2012. évi XLVI. törvény — mi változott? 2020. március 1.
A 2020. január 1. és 2020. március 1. között hatályba lépett módosítások. 3 sor került be, 3 sor került ki.
← Előző módosítás (2020. január 1.)Következő módosítás (2020. július 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 648 változatlan sor ⋯
(5) A (4) bekezdés szerinti közérdekű használati jogot az államhatár földmérési jelei vonatkozásában a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a (2) bekezdés b) pontja szerinti alapponthálózati pontok vonatkozásában a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság, a 10. § (5) bekezdés szerinti pontok esetében a bányászati ügyekért felelős miniszter által kijelölt szervezet gyakorolja.
(6) A közérdekű használati jogot a jogosultnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie. A közérdekű használati jog bejegyzését elrendelő határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.
(6) A közérdekű használati jogot a jogosultnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie.
(7) Új alapponthálózati pont létesítésekor az ingatlanügyi hatóság határozatban rendelkezik a közérdekű használati jog keletkezése miatt felmerülő, az ingatlan tulajdonosát megillető, értékbecsléssel alátámasztott kártalanításról. A kártalanítás összegét a közérdekű használati jog (5) bekezdésben meghatározott jogosultja téríti meg az ingatlan tulajdonosának. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.
(7) Új alapponthálózati pont létesítésekor az ingatlanügyi hatóság határozatban rendelkezik a közérdekű használati jog keletkezése miatt felmerülő, az ingatlan tulajdonosát megillető, értékbecsléssel alátámasztott kártalanításról. A kártalanítás összegét a közérdekű használati jog (5) bekezdésben meghatározott jogosultja téríti meg az ingatlan tulajdonosának.
(8) A közigazgatási határok megjelölésére szolgáló földmérési jelek az érintett települési (fővárosban a kerületi, továbbá a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzatok tulajdonában, a földrészleteket elhatároló jelek pedig a földrészletek tulajdonosainak tulajdonában vannak.
⋯ 7 változatlan sor ⋯
(4) A földmérési jel megóvása az ingatlan mindenkori tulajdonosának, a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének), jogszerű használójának a kötelezettsége.
(5) Az ingatlanügyi hatóság az elmozdított, megrongált vagy megsemmisült földmérési jel helyreállítását az igazolt károkozónak, ennek hiányában az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, ennek hiányában tulajdonosának költségére rendeli el. Az ingatlanügyi hatóság döntésével szemben a fellebbezés kizárt.
(5) Az ingatlanügyi hatóság az elmozdított, megrongált vagy megsemmisült földmérési jel helyreállítását az igazolt károkozónak, ennek hiányában az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, ennek hiányában tulajdonosának költségére rendeli el.
(6) A földmérési jel elmozdítása, megrongálódása, megsemmisülése esetén az ingatlan tulajdonosa (jogszerű használója) mentesül a költségek megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható és úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A deliktuális felelősség alóli mentesülés esetében a költségek forrását a központi költségvetésből kell biztosítani.
⋯ 320 változatlan sor ⋯