2013. évi CCXL. törvény — mi változott? 2026. május 14.

(7) Ha e törvény elrendeli, a végrehajtásért felelős szerv vagy szervezeti egység vezetője az (1)–(3) bekezdés szerinti intézkedéséről, döntéséről – az ott meghatározott eljárásban – határozatot hoz.

(9) Érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.

65. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyészség indítványára a Btk. 49. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén – az iratok alapján – a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.

- g) a közérdekű munkára ítélt társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, szociális helyzetére, foglalkozására, munkahelyére, munkarendjére és tanulói jogviszonyára, tanulmányi rendjére, valamint családi körülményeire vonatkozó adataira, továbbá – ha azokat megadja – a levelezési címére, telefonszámára, illetve e-mail címére, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára, valamint a ledolgozott napok számára,

- h) a közügyektől eltiltott esetén a népképviseleti szerv testületében vagy bizottságában korábban betöltött tagságára, civil szervezetben betöltött vezetői tisztségére, köztestületben vagy közalapítványban viselt tisztségére, volt katonai rendfokozatára, volt címzetes rendfokozatára, volt belföldi vagy külföldi kitüntetésére, a hivatalos személyi minőséget korábban megalapozó jogviszonyára, törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésébe, testületébe történt korábbi delegálására vonatkozó adataira, illetve az arra vonatkozó adatokra, hogy korábban védőként vagy jogi képviselőként járt el,

- i) a pártfogó felügyelet alatt álló b) pont szerinti adataira, egészségügyi adataira, esetleges káros szenvedélyeire, foglalkozására, munkahelyére vagy tanulói jogviszonyára, szociális helyzetére, így különösen családi körülményeire, lakáskörülményeire, jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, valamint a bűnismétlési kockázatok valószínűségére és az azt megalapozó adatokra, így a bűnügyi személyes adataira, fiatalkorú esetén tanulmányi eredményeire, az oktatási intézményben tanúsított magaviseletére, pedagógiai jellemzésére, továbbá a külön magatartási szabály végrehajtásával összefüggésben a sértett vagy egyéb érintett természetes személyazonosító adataira, lakcímére, értesítési címére, tényleges tartózkodási helyére, kézbesítési címére, elektronikus levelezési címére, hangkapcsolatot biztosító vagy más elektronikus elérhetőségére,

- k) az utógondozott társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, esetleges káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi viszonyaira, lakáskörülményeire, valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira,

- l) a kényszerintézkedés hatálya alatt álló arcképmására és hangjára, társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, esetleges káros szenvedélyeire, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára,

- m) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott jogai gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges további személyes adatokra, különösen az egészségügyi állapotára, esetleges káros szenvedélyeire vonatkozó vagy a bűnügyi személyes adataira, valamint külföldi állampolgárságú elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott esetén az idegenrendészeti kiutasítására vonatkozó adataira,

(3a) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott (2) bekezdés szerinti adatai, valamint az elektronikus megfigyelési eszköz által rögzített felvétel és az abban szereplő személyes adat – a 150. § (7) bekezdésében meghatározott korlátok között – a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 27/A. § (1) bekezdése alapján folytatott biztonsági kockázatelemzés során felhasználhatók.

(3c) A (3b) bekezdés alkalmazásában

(2) A büntetés-végrehajtásért felelős miniszter a 76. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közül a büntetések félbeszakítása iránti kérelmek elbírálásához szükséges személyes adatokat ismerheti meg és kezelheti.

78. § (1) A rendőrség a 76. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közül

(5) A bv. intézet a fiatalkorú elítéltről az oktatási intézménytől, gyermekvédelmi intézménytől pedagógiai véleményt kér a fiatalkorú megismerése érdekében, különösen a magatartás, a szorgalom, a fejlesztést igénylő területek, a családi háttér adataira vonatkozóan. Az adatok az egyéni fejlesztési terv, a fiatalkorú védelme, valamint a kockázatbecslés érdekében használhatók fel.

