében, a horgászszövetségi nyilvántartás naprakésszé tétele céljából az állami halászvizsgával kapcsolatos adatokat, valamint az állami horgászokmányok kiváltásától eltiltott személyek esetében az eltiltás időtartamára vonatkozó adatokat közvetlen informatikai kapcsolat útján, automatikusan átadja a horgászszövetség részére. Az adatok átadása során az eltiltott személy adatai között a horgászszövetségi azonosító számot is fel kell tüntetni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai célú átadása tárgyában a 38/A. § (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Ha a (2) bekezdés a)–d) pontja szerint nyilvántartott személy a horgászszövetségi szakrendszerben nyilvántartott horgászokmány kiváltási vagy adatváltozási bejelentési tevékenységet három évig nem végez, akkor a horgászszövetség a horgászszövetségi szakrendszerben az adatai hozzáférését megszünteti.

(7) A (2) bekezdésben meghatározott adatok a horgászokmány hatályának lejáratától, illetve a horgászszövetségi szervezeti tagság vagy a halgazdálkodási vízterület nyilvántartásba vételének megszűnésétől számított öt évig, illetve pénzügyi bizonylatok esetében a tárgyi jogszabályban meghatározott időtartamig kezelhetők.

12/B. Az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga¶

38/C. § (1) Az állami horgászvizsga a horgászatra vonatkozó nemzeti jogszabályokban foglaltak alapvető ismeretét igazolja.

(2) Az állami horgászvizsgáztatást a horgászszövetség, illetve az általa horgászvizsgáztatásra feljogosított horgászszervezet vizsgabizottsága végzi.

(3) Az állami horgászvizsga díjmentes.

(4) Az állami horgászvizsgát a 10. életév betöltésétől lehet letenni.

(5) Az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy állami horgászvizsgára nem kötelezett.

(6) Az állami horgászvizsga letétele alól mentesül a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerint súlyos fogyatékosnak minősülő

• a) értelmi fogyatékos vagy autista személy, akinek a törvényes képviselője
• b) vak vagy gyengénlátó személy, aki

ezen állapotát igazoló okmányokat az állami horgászvizsga bizottság számára benyújtja.

38/D. § (1) Az állami halászvizsga a rekreációs halászatra vonatkozó nemzeti jogszabályokban foglaltak alapvető ismeretét igazolja.

(2) Az állami halászvizsgáztatást a halgazdálkodási hatóság végzi.

(3) Az állami halászvizsga díjköteles.

(4) Az állami halászvizsgát a 18. életév betöltésétől lehet letenni.

12/C. Az állami horgászokmányok¶

39. § (1) Az állami horgászokmányokat a horgászszövetség, a horgászszövetségi közfeladat-ellátásban közreműködő, kizárólagos horgászszövetségi tulajdonú gazdasági társaság, valamint a horgászszövetség által megbízott horgászszervezet adja ki.

(2) A feladatellátást a horgászszövetségi szakrendszer biztosítja. A horgászszövetségi szakrendszer működésének akadályozottsága alatt forgalmazási tevékenység nem végezhető.

(3) Az állami horgászokmányok elektronikus formában is kiadhatók.

(4) Az állami horgászjegyhez, a turista állami horgászjegyhez és az állami halászjegyhez fogási napló biztosítása is szükséges.

(5)

(6) Állami horgászokmány kizárólag a 62/C. § (4f) bekezdése szerinti, sikeres központi adatellenőrzés után adható ki. A Magyar Horgászkártya kiadásának évében az adatellenőrzés teljesítettnek tekinthető.

(7) Egy személynek egy okmánytípusból egy naptári évben csak egy adható ki, – horgász és halász fogási napló esetében az állami horgászjegy kiváltásakor egyénileg megválasztott, papíralapú vagy elektronikus formában –,

• a) a (12) és (13) bekezdés szerinti visszavonást követő új okmány kiadása,
• b) a (19) bekezdés szerinti pótlás, valamint
• c) a 40. § (3) bekezdése szerinti gyermekhorgász esetében a horgászegyesületi tagság évközi létesítése

kivételével.

(8) Érvényes állami horgászjegy birtokában turista horgászjegy, illetve turista horgászjegy birtokában állami horgászjegy vagy állami halászjegy nem váltható.

(9) A horgászokmányok át nem ruházhatók.

(10) Állami horgászokmány nem adható annak a személynek – a halgazdálkodási hatóság bírságot kiszabó határozatában megállapított eltiltás időtartamára –, akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki. A halgazdálkodási hatóság által megállapított eltiltás lejártát követően állami horgászokmány vagy halászati engedély csak akkor adható ki, amennyiben az igénylő a halvédelmi bírságot megfizette.

(11) A halgazdálkodási hatóság a feljogosított személynek a hivatásos halőr intézkedésével összefüggésben átadott állami horgászokmányát – a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági, a halászattal, horgászattal, továbbá hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési eljárás végleges, illetve jogerős befejezéséig, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig –

• a) papíralapú horgászokmány esetében visszatarthatja, és azt az eljárás eredményétől függően visszaadja vagy visszavonja;
• b) elektronikus horgászokmány esetében a horgászszövetség bevonásával inaktiválja, és azt az eljárás eredményétől függően újra aktiválja vagy érvényteleníti.

(12) Az állami horgászokmányt a halgazdálkodási hatóság véglegesen visszavonja attól a személytől,

• a) aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni vagy a 45. § (2) bekezdése szerinti módon igazolni és mulasztását a halgazdálkodási hatóságnál a helyszíni ellenőrzést követő 10 napon belül nem pótolja,
• b) akivel szemben halvédelmi bírságot, vagy más hatóság által megállapított, a hal fogására irányuló tevékenységgel kapcsolatosan megállapított szankciót szabtak ki,
• c) akinek a horgászattal, a halászattal vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították, kivéve, ha a büntetés jogkövetkezményei alól már mentesült,
• d) aki tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon halászik vagy horgászik.

(13) Attól a személytől, aki egy időben több állami horgászokmánnyal, illetve halászati engedéllyel is rendelkezik, a (12) bekezdésben felsorolt esetekben minden horgászokmányt és halászati engedélyt vissza kell vonni.

(14) A Magyar Horgászkártyára a (10)–(13) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak.

(15) A (10) bekezdés szerinti eltiltás időtartama három hónaptól három évig terjedhet. Az eltiltás időtartamát a halgazdálkodási hatóság az eset összes körülményére – így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre – tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot vagy eltiltást megállapító határozatban.

(16) Az állami horgászokmány 56. § (7) bekezdés e) pontja szerinti elvétele tényéről a halgazdálkodási hatóság értesíti a horgászszövetséget.

(17) A horgászszövetség az állami horgászokmány elvételének tényét az eljárás lezárásáig a horgászszövetségi szakrendszerben a cselekmény leírása nélkül, jelöléssel rögzíti. Az eljárás lezárásáig új okmány az eljárás alá vont személy részére nem adható ki.

(18) A papíralapú állami horgászokmány megsemmisülését vagy elvesztését annak jogosultja 3 napon belül köteles bejelenteni

• a) a horgászszövetség által a forgalmazással megbízott horgászszervezet azon forgalmazási pontján, ahol számára az okmány kiadásra került, vagy
• b) ha az a) pontban meghatározott helyen az állami horgászokmány forgalmazása megszűnt, a horgászszövetségnek.

(19) A horgászszövetség vagy a forgalmazással megbízott horgászszervezet a megsemmisült vagy elveszett okmányt a jogosult kérelmére pótolja.

(20) Az állami horgászokmányok – a 40. § (4) bekezdése és a 41. § (3) bekezdése szerinti megfizetés alóli mentesítés hatálya alá eső személyek okmányai, valamint az elektronikus és a turista horgász fogási napló kivételével – díj ellenében válthatóak, ideértve a pótlásuk esetét is.

39/A. § (1) A 38/B. § szerinti nyilvántartásba vételt és az ezt igazoló horgászszövetségi azonosító szám kiadását a horgászszövetségi szakrendszer, valamint a Magyar Horgászkártya igazolja.

(2) A Magyar Horgászkártyát a horgászszövetség adja ki. A Magyar Horgászkártya megléte – a gyermekhorgász, az egyesületi tagságot nem létesítő külföldi horgász, valamint a turista állami horgászjeggyel horgászó személy kivételével – előfeltétele a további horgászokmányok kiváltásának.

(3) Magyar Horgászkártyát a 40. § (3) bekezdésében meghatározott gyermekhorgász részére a horgászszövetségi szakrendszerben nyilvántartott horgász kísérő igényelhet.

(4) A Magyar Horgászkártya megsemmisülését vagy elvesztését annak jogosultja haladéktalanul köteles bejelenteni

• a) online igénylés esetén a horgászszövetségi szakrendszeren keresztül a horgászszövetségnek,
• b) helyszíni megjelenéssel történő igénylés esetén a horgászszövetség által a regisztrációval és állami horgászokmány forgalmazással megbízott horgászszervezet azon forgalmazási pontján, ahol számára a kártya igénylésre került, vagy
• c) ha a b) pontban meghatározott helyen a regisztráció és az állami horgászokmány forgalmazása megszűnt, a horgászszövetségnek.

(5) A Magyar Horgászkártyát plasztikalapon és emellett – az érvényes igényléssel egyidejűleg – elektronikus formában kell kiadni.

40. § (1) Az állami horgászjegy horgászatra jogosít, amelynek rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. A horgászszövetség által kiadott országos horgászati rend a horgászszövetség tagszervezetei számára kötelező.

(2) Állami horgászjegyet és horgász fogási naplót – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az a természetes személy válthat, aki rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászegyesületi tagságát igazolja. A horgász az állami horgászvizsga letételét a horgászszövetségi szakrendszerbe feltöltött állami horgászvizsga bizonyítvánnyal igazolja. Magyar állampolgársággal és lakóhellyel, valamint magyar állami horgászvizsgával nem rendelkező természetes személy más országban kiállított horgászati okirat vagy okmány bemutatásával is jogosult az állami horgászjegy és a horgász fogási napló kiváltására.

(3) Állami horgászjegy és horgász fogási napló hároméves kortól – az adott év december 31. napjáig – a tizenötödik életévét be nem töltött személy részére horgászvizsga és horgászegyesületi tagság hiányában is kiadható.

(4) Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól

• a) a 70. életévét betöltött,
• b) a (3) bekezdésben meghatározott, horgászegyesületi tagsággal nem rendelkező, gyermekhorgásznak minősülő,
• c) a 38/C. § (6) bekezdése szerinti, állapotát az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon igazoló,
• d) a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerint súlyos fogyatékosnak minősülő, állapotát az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon igazoló mozgásszervi vagy hallási fogyatékos

személy.

40/A. § (1) A turista állami horgászjegy korlátozott horgászatra jogosít, amelynek rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(2) Turista állami horgászjegyet és a hozzá tartozó horgász fogási naplót az a nyilvántartott természetes személy válthat ki, aki a 15. életévét betöltötte, valamint az alapvető szabály- és fajismeret elsajátítását igazolja.

(3) A turista állami horgászjegyet egy személy évente egy alkalommal válthatja ki.

41. § (1) Az állami halászjegy rekreációs célú halászatra jogosít, amelynek rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. A horgászszövetség által kiadott országos halászati rend a horgászszövetség tagszervezetei számára kötelező.

(2) Állami halászjegyet és halász fogási naplót az a természetes személy válthat ki, aki 18. életévét betöltötte, rendelkezik állami halászvizsgával vagy korábbi érvényes állami halászjegyét bemutatja, horgászegyesületi vagy rekreációs halászegyesületi tagságát igazolja. Nem kell halászvizsgát tennie annak, aki halász szakmunkás-képesítéssel, valamint felsőfokú halgazdálkodási, halászati szakirányú végzettséggel rendelkezik.

(3) Mentesül az állami halászjegy díjának megfizetése alól a 70. életévét betöltött személy.

42. §¶

43. §¶

13. A területi jegy és a kiegészítő jegy¶

44. § (1) A halgazdálkodásra jogosult területi jegy adásával a feljogosított személy részére horgászati vagy rekreációs halászati lehetőséget biztosíthat. Területi jegyet két vagy több halgazdálkodásra jogosult együttesen is kiadhat.

(1a) A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre kiadott területi jegy térbeli, időbeli vagy halfogási módszerre, lehetőségre vonatkozó kiterjesztése céljából a halgazdálkodásra jogosult kiegészítő jegyet adhat ki. A kiegészítő jegy kizárólag az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre kiadott területi jeggyel együtt érvényes.

(2) Területi jegy csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható ki.

(3) A területi jegy csak

• a) állami halászjeggyel és fogási naplóval,
• b) állami horgászjeggyel és fogási naplóval, vagy
• c) turista állami horgászjeggyel és fogási naplóval

együtt jogosít halászatra vagy horgászatra.

(4) A területi jegyen vagy a területi jegy elidegeníthetetlen mellékleteként kiadott helyi horgászrendben, illetve a területi jegyen meghatározott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó helyi horgászrendi kivonatban a halgazdálkodásra jogosultnak fel kell tüntetnie a halgazdálkodási tervében a hatóság által elrendelt vagy a halgazdálkodásra jogosult által meghatározott korlátozásokat, amelyek betartása a feljogosított személy számára kötelező. A területi jegy részletes tartalmi követelményeit – ideértve különösen a hatályossági időszakot, horgászati módszereket, személyi feltételeket – az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(4a) A horgászszövetség nyilvántartja és honlapján közzéteszi a horgászszervezetek által kiadható területi jegyek jogosultsági típusait.

(5) A halgazdálkodásra jogosult a feljogosított személytől a hivatásos halőr intézkedésével összefüggésben átadott területi jegyet a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági, a halászattal, horgászattal, továbbá hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési eljárás végleges, illetve jogerős befejezéséig, illetve a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig visszatarthatja, és azt az eljárás eredményétől függően visszaadja vagy visszavonja.

(5a) A halgazdálkodásra jogosult a helyi horgászrendben meghatározott szabályokat bizonyítottan megsértőtől a helyi horgászrendben előzetesen meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évre a területi jegy kiadását megtagadhatja.

(6) A halgazdálkodásra jogosult köteles nyilvántartást vezetni az általa kiadott területi jegyekről, továbbá köteles

• a) a halgazdálkodási hatóságnak és
• b) – a (6a) bekezdés a) pontjában foglalt adatok kivételével – a tagszervezeti, speciális jogállású tagi vagy tagszervezeti tagi jogviszonya esetén, a horgászok és a horgász egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezetnek

a nyilvántartásba való betekintést lehetővé tenni és a nyilvántartásból adatot szolgáltatni.

(6a) A (6) bekezdés szerinti területi jegy nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

• a) a területi jeggyel rendelkező személy családi és utóneve, a nyilvántartásba vétele során a horgászszövetség által képzett azonosító száma;
• b) a területi jeggyel rendelkező személy állami horgászjegyének, turista állami horgászjegyének vagy állami halászjegyének száma, amelyhez a területi jegy kiadásra került;
• c) a területi jegy sorszáma;
• d) a területi jegy váltásának időpontja az év, hónap, nap, óra, perc megadásával;
• e) a területi jeggyel érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek megnevezése, víztérkódja;
• f) a területi jegy érvényességének időtartama.

(7) A halgazdálkodási hatóság a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a jogosult halgazdálkodási tevékenysége szabályszerűségének, valamint a halászat és horgászat rendje betartásának ellenőrzése céljából, az ellenőrzéstől vagy adatszolgáltatástól számított öt évig kezelheti.

(8) A horgászszövetség a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a közfeladatai ellátása céljából, az adatszolgáltatástól számított három évig kezelheti.

14. A horgászat és a halászat rendje¶

45. § (1) A halfogási tevékenységet végző személy a horgászhelyen köteles magánál tartani

• a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott
• aa) ökológiai célú halászat, bemutatási célú halászat, illetve más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtése esetén a halászati engedélyt, a halász fogási naplót és a fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt,
• ab) horgászat esetén a Magyar Horgászkártyát, az állami horgászjegyet, területi jegyet és a horgász fogási naplót,
• ac) turista horgászat esetén a turista állami horgászjegyet, területi jegyet és a horgász fogási naplót,
• ad) rekreációs célú halászat esetén a Magyar Horgászkártyát, az állami halászjegyet, a területi jegyet és a halász fogási naplót;
• b) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott horgászat esetén az állami horgászjegyet és a fogási naplót, továbbá
• c) a haltermelési létesítményen folytatott horgászat során
• ca) horgászszervezet általi hasznosítás esetén az a) pont ab) vagy ac) alpontja szerinti horgászokmányokat;
• cb) a ca) alponttól eltérő hasznosítás esetén az állami horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet

és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a mezőőr, a természetvédelmi őr, az állami halőr, a hivatásos halőr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.

(2) A horgászszövetségi szakrendszeren keresztül, elektronikus formában kiadott horgászokmányok esetében a halfogásra irányuló tevékenység jogosultságának igazolását az érintett személy a horgászhelyen és a horgászat teljes ideje alatt – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – mobil eszközén keresztül, a horgász applikáció alkalmazásával biztosíthatja.

(3) A horgászokmányok csak személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal együttesen jogosítják az okmányok birtokosát halfogásra.

(4) Halgazdálkodási vízterületen az (1) és (2) bekezdés szerinti halászati és horgászokmányok, valamint fogási napló vezetése nélkül történő halfogás, az arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan horgászatnak vagy jogosulatlan halászatnak minősül.

(5) A 15. életévét be nem töltött gyermekekkel végzett bemutatási célú horgászat esetében az (1)–(4) bekezdésekben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(6) Horgászat és rekreációs célú halászat egy feljogosított személy által egy időben nem végezhető.

(7) A gyermekhorgásznak minősülő személy a 18. életévét betöltött személy folyamatos jelenlétében horgászhat.

(8) A turista horgásznak minősülő személy nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen nem horgászhat.

(9) Az állami horgászvizsga letétele alól mentesített, horgászokmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos vagy autista személy kizárólag a 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében horgászhat.

46. § (1) Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve fogási mód alkalmazása, amely a halállományt vagy annak élőhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti.

(2) Halgazdálkodási vízterületen az adott élőhelyen előforduló halfajok fajlagos tilalmi idejével egyező naptári időszakban tilos minden olyan halászeszköz alkalmazása, amelynél nem biztosítható a fajlagos tilalommal érintett egyedek kíméletes visszaengedése.

(3) Halgazdálkodási vízterületen tilos olyan halfogó eszköz vagy készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely az aktuális vízállás esetén a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók mederszelvényének felénél többet hossz- vagy keresztirányban elzár.

(4) Halgazdálkodási vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnak minősül

• a) a hal fogásához olyan eszköz használata, valamint halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján történő birtoklása, amelynek működése az elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásán alapul,
• b) mérgező vagy kábító hatású anyag alkalmazása,
• c) robbanóanyag alkalmazása,
• d) szúrószerszám alkalmazása,
• e) búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata,
• f) gereblyézés alkalmazása,
• g) hurokvető halászati módszer alkalmazása; sorhoroggal, fenékhoroggal, csapóhoroggal történő vagy rugó elven működő önakasztós halfogási módszer alkalmazása,
• h) a 2. § 21. pontja szerinti nyakzó háló alkalmazása,
• i) a (2) és (3) bekezdésben foglalt tilalom megsértése, valamint
• j) az a)–h) pontban foglalt tevékenység megkísérlése.

(4a) A (4) bekezdésben foglalt tilalmak – az a) és h)–j) pontok kivételével – a haltermelési létesítményre is vonatkoznak.

(5) Kivételt képez a (4) bekezdés a) pontja alól, ha a miniszter egyenáramú elektromos eszköz használatával történő halfogási tevékenység végzésére engedélyt ad.

(6) Az (5) bekezdés szerinti engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személynek adható meg.

(7) Az (5) és (6) bekezdés szerint engedélyezett halfogási tevékenység a miniszternél nyilvántartott, minősítési-üzembehelyezési vizsgával rendelkező, kétévenkénti elektromos érintésvédelmi felülvizsgálattal megfelelőnek nyilvánított egyenáramú elektromos eszközzel végezhető.

(7a) Az (5) bekezdés szerinti engedélyt kérelmező a (7b) bekezdésben foglalt adatokat – az egyenáramú elektromos eszköz megfelelőségét igazoló minősítési-üzembehelyezési vizsgát és az érvényes elektromos érintésvédelmi felülvizsgálati vizsgát igazoló irat egyidejű benyújtásával – köteles a halgazdálkodási hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

(7b) A (7) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

• a) a kérelmező nevét és címét;
• b) az egyenáramú elektromos eszköz tulajdonosának nevét és címét;
• c) az egyenáramú elektromos eszköz gyártmányát, típusát, gyártási számát;
• d) az egyenáramú elektromos eszköz minősítési-üzembehelyezési vizsgájának helyét és időpontját;
• e) az egyenáramú elektromos eszköz elektromos érintésvédelmi felülvizsgálat helyét és időpontját;
• f) az egyenáramú elektromos eszköz nyilvántartásba vételi határozat iktatószámát.

(7c) Az (5) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező a (7b) bekezdésben meghatározott adatokban történt változást haladéktalanul, de legkésőbb az adatváltozás bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenti a miniszternek.

(7d) A halgazdálkodási hatóság az elektromos érintésvédelmi felülvizsgálattal nem megfelelőnek nyilvánított, üzemen kívül helyezett, elveszett, megsemmisült vagy elkobzott elektromos eszközt törli a nyilvántartásból. Az elektromos eszköz soron következő elektromos érintésvédelmi felülvizsgálata – a sikertelenség kivételével – a nyilvántartást nem érinti.

(8) A miniszter az (5) bekezdés szerinti halfogási engedélyt a 62. § szerinti, halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testület véleményének figyelembevételével adja ki. Az így kiadott engedély alapján végzett halfogási tevékenységről az érintett halgazdálkodásra jogosultat tájékoztatni kell.

47. § (1) A 46. § (2) és (3) bekezdésében foglalt tilalom alóli felmentést a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult kérelmére adhatja meg a 8. § (1) és a 10. § (3) bekezdés szerinti célokat szolgáló intézkedések, vagy tudományos kutatás megvalósításához, vagy a 16. § (6) bekezdése szerinti halgazdálkodási vízterületen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felmentés, illetve a 46. § (5) bekezdés szerinti engedély – közösségi jelentőségi halfajok esetében a 16. § előírásainak figyelembevételével – a következő okokból adható meg:

• a) kutatási vagy oktatási célból,
• b) keltetőházi szaporításhoz szükséges törzsállomány begyűjtése,
• c) ártéren végzett halállomány- és halivadékmentés,
• d) rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászás,
• e) tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése, vagy
• f) természetvédelmi célú beavatkozás szükségessége,
• g) állatkerti, édesvízi akváriumi, illetve kiállítási élőállat-bemutató céljából,
• h) folyóvíz hosszirányú átjárhatóságának akadályozottsága esetén a halállomány áttelepítéséhez szükséges befogási célból.

