2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről

2012. évi XLVI. törvény

a földmérési és térképészeti tevékenységről

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy

– kövesse a globális, informatikai, szakma technikai és technológiai változásokat,

– modernizálja az adatbázis szemléleten alapuló egységes ingatlan-nyilvántartás átfogó szabályozását,

– meghatározza az adatbázis szemléleten alapuló földmérési, földügyi, és térképészeti szakterülettel kapcsolatos állami alapfeladatokat, az állami adatbázisok körét, az állami alapadatok előállításának és szolgáltatásának alapvető szabályait

a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

1. Értelmező rendelkezések¶

1. § E törvény alkalmazásában:

• 1. alapponthálózat: a természetben állandó módon megjelölt, egységes rendszerekbe foglalt pontok összessége, amelyek alapul szolgálnak a térképek készítéséhez, valamint más földmérési és térinformatikai feladatok végrehajtásához;
• 2. állami alapadat: állami földmérési és térképészeti alapmunkák, valamint ingatlan-nyilvántartási és egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység során keletkezett, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő, államilag átvett földmérési és térképi adat, valamint ezek sokszorosított, kinyomtatott változata; állami alapadat, továbbá bármelyik állami térképnek és térképi adatbázisnak vagy részletének sokszorosított vagy kinyomtatott példánya;
• 3. állami térképi adatbázisok: a térképészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó térképi adatbázisok (az állami földmérési alaptérképi adatbázis, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis, az állami topográfiai térképi adatbázisok és a honvédelmi célú térképi adatbázisok) összessége;
• 4. egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis: az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott adatbázis;
• 5. elhatárolás: új földmérési alaptérképi adatbázis készítése, valamint a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása esetén, a földrészletek természetbeni határvonalának megállapítására irányuló joghatással járó hatósági tevékenység;
• 6. földmérési és térképészeti tevékenység:
• a) az ország teljes területére vonatkozóan a földmérési, térképészeti és távérzékelési állami alapfeladatok,
• b) az állami alapmunkák,
• c) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkák,
• d) az egyéb célú földmérési és térképészeti munkák

végzése;

• 7. ingatlan-nyilvántartás átalakítása: az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott eljárás;
• 8. különleges rendeltetésű ingatlan: a honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, műemlékvédelmi és természetvédelmi, illetve sajátos rendeltetése miatt jogszabályban ekként meghatározott ingatlan;
• 9. földi, légi és űrtávérzékelés: mérések végrehajtására, illetve térképkészítésre alkalmas földi, légi és űr távérzékelési adatgyűjtés, amelynek célja és eredménye geodéziai, térképészeti, geofizikai, geológiai és navigációs adatok gyűjtése;
• 10.
• 11. nemzeti téradat-infrastruktúra: azon téradatok és térinformatikai rendszerek összessége, amelyek közfeladatok ellátását szolgálják;
• 12. távérzékelés: olyan adatnyerési eljárások, amelyek az adatokat a vizsgált objektummal létrehozott közvetlen, fizikai kapcsolat nélkül állítják elő;
• 13. téradat: valamely helymeghatározó, vagy helyhez köthető adat;
• 14. térképi adatbázis: térinformatikai rendszerben kezelhető grafikus, numerikus és leíró adatok összessége;
• 15. honvédelmi célú térképellátás: a Magyar Honvédségnek, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak, a honvédelemért felelős miniszter fenntartói irányítása alá tartozó köznevelési intézménynek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának, a katonai légügyi hatósági feladatokat ellátó szervezetnek, továbbá különleges jogrendre való felkészülés érdekében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknak, valamint a rendvédelmi és a védelmi igazgatási szerveknek, a honvédelmi felkészülés feladataiban részt vevő egyéb központi közigazgatási szerveknek és azok területi szerveinek az ország védelmi feladataihoz szükséges, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisaival, térképekkel, térképészeti információkkal, távérzékelési anyagokkal, geodéziai adatokkal történő ellátása.
• 16. GNSS (Global Navigation Satellite Systems): a globális műholdas helymeghatározó rendszerek közös elnevezése.
• 17. hivatali példány: a földmérési alaptérképek, valamit topográfiai térképek esetén az eredeti vagy archív pecséttel ellátott, analóg nyilvántartási példányai.

1/A.¶

1/A. §¶

II. Fejezet — ÁLLAMI ALAPFELADATOK ÉS ALAPADATOK¶

2. Állami alapfeladatok és alapmunkák¶

2. § (1) Földmérési és térképészeti állami alapfeladatnak minősül:

• a) az állami alapadatok adatbázisainak létesítése, fenntartása és működtetésének biztosítása országos lefedettséggel,
• b) az állami alapadatok előállítása, karbantartása, kezelése, tárolása és szolgáltatása,
• c) a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység,
• d) a nemzetközi kötelezettségből származó földmérési, térképészeti, távérzékelési és térinformatikai feladatok ellátása,
• e) a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása, nyilvántartása és abból adatok szolgáltatása,
• f) a földmérési, térképészeti és távérzékelési tevékenység országos összhangjának biztosítása, a szakmai követelmények meghatározása és érvényesülésük ellenőrzése,
• g) az a)–f) pontokkal kapcsolatos kutatás és műszaki fejlesztés,
• h) a nemzeti téradat-infrastruktúra alapjainak létrehozása és fenntartása.

(2) Az állam a nemzetgazdaság térkép és téradatigényeinek kielégítése érdekében gondoskodik az állami alapmunkák végzéséről. Állami alapmunkának minősülnek:

• a) az államhatár földmérési munkái,
• b) az alapponthálózatok létesítése és fenntartása,
• c) az állami térképi adatbázisok készítése és fenntartása,
• d) a Földrajzinév-tár létrehozása, fenntartása, működtetése.

3. Az állami alapadatok adatbázisai¶

3. § (1) Az állami alapadatok adatbázisai:

• a) az államhatár adatbázisa,
• b) az alapponthálózati pontok adatbázisai,
• c) az állami földmérési alaptérképi adatbázis,
• d) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis,
• e) az állami topográfiai térképi adatbázisok,
• f) az állami távérzékelési adatbázisok,
• g) a honvédelmi célú térképi adatbázisok,
• h) a Földrajzinév-tár adatbázis és
• i) az archív analóg és digitális térképi adatok adatbázisai.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatbázis adatai a vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglalt eljárásokat követően válnak állami alapadattá. Az (1) bekezdés b)–g) pontjai szerinti adatbázisok adattartalmát az állami vizsgálatot, minősítést és átvételt követően kell földmérési és térképészeti állami alapadatként kezelni. Az állami alapadatok adatbázisainak részét képezi az előállításuk során készülő valamennyi mérési, számítási és távérzékelési adat, földmérési munkarész, továbbá az objektumok helyzetét leíró adat.

(3)

(4) Az (1) bekezdésben felsorolt adatbázisok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával az adatkezelő csak államigazgatási szervet vagy az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot bízhat meg.

4. Az állami alapadatok, adatbázisok kezelése¶

4. § (1) Az állami alapadatokat, adatbázisokat országos adattárban, térképtárban, űrfelvétel- és légifilmtárban, illetve helyi adat- és térképtárakban kell tárolni.

(2) A miniszter felelősségi körébe tartozó, ingatlan-nyilvántartási, földmérési, térképészeti és földügyi tevékenység végzése során előállított állami alapadatok és adatbázisok kezelését a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos illetékességgel látja el.

(3) A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatokat és adatbázisokat a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv kezeli.

(4) A 3. § (1) bekezdés b)–d) és i) pontjaiban meghatározott adatbázisok esetében, az illetékességi területére vonatkozó állami alapadatokat és adatbázisokat az ingatlanügyi hatóságként eljáró kormányhivatal kezeli.

5. Az állami alapadatok szolgáltatása¶

5. § (1) Az állami alapadatok közhiteles adatbázisaiba, a (4) bekezdésben foglaltak kivételével bárki betekinthet, azokról teljes vagy részleges másolatot igényelhet. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az adatokat elektronikusan (hálózaton keresztül) is szolgáltathatja, amennyiben a műszaki feltételek adottak. A 3. § (1) bekezdés a)–f) és i) pontjában foglalt adatbázisok esetén célhoz kötötten igényelhető másolat. A másolaton vagy az adathordozón fel kell tüntetni a szolgáltatott adatok körét és azok metaadatait, a 3. § (1) bekezdés a)–f) és i) pontjában foglalt adatbázisokból szolgáltatott másolat esetén a felhasználás célját is.

(2) A miniszter felelősségi körébe tartozó földmérési térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatok szolgáltatását az ingatlanügyi hatóságok végzik.

(2a) Térképmásolatot központi azonosítási ügynök útján történő azonosítást követően a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján lehet igényelni. Természetes személy térképmásolatot kormányablakban és ingatlanügyi hatóság ügyfélszolgálatán, földmérési és térképészeti adatokat az érintett ingatlan helye szerint illetékes ingatlanügyi hatóság ügyfélszolgálatán személyesen is igényelhet.

(3)

(4) A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatok szolgáltatását az általa kijelölt szerv látja el. A honvédelmi célból előállított állami alapadatok felhasználását a honvédelemért felelős miniszter szabályozza.

(5) Az állami alapadatok adatbázisából külön megállapodás szerint aktualizált adatok szolgáltatásáért díjat kell fizetni.

(5a) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kizárólag hitelesített másolat szolgáltatható.

(5b) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból elektronikus és papíralapú térképmásolatot az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal kell kiadni.

(6) Az elektronikus térképmásolatot a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv

• a) kormányrendeletben meghatározott szervezeteknek a nemzeti távközlési hálózaton keresztül, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervvel megkötött adatszolgáltatási szerződés alapján,
• b) az a) pont alá nem tartozó szervezeteknek tevékenységük ellátása céljából, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervvel megkötött adatszolgáltatási szerződés alapján, az adatlekérdezést végzők megfelelő azonosítása mellett,
• c) természetes személyeknek a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus azonosítási szolgáltatás segítségével a személyre szabott ügyintézési felületen keresztül

biztosítja.

(6a) Ha a hitelesített térképmásolat szolgáltatása elektronikus dokumentumként történik, e tényre a hitelesítési záradékban utalni kell.

(6b) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból elektronikus formában szolgáltatott hitelesített térképmásolat olyan elektronikus okirat, amelyet hitelesítési záradékkal láttak el, és amelyet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel hitelesített. Az ilyen módon szolgáltatott térképmásolat kizárólag elektronikus formában rendelkezik a (6c) bekezdés szerinti tanúsító erővel.