194. § (1) A fiatalkorú saját vagy a törvényes képviselő kérelmére és a bv. intézet engedélyével, háromhavonta családi konzultáción vehet részt, amely a bv. intézetben megvalósuló kötetlen kapcsolattartási forma. A családi konzultáción a szülő, valamint az vehet részt, aki a Polgári Törvénykönyv alapján a fiatalkorúval kapcsolattartásra jogosult, kivéve, ha a bíróság vagy a gyámhatóság a kapcsolattartási jogot korlátozta vagy megvonta.

343. § (1) A javítóintézeti nevelés végrehajtása során a fiatalkorúval szemben emberi méltósága tiszteletben tartásával, életkori szükségletei figyelembevételével kell bánni, és a törvényben meghatározott korlátozások kivételével gondoskodni kell jogai megkülönböztetés nélküli biztosításáról és védelméről.

(3) A törvényes képviselőt és a szülőt tájékoztatni kell az őket érintő szabályokról, különösen a levelezés, a csomagküldés, a telefonbeszélgetés, a látogatás rendjéről, valamint a fiatalkorú eltávozásra, szabadságra menetelének lehetőségéről.

(6) E fejezet alkalmazásában fiatalkorú alatt érteni kell a tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik életévét meg nem haladott javítóintézeti neveltet is.

344. § A javítóintézetben folyó nevelés célja a fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének elősegítése, ennek érdekében beilleszkedési zavarai enyhítése, pszichés állapota rendezése, iskolázottsága, szakmai képzettsége fejlesztése, az alapvető erkölcsi normák elfogadtatása, az egészséges életmódra való felkészítése.

(2) A javítóintézet biztonsági követelményeit a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fiatalkorú elítéltek szabadságvesztésének végrehajtását biztosító bv. intézetek szakmai tapasztalatai felhasználásával, azokkal együttműködve kell kialakítani.

### A végrehajtás rendje

(2) A fiatalkorú gondozását és nevelését a gyermekek védelméről szóló törvény rendelkezései és a javítóintézetek működése során irányadó szakmai szabályokban meghatározott elvek szerint kell biztosítani.

(4) A javítóintézet rendjének fenntartása érdekében gondoskodni kell – az ébresztőtől a takarodóig – a fiatalkorú folyamatos felügyeletéről, tevékenysége irányításáról, valamint éjszakai nyugalma biztosítása érdekében a hálótermek rendszeres ellenőrzéséről.

347. § (1) A befogadás során a javítóintézet a fiatalkorú személyazonosságát ellenőrzi.

(2) Ha a személyazonossággal kapcsolatban kétség merült fel, az érintett személyazonosságának megállapítása érdekében a javítóintézet a székhelye szerint illetékes rendőri szervet keresi meg.

- b) amely a javítóintézet rendjét, biztonságát, valamint ezek fenntartását és ellenőrzését, saját vagy mások életét, testi épségét és egészségét veszélyezteti,

- c) amely alkalmas arra, hogy használatával a fiatalkorú – önállóan vagy másokkal közösen – bűncselekményt kövessen el, vagy – amennyiben ellene büntetőeljárást folytatnak – a büntetőeljárás eredményességét veszélyeztesse.

### Elkülönítés

348. § (1) A javítóintézeti nevelés végrehajtása során el kell különíteni a fiúkat a lányoktól.

(2) A fiatalkorúak életkoruk, továbbá egészségügyi és nevelési szempontok szerint csoportosíthatók.

### A javítóintézeti nevelés kezdő napja és a tájékoztatás

(2) A fiatalkorú személyiségének, értelmi képességeinek, egészségi állapotának a feltárása érdekében a javítóintézet – jogszabályban meghatározott működési rend szerint – szakértői csoportot működtet, amelynek pszichológus, gyógypedagógus és orvos tagja végzi el a befogadáskor a szükséges vizsgálatokat.

(5) A javítóintézet a fiatalkorú részére a gyermekek védelméről szóló törvény szerint teljes körű ellátást biztosít és ellátja a fiatalkorú gondozását, nevelését és felügyeletét.

