2013. évi CCXLII. törvény — mi változott? 2015. március 26.
A 2013. december 25. és 2015. március 26. között hatályba lépett módosítások. 19 sor került be, 4 sor került ki.
← Előző módosítás (2013. december 25.)Következő módosítás (2016. december 17.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 5 változatlan sor ⋯
1. § (1) A Budapest XIV. kerület 29732/1 helyrajzi számú ingatlannak (a továbbiakban: városligeti ingatlan) az államot, Budapest Főváros Önkormányzatát és Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatát megillető tulajdoni hányada e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges terület ingyenesen, az e törvény hatálybalépésétől számított 99 éves időtartamra az állam 100%-os tulajdonában álló Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. (a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelésébe kerül. A városligeti ingatlanon fennálló építményekre e törvény hatálybalépését megelőzően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett egyéb vagyonkezelői jogok, illetve Budapest Főváros Önkormányzata forgalomszervezési, közútkezelési és közösségi közlekedési infrastruktúra fenntartási, továbbá településtisztasági és hulladékgazdálkodási feladatkörei változatlanul fennmaradnak. A vagyonkezelői jog nem terjed ki a Budapest XIV. kerület, Dózsa György úr 37. szám alatti ingatlan (Műcsarnok) és hozzá tartozó földterületre, a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda, valamint a Városligeti Műjégpálya épületére, továbbá a műszaki infrastruktúra sajátos építményeire.
(1a) A Városliget megújításához és fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósítása érdekében
- a) a Budapest XIII. kerület, 28056 helyrajzi számú ingatlan 21667/38899 hányada,
- b) a Komárom 802 és Komárom 803 helyrajzi számú ingatlanok, valamint
- c) a városligeti ingatlanon lévő Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épülete (a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum javára bejegyzett vagyonkezelői joghoz kapcsolódó ingatlanrész)
a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosításáról szóló 2015. évi XIV. törvény hatálybalépésének napján, e törvény erejénél fogva, ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig, a bejegyzett vagyonkezelők vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével.
(2) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga tekintetében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 11. § (8) bekezdés c) és e) pontja, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (6) bekezdése nem alkalmazandó.
(3) A vagyonkezelőben az államot megillető társasági részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a kultúráért felelős miniszter gyakorolja.
⋯ 10 változatlan sor ⋯
(2) A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a városligeti ingatlanon – e törvény hatálybalépésekor – fennálló építményeknek a vagyonkezelő általi átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése (a továbbiakban együtt: építési tevékenység) esetén az építési tevékenységgel érintett építményrész az egész ingatlan értékéből az épített részre eső érték arányában az állam tulajdonába kerül.
(3) A vagyonkezelő mint építtető (a továbbiakban: építtető) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott beruházások tekintetében a feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el. A beruházások közérdekű célú fejlesztésnek minősülnek.
(3) A vagyonkezelő mint építtető (a továbbiakban: építtető)
(4) Az építtető a városligeti ingatlan fejlesztésével összefüggő beruházások vonatkozásában különösen az alábbi feladatokat látja el:
- a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott beruházások, valamint
- b) az 1. § (1a) bekezdésében megjelölt ingatlanokhoz kapcsolódó beruházások
tekintetében a feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el. A beruházások közérdekű célú fejlesztésnek minősülnek.
(4) Az építtető a (3) bekezdésben megjelölt beruházások vonatkozásában különösen az alábbi feladatokat látja el:
- a) teljes körűen elkészíti vagy elkészítteti az ingatlanfejlesztés megvalósításához szükséges terveket, tanulmányokat;
- b) ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban;
- c) a saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket;
⋯ 6 változatlan sor ⋯
(5) Az építési tevékenység megvalósítása céljából az építtető által kezdeményezett hatósági eljárásokban a jogszabályban előírt ingatlantulajdonosi hozzájárulás az építtetőn kívüli jogalanytól történő beszerzése nem szükséges.
(6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti beruházások – a számvitelről szóló törvény szerinti – megvalósuláskor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nyilvántartásába kerülnek aktiválásra, a beruházásnak az építtető nyilvántartásaiból – az elszámolásra kapott forrásokkal szemben – történő kivezetésével egyidejűleg.
(6) A (3) bekezdésben megjelölt befejezett beruházások – a számvitelről szóló törvény szerinti – megvalósuláskor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyilvántartásába kerülnek felvételre a vagyonkezelő adatközlése alapján.
(6a) A (3) bekezdésben megjelölt beruházások befejezését követően létrejövő új építmények e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlanok ingyenesen a vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek az 1. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelői jog megszűnésének időpontjával azonos időpontig. Az ingatlanügyi hatóság a vagyonkezelő vagyonkezelői jogát a vagyonkezelő kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba a beruházás – számvitelről szóló törvény szerinti – megvalósulását követően. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes.
(7) Az (1) bekezdés alapján felépített építményekre mint önálló ingatlanokra, illetve a (2) bekezdés szerinti építési tevékenység esetén az ingatlan tekintetében – a (2) bekezdésben meghatározott tulajdoni arányban – az államot illető tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóság az építtető kérelmére, a jogerős használatbavételi engedély vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány alapján, e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra az Inytv. 8. §-át nem kell alkalmazni.
4. § A 3. § (1) bekezdése szerint felépített építmények a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének vagy a használatbavétel tudomásulvételének időpontjától e törvény erejénél fogva nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülnek.
5. § (1) A 3. § (1) bekezdése szerint felépített és önálló ingatlanként az állam tulajdonába kerülő építmény rendeltetésszerű használatához szükséges földrészletre az államot az építmény fennállásáig ingyenes földhasználati jog illeti meg.
(2) Az állam az építmény tulajdonosaként e törvényen alapuló földhasználati jogánál fogva jogosult a földrészlet használatára és hasznai szedésére, valamint köteles viselni az annak fenntartásával járó terheket.
(2) Az állam az építmény tulajdonosaként e törvényen alapuló földhasználati jogánál fogva jogosult a földrészlet használatára és hasznai szedésére, valamint a használat arányában köteles viselni az annak fenntartásával járó terheket.
(3) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti földhasználati jogot az építtető – a földhasználati jognak a földrészlet természetben vagy területmértékben meghatározott mértékét tartalmazó – kérelmére e törvény alapján bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes, arra az Inytv. 8. §-át nem kell alkalmazni.
⋯ 42 változatlan sor ⋯