(6c) A (6b) bekezdés szerint elektronikusan kiadott dokumentum elektronikus formában hitelesen tanúsítja, hogy a másolat a kiadás időpontjában az eredetivel megegyezik. Ezt a dokumentum záradékában fel kell tüntetni.

(6d)

(7)

(8) Állami alapadatot

• a) helyi térképtárban vagy adattárban tárolt állami alapadatok esetében a térképtárat vagy adattárat fenntartó ingatlanügyi hatóság,
• b) ingatlan-nyilvántartási, valamint egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységhez szükséges teljes körű adatszolgáltatás tekintetében az ingatlanügyi hatóságként eljáró területileg illetékes kormányhivatal,
• c) az a) és b) pont alá nem tartozó adatigénylés esetében az ingatlanügyi hatóságként eljáró földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv,
• d) a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatok esetében a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv

szolgáltat.

6. § (1) Az ingatlanügyi hatóság, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a vállalkozási tevékenységnek nem minősülő, e törvény hatálya alá tartozó állami alapfeladataik és alapmunkáik, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 3. § 14. pont szerinti honvédelmi szervezetek (a továbbiakban: honvédelmi szervezet), és a honvédelemért felelős miniszter által az állam nevében alapított, honvédelmi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézmény honvédelmi, továbbá hatósági, szakhatósági és államigazgatási feladatainak ellátásához az állami alapadatok adatbázisaiból, valamint az ország legújabb évjárat szerinti domborzat- és felületmodell adatbázisából egymásnak díj-, költség- és térítésmentesen szolgáltatnak adatot.

(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott adatátadás kiterjed a 32. § (6) bekezdés szerinti adatokra.

(1b) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a 3. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatbázisok esetén az állami átvételi eljárás megindításáról, az eljárás megindítását követő 15 napon belül tájékoztatja a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervet.

(1c) A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a 3. § (1) bekezdés e)–g) pontja szerinti adatbázisok esetén az állami átvételi eljárás megindításáról, az eljárás megindítását követő 15 napon belül tájékoztatja a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervet.

(2) A 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervek az általuk kezelt állami alapadatok adatbázisaiból az adatszolgáltatást hálózati szolgáltatón keresztül is végezhetik.

(2a) A díjmentes adathozzáféréseket a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az adatok átadásával köteles biztosítani. A folyamatos hálózati kapcsolatot igénylő hozzáférések esetén – egyedi megállapodás alapján – a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv jogosult az üzemeltetési költségeinek megtérítését kérni az adatszolgáltatást igénybe vevőtől.

(3) Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni

• a) a 3. § (1) bekezdésében foglalt adatbázisokból – ide nem értve az i) pontban foglalt adatbázist – történő hitelesített adatok szolgáltatásáért,
• b) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkarészek hatósági vizsgálatára és záradékolására irányuló eljárásért,
• c) az ingatlanrendező földmérő minősítés kiadása iránti eljárásáért,
• d) a földmérő igazolvány kiadása iránti eljárásért,
• e)
• f) a b) pont szerinti eljárás soron kívüli lefolytatásáért,
• g) az alapponthálózati pontok pótlásának vagy áthelyezésének állami átvételéért,
• h) a geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői minősítési eljárásért,
• i) a c) és h) pontban foglalt minősítések meghosszabbításáért,
• j) a 25/A. § szerinti nyilvántartásba történő felvétel iránti eljárásért.

(4)

(4a) A vizsgálat és záradékolási eljárást soron kívül kell lefolytatni, ha arról törvény rendelkezik. Törvényi rendelkezés hiányában az ingatlanügyi hatóság az ügyfél kérelmére, indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését engedélyezheti. Az eljárás soron kívüli ügyintézési határideje az eljárás ügyintézési határidejének fele.

(5)

(6) A (6a) bekezdésben foglaltak kivételével szakirányú iskolarendszerű oktatási vagy tudományos kutatási célra a miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter a hatáskörébe tartozó földmérési és térképészeti adatok vonatkozásában díjmentességet engedélyezhet, amennyiben az adatszolgáltatás mértéke nem haladja meg

• a) a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjai esetében az 50 darabot;
• b) a 3. § (1) bekezdés c) és d) pontjai esetében
• ba) külterületen 6 km2-t,
• bb) belterületen 3 km2-t,

feltéve hogy nem éri el az adott fekvés területét;

• c) a 3. § (1) bekezdés e) pontja esetében az egy szelvény méretet, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok esetén a négy szelvény méretet;
• d) a 3. § (1) bekezdés f) pontja esetében a polgári földmérési és térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatok esetén a 48 km2-t, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok esetén a 1440 km2-t;
• e) a 3. § (1) bekezdés g) pontja esetében a két szelvény méretet;
• f) a 3. § (1) bekezdés h) pontja esetében a 100 rekordot;

(6a) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv kérelem alapján a 3. § (1) bekezdés c)–e) és i) pontja szerinti adatbázisokból a nem hivatali példányokat oktatási, kutatási vagy hatósági célra, valamint közfeladat ellátásához díjmentesen átadhatja.

(7) Az ingyenes adatszolgáltatást az oktatási vagy kutatási szervezet vezetőjének kell kérelmeznie.

(8) A katasztrófavédelemről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott veszélyhelyzet és katasztrófaveszély elhárítása és az arra való felkészülés esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szervek részére díjmentesen igényelheti a 3. § (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott adatbázisok adatait a miniszter felelősségi körébe tartozó adatok esetén az adatszolgáltatótól, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó adatok esetén a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől. Az átadott állami alapadatokat, vagy azok alapján készült termékeket a veszélyhelyzet és katasztrófaveszély elhárítást irányító szervezet a katasztrófavédelemről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint adhatja át.

(8a) A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, területi és helyi szervei díjmentesen igényelhetik a 3. § (1) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott adatbázisok adatait a miniszter felelősségi körébe tartozó adatok esetén az adatszolgáltatótól, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó adatok esetén a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől.

(9)

(10) Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programba tartozó adatfelvétel keretében meghatározott adatokat az adatfelvételt végrehajtó díjmentesen igényelheti a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervtől.

(11) Az adatszolgáltató díjmentesen szolgáltatja a 2. § (2) bekezdésében meghatározott állami alapmunkák végzéséhez szükséges adatokat. Az adatszolgáltatás hálózati szolgáltatón keresztüli adathozzáféréssel is biztosítható.

(11a) Alapponthálózati pontokra vonatkozó földmérési jel elhelyezését biztosító közérdekű használati jog bejegyzéséhez szükséges önálló vázlat elkészítéséhez az adatszolgáltatás és az állami átvételi eljárás díjmentes.

(12) A 18. § (7) és (8) bekezdése, valamint a 19. § (8) bekezdése alapján átadott adatokért az állami átvételi alkalmasság megállapítását követően az adatállománnyal rendelkezni jogosult a 3. § (1) bekezdés a), b), e), f), h) és i) pontjában meghatározott állami alapadatok adatbázisaiból, valamint a miniszter felelősségi körébe tartozó állami topográfiai térképi adatbázis felhasználásával készült digitális domborzatmodellből külön megállapodás alapján díjmentes kompenzációs adatigénylésre jogosult.

(13) A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a 3. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott állami alapadatok adatbázisaiból a Magyar Honvédség szervezetei és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat feladataik ellátásához, valamint szakirányú fejlesztéséhez a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől a szakmai ellátási normák alapján díjmentesen igényelhetnek adatot.

(14) A honvédelmi szervezet és a honvédelemért felelős miniszter által az állam nevében alapított, honvédelmi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézmény

• a) a honvédelmi feladatai ellátásához a 3. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott állami alapadatok adatbázisaiból
• b) a hatósági, szakhatósági és államigazgatási feladatai ellátásához
• ba) a 3. § (1) bekezdés a), b), d)–g) és i) pontjában meghatározott állami alapadatok, valamint
• bb) az ország legújabb évjárat szerinti domborzat- és felületmodell

adatbázisából

a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől – a 32. § (3) bekezdése szerinti továbbfelhasználási engedély nélkül – díjmentesen igényelhet adatot.

(15) A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a 3. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott állami alapadatok adatbázisaiból a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendvédelmi és a védelmi igazgatási szervek, valamint a különleges jogrend alatti feladatellátásban és az országmozgósítás feladataiban részt vevő egyéb központi államigazgatási szervek és azok területi szervei minősített időszakra való felkészülésre a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervtől díjmentesen igényelhetnek adatot.

(16) A (13)–(15) bekezdésben meghatározott szervek részére az adatszolgáltatás rendjét a honvédelemért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

(17) Az ingatlanügyi hatóságok a hatósági feladataik ellátásához nem fizetnek vizsgálati és záradékolási díjat.

(18) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az erdészeti hatóság részére díj-, költség- és térítésmentesen közvetlen hozzáférést biztosít a 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjában foglalt adatbázis a körzeti erdőtervezéshez, az Országos Erdőállomány Adattár vezetéséhez, valamint az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működtetéséhez szükséges, miniszteri rendeletben meghatározott adataihoz.

(18a) A természetvédelmi hatóság egyedi hatósági feladatok ellátása és hatósági nyilvántartások vezetése érdekében, a természet védelméért felelős miniszter – természetvédelmi hatósági hatáskörében – a természetvédelmi törzskönyvek vezetése, továbbá a nemzeti park igazgatóságok a természetvédelmi törzskönyvek adatainak gyűjtése és nyilvántartása érdekében díj-, költség- és térítésmentesen, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti automatikus információelérési felületen keresztül hozzáférhetnek a 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjában foglalt adatbázisoknak ezen feladatok ellátásához szükséges adataihoz.

(18b) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az állami vagyonnyilvántartási és földgazdálkodási feladatai ellátása érdekében, díj-, költség- és térítésmentesen, a feladatellátáshoz szükséges, 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjában foglalt, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kezelt adatokhoz közvetlenül hozzáférhet, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó adatokból évente egyszeri adatszolgáltatást kérhet.

(18c) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az ingatlan-nyilvántartásban az állam tulajdonában lévő területek vonatkozásában a vadászterületek nyilvántartása, azok határai változásának figyelemmel kísérése érdekében – díj-, költség- és térítésmentesen – évente egyszer a 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjában foglalt a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kezelt adatokhoz közvetlenül hozzáférhet, a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó adatokból évente egyszeri adatszolgáltatást kérhet.

(19) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a kezelésében lévő és a 3. § (1) bekezdés i) pontjába tartozó adatbázis távérzékelési adatait, amennyiben azok digitálisan rendelkezésre állnak és a technikai feltételek adottak, hálózaton keresztül díjmentesen szolgáltatja.