(3) A 46. § (4) bekezdés h) pontja szerinti eszköz nem minősül tiltott halfogási eszköznek és módnak, amennyiben a 10. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósításához, vagy tudományos kutatás, valamint a halállományok felmérése céljából alkalmazzák.

(4) A 46. § (5) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem kizárólag elektronikusan nyújtható be a miniszternek.

(5) A horgászszövetség által – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon – kialakított, a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott országos versenyszabályzatok alapján tartott sportesemény a 16. § (1) bekezdésében foglalt engedély hiányában is megtartható. A sporteseményt annak megtartása előtt 8 nappal be kell jelenteni a halgazdálkodási hatóságnál és a horgászszövetségnél.

15. A halgazdálkodás tervszerűsége¶

48. § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a halgazdálkodásra jogosult a halállomány és élőhelyének megújulása érdekében köteles az élőhelyre jellemző fajú évenkénti állománypótlás mellett oly módon gazdálkodni, hogy az élőhelynek megfelelő korú és méretű halállomány tartósan fennmaradjon.

49. § (1) A halgazdálkodásra jogosult köteles halgazdálkodási tervet készíteni minden olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre, amelyre nézve területi jegyet ad ki, vagy amelyen horgászati célú haltermelést végez. A halgazdálkodási tervet a halgazdálkodási hatóság hagyja jóvá.

(1a) A halgazdálkodási terv legfeljebb a haszonbérleti szerződés érvényességének utolsó napjáig szóló időszakra hagyható jóvá.

(2) Ha a halgazdálkodási terv jóváhagyását követően a halállomány vagy a hal élőhelyének állapotában bekövetkezett jelentős változás miatt szükséges, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult által benyújtott halgazdálkodási terv módosítását jóváhagyja, vagy a halgazdálkodási tervet hivatalból módosítja.

(2a) A halgazdálkodási terv évenkénti haltelepítés tervezett minimális mennyiségére vonatkozó adatok tekintetében a halgazdálkodási terv módosításában foglaltakat igazolt elháríthatatlan külső ok esetén az érintett évekre vonatkozóan úgy kell alkalmazni, hogy az évenkénti módosítás a halgazdálkodási terv teljes időszakára előírt mennyiséget is azonos mértékben módosítja.

(3) A halgazdálkodási terv tartalmazza

• a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület azonosító adatait, a halgazdálkodásra jogosult nevét, lakcímét vagy székhelyét,
• b) a vízterületen tervezett halgazdálkodást és más, halgazdálkodással összefüggő hasznosítási célokat,
• c)
• d) az évenkénti haltelepítés tervezett minimális mennyiségére vonatkozó adatokat, halfaj és korosztály szerinti megosztásban,
• e) a víz minőségének és a halállományok védelmét célzó intézkedéseket, beleértve a hal etetését vagy takarmányozását is,
• f) a halgazdálkodás érdekében a vízinövényzet és a víziállat-állomány fenntartására tervezett intézkedéseket, valamint a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölésére tervezett intézkedéseket,
• g) az invazív, nem őshonos halfajok visszaszorítására vonatkozó intézkedési tervet,
• h) a halállomány őrzésének módját, a hivatásos halőrök és a társadalmi halőrök minimális létszámát,
• i)
• j) a helyi horgászrend azon rendelkezéseit, amelyek – ha erre jogszabály lehetőséget ad – a jogszabályban meghatározott korlátozásokat enyhítik,
• k)

(4) Halgazdálkodási tevékenység csak a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv alapján, a halgazdálkodásra jogosult által folytatható.

49/A. § (1) A 24. § (2) bekezdése, valamint a 26. § (2) bekezdése szerinti alhaszonbérbe adás esetén a haszonbérlőt nem terheli halgazdálkodási terv készítési kötelezettség, amennyiben az alhaszonbérbe adás a haszonbérleti szerződés hatálybalépésének napjától számított 60 napon belül megvalósul, ebben az esetben a halgazdálkodási terv készítési kötelezettség az alhaszonbérlőt terheli. E rendelkezés a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halőrzését nem érinti, annak működését biztosítani kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, a haszonbérleti szerződés és az alhaszonbérleti szerződés hatálybalépése közötti legfeljebb 60 napos időtartam alatt az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység – a haszonbérlő hozzájárulásával – a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó szabályok szerint végezhető.

50. § A 200 hektárnál nagyobb összes kiterjedésű nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel rendelkező halgazdálkodásra jogosultnak az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkező személyt kell foglalkoztatnia.

51. § (1) A veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajokat a miniszter rendeletben határozza meg. E halfajok hasznosítása a halgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett országos fajmegőrzési tervek figyelembevételével végezhető.

(2) Az egymással összefüggő halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítását a miniszter által rendeletben kiadott többéves halgazdálkodási kezelési tervek alapján kell tervezni.

16. Halgazdálkodási adatok szolgáltatása és gyűjtése¶

52. § (1) A halgazdálkodásra jogosult – e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – minden tervezett haltelepítését köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak, valamint a horgászszövetségnek, majd a ténylegesen kihelyezett halmennyiségekről bejelentésben köteles beszámolni.

(2) A halgazdálkodási hatóság a haltelepítéseket a helyszínen ellenőrizheti, a dokumentumokba betekinthet.

(2a) A horgászszövetség a tagjának vagy a horgászati célú halgazdálkodást folytató tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek esetében a haltelepítéseket a helyszínen ellenőrizheti, a dokumentumokba betekinthet, amelynek szabályait belső szabályzatban kell meghatározni.

(3) A halgazdálkodási hatóság a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során észlelt súlyos szabálytalanság esetén

• a) állatjóléti,
• b) állategészségügyi, vagy
• c) természetvédelmi

érdekből a telepítést megtilthatja, felfüggesztheti, a nem engedélyezett telepítő anyagot elkobozhatja.

(4)

53. § (1) A halgazdálkodási hatóság a halászati engedéllyel, a horgászszövetség az állami horgászjeggyel, az állami halászjeggyel, valamint a turista állami horgászjeggyel rendelkezők számára az engedéllyel vagy jeggyel együtt fogási naplót ad ki.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a papíralapú fogási napló választási lehetőségének biztosítása esetén az elektronikus állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, illetve állami halászjegy külön sorszámozott okmányként is kiadható.

(2) A halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a kifogott halmennyiségről fogási naplót köteles vezetni és évente egyszer leadni. A leadott fogási naplók összesítő rovatában szereplő zsákmányadatokat nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenként összesítik a leadási helyen. A halgazdálkodási hatóság látja el halász fogási naplóval a halászati engedélyt kérelmezőket, akiknek a fogási naplójukat a halgazdálkodásra jogosultnál kell leadniuk. Az állami halászjegyet, állami horgászjegyet és a turista állami horgászjegyet kibocsátó horgászszövetség, illetve a horgászszervezeti forgalmazók látják el az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel és a turista állami horgászjeggyel rendelkezőket fogási naplóval, amelyet az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint kell leadni.

(3) A halászati engedéllyel rendelkező személy a fogási tanúsítványait, és a fogási naplóját negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig köteles bemutatni a halgazdálkodási hatóságnak, amely azokat ellenőrzi, adattartalmát rögzíti.

(4) A halgazdálkodásra jogosult évente köteles az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott tartalommal a fogásokról jelentést készíteni a halgazdálkodási hatóságnak.

54. § (1) A miniszter a halállomány állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek, a halgazdálkodás folyamatainak és tendenciáinak figyelemmel kísérése és elemzése, valamint a halállomány és a hal élőhelyének védelme érdekében szükséges intézkedések megalapozása érdekében Országos Halgazdálkodási Adattárat (a továbbiakban: Adattár) létesít és működtet.

(2) A miniszter az Adattár működtetésével kapcsolatos feladatokat miniszteri rendeletben kijelölt szerv útján látja el.

(3) Az Adattár részét képezik

• a) a halgazdálkodási vízterületek és a halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása,
• b) a hivatásos halőrök és társadalmi halőrök nyilvántartása,
• c) a halgazdálkodási terv kötelező telepítési mennyiségeire vonatkozó adatok,
• d) a halgazdálkodási terv szerint, valamint az azon felül felett telepített halmennyiség adatai,
• e) a kiadott halászati engedélyek és engedélyesek adatai, a kiadott fogási tanúsítvány tömbök adatai,
• f) a halászati engedély, állami halászjegy, illetve állami horgászjegy alapján végzett halfogások adatai,
• g) a 38/A. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás adatai.
• h) a haltartó tenyészeteknek a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló miniszteri rendelet szerinti Országos Adatbázisban nyilvántartott adatai.

(4) Az Adattár működtetése céljából:

• a) a halgazdálkodási hatóság a (3) bekezdés a)–e) pontja,
• b) a horgászszövetség és a halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetek a leadott fogási naplók nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti és azon belül halfaj és horgásznapok szerinti összesített adatai, és
• c) a horgászszövetség és a halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetek a leadott állami halászjegyes fogási naplók, a halgazdálkodási hatóság pedig a leadott halászati engedélyes fogási naplók nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti és azon belül halfaj szerinti összesített adatai

tekintetében adatot szolgáltat.

(5) Az Adattár

• a) (3) bekezdés a) pontja szerinti adatainak a közérdekű adatok körén kívül eső adatai közérdekből nyilvános adatnak minősülnek,
• b) halgazdálkodási vízterületek elhelyezkedésére vonatkozó, továbbá éves haltelepítési és fogási adatai nyilvánosságra hozandó közérdekű adatok,
• c) (3) bekezdés b) pontjában szereplő adatai jog vagy jogos érdek érvényesítése érdekében igényelhetők,
• d) a)–c) pontban nem említett adatai közérdekű adatnak minősülnek.

(6) Az Adattár adataihoz közvetlen hozzáféréssel rendelkezik

• a) az Adattár működtetésére kijelölt szerv az adatok teljes köre,
• b) a halgazdálkodási hatóság az adatok teljes köre,
• c) a horgászszövetség a közfeladat-ellátását érintő adatok, és
• d) a halgazdálkodásra jogosult a gazdálkodása alatt lévő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó adatok

tekintetében.

(7) Az Adattár e törvény szerinti nyilvántartásokban is szereplő adatai az egyes nyilvántartásoknál meghatározott ideig, nyilvántartásokban nem szereplő adatai korlátlan ideig kezelhetők.

(8) A miniszter az Adattár adatainak értékelése alapján évenként tájékoztatót tesz közzé a természetes vízi halgazdálkodás helyzetéről.

(9) Az Adattárból való egyes adatszolgáltatásokért miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(10) Az Adattárban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók.

55. § Tudományos kutatás, valamint a halállományok felmérése és megőrzése céljából a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint kutatási célú halfogási engedélyt adhat ki. Az így kiadott engedély alapján végzett halfogási tevékenységről az érintett halgazdálkodásra jogosultat tájékoztatni kell.

17. A halőrzés¶

56. § (1) A halgazdálkodásra jogosult köteles a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományát és élőhelyét őrizni vagy őrzéséről – hivatásos vagy társadalmi halőr útján – gondoskodni. Hivatásos halőr halastavon is foglalkoztatható. Hivatásos halőrt a halgazdálkodásra jogosult megbízása alapján a horgászszövetség, valamint több halgazdálkodásra jogosult közösen is foglalkoztathat. A hivatásos halőr feladatainak ellátásával a mezei őrszolgálat is megbízható.

