2012. évi XXXVI. törvény — mi változott? 2022. május 25.

- c) ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek tagja,

- d) felmentésével,

- e) a tisztségről való lemondásával,

- g) ha adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben.

(1a) A törvényalkotásért felelős alelnök megbízatása megszűnik akkor is, ha az Országgyűlés nem választja meg a törvényalkotási bizottság elnökévé, illetve ha a törvényalkotási bizottság elnökségére vonatkozó megbízatása a 19. § (1) bekezdés b), e) vagy h) pontja alapján megszűnik.

- c) felmentésével,

- d) a tisztségről való lemondásával,

- e) összeférhetetlenségének kimondásával,

- g) ha adott országgyűlési cikluson belül az ülésnapról vagy ülésről kizárás fegyelmi intézkedést két alkalommal vagy a kitiltás fegyelmi intézkedést egy alkalommal jogerősen alkalmazták vele szemben.

(3) Az alelnök, jegyző felmentéséről a Házbizottság javaslata, a háznagy felmentéséről a házelnök javaslata alapján az Országgyűlés vita nélkül határoz. Az alelnök, a jegyző és a háznagy felmentésére egyebekben a megválasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

17. § (1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként lehetőség szerint minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel.

(3)

- f) ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek a tagja,

- g) ha független képviselőként képviselőcsoporthoz csatlakozik,

- h) független képviselő esetén a Házbizottság általi visszahívásával, vagy

(2) Az állandó bizottság elnöke, alelnöke és tagja a házelnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg.

41. § A minisztert a miniszter feladatköre szerint hatáskörrel rendelkező bizottság évente meghallgatja.

#### 16. Interpelláció és kérdés

42. § (1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy az ülésen legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét. A nemzetiségi képviselő – a Házbizottság által a független képviselők számára biztosított lehetőségen felül – rendes ülésszakonként további egy, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő interpelláció elmondására is jogosult, amelynek tárgyalására olyan ülésen van lehetőség, amelyen független képviselő által benyújtott interpelláció elhangzására nem kerül sor.

(2) Akihez az Alaptörvény szerint interpelláció vagy kérdés intézhető, köteles az interpellációt vagy kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni.

(4) Minden interpellációra az Országgyűlés ülésén kell választ adni. Az interpellált megindokolt kérésére az Országgyűlés – vita nélküli szavazással – engedélyezheti, hogy harminc napon belül írásban válaszoljon.

(5) Az írásban megadott választ az interpelláló képviselőnek és a házelnöknek kell eljuttatni. A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt tárgyalni kell.

80. § (1) A képviselői megbízatás – a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel – összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el. A képviselőnek a mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége nem minősül kereső foglalkozásnak vagy díjazás ellenében folytatott egyéb tevékenységnek.

(2a) A képviselő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában tag lehet, valamint közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget betölthet.

(4)

(2) A képviselői, illetve a háznagyi tevékenység az eskütétel napjától – az összeférhetetlenség időtartama, illetve a 91. § (1a) bekezdés szerinti esetben az összeférhetetlenségnek a bejelentés napjáig terjedő időtartama kivételével – a megbízatás megszűnésének napjáig vezetői gyakorlatnak számít. A vezetői gyakorlat megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének időtartamát kell figyelembe venni.

### X. Fejezet — A KÉPVISELŐI TISZTSÉG ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA

106. § (1) A képviselő – az e törvényben meghatározottak kivételével – állami szervtől egyéb jogcímen díjazásban nem részesülhet.

107. § (1) Ha az Országgyűlés a napirendi javaslatban feltüntetett szavazások – napirendi javaslatban jelzett – időpontjában nem határozatképes, és a határozatképességet az ülést vezető elnöknek nem sikerül helyreállítania, akkor az előzetes bejelentés nélkül távol maradó képviselő adott havi – levonásoktól mentes – teljes tiszteletdíját a Házbizottság csökkentheti. A tiszteletdíj csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a 104. § (1) bekezdés szerinti tiszteletdíj harmadát.