(20) A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott területrendezési, településrendezési, területfejlesztési és településfejlesztési feladatai ellátásához, továbbá a településterv, a települési arculati kézikönyv és a településképi rendelet véleményezéséhez a Magyar Építész Kamara, az érintett és közigazgatási határral szomszédos területi (vármegyei, fővárosi) önkormányzat és az érintett kiemelt térségi fejlesztési tanács díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhet a 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjában foglalt adatbázisokhoz, valamint az ország 1:10000 digitális szintvonalrajzához és domborzatmodelljéhez (DDM-5).

(21) A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a (14) bekezdésben meghatározott adatbázisokból, valamint az (1) és (1a) bekezdés alapján átadott állami alapadatok adatbázisaiból a honvédelmi szervezet és a honvédelemért felelős miniszter által az állam nevében alapított, honvédelmi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézmény részére, honvédelmi, továbbá hatósági, szakhatósági és államigazgatási feladatai végrehajtásához, ha azok digitálisan rendelkezésre állnak és a technikai feltételek adottak, hálózaton keresztül, díjmentesen szolgáltat adatot.

(22) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt adatbázisból alrészlet határig, az f) pontjában foglalt adatbázisok közül pedig a 1306/2013/EU rendelet szerinti támogatások eljárásainak kizárólagos, országos azonosító rendszeréhez készült ortofotó adatbázisokból évente egy alkalommal térítésmentesen jogosult az élelmiszerlánc-felügyeleti rendszer működéséhez szükséges adatok igénylésére.

(23) A vízügyi igazgatási szerv jogszabályban meghatározott közfeladatai ellátása érdekében díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhet

• a) folyamatosan a 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt adatbázishoz,
• b) évente egyszer a 3. § (1) bekezdés e) és f) pontjában foglalt adatbázisokhoz,
• c) évente egyszer az ország legújabb évjárat szerinti domborzatmodelljéhez (DDM-5).

(24) A vízügyi és vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhet

• a) folyamatosan a 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt adatbázishoz,
• b) évente egyszer a 3. § (1) bekezdés e) és f) pontjában foglalt adatbázisokhoz.

(25) Mindazon állami és önkormányzati szervek, amelyek díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférnek a 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjába tartozó állami alapadatok adatbázisaihoz, az általuk kezelt adatbázisaikból díj-, költség- és térítésmentesen biztosítanak hozzáférést a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára a 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjába tartozó állami alapadatok adatbázisok felújításával és aktualizálásával kapcsolatos feladatainak ellátásához.

(26) A Nemzeti Kifizető Ügynökség az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszerben történő felhasználás céljából minden év januárjában – díjmentesen, de az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó munkadíj megfizetése mellett – hozzáférhet az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból előállított, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer részét képező kataszteri fedvény adataihoz.

(27) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a kulturális örökségvédelmi és világörökségi feladataival összefüggő feladatai ellátása érdekében térítésmentesen és korlátlanul hozzáférhet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kezelt és üzemeltetett állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataihoz.

(28) A vármegyei önkormányzat a vármegyei területrendezési terv készítése érdekében szükséges, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által üzemeltetett és kezelt állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz térítésmentesen hozzáférhet.

(29) A települési önkormányzat, Budapest Főváros Önkormányzata és a kerületi önkormányzat a településrendezési terv, a településfejlesztési terv készítése és a településképi követelmények meghatározása érdekében szükséges, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által üzemeltetett és kezelt állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz térítésmentesen hozzáférhet.

(30) A települési önkormányzat, Budapest Főváros Önkormányzata és a kerületi önkormányzat a településrendezési terv, a településfejlesztési terv készítése és a településképi követelmények meghatározása érdekében az 1:10000 digitális szintvonalrajzhoz és domborzatmodellhez térítésmentesen hozzáférhet.

(31) A magyar építészetről szóló törvény szerinti Országos Építésügyi Nyilvántartás működtetéséhez, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszer működtetéséhez, valamint a területfejlesztési és területrendezési egyéb feladatok ellátásához, továbbá a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerinti központi, közhiteles nyilvántartás működtetéséhez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataihoz ezek üzemeltetője térítésmentesen hozzáférhet.

(32) Az agrárpolitikáért felelős miniszter, az öntözési igazgatási szerv az öntözésfejlesztési feladatai ellátása céljából, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, agrárkutatásokkal foglalkozó intézet az öntözésfejlesztési, agrár-gazdaságelemzési és statisztikai feladatai ellátása céljából

• a) folyamatosan a 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt adatbázishoz,
• b) évente egyszer a 3. § (1) bekezdés e) és f) pontjában foglalt adatbázisokhoz,
• c) évente egyszer az ország legújabb évjárat szerinti domborzatmodelljéhez (DDM-5), valamint
• d) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból előállított, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer részét képező kataszteri fedvény adataihoz,

díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhet.

(33)

(34) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvényben meghatározott osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás lefolytatásához szükséges, a 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjában foglalt adatbázisokhoz az ingatlanok megosztása céljából létrehozott és a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által üzemeltetett informatikai program számára a hozzáférést díj-, költség- és térítésmentesen kell biztosítani.

(35) A hulladékgazdálkodási hatóság – az elhagyott hulladék felszámolása érdekében – az elektronikus formában szolgáltatott térképmásolatok tekintetében teljes személyes díjmentességben részesül.

(36) Az adatszolgáltató a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (a továbbiakban: NAVÜ) részére adatelemzési feladatainak ellátása érdekében az általa kért – a 3. § (1) bekezdése szerinti – adatokat átadja. A NAVÜ az átadott adatokat kizárólag adatelemzési célra használhatja fel, és kizárólag az adatelemzés eredményét jogosult továbbítani.

(37) Bíróság, ügyészség és hatóság részére, ha jogszabályban meghatározott eljárásához szükséges, az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz díjmentes elektronikus hozzáférést kell biztosítani. A térképi adatokhoz történő hozzáférést a bíróság, ügyészség vagy hatóság megkeresésére a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv biztosítja.

(38) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. – a jogszabályban meghatározott állami vagyon nyilvántartása teljeskörű és naprakész rendelkezésre állásának biztosítása érdekében – önköltséggel megegyező összegű díj megfizetése ellenében hozzáférhet a 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjában foglalt adatbázisokhoz.

(39) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az Alaptörvényben és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. évi törvényben (a továbbiakban: Rtv.) meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási, rendészeti és határrendészeti feladatainak végrehajtásához díjmentesen igényelheti a 3. § (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott adatbázisok adatait a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervtől. Az átadott állami alapadatokat, vagy azok alapján készült termékeket az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv az Rtv.-ben meghatározottak szerint adhatja tovább.

5/A. Földmérési és térképészeti adatok felhasználása¶

6/A. § (1) az állami alapadatok publikálásához vagy bármilyen formában történő nyilvános megjelenítéséhez, átadásához a 32. § (3) bekezdés szerinti továbbfelhasználási engedély szükséges.

(2) A nyilvántartási és térinformatikai rendszer tulajdonosa, amennyiben a nyilvántartási és térinformatikai rendszer állami alapadatot tartalmaz, az állami alapadat-tartalom használatáért igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

6/B. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a megjelenítés formájától függetlenül az állami alapadatok 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott publikációjában vagy más formában történő megjelenítésében fel kell tüntetni a továbbfelhasználási engedély számát, továbbá a „Készült az állami alapadatok felhasználásával.” és a „Hatósági eljárásban nem használható.” szövegeket.

(2) A 3. § (1) bekezdés szerinti adatbázisok publikációja vagy más formában történő megjelenítése esetén a megjelenített példányon a térképészetért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó adatok tekintetében „Az adatforrás az ingatlanügyi hatóság archívuma.” és a „Hatósági eljárásban nem használható.” szövegeket, a honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó adatok tekintetében „Az adatforrás a honvédelem térképészeti támogatásáért felelő szerv archívuma.” és a „Hatósági eljárásban nem használható.” szövegeket kell feltüntetni.

6/C. § (1) Állami alapadat jogosulatlan felhasználásának minősül, ha bármely természetes személy vagy jogi személy

• a) nem fizette meg a 6/A. § (2) bekezdés szerinti adatfelhasználási díjat,
• b) nem fizette meg a 32. § (3) bekezdés szerinti továbbértékesítési díjat,
• c) az állami alapadatokat nem az adatszolgáltatás iránti kérelemben, az adatszolgáltatási vagy továbbértékesítési szerződésben, a továbbfelhasználási engedélyben rögzített módon használja és kezeli,
• d) az állami alapadatokat – erre feljogosító jogszabály, továbbfelhasználási engedély vagy továbbértékesítési szerződés hiányában – harmadik fél rendelkezésére bocsátja,
• e) az állami alapadatokat nem az adatszolgáltatásra jogosult szervtől szerezte be,
• f) állami alapadatokat tartalmazó térképi adatbázis adatait az engedélyezett adatfelhasználási időt túllépve használja.

(1a) Nem minősül állami alapadat jogosulatlan felhasználásának az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenységgel összefüggő szakmagyakorlás részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott földmérési tevékenységhez szolgáltatott adatoknak és ezen adatokból készített dokumentációnak a továbbadása az egyéb célú földmérési tevékenység céljával összefüggő tervezéshez, valamint további dokumentációkészítéshez. Az átadott dokumentáció személyes adatot nem tartalmazhat.

(2) A földmérési és térképészeti állami alapadat-adatbázisok jogosulatlan adatfelhasználásáért az adatot felhasználó az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.

(3) A (2) bekezdés szerinti közigazgatási szabályszegés esetén figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye.

6. Az ország térképellátása¶

7. § (1) Az állam az ország térképellátását az állami alapadatok, térképi adatbázisok készítésével, fenntartásával, korszerűsítésével, tárolásával és szolgáltatásával biztosítja.

(2) A meglévő állami térképi adatbázisokat folyamatosan fel kell újítani, a fel nem újítható térképi adatbázisok helyett újakat kell készíteni.

(3) Adatbázis felújítása, valamint új állami térképi adatbázis készítése esetén numerikus adatnyerési eljárásokat kell alkalmazni.

(4) közigazgatási térinformatikai rendszereket és a közműnyilvántartásokat a rendszerek összekapcsolhatósága érdekében az állami térképi adatbázisok felhasználásával az azokra vonatkozó előírások szerint kell kialakítani.

(5) A közigazgatási térinformatikai rendszerek, illetve a közműnyilvántartás térképi adatbázisaiban az állami térképi adatbázisok változásait időközönként, szükség szerint át kell vezetni.

(6) Az országhatáron túlnyúló térinformatikai rendszerek alapjául a nemzetközi megállapodásban előírt vonatkoztatási, vetületi és koordináta-rendszer is alkalmazható.

