2013. évi CCXII. törvény — mi változott? 2014. május 1.

A 2014. március 16. és 2014. május 1. között hatályba lépett módosítások. 382 sor került be, 68 sor került ki.

← Előző módosítás (2014. március 16.)Következő módosítás (2014. május 2.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 37 változatlan sor ⋯

4. § A Földforgalmi törvény 5. § 4. pontjában meghatározott családi gazdaság alatt – a Földforgalmi törvény 1. § (2) bekezdésében foglalt külön törvény hatálybalépéséig – a gazdálkodó család tagjainak a tulajdonában és használatában álló földek, továbbá a földhöz tartozó, leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak – így különösen épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet – olyan együttesét kell érteni, amelynek a gazdálkodó család tagjai között létrejött szerződés szerinti hasznosítása egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapul, és amelyet a földművelésügyi igazgatási szerv családi gazdaságként nyilvántartásba vett.

5. § 2014. április 30-áig az a természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet is földművesnek, fiatal földművesnek, pályakezdő gazdálkodónak, mezőgazdasági termelőszervezetnek vagy újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül, amely megfelel

#### 5. §

- a) földműves esetén a Földforgalmi törvény 5. § 7.;

- b) fiatal földműves esetén a Földforgalmi törvény 5. § 6. és 7.;

- c) pályakezdő gazdálkodó esetén a Földforgalmi törvény 5. § 22.;

- d) mezőgazdasági termelőszervezet esetén a Földforgalmi törvény 5. § 19.;

- e) újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet esetén a Földforgalmi törvény 5. § 26.

pontjában meghatározott feltételeknek, függetlenül attól, hogy az a)–e) pontban foglalt földforgalmi törvényi rendelkezések szerinti nyilvántartásba még nem került bejegyzésre.

### III. Fejezet — A KEDVEZMÉNYES BIRTOKMAXIMUMRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

6. § (1) Az állattartó telep üzemeltetőjét a Földforgalmi törvény 16. § (3) bekezdésében meghatározott kedvezményes birtokmaximum akkor illeti meg, ha – a szerződés megkötését vagy az elővásárlásra, illetve előhaszonbérletre vonatkozó elfogadó jognyilatkozatának megtételét megelőző évben vagy a megelőző három év átlagában – a már birtokában lévő földön az évenkénti átlagos állatsűrűség elérte a 600 állategységet. Az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás céljából az 1200 hektár mértékű birtokmaximumot meghaladó föld megszerzéséhez hektáronként legalább fél állategység átlagos állatsűrűséggel kell rendelkezni.

⋯ 8 változatlan sor ⋯

#### 3. Általános szabályok

#### 8. §

8. § (1) A Földforgalmi törvény 6. § (2) bekezdése szerinti törvényes örökléssel történő tulajdonszerzésnek minősül az is, ha a végrendeleti örökös – feltételezve a végrendelet hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését – törvényes örökössé válhat.

(2) A Földforgalmi törvény 37. § (4) bekezdését a haszonélvezeti jog végrendeleti juttatása esetében is alkalmazni kell.

#### 4. A csereszerződésre vonatkozó szabályok

#### 9–10. §

9. § (1) Ha a föld tulajdonosa a tulajdonjogát a Földforgalmi törvény 12. § (1) bekezdése

- a) a) pontjában, vagy

- b) b) pont bb) alpontjában a mezőgazdasági üzemközpont elhelyezkedésének figyelembevételével meghatározott célból kívánja cserélni,

a csere birtok-összevonási célú földcserének minősül.

(2) Ha a csereszerződés a Földforgalmi törvény alapján hatósági jóváhagyáshoz kötött, és a szerződés az (1) bekezdésben meghatározottak szerint birtok-összevonási célú földcserének minősül, ezt a tényt a mezőgazdasági igazgatási szervnek a szerződés jóváhagyásáról szóló határozatában rögzítenie kell.

(3) A hatósági jóváhagyáshoz nem kötött csereszerződés esetében a szerződő feleknek kell a szerződésben rögzíteni azt, hogy az (1) bekezdésben meghatározottak szerint mely körülmény fennállása miatt minősül a szerződés birtok-összevonási célú földcserének.

(4) A csere alapján csak azt a szerződő felet illetik meg a birtok-összevonási célú földcseréhez külön jogszabályban megállapított adó-, illeték-, és más kedvezmények, amelyiknél az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesülnek.

(5) A Földforgalmi törvény 32. §-ának alkalmazása során, a csereszerződés jóváhagyása esetén nem kell megkeresni a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából.

10. § A Földforgalmi törvény 17. §-át kell alkalmazni a 2014. május 1-jén tulajdonban lévő föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházásával megszerzett föld területnagyságára is.

#### 5. A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződések formai és tartalmi követelményeivel összefüggő rendelkezések

#### 11–15. §

11. § A föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló minden szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. E rendelkezés megsértésével megkötött szerződés semmis.

12. § A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződés létrejöttében érdekeltek, illetve a szerződő felek közötti írásbeli közlésnek minősül a postai úton, elektronikus úton, telefaxon, személyesen átadott irat útján, kézbesítési meghatalmazott útján, valamint kézbesítési ügygondnok útján történő közlés, ide nem értve az adás-vételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal a Földforgalmi törvényben meghatározott hirdetményi úton való közlését.

13. § (1) A föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló szerződésnek – a Földforgalmi törvény 13–15. §-ában meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a szerződő felek, illetve a szerző fél (a továbbiakban együtt: szerződő fél) következő adatait:

- a) természetes személy szerződő fél

- aa) természetes személyazonosító adatait,

- ab) személyi azonosítóját a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében,

- ac) a személyi azonosítóval nem rendelkező személy esetében a 2/A. §-ban meghatározott belső egyedi azonosító számot, feltéve, ha arról tájékoztatást kapott,

- ad) állampolgárságát,

- ae) lakcímét;

- b) a gazdálkodó szervezet szerződő fél

- ba) megnevezését,

- bb) statisztikai azonosítóját,

- bc) cégjegyzékszámát, ha a gazdálkodó szervezet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozik,

- bd) a statisztikai azonosítóval, cégjegyzékszámmal nem rendelkező tagállami vagy külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében a 2/B. §-ban meghatározott belső egyedi azonosító számot, feltéve, ha arról tájékoztatást kapott,

- be) székhelyét (telephelyét),

- bf) vezető tisztségviselő vagy cégvezető családi és utónevét, lakcímét, illetve a törvényes képviselő családi és utónevét, tisztségét,

- bg) részéről eljáró meghatalmazott természetes személy családi és utónevét, lakcímét,

- bh) bélyegzőjének lenyomatát.

(2) Ha a szerző fél tagja a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának (a továbbiakban: Kamara), akkor az (1) bekezdésben foglaltakon túl a tagsági azonosító számát is tartalmaznia kell a szerződésnek.

(3) Az adás-vételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e. E jogosultság fennállása esetén meg kell jelölni a szerződésben azt is, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. A szerződésen alapuló elővásárlási jog esetén ennek tényét kell rögzíteni az adás-vételi szerződésben.

14. § Visszavásárlási, vételi jog, illetve eladási jog alapítása esetén az adás-vételi szerződés a visszavásárlási, a vételi jog, illetve az eladási jog gyakorlásával jön létre. E jogok gyakorlására irányuló nyilatkozatnak tartalmaznia kell a Földforgalmi törvény 13–15. §-ában foglalt nyilatkozatokat is.

15. § A Földforgalmi törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározott, hatósági jóváhagyáshoz nem kötött, a föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló szerződés, valamint a tulajdonjog-átruházásnak nem minősülő tulajdonszerzés alapjául szolgáló okirat esetében, a szerző fél jogosultságának valamely hatósági nyilvántartásba vétele tekintetében a kérelem tartalmára és a szerződés, illetve az okirat benyújtásának módjára a hatósági nyilvántartásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

#### 6. Az adás-vételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal való közlése

16. § (1) A Földforgalmi törvény 21. § (1) bekezdése szerinti egységes okiratba foglalt adás-vételi szerződés alatt olyan szerződést kell érteni, amely a feleknek a szerződés létrejöttére irányuló nyilatkozatait, továbbá a szerződés lényeges tartalmi elemeit, továbbá a felek által meghatározott valamennyi kikötést, feltételt magába foglalja.

⋯ 18 változatlan sor ⋯

### V. Fejezet — A TULAJDONJOG ÁTRUHÁZÁSÁRÓL SZÓLÓ, BÍRÓSÁGI VAGY KÖZJEGYZŐI JÓVÁHAGYÁSHOZ KÖTÖTT EGYEZSÉGET MEGELŐZŐ HATÓSÁGI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

#### 21. §

21. § (1) Ha a Földforgalmi törvény eltérően nem rendelkezik, a tulajdonjog átruházásáról szóló egyezség megkötését követően, de még az egyezség bírósági vagy közjegyzői jóváhagyása előtt, az eljáró bíróság vagy közjegyző megkeresésére a mezőgazdasági igazgatási szerv megvizsgálja, hogy a szerző fél tulajdonszerzésének a Földforgalmi törvény szerinti feltételei fennállnak-e.

(2) Az egyezséget a Földforgalmi törvény alkalmazásában szerződésnek, az egyezséget kötő feleket szerződő feleknek kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megkeresés mellőzhető, ha az egyezség jóváhagyását a bíróság vagy a közjegyző egyéb okból megtagadja.

(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálat eredményeként hatósági bizonyítványt ad ki a tulajdonszerzés Földforgalmi törvény szerinti feltételeinek fennállásáról a megkereső bíróság vagy a közjegyző részére.

(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott olyan tartalmú hatósági bizonyítvány, amely szerint a szerző fél tulajdonszerzésének a Földforgalmi törvény szerinti feltételei fennállnak, a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket, továbbá más hatóságoknak az egyezség létrejöttéhez vagy érvényességéhez szükséges előzetes engedélyét vagy jóváhagyását nem pótolja. Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, az egyezség semmis és nem hagyható jóvá.

### VI. Fejezet — A SZOMSZÉDJOGOK ÉS A TULAJDONJOG KORLÁTAINAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

22. § A földhasználó a földet – a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és a földhasználati szerződésben meghatározottak mellett – a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.), valamint a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvénynek, továbbá e törvénynek a szomszédjogi előírásai szerint köteles használni.

⋯ 14 változatlan sor ⋯

#### 8. Eljárási szabályok

#### 27–39. §

27. § (1) A Földforgalmi törvényben meghatározott, a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági jóváhagyásához kötött, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésnek, illetve a tulajdonjog átruházásnak nem minősülő módon történő megszerzésének (e fejezetben a továbbiakban együtt: jogügylet) – ide nem értve a föld tulajdonjogának a Földforgalmi törvény 35. §-a szerinti árverés útján történő megszerzését – hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásra a Földforgalmi törvényben és az e törvényben foglalt eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az eljárásban ügyfél

- a) a jogügyletben résztvevő természetes személy, gazdálkodó szervezet,

- b) az állam tulajdonjogának megváltozásával járó jogügylet esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, illetve vagyonkezelői jog fennállása esetén a vagyonkezelő,

- c) a jogügylet tárgya szerinti földre a Földforgalmi törvényen, más törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási joggal rendelkező személy,

- d) az ingatlan-nyilvántartásból kitűnő egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát az eljárás érinti, ideértve az ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett, széljegyzett bejegyzés iránti kérelem jogosultját és kötelezettjét,

- e) az a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozó, akinek e helyzetére tekintettel jött létre az a jogügylet, amelynek érvényességi feltétele a közeli hozzátartozói viszony fennállása,

- f) mindazon egyéb jogosult, akinek a földre vonatkozó jogát a jogügylet érinti.

(3) Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. A Ket. szerinti egyéb eljárási költséget – ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit is – a szerző fél viseli. Az eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv által hivatalból indított eljárások mezőgazdasági igazgatási szerv által megfizetendő költségeit a szerző fél a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megtéríti.

