2012. évi XXXVI. törvény — mi változott? 2022. augusztus 1.

- e) összehívja az Országgyűlés ülésszakát, és ezen belül az egyes üléseket,

- f) megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, és ügyel az ülések rendjére,

(7) A háznagy a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül a képviselők vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatával (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

- g) hitelesítik az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvét, valamint

- h) segítik az ülést vezető elnököt a tárgyalási rend fenntartásában.

8. § Tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a 6–7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a korjegyzők helyett a jegyzők, a korelnök helyett a házelnök választása esetén az alelnök, egyébként a házelnök jár el.

- b) a képviselőcsoportból való kilépésével vagy kizárásával, képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő (a továbbiakban: független képviselő) esetében pedig valamelyik képviselőcsoporthoz való csatlakozásával,

- g) meghallgatja a házelnök által kinevezni kívánt személyeket, valamint a háznagy tisztségére jelölt személyt,

- r) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény vagy országgyűlési határozatban meghatározott házszabályi rendelkezés (a továbbiakban: határozati házszabályi rendelkezés) a hatáskörébe utal.

(2)–(3)

(2) Kötelező létrehozni a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságot, valamint alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal, nemzetpolitikával foglalkozó állandó bizottságot.

(4) Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely állandó bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoportok, mind az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek (a továbbiakban: paritásos bizottság). A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság paritásos bizottság.

18. § (1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselő tagjainak számára a képviselőcsoport-vezetők – független képviselők véleményét is mérlegelő – megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványaira figyelemmel a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

(2) Az állandó bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a személyükre vonatkozó változásra, illetve a megüresedett hely betöltésére – a képviselőcsoport-vezetőknek az érintett független képviselők véleményét is mérlegelő indítványa szerint – a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

- d) a képviselőcsoportból történő kilépésével vagy kizárásával,

- g) ha független képviselőként képviselőcsoporthoz csatlakozik,

(3) A nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: szószóló).

(4) A nemzetiségeket képviselő bizottság elnevezésére, feladatkörének kiegészítésére, elnökének, alelnökeinek személyére a házelnök – a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők és a nemzetiségi szószólók indítványait mérlegelve – tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

(4a) A nemzetiséghez tartozó országgyűlési képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló anyanyelvhasználatával összefüggésben felmerült kiadások a nemzetiségeket képviselő bizottság erre a célra rendelkezésre álló keretét terhelik.

(5) Az Országgyűlés által megválasztott közjogi tisztséget betöltő személyt (a továbbiakban: Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő) jelölő eseti bizottságra a 17. § (1) bekezdését, valamint a 18–20. §-t alkalmazni kell, a (3)–(4) bekezdést nem kell alkalmazni.

(6) A képviselő az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény melléklete szerinti eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig (a továbbiakban együtt: eskütétel) – az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együtt járó feladatok elvégzésének kivételével – az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein nem vehet részt, tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságba nem választható meg, valamint képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt.

29. § (1) A szószólók jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz és az adott nemzetiség érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.

(2) A szószóló az Országgyűlés ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. Rendkívüli ügyben a szószóló a napirendi pontok tárgyalását követően – a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott módon – felszólalhat. A szószóló az Országgyűlés ülésein szavazati joggal nem rendelkezik.

(3) A szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, az állandó bizottságok, illetve a törvényalkotási bizottság ülésein – az állandó bizottság, illetve a törvényalkotási bizottság elnökének döntése alapján, vagy ha a Házbizottság arról a (2) bekezdés szerinti döntése körében határoz – tanácskozási joggal vehet részt.

(4) A szószóló kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben.

29/A. § (1) A szószólót mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A szószóló megbízatása megszűnik

(3) Ha a szószóló megbízatása a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az ülést vezető elnök jelenti be az Országgyűlésnek.

(4) Annak megállapításáról, hogy a szószóló a képviselők választásán már nem választható, már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés határoz.

(5) A szószóló nem lehet nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy tagja.