7. Az állami térképi adatbázisok kötelező használata¶

8. § A 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott adatbázisokat kötelező alkalmazni a közfeladatok ellátását támogató térinformatikai rendszerek geometriai alapjainak biztosításához, különös tekintettel:

• a) a hatósági nyilvántartások,
• b) a honvédelmi, katasztrófavédelmi, nemzetbiztonsági és rendvédelmi tevékenység,
• c) a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához szükséges tevékenység,
• d) a közlekedési, a hírközlési, az erdő- és vízgazdálkodási tevékenység,
• e) az infrastruktúra-fejlesztés,
• f) az agrár- és vidékfejlesztési tevékenység,
• g) a természet- és környezetvédelmi tevékenység,
• h) a bányászati szakigazgatás által elrendelt térképészeti tevékenységek, illetve geológiai nyilvántartások,
• i) adózási célú nyilvántartások,
• j) statisztikai célú feladatok,
• k) a közművezetékek nyilvántartása és az e-közműnyilvántartás,
• l) a nemzetközi kötelezettségekből adódó térinformatikai tevékenységek

térképi megalapozásához.

III. Fejezet — AZ ÁLLAMI ALAPADATOK ADATBÁZISAI¶

8. Az államhatár adatbázisa¶

9. § (1) államhatár adatbázisa tartalmazza:

• a) az államhatár láthatóságának biztosítására, a határvonal megjelölésére és a határjelek karbantartására vonatkozó nemzetközi szerződéseket,
• b) a nemzetközi szerződések alapján készített határokmányokat (az államhatár szöveges leírását, térképeit és koordináta-jegyzékét),
• c) az érintett szomszédos államokkal együttesen készített határjegyzőkönyveket,
• d) az államhatár vonalának határpontjait és határjeleit és azok koordináta-jegyzékét.

(2) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv tárolja, kezeli és szolgáltatja az (1) bekezdésben meghatározott adatokat.

(3) A kormány rendeletben gondoskodik a nemzetközi szerződésekkel összhangban a határokmányok kezelésének, tárolásának és változásvezetésének szabályozásáról.

9. Alapponthálózati pontok adatbázisai¶

10. § (1) földmérési és térképészeti tevékenység egységes alapjául az ország teljes területére kiterjedően alapponthálózatokat kell létesíteni és fenntartani.

(2) Az alapponthálózatok létesítésére és fenntartására vonatkozó tartalmi és pontossági követelményeket, valamint a hálózatok vonatkoztatási és vetületi rendszerét az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet határozza meg.

(3) Az alapponthálózatok pontjainak tekintendők:

• a) az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat (EOVA) I–IV. rendű pontjai,
• b) az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat (EOMA) I–III. rendű pontjai,
• c) a Bendefy-féle magassági hálózat I–III. rendű alappontjai,
• d) az állam által fenntartott aktív GNSS hálózat (GNSSnet.hu) referencia állomásai,
• e) a Magyar GPS Geodinamikai Alaphálózat pontjai (MGGA),
• f) az Országos GPS Hálózat pontjai (OGPSH),
• g) a katonai GPS hálózat pontjai (KGPSH),
• h) az Integrált Geodéziai Alapponthálózat (INGA) pontjai,
• i) a katonai tájékozási hálózat pontjai (OP-k)

amelyek az alapponthálózati pontok adatbázisait alkotják.

(4) A (3) bekezdés f)–i) pontjában meghatározott hálózatok a (3) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott alapponthálózatokra épülnek.

(4a) A felsőrendű vízszintes alapponthálózat kiemelt pontjain létesített vasbeton mérőtornyok geodéziai építményeknek minősülnek.

(5) Alapponthálózati pontnak minősülnek az Országos Gravimetriai Hálózat pontjai, de azok létesítése e törvény szerint nem minősül állami alapmunkának, és pontjainak karbantartása, helyszínelése, valamint pótlásuk a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: SZTFH) a feladata.

10. Állami földmérési alaptérképi adatbázis¶

11. § (1) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis jogszabályban előírt tartalommal, vonatkoztatási és vetületi rendszerben meghatározott adatok és a hozzájuk tartozó attribútumok alapján létrehozott, számítógépen kezelhető olyan adatbázis, amely állami alapadatként tartalmazza:

• a) a település azonosítóját,
• b) a település közigazgatási és fekvéshatárait,
• c) a földrészlet határvonalát és helyrajzi számát,
• d) az alrészletek határvonalát és betűjelét,
• e) a dűlőnevet, utcanevet és házszámot,
• f) a közterületről nyíló pince bejáratát,
• g) a művelési ágak megnevezését (betűjelét),
• h) a minőségiosztály-foltok határoló vonalát és megnevezését (jelét),
• i) a földminősítési mintaterek jelét,
• j) az elhelyezkedésüktől függetlenül az önálló ingatlannak nem minősülő építményeket – ide nem értve a nyomvonal jellegű építményt – és azok meghatározott tartozékait és azonosítóit,
• k) az elhelyezkedésüktől függetlenül az önálló ingatlannak minősülő építményeket – ide nem értve a nyomvonal jellegű építményt, az öröklakást, szövetkezeti lakást illetve a nem lakás céljára szóló helyiséget – és azok meghatározott tartozékait és azonosítóit,
• l) 10. § (3) bekezdésének a)–f) és h) pontjában meghatározott alapponthálózati pontokat és azonosítóit,
• m)
• n)
• o)

(2) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kötelező alapja.

12. § (1) Új állami földmérési alaptérképi adatbázis készítésének előkészületi munkálatairól, az elhatárolás és a felmérés várható időpontjáról a munka végrehajtója értesíti a települési, illetve a kerületi, továbbá a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzatot, amely azt a helyben szokásos módon kihirdeti.

(2) Új, helyszíni felmérésen alapuló állami földmérési alaptérképi adatbázis előállításakor minden esetben – térképfelújításnál szükség szerint – a földrészletek határvonalát elhatárolással kell megállapítani. Az elhatároláshoz távérzékelési adat is felhasználható.

(3) Az elhatárolás időpontjáról a felmérő köteles az érdekelteket igazolható módon értesíteni. Az elhatárolásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a felmérő és az érdekeltek aláírásukkal hitelesítenek.

(4) A földrészletek tulajdonosai az elhatárolás során kötelesek a földrészlethatár állandó módon meg nem jelölt töréspontjait a természetben megjelölni (cövekkel, oszloppal), és nevüket, lakcímüket jól látható módon feltüntetni. Az elhatárolás és a felmérés során a földrészlet tulajdonosa köteles együttműködni az állami alapadatok kezelésére jogosult szervek által feljogosított felmérővel.

(5) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis területi alapegysége a földrészlet, ennek határvonalát az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályok földrészletre vonatkozó előírásai alapján kell az adatbázisban ábrázolni.

(6) A földrészlet határvonalának megállapításakor figyelemmel kell lenni:

• a) az elhatárolás során készült munkarészekre,
• b) az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis tartalmára,
• c) a természetben megjelölt állapotra,
• d) a korábbi térképi állapotra és munkarészekre,
• e) a felek akaratára, ha az nem ütközik jogszabályba vagy hatósági határozatba.

(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerint a földrészlet határvonala nem állapítható meg, a természetbeni állapotot kell mérni és térképezni.

(8) Új állami földmérési alaptérképi adatbázis készítése során a felmérő az egységes ingatlan-nyilvántartási adatbázis tartalma alapján állapítja meg a földrészleteket elválasztó határvonalat, ha nincs a természetben egyértelműen azonosítható határ és a tulajdonosok nem, vagy egyértelmű azonosításra nem alkalmas módon jelölik meg a földrészlet határvonalát a helyszínen, továbbá az egyeztetés az érdekeltek hibájából meghiúsul, vagy nem vezet eredményre, illetve a távérzékelési adatok alapján a határvonal nem azonosítható.

(9) Az elhatárolási jegyzőkönyvek az állami földmérési alaptérképi adatbázis dokumentációjának elválaszthatatlan részét képezik, amelyeket az illetékes ingatlanügyi hatóságnál kell megőrizni.

(10) Az államhatár – mint különleges földrészlet-határvonal – állami földmérési alaptérképi adatbázisban történő ábrázolását törvény, nemzetközi szerződés alapján kell elvégezni. Az államhatár természeti környezetének megváltozása miatti módosulásával összefüggő térképi változások ábrázolását a módosulást jóváhagyó jogszabály alapján kell elvégezni.

(11) Az egyéb közigazgatási határvonalakat – mint különleges földrészlet-határvonalakat – az állami földmérési alaptérképi adatbázisban jogszabály rendelkezése, illetve hatáskörrel rendelkező szerv határozata alapján kell rögzíteni.

11. Állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis¶

13. § (1) Az újfelméréssel készített vagy felújított állami földmérési alaptérképi adatbázis az ingatlan-nyilvántartás átalakítását követően válik állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissá.

(1a) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis a 11. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza a központi címregiszterről és címkezelésről szóló kormányrendeletben meghatározott ingatlanokhoz rendelt címkoordinátát is.

(2)

(3) A Nemzeti Kataszteri Program keretében készült, digitálisan átalakított térképeket az ingatlan-nyilvántartás átalakításáig állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisnak kell tekinteni.

(4) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis az egységes ingatlan-nyilvántartás geometriai alapja.

(5) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalma kötelező alapul szolgál az adatbázis változását eredményező állami alapadat tartalmat érintő földmérési tevékenységhez, közigazgatási, bírósági vagy más hatósági eljáráshoz.

14. § (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kezelése, tárolása, a változások vezetése, valamint az adatok szolgáltatása az ingatlanügyi hatóságok feladata.

(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változásokat, az (5) bekezdésben foglaltak kivételével, a földrészlet tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (a továbbiakban: kötelezett), a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül, az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok előírásainak megfelelően köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. Közös tulajdon esetén, a bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő felelősség a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli.

(3) Ha az ingatlanügyi hatóság bejelentésre vagy hivatalból a (2) bekezdés hatálya alá tartozó olyan változást észlel, amelyet az arra kötelezett nem jelentett be, – határidő tűzésével – harminc napon belül kötelezi a kötelezettet a változás bejegyzésére alkalmas munkarészek, valamint az bejegyzéshez szükséges okiratok és egyéb hatósági engedélyek, igazolások benyújtására.

(4) Amennyiben a kötelezett az előírt határidő lejártáig a kötelezésnek nem tesz eleget, az ingatlanügyi hatóság a kötelezett költségére intézkedik a változás beméréséről és az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározottak szerinti bejegyzéséről.