### A fiatalkorúnak és gyermekének együttes elhelyezése

(2) Az együttes elhelyezés akkor engedélyezhető, ha

(6) A gyermek felett szülői felügyeletet gyakorló vagy a gyermekkel kapcsolattartásra jogosult másik szülő, a testvér és a gyermekkel kapcsolattartásra jogosult nagyszülő, valamint a gyám részére heti egy alkalommal a kapcsolattartást és a gyermek fejlődéséről a megfelelő tájékoztatást biztosítani kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a javítóintézet intézkedik a gyermeknek fiatalkorútól való elkülönítése iránt, és a gyámhatóság intézkedéséig biztosítja a gyermek teljes körű ellátását az együttes elhelyezést biztosító részlegen.

356. § (1) A javítóintézeti nevelés végrehajtása során a fiatalkorú köteles – különösen –

- a) az intézkedés végrehajtásának rendjét, az intézet házirendjét, biztonsági és higiéniai követelményeit megtartani,

- c) a javítóintézet elhagyásához engedélyt kérni,

- d) tanulmányait a köznevelésről szóló törvényben meghatározott életkorig, vagy a köznevelésről szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetében azt követően is folytatni,

- e) alávetni magát a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, az invazív eljárásra az egészségügyi jogszabályokat kell alkalmazni,

(4) A javítóintézettel kötött megállapodás alapján az egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület által megbízott más személy, jogvédő vagy karitatív tevékenységet folytató civil szervezet tagja, képviselője vagy ilyen szervezet megbízásából eljáró személy is ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot a fiatalkorúval.

(7) A javítóintézet a kapcsolattartásra jogosult személyeket a fiatalkorúak nyilvántartásában rögzíteni kell.

- a) levelezés,

- b) csomagküldés,

- d) látogatás,

- e) kimenő,

- f) eltávozás,

(2) A telefonbeszélgetés ellenőrizhető vagy biztonsági okból félbeszakítható. Az ellenőrzés vagy a félbeszakítás lehetőségéről a fiatalkorút tájékoztatni kell.

### Csomagküldés

360. § A fiatalkorú részére küldött csomagot a fiatalkorú a csoportnevelő jelenlétében bontja fel, aki ellenőrzi, hogy a csomag nem tartalmaz-e az intézet rendjét, a fiatalkorú vagy társai egészségét, biztonságát veszélyeztető tárgyat.

(4) A látogatás félbeszakítható, ha a fiatalkorú vagy látogatója a látogatás rendjét megsérti, és a szabálysértő viselkedéssel figyelmeztetés ellenére sem hagy fel. A látogatást félbe kell szakítani, ha a fiatalkorú vagy látogatója magatartása az intézet biztonságát közvetlenül sérti, vagy veszélyezteti.

(6) Jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, civil szervezet vagy karitatív szervezet képviselője részéről a fiatalkorú hetente egyszer jogosult látogató fogadására.

(2) A szabadság engedélyezése előtt be kell szerezni a fiatalkorút a szabadság alatt fogadó szülő, gyám vagy más hozzátartozó nyilatkozatát arról, hogy a fiatalkorú lakhatását, ellátását, felügyeletét ez idő alatt biztosítja, továbbá vállalja az utazás költségeit, és gondoskodik a fiatalkorú visszatéréséről az intézetbe.

(3) Az utazás költségei a fiatalkorú kérelmére zsebpénzéből vagy letéti pénzéből is biztosíthatók. Ha az utazás költségei sem az előző módon, sem a fogadó szülő, gyám vagy más hozzátartozó által nem biztosítottak, azokat a javítóintézet megelőlegezheti.

(4) A szabadságon töltött idő a javítóintézeti nevelés tartamába beszámít.

### Családi konzultáció és családterápiás foglalkozás

(3) A fiatalkorú családterápiás foglalkozáson való részvétele kivételesen a javítóintézeten kívül is engedélyezhető.

### Rendkívüli eltávozás

(2) A rendkívüli eltávozás időtartama a javítóintézeti nevelés tartamába beszámít.