(6) Az 5. § (1) bekezdés e) pontjának, a 28. § (1) és (5)–(7) bekezdésének, a 30. §-nak, a 38/C. §-nak, a 40. § (3) bekezdésének, a 42. § (8) bekezdésének, a 18. alcímnek, az 53. § (2)–(5) bekezdésének, az 57. § (2) bekezdésének, az 58. § (3) bekezdésének, az 59. § (7) bekezdésének, a VIII. Fejezetnek, a 96. §-nak, a 97. §-nak, a 98. §-nak, a 100. §-nak, a 101. § (2) bekezdésének, a 103. §-nak, a 36. alcímnek, a 37. alcímnek és a 39. alcímnek a képviselőkre, a 38. alcímnek a független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 124/U. §-t, továbbá – a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben – a 28. § (4) bekezdését a szószólóra is alkalmazni kell.

(2) A nemzetiséghez tartozó képviselő, a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a szószóló anyanyelvén is felszólalhat és irományt nyújthat be.

(2) A napirenden lévő önálló indítvány előterjesztője vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében az indítványt az Országgyűlés nem tárgyalja.

42. § (1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy az ülésen legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét. A nemzetiségi képviselő – a Házbizottság által a független képviselők számára biztosított lehetőségen felül – rendes ülésszakonként további egy, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő interpelláció elmondására is jogosult, amelynek tárgyalására olyan ülésen van lehetőség, amelyen független képviselő által benyújtott interpelláció elhangzására nem kerül sor.

(2) Az azonnali kérdések órájában az Alaptörvény szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A válaszadásra kötelezett távolléte esetén előzetesen tájékoztatja a házelnököt a válaszadásra feljogosított személyről.

- 12.

- 16.

- 21. a Nemzeti Választási Iroda elnöke, elnökhelyettese részére a közjogi tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt (a továbbiakban: közjogi tisztségviselői igazolvány) állít ki.

(2) A házelnök részére a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke állít ki közjogi tisztségviselői igazolványt.

megegyező mértékben csökkenti.

51. § (1) Az ülést vezető elnök által kizárt vagy azonnali hatállyal kitiltott képviselő a döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól – a bizottság elnökéhez benyújtott kérelemmel – annak megállapítását, hogy az intézkedés elrendelésének nem volt helye, azzal, hogy a 48. § (2) bekezdése esetén a kizárás önálló kérelemben nem, csak az azonnali hatályú kitiltással szemben benyújtott kérelemben vitatható.

(2) A házelnök 47. § szerinti döntésével érintett képviselő a döntés írásbeli közlését követő nyolc napon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól – a bizottság elnökéhez benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését.

(3) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő ugyanazon magatartása tekintetében elrendelt intézkedésekkel szemben benyújtott (1) és (2) bekezdés szerinti valamennyi kérelmet egy eljárásban, együttesen bírálja el az utolsó kérelem beérkezését követő húsz napon belül. Az (1) bekezdés szerinti kérelem elbírálásának határideje a 47. § szerinti intézkedés megtételére vagy a (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtására nyitva álló határidő eredménytelen elteltével kezdődik.

(4) Ha a képviselő a kérelmében ezt indítványozza, akkor a jogorvoslati eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság őt meghallgatja. A képviselő a bizottság ülésén – a meghallgatáson való részvétel céljából, annak időtartama alatt – az esetleges kitiltására való tekintet nélkül jelen lehet.

(5) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak a képviselő (1), illetve (2) bekezdés szerinti kérelme tárgyában hozott döntéséről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről a bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt és a házelnököt.

(6) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (1), illetve (2) bekezdés szerinti kérelmének helyt ad, akkor a képviselővel szemben elrendelt intézkedés nem hajtható végre és a fegyelmi eljárás megszűnik. A bizottság e döntését az Országgyűlés soron következő ülésén ismertetni kell.

(7) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő (1), illetve (2) bekezdés szerinti kérelmének nem ad helyt vagy a kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidőben nem dönt, a képviselő az adott kérelem vonatkozásában a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság döntésének, illetve az (5) bekezdés szerinti tájékoztatónak az írásbeli közlését követő nyolc napon belül – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – kérheti az Országgyűléstől

51/A. § (1) A házelnök az ülést vezető elnök által elrendelt kizárás vagy azonnali hatályú kitiltás hatályát kivételesen, hivatalból, méltányossági jogkörben eljárva, a kizárás vagy azonnali hatályú kitiltás elrendelését követő öt napon belül megszüntetheti. E döntéséről a házelnök haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt, az ülést vezető elnököt, valamint a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökét.

- a) az 51. § (5) bekezdése szerinti döntésről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke az érintett országgyűlési bizottság elnökét is tájékoztatja,

- b) a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság 51. § (6) bekezdése szerinti döntését az érintett országgyűlési bizottság soron következő ülésén kell ismertetni.

(3) Az Országgyűlési Őrség gondoskodik arról, hogy a kitiltott képviselő a kitiltás időtartama alatt – a 49/A. § (4) bekezdésében és az 51. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel – ne léphessen be az Országházba, továbbá az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére.

(4) Az a képviselő, akivel szemben az ülést vezető elnök rendészeti intézkedést alkalmazott, kifogást nyújthat be a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsághoz, amely nyolc napon belül – az 51. § (4) bekezdésének alkalmazásával – kivizsgálja a kifogást, és vizsgálatának eredményéről jelentést tesz az Országgyűlésnek.

(3) A zárt ülésen a köztársasági elnök, a házelnök, a háznagy, az országgyűlési bizottság tagjai, továbbá az országgyűlési bizottság elnöke által az adott napirendi ponthoz meghívott személyek, valamint – ha a 29. § (3) bekezdése alapján tanácskozási joga van – a szószóló vehetnek részt. Az országgyűlési bizottság más – nem bizottsági tag – képviselő jelenlétéhez is hozzájárulhat, és számára hozzászólási jogot adhat. Ha az országgyűlési bizottság másként nem dönt, a zárt ülésen az Országgyűlés Hivatalának oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők részt vehetnek.

- b) a 29/A. § (4) bekezdése alapján annak megállapításához, hogy a nemzetiségi szószóló az országgyűlési képviselők választásán már nem választható, már nem szerepel a központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként, valamint a szószóló összeférhetetlenségének kimondásához,

- h) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma új tagjának megválasztásához a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 87. § (7) bekezdésében foglaltak szerint,

(4)

(2) Az Országgyűlés az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSZ), illetve az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyv szerinti, az Európai Unió intézményeinek küldött indokolt véleményéről tájékoztatja a Kormányt.

72. § Az Országgyűlés az EUSZ 48. cikk (7) bekezdése és az EUMSZ 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtételéről tájékoztatja a Kormányt.

(4) Szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság közvetlenül a képviselőt keresi meg azzal, hogy mentelmi jogáról önként lemondhat. A képviselő mentelmi jogáról történő nyolc napon belüli önkéntes lemondása esetén a szabálysértési hatóság az eljárás jogerős befejezésekor a mentelmi jogról történt lemondás tényéről, valamint az eljárás eredményéről a legfőbb ügyész útján tájékoztatja a házelnököt. A tájékoztatást a házelnök a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság részére megküldi. A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke a tájékoztatást a bizottság soron következő ülésén ismerteti. Ha a képviselő a szabálysértési ügyben a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül mentelmi jogáról nem mond le, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt – a szabálysértési hatóság megkeresése alapján – a legfőbb ügyész terjeszti elő a házelnökhöz. Az eljárás lefolytatása alatt a képviselő bármelyik eljáró hatóság előtt, bármikor – legkésőbb az országgyűlési határozat meghozataláig – lemondhat mentelmi jogáról.

77. § (1) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt, illetve a mentelmi jog megsértésének bejelentését a házelnök haladéktalanul átadja megvizsgálásra a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak, és ezt az Országgyűlés következő ülésnapján bejelenti, valamint tájékoztatja az átadásról az érintett képviselőt.

(2) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló és a mentelmi jog megsértése miatti vizsgálat során a mentelmi jog felfüggesztésével és a mentelmi jog megsértésével összefüggő, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság által kért adatokat a képviselő és minden állami szerv köteles haladéktalanul a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság rendelkezésére bocsátani. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló és a mentelmi jog megsértése miatti vizsgálat során átvett, illetve rendelkezésre bocsátott adatokat a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás és a mentelmi jog megsértése miatti vizsgálat lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

(5) A mentelmi jog megsértése miatti ügyben a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított harminc napon belül javaslatot tesz a házelnöknek, aki a szükséges intézkedést megteszi és erről az Országgyűlést tájékoztatja.

80. § (1) A képviselői megbízatás – a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el. A képviselőnek a mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége nem minősül kereső foglalkozásnak vagy díjazás ellenében folytatott egyéb tevékenységnek.