(5) A földrészlet határvonalának változását elrendelő, megállapító vagy engedélyező közigazgatási, illetve bírósági határozatokat – az ingatlanügyi hatóság által a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából vizsgált, érvényes záradékkal rendelkező – az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmi és pontossági előírásainak megfelelő változási vázrajz alapján kell meghozni.

(6) A végleges határozatot és a változási vázrajzot az eljáró szerv tizenöt napon belül az ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzés céljából köteles megküldeni a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságnak.

(7) Jogerős bírósági határozattal megállapított határvonalat az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban a határozatnak megfelelően kell feltüntetni.

(8) Analóg térkép digitalizálásával előállított állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján végzett földrészlethatár-kitűzés esetében az adatbázis tartalmát – a természetbeni állapottal összhangban és az érdekelt felekkel egyetértésben – a földmérésre vonatkozó tűrési határon belül az ingatlanügyi hatóság a kitűzési dokumentáció alapján határozattal módosíthatja. A területi adatok esetleges változását záradékolt változási vázrajzzal kell dokumentálni.

(9) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis topológiai összhangjának megteremtése alkalmával a településhatár megállapításánál nem a területszervezési eljárásnak Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályai szerint kell eljárni abban az esetben, ha:

• a) a településhatár természetes határvonal (folyó, patak, vízmosás, határút), amely a természeti folyamatok (erózió) miatt megváltozott;
• b) a szomszédos települések közötti határ a különböző felmérési technológiák miatt eltérően lett megállapítva.

14/A. § Az ingatlanügyi hatóság a műszaki dokumentáció nyilvántartásba vételére irányuló, a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló és a szakfelügyeleti eljárásaiban kezeli az eljárással érintett, az Országos Cégnyilvántartó és Céginformációs Rendszerben nyilvántartott cég képviseletére jogosult személy adóazonosító jelét cégképviseleti jogosultságának megállapítása céljából.

12. A háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis¶

15. § (1)

(2) A háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist úgy kell létrehozni, hogy az alkalmas legyen a térbeli objektumokhoz tartozó elkülönülő jogok ingatlan-nyilvántartásba történő egyértelmű azonosítására és bejegyezhetőségére és egymáshoz való viszonyuk kifejezésére.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglalt adatbázis műszaki feltételeinek, adattartalmának és működtetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben szabályozza.

13. Közhitelesség és kötelező felhasználás¶

16. § (1) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatbázis a 9. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(2) A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatbázis az alapponthálózati pontok adatai tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(3) A 3. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatbázis a 11. § (1) bekezdésében meghatározott adattartalom fennállása, az adatrögzítés időpontja szerinti állapot tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(4) A 3. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adatbázisok a 18. § (1) bekezdésében meghatározott adattartalom fennállása, az adatrögzítés időpontja szerinti állapot tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartások.

(5) A 3. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatbázis állami alapadat-tartalma, az adatrögzítés időpontja szerinti állapot tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(6) A 3. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adatbázis adattartalma a 21. § (3) bekezdése szerinti földrajzi nevek fennállása, az adatrögzítés időpontja szerinti állapot tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(7) A 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti adatbázisok adatai fennállása, az adatrögzítés időpontja szerinti állapot tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(8) A 3. § (1) bekezdés c) és i) pontja szerinti adatbázisokban tárolt adatok hiteles alapul szolgálnak a térképi adatbázisok felújítására, kijavítására, új térképi adatbázisok készítésére.

(9) Az állami alapadatokat és adatbázisokat az állami alapmunkák és alapfeladatok végzése és ellátása, az ingatlan-nyilvántartási célú munkák végrehajtása, valamint az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység során kötelezően kell használni.

(10) Hatósági eljárásban csak az adatbázisokat kezelő szervek által szolgáltatott hitelesített állami alapadatok használhatók fel.

(11) A hitelesített állami alapadatok csak egy hatósági eljárásban használhatóak fel.

14. Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítása¶

17. § (1) Felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba megállapítása esetén az ingatlanügyi hatóság az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist, illetve a hozzá tartozó területi adatokat hivatalból bármikor kijavíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hiba kijavítása kizárólag a térképi határvonalakat érinti, és nem változtatja meg a fennálló természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hiba kijavítására irányuló eljárásban nincs szükség az eljárásba bevont ingatlanok jogosultjainak hozzájáruló nyilatkozatára.

(4) A 14. § (8) bekezdés szerinti eljárásban meghozott határozat térképi hibakiigazításnak minősül.

(5) A felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavításához nincs szükség előzetes hatósági engedélyre vagy bírósági határozatra.

(6) Amennyiben ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkához történő adatszolgáltatás során az adatszolgáltatással érintett ingatlan adataiban az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis és a tulajdoni lap adatai között eltérés mutatható ki, abban az esetben az eltérés okát ki kell vizsgálni. Ha a vizsgálat alapján felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló vagy ingatlan-nyilvántartási eljárást kell indítani, akkor az ezen eljárások végleges lezárultáig az adatszolgáltatási eljárást fel kell függeszteni.

15. Az állami topográfiai térképi adatbázisok¶

18. § (1) Az állami topográfiai térképi adatbázisok az ország egész területéről nagy (az 1:10 000 és annál nagyobb), közepes (az 1:10 000 és 1:100 000 közötti, ideértve az 1:100 000) és kis méretaránynak (1:100 000 és 1:250 000 közötti, ideértve az 1:250 000) megfelelő adattartalommal és geometriai pontossággal készült térképi adatbázisok, amelyek a földfelszín természetes és mesterséges alakzatainak síkrajzi, magassági, vízrajzi és domborzati elemeit, továbbá a névrajzot tartalmazzák a tulajdoni viszonyokra vonatkozó ábrázolás nélkül.

(2) Az állami topográfiai térképek az állami topográfiai térképi adatbázisok meghatározott tartalmú, egységes grafikus megjelenési formái.

(3) A nagyméretarányú állami topográfiai térképi adatbázisok és térképek előállításáról a miniszter, a közepes és kis méretarányú állami topográfiai térképi adatbázisok és térképek előállításáról a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

(4) Az állami topográfiai térképi adatbázisokat úgy kell elkészíteni, hogy azok alkalmasak legyenek különösen

• a) a közigazgatásban való felhasználásra,
• b) a honvédelmi célú feladatok térinformatikai igényének biztosítására,
• c) az országos és regionális térinformatikai rendszerek térképi alapjainak létrehozására,
• d) a domborzat ábrázolásához kapcsolódó általános igények kielégítésére,
• e) a területi, illetve az általános műszaki tervezésre,
• f) a nemzeti téradat-infrastruktúra alapjainak biztosítására,
• g) az állami topográfiai térképek előállítására.

(5) Az állami topográfiai térképi adatbázisok és térképek alapadat tartalmát, pontossági követelményeit, valamint vonatkoztatási és vetületi rendszerét közepes és kis méretarány esetében a honvédelemért felelős miniszter, míg nagyméretarány esetében a miniszter rendeletben határozza meg.

(6) Az állami topográfiai térképi adatbázis aktualizálásához az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis objektumféleségeit is fel kell használni, ha azok jellemzői megfelelnek az állami topográfiai térképi adatbázis követelményeinek.

(7) Minden részben vagy egészében közpénzek felhasználásával készített digitális domborzat- és felszínmodellt a (8) bekezdésben megjelölt kezelő szerv részére az ott meghatározott feltételekkel át kell adni.

(8) Minden részben vagy egészben közpénzek felhasználásával készített, az állami topográfiai térképi adatbázis tartalmát érintő adatállománnyal rendelkezni jogosult köteles – az adatállomány elkészültét követő 30 napon belül – díj-, költség- és térítésmentesen átadni a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára az állami topográfiai térképi adatbázis állami alapadat tartalmát érintő adatokat. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az adatállományt a kézhezvételt követő 30 napon belül köteles díj-, költség- és térítésmentesen átadni a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv részére. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv köteles a NAVÜ-t az adatállomány kézhezvételét követő 15 napon belül a kézhezvételről értesíteni. A NAVÜ jogosult az adatállomány átadását kérni a tájékoztatástól számított 30 napon belül.

(9) A (8) bekezdésben átadott adatokat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a miniszter hatáskörébe tartozó állami topográfiai térképi adatbázistól elkülönítve kezeli és szolgáltatja.

(10)

(11) A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv felszólítására a honvédelmi célú feladatok térinformatikai igényeinek biztosítására minden, az állami topográfiai, valamint a honvédelmi célú térképi adatbázisok aktualizálását érintő adattal rendelkezni jogosult díj-, költség- és térítésmentesen köteles a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül adatot szolgáltatni. A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a topográfiai térképi adatbázis állami alapadat tartalmát érintő adatokat a kézhezvételt követő 30 napon belül köteles díj-, költség- és térítésmentesen átadni a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére.

(12) Az állami topográfiai térképi adatbázis állami alapadat-tartalma kötelező alapul szolgál a topográfiai adattartalmat igénylő térinformatikai rendszerek térképi adatbázisainak kialakításához.

(13) A (7)–(8) és (11) bekezdésben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.

16. Az állami távérzékelési adatbázisok¶

19. § (1) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek és a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek állami digitális távérzékelési adatbázist kell létrehoznia és üzemeltetnie az általuk előállított, illetve kezelt távérzékelési anyagokból és adatokból, amelynek részei:

• a) analóg és digitális légifényképtár,
• b) légi távérzékelési adatbázis,
• c) űrtávérzékelési adatbázis,
• d) földi távérzékelési adatbázis.

(2) Digitális légifényképtárban kell megőrizni a Magyarország területéről készült légifelvételeket. Az analóg (film) technológiával készült felvételeket digitálissá kell alakítani és adatbázisba kell szervezni.

(3) A digitális ortofotó-adatbázis része a légi távérzékelési adatbázisnak, amely az ország bármely területét ábrázoló, az állami alapfeladatokhoz és alapmunkákhoz felhasználható digitális ortofotókból áll.

(4) Az űrtávérzékelési adatbázis műholdak által készített, az adott műhold érzékelőinek megfelelő felbontású űrfelvételeiből áll.

(4a) Az űrtávérzékelési adatbázis nem állami alapadatként tartalmazza

• a) a Sentinel Földmegfigyelési Adatbázis adatait,
• b) az a) ponton kívüli űrtávérzékelt adatokat.

(4b) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a (4a) bekezdésre vonatkozó adatszolgáltatás tekintetében az állami alapadatok szolgáltatására vonatkozó szabályok az irányadóak.

(5) Földi távérzékelési adatbázisnak kell tekinteni azon földi távérzékelési eljárással készült felvételek összességét, amelyekkel állami alapadatok állíthatók elő.