### A javítóintézetből engedéllyel történő távollétre vonatkozó szabályok

### Kényszerítő eszköz alkalmazása

(3) A fiatalkorúval szemben kényszerítő eszközként testi kényszer alkalmazható az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az intézkedéssel szembeni ellenállás megtörésére. Testi kényszerként megfogás, lefogás, ellökés, elvezetés, önvédelmi fogás alkalmazható.

(5) Kényszerítő eszköz nem alkalmazható a magatehetetlen személlyel szemben. A tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorúval szemben kizárólag korlátozott testi kényszer alkalmazható. Korlátozott testi kényszernek minősül a lefogás, megfogás.

(6) Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört vagy az intézkedés eredményessége e nélkül is biztosítható.

(8) A jogszerűtlennek minősített kényszerítő eszköz használatáról a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséget nyolc napon belül, ha a kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozott, haladéktalanul értesíteni kell.

- a) biztonsági ellenőrzés, vizsgálat és szemle, személyes használati tárgyainak és ruházatának átvizsgálása, csomag átvizsgálása, valamint elektronikus megfigyelési eszköz alkalmazható,

- b) biztonsági elkülönítése rendelhető el.

(3) A biztonsági elkülönítés elrendelésével egyidejűleg intézkedni kell a fiatalkorú haladéktalan orvosi vizsgálatáról. A biztonsági elkülönítés az orvos által szükségesnek tartott ideig, de legfeljebb huszonnégy óráig tarthat. Ha a fiatalkorú magatartása ezt követően sem rendeződik, a pszichiátriai kezelését a pszichiáter szakorvos rendelkezése szerint a biztonsági elkülönítőben vagy az intézet egészségügyi részlegén vagy fekvőbeteg-ellátó intézményben folytatni kell.

(5) A biztonsági elkülönítőt úgy kell kialakítani, hogy a biztonsági elhelyezés ideje alatt a fiatalkorú ne tehessen kárt magában.

### Rendkívüli esemény

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában rendkívüli eseménynek minősül minden olyan esemény, amely a javítóintézet rendjét súlyosan sérti vagy veszélyezteti, így különösen a fiatalkorú szökése, az intézet területén elkövetett bűncselekmény, a fiatalkorú biztonsági elkülönítése, öngyilkossági kísérlete, balesete, halála.

### A javítóintézeti nevelés félbeszakítása

(3) A félbeszakítás tartama a javítóintézeti nevelésbe nem számít be.

372. § (1) Büntetőügyben – ideértve a közvetítői eljárást is – történő idézés alapján a fiatalkorút a javítóintézet a megjelölt helyre és időre előállítja. Értesítésre a fiatalkorút akkor kell előállítani, ha megjelenését ő, védője vagy törvényes képviselője kéri.

(3) A fiatalkorú – eljárási cselekmények lefolytatása, valamint a Bnytv.-ben meghatározott bűnügyi nyilvántartási adat mintavétele céljából – a nyomozó hatóság részére kiadható.

(2) A jutalmazás formái:

- a) nevelői dicséret,

- c) tárgyjutalom,

- d) korábban kiszabott fegyelmi büntetés elengedése vagy enyhítése,

- e) egyéni vagy csoportos kulturális vagy sportrendezvényen való részvétel engedélyezése,

(3) A jutalom kimenő havonta egyszer legfeljebb tizenkét óra időtartamban, a jutalom eltávozás évente két alkalommal legfeljebb öt napra, a jutalom szabadság évente egy alkalommal legfeljebb tíz napra adható. A jutalom kimenő, eltávozás és szabadság a kapcsolattartásként engedélyezett kimenő, eltávozás és szabadság tartamán felül adható, és az a javítóintézeti nevelés tartamába beszámít.

### A fiatalkorú fegyelmi büntetése

(2) A fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorúval szemben a kiszabható fegyelmi büntetések:

- a) nevelői figyelmeztetés,

- c) az egyes társas szórakozástól, programtól vagy rendezvénytől eltiltás, amely legfeljebb egy hónapra vonatkozhat,

- d) a kimenő megvonása, amely legfeljebb két hónapra vonatkozhat,

- e) az eltávozás megvonása, amely legfeljebb három hónapra vonatkozhat,

377. § (1) A fiatalkorúnak a javítóintézetből, vagy engedélyezett távolléte alatt a kijelölt tartózkodási helyéről való engedély nélküli eltávozása, továbbá az engedélyezett távollét lejártával a javítóintézetbe való vissza nem térése – e fejezet alkalmazásában – szökésnek minősül. A szökés fegyelmi vétség.