(1a) A horgászszövetség által foglalkoztatott hivatásos halőr illetékessége a horgászszövetség által hasznosított nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen túl a horgászszövetség szervezeti rendszerébe tartozó valamennyi horgászszervezet, a horgászszövetség tagszervezete által foglalkoztatott hivatásos halőr illetékessége a tagszervezet által hasznosított nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen túl a tagszervezet szervezeti rendszerébe tartozó valamennyi horgászszervezet által hasznosított nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre kiterjed.

(2) A hivatásos halőr a halgazdálkodási hatóságnál – a halászattal és a horgászattal kapcsolatos ismeretekből, a halgazdálkodás és a halvédelem, a halőrzés, a mezei őrszolgálattal, valamint a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéből – hivatásos halőri vizsgát köteles tenni. A hivatásos halőr az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott vizsgát a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló rendeletben kijelölt szerv előtt köteles letenni. A hivatásos halőr a halgazdálkodási hatóságnál az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz.

(2a) A (2) bekezdés szerinti hivatásos halőri vizsga érvényességét a hivatásos halőr működési helyének, illetve illetékességének megváltozása nem érinti.

(3) A hivatásos halőrnek az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel és egyenruhával kell rendelkeznie, valamint az alkalmazási feltételeknek meg kell felelnie.

(4) A halőrzés módját, továbbá a hivatásos halőr foglalkoztatását vagy annak megszűnését a horgászszövetség, illetve a halgazdálkodásra jogosult köteles a halgazdálkodási hatóságnál nyilvántartásba vétel, illetve nyilvántartásból való törlés céljából haladéktalanul bejelenteni.

(4a) A halgazdálkodási hatóság a nyilvántartásából törli azt a halőrt, akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki, vagy aki a halőri tevékenységre vonatkozó szabályokat megsérti.

(4b) A halgazdálkodási hatóság határozatában meghatározza annak időtartamát, hogy a (4a) bekezdés alapján törölt halőr meddig nem vehető ismételten nyilvántartásba.

(5) A hivatásos halőr működési területét a megbízó határozza meg, amelyet köteles a halgazdálkodási hatóság felé bejelenteni. A hivatásos halőr jogosult a működési területén kívüli nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen is eljárni.

(6) Állami halőr az e törvényben foglalt hivatásos halőr intézkedési jogosultságaival rendelkező olyan személy, aki

• a) feladat- és hatáskörében országos illetékességgel eljárhat, és
• b) a hal származását bármely természetes vagy jogi személynél – beleértve a hal forgalmazásával, fuvarozásával, étkezési célú feldolgozásával és értékesítésével foglalkozókat is – ellenőrizheti, valamint a tevékenység végzésének helyére beléphet.
• c)

(7) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott hivatásos halőr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult:

• a) azt a személyt, aki halgazdálkodási vízterületen, haltermelési létesítményen, vagy azok partján halászik, horgászik, halfogásra alkalmas állapotban lévő halászeszközzel vagy horgászkészséggel tartózkodik, illetve egyéb, hal fogására irányuló tevékenységet végez, valamint más hasznos víziállatot gyűjt, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és a horgászokmányok vagy halászati engedély bemutatására felszólítani,
• b) a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a jogosultság hiányában kifogott, illetve birtokolt halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani,
• c) a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint elvenni,
• d) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet vagy helyi halászrendet megsértő személytől a területi jegyet elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni,
• e) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászokmányt elvenni attól a személytől vagy elektronikus kiadású forma esetén intézkedni annak ideiglenes inaktiválásáról annak a személynek az esetében, aki
• ea) tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon horgászik vagy halászik, ideértve a megengedettnél több horgászkészség vagy halászeszköz használatát,
• eb) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik,
• ec) kíméleti területen horgászik vagy halászik,
• ed) tilalmi időszakban a tilalom alá eső hal egyedét kifogja,
• ee) védett hal egyedét kifogja,
• ef) általános tilalmi időben horgászik vagy halászik,
• eg) a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi, vagy
• eh) a fogási naplóba rögzítendő fogás bejegyzését elmulasztja,
• f) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, illetve a helyi horgászrendben foglaltnál nagyobb testhosszúságú, a vízpartról élve elszállítani megkísérelt halat abba a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületbe visszaengedni, amelyből a halat kifogták, vagy e lehetőség hiányában elismervény ellenében elvenni és gyorsan, kíméletesen leölni.

(7a) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott hivatásos halőr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a haltermelési létesítményen és annak partján jogosult:

• a) azt a személyt, aki a haltermelési létesítményen, annak partján horgászik, a horgászokmányok bemutatására felszólítani,
• b) a horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a jogosultság hiányában kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani,
• c) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet elvenni attól a személytől, aki
• ca) tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon horgászik vagy halászik, vagy
• cb) védett hal egyedét kifogja.

(7b) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a hivatásos halőr jogosult a (7) és (7a) bekezdésben foglalt intézkedése keretében megismert személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig.

(7c) A hivatásos halőr feladatteljesítése során az árvízvédelmi töltést – beleértve a forgalomtól elzárt területeket is – engedély nélkül használhatja.

(8) A hivatásos halőrök felügyeletét a halgazdálkodási hatóság – a rendőrséggel együtt – látja el.

(9) Az állami halőrökről, hivatásos halőrökről és a társadalmi halőrökről a halgazdálkodási hatóság – az alkalmazási követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, a szolgálati igazolványok hitelességének és a hivatásos halőr vagy társadalmi halőr azonosításának céljából – nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza az állami halőr, a hivatásos halőr és a társadalmi halőr

• a) nyilvántartásba vételének időpontját;
• b) családi és utónevét;
• c) anyja leánykori családi és utónevét;
• d) születési helyét, idejét;
• e) lakóhelyét;
• f) eskütételének időpontját, esküokmányának számát;
• g) szolgálati igazolványa, jelvénye számát;
• h) vizsgáinak időpontját és vizsgabizonyítványának sorszámát;
• i) működési helyét, a halgazdálkodási vízterület kódját;
• j) munkáltatójának, illetve megbízójának megnevezését és címét;
• k) alkalmazási jogviszonyának típusát;
• l) foglalkoztatásának, megbízásának kezdő, illetve befejező időpontját.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (9) bekezdés a) és f)–i) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(11) A hivatásos halőrök hatósági nyilvántartására, vizsgakövetelményeire, továbbképzésére és működésére vonatkozó részletes szabályokat az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott rendelet és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(12) A (9) és (11) bekezdésben meghatározott adatkezelők a nyilvántartás adatait a szolgálati igazolvány visszavonását követő 3 hónapig kezelik.

(13) A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve alkalmazásában álló állami halőr a jogellenes halgazdálkodási tevékenység felderítése érdekében próbavásárlást végezhet. A próbavásárláshoz az állami halőr közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő halgazdálkodási hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő nevét, továbbá azt, hogy mely forgalmazónál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt. A közreműködő személyre a halgazdálkodási hatóság ügyintézőjére vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.

(14) Próbavásárlás esetén az állami halőr az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás befejezésekor igazolja, ezzel egyidejűleg a forgalmazó képviseletében eljáró személy a termék visszavétele mellett köteles a vételárat visszatéríteni. Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a termék károsodik, részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnek minősül.

(15) A hivatásos halőr által alkalmazott intézkedések és kényszerítő eszközök jelentésére és kivizsgálásnak rendjére, a panasz benyújtására és elbírálására az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

56/A. § (1) A hivatásos halőr a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományának és élőhelyének őrzése érdekében az 56. § (7) bekezdés szerinti tevékenysége során a kép-, video-, illetve hangrögzítő készüléket a következő feltételek együttes fennállása esetén üzemeltetheti:

• a) a kép-, video-, illetve hangfelvétel rögzítése a jogsértő cselekmények megelőzését vagy bizonyítását szolgálja,
• b) a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek felhasználása, nem érhető el,
• c) a készülék alkalmazása az a) pontban meghatározott célok eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan korlátozásával.

(2) Az (1) bekezdés alapján rögzített felvételhez – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag a hivatásos halőr, a halgazdálkodásra jogosult és a halgazdálkodási hatóság férhet hozzá, az más részére nem továbbítható.

(3) Az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt tárolni kell abból a célból, hogy az a rögzítés helyszínén elkövetett jogsértő cselekmény miatt indult eljárásban bizonyítékul felhasználható legyen. A megismert adatokat és a felvételeket a hivatásos halőr, a halgazdálkodásra jogosult és az eljáró halgazdálkodási hatóság 5 évig kezeli, ezt követően a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell úgy, hogy az többé ne legyen helyreállítható.

(4) Bíróság vagy más hatóság törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából előterjesztett, az (1) bekezdés alapján rögzített felvétel megismerésére irányuló megkeresésére a rögzített felvétel másolatát a megkereső szerv számára haladéktalanul meg kell küldeni.

57. § (1) A halgazdálkodásra jogosult kérelmére – ha a halőrzés és a halállomány-védelem biztosítása érdekében indokolt – a halgazdálkodási hatóság az illetékességi területén társadalmi halőröket bíz meg.

(2) Társadalmi halőr az a büntetlen előéletű személy lehet, aki

• a) a halgazdálkodási hatóságnál díj ellenében hivatásos halőri vizsgát és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tett, és
• b) a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal rendelkezik.

(2a) A (2) bekezdés a) pontja szerinti hivatásos halőri vizsga érvényességét a társadalmi halőr működési helyének megváltozása nem érinti. Az a társadalmi halőr, aki az 56. § (2) bekezdés szerinti hivatásos halőri vizsgával rendelkezik, a (2) bekezdés a) pontjában előírt hivatásos halőri vizsga letételére nem köteles.

(3)

(4) A társadalmi halőr jogosult

• a) a horgászokmányok és halászati engedélyek ellenőrzésére és a 45. § (1) bekezdése alapján azok átvételére,
• b) halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a horgászokmányok vagy halászati engedélyek visszatartására a hivatásos halőrnek történő átadásáig, illetve bűncselekményre vagy szabálysértésre utaló körülmény esetén a horgászokmányok vagy halászati engedélyek visszatartására a hivatásos halőr vagy a rendőrség megérkezéséig,
• c) a kifogott hal fajának, méretének, tömegének ellenőrzésére, valamint halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén
• ca) a hal visszatartására a hivatásos halőr megérkezéséig, vagy
• cb) a hal visszaengedésére.

(5) A társadalmi halőr jogosult a (4) bekezdésben foglalt intézkedése keretében a horgászokmányokban vagy halászati engedélyekben foglalt személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig.

18. Halak és haltermékek kereskedelme¶

58. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származó hal, haltermék, vagy más hasznos víziállat kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet. A fogási tanúsítvány haltétel jelölési dokumentációnak minősül.

(2) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről kereskedelmi forgalomba kerülő hal, haltermék, vagy más hasznos víziállat fogási tanúsítványán a forgalmazás minden szakaszában fel kell tüntetni a fogási vízterület nevét.

(3) A halgazdálkodási hatóság a fogási tanúsítvány eredeti példányát a forgalmazás minden szakaszában ellenőrizheti.

(4) A halgazdálkodási hatóság az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket elkobozza és megsemmisítteti.

(5) E § alkalmazásában nem minősül hal, haltermék, vagy más hasznos víziállat kereskedelmi forgalomba hozatalának a falusi vendégasztal szolgáltatást nyújtó által jogszerűen kifogott hal étkezési szolgáltatásként történő értékesítése.