- a)–g)

87. § (1) A képviselő képviselői megbízatásával összefüggésben nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a 104. § (1) bekezdése szerinti képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét meghaladja. A 104. § (1) bekezdés szerinti képviselői tiszteletdíj 1/12-ed részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő – a vagyonnyilatkozata részeként – kimutatást köteles vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a képviselőnek az Országgyűléstől, saját pártjától vagy képviselőcsoportjától, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványtól, a képviselői munkájának ellátásához szükséges vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásokra és ingyenes használatba kapott dolgokra. E juttatásokról és ingyenes használatba kapott dolgokról a képviselő – a vagyonnyilatkozata részeként – kimutatást köteles vezetni. Az ingyenesen használatba kapott dolgok a megbízatás megszűnését követően nem kerülhetnek ingyenesen a képviselő vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) tulajdonába vagy további használatába.

#### 33. Bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységek

89. § A képviselő a házelnöknek köteles bejelenteni minden, összeférhetetlenség alá nem eső

89/A. § A bejelentési kötelezettségnek a 90. § (1) bekezdése szerinti határidőben kell eleget tenni.

90. § (1) A képviselő az eskütételét követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az 1. melléklet szerinti formában.

(2) A képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.

91. § (1) A képviselő az eskütételétől vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a képviselő tudomására jutásától, a házelnök és az alelnök az e tisztségre való megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, és erről haladéktalanul tájékoztatni a házelnököt. A képviselő az összeférhetetlenség fennállása alatt az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésén tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be és javadalmazásra sem jogosult.

(2) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén bármely képviselő indítványára az Országgyűlés – a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után – tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

(3) A 88. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről a jogerős ítéletet hozó bíróság vagy véglegessé vált határozatot hozó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt. Az Országgyűlés bármely képviselő indítványára – a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után – tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

(4) Képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bárki tehet írásban a házelnöknél. A bejelentésben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges bizonyítékokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyazonosító adatait és aláírását. Hiányos bejelentés esetén a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke nem indítja meg a szükséges eljárást, de a kezdeményezésről tájékoztatja a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságot.

92. § (1) Összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezése esetén az ügyet a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság 30 napon belül kivizsgálja. Az adott ügy kivizsgálására tagjai sorából – sorsolással – háromtagú vizsgálati testületet hoz létre. A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke nem lehet tagja a vizsgálati testületnek. A vizsgálati testület elnöke a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke.

(2) Az összeférhetetlenségi üggyel összefüggésben a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság, illetve a vizsgálati testület által kért adatokat a képviselő és minden állami szerv haladéktalanul köteles a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság, illetve a vizsgálati testület rendelkezésére bocsátani. Az összeférhetetlenségi üggyel kapcsolatban átvett, rendelkezésre bocsátott adatokat az összeférhetetlenségi üggyel kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

(3) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos minden nyilvántartást a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság vezet.

(2) Az összeférhetetlenség megállapításával egyidejűleg az Országgyűlés felszólítja a képviselőt, hogy öt napon belül szüntesse meg, vagy kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését, és ennek tényét jelentse be a házelnöknek. Az Országgyűlés egyúttal kimondja, hogy ha a képviselő nem szünteti meg, nem kezdeményezi az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ha ennek tényét nem jelenti be a házelnöknek, akkor képviselői megbízatása ezen határozat alapján, az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnik. A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével bejelenti az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ennek kezdeményezését vagy ennek hiányát, aminek következtében a képviselő képviselői megbízatása az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnt.

94. § (1) A vagyonnyilatkozatokról és a bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységekről a nyilvántartást a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság vezeti.

(2) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el. A családtag vagyonnyilatkozatát a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság őrzi.

(3) A családtag vagyonnyilatkozatába csak a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.

(4) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság ellenőrzi.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke tájékoztatja a házelnököt, aki a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.

(6) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, akkor a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke köteles kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének a kimondását.

(7) A képviselő által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A volt képviselő családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi.

- a) a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottság tagja – a bizottság döntése alapján – a bizottságnak az Alaptörvényben, a honvédelemről szóló törvényben és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására,

- b) a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottság tagja – a bizottság döntése alapján – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására,

- c) ha a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat minősített adatok megismerésére felhatalmazást adott, a vizsgálóbizottság tagja – a vizsgálóbizottság döntése alapján – a vizsgálóbizottság feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására

felhasználói engedély és titoktartási nyilatkozat nélkül jogosult.

(2) Az Országgyűlés a képviselő megválasztásához szükséges feltételek fenn nem állásáról bármely képviselő írásbeli indítványára – a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után – az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.

(2) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben meghatározottakról bármely képviselő írásbeli indítványára – a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után – az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.

103. § (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyban álló képviselő az önkéntes tartalékos felkészítés vagy a tényleges szolgálatteljesítés érdekében történő behívása kizárólag a vele egyeztetett időpontban kerülhet sor. Különleges jogrend esetén a képviselő felkészítés vagy tényleges szolgálatteljesítés érdekében történő behívására kizárólag a kezdeményezésére kerülhet sor. A képviselő az önkéntes tartalékos felkészítés vagy a tényleges szolgálatteljesítés megkezdésének az időpontját a behívóparancs kézhezvételétől számított 5 napon belül bejelenti a házelnöknek.

(11) A képviselő által a határozati házszabályi rendelkezések szerinti eljárásban a távolmaradása bejelentése során, illetve a távolmaradása igazolása érdekében megadott személyes adatot – a képviselői távolmaradás igazolásával kapcsolatos döntés érdekében, az igazolás alapjául szolgáló okok megismerése és igazolásként történő elfogadása céljából – a képviselőcsoport vezetője, a házelnök és a főigazgató kezeli. Az igazolási eljárás során kezelt személyes adatot azon Országgyűlés megbízatásának megszűnésétől számított öt év elteltével kell törölni, amelynek megbízatása alatt az eljárás megindult. A képviselői és a szószólói távolmaradás ténye közérdekből nyilvános adat.

107/A. § (1) Az a képviselő, akinek a Házbizottság a tiszteletdíját a 107. § (1) vagy (3) bekezdése alapján csökkentette, a döntés kézhezvételét követő nyolc napon belül kérheti a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól – a bizottság elnökéhez benyújtott kérelemmel – a döntés hatályon kívül helyezését.

(2) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő kérelméről húsz napon belül dönt, azzal, hogy e határidő első napja a kérelem beérkezését követő nap. Ha a képviselő kérelmében ezt indítványozza, akkor a jogorvoslati eljárás során a bizottság őt meghallgatja, amelynek érdekében a képviselő a bizottság adott ülésén – a meghallgatásának időtartama alatt – az esetleges kitiltására való tekintet nélkül jelen lehet.

(3) A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak a képviselő kérelme tárgyában hozott döntéséről, illetve a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltéről a bizottság elnöke haladéktalanul tájékoztatja a képviselőt és a házelnököt.

(4) Ha a képviselő kérelmének a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság helyt ad, akkor a tiszteletdíj csökkentése nem hajtható végre és az eljárás megszűnik.

(5) Ha a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő kérelmének nem ad helyt vagy a (2) bekezdés szerinti határidőben arról nem dönt, a képviselő a bizottsági döntésnek, illetve a (3) bekezdés szerinti tájékoztatónak a kézhezvételétől számított nyolc napon belül – a házelnökhöz benyújtott kérelemmel – kérheti az Országgyűléstől a döntés hatályon kívül helyezését.

- a) 850 és 1150 km2 között van – 10%-kal,

- b) 1151 és 1400 km2 között van – 20%-kal,

- c) 1401 és 1650 km2 között van – 30%-kal,

- d) 1651 és 1900 km2 között van – 40%-kal,

- e) 1901 km2 fölött van – 50%-kal

(1a) Bármely képviselő, illetve közeli hozzátartozója, valamint a 111. § (3) bekezdésében meghatározott személyek, illetve közeli hozzátartozóik tulajdonában lévő ingatlan, továbbá e személyek

(1b) Az (1a) bekezdésben foglaltakon túl az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható olyan ingatlan, amely párt tulajdonában vagy vagyonkezelésében van, valamint amely olyan gazdasági társaság tulajdonában van, amelyben bármely képviselő közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy a 111. § (3) bekezdésében meghatározott személy, illetve ezek közeli hozzátartozója vagy élettársa a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügyvezetője, felügyelőbizottsági tagja.