(3) A jelentés tartalmazza a fiatalkorú természetes személyazonosító adatait, az ügydöntő határozatot hozó bíróság megnevezését és határozatának számát, keltét, a fiatalkorú személyleírását, vélt feltalálási helyét és a szökés körülményeit. A jelentéshez mellékelni kell a fiatalkorú fényképét.

### Zárt jellegű javítóintézeti részleg

(5) A zárt jellegű javítóintézeti részlegben való elhelyezés ideje alatt a fiatalkorú a javítóintézeten kívüli programon – ide nem értve a 367. § (3) bekezdésében felsorolt esetet – nem vehet részt, kimenőre, eltávozásra – a rendkívüli eltávozás esetét kivéve –, valamint szabadságra nem mehet.

(2) Ha az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú javítóintézeti nevelésének folytatását vagy ideiglenes foganatba vételét rendelték el, a fiatalkorút az az intézet fogadja vissza, amelyikből elbocsátották.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül megszűnik a javítóintézeti nevelés, ha

384. § (1) Azon fiatalkorúak számára, akiknek a javítóintézeti nevelése a 382. § (1) bekezdésében vagy a 382. § (2) bekezdés a) pontjában szabályozottak szerint szűnik meg, és

- a) a családjukba nem térhetnek vissza, továbbá az elbocsátás idejére nem sikerült számukra lakhatási lehetőséget és megélhetési feltételeket teremteni,

a javítóintézet utógondozó részleget működtet.

- a) a fiatalkorú kérelmére,

- b) ha az elhelyezés okai megszűntek,

(2) A letartóztatásban lévő fiatalkorú, ha fekvőbeteg-ellátásra szorul, vagy egészségi állapota kórházi kivizsgálást igényel, egészségügyi ellátását és vizsgálatát lehetőség szerint büntetés-végrehajtási egészségügyi intézetben kell biztosítani.

(2) Ha a bíróság a letartóztatás végrehajtási helyének megváltoztatását rendeli el, a javítóintézet a fiatalkorú átszállítása érdekében megkeresi a javítóintézet székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot.

között.

420. § (1) Büntetőügyben történő idézés alapján a javítóintézet megkeresi a bíróság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságot a letartóztatott fiatalkorúnak a megjelölt helyre és időre történő előállítása, majd a javítóintézetbe visszaszállítása érdekében. A nyomozó hatóság részéről kért előállítás a rendelkezési jog gyakorlójának hozzájárulásával történhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a bíróság értesítése alapján a letartóztatott fiatalkorú vagy a védője kéri az előállítását.

(4) A letartóztatott fiatalkorúnak a nyomozó hatóság részére történő kiadását a rendelkezési jogkör gyakorlója engedélyezi.

434. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a pártfogó felügyelői szolgálatot rendeletben jelölje ki.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

- a) a szabadságvesztés, az elzárás, a letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályait a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel, a katonák vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével,

(5) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős és az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a büntetés-végrehajtás során elrendelt elővezetés végrehajtásával, az elítélt vagy a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség vagy végrehajtásért felelős szerv elé állításával, valamint az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kérelmére történő előállítás során felmerült költség megtérítésének részletes szabályait, ide nem értve az elővezetés költsége mértékének megállapítását.

### Hatálybalépés

(6) A félbeszakítás megszüntetéséről az elítéltet írásban haladéktalanul tájékoztatni kell, és fel kell hívni, hogy a megadott időpontban a szabadságvesztést végrehajtó intézetben jelentkezzen. Ha a határozat azért nem volt kézbesíthető, mert az elítélt ismeretlen helyre távozott, a 19. § szerint intézkedni kell a felkutatása érdekében.

### Sarkalatossági záradék