2013. évi CCXLII. törvény — mi változott? 2016. december 17.
A 2015. március 26. és 2016. december 17. között hatályba lépett módosítások. 22 sor került be, 2 sor került ki.
← Előző módosítás (2015. március 26.)Következő módosítás (2018. december 26.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 17 változatlan sor ⋯
(3) A vagyonkezelőben az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a kultúráért felelős miniszter gyakorolja.
(4) A vagyonkezelő felügyelőbizottsága három, legfeljebb hat természetes személy tagból áll.
2. § (1) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében az Nvt. 6. § (1) bekezdése szerinti osztott tulajdon létesítésének tilalmát a 3. § (1) bekezdése alapján létesített épület, valamint a 3. § (2) bekezdése alapján átalakítással érintett ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni.
(2) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.
⋯ 6 változatlan sor ⋯
(2) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a városligeti ingatlanon – e törvény hatálybalépésekor – fennálló építményeknek a vagyonkezelő általi átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) esetén az építési tevékenységgel érintett építményrész az egész ingatlan értékéből az épített részre eső érték arányában az állam tulajdonába kerül.
(2a) A városligeti ingatlanon megvalósuló értéknövelő beruházásokkal, felújításokkal, új eszköz létrehozásával kapcsolatosan a tulajdonosok sem a vagyonkezelővel, sem egymással szemben nem jogosultak a beruházások, fejlesztések során a meglévő vagyontárgyakkal kapcsolatosan felmerülő terven felüli értékcsökkenés miatti megtérítési igény érvényesítésére.
(3) A vagyonkezelő mint építtető (a továbbiakban: építtető)
- a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott beruházások, valamint
⋯ 1 változatlan sor ⋯
tekintetében a feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el. A beruházások közérdekű célú fejlesztésnek minősülnek.
(3a) Az építtető a városligeti ingatlanon végzett beruházások megvalósításának időtartama alatt a helyi önkormányzat tulajdonát képező más ingatlanon – az ingatlan tulajdonosával kötött, a beruházás idejére az ingatlan ingyenes használatát biztosító írásbeli megállapodás alapján – jogosult beruházásokat végezni. Az építtető e beruházások tekintetében feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el. A beruházás közérdekű célú fejlesztésnek minősül.
(3b) A (3a) bekezdés szerint megvalósult beruházást ingyenesen az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat tulajdonába kell adni.
(4) Az építtető a (3) bekezdésben megjelölt beruházások vonatkozásában különösen az alábbi feladatokat látja el:
- a) teljes körűen elkészíti vagy elkészítteti az ingatlanfejlesztés megvalósításához szükséges terveket, tanulmányokat;
⋯ 12 változatlan sor ⋯
(6a) A (3) bekezdésben megjelölt beruházások befejezését követően létrejövő új építmények e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlanok ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig. Az ingatlanügyi hatóság a vagyonkezelő vagyonkezelői jogát a vagyonkezelő kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba a beruházás – számvitelről szóló törvény szerinti – megvalósulását követően. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes.
(7) Az (1) bekezdés alapján felépített építményekre mint önálló ingatlanokra, illetve a (2) bekezdés szerinti építési tevékenység esetén az ingatlan tekintetében – a (2) bekezdésben meghatározott tulajdoni arányban – az államot illető tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóság az építtető kérelmére, a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány alapján, e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra az Inytv. 8. §-át nem kell alkalmazni.
(7) Az (1) bekezdés alapján felépített építményekre mint önálló ingatlanokra, illetve a (2) bekezdés szerinti építési tevékenység esetén az ingatlan tekintetében – a (2) bekezdésben meghatározott tulajdoni arányban – az államot illető tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóság az építtető kérelmére, a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány alapján, e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167. §-át nem kell alkalmazni.
3/A. § (1) A 3. § (3) bekezdésében meghatározott beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával az építtető a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve köteles elszámolni a beruházással érintett közművagyonelemek tulajdonosával, víziközművek esetén az ellátásért felelős Budapest Főváros Önkormányzatával. A felek kötelesek a (2) bekezdés szerinti értesítést követő 90 napon belül megállapodást kötni – a teljes beruházási időszakban elvégzésre kerülő munkálatok figyelembevételével – az elszámolás feltételeiről, valamint a felmerülő terhek viselésének megosztásáról.
(2) Az építtető haladéktalanul köteles írásban értesíteni a 3. § (3) bekezdésében megjelölt beruházással érintett közmű tulajdonosát és üzemeltetőjét arról, hogy a beruházás során mely közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése (a továbbiakban: a közműszakaszt érintő munka) szükséges.
(3) Az építtető a közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére a körülmények által indokolt mértékű – a közmű tulajdonosa számára biztosított, legalább 10 napos határidőn belül adott véleménye figyelembevételével –, 30 napnál nem rövidebb határidőt határoz meg. A közmű tulajdonosa az egyeztetett határidőn belül köteles a közműszakaszt érintő munkát elvégezni vagy elvégeztetni.
(4) Ha a közmű tulajdonosa a közműszakaszt érintő munkát a (3) bekezdés szerinti véleménye szerint nem kívánja elvégezni vagy elvégeztetni, és az építtetővel másképp nem állapodik meg, akkor az építtető jogosult a közműszakaszt érintő munkát megfelelő szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amit a közmű tulajdonosa tűrni köteles.
(5) Ha a közmű tulajdonosa neki felróható módon a (2) bekezdés szerinti értesítésben szereplő közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére vonatkozó kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként nem megfelelő módon végzi vagy végezteti el azt, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.
(6) A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt költségeit az építtető a közmű tulajdonosának köteles megfizetni. Ha a közműszakaszt érintő munkára a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák költségét a közmű tulajdonosa köteles megtéríteni illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű – a közmű műszaki átadás-átvételi eljárása eredményes lezárását követően – e törvény erejénél fogva, ingyenesen, az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel az (1) bekezdés szerinti közműtulajdonos tulajdonába, a víziközmű az ellátásért felelős Budapest Főváros Önkormányzat tulajdonába és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül.
4. § A 3. § (1) bekezdése szerint felépített építmények a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének vagy a használatbavétel tudomásulvételének időpontjától e törvény erejénél fogva nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek.
5. § (1) A 3. § (1) bekezdése szerint felépített és önálló ingatlanként az állam tulajdonába kerülő építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészletre az államot az építmény fennállásáig ingyenes földhasználati jog illeti meg.
(2) Az állam az építmény tulajdonosaként e törvényen alapuló földhasználati jogánál fogva jogosult a földrészlet használatára és hasznai szedésére, valamint a használat arányában köteles viselni az annak fenntartásával járó terheket.
(3) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti földhasználati jogot az építtető – a földhasználati jognak a földrészlet természetben vagy területmértékben meghatározott mértékét tartalmazó – kérelmére e törvény alapján bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra az Inytv. 8. §-át nem kell alkalmazni.
(3) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti földhasználati jogot az építtető – a földhasználati jognak a földrészlet természetben vagy területmértékben meghatározott mértékét tartalmazó – kérelmére e törvény alapján bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra a Ptk. 5:167. §-át nem kell alkalmazni.
6. § A vagyonkezelő vagyonkezelői jogának megszűnése a 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti beruházás alapján az államot megillető tulajdonjogot és földhasználati jogot nem érinti.
⋯ 40 változatlan sor ⋯