59. § (1) Valamennyi halnak és halterméknek a forgalmazás során meg kell felelnie a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak, valamint az Európai Unió közvetlenül is alkalmazandó jogi aktusában meghatározott fogyasztói tájékoztatási követelményeknek.

(2) A forgalmazás során az eltérő beszerzésből származó valamennyi hal és haltermék csak elkülönítetten tárolható.

IV. Fejezet — A HALGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK¶

19. A halgazdálkodási igazgatás, a halgazdálkodásért felelős miniszter feladat- és hatásköre¶

60. § (1) A miniszter a halgazdálkodással összefüggő irányítási, szervezési, valamint szabályozási feladatkörében

• a) kidolgozza a halgazdálkodás hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik ezek megvalósításáról;
• b) kidolgozza a halgazdálkodás külön jogszabály szerinti támogatási rendszerét, és gondoskodik a támogatás forrásainak felhasználásáról.

(2) A miniszter a halgazdálkodási igazgatással összefüggő szervezési feladatkörében

• a) gondoskodik az Adattár fenntartásáról és működtetéséről;
• b) ellátja az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban előírt feladatokat.

60/A. § A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és a Balatoni Halászati Zrt. tekintetében az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a miniszter gyakorolja.

61. § (1) A halgazdálkodási szabályok és a halgazdálkodással összefüggő állami feladatok végrehajtását a halgazdálkodási hatóság végzi.

(2) A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátása során

• a) külön térítés fizetése nélkül bármely ingatlanra beléphet;
• b) az ingatlanon, illetve a vízparton szemlét, vizsgálatot tarthat;
• c) a halgazdálkodásra jogosulttól, a halásztól, a horgásztól a halgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben felvilágosítást, adatot, igazolást kérhet;
• d) a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási joggal kapcsolatos iratait, dokumentumait, – az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – megismerheti és azokról másolatot, illetve kivonatot készíthet, valamint a nyilvántartásaiba betekinthet;
• e) a halgazdálkodás állapotáról megfigyelést végezhet;
• f) a halállományt veszélyeztető tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást rendelhet el;
• g) halpusztulás esetén a haltetem elszállítását ellenőrizheti;
• h) jogosulatlan vagy nem megengedett módon való halászat, horgászat esetén a kifogott vagy a nem jogszerűen birtokolt halat, más hasznos víziállatot, valamint a kifogáshoz használt eszközt – elismervény ellenében – visszatarthatja;
• i) jogosulatlanul kifogott hal azonnali visszaengedését elrendelheti;
• j) a halgazdálkodási jog hasznosításával összefüggő jogszabálysértés észlelése esetén eljár, illetőleg az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez;
• k) engedélyezi halfajnak a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyede vagy ennek továbbtenyésztéséből származó utódja telepítését;
• l) a halgazdálkodással összefüggő berendezéseket, eszközöket ellenőrizheti;
• m) eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíthet;
• n) azonnali eljárási cselekmény érdekében a helyszíni szemlét a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja;
• o) vízszennyezést, illetve halpusztulást követő állapotok megállapítása céljából állományfelmérő hatósági mintavételt végezhet.

(3) A halgazdálkodási hatóságnál kérelemre indult eljárásban az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.

(4) A halgazdálkodási hatóság a halkereskedelemmel, haltermékekkel összefüggő dokumentumokban, számlákon szereplő adatok, valamint a hal és haltermék nyomon-követhetőségének ellenőrzéséhez a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól adatokat kérhet.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás kiterjed – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adatokon túlmenően – a hal vagy halterméket forgalmazó, előállító jogi személy vagy egyéni vállalkozó adószámára, természetes személy esetén annak természetes személyazonosító adataira, az adatszolgáltató által alkalmazott nyilvántartási számára is.

(6) Az átvett adatokat a halgazdálkodási hatóság ellenőrzés céljából 5 évig kezelheti.

61/A. § Ha a halgazdálkodási hatóság eljárása idegenhonos inváziós fajt érint, a halgazdálkodási hatóság

• a) az 1143/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet, valamint
• b) a természet védelméről szóló törvény idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos

rendelkezéseit is alkalmazza.

62. § A miniszter munkáját – az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó – halgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó testület segíti, amely a halgazdálkodási jog gyakorlásával összefüggő egyéni és közérdek közötti összhang megteremtését szolgálja. A miniszter felkérése alapján a halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testület véleményt nyilvánít halgazdálkodási szakmai kérdésekben, valamint az azokra vonatkozó jogalkotási elképzelésekről.

19/A. Egyes eljárási rendelkezések¶

62/A. § (1) A halgazdálkodási hatóság az e törvény szerinti hatósági eljárások tekintetében elektronikus űrlapot alkalmaz, amelyet a honlapján közzétesz.

(2) Halgazdálkodási hatósági ügyben legfeljebb két ízben van helye hiánypótlásra felhívásnak.

62/B. § (1) A halgazdálkodási hatóság felfüggeszti az eljárását, ha a halgazdálkodási hatósági ügy előkérdését más szerv büntetőeljárásban folytatott eljárása képezi.

(2) A halgazdálkodási hatóság a határozatát hivatalból a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok sérelmével is módosíthatja vagy visszavonhatja illetve szakhatóságként a döntést hozó hatóságnál kezdeményezheti a közreműködésével kiadott határozat módosítását vagy visszavonását abban az esetben, ha az őshonos halállomány fennmaradását és természetes módon történő megújulását, gyarapodását, a hal és élőhelyének védelmét akadályozó szempontok azt szükségessé teszik.

(3) Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást elrendelő hatóság.

(4) A halvédelmi vagy halgazdálkodási bírság kiszabásával kapcsolatos közigazgatási, hatósági eljárás során a halgazdálkodásra jogosult ügyfélnek minősül.

19/B. A horgászszövetség egyes állami feladatok, mint közfeladatok ellátására történő kijelölése¶

62/C. § (1) A horgászszövetség e törvény egyéb rendelkezéseiben meghatározott feladatok közfeladatként való ellátása mellett

• a) az általa vagy a tagjának, vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek által haszonbérelt, illetve horgászati célú halgazdálkodásra vagy horgászati célú haltermelésre hasznosított nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken (e § alkalmazásában a továbbiakban: vízterületek) a (2) és (3) bekezdésben, valamint
• b) a horgászokra, a rekreációs halászokra, valamint a tagjának vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetekre kiterjedően a (4) bekezdésben

meghatározott közfeladatokat látja el.

(1a) A horgászszövetség a horgászsport tekintetében ellátja a sportról szóló 2004. évi I. törvényben (a továbbiakban: Stv.) az országos sportági szakszövetség számára meghatározott feladatokat. A horgászszövetség az országos sportági szakszövetségi feladatokat – az e törvény szerinti közfeladatainak ellátásához kapcsolódó szervezeti működésére tekintettel – külön erre irányuló bírósági nyilvántartásba vétel nélkül is elláthatja. A horgászszövetséget megfelelően megilletik az Stv. által az országos sportági szakszövetségekre vonatkozóan meghatározott jogok és terhelik az Stv.-ben meghatározott kötelezettségek.

(2) A vízterületek halállományának, életközösségének fenntartása és védelme, az élőhelynek megfelelő állományi sokszínűség fenntartása és kialakítása érdekében előírt feladatok:

• a) az őshonos halfajok állományi védelmének elősegítése,
• b) a nem fogható vagy veszélyeztetett, valamint a hasznosítható őshonos halfajok és vad típusú fajták szaporításának támogatása és ösztönzése,
• c) az eltűnt őshonos halfajok és vad típusú fajták, halállományok szükség és lehetőség szerinti visszatelepítése,
• d) halpusztulás vagy extrém időjárási viszonyok miatt bekövetkezett elháríthatatlan árvizek okozta állományveszteség esetén a vízterületre jellemző őshonos fajok, fajták visszatelepítése, a halpusztulás kárelhárítása,
• e) az őshonos halfajok termelésének, azok halgazdálkodási hasznosítás keretében végrehajtott telepítésének mennyiségi, valamint halegészségügyi biztonság és minőség szerinti ösztönzése,
• f) a víztest kiszáradásának veszélye esetén az őshonos halfajok és más hasznos víziállatok mentésének elvégzése,
• g) az őshonos halállományt veszélyeztető, idegenhonos invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása,
• h) a vízminőség és a vízparti környezet védelmének elősegítése, az ehhez szükséges technikai feltételek biztosítása,
• i) a halállománnyal, a vízterületi életközösséggel, élőhellyel, a halegészségüggyel kapcsolatos szaktanácsadási és továbbképzési, tervezési, kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok ellátása, valamint ezen tevékenységek ösztönzése,
• j) a horgászszervezetek halgazdálkodási szabályozási, monitorozó- és kontrolltevékenységének fejlesztése, halgazdálkodási terveinek és helyi horgászrendjeinek összehangolása és egységesítése.

(3) A hal élőhelyének védelme, a hal természetes táplálékszerzésének és szaporodásának elősegítése érdekében előírt feladatok:

• a) természetes ívóhelyek, vermelőhelyek nyilvántartása, megőrzése, rekonstrukciója,
• b) új ívó- és vermelőhelyek kialakítása,
• c) természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,
• d) halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása.

(4) A horgászat és horgászturizmus, valamint rekreációs célú halászat fejlesztése érdekében előírt feladatok:

• a) a horgásznyilvántartás biztosítása, a nyilvántartásba vételt, valamint a horgászegyesületi tagságot igazoló Magyar Horgászkártya kiadása,
• b) a rekreációs halásznyilvántartás biztosítása,
• c) a gyermek és ifjúsági horgászok oktatásának, nevelésének, a szervezett horgásztáborok, iskolai és horgászszervezeti horgászati szakkörök működtetésének ösztönzése és koordinációja,
• d) a horgászsport versenyek általános szabályozása, nyilvántartása, a megrendezés feltételeinek biztosítása, horgászsport versenypályák kialakítása, fejlesztése,
• e) a halgazdálkodási jogosultak által ellátott halőrzés fejlesztése, a tevékenység összehangolása, minőségének és technikai feltételeinek fejlesztése,
• f) a horgászszervezetek ügyviteli szolgáltatásainak egységesítése, a szolgáltatások nyújtásának és fejlesztésének ösztönzése,
• g) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek telepítési és fogási, horgásznapokra vonatkozó nyilvántartásainak, területi jegy kiadásának egységesítése, elektronizációja és koordinációja,
• h) a horgászturisztikai fejlesztési igények, lehetőségek felkutatása, a fejlesztések ösztönzése, azok összehangolása,
• i) a horgászszövetség közfeladatainak ellátását támogató informatikai rendszer kialakítása és üzemeltetése, a közfeladatellátással összefüggésben kapott forrás felhasználásának ellenőrzése a horgászszervezeteknél,
• j) a horgászati és horgászturisztikai szolgáltatások értékelési, minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása és üzemeltetése.

(4a) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilvántartásban (az e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: nyilvántartás) a horgászszövetség kezeli a nyilvántartott természetes személy (a továbbiakban: nyilvántartott személy)

• a) természetes személyazonosító adatait és állampolgárságát,
• b) lakcímét,
• c) kézbesítési címét,
• d) telefonos és elektronikus elérhetőségét.

