2012. évi XXXI. törvény — mi változott? 2012. május 15.

3. § (1) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.) 13/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye továbbá, ha az egészségügyi államigazgatási szerv megállapítja, hogy az előírt, felé teljesítendő bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségre, továbbá az előírt nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megsértették.”

(2) Az Ehi. 13/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy

a) az egészségügyi szolgáltató

aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket vagy jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy tevékenységét a működési engedélyében foglaltaktól eltérően végzi,

ab) szakmailag indokolatlanul a betegbeutalási rendtől eltért, különösen, ha beteget jogosulatlanul utalt be vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az ellátást és ezzel a beteg állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy veszélyeztette, vagy

ac) a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére elmulasztotta,

b) a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeket megsértették,

c) a külön jogszabályban előírt működési engedély hiányában egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, illetve az egészségügyi képesítéssel rendelkező személy képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végeznek,

d) az egészségügyi dolgozó a külön jogszabály szerint előírt alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, illetve egészségügyi tevékenységre alkalmatlannak nyilvánítása ellenére, illetve korlátozását meghaladva egészségügyi tevékenységet végez.”

4. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) A megyei, fővárosi kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki vagy amely

a) jogosulatlanul vagy jogszabályban előírt eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre,

b) gondatlanul a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat,

c) a szabályszerűen elrendelt kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem az előírt határidőre teljesíti,

d) a statisztikai adatok közlésére, közzétételére vagy a statisztikai célú adatátvételre, adatátadásra vonatkozó jogszabályokat megszegi,

e) a személyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál előírt nyilvántartás vezetését elmulasztja,

f) a statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzését akadályozza, az ellenőrzés során kért felvilágosítás megadását megtagadja, illetve megőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása az (1) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak megvalósulása esetén a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.”

5. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 41/A. §-sal egészül ki:

„41/A. § (1) A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a természetes vagy jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely

a) a bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogkörébe tartozó létesítményekre vonatkozó tűzvédelmi jogszabályokban vagy tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásokat megszegi,

b) a bányafelügyelet hatósági felügyeleti jogkörébe tartozó nyomástartó berendezést vagy tároló tartályt előzetes vizsgálat nélkül vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, vagy az engedély hatályának lejárta után üzemben tart,

c) a bányafelügyelet hatósági felügyeleti jogkörébe tartozó nyomástartó berendezés vagy tároló tartály üzemeltetésére vonatkozó biztonsági szabályokat megszegi,

d) a földgáz, a kőolaj, a kőolajtermék, valamint az egyéb gáz és gáztermék vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására vagy az ehhez szükséges létesítmények biztonsági övezetére vonatkozó, jogszabályban vagy hatósági határozatban előírtakat megszegi,

e) a bányatelekkel kapcsolatos rendelkezéseket vagy a bányabiztonsági szabályzatok előírásait megszegi, vagy

f) a földtani kutatási munka megkezdését vagy befejezését a bányakapitányságnak nem jelenti be.

(2) A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a bányafelügyelet hatósági felügyeleti jogkörébe tartozó tevékenységgel összefüggésben

a) a munka egészséges és biztonságos végzésére vagy annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,

b) a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti, vagy a kivizsgálást – ideértve az ehhez szükséges adatszolgáltatás megtagadását – akadályozza,

c) munkáltatóként a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza, vagy

d) munkáltatóként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, vagy a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.

(3) A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt a munkáltatót, aki az e törvényben meghatározott súlyos üzemzavarral, valamint bányászati munkabalesettel kapcsolatos azonnali bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, valótlan adatot közöl, az üzemzavar valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza.”

6. § (1) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 45. §-a és azt megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„Jogkövetkezmények

45. § (1) A tenyésztési hatóság az e törvényben, valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt előírások megsértése esetén az alábbi szankciókat alkalmazhatja:

a) jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése;

b) jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításától történő eltiltás;

c) a jogsértést megállapító jogerős határozat nyilvános közzétételének elrendelése legfeljebb 6 hónap időtartamra;

d) e törvény alapján kiadott engedély vagy tenyésztőszervezeti elismerés visszavonása;

e) szaporítóanyag szakszerű megsemmisítésének előírása, az állatnak az állattartó költségére történő ivartalanításának elrendelése, a szaporítóanyag termékenyítésre történő használatának, hímivarú állat fedeztetésre történő használatának megtiltása;

f) az állatnak a tenyésztésben történő használatának megtiltása;

g) a törzskönyvi bejegyzések visszamenőleges hatállyal történő töröltetése;

h) állattenyésztési bírság kiszabása.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szankciók együttesen is alkalmazhatóak.”

(2) Az Átv. a következő 45/A. §-sal egészül ki:

„45/A. § (1) Állattenyésztési bírságot kell kiszabni az e törvény személyi hatálya alá tartozó azon természetes személyre, jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, aki vagy amely

a) az állatnak a tenyésztési program szerinti megjelölésére vonatkozó szabályokat megszegi;

b) tenyésztőszervezeti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt, vagy származási igazolást állít ki;

c) más tenyésztőszervezet jogosultságába tartozó fajta vonatkozásában törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt, vagy származási igazolást állít ki;

d) az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget;

e) engedély nélkül végzi az e törvényben meghatározott engedélyköteles tevékenységeket;

f) a tenyészállat és a szaporítóanyag forgalmazása, értékesítése, kiszállítása során annak eredetére, származására, kezelésére, értékesítésére, felhasználására vonatkozó adatokat meghamisítja, a nyilvántartásokat nem vagy nem megfelelően vezeti;

g) tenyészállatot, állati eredetű szaporítóanyagot az ország területére szakmai hozzájárulás nélkül behoz vagy kivisz;

h) az apaállat-használatra, a szaporítóanyag-előállításra, valamint a mesterséges termékenyítésre vonatkozó szabályokat megszegi;

i) adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, illetve az ellenőrzést egyéb módon akadályozza;

j) tenyészállatot, szaporítóanyagot jogosulatlanul forgalmaz;

k) tenyésztési bizonylatot, igazolást vagy nyilvántartást meghamisít.

(2) Az állattenyésztési bírság összege 100 000 Ft-tól 20 000 000 Ft-ig, természetes személy esetében 300 000 Ft-ig terjedhet. A késedelmes teljesítést késedelmi kamat terheli.

(3) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértékét.

(4) Amennyiben az állattenyésztési bírsággal sújtandó jogsértést védett őshonos vagy veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajtával kapcsolatban követik el, az állattenyésztési bírság összege 500 000 Ft-nál, természetes személy esetében 300 000 Ft-nál alacsonyabb nem lehet.

(5) Az állattenyésztési bírságot a cselekmény folytatása vagy újbóli elkövetése esetén ismételten ki lehet szabni.

(6) A meghatározott jogkövetkezményeket az eset összes körülményeire – így különösen a jogsértés következményeire, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre és a jogsértő teljesítőképességére – tekintettel kell meghatározni.

(7) A szankciók alkalmazásakor, illetve bírság kiszabásakor a hatóság által előírt intézkedés végrehajtásának költsége a jogsértőt terheli.

(8) A szankciót, bírságot megállapító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, de bíróságon megtámadható.

(9) A bírságot 15 napon belül kell befizetni és a bírósági jogorvoslattól függetlenül azonnali végrehajtása vagy biztosítási intézkedés rendelhető el.

(10) Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.

(11) A meg nem fizetett állattenyésztési bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(12) Az állattenyésztési bírság a tenyésztési hatóság saját bevétele. A befolyt bírság kizárólag szakterületi ellenőrzésekre, az országos állattenyésztési adatbázis fejlesztésére és működtetésére, ellenőrzésekkel kapcsolatos fejlesztésekre, illetve továbbképzésre használható fel.”

8. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízi létesítmény megépítése vagy átalakítása jogerős hatósági engedély nélkül, vagy a jogerős hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a hatóság a vízimunka, vízi létesítmény megvizsgálása után – az eset összes körülményeire is figyelemmel – a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, a létesítő vízgazdálkodási bírság fizetésére köteles. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. Természetes személy esetében a bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.”

(2) A Vgtv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:

„32/A. § (1) Aki a 29. § (3) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. Természetes személy esetében a bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

(2) A behajtott vízgazdálkodási bírság a központi költségvetés bevétele.”

10. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 100/A. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A működést engedélyező szerv vagy a gyámhivatal ellenőrzési jogkörében jogsértésenként legfeljebb 200 ezer forint összegű gyermekvédelmi igazgatási bírságot szabhat ki)

„e) működésiengedély-köteles gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet működési engedély nélkül végző, illetve ilyen szolgáltatótevékenységet működtető vagy szervező személlyel, szervezettel és az ilyen szervezet nevében – különösen az ellátás iránt érdeklődőknél, illetve az igénybe vevőknél – eljáró személlyel szemben.”

11. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Aki tervezői jogosultság nélkül végez építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, azt az építésügyi hatóság 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.”

(2) Az Étv. 38/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az energetikai tanúsítói tevékenységet végző személyt, ha adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségét megszegi, a névjegyzéket vezető szerv 20 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.”

(3) Az Étv. 60. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Aki a felvonó vagy mozgólépcső (mozgójárda) létesítésére, üzembe helyezésére, rendeltetésszerű használatára, alkalmasságának ellenőriztetésére, biztonságtechnikai felülvizsgálatára vonatkozó kötelességét megszegi, azt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, mint műszaki biztonsági hatóság

a) természetes személy esetén 300 000 forintig,

b) jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén 500 000 forintig

terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.”

12. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Tem. tv.) a következő 40/G. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Közigazgatási bírság

40/G. § (1) Aki a nemzeti gyászról szóló jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Az eljárás lefolytatására az elkövetés helye szerinti fővárosi vagy megyei kormányhivatal jogosult.”

13. § (1) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: SzVMt.) 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A belépési adatbázis adatai csak a megbízó részére, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanújának észlelése esetén, továbbá megkeresés alapján a nyomozó hatóságnak, valamint a szabálysértés miatt eljáró hatóságnak és a szabálysértés miatt előkészítő eljárást folytató szervnek adhatók át.”

(2) Az SzVMt. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendőrség felügyeleti bírsággal sújthatja azt, aki a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységet (ideértve a magánnyomozó tevékenység szervezését és irányítását is) személyes végzésre jogosító igazolvány nélkül végzi, továbbá aki az e törvényben meghatározott tevékenység végzésére jogosító szabályokat megszegi, valamint azt a vállalkozást, amely az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet jogosulatlanul végzi, továbbá a tevékenységre vonatkozó, e törvényben meghatározott előírásokat ismételten vagy súlyosan megsérti.”

(3) Az SzVMt. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvényben meghatározott tevékenységet személyesen végzőkkel szemben kiszabható felügyeleti bírság legkisebb összege a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) fele, legnagyobb összege a kötelező legkisebb munkabér kétszerese. A vállalkozással szemben kiszabható felügyeleti bírság legkisebb összege a kötelező legkisebb munkabér négyszerese, legnagyobb összege a kötelező legkisebb munkabér negyvenszerese.”

16. § A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) Az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személynek, aki a nála lévő, a Rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti készpénz vonatkozásában a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét tévesen, hiányosan vagy egyáltalán nem teljesíti, a Rendelet 9. cikkének megfelelően

a) 10 000 euró vagy azt meghaladó, de 20 000 eurót meg nem haladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 10%-ának,

b) 20 000 eurót meghaladó, de 50 000 eurót meg nem haladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 40%-ának,

c) 50 000 eurót meghaladó összegű készpénz esetén a birtokában lévő összeg 60%-ának

megfelelő, forintban meghatározott összegű bírságot kell a helyszínen fizetnie.

(2) A bírság összegét 1000 forintra kerekítve kell alkalmazni. A bírság összegének forintban történő meghatározásához a 2. § (3) bekezdését kell alkalmazni.”

17. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 108. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Erdővédelmi bírságot köteles fizetni, aki)

„g) a 68. § d) pontjában meghatározott erdei haszonvételeket jogosulatlanul gyakorolja, vagy annak során az erdei haszonvételek gyakorlásának feltételeit megsérti;”

(2) Az Evt. 108. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Erdővédelmi bírságot köteles fizetni, aki)

„i) a 91. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt előírásokat megsérti:”

19. § Az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvény a következő IX/A. Fejezettel egészül ki:

„IX/A. FEJEZET

HONVÉDELMI BÍRSÁG

42/A. § (1) A fővárosi, megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) honvédelmi bírságot szab ki

a) ha valaki a hadkötelezettség teljesítésével összefüggésben elrendelt orvosi vizsgálatnak magát nem veti alá,

b) ha a hadköteles a katonai igazolványát vagy a behívó parancsát másra átruházza, más őrizetére bízza, biztosítékul adja vagy külföldre viszi, az arra jogosult személy felszólítására nem mutatja fel,

c) ha valaki a talált katonai igazolványt vagy behívó parancsot a katonai igazgatás szervének vagy a rendőrségnek 5 napon belül nem szolgáltatja be,

d) ha a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett a honvédelemmel vagy a katasztrófavédelemmel kapcsolatos gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a technikai eszköz igénybevételéről szóló határozat átvételét megtagadja,

e) ha valaki a honvédelmi vagy katasztrófavédelmi célból kijelölt ingatlannal, ingóval, szolgáltatással kapcsolatban elrendelt adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, vagy azokkal kapcsolatos karbantartási kötelezettségét elmulasztja,

f) ha valaki a nála lévő hadiruházatot, katonai felszerelési tárgyat a rendeltetésétől eltérő célra használja vagy másnak használatra átadja.

(2) A kormányhivatal a honvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos eljárást a Magyar Honvédség katonai igazgatási szerve kezdeményezése alapján folytatja le.

(3) A honvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a Magyar Honvédség katonai igazgatási szerve kezdeményezésének a kormányhivatalhoz történt megérkezésétől számított negyvenöt napon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg.

42/B. § (1) A honvédelmi bírság legkisebb összege százezer forint, legmagasabb összege hárommillió forint, természetes személy esetében háromszázezer forint.

(2) A honvédelmi bírság összegét a kormányhivatal a törvényi keretek között a honvédelmi érdek sérelmének vagy veszélyeztetettségének nagyságával arányosan, a jogsértés súlyához és ismétlődéséhez igazodva állapítja meg.

(3) A honvédelmi bírság kiszabása nem mentesít a kötelezettség teljesítése alól.

(4) A honvédelmi bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén újra kiszabható.

(5) A kormányhivatal a katonai igazgatási szerv értesítése alapján a honvédelmi bírság megfizetése alól mentesíti azt, aki a kötelezettségének az annak kiszabását elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig önként eleget tett. Ebben az esetben a kormányhivatal a határozatot visszavonja.

42/C. § (1) A honvédelmi bírság összegét a kiszabását elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell befizetni.

(2) A honvédelmi bírság megfizetésére a kormányhivatal a teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelemre legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet, ha a megfizetésre kötelezett hitelt érdemlően igazolja, hogy számára a teljesítés aránytalan nehézséget jelent. Egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes összeg megfizetése azonnal esedékessé válik.

(3) A honvédelmi bírság befizetési határidejének elmulasztását követő nyolc napon belül a kormányhivatal a végrehajtás érdekében megkeresi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot. Ha a bírságfizetésre kötelezett a végrehajtás elrendelését követően a honvédelmi bírság befizetését hitelt érdemlően igazolja, a hatóság nyolc napon belül intézkedik a végrehajtás megszüntetéséről.

(4) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett honvédelmi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”