(1a) Párt tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő ingatlan az (1) bekezdésben foglalt összeg terhére nem használható fel irodai elhelyezés biztosítására.

(2) A 112. § (4) bekezdése szerint a képviselőcsoport vezetőjére átruházott keret és a 115. § (4) és (6) bekezdésében meghatározott keret javára történő átcsoportosítás esetén az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója az átcsoportosított összeg erejéig az Országgyűlés Hivatala dologi kiadások és személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzata között átcsoportosítást hajt végre, és ennek keretében a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatot az átcsoportosított összeg erejéig növelheti.

#### 118/A. §

(3) Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti ellátásra a volt képviselő,

- a) ha a megbízatása megszűnését közvetlenül megelőző általános országgyűlési választáson mandátumot szerzett,

- b) amíg a megbízatása megszűnését követően törvényben meghatározottak szerint nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.

124. § (1) Az Országgyűlés Hivatalának költségvetésére vonatkozó javaslatot a főigazgató készíti el a házelnök irányítása mellett. Az Országgyűlés Hivatalának költségvetésére vonatkozó javaslatot a házelnök a Házbizottság egyetértésével, a Költségvetési bizottság véleményének beszerzése után küldi meg a Kormánynak, amely azt változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek.

124/A. § (1) Az Országgyűlés Hivatala könyvtárat és muzeális intézményt tart fenn.

(3) Az Országgyűlés Hivatala muzeális intézményként működő szervezeti egysége országos szakmúzeum, amelynek feladata a Magyar Országgyűlés történetéhez kapcsolódó kulturális javak gyűjtése, őrzése, feldolgozása és közreadása. Feladatellátása során az országos szakmúzeumra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával jár el.

- b) számára a házelnök kiemelt feladatot határozhat meg a kultúráért felelős miniszter véleményének kikérésével.

124/P. § A rendkívüli munkaidőért járó szabadidőt az Országgyűlés Hivatalában száznyolcvan napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani.

- h) elvégzi a részére törvényben, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat.

(3) A személyazonosság igazolásának megtagadása, valamint az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben akkor is, ha a személyazonosság a helyszínen nem állapítható meg, az országgyűlési őr azonnal értesíti a rendőrséget. Az országgyűlési őr a személyazonosság megállapításával érintett személyt a személyazonosság megállapítása céljából a rendőrség helyszínre érkezéséig visszatarthatja.

(2) A 4. § (6) bekezdése, a 18. alcím – az 51/B. § kivételével –, a 18/A. alcím, a Harmadik rész, a 36. és 37. alcím, a 120. §, a 145. § (8), (13), (14) és (16) bekezdése, a 145/B. §, a 149. § (1) bekezdése, a 160. § (1) bekezdés a)–e) és g)–h) pontja, a 160. § (3) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2)–(4)

151. § (1)–(5)

(7)–(8)

(3)–(37)

#### 159. §

#### 54. Hatályon kívül helyező rendelkezések

160. § (1)

(2)–(3)

### 1. melléklet a 2012. évi XXXVI. törvényhez

Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat országgyűlési képviselő, valamint a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa és gyermeke(i) számára

A nyilatkozatot adó személye

1. A nyilatkozatot adó*:

a) országgyűlési képviselő

b) az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettárs (a továbbiakban: házas-/élettárs)

c) az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek)

2. Az országgyűlési képviselő neve:

3. A házas-/élettárs neve:

4. A gyermek neve:

* Csak a saját személyére vonatkozó adatokat töltse ki!

A) rész

VAGYONI NYILATKOZAT

I. Ingatlanok*

1.

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):

b) Az ingatlan területnagysága:

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):

d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:

e) Az ingatlan jogi jellege (családi ház, társasház, szövetkezeti ház, műemlék, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, bányatelek stb.):

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, állandó, illetve tartós használó, haszonélvező, bérlő stb.):

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):

2.

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):

b) Az ingatlan területnagysága:

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):

d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:

e) Az ingatlan jogi jellege (családi ház, társasház, szövetkezeti ház, műemlék, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, bányatelek stb.):

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, állandó, illetve tartós használó, haszonélvező, bérlő stb.):

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):

3.

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):

b) Az ingatlan területnagysága:

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):

d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:

e) Az ingatlan jogi jellege (családi ház, társasház, szövetkezeti ház, műemlék, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, bányatelek stb.):

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, állandó, illetve tartós használó, haszonélvező, bérlő stb.):

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):

4.

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):

b) Az ingatlan területnagysága:

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):

d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:

e) Az ingatlan jogi jellege (családi ház, társasház, szövetkezeti ház, műemlék, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, bányatelek stb.):

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, állandó, illetve tartós használó, haszonélvező, bérlő stb.):

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):

* Az ingatlan-nyilvántartási adatokkal megegyezően kell kitölteni!

II. Nagy értékű ingóságok

1. Gépjárművek:

| a) személygépkocsi: | típus |

| --- | --- |

| a szerzés ideje, jogcíme: | típus |

| a szerzés ideje, jogcíme: | típus |

| a szerzés ideje, jogcíme: | |

| b) tehergépjármű, autóbusz: | típus |

| a szerzés ideje, jogcíme: | típus |

| a szerzés ideje, jogcíme: | típus |

| a szerzés ideje, jogcíme: | |

| c) motorkerékpár: | típus |

| a szerzés ideje, jogcíme: | típus |

| a szerzés ideje, jogcíme: | típus |

a szerzés ideje, jogcíme:

2. Vízi vagy légi jármű:

a) jellege:

típusa:

a szerzés ideje, jogcíme:

b) jellege:

típusa:

a szerzés ideje, jogcíme:

3. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:

a) egyedi alkotások:

| megnevezés: | db |

| --- | --- |

| a szerzés ideje, jogcíme: | |

| megnevezés: | db |

| a szerzés ideje, jogcíme: | |

| megnevezés: | db |

| a szerzés ideje, jogcíme: | |

b) gyűjtemény:

| megnevezés: | db |

| --- | --- |

| a szerzés ideje, jogcíme: | |

| megnevezés: | db |

| a szerzés ideje, jogcíme: | |

| megnevezés: | db |

| a szerzés ideje, jogcíme: | |

4. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 104. § (1) bekezdése szerinti képviselői tiszteletdíj hathavi összegét meghaladó értékű ingóság:

a) megnevezés:

a szerzés ideje, jogcíme:

b) megnevezés:

a szerzés ideje, jogcíme:

c) megnevezés:

a szerzés ideje, jogcíme:

d) megnevezés:

a szerzés ideje, jogcíme:

e) megnevezés:

a szerzés ideje, jogcíme:

5. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy nagy értékű biztosítás stb.):

megnevezés:

névérték, biztosítási összeg:

megnevezés:

névérték, biztosítási összeg:

megnevezés:

névérték, biztosítási összeg:

megnevezés:

névérték, biztosítási összeg:

megnevezés:

| névérték, biztosítási összeg: | |

| 6. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás: | Ft |

| 7. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 104. § (1) bekezdése szerinti képviselői tiszteletdíj hathavi összegét meghaladó készpénz: | Ft |

8. Az összességében az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 104. § (1) bekezdése szerinti képviselői tiszteletdíj hathavi összegét meghaladó hitelintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:

a) hitelintézeti számlakövetelés:

forintban:

devizában (forintértéken):

| b) más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege: | Ft |

| --- | --- |

9. Más, jelentősebb értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 104. § (1) bekezdése szerinti képviselői tiszteletdíj hathavi összegét meghaladja:

megnevezés:

megnevezés:

megnevezés:

megnevezés:

megnevezés:

III. Tartozások

Ebben a rovatban kérjük feltüntetni a köztartozás címén, valamint a hitelintézettel vagy magánszemélyekkel szemben esetlegesen fennálló tartozásait

| 1. Köztartozás (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.): | Ft |

| --- | --- |

| 2. Hitelintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.): | Ft |

| 3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás: | Ft |

IV. Egyéb közlendők

B) rész*

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

(az országgyűlési képviselő javadalmazásán kívüli adóköteles jövedelmek)

1. Foglalkozása:

Munkahelye:

| Szünetelteti-e foglalkozását: | igen | nem | |

| --- | --- | --- | --- |

| Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelme: | | | Ft |

2. Az 1. pontban írt foglalkozásán kívüli, valamennyi olyan tevékenysége, amelyből adóköteles jövedelme származik:

a) A tevékenység megnevezése:

b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):

c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):

| d) | A jövedelem (bruttó) összege: | Ft |

| --- | --- | --- |

a) A tevékenység megnevezése:

b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):

c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):

| d) | A jövedelem (bruttó) összege: | Ft |

| --- | --- | --- |

a) A tevékenység megnevezése:

b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):

c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):

| d) | A jövedelem (bruttó) összege: | Ft |

| --- | --- | --- |

* Csak az országgyűlési képviselő tölti ki!

C) rész

GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

Gazdasági társaságban fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:

I.

1. Gazdasági társaság neve:

2. Székhelye:

3. Gazdasági társaság formája:

4. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):

| 5. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: | | | % |

| --- | --- | --- | --- |

| 6. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: | | % | |

| 7. Nyereségből való részesedése: | % | | |

8. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:

II.

1. Gazdasági társaság neve:

2. Székhelye:

3. Gazdasági társaság formája:

4. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):

| 5. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: | | | | % |

| --- | --- | --- | --- | --- |

| 6. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: | | % | | |

| 7. Nyereségből való részesedése: | % | | | |

| 8. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: | | | | |

III.

1. Gazdasági társaság neve:

2. Székhelye:

3. Gazdasági társaság formája:

4. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):

| 5. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: | | | % |

| --- | --- | --- | --- |

| 6. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: | | % | |

| 7. Nyereségből való részesedése: | % | | |

8. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:

IV.

1. Gazdasági társaság neve:

2. Székhelye:

3. Gazdasági társaság formája:

4. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):

| 5. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: | | | % |

| --- | --- | --- | --- |

| 6. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: | | % | |

| 7. Nyereségből való részesedése: | % | | |

8. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:

V.

1. Gazdasági társaság neve:

2. Székhelye:

3. Gazdasági társaság formája:

4. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):

| 5. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: | | | % |

| --- | --- | --- | --- |

| 6. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: | | % | |

| 7. Nyereségből való részesedése: | % | | |

8. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:

D) rész*

KIMUTATÁS

az országgyűlési képviselőnek az Országgyűléstől, saját pártjától vagy képviselőcsoportjától, illetve a törvényhozói munkát támogató alapítványtól kapott, a képviselő munkájának ellátásához szükséges vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásokról és ingyenes használatba adott dolgokról (a továbbiakban: juttatás)

| A juttatás ideje | A juttatás megnevezése | A juttatás értéke |

| --- | --- | --- |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

* Csak az országgyűlési képviselő tölti ki!

E) rész*

KIMUTATÁS

az országgyűlési képviselőnek képviselői megbízatásával összefüggésben kapott ajándékairól és az e nyilatkozat D) pontja alá nem tartozó ingyenes juttatásairól (a továbbiakban: ajándék)

| Az ajándékozás ideje | Az ajándék megnevezése | Az ajándék értéke |

| --- | --- | --- |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

| | | |

* Csak az országgyűlési képviselő tölti ki!

F) rész

KIMUTATÁS

bármilyen tevékenysége, ingó vagy ingatlan tulajdona, illetve ezekhez fűződő egyéb jogosultsága alapján, továbbá e nyilatkozat C) pontjában megjelölt gazdasági társaság(ok)nak juttatott állami, illetve európai uniós támogatásokról (a továbbiakban: támogatás)

| A támogatás jogosultja | A támogatás megszerzésének jogcíme, módja | A támogatás megszerzésének időpontja | A támogatást nyújtó | A támogatás célja | A támogatás értéke |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| | | | | | |

| | | | | | |

| | | | | | |

| | | | | | |

| | | | | | |

| | | | | | |

| | | | | | |

| | | | | | |

| | | | | | |

| | | | | | |

| | | | | | |

| | | | | | |

| | | | | | |

| | | | | | |

* * *

| Kelt: | , | év | hó | nap |

| --- | --- | --- | --- | --- |

Jelen nyilatkozathoz csatoltam a velem közös háztartásban élő házas-/élettársam,

valamint a velem közös háztartásban élő gyermeke(i)m,

nyilatkozatát/nyilatkozatait*.

| Jelen nyilatkozatomat, mint | országgyűlési képviselővel** közös háztartásban élő |

| --- | --- |

házas-/élettárs/gyermek adom.

aláírás

* Csak az országgyűlési képviselő tölti ki!

** Csak az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő házas-/élettárs vagy gyermek tölti ki!