(4b) Az adatfelvétel során a (4a) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat – a hitelesség biztosítása érdekében – a nyilvántartott személy által

• a) személyesen vagy
• b) elektronikus ügyintézés esetén a videotechnológiával történő azonosítás során

bemutatott, a (4a) bekezdés a) pontja szerinti adat esetében személyazonosításra alkalmas, arcképmását tartalmazó okmány, továbbá a (4a) bekezdés b) pontja szerinti adat esetében személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány vagy a lakcímet igazoló egyéb okmány alapján kell rögzíteni.

(4c) A telefonos és elektronikus elérhetőség a nyilvántartott személy hozzájárulása esetén kerül rögzítésre.

(4d) A (4a) bekezdés szerinti személyes adat – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más szerv vagy személy részére nem továbbítható, és azt a horgászszövetség a nyilvántartott személynek a nyilvántartásból való törlését követő ötödik év végéig zártan kezeli.

(4e) A nyilvántartott személy a (4a) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott adatokban történt változást haladéktalanul, de legkésőbb az adatváltozás bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenti a horgászszövetségnek azzal, hogy a (4a) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változás bejelentése tekintetében a (4b) bekezdést alkalmazni kell.

(4f) A horgászszövetség a nyilvántartása vezetéséhez az elhalálozás tényének és idejének, valamint a (4a) bekezdés a) és b) pontja szerinti személyes adatok rögzítésének és változáskövetésének ellenőrzéséhez a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatot igényelhet.

(5) A horgászszövetség a (2)–(3) bekezdésben meghatározott feladatokat az adott állami, vagy a többségi állami tulajdonú vízterületek vonatkozásában és – az e törvényben meghatározott kivételekkel – a halgazdálkodásra jogosultnak, illetve a haltermelési létesítmény üzemeltetőjének hozzájárulása alapján végezheti.

(5a) A horgászat és a horgászturizmus összehangolt fejlesztése és a (4) bekezdésben meghatározott közfeladatai ellátása érdekében a horgászszövetség a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken és azok partjain tervezett fejlesztések esetében az országos és térségi turizmusfejlesztési, környezetvédelmi, vízügyi és más fejlesztési terveket véleményezi, továbbá hallépcső és halátjáró létesítésére vonatkozó vízjogi hatósági eljárásban ügyfélnek minősül.

(5b) A 24. § (2) bekezdése alapján és a (2) bekezdésben meghatározott közfeladatai ellátása érdekében a horgászszövetség a halgazdálkodási terv jóváhagyásával, módosításával, illetve a halgazdálkodási jog gyakorlásának korlátozásával kapcsolatos közigazgatási, hatósági eljárásban az általa haszonbérelt állami vagy többségi állami tulajdonban álló nyilvántartott halgazdálkodási vízterületetek esetében ügyfélnek minősül.

(6) A horgászszövetség közfeladat-ellátására vonatkozóan a miniszterrel közfeladat-ellátási szerződést kell kötni.

20. A halgazdálkodásból származó bevételek¶

63. § (1) A halgazdálkodásból származó bevétel

• a) az állami és a turista állami horgászjegy díja,
• b) az állami halászjegy díja,
• c) a halgazdálkodási haszonbérleti, valamint vagyonkezelési díj,
• d) a fogási napló díja,
• e) a fogási tanúsítvány díja,
• f) a pályázati regisztrációs díj.

(2) Az (1) bekezdés c) és f) pontja szerinti bevétel központosított bevétel.

(2a) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti bevétel a horgászszövetség működési bevétele, mint a horgászszövetség közfeladatai ellátásának pénzügyi fedezetét biztosító bevétel.

(3) A központi költségvetésről szóló törvényben, az állami halgazdálkodási feladatok támogatására évente meghatározott forrást a miniszter a következőkre fordítja:

• a) halpusztulások megelőzése, halpusztulások okainak felderítése és a halpusztulások okozta károk elhárítása, továbbá halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása,
• b) őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása,
• c) védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok, más hasznos víziállatok szaporítása, visszatelepítése,
• d) természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése, rekonstrukciója,
• e) új ívó- és vermelőhelyek kialakítása,
• f) természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,
• g) halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása, illetve
• h) halőrzés támogatása, fejlesztése,
• i) a halgazdálkodás hatósági, igazgatási, ellenőrzési és állami halőrzési feladatainak támogatása,
• j) halgazdálkodási tárgyú tankönyv-, szakkönyv- és folyóirat-kiadás támogatása,
• k) halgazdálkodást érintő közhasznú tevékenységek támogatása,
• l)
• m)
• n) magyar halászati hagyományok és kultúra megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények támogatása,
• o) halételek és halfogyasztás népszerűsítése, az ezek érdekében tartott rendezvények és a tudatformálás támogatása,
• p) a 62. § szerinti testület működésének támogatása,
• q) a halgazdálkodás és a horgászat miniszter által alapított kitüntetései adományozásának támogatása,
• r) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a horgászati célú halgazdálkodási szaktanácsadás igénybevételének támogatása,
• s) a halfogyasztást ösztönző nemzeti program kialakítása, halra, haltermékre, halkereskedelemre vagy halból készült ételekre vonatkozó nemzeti minőségrendszerek, illetve védjegyek támogatása,
• t) halat, horgászatot, valamint halászatot bemutató muzeális gyűjtemények, illetve bemutató intézmények, épületek, létesítmények létrehozásának támogatása,
• u) halat, horgászatot, valamint halászatot ábrázoló művészeti alkotások létrehozásának támogatása,
• v) halgazdálkodási és halvédelmi kutatások támogatása,
• w) a halgazdálkodási szakpolitikát meghatározó nemzetközi szervezetekben Magyarország tagságának támogatása,
• x) nyilvántartott halgazdálkodási vízterület tulajdonjogának kiemelt halgazdálkodási vagy halvédelmi érdekből, adásvételi szerződéssel állami tulajdonba történő átruházása,
• y) horgászattal, halgazdálkodással kapcsolatos ismeretterjesztés, tudatformálás támogatása.
• z) az állam tulajdonában álló halállomány erősítésére szolgáló eseti haltelepítések támogatása.

(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti bevétel a halgazdálkodási hatóság bevétele, amelyet a halgazdálkodási nyilvántartások karbantartására, fejlesztésére fordít.

(5) A horgászszövetség a (2a) bekezdésben meghatározott bevételét kizárólag a következőkre fordíthatja:

• a) a közfeladatai ellátását érintő nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken és vízpartokon a halgazdálkodásra jogosult horgászszervezetek, valamint a horgászati célú halgazdálkodást folytató gazdálkodó szervezet tagjai esetében
• aa) az őshonos halfajok, fajták termelésének és telepítésének támogatása, halpusztulás vagy árvizek okozta állományveszteség esetén a kárelhárítás és a visszatelepítés támogatása,
• ab) őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása, az ökológiai célú, szelektív halászat országos, készenléti jellegű biztosítása, a feladatellátás támogatása,
• ac) a nem fogható, a védett vagy veszélyeztetett, valamint a hasznosítható őshonos halfajok és vad típusú fajták szaporítása, visszatelepítése,
• ad) természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése, rekonstrukciója,
• ae) új ívó- és vermelőhelyek kialakítása,
• af) természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,
• ag) halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása,
• ah) halőrzés támogatása, és technikai feltételeinek fejlesztése,
• ai) halgazdálkodási vízterület és a vízpart természeti környezetének, állami, önkormányzati vagy horgászszervezeti tulajdonban álló, illetve horgászszervezet által tartósan hasznosított épített környezetének, infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fenntartási támogatása, fejlesztése, a vízminőség és a vízparti környezet védelmének, a védelem technikai feltételei biztosításának támogatása,
• aj) horgászati célú halgazdálkodási szaktanácsadás és továbbképzés nyújtása, igénybevételének támogatása,
• ak) halgazdálkodási és halvédelmi, halegészségügyi kutatások és kutatás-fejlesztések, innovációk, valamint ezen tevékenységek támogatása;
• b) központi ügyvitele, valamint a tagjának, vagy tagszervezete tagjának minősülő horgászszervezetek esetében
• ba) országos horgász utánpótlás-nevelési és oktatási program fenntartása és fejlesztése, ennek keretében horgászati szakkörök és horgásztáborok szervezése, támogatása,
• bb) a horgászat és a halak megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények és a rendezvények helyszínére történő utaztatás, szervezett látogatás támogatása,
• bc) a magyar halételek és halfogyasztás népszerűsítése, az étkezési célú halfeldolgozás helyes technikájának megismertetése érdekében tartott rendezvények és a tudatformálás támogatása,
• bd) a horgász versenysport koordinációs és országos sportági szakszövetségi feladatainak ellátása, a versenypályák fenntartása, fejlesztése és létesítése, valamint a szervezett horgászversenyek támogatása,
• be) horgászati és halgazdálkodási tárgyú kiadványok, folyóiratok, iskolai és horgászszervezeti horgászati képzési segédanyagok, vizsgaanyagok kiadásának, elkészítésének támogatása,
• bf) halat, horgászatot ábrázoló művészeti alkotások létrehozásának támogatása,
• bg) halat, horgászatot bemutató gyűjtemények, létesítmények létrehozásának támogatása,
• bh) az egységes horgászinformatika és ügyvitel kialakításának, fenntartásának és fejlesztésének, a Magyar Horgászkártya, az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy, az állami halászjegy kiadásának, valamint a horgász nyilvántartásba vétel és az állami horgászvizsga lebonyolításának támogatása,
• c) horgászati szolgáltatási, horgászturisztikai célú épületek, létesítmények, a horgászatot támogató infrastruktúra létrehozásának, fejlesztésének, fenntartásának támogatása,
• d) nyilvántartott, vagy nyilvántartásba vehető halgazdálkodási vízterület, egyéb földterület vagy ingatlan tulajdonjogának kiemelt halgazdálkodási vagy horgászturisztikai érdekből, adásvételi szerződéssel állami vagy horgászszövetségi tulajdonba történő átruházása, állami tulajdonba történő átruházás esetén a horgászszövetség vagyonkezelési jogának egyidejű biztosítása mellett,
• e) a közfeladat-ellátási szerződésben meghatározott egyéb feladatok ellátása.

(6) A horgászszövetség az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott, a területi és helyi horgászszervezetek által ellátott feladatok támogatására támogatási rendszert üzemeltet.

63/A. § A halgazdálkodási hatóság a 63. § (1) bekezdés e) pontja szerinti díjbevételéről és annak a 63. § (4) bekezdésében meghatározott felhasználásáról a tárgyévet követő év június 30-ig a miniszter részére részletes szakmai és költségvetési beszámolót készít.

63/B. § A horgászszövetség a 63. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti bevételéről és annak a 63. § (5) bekezdésében meghatározott felhasználásáról a tárgyévet követő év június 30-ig a miniszter részére részletes szakmai és költségvetési beszámolót készít.

21. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények¶

64. § (1) A halgazdálkodási hatóság az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén a szabályszegővel szemben bírságot szabhat ki, a 38. és a 39. § szerinti eltiltást állapíthat meg, elkobzást, továbbá a 65. § szerinti intézkedéseket és jogkövetkezményeket alkalmazhat.

(1a) A 65. §-ban meghatározott korlátozás és felfüggesztés a szabályszerű tevékenység visszaállítása érdekében szükséges kötelezettségek teljesítéséig terjedő, míg az eltiltás öt év időtartamra rendelhető el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek a halgazdálkodási hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.

(3) A halgazdálkodási hatóság az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy, halászati engedély visszavonásának dátumát, valamint az annak váltásától való eltiltás időtartamát a 38/A. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba haladéktalanul bejegyzi.

65. § A halgazdálkodási hatóság az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a szankció kiszabásán túlmenően, a következő intézkedéseket és jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

• a) tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti;
• b) vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását;
• c) vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából;
• d) az újbóli engedélyezést vagy nyilvántartásba vételt oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti;
• e) haltermék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;
• f) elrendelheti a haltermék, halállomány, halfaj egyedének lefoglalását, zár alá vételét, forgalomból való kivonását, visszahívását, ártalmatlanítását, megsemmisítését;
• g) megtilthatja gépek, eszközök használatát;
• h) halfogásra alkalmas vagy halfogási célt szolgáló eszközt lefoglalhat, zár alá vehet, elkobozhat, elrendelheti a tulajdonos költségére történő megsemmisítését.
• i) halgazdálkodási vízterületről kifogott és más halgazdálkodási vízterületre vagy haltermelési létesítménybe jogosulatlanul áttelepített hal eredeti élőhelyére történő visszahelyezésének elrendelése.

65/A. § A halgazdálkodási hatósági eljárás keretében elkobzott, ideiglenesen visszatartott vagy tulajdonosa által hátrahagyott horgászkészséget, halászeszközt, egyéb eszközt – ha az erről szóló döntés véglegessé válásának vagy a hátrahagyott eszköz elkobzásának, ideiglenes visszatartásának vagy megtalálásának időpontjától számított hat hónapon belül nem jelentkezik érte tulajdonosa – a halgazdálkodási hatóság köteles hasznosításra felajánlani az eljárásban érintett halgazdálkodásra jogosult részére, valamint a felajánlás elfogadása hiányában jogosult megsemmisíttetni vagy a tulajdonos nevében és helyett rendelkezni vele.

66. § (1) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal szemben, ha

• a) a halgazdálkodási terv benyújtására vonatkozó, vagy a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének nem tesz eleget;
• b) a halgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;
• c) a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz, vagy ha az 52. § (3) bekezdésben foglalt valamely intézkedésre sor került;
• d) megsérti a hal és élőhelyének védelmére vonatkozó, e törvényben foglalt előírásokat;
• e) nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének hiánypótló felszólításra sem tesz eleget;
• f) állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel, állami halászjeggyel nem rendelkező személy számára területi jegyet ad;
• g) megszegi a hivatásos halőrök alkalmazásával és bejelentésével kapcsolatos előírásokat;
• h) a 10. § (3) bekezdés szerint előírt kötelezettségének teljesítését a határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül nem kezdi meg.
• i) területi jegy helyett olyan okmányt ad ki, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kötelező tartalmi elemeket nem, vagy csak részben tartalmazza.

(2) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosára, használójára, ha a halgazdálkodási szolgalmi jog gyakorlását jelentős mértékben akadályozza.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jelentős mértékűnek minősül az akadályozás, ha a halőrzéssel, a haltelepítéssel, a halállomány védelmével kapcsolatos feladatok ellátását akadályozza, illetve az arra egyébként jogosult személy horgászatát akadályozza.

(4) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki arra a halgazdálkodásra nem jogosult természetes vagy jogi személyre, aki halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodási tevékenységet folytat, ideértve különösen a horgászat lehetővé tételét állami horgászjegy és horgász fogási napló vagy turista állami horgászjegy és fogási napló nélkül, továbbá a jogosulatlan haltelepítést.

(4a) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki arra a természetes vagy jogi személyre, aki vagy amely halgazdálkodási vízterületről kifogott halat – a 8. § (1) és (2) bekezdése szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének, valamint a horgászati célú haltermelés keretében a horgászathoz szükséges halállomány biztosításának, továbbá a 13. § (2) bekezdése szerint a halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak haltermelési létesítménybe halhústermelési vagy takarmányozási célból végzett telepítésének kivételével – más halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe telepít.

(4b) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki arra a természetes vagy jogi személyre, aki a 23/D. § szerinti szolgáltatást a halgazdálkodásra jogosult előzetes és írásbeli hozzájárulása nélkül végzi.

(5) A halgazdálkodási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint, a jogsértő személyére tekintet nélkül.

67. § (1) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki

• a) a jogosulatlanul horgászó;
• b) a jogosulatlanul halászó;
• c) a fogási napló vezetését elmulasztó;
• d) nem megengedett módon, eszközzel vagy tilalmi időben horgászó vagy halászó;
• e) a nem fogható hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését) megvalósító;
• f) a halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom feloldásáig halászati, horgászati vagy egyéb tevékenységet – ideértve gépi meghajtású vízi jármű használatát –, vadászatot, fürdőzést végző;
• g) a horgászokmányok vagy halászati engedély nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján, haltermelési létesítményen vagy annak partján tartózkodó és a 38. § (4) bekezdés a) pontja vagy a 39. § (12) bekezdés a) pontja szerinti pótlást elmulasztó;
• h) a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó;
• i) a horgász regisztráció, a halászati engedély, állami horgászokmány igénylése és kiváltása során valótlan adatot szolgáltató, illetve a horgászokmány kiváltására nem jogosult személy részére okmányt értékesítő;
• j)
• k) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot, szennyezőanyagot halgazdálkodási vízterületre kijuttató;
• l) méret- vagy mennyiségi korlátozással, vagy tilalmi idővel védett hal vagy más hasznos víziállat jogosulatlan kifogását megvalósító;
• m) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen őshonos hal kifogását megvalósító;
• n) a halfogásra alkalmas horgászkészséget vagy aktív halászeszközt annak halfogási célú használata során folyamatos felügyelet nélkül hagyó,
• o) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltnál nagyobb testhosszúságú, jogszerűen kifogott halat a vízpartról nem leölve elszállító,
• p) a kifogott halat korábban kifogottal kicserélő,
• q) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt meghatározás szerint kívülről akasztott halat megtartó
• r) a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott hatályos halgazdálkodási tervben meghatározott – az adott halgazdálkodási vízterület specifikus adottságainak megfelelően kialakított – helyi horgászrendi előírásokat megsértő,
• s) nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületbe halat telepítő,
• t) a 34. §-ban foglalt kötelezettséget megszegő,
• u) nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre területi jegyet kiadó, ott horgászatot engedélyező, vagy onnan térítés nélkül vagy térítésért őshonos halfaj elvitelét engedélyező,
• v) a 21. § (1a) bekezdésében meghatározott tilalmat megszegő
• w) a kifogott hal tárolására vonatkozó szabályokat megszegő,
• x) a megfogott halnak a halász-, illetve horgászmódszerből adódó elkerülhetetlen minimumot meghaladó fizikai sérülést okozó

személlyel szemben.

(1a) A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve alkalmazásában álló állami halőr az (1) bekezdés szerinti halvédelmi bírság helyszíni bírságként történő kiszabására jogosult.

(1b) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki azzal a személlyel szemben, aki az idegen és nem honos fajokat haltermelési létesítménybe engedély nélkül telepít.

(1c) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki azzal a személlyel szemben, aki a halászati engedély birtokában kifogott törzsállomány egyedét kereskedelmi forgalomba hozza.

(2) Ha a jogsértés súlya azt indokolja, a halgazdálkodási hatóság a vízilétesítmény üzemeltetőjére halvédelmi bírságot szab ki, ha a vízilétesítmény üzemeltetője a 19. § (1) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak ismétlődő jelleggel nem tesz eleget és emiatt jelentős halpusztulás következik be.

(3) A halvédelmi bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege kettőmillió forint.

(4) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki az igazolatlan eredetű, nem nyomon követhető halat, halterméket vagy más hasznos víziállatot forgalmazó természetes vagy jogi személlyel szemben.

(5) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki a 38. § (2) bekezdése alapján kiadott halászati engedély 38. § (8) bekezdésében meghatározott rendelkezését megsértő természetes személlyel vagy jogi személlyel szemben.

(6) A halgazdálkodási hatóság az általa kiszabott halvédelmi bírság fizetési kötelezettségének teljesítése érdekében a halvédelmi bírság megfizetésére kötelezett részére fizetési halasztást vagy részletekben történő teljesítést (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) engedélyezhet, amennyiben a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt fizetési könnyítést kérelmez, továbbá a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.

(7) A fizetési kedvezményről szóló döntéssel szemben közigazgatási per kezdeményezhető.

68. § (1)

(1a) A halgazdálkodási hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti mérlegelési szempontokon túl a halgazdálkodási bírság kiszabása során

• a) a jogsértő tevékenységgel veszélyeztetett vagy károsított őshonos halállomány becsült halgazdálkodási értékét,
• b) a halgazdálkodási tervtől eltérő mennyiségben telepített vagy hasznosított őshonos halak halgazdálkodási értékét,
• c) a halgazdálkodási hatóság engedélye nélkül telepített őshonos halak halgazdálkodási értékét,
• d) a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen hatásának mértékét,
• e) a halgazdálkodási bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértőnek a tényállás feltárása érdekében tanúsított együttműködő magatartását,
• f) a jogsértővel szemben korábban kiszabott halgazdálkodási bírság mértékét és a bírságolás gyakoriságát,
• g) a jogsértéssel érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület típusát, nagyságát, illetve különleges rendeltetésű jellegét, valamint a jogsértéssel érintett halgazdálkodási kíméleti területeit,
• h) a halgazdálkodásra jogosult által alkalmazott hivatásos halőrök számát

veszi figyelembe.

(1b) A halgazdálkodási hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti mérlegelési szempontokon túl a halvédelmi bírság kiszabásakor

• a) a jogellenes cselekményhez használt eszközök típusát, mennyiségét, a cselekmény módszerét,
• b) a kifogott hal mennyiségét, halgazdálkodási értékét és jelentőségét,
• c) a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen hatásának mértékét,
• d) a cselekmény halállományt veszélyeztető mértékét,
• e) a halvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértő személynek a tényállás feltárása érdekében tanúsított együttműködő magatartását,
• f) a jogsértő személlyel szemben korábban kiszabott halvédelmi bírság mértékét és a bírságolás gyakoriságát,
• g) a jogsértő személy életkorát, illetve esetleges fogyatékosságát,
• h) a jogsértéssel érintett halgazdálkodási vízterület nyilvántartott vagy nem nyilvántartott jellegét

veszi figyelembe.

(2) Három éven belüli ismételt halgazdálkodási, halvédelmi jogsértés elkövetése esetén a bírság összege legalább a korábban kiszabott bírság másfélszerese, de legfeljebb az e törvényben foglalt kiszabható bírság legmagasabb mértéke.

(3) A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

69. § (1) A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított tizenötödik napig meg kell fizetni.

(2) Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért törvény alapján felel.

(3)

69/A. § A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság kiszabása során megismert személyes adatokat a halgazdálkodási bírság esetén 15 évig, a halvédelmi bírság esetén 5 évig kezeli.

69/B. § A halgazdálkodási vagy halvédelmi bírságot kiszabó határozatot megtámadó keresetlevél benyújtásának a bírságra vonatkozó rendelkezés tekintetében halasztó hatálya van.

70. § (1) A halgazdálkodási hatóság figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont személyt, ha

• a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen horgászokmányok nélkül horgászott, vagy rekreációs célból halászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat vagy halászat időpontjában érvényes horgászokmányait, továbbá a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat nem tartotta meg,
• b) halászati engedély nélkül bemutatási vagy ökológiai célból halászott vagy más hasznos víziállatot forgalmazási célból gyűjtött, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a halászat vagy a gyűjtés időpontjában érvényes halászati okmányait, valamint a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat, illetve a más hasznos víziállatot nem tartotta meg,
• c) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy haltermelési létesítményen horgászokmányok nélkül horgászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat időpontjában érvényes horgászokmányait, valamint a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, amennyiben az ellenőrzés időpontjáig az előírás ellenére a fogási naplóban nem rögzített halat nem tartotta meg,
• d) a horgászat megkezdésének a fogási napló naptárában való megjelölését első alkalommal mulasztja el.

(2) A halgazdálkodási hatóság nem alkalmaz figyelmeztetést

• a) a 66. § (1) bekezdés b)–d), f) és g) pontja,
• b) a 66. § (2), (4) és (4a) bekezdése,
• c) a 67. § (1) bekezdés a)–f), i), l), m), o), q), s) és u) pontja, valamint
• d) a 67. § (1) bekezdés r) pontja szerinti esetek közül a helyi horgászrend engedélyezett halelviteli lehetőséget meghatározó előírásának megsértése

esetében.

21/A.¶

70/A. §¶

V. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

22. Felhatalmazó rendelkezések¶

71. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben

• 1. jelölje ki a halgazdálkodási hatóságot, határozza meg jogállását, részletes feladatkörét és az eljárására vonatkozó szabályokat;
• 2. határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó halgazdálkodási és halvédelmi bírság kiszámításának módját és a bírságok mértékét, valamint az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás időtartamát;
• 3. határozza meg az egyenáramú elektromos eszközzel végzett, tudományos kutatási, valamint az egyéb célú halfogási engedély kiadásának részletes szabályait;
• 4. határozza meg a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának szempontjait és kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és eljárási szabályait;
• 5. határozza meg a halgazdálkodási kíméleti terület kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és eljárási szabályait.

72. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

• 1. az engedélyezett halász és horgász eszközöket és módokat;
• 2. a halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy mintáját, tartalmával és kiadásával összefüggő részletes feltételeket, valamint a halászati engedélyt, az állami halászjegyet, állami horgászjegyet igénylő nyilatkozatának részletes szabályait;
• 3. az állami halászvizsgára és az állami horgászvizsgára vonatkozó részletes előírásokat, a vizsgáztatásban való közreműködés szabályait, az állami halászvizsga vizsgadíjának mértékét és megfizetésének módját, az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga letétele alóli mentesítés feltételeit, valamint a halászati engedély kiváltásához szükséges vizsga és képzettség követelményeit;
• 4. a halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkező személy foglalkoztatására vonatkozó előírásokat és a halászati tevékenységekhez kapcsolódó képzettségi előfeltételekre vonatkozó szabályokat;
• 5. a halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét; a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő által követelhető haltelepítési költségeket;
• 6. az Adattár működtetésének, továbbá az Adattárból való adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait, továbbá az Adattár működtetéséért felelős szervet;
• 7. a halászati tilalmak és korlátozások 17. pont szerinti szabályozással nem érintett körét, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait;
• 8.
• 9. a vízélettani laboratórium halgazdálkodási vízterületek minősítésére, vízszennyezéssel, halpusztulással kapcsolatos halélettani vizsgálatára vonatkozó szabályokat;
• 10. az állami halászjegy, az állami horgászjegy és a turista állami horgászjegy, valamint a papíralapú és az elektronikus fogási napló és a fogási tanúsítvány díját, megfizetésének és kezelésének részletes szabályait;
• 11. a bemutatási célú horgászat részletes szabályait;
• 12. az idegen és nem honos halfajok telepítésének és haltermelésben történő felhasználásának szabályait; a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott hal haltermelési létesítménybe telepítésének feltételeit és módját, valamint a Pannon biogeográfiai régióból származó hal halgazdálkodási vízterületre történő telepítésének feltételeit és módját;
• 13. a halgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartások tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat;
• 14. a halgazdálkodási bírság, a halvédelmi bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat;
• 15. a halak és más hasznos víziállatok gyógykezelésére alkalmazható készítmények, valamint etetésére alkalmazható takarmány, etetőanyag felhasználására vonatkozó szabályokat;
• 16. a halak és más hasznos víziállatok csoportosítását, különösen a közösségi jelentőségű, természetvédelmi és gazdasági kategóriáit; a veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok jegyzékét; valamint az idegenhonos, tájidegen, invazív halfajok megnevezését; a hal és más hasznos víziállat halgazdálkodási értékét;
• 17. a nem halászható, horgászható halfajok és víziállatok körét, a tilalmi időket, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait;
• 18. halfajonként a kifogható mérettartományt, a korlátozások alóli mentesítés szabályait, valamint a halfajonként naponta és évente kifogható mennyiségeket, az ez alóli mentesség szabályait;
• 19. a hivatásos halőrök és társadalmi halőrök nyilvántartására, vizsgakövetelményére, továbbképzésére, működésére, esküjének szövegére, valamint a hivatásos halőr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat;
• 20. a haltermelési létesítmények típusait és a telepíthető halfajokat;
• 21. a horgászszövetség és a halgazdálkodásra jogosult által kötelezően végzendő halgazdálkodási tevékenységek körét;
• 22. a területi jegy részletes tartalmi követelményeit; valamint a fogási tanúsítvány nyomtatványtömb részletes formai és tartalmi követelményeit;
• 23. a horgászat és a rekreációs célú halászat országos szabályait;
• 24. a horgászszövetség és a halgazdálkodásra jogosult által a halgazdálkodási hatóságnak évente kötelezően benyújtandó, a horgászfogásokról és a rekreációs célú halászat fogásairól készített jelentés formai és tartalmi követelményeit;
• 25. a veszélyeztetett őshonos halállományok mentésének részletes szabályait és a felmerült költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket;
• 26.
• 27. a többéves halgazdálkodási tervek szerkezetét, kötelező és ajánlott tartalmi elemeit;
• 28. a halgazdálkodásra jogosult által évente kötelezően elkészítendő halászatra vonatkozó fogási jelentés tartalmi elemeit;
• 29. a halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén folytatott haltermelés feltételeit;
• 30. a papíralapú és az elektronikus fogási napló tartalmi elemeit, leadási határidejét, feldolgozásának, összesítésének és adatszolgáltatásának módját;
• 31. a halgazdálkodási hatóság vagy a horgászszövetség által elvégeztetett halállománymentésre vonatkozó szabályokat;
• 32. a horgásznyilvántartásba-vételre, valamint a Magyar Horgászkártya tartalmára, igénylésére, díjára és érvényességére vonatkozó szabályokat;
• 33. az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján a halgazdálkodási jog haszonbérletéért fizetendő haszonbérleti díj, a vagyonkezelésbe adható halgazdálkodási jog esetében a vagyonkezelési díj mértékét, valamint e díjak megfizetése alóli felmentés és az e díjakra vonatkozó díjkedvezmény szabályait;
• 34.
• 35. az országhatárral metszett halgazdálkodási vízterületre a horgászat és a halászat rendjét; és
• 36. a Balaton vízgyűjtőjén lévő és a Balatonnal lefolyási viszonyban álló haltermelési létesítményeket, valamint ezeken a haltermelési létesítményeken az idegenhonos halfajok telepítésére és felhasználására vonatkozó különös szabályokat;
• 37. az államot megillető halgazdálkodási jog kijelöléssel történő átengedésének, valamint alhaszonbérbe adásának részletes feltételeit;
• 38. az államot megillető halgazdálkodási jog haszonbérleti jogviszonyának időtartama alatti, a tulajdonosi ellenőrzésre, valamint haszonbérlői adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó részletes szabályokat;
• 39. az akvakultúrás termeléshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségekre, továbbá az adatok gyűjtésére vonatkozó részletes szabályokat;
• 40. a halgazdálkodási vízterületről kifogott halak és más hasznos víziállatok haltermelési létesítménybe történő telepítésének részletes feltételeit;
• 41. az egyenáramú elektromos eszköz minősítési-üzembehelyezési vizsgáztatását és elektromos érintésvédelmi felülvizsgálatát elvégezni jogosult szervezeteket;
• 42. az idegenhonos halak és más hasznos víziállatok szállításának szabályait;
• 43. az állami halőri szolgálat szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat;
• 44. az idegenhonos inváziós halfajok visszaszorítására alkalmas program feltételeit.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy

• 1.
• 2. az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a halgazdálkodási hatósági eljárásokért, valamint az Adattárból történő adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének módját.

23. Hatályba léptető rendelkezés¶

73. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 58. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 40. § (4) bekezdése 2014. május 1-jén lép hatályba.

24. Átmeneti rendelkezések¶

74. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével a halgazdálkodási vízterületeken a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint szerzett halászati jog, valamint társult halászati jog jogosultja a halgazdálkodási jog jogosultjává válik.

(3) A halgazdálkodási jog az érvényes haszonbérleti szerződés lejártáig megilleti a halgazdálkodásra jogosultat.

(4) A halgazdálkodási jog e törvény hatálybalépését követő 15 évig illeti meg azt, aki 2013. augusztus 31-én az adott halászati vízterületen nem haszonbérleti jogviszony alapján volt jogosult a halászatra jogosultat megillető jogok gyakorlására.

(4a) A (4) bekezdés szerinti jogosult halgazdálkodási jogáról a halgazdálkodási hatóság felé tett nyilatkozatával lemondhat.

(5) Azon halgazdálkodási vízterület, amelyet e törvény hatálybalépése előtt – a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint – a halászati hatóság halászati vízterületté nyilvánított, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek minősül.

(6) Nem kell alkalmazni e törvény 6. § (1) bekezdését és 74. § (4) bekezdését a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően magántulajdonba került olyan lefolyástalanként nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetében, ahol 2013. augusztus 31-én a halászati jog nem az államot illette meg.

(7) Az e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött olyan társult halászati jog esetén, amelynél a halászati jog gyakorlásának alapját képező ingatlan, illetve ingatlanok tekintetében az állami tulajdonjog hányada nem haladja meg az 50%-ot, a halgazdálkodási jog gyakorlása körében az államot a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve képviseli, amennyiben meghaladja az 50%-ot, a miniszter által meghatalmazott személy képviseli.

(8)

(9) Azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetében, melyen a haszonbérleti szerződés 2015. december 31-ig megszűnik és az államot megillető halgazdálkodási jog kijelöléssel történő haszonbérbe adása, vagy vagyonkezelési szerződés útján történő átengedése nem valósul meg, – amennyiben a haszonbérlő legkésőbb 2015. december 31-ig nem kezdeményezi a haszonbérleti szerződés megszüntetését, illetve a halgazdálkodási jog gyakorlásáról nem mond le – a haszonbérleti szerződés időtartamának meghosszabbított hatálya 2016. december 31. A meghosszabbítás időtartamára vonatkozóan a haszonbérlő halgazdálkodási terv készítésére kötelezett.

(10) Az állami horgászvizsga letételének igazolására 2024. január 1-jét követően a horgászszövetségi szakrendszerben regisztrálók esetében a 2019. január 1-jét követően kiállított horgászvizsga bizonyítvány fogadható el.

(11) Az állami horgászjegy és horgász fogási napló kiváltásához korábbi érvényes horgászjegy bemutatásakor 2024. január 1-jét követően a horgászszövetségi szakrendszerben 2019. január 1-jét követően rögzített horgászjegy fogadható el.

25. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés¶

75. § A 22–32. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

26. Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

76. § Ez a törvény a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 15. cikkének és a VI. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.

76/A. § Ez a törvény az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

76/B. § Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

27. Hatályon kívül helyező rendelkezések¶

77. §¶