(4) Ha a jogügylet tárgya a föld tulajdonjogának csere jogcímén történő átruházása, a szerző fél alatt a cserepartnereket kell érteni. Csere esetén a (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a cserepartnerek a költségek viselésére, megtérítésére közösen, egyenlő arányban kötelesek.

28. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv jogosult kezelni

- a) a természetes személy ügyfél

- aa) természetes személyazonosító adatait,

- ab) állampolgárságát,

- ac) lakcímét,

- ad) személyi azonosítóját a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében,

- ae) adóazonosító jelét vagy adószámát,

- b) a gazdálkodó szervezet

- ba) megnevezését,

- bb) székhelyét (telephelyét, fióktelepét),

- bc) statisztikai azonosítóját a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében,

- bd) cégjegyzékszámát a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég esetében,

- be) adószámát,

- bf) vezető tisztségviselőjének, cégvezetőjének természetes személyazonosító adatait és lakcímét.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a jogügylet hatósági jóváhagyásával és a szerzési korlátozások hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben jogosult kezelni.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az általa kezelt (1) bekezdés szerinti adatokat az ingatlanügyi hatóság részére, valamint a 35. §-ban meghatározott módon, az (1) bekezdés szerinti adatok közül az ügyfél nevét vagy megnevezését, lakcímét vagy székhelyét és az állampolgárságra vonatkozó adatát a helyi földbizottság részére adhatja át.

29. § (1) A jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv részére

- a) az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdoni lap másolatát,

- b) a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap másolatát és a földhasználati összesítőt,

- c) az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő adatokat,

- d) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatokat,

- e) az állatok Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerében szereplő adatokat,

- f) a hegyközségi nyilvántartásban szereplő adatokat,

- g) a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés a)–h) és k) pontjában foglalt adatokat,

- h) az adóhatóság az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból az adózó azonosítására, árbevételére és köztartozás-fizetési kötelezettségére vonatkozó adatokat,

- i) a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat,

- j) a családi gazdálkodókról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat,

- k) a jegyző által a helyi földbizottságról és annak tagjairól vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat

díjmentesen kell szolgáltatni, függetlenül az egyes nyilvántartásokra vonatkozó adatszolgáltatási formáktól, módoktól.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokból átvett, illetve lekérdezett adatokat – ideértve a személyes adatokat is – kizárólag a Földforgalmi törvényben meghatározott feladatának ellátásához használhatja fel.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az átvett és az adatlekérdezés, illetve adatfeldolgozás során keletkezett adatokat nem továbbíthatja.

30. § (1) Az eljárás ügyintézési határideje 60 nap, amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

(2) A Ket.-ben meghatározott eseteken túl az ügyintézési határidőbe nem számít be:

- a) a helyi földbizottság megkeresésétől

- aa) a helyi földbizottság állásfoglalásának, illetve az azzal kapcsolatos kifogás elbírálása kapcsán a képviselő-testület döntésének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezéséig, vagy

- ab) a helyi földbizottság állásfoglalásának kiadására a Földforgalmi törvényben meghatározott határidő eredménytelen lejárta esetén a Földforgalmi törvény 26. §-ában meghatározott határidő lejártát követő napig terjedő időtartam;

- b) a Földforgalmi törvény 29. §-ában foglalt, az eladót megillető választási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozattételre való felhívástól

- ba) a nyilatkozatnak a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezéséig, vagy

- bb) a ba) alpontban foglaltak hiányában a Földforgalmi törvény 29. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott 15 napos határidő lejártát követő napig terjedő időtartam.

(3) Ha harmadik személy javára a Földforgalmi törvényen, más törvényen vagy megállapodáson alapuló elővásárlási jog áll fenn, az eljárás – a szerződésnek a jogosultakkal a Földforgalmi törvényben meghatározott módon történő közlése esetén – a Földforgalmi törvény 22. §-ában meghatározott okiratoknak a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik.

(4) Az eljárás – a (3) bekezdéstől eltérően – a szerző fél írásbeli kérelmének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik, ha az eljárás olyan jogügylet jóváhagyására irányul, amely

- a) adás-vételnek minősül, de harmadik személynek elővásárlási joga nem áll fenn,

- b) nem minősül adás-vételnek, vagy

- c) átruházásnak nem minősülő tulajdonszerzés.

(5) A 103/A. §-ban meghatározottak alapján, a helyi földbizottság állásfoglalása elleni kifogás benyújtásáról való értesítésnek a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezése napja, valamint a kifogás elbírálásáról szóló döntésnek a vele való közlésének napja közötti időtartam alatt a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárási cselekményt nem végezhet.

31. § A 30. § (4) bekezdésében meghatározott jogügyletet tartalmazó okiratokat a 17. § (1) bekezdésében előírtak szerint kell a mezőgazdasági igazgatási szervhez benyújtani.

32. § (1) Ha a jogügylet érvényességi feltétele a közeli hozzátartozói viszony fennállása, akkor a szerző félnek

- a) a 30. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv erre irányuló felhívására,

- b) a 30. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a jogügylet hatósági jóváhagyása iránti kérelméhez csatolnia kell a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az érintett természetes személyeknek 30 napnál nem régebbi olyan tartalmú közös nyilatkozatát, miszerint közöttük a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozói viszony áll fenn.

(2) Ha a szerző fél gazdálkodó szervezet – kivéve a cégnyilvántartásban nyilvántartott céget –, a kérelméhez csatolni kell

- a) a keletkezést tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, törvényszék) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról kiállított hiteles másolatot vagy a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározottak szerint, a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról kiállított közjegyzői tanúsítványt és

- b) az eredeti vagy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt.

(3) Ha a szerző fél nem igazolja az ügy elbírálásához szükséges nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatokat, a mezőgazdasági igazgatási szerv az adatokat hivatalból szerzi be. A mezőgazdasági igazgatási szerv az ingatlanügyi hatóságtól hivatalból szerzi be a tulajdonjog megszerzéséhez szükséges, illetve a jogügylet hatósági jóváhagyásához szükséges feltételek közül a Földforgalmi törvény 27. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglaltak megállapításához szükséges adatokat.

(4) Ha a jogügylet jóváhagyásához szükséges adatokat a cégnyilvántartás, az egyéni vállalkozók nyilvántartása, továbbá a 29. § (1) bekezdésében meghatározott valamely nyilvántartás tartalmazza és ezen adatok a nyilvántartásban elektronikus formában állnak rendelkezésre, a mezőgazdasági igazgatási szerv azokat elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be.

(5) A szerző fél köteles a Földforgalmi törvényben meghatározott, a tulajdonszerzési jogosultság fennállásához, valamint a jogügylet jóváhagyásához szükséges adatokban az eljárás alatt bekövetkező változásokról a mezőgazdasági igazgatási szervet tájékoztatni, és az azokat igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági igazgatási szerv rendelkezésére bocsátani.

33. § (1) Az eljárás megindításáról az ügyfeleket nem kell értesíteni.

(2) Az eljárásban a Ket. szerinti közreműködő hatóság nem vehet részt.

34. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény 23. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott előzetes vizsgálat alatt csak a (2) bekezdésben foglalt esetekben bocsáthat ki hiánypótlást.

(2) Ha a jogügylet érvényességi feltétele a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozói viszony fennállása, a mezőgazdasági igazgatási szerv a 32. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozat becsatolására hívja fel a szerző felet. A hiánypótlásra csak egy alkalommal, 8 napos határidő kitűzésével kerülhet sor. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

(3) Az előzetes vizsgálat alatt egyéb hiányosság tekintetében hiánypótlási felhívásnak nincs helye, ez esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv az eljárást megszünteti.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az elővásárlásra jogosult nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, a mulasztó jogosultat úgy kell tekinteni, mint aki az elővásárlási jogát nem gyakorolja. Erre a mulasztó jogosultat a hiánypótlási felhívásban figyelmeztetni kell.

35. § (1) A Földforgalmi törvény 23. § (5) bekezdésének alkalmazása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésre álló okiratok másolatát a (2) bekezdésben meghatározottak szerint küldi meg a helyi földbizottság részére.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a megkereséshez csatolja:

- a) a jegyző által a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldött okiratok közül a nem biztonsági okmányon szerkesztett, a Földforgalmi törvény 21. § (2) bekezdésében előírtak szerint a jegyző által anonimizált és a hirdetőtáblára kifüggesztett adás-vételi szerződés másolatát,

- b) az elfogadó jognyilatkozat olyan másolatát, amelyen a mezőgazdasági igazgatási szerv felismerhetetlenné teszi a jognyilatkozatot tevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot.

36. § (1) Az eljárás felfüggesztésének nincs helye:

- a) az ügyfél erre irányuló kérelme alapján,

- b) ha a jogügyletben résztvevő természetes személy, gazdálkodó szervezet jogutódjának kiléte vitás.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az eljárást meg kell szüntetni.

37. § (1) A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogügylet jóváhagyására irányuló eljárásban a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésének – a Ket.-ben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a helyi földbizottság megnevezését, a helyi földbizottság elnökének nevét, a helyi földbizottság állásfoglalását, illetve állásfoglalásának kiadása hiányában ennek tényét.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv egyszerűsített döntést nem hozhat.

(3) A jogügylet jóváhagyása esetén a mezőgazdasági igazgatási szerv a jogügyletet tartalmazó szerződés, illetve okirat két eredeti példányát látja el jóváhagyó záradékkal és azt a szerző fél részére a jóváhagyását tartalmazó határozatával egyidejűleg küldi meg. A jogügylet jóváhagyása esetén a két eredeti példány közül az egyik a biztonsági okmányon szerkesztett szerződés, illetve okirat lehet.

38. § A mezőgazdasági igazgatási szerv jogerős határozatával lezárt ügyben nem nyújtható be újrafelvételi és felügyeleti eljárás iránti kérelem.

39. § A mezőgazdasági igazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálata során a Pp. XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

- a) a perben a mezőgazdasági igazgatási szerv székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el;

- b) a bíróság a határozatot megváltoztathatja.

#### 9. A föld tulajdonjoga végintézkedéssel történő megszerzésének, valamint a bírósági, közjegyzői jóváhagyáshoz kötött egyezséget megelőző hatósági jóváhagyásra vonatkozó eljárás különös eljárási szabályai

#### 40–44. §

40. § A föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzésének jóváhagyására vonatkozó eljárásban a 27–39. §-ban foglaltakat a 41–42. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

41. § (1) A Földforgalmi törvény 34. §-ának alkalmazásában, a föld tulajdonjogának végintézkedéssel történő megszerzése esetén a közjegyző a végintézkedés megküldése nélkül is megkeresheti a mezőgazdasági igazgatási szervet. Ez esetben a közjegyző megkeresésének tartalmaznia kell a végintézkedéssel érintett föld tekintetében az örökösnek a közjegyző rendelkezésére álló, a 13. § (1) bekezdésében meghatározott adatait. Ha a végintézkedés alapján ismeretlen helyen tartózkodó örökösnek kellene átadni a földet, a közjegyzőnek a megkeresésben a 13. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti lakcím adat helyett erre a tényre kell utalnia.

(2) Az eljárás a közjegyző megkeresésének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik.

(3) Az eljárás ügyintézési határideje 30 nap, amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

42. § (1) A Földforgalmi törvény 34. §-ának alkalmazásában – a Földforgalmi törvény 34. § (3) bekezdésében meghatározottak mellett – a mezőgazdasági igazgatási szerv azt is vizsgálja, hogy a hagyaték átszállása nem eredményezné-e a tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését.

(2) A vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv hatósági bizonyítványt ad ki a megkereső közjegyzőnek a tulajdonszerzéshez szükséges feltételek fennállásáról vagy annak kiadását megtagadja.

43. § A 21. §-ban meghatározott, a bírósági vagy közjegyzői jóváhagyáshoz kötött egyezségnek a megelőző hatósági jóváhagyására vonatkozó eljárásban a 27–39. §-ban foglaltakat a 44. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

44. § (1) A 21. § (1) bekezdése szerinti bíróság vagy közjegyző általi megkereséshez mellékelni kell a felek egyezségét, amely tartalmazza a feleknek a 13. § (1) bekezdésében meghatározott adatait.

(2) Az eljárás a bíróság, vagy közjegyző megkeresésének a mezőgazdasági igazgatási szervhez való beérkezését követő napon kezdődik.

(3) Az eljárás ügyintézési határideje 30 nap, amely kivételesen indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

#### 9/A. A biztonsági okmánnyal összefüggő kötelezettségek ellenőrzése

44/A. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi a föld tulajdonjogának átruházására, vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet írásba foglalására szolgáló biztonsági okmánnyal összefüggő kötelezettségek betartását a biztonsági okmányt kezelő közjegyzőnél, ügyvédnél vagy annál a szervezetnél, amelynél a jogtanácsos működik (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: felhasználó).

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a felhasználót a biztonsági okmány kezelésével, felhasználásával, visszaszolgáltatásával kapcsolatos kötelezettségeinek megsértése esetén bírsággal sújtja, vagy figyelmeztetésben részesíti, egyidejűleg felhívja a jogsértő állapot megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek, vagy a mulasztásnak a mezőgazdasági igazgatási szerv tudomására jutásától számított egy év, illetve ha a cselekmény, vagy mulasztás elkövetésétől számított három év eltelt.

(4) Ha a jogsértő állapot megszüntetése érdekében a legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is szükségtelen, bírságolás helyett a mezőgazdasági igazgatási szerv figyelmeztetésben részesíti a felhasználót.

(5) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg a kiszabható bírság legmagasabb mértékét.

(6) A bírság összege a mezőgazdasági igazgatási szervet illeti meg.

### VIII. Fejezet — A FÖLDHASZNÁLATTAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

#### 10. Általános szabályok

⋯ 594 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. A jegyző haladéktalanul törli a nyilvántartásból azt a személyt, akinek a tagsági viszonya bármely okból megszűnt.

(3)–(4)

(3) A jegyző a mezőgazdasági igazgatási szerv részére e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából hozzáférést biztosít az (1) bekezdés szerinti nyilvántartáshoz.

#### 103. §

(4) A helyi földbizottság, illetve annak tagja a Földforgalmi törvény 23. § (5) és (6) bekezdése és e törvény alapján megismert személyes adatokat tartalmazó iratokat köteles zártan kezelni, azokat kizárólag e törvényben meghatározott feladata ellátása céljából, legfeljebb a mezőgazdasági igazgatási szerv döntésének a részére való közléséig kezelheti. Az e bekezdés szerinti iratokba más személy vagy szerv részére nem engedhet betekintést, továbbá azokat nem hozhatja nyilvánosságra, és – a Földforgalmi törvény 30. § (4) bekezdésében meghatározott eset kivételével – nem továbbíthatja.

103. § (1) Ha a településen 2014. május 1-jéig a helyi földbizottság tagjainak megválasztására nem kerül sor vagy a megválasztott helyi földbizottság működésképtelen, a mezőgazdasági igazgatási szerv a föld tulajdonjoga megszerzésének a hatósági jóváhagyása iránti eljárásban a Kamarának a föld fekvése szerinti területi szervét keresi meg állásfoglalás kiadása céljából. A helyi földbizottság működésképtelen, ha a feladatainak ellátását a tagjainak megválasztásától számított 30 napon belül nem kezdi meg vagy 30 napot meghaladóan szünetelteti, illetve, ha a tagok száma a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott létszám alá csökken.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a Földforgalmi törvény és e törvény alkalmazása során a helyi földbizottság alatt a Kamara területi szervét kell érteni. A jegyző a 102. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban annak tényét tünteti fel, hogy a helyi földbizottság feladatait a Kamara látja el.

103/A. § (1) A helyi földbizottság az állásfoglalását a települési önkormányzat jegyzője annak kézhezvételét követő 3 napon belül a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 5 napra kifüggeszti. Az állásfoglalás ellen – a hirdetőtáblán való kifüggesztést követő 5 napon belül – az eladó, a vevő, illetve a határidőben elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult kifogást terjeszthet elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél. A kifogást a jegyzőhöz kell benyújtani. A kifogás benyújtásáról és annak időpontjáról a jegyző haladéktalanul értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet.

(2) A képviselő-testület megváltoztatja a kifogással érintett állásfoglalást, ha annak kiadására a Földforgalmi törvény 23–25. §-a megsértésével került sor, egyébként a kifogást elutasítja. Az elkésett kifogást a képviselő-testület érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A képviselő-testület a kifogást 15 napon belül zárt ülésen bírálja el. A képviselő-testület a döntését jegyző útján közli a helyi földbizottsággal, a kifogást tevővel és a mezőgazdasági igazgatási szervvel.

⋯ 83 változatlan sor ⋯

111. § A Földforgalmi törvény 39. §-ában, 50. § (1) bekezdés b) pontjában, és 51–59. §-ában foglaltakat a 2014. május 1-jén vagy ezt követően közzétett (közölt) haszonbérleti szerződésre, illetve a 2014. május 1-jén vagy ezt követően megkötött, haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésre kell alkalmazni.

112. § A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlat, valamint a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1. és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződés alapján indult földhasználati nyilvántartásbavételi eljárás során a Földforgalmi törvénynek és e törvénynek a hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

#### 112–119. §

113. § A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés tekintetében a 114. és 115. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. A haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1. és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződés tekintetében a 116. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

### XX. Fejezet — MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

114. § (1) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződésben, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlatban a Földforgalmi törvény 42. §-ában foglaltakon túl a haszonbérlőnek, illetve ajánlattevőnek nyilatkoznia kell – kivéve ha a haszonbérlő bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye, illetve a Földforgalmi törvény 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézmény –, hogy

#### 21. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

- a) a szerződés tárgyát képező föld haszonbérbe vételével a már birtokában lévő föld területnagysága nem haladja meg a Földforgalmi törvény szerinti birtokmaximumot, valamint

- b) elfogadja, és tudomásul veszi, hogy ha utólagos ellenőrzés során jogerősen megállapításra kerül az a) pont szerinti nyilatkozatának valótlansága, úgy az

- ba) a büntető törvénykönyv szerinti büntetőjogi felelősségre vonását, és

- bb) a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld használata után a jogsértő állapot fennállásának időtartama alatt, a jogsértéssel érintett földterület után a részére folyósított költségvetési vagy európai uniós támogatásnak megfelelő összegű pénzösszeg visszafizetését vonja maga után.

120. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlat tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túl a haszonbérlőnek, illetve ajánlattevőnek nyilatkoznia kell az 5. §-ban foglaltakról.

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

115. § (1) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlat az előhaszonbérletre jogosulttal szemben hatálytalannak minősül, ha a szerződésnek az előhaszonbérletre jogosultakkal való hirdetményi úton történő közlésére a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendelet megsértésével került sor.

„p) a termőföldnek a földműves általi, ellenérték fejében történő megszerzése, feltéve, ha a birtokbaadástól, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig

(2) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződés, illetve az 52. § (2) bekezdése szerinti haszonbérleti ajánlat tekintetében az előhaszonbérletre jogosultnak a szerződésre tett elfogadó jognyilatkozatában kell nyilatkoznia a 114. §-ban foglaltakról.

pa) a termőföld tulajdonjogát nem idegeníti el,

(3) A 2013. december 15. és 2014. április 30. között közzétett (közölt) haszonbérleti szerződésre, illetve az 52. § (2) bekezdés szerinti haszonbérleti ajánlatra tett elfogadó jognyilatkozat hatálytalan, ha

pb) a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, és

- a) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg,

- b) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik,

- c) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy

- d) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem tartalmazza az előhaszonbérletre jogosultnak a Földforgalmi törvény 42. §-ában, és a (2) bekezdésben előírt tartalmú nyilatkozatait.

pc) a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja.”

116. § (1) A haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1. és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződésben a Földforgalmi törvény 42. §-ában foglaltakon túl nyilatkoznia kell a földhasználónak – kivéve, ha a földhasználó bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye –, hogy

(2) Az Itv. 26. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (18a) bekezdéssel egészül ki:

- a) a szerződés tárgyát képező föld használatba vételével a már birtokában lévő föld területnagysága nem haladja meg a Földforgalmi törvény szerinti birtokmaximumot, valamint

- b) elfogadja, és tudomásul veszi, hogy ha utólagos ellenőrzés során jogerősen megállapításra kerül az a) pont szerinti nyilatkozatának valótlansága, úgy az

- ba) a büntető törvénykönyv szerinti büntetőjogi felelősségre vonását, és

- bb) a földhasználati szerződés tárgyát képező föld használata után a jogsértő állapot fennállásának időtartama alatt, a jogsértéssel érintett földterület után a részére folyósított költségvetési vagy európai uniós támogatásnak megfelelő összegű pénzösszeg visszafizetését vonja maga után.

„(18) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában nem minősül elidegenítésnek a kisajátítás, a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra történő elidegenítés és a birtokösszevonási célú földcsere, továbbá nem minősül vagyoni értékű jog alapításának a termőföld használatának, hasznosításának közeli hozzátartozó javára történő átengedése, feltéve, hogy a közeli hozzátartozó a vagyonszerző helyett földművesként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja a termőföldet, és az 5 éves időtartam hátralévő részében az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételeket vállalja.

(2) A haszonbérleti szerződésnek nem minősülő, 2014. január 1. és 2014. április 30. között kötött földhasználati szerződés tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túl a földhasználónak nyilatkoznia kell az 5. §-ban foglaltakról.

(18a) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha a vagyonszerző az eredetileg vállalt 5 év letelte előtt

117. § A 112. §-ban meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság a földhasználót a földhasználati szerződés és az e törvényben meghatározott bejelentési adatlapon tett nyilatkozatai alapján jegyzi be a földhasználati nyilvántartásba.

a) a termőföldet – a (18) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési módok kivételével – elidegeníti,

118. § (1) A 112. §-ban meghatározott esetben a földhasználónak a földhasználati szerződésen túl a földhasználati nyilvántartásbavétel iránti bejelentése során, az ott meghatározott bejelentési adatlapon is nyilatkoznia kell a Földforgalmi törvény 42. §-ában meghatározott kötelezettségvállalásokról és feltételek fennállásáról, valamint a 114. §-ban, illetve a 116. §-ban meghatározottakról.

b) a termőföldön – használatának, hasznosításának a (18) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozója javára, az ott meghatározott módon történő átengedése kivételével – vagyoni értékű jogot alapít, vagy

(2) Ha a földhasználati szerződés nem tartalmazza a Földforgalmi törvény 42. §-ában, a 114. §-ban, illetve a 116. §-ban meghatározottakat, a földhasználatnak a nyilvántartásba vétele iránti bejelentését az ingatlanügyi hatóság elutasítja.

c) a termőföldet saját maga vagy a (18) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozója igazolhatóan nem mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja,

(3) Ha a bejelentési adatlap nem tartalmazza a Földforgalmi törvény 42. §-ában, a 114. §-ban, illetve a 116. §-ban meghatározottakat, vagy a bejelentési adatlap más okból hiányos, az ingatlanügyi hatóság a nyilvántartásbavétel iránti kérelmet benyújtó földhasználót hiánypótlásra hívja fel. Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásban megállapított határidőn belül nem tesz eleget a hiánypótlási felhívásnak, az ingatlanügyi hatóság a nyilvántartásbavétel iránti eljárást megszünteti.

az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a vagyonszerző elhalálozásának az esetét. Ha a vagyonszerző vagy a (18) bekezdésben meghatározott közeli hozzátartozója által vállalt feltételek csak a termőföld meghatározott tulajdoni hányada tekintetében teljesültek, az egyébként járó illeték kétszeresét kizárólag azon tulajdoni hányad vonatkozásában kell megfizetni, amelyre a feltételek nem teljesültek.”

119. § A 112. §-ban meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság a földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba való bejegyzését követően végzi el a Földforgalmi törvény 62. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzést, és a Földforgalmi törvény 60. §-ában foglalt esetben megkeresi az ügyészt, illetve a 89. § (2) bekezdésében foglaltak esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet, valamint a Földforgalmi törvény 62. § (2) bekezdésében foglaltak megállapítása esetén a Földforgalmi törvény 63–65. §-ában foglaltakat alkalmazza.

(3)

### XX. Fejezet — MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

(4) Hatályát veszti az Itv.

#### 21. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

- a) 26. § (1) bekezdés n) pontjában az „önkéntes”,

- b) 33. § (2) bekezdés 24. pontjában az „a birtokösszevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezett eljárás, valamint”

120. § (1)–(2)

szövegrész.

(3)

(4)

#### 22. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosítása

#### 121. §

121. § A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Azt a vételi jog alapján szerzett termőföldet, amelynek tulajdonosa az (1) bekezdésben vállalt kötelezettségét a tulajdonszerzéstől számított öt éven belül megszegi, kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni és árverés útján kell értékesíteni. E bekezdést nem kell alkalmazni, ha a termőföld tulajdonjogának átruházására birtokösszevonási célú földcserével kerül sor.”

#### 23. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

#### 122. §

⋯ 4 változatlan sor ⋯

#### 25. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

#### 124. §

124. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) „A törvény hatálya” alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § (1) E törvényt és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletet kell alkalmazni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának az Fftv. szerinti külföldi jogi vagy természetes személy által történő megszerzésére, ide nem értve az öröklés esetét.

(2) A külföldi jogi vagy természetes személy az (1) bekezdés szerinti ingatlant az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal (2) bekezdés szerinti határozata ellen nincs helye fellebbezésnek.

(4) Diplomáciai, konzuli képviselet, valamint ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek ingatlanszerzéséhez a külpolitikáért felelős miniszter engedélye szükséges. A külpolitikáért felelős miniszter az engedélyt nemzetközi szerződés vagy viszonosság fennállása alapján adja meg.”

(2) A Lakástv. a következő 93. §-sal egészül ki:

„93. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokra vonatkozóan a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatos szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

#### 26. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

#### 125. §

125. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 137. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a végrehajtás alá vont, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földön (a továbbiakban: föld) szerződés alapján keletkezett földhasználati jogosultság áll fenn harmadik személy javára (a továbbiakban: a földhasználó), a végrehajtás alá vont földet megszerző új tulajdonos tulajdonjogát az (1) bekezdésben meghatározott jogok mellett a földhasználati jogosultság is korlátozza a 137/A. §-ban meghatározottak szerint.”

(2) A Vht. „Az ingatlan-végrehajtás általános szabályai” alcíme a következő 137/A. §-sal egészül ki:

„137/A. § (1) A földhasználati jogosultság – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – az új tulajdonos tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követő 6. hónap utolsó napján megszűnik.

(2) Nem szűnik meg az (1) bekezdésben meghatározott határnapon a földhasználati jogosultság, ha

a) az új tulajdonos az (1) bekezdésben meghatározott határnapig a földhasználati jogosultság fenntartására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tesz a földhasználó felé, vagy

b) a földhasználó a földhöz kötődő olyan európai uniós vagy nemzeti forrásból folyósított agrár-vidékfejlesztési támogatást vett igénybe, amelynek feltételéül jogszabály meghatározott időtartamra földhasználati kötelezettséget ír elő.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a földhasználati jogosultság az azt létesítő szerződés megszűnésére irányadó szabályok szerint és időpontban szűnik meg.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a föld lefoglalását követően létesített földhasználati jogosultság megszerzésére is.”

(3) A Vht. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 306/D. §-sal egészül ki:

„306/D. § E törvénynek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvénnyel megállapított 137. § (3) bekezdését és 137/A. §-át az e rendelkezések hatálybalépését követően kitűzött árverések esetén kell alkalmazni.”

(4) A Vht. 197. § (1) bekezdésében a „Termőföld” szövegrész helyébe az „A föld” szöveg lép.

#### 27. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény hatályon kívül helyezése

126. § (1) Hatályát veszti a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény

- a)

- b)

- b) 4–8/C. §-a;

- c)

- d)

- e)

- f)

- f) 11. § (1) bekezdése;

- g)

- h)

- i)

- j)

- k)

- l)

- k) 26–35. §-a;

- l) 81. § (5) bekezdése;

- m)

- n)

- n) 88–88/D. §-a;

- o)

(2)

(2) Hatályát veszti a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény.

#### 28. Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény módosítása

#### 127. §

127. § Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A társulati tag tulajdonában lévő erdőterület az ahhoz kapcsolódó társulati érdekeltséggel együtt forgalomképes, de a tulajdonjog átruházása vagy átszállása az erdőgazdálkodót terhelő kötelezettségek teljesítését nem érinti.

(2) A társulati tagot elővásárlási jog illeti meg a társulat tulajdonában, illetve használatában álló erdőterület eladása esetén. A társulati tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében a földet használó földművest követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg.

(3) Az elővásárlási jog gyakorlásának rendjét az alapszabály határozza meg.

(4) A társulat elnöke kérelemre, illetve megkeresésre igazolást állít ki arról, hogy az elővásárlási jog gyakorlására az alapszabályban meghatározott módon, az arra jogosult által került sor.”

#### 29. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

#### 128. §

⋯ 14 változatlan sor ⋯

#### 33. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

#### 132. §

132. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény „Tulajdonjogi rendelkezések” alcíme a következő 68/A. §-sal egészül ki:

„68/A. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti külföldi természetes személy és jogi személy a földnek nem minősülő, a település külterületén fekvő védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.”

#### 34. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

133. § (1)

(2)

(2) Hatályát veszti a Díjtv.

- a) 31. § (2) bekezdése,

- b) 32/C. § (1) bekezdés g) pontjában az „önkéntes” szövegrész.

- c) 32/C. § (1) bekezdés k) pontjában az „a birtok-összevonási célú önkéntes földcsere megszervezése iránt az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezett eljárás, valamint” szövegrész.

#### 35. A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosítása

#### 134. §

134. § A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény 10. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlan a jelzálog-hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb egy éves időtartamra, felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján kerülhet.

(5) Ha a jelzálog-hitelintézet a tulajdonába került földet a szerzés időpontjától számított egy éven belül nem tudja értékesíteni, a föld az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül. A földalapkezelő szervezet az állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől számított 90 napon belül megfizeti a föld hitelbiztosítéki értékét a jelzálog-hitelintézet részére. E bekezdés alkalmazása szempontjából a szerzés időpontjának a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése napját követő napot kell tekinteni.”

#### 36. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

135. § (1)–(3)

135. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 26. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Abban az esetben, ha a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződéshez nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, azonban a szerződést az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton, a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője közreműködésével kell közölni, a bejegyzésre irányuló kérelmet a kifüggesztett szerződésnek az ingatlan tulajdonosa által történő kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.”

(2) Az Inytv. 32. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokiratba foglalt, a külön jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező okmányon elkészített, és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául akkor szolgálhat, ha annak eredeti példányán szerepel a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradék. Az elővásárlásra jogosult javára történő bejegyzés iránti kérelemhez csatolandó bejegyzési engedélynek tartalmaznia kell a jogszerző bejegyzéshez szükséges adatait.”

(3) Az Inytv. a következő 37/A. §-sal egészül ki:

„37/A. § A föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz nem kötött megszerzésére irányuló szerződések esetében a kérelmezőnek az ingatlan-nyilvántartási kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy a szerződést a mezőgazdasági igazgatási szervnek nem kell jóváhagynia, továbbá

a) a közeli hozzátartozók között történt tulajdonjog átruházás esetén csatolni kell a szerződő feleknek a szerződésbe, vagy az azzal azonos alakiságú okiratba foglalt – büntetőjogi felelősségük tudatában tett – nyilatkozatát arról, hogy közöttük közeli hozzátartozói viszony áll fenn;

b) a földnek jogszabályba foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves részére való átadásával megvalósuló adásvétele esetén csatolni kell a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv igazolását a feltétel fennállásáról,

c) ha jogszabály a szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton történő közlését írja elő, csatolni kell az eladó részére a jegyző által megküldött jognyilatkozatokat és iratjegyzéket.”

(4)

(5)–(9)

(5)

(6) Az Inytv. 52. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot – a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után – kézbesíteni kell)

„h) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Fftv.) meghatározott külföldi jogi vagy természetes személy által az Fftv. hatálya alá nem tartozó ingatlannak a megszerzése esetén az illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatalnak,”

(7) Az Inytv. 52. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jogok és tények bejegyzéséről, adatok átvezetéséről szóló határozatot – a változás tulajdoni lapon történő átvezetése után – kézbesíteni kell)

„l) a föld tulajdonjogának szerzése esetén – a bejegyzés alapját képező okirat másolatával együtt – a mezőgazdasági igazgatási szervnek.”

(8) Az Inytv. 70/B. §-ában a „termőföld” szövegrész helyébe a „föld” szöveg lép.

(9) Hatályát veszti az Inytv. 39. § (3) bekezdés i) pontja.

#### 37. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

#### 136. §

⋯ 14 változatlan sor ⋯

140. § (1)

(2)

(2) Hatályát veszti az Evt. 8. § (4), (5) és (8) bekezdésében az „önkéntes” szövegrész.

#### 42. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

⋯ 5 változatlan sor ⋯

„(2) A leltár mellékletét képező papír alapú okiratokat a Pp.-ben meghatározottak szerinti elektronikus kézbesítésen felül postai úton kell továbbítani, ha az okirat végintézkedést tartalmaz vagy papír alapú bemutatása, megtekintése egyéb, az eljárás kimenetelét befolyásoló okból szükséges; kizárólag papír alapú megküldésre különösen akkor kerülhet sor, ha az eredetileg papír alapú iratok nagy mennyisége miatt azok digitalizálása aránytalan nehézséggel járna, vagy ha a papír alapú okirat valódisága vitás. A papír alapú megküldést a közjegyző hivatalból és az öröklésben érdekelt indítványára is elrendelheti.”

(3)–(4)

(3) A Hetv. 71. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A közjegyző a hagyatéki eljárást felfüggeszti, ha a hagyaték átadását befolyásoló kérdésben

a) házasság létezésének, érvényességének vagy gyermek családi jogállásának bírósági megállapítása,

b) holtnak nyilvánítási vagy halál tényének megállapítása iránti eljárás vagy

c) az ingatlan-nyilvántartásban az örökhagyó tulajdonaként

ca) bejegyzett ingatlanra vagy annak a tulajdoni hányadára az örökhagyó túlélő házastársa vagy volt (elvált) házastársa házastársi vagyonközösség vagy élettársa élettársi vagyonközösség jogcímén őt megillető részesedés megállapítása vagy

cb) be nem jegyzett ingatlannal kapcsolatban az örökhagyó tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése

tárgyában bírósági vagy hatósági eljárás van folyamatban, vagy

d) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági bizonyítvány szükséges.

(3) Ha az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott eljárás még nincs megindítva, de a rendelkezésre álló adatok és a megindításra jogosult nyilatkozata alapján rövid időn belül megindulása valószínűnek mutatkozik, a közjegyző az eljárás megindítására és annak igazolására az arra jogosultnak megfelelő határidőt tűz. Ha a határidő eredménytelenül telik le, az eljárás felfüggesztésének nincs helye. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a közjegyző a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerint szükséges feltételek fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiadása céljából megkeresi a mezőgazdasági igazgatási szervet.”

(4) A Hetv. 71. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény alapján a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, a közjegyző a végrendelet ezzel ellentétes rendelkezését semmisnek tekinti; a hagyaték érintett része tekintetében a végrendeleti örökösre való átszállás nem állapítható meg, illetve a hagyaték érintett része a végrendeleti örökösnek ideiglenes hatállyal sem adható át.”

(5)

#### 43. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

⋯ 20 változatlan sor ⋯

#### 47. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

#### 146. §

146. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

- a) 349. §-át megelőző alcímben a „Termőföld” szövegrész helyébe a „Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld”,

- b) 349. § (1) bekezdés a) pontjában a „termőföld” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld”,

- c) 349. § (1) bekezdés b) pontjában a „termőföldre” szövegrész helyébe a „mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földre”

szöveg lép.

#### 48. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása

#### 147. §

⋯ 19 változatlan sor ⋯