(6) Az állami digitális távérzékelési adatbázist úgy kell elkészíteni, hogy alkalmas legyen különösen:

• a) állami térképi adatbázisok kialakítására, felújítására és üzemeltetésére,
• b) a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység támogatására,
• c) a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer alapadatainak és tematikus információinak előállítására és felújítására,
• d) kormányzati és közigazgatási célú feladatok támogatására.

(7) Bármely távérzékelési adat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv – a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó adatok esetén a honvédelmi térképészeti hatósági feladatokért felelős szerv – által elvégzett állami átvételt követően válik az állami távérzékelési alapadatbázis részévé.

(8) Minden, az adatállománnyal rendelkezni jogosult köteles átadni – a megrendelőnek történő átadását követő tizenöt napon belül – a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek a részben vagy egészében közpénzből előállított, az állami távérzékelési adatbázis adattartalmát érintő adatnak egy, az eredetivel megegyező példányát, a honvédelmi célokra készült távérzékelési adatok kivételével. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv köteles a NAVÜ-t és a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervet az adatállomány kézhezvételét követő 15 napon belül a kézhezvételről értesíteni. A NAVÜ és a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a tájékoztatástól számított 30 napon belül jogosult az adatállomány átadását kérni.

(8a) A (8) bekezdés szerint átadott adatokat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az állami átvételig az állami távérzékelési adatbázisban, de attól elkülönítve tárolja, kezeli és szolgáltatja.

(9) Légi távérzékelési adatbázisnak kell tekinteni azon légi távérzékelési eljárással készült adatok összességét, amelyekkel állami alapadatok állíthatók elő.

(10) A (8) bekezdésben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.

(11)

(12) Geodéziai, térképészeti, geofizikai, geológiai és navigációs célra kizárólag a 30. § (1) bekezdésében e célra kiadott engedély alapján készült távérzékelt adatok használhatók fel.

17. A honvédelmi célú térképi adatbázisok¶

20. § (1) Honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység a honvédelmi feladatok tervezéséhez, végrehajtásához szükséges térképi és katonaföldrajzi adatbázisok, tematikus térképek létrehozása, fenntartása és szolgáltatása. A honvédelmi célú térképészeti tevékenység tervezéséért, irányításáért, valamint végzéséért felelős szervet a honvédelemért felelős miniszter rendeletben jelöli ki.

(2) A honvédelmi célú térképi adatbázis a honvédelmi feladatok – különösen a békefeladatok, a válságreagáló műveletek, a háborús műveletek – tervezéséhez és végrehajtásához szükséges katonai topográfiai, tematikus térképi és katonaföldrajzi adatbázisok összessége.

(3) A honvédelmi célú térképi adatbázisok tartalmát, pontossági követelményeit, valamint vonatkoztatási és vetületi rendszerét, valamint a térképellátás szabályait a honvédelemért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(4) A honvédelmi célú archív analóg és digitális térképi adatok adatbázisaival kapcsolatos nyilvántartási, kezelési és selejtezési részletes szabályokat a honvédelemért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

18. A Földrajzinév-tár adatbázisa¶

21. § (1) A hivatalos földrajzi nevek megállapításának módját és nyilvántartásának rendszerét a kormány rendeletben határozza meg.

(2) Magyarország hivatalos földrajzi neveit a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a Földrajzinév-tárban tartja nyilván a 10. § (2) bekezdésben meghatározott vonatkozási rendszerben lévő koordinátákkal.

(3) A Földrajzinév-tár tartalmazza az alábbi hivatalos földrajzi neveket:

• a) az országos jelentőségű domborzat- és tájnév,
• b) a területnév,
• c) a természetvédelmi név,
• d) a víznév,
• e) az országos jelentőségű közlekedési és hírközlési név,
• f) igazgatásiterület-név,
• g) a helységnév,
• h) a településrésznév (helységrésznév).

(4) A Földrajzinév-tár a (3) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza a térképi megjelenítés és használat szempontjából fontos hivatalos földrajzi névnek nem minősülő településrészneveket, továbbá egyes földrajzi megjelöléseket is.

19. Az archív analóg és digitális térképi adatok adatbázisai¶

22. § (1) A 34. § (1) bekezdése szerinti szervek kezelésében lévő archív – analóg és digitális – adatbázisok, az állami alapadatok előállításával kapcsolatos, különféle távérzékelési anyagok, munkarészek, adatállományok, dokumentumok megőrzésének, tárolásának, kezelésének és szolgáltatásának módját az illetékességi körébe tartozó adatok vonatkozásában a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter önálló rendeletben szabályozza.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt analóg anyagokat digitálissá kell átalakítani és adatbázisba kell szervezni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt digitális adatállományok mindenkori kezelhetőségét (adattárolás, olvashatóság, megjeleníthetőség, adatbiztonság) a technikai fejlődésnek megfelelően, folyamatosan biztosítani kell.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatbázisban a 3. § (1) bekezdés a)–f) és h) pontjában nevesített, forgalomból kivont adatbázisokat vagy adatokat és az előállításuk során keletkezett munkarészeket, a tíz évnél régebbi távérzékelési adatokat, valamint a nem Egységes Országos Vetület (EOV) rendszerben készült nagyméretarányú topográfiai térképeket kell tárolni.

IV. Fejezet — INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ÉS EGYÉB CÉLÚ FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉG¶

23. § (1) Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységek az egységes ingatlan-nyilvántartás tartalmának változását eredményező földmérési munkák. Ezek különösen:

• a) a telekalakítások földmérési munkái,
• b) a kisajátítás földmérési munkái,
• c) a közigazgatási és fekvéshatárok megváltoztatásával kapcsolatos földmérési munkák,
• d) földrészleten belüli (épület, alrészlet, művelési ág) változások földmérési munkái,
• e) egyéb önálló ingatlanok kialakításával és változásával kapcsolatos földmérési munkák,
• f) a földvédelmi, földminősítési tevékenységgel kapcsolatos földmérési munkák,
• g) a felmérési, térképezési vagy területszámítási hibák kiigazítására irányuló munkák,
• h) jogok és tények ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges földmérési munkák, valamint
• i) a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény, illetve a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 15. alcíme szerinti közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos földmérési munkák.

(1a) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti egységes ingatlan-nyilvántartás tartalmának változását eredményező földmérési munkának a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény alapján készülő térképvázlat és területkimutatás előállítására irányuló tevékenység.

(2) Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységnek minősül az (1) bekezdésben foglaltakon túl a földrészlethatárok kitűzésével, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükséges alaprajzzal, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő igazságügyi földmérő és térképész szakértői tevékenységgel és a földrészleten belüli használati megosztással kapcsolatos földmérési tevékenység.

(2a) Az (1) bekezdésben felsorolt munkák során előállított munkarészek szerinti változások az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel válnak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi alapadatbázis részévé.

(3) Egyéb célú földmérési tevékenységnek minősülnek az állami alapfeladatok és alapmunkák körébe, valamint az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységek körébe nem tartozó földmérési munkák. Az egyéb célú földmérési tevékenység végzésének jogosultsági feltételrendszerét és a munkavégzés részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4)

(5)

(6) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmának megváltoztatására irányuló munkákat az állami alapadatok kötelező felhasználásával úgy kell elkészíteni, hogy a keletkező új földmérési alapadatok változtatás nélkül beilleszthetőek legyenek az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis állományába.

(7) Az (1) bekezdés a)–h) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkák részletes szakmai szabályozását, követelményrendszerét és a minősítés, valamint az állami átvétel rendjét a miniszter rendeletben szabályozza.

V. Fejezet — A FÖLDMÉRÉSI MUNKA VÉGZÉSE¶

20. A földmérési jelek elhelyezése és mérés az ingatlanokon¶

24. § (1) A földmérő a mérés helyét, illetve a földmérési jelet bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést végezhet, és ideiglenes földmérési jelet helyezhet el. A mérés végzése érdekében – a (4)–(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – bármely ingatlanra – a lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével – beléphet. A földmérőnek az ingatlan tulajdonosát (használóját, vagyonkezelőjét) a felmérési munkáról, további ideiglenes földmérési jel elhelyezésének lehetőségéről igazolható módon előzetesen értesítenie kell.

(2) A földmérő (a tulajdonos előzetes tájékoztatásával) az ingatlanokon állandó földmérési jeleket helyezhet el, meglévő építményt földmérési jellé nyilváníthat. Építményeken műszerállást, észlelőpillért létesíthet.

(3) Az ingatlan, illetve az építmény tulajdonosa vagy használója az (1) és (2) bekezdésben felsorolt munkák végzését tűrni köteles, azok elvégzését nem akadályozhatja.

(4) A földmérőnek a földmérési jogosultságát igazolnia kell.

(5) A földmérő a földmérési jogosultságát földmérő igazolvánnyal, és az adott munka végzésére szóló megbízással vagy vállalkozási szerződéssel igazolja. Honvédelmi célú földmérési és térképészeti helyszíni munkák végzésére, ellenőrzésére e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kiállított „Parancs” jogosít fel.

(6) A különleges rendeltetésű ingatlanon a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez, valamint újonnan létesítendő, állandó jellegű földmérési jel elhelyezéséhez az arra hatáskörrel rendelkező miniszter vagy az általa felhatalmazott szerv vagy szervezet előzetes engedélye is szükséges.

(7) Az államhatárral kapcsolatos mérési munkák során a szomszédos állam földmérője mérési jogosultságát az államhatárral kapcsolatos nemzetközi szerződések alapján működő határbizottságok (vegyes bizottságok) által kiállított megbízólevéllel igazolja.

25. § (1) A földmérési jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben korlátozhatják.

(2) A földmérési munkával összefüggő károkozás esetén a földmérési tevékenységet végző szervezet, illetve személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Amennyiben az eredeti állapot nem állítható helyre, vagy az aránytalan terhet róna a földmérési munkát végzőre, a károkozó köteles a földmérési munka során az ingatlan vagy a létesítmény tulajdonosának okozott kárt megtéríteni.

(3) A (2) bekezdésben előírt helyreállítási kötelezettség nem terjed ki az állandó jellegű földmérési alappontok elhelyezésére.

(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos hatáskörében eljárva dönt a 10. § (3) bekezdés a)–f) és h) pontjában meghatározott alapponthálózati pontok áthelyezéséről és megszüntetéséről, valamint az elpusztult alapponthálózati pontok pótlásáról, vagy az adatbázisból való törléséről.

(5) Azon (4) bekezdésben meghatározott alapponthálózati pontok vonatkozásában, amelyek egyben a katonai tájékozási hálózat pontjai is, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a honvédelmi térképészeti hatósági feladatokért felelős szerv előzetes hozzájárulásával intézkedik.

(6) A honvédelmi térképészeti hatósági feladatokért felelős szerv országos hatáskörében eljárva dönt a 10. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott katonai tájékozási hálózathoz tartozó alapponthálózati pontok áthelyezéséről és megszüntetéséről, valamint az elpusztult alapponthálózati pontok pótlásáról, vagy az adatbázisból való törléséről.

25/A. § (1) A 26. § (1) bekezdés szerinti földmérési jelet csak a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által nyilvántartásba vett földmérő pótolhatja vagy helyezheti át.

(2) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv azt a földmérőt veszi nyilvántartásba, aki rendelkezik

• a) felsőfokú szakirányú végzettséggel,
• b) a feladat elvégzéséhez szükséges geodéziai pontmeghatározásra alkalmas műszerrel és
• c) szakmai referencia munkákkal.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás bárki számára ingyenesen hozzáférhető országos nyilvántartás, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy:

• a) nevét,
• b) nyilvántartásba vételének számát,
• c) szakképzettségét,
• d) vállalkozásának megnevezését,
• e) telephelyének címét,
• f) elérhetőségeit.
• g) földmérő igazolvány számát.

(4) A nyilvántartásban szereplő személy a (3) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott adatainak a nyilvánosságra hozatalát az adatnyilvántartónál írásban megtilthatja.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhitelesnek minősül.

21. A földmérési jelek tulajdonjoga és kezelése¶

26. § (1) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott államhatár pontok és határjelek, valamint a 10. § (3) és (5) bekezdésében foglalt alapponthálózati pontok megjelölésére szolgáló földmérési jelek (a továbbiakban: földmérési jel) állami tulajdonban vannak.

(2) A tulajdonosi jogokat:

• a) az államhatár érintett földmérési jelei (határjelei), valamint a 10. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott referenciaállomások vonatkozásában a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv gyakorolja, és gondoskodik azok kezeléséről, nyilvántartásáról és időszakos karbantartásáról,
• b) az Országos Gravimetriai Hálózat pontjai kivételével az alapponthálózati pontok vonatkozásában az ingatlanügyi hatóságok gyakorolják,
• c) a katonai tájékozási hálózat pontjai vonatkozásában a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv,
• d) az Országos Gravimetriai Hálózat pontjai tekintetében az SZTFH gyakorolja.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával, helyszínelésével és karbantartásával kapcsolatos szabályokat a miniszter, a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott alappontok esetében a honvédelemért felelős miniszter rendeletben szabályozza.

(4) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában és a 10. § (3) bekezdésében, továbbá a 10. § (5) bekezdésében meghatározott földmérési jelek által érintett földrészletekre az államot e törvény erejénél fogva 50 m2 erejéig határozatlan időre szóló ingyenes közérdekű használati jog illeti meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti közérdekű használati jogot az államhatár földmérési jelei vonatkozásában a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a (2) bekezdés b) pontja szerinti alapponthálózati pontok vonatkozásában a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság, a (2) bekezdés c) pontja szerinti katonai tájékozási hálózati pontok vonatkozásában a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv, a 10. § (5) bekezdés szerinti pontok esetében az SZTFH gyakorolja.

(6) A közérdekű használati jogot a jogosultnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie.

(7) Új alapponthálózati pont létesítésekor az ingatlanügyi hatóság határozatban rendelkezik a közérdekű használati jog keletkezése miatt felmerülő, az ingatlan tulajdonosát megillető, értékbecsléssel alátámasztott kártalanításról. A kártalanítás összegét a közérdekű használati jog (5) bekezdésben meghatározott jogosultja téríti meg az ingatlan tulajdonosának.

(8) A közigazgatási határok megjelölésére szolgáló földmérési jelek az érintett települési (fővárosban a kerületi, továbbá a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzatok tulajdonában, a földrészleteket elhatároló jelek pedig a földrészletek tulajdonosainak tulajdonában vannak.

22. A földmérési jelek védelme¶

27. § (1) Az újonnan létesített 10. § (3) bekezdése szerinti földmérési jelet annak létesítője az ingatlan tulajdonosának, állami tulajdon esetén a vagyonkezelőnek, vagyonkezelő hiányában a tulajdonosi jogok gyakorlójának a helyszínen bemutatja és megőrzésre átadja. A bemutatásról és átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az ingatlan tulajdonosának, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének) tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az ingatlanon lévő földmérési jel megrongálódásához vagy megsemmisüléséhez vezethet. A földmérési jel megrongálódását vagy megsemmisülését az ingatlan tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (vagyonkezelője) a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságnak köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül bejelenteni.

(3) A földmérési jel áthelyezésének, megszüntetésének költségeit az viseli, akinek az áthelyezés vagy a megszüntetés az érdekében áll.

(4) A földmérési jel megóvása az ingatlan mindenkori tulajdonosának, a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének), jogszerű használójának a kötelezettsége.

(5) Az ingatlanügyi hatóság az elmozdított, megrongált vagy megsemmisült földmérési jel helyreállítását az igazolt károkozónak, ennek hiányában az ingatlan mindenkori jogszerű használójának, ennek hiányában tulajdonosának költségére rendeli el.

(6) A földmérési jel elmozdítása, megrongálódása, megsemmisülése esetén az ingatlan tulajdonosa (jogszerű használója) mentesül a költségek megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható és úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A deliktuális felelősség alóli mentesülés esetében a költségek forrását a központi költségvetésből kell biztosítani.

VI. Fejezet — A FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE¶

28. § (1) A földmérési és térképészeti munka végzése az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földmérési és térképészeti jogosultságot a jogosult részére a miniszter rendelete alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földmérő igazolvány, valamint a megrendelő által aláírt megbízólevél vagy a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésére jogosító „Parancs” tanúsítja.

(1a) Az (1) bekezdés szerinti földmérő igazolvány kibocsátásáig ideiglenes igazolvány adható. Az ideiglenes földmérő igazolvány 60 napig vagy a földmérő igazolvány kibocsátásáig érvényes. A földmérő igazolvány kiadásáig az ideiglenes igazolvány ismételten kiadható. Az ideiglenes földmérő igazolvány kiállítására az (1) bekezdésben megjelölt szerv jogosult.

(2) A földmérési és térképészeti munkákat a vonatkozó jogszabályok szerint előírt minőségben kell elkészíteni. Állami alapadatok előállítása során a készítő, illetve jogutódja a – mintavételes eljárással elvégzett vizsgálat során fel nem tárt – rejtett hibákért az állami átvételt követő tíz évig kijavítási kötelezettséggel tartozik.

(2a) Amennyiben a földrészlet tulajdoni lapján az ingatlan területével, határvonalával vagy tulajdonjogával kapcsolatos perbejegyzés vagy jogorvoslati kérelem szerepel, akkor földmérési munka az ingatlannal kapcsolatban nem végezhető, kivéve, ha azt

• a) a 17. § szerinti eljárásban az ingatlanügyi hatóság,
• b) a bíróság által kirendelt, illetve a perrel kapcsolatban a peres fél vagy felek által megbízott igazságügyi szakértő,
• c) a per során bírósági elrendelés alapján eljáró, ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő, vagy
• d) – tulajdonjoggal kapcsolatos perbejegyzés vagy jogorvoslati kérelem esetében – kisajátítás érdekében földmérő vagy igazságügyi szakértő

végzi.

(3) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező földmérési és térképészeti munka minőségét ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő tanúsítja.

(4) Az alábbi földmérési tevékenységek végzéséhez ingatlanrendező földmérő minősítés szükséges:

• a) az állami földmérési térképi adatbázis készítésének, az állami átvételi vizsgálati eljárás irányítása, továbbá az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást eredményező földmérési munka irányítása és minőségének tanúsítása,
• b) a 12. §-ban szabályozott elhatárolási munkák végzése,
• c) a változási vázrajz hatósági vizsgálata és záradékolása,
• d) a földrészlet-határvonalak kitűzési munkáinak végzése,
• e) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott földmérési szakfelügyelői feladatok ellátása.

(5) A 23. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott földmérési és térképészeti tevékenységek végzését az e törvényben meghatározottakon túl törvény vagy kormányrendelet további feltételhez is kötheti.

(6) Az ingatlanrendező földmérő minősítéssel kapcsolatos eljárásban a miniszter által létrehozott Ingatlanrendező Minősítő Bizottság (a továbbiakban: bizottság) szakértőként jár el. A minősítés megadásáról a bizottság szakértői véleménye alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a bizottság véleményével megegyezően, hatósági jogkörében eljárva dönt.

(6a) A bizottság a szakértői véleményt minden év március 1. és 31. napja, valamint október 1. és 31. napja között egy-egy alkalommal tartott szakmai minősítő vizsga alapján adja ki.

(7) Ingatlanrendező földmérő minősítést az kaphat, aki

• a) megfelel az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter által kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek,
• b) a földmérési, térképészeti tevékenységtől eltiltás hatálya alatt nem áll,
• c) büntetlen előéletű.

(7a) Az ingatlanrendező földmérő minősítés a megadást követő öt évig érvényes. Az érvényesség meghosszabbításának feltétele:

• a) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, illetve a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: kamara) által akkreditált szakirányú továbbképzéseken, konferenciákon vagy a vármegyei kormányhivatalok földhivatali osztályai által szervezett szaktanfolyamon húsz továbbképzési pont megszerzése, és
• b) a felsőfokú szakirányú végzettség igazolása, vagy annak igazolása, hogy a kérelmező 2013. január 1. előtt rendelkezett ingatlanrendező földmérő minősítéssel.

(7b) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által szervezett szakmai továbbképzésekért adható továbbképzési pontokat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv állapítja meg.

(7c) A 70. életévet betöltött ingatlanrendező földmérőknek a jogosultságuk meghosszabbításához nem szükséges a (7a) bekezdés a) pontjában meghatározott húsz továbbképzési pont igazolása.

(8) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a földmérő igazolvánnyal, illetve az ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy:

• a) természetes személyazonosító adatait,
• b) a földmérő igazolvány illetve az ingatlanrendező földmérő minősítés számát,
• c) szakképzettségét,
• d) telephelyét,
• e) lakcímét,
• f) elérhetőségeit,
• g) a földmérő igazolvány, illetve az ingatlanrendező földmérő minősítés érvényességi idejét.

(8a) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő természetes személy adatait a nyilvántartást vezető szerv a földügyi szakigazgatás hivatalos honlapján közéteszi a következő adattartalommal:

• a) családi és utónév,
• b) szakképzettség,
• c) földmérő igazolvány, illetve minősítés száma,
• d) földmérő igazolvány, illetve minősítés érvényességi ideje.

(8b) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által a (8) bekezdés alapján vezetett nyilvántartás a (8) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(8c)

(9) Aki földmérési munkát jogosulatlanul végez, kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.

(10) Jogosulatlan földmérési tevékenységet végez az, aki az (1), (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogosultság hiányában, a 23. § (1)–(3) bekezdésében felsorolt földmérési tevékenységet végez.

(11)

(12) A (9) bekezdés szerinti közigazgatási szabályszegés esetén figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye.

29. § (1) Ingatlanrendező földmérő minősítést igénylő személy a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a 28. § (7) bekezdés c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

(2) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az engedélyhez kötött tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a tevékenységet végző személlyel szemben nem áll fenn a 28. § (7) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott kizáró ok. A hatósági ellenőrzést folytató földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv – kizárólag e célból – adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(3) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv visszavonja a kiadott minősítést, ha hatósági ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a földmérő a 28. § (7) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a bizottság véleménye alapján – szakmaetikai vétség esetén – az ingatlanrendező földmérő minősítést visszavonja, vagy legfeljebb 2 évi időtartamra felfüggeszti. Visszavonás esetén a földmérő ismételt minősítést – a visszavonásról szóló határozat véglegessé válását követő – 5 év elteltével igényelhet.

29/A. § Az ingatlanügyi hatóság a földmérő vállalkozó vagy vállalkozás részére, az e törvényben meghatározott ingatlan-nyilvántartási vagy egyéb célú földmérési és térképészeti feladatok ellátásához az ingatlan-nyilvántartás tartalmából jogosulti adatokkal kiegészített földkönyvet szolgáltat. A földmérő vállalkozó vagy vállalkozás ezen feladatai ellátása céljából, a 31. § (4) bekezdésében meghatározott megőrzési kötelezettség idejének leteltéig kezeli a tulajdoni lapon szereplő jogosultak adatai közül a természetes személy nevét és születési nevét, születési helyét és időpontját, anyja születési nevét, valamint lakcímét.

29/B. § (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást nem eredményező egyéb célú geodéziai munkák irányítását és minőségbiztosítását geodéziai tervezői vagy geodéziai szakértői minősítéssel rendelkező személy végezheti. A geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői minősítéssel kapcsolatos eljárásban a miniszter által létrehozott Földmérő Minősítő Bizottság szakértőként jár el. A minősítés megadásáról a Földmérő Minősítő Bizottság szakértői véleménye alapján az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szerv hatósági jogkörében eljárva dönt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a minősítettekről országos, bárki számára ingyenesen hozzáférhető nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy:

• a) természetes személyazonosító adatait,
• b) a geodéziai tervezői vagy a geodéziai szakértői minősítés számát,
• c) szakképzettségét,
• d) telephelyét,
• e) lakcímét,
• f) elérhetőségeit,
• g) a geodéziai tervezői vagy a geodéziai szakértői minősítés érvényességi idejét.

(3) A nyilvántartásban szereplő a (2) bekezdés d)–f) pontban meghatározott adatainak a nyilvánosságra hozatalát az adatnyilvántartónál írásban megtilthatja.

(4) Geodéziai tervezői vagy geodéziai szakértői minősítést az kaphat, aki

• a) megfelel az e törvény felhatalmazása alapján a Kormány által kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek,
• b) a földmérési, térképészeti tevékenységtől eltiltás hatálya alatt nem áll és
• c) büntetlen előéletű.

(5) A geodéziai tervezői vagy a geodéziai szakértői minősítést igénylő személy a döntést meghozó szerv részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

(6) Az (1) bekezdés szerint megadott minősítés a megadástól számított öt évig érvényes. Az érvényesség meghosszabbításának feltétele:

• a) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, illetve a kamara által akkreditált szakirányú továbbképzéseken vagy konferenciákon húsz továbbképzési pont megszerzése, és
• b) a felsőfokú szakirányú végzettség igazolása.

(7) A kamara által szervezett szakmai továbbképzésekért adható továbbképzési pontokat a kamara állapítja meg.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (2) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a Földmérő Minősítő Bizottság véleménye alapján – szakmai vagy etikai vétség esetén – a geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői minősítést visszavonja, vagy legfeljebb 2 évi időtartamra felfüggeszti. Visszavonás esetén a földmérő ismételt minősítést – a visszavonásról szóló határozat véglegessé válását követő – 3 év elteltével kaphat.

23. Légi távérzékelés feltételei¶

30. § (1) Légi távérzékelés végrehajtásához – rendkívüli állapot, szükségállapot, katasztrófa és katasztrófaveszély esetén elrendelt légi távérzékelés kivételével –, felvétel vagy adat közzétételéhez, illetve kereskedelmi célú felhasználásához engedély szükséges.

(2) A Kormány rendeletben állapítja meg a légi távérzékelés végrehajtásának, illetve a távérzékelt adat felhasználásának rendjét.

(3) Aki légi távérzékelési tevékenységet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően végez, kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.

24. Földmérési távérzékelési és térképészeti munkarészek archiválása és selejtezése¶

31. § (1) Az alapponthálózatok létesítésekor keletkezett munkarészek, az állami földmérési alaptérképek szelvényei és munkarészei, az ingatlan-nyilvántartási térképszelvények és az állami topográfiai térképek eredeti térképszelvényei nem selejtezhetők.

(1a) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis változását eredményező eredeti munkarészek akkor sem selejtezhetők, ha a forgalomból történő kivonásuk megtörtént. Nem selejtezhetők az ingatlanügyi hatóságokhoz leadott változási vázrajzok, vázlatok és azok munkarészei sem.

(2) Az államhatár felmérésekor keletkezett munkarészek, a hatályon kívül helyezett határokmányok, továbbá ezek számítógépes adathordozói nem selejtezhetők.

(3) Légifelvételek és távérzékeléssel nyert adatok eredeti példányai nem selejtezhetők, azok a 3. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatbázisban tárolandók.

(4) Az ingatlan-nyilvántartási és az egyéb célú földmérési munkák munkarészeit a készítő tíz évig köteles megőrizni.

(5) Az állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, az adatvédelem módját és a levéltári átadások rendjét a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter a felelősségi körébe tartozó adatbázisok vonatkozásában rendeletben határozza meg.

(6) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos földügyi és távérzékelési levéltárat tart fenn és működtet a 3. § (1) bekezdés a)–f), valamint h) pontjában meghatározott adatbázisok létesítésével, fenntartásával, kezelésével és szolgáltatásával kapcsolatos dokumentumokra kiterjedően.

VII. Fejezet — A FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS TULAJDONJOGI KÉRDÉSEK¶

32. § (1) Az állam a 3. § (1) bekezdésében meghatározott állami alapadatok adatbázisaival kapcsolatos tulajdonosi jogokat – a 10. § (5) bekezdésében meghatározott alappontok kivételével – a felelősségi körüknek megfelelően a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter útján gyakorolja.

(2) Az állami átvételt követően az állami alapadatok és adatbázisok az állam tulajdonát képezik, azok előállításával és szolgáltatásával kapcsolatban az adattal rendelkezni jogosult – ha e törvény másként nem rendelkezik – további térítésre nem tarthat igényt.

(3) Az állami földmérési és térképészeti adatbázisok, adatok, termékek, munkarészek továbbfelhasználására, illetve azokról további másolatok készítésére, értéknövelt termékek előállítására a tulajdonosi jogok gyakorlója által kiadott engedély alapján kerülhet sor. A továbbértékesítés céljából történő másolásért vagy bármilyen célú felhasználásért az adatot szolgáltató ingatlanügyi hatóságot, illetve a honvédelemért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szervezetet szerződésben meghatározott díj illeti meg.

(4) A törvény alkalmazásában másolásnak minősül a térképek, adatbázisok, valamint a földmérési, távérzékelési és térképészeti állami alapadatok digitális átalakítása is.

(5) Az állami alapadat-adatbázisok jogszerű felhasználását és a felhasználás ellenőrzésének rendjét a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(6) Az e törvény rendelkezései alapján átadott és teljes mértékben közpénzek felhasználásával készített adatállományokat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv kezeli és szolgáltatja.

(7) Az e törvény rendelkezései alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv részére átadott, részben közpénzek felhasználásával készített államilag át nem vett adatállományok szolgáltatása az adatokkal rendelkezni jogosulttal kötött egyedi megállapodás alapján történhet.

VIII. Fejezet — FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI IGAZGATÁS¶

25. Ágazati irányítás¶

33. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányítását a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a miniszter látja el.

(2) A honvédelmi célokat szolgáló, valamint a közepes és kis méretaránynak megfelelő adattartalommal és geometriai pontossággal készült állami alapadatok és adatbázisok létesítésével, fenntartásával és működtetésének biztosításával kapcsolatos földmérési és térképészeti tevékenységet a honvédelemért felelős miniszter irányítja.

26. Az ágazati irányítás szervei¶

34. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányításának szervei az ingatlanügyi hatóság, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv.

(2)

(3)

(4)

27. Az ágazati igazgatás feladatai¶

35. § (1) Az ágazati igazgatás szervei:

• a) az állam alapfeladatai körébe tartozó földmérési és térképészeti munkákat végeznek, illetve végeztetnek,
• b) ellenőrzik az a) pontban meghatározott tevékenységeket és az e tevékenységek végzésére vonatkozó jogosultsági előírások betartását,
• c) ellátják a jogszabályokban előírt hatósági feladataikat.

(2) A miniszter és a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt szervek őrzik és kezelik a hatáskörükbe tartozó adatbázisokat és azokból adatot szolgáltatnak.

28. A nemzeti téradat-infrastruktúra működtetése¶

36. § (1) A nemzeti téradat-infrastruktúra kötelező alapját a törvényben meghatározott állami térképi adatbázisok képezik.

(2) A nemzeti téradat-infrastruktúra létrehozását és működését irányító állandó bizottság (a továbbiakban: állandó bizottság) a kormány tanácsadó testületeként működik.

(3) A miniszter és a honvédelemért felelős miniszter közösen gondoskodik a nemzeti téradat-infrastruktúra állami térképi adatbázisokkal való ellátásáról.

(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a nemzeti téradat-infrastruktúra rendszer kialakítása és működtetése során együttműködik a téradatokat és egyéb térinformációs rendszereket, adatbázisokat, valamint szolgáltatásokat üzemeltetőkkel és operatívan támogatja az állandó bizottság munkáját.

(5) A kormány rendeletben szabályozza a nemzeti téradat-infrastruktúra létrehozásának feltételeit és annak működtetését.

IX. Fejezet — AZ ÁLLAMI ALAPFELADATOK KÖLTSÉGEINEK FORRÁSA¶

37. § (1) A földