2013. évi CCXII. törvény — mi változott? 2014. május 2.

(2) 2014. május 1-jén hatályát veszti

- a) az 5. §;

- b) a 112–119. §.

120. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

„p) a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig

pa) a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,

pb) a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és

pc) a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.”

(2) Az Itv. 26. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (18a) bekezdéssel egészül ki:

„(18) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában nem minősül elidegenítésnek a kisajátítás, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés és a birtokösszevonási célú földcsere, továbbá nem minősül vagyoni értékű jog alapításának a termőföld használatának, hasznosításának közeli hozzátartozó javára történő átengedése, feltéve, hogy a közeli hozzátartozó a vagyonszerző helyett földművesként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja a termőföldet, és az 5 éves időtartam hátralévő részében az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételeket vállalja.

(18a) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a vagyonszerző az eredetileg vállalt 5 év letelte előtt

a) a termőföldet – a (18) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési módok kivételével – elidegeníti,

b) a termőföldön – használatának, hasznosításának a (18) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozója javára, az ott meghatározott módon történő átengedése kivételével – vagyoni értékű jogot alapít, vagy

c) a termőföldet saját maga vagy a (18) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozója igazolhatóan nem mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja,

az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a vagyonszerző elhalálozásának az esetét. Ha a vagyonszerző vagy a (18) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozója által vállalt feltételek csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányada tekintetében teljesültek, az egyébként járó illeték kétszeresét kizárólag azon tulajdoni hányad vonatkozásában kell megfizetni, amelyre a feltételek nem teljesültek.”

(4) Hatályát veszti az Itv.

- a) 26. § (1) bekezdés n) pontjában az „önkéntes”,

- b) 33. § (2) bekezdés 24. pontjában az „a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezett eljárás, valamint”

szövegrész.

121. § A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Azt a vételi jog alapján szerzett termőföldet, amelynek tulajdonosa az (1) bekezdésben vállalt kötelezettségét a tulajdonszerzéstől számított öt éven belül megszegi, kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni és árverés útján kell értékesíteni. E bekezdést nem kell alkalmazni, ha a termőföld tulajdonjogának átruházására birtokösszevonási célú földcserével kerül sor.”

124. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) „A törvény hatálya” alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § (1) E törvényt és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletet kell alkalmazni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának az Fftv. szerinti külföldi jogi vagy természetes személy által történő megszerzésére, ide nem értve az öröklés esetét.

(2) A külföldi jogi vagy természetes személy az (1) bekezdés szerinti ingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal (2) bekezdés szerinti határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

(4) Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek ingatlanszerzéséhez a külpolitikáért felelős miniszter engedélye szükséges. A külpolitikáért felelős miniszter az engedélyt nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása alapján adja meg.”

(2) A Lakástv. a következő 93. §-sal egészül ki:

„93. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokra vonatkozóan a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

125. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 137. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a végrehajtás alá vont, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földön (a továbbiakban: föld) szerződés alapján keletkezett földhasználati jogosultság áll fenn harmadik személy javára (a továbbiakban: a földhasználó), a végrehajtás alá vont földet megszerző új tulajdonos tulajdonjogát az (1) bekezdésben meghatározott jogok mellett a földhasználati jogosultság is korlátozza a 137/A. §-ban meghatározottak szerint.”

(2) A Vht. „Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai” alcíme a következő 137/A. §-sal egészül ki:

„137/A. § (1) A földhasználati jogosultság – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – az új tulajdonos tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követő 6. hónap utolsó napján megszűnik.

(2) Nem szűnik meg az (1) bekezdésben meghatározott határnapon a földhasználati jogosultság, ha

a) az új tulajdonos az (1) bekezdésben meghatározott határnapig a földhasználati jogosultság fenntartására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tesz a földhasználó felé, vagy

b) a földhasználó a földhöz kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított agrár-vidékfejlesztési támogatást vett igénybe, amelynek feltételéül jogszabály meghatározott időtartamra földhasználati kötelezettséget ír elő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a földhasználati jogosultság az azt létesítő szerződés megszűnésére irányadó szabályok szerint és időpontban szűnik meg.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a föld lefoglalását követően létesített földhasználati jogosultság megszerzésére is.”

(3) A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/D. §-sal egészül ki:

„306/D. § E törvénynek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvénnyel megállapított 137. § (3) bekezdését és 137/A. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően kitűzött árverések esetén kell alkalmazni.”

(4) A Vht. 197. § (1) bekezdésében a „Termőföld” szövegrész helyébe az „A föld” szöveg lép.

- b) 4–8/C. §-a;

- f) 11. § (1) bekezdése;

- k) 26–35. §-a;

- l) 81. § (5) bekezdése;

- n) 88–88/D. §-a;

(2) Hatályát veszti a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény.

127. § Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A társulati tag tulajdonában lévő erdőterület az ahhoz kapcsolódó társulati érdekeltséggel együtt forgalomképes, de a tulajdonjog átruházása vagy átszállása az erdőgazdálkodót terhelő kötelezettségek teljesítését nem érinti.

(2) A társulati tagot elővásárlási jog illeti meg a társulat tulajdonában, illetve használatában álló erdőterület eladása esetén. A társulati tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében a földet használó földművest követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg.

(3) Az elővásárlási jog gyakorlásának rendjét az alapszabály határozza meg.

(4) A társulat elnöke kérelemre, illetve megkeresésre igazolást állít ki arról, hogy az elővásárlási jog gyakorlására az alapszabályban meghatározott módon, az arra jogosult által került sor.”

132. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény „Tulajdonjogi rendelkezések” alcíme a következő 68/A. §-sal egészül ki:

„68/A. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti külföldi természetes személy és jogi személy a földnek nem minősülő, a település külterületén fekvő védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.”

(2) Hatályát veszti a Díjtv.

- a) 31. § (2) bekezdése,

- b) 32/C. § (1) bekezdés g) pontjában az „önkéntes” szövegrész.

- c) 32/C. § (1) bekezdés k) pontjában az „a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezett eljárás, valamint” szövegrész.

134. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 10. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlan a jelzálog-hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb egy éves időtartamra, felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján kerülhet.

(5) Ha a jelzálog-hitelintézet a tulajdonába került földet a szerzés időpontjától számított egy éven belül nem tudja értékesíteni, a föld az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül. A földalapkezelő szervezet az állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől számított 90 napon belül megfizeti a föld hitelbiztosítéki értékét a jelzálog-hitelintézet részére. E bekezdés alkalmazása szempontjából a szerzés időpontjának a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése napját követő napot kell tekinteni.”

135. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 26. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Abban az esetben, ha a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződéshez nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, azonban a szerződést az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton, a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője közreműködésével kell közölni, a bejegyzésre irányuló kérelmet a kifüggesztett szerződésnek az ingatlan tulajdonosa által történő kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.”

(2) Az Inytv. 32. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt, a külön jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező okmányon elkészített, és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául akkor szolgálhat, ha annak eredeti példányán szerepel a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradék. Az elővásárlásra jogosult javára történő bejegyzés iránti kérelemhez csatolandó bejegyzési engedélynek tartalmaznia kell a jogszerző bejegyzéshez szükséges adatait.”

(3) Az Inytv. a következő 37/A. §-sal egészül ki:

„37/A. § A föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz nem kötött megszerzésére irányuló szerződések esetében a kérelmezőnek az ingatlan-nyilvántartási kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződést a mezőgazdasági igazgatási szervnek nem kell jóváhagynia, továbbá

a) a közeli hozzátartozók között történt tulajdonjog átruházás esetén csatolni kell a szerződő feleknek a szerződésbe, vagy az azzal azonos alakiságú okiratba foglalt – büntetőjogi felelősségük tudatában tett – nyilatkozatát arról, hogy közöttük közeli hozzátartozói viszony áll fenn;

b) a földnek jogszabályba foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adásvétele esetén csatolni kell a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv igazolását a feltétel fennállásáról,

c) ha jogszabály a szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton történő közlését írja elő, csatolni kell az eladó részére a jegyző által megküldött jognyilatkozatokat és iratjegyzéket.”

(6) Az Inytv. 52. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot – a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után – kézbesíteni kell)

„h) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Fftv.) meghatározott külföldi jogi vagy természetes személy által az Fftv. hatálya alá nem tartozó ingatlannak a megszerzése esetén az illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatalnak,”

(7) Az Inytv. 52. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot – a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után – kézbesíteni kell)

„l) a föld tulajdonjogának szerzése esetén – a bejegyzés alapját képező okirat másolatával együtt – a mezőgazdasági igazgatási szervnek.”

(8) Az Inytv. 70/B. §-ában a „termőföld” szövegrész helyébe a „föld” szöveg lép.

(9) Hatályát veszti az Inytv. 39. § (3) bekezdés i) pontja.

(2) Hatályát veszti az Evt. 8. § (4), (5) és (8) bekezdésében az „önkéntes” szövegrész.

(3) A Hetv. 71. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A közjegyző a hagyatéki eljárást felfüggeszti, ha a hagyaték átadását befolyásoló kérdésben

a) házasság létezésének, érvényességének vagy gyermek családi jogállásának bírósági megállapítása,

b) holtnak nyilvánítási vagy halál tényének megállapítása iránti eljárás vagy

c) az ingatlan-nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként

ca) bejegyzett ingatlanra vagy annak a tulajdoni hányadára az örökhagyó túlélő házastársa vagy volt (elvált) házastársa házastársi vagyonközösség vagy élettársa élettársi vagyonközösség jogcímén őt megillető részesedés megállapítása vagy

cb) be nem jegyzett ingatlannal kapcsolatban az örökhagyó tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése

tárgyában bírósági vagy hatósági eljárás van folyamatban, vagy

d) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági bizonyítvány szükséges.

(3) Ha az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott eljárás még nincs megindítva, de a rendelkezésre álló adatok és a megindításra jogosult nyilatkozata alapján rövid időn belül megindulása valószínűnek mutatkozik, a közjegyző az eljárás megindítására és annak igazolására az arra jogosultnak megfelelő határidőt tűz. Ha a határidő eredménytelenül telik le, az eljárás felfüggesztésének nincs helye. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a közjegyző a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerint szükséges feltételek fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiadása céljából megkeresi a mezőgazdasági igazgatási szervet.”

(4) A Hetv. 71. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, a közjegyző a végrendelet ezzel ellentétes rendelkezését semmisnek tekinti; a hagyaték érintett része tekintetében a végrendeleti örökösre való átszállás nem állapítható meg, illetve a hagyaték érintett része a végrendeleti örökösnek ideiglenes hatállyal sem adható át.”

146. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

- a) 349. §-át megelőző alcímben a „Termőföld” szövegrész helyébe a „Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld”,

- b) 349. § (1) bekezdés a) pontjában a „termőföld” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld”,

- c) 349. § (1) bekezdés b) pontjában a „termőföldre” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre”

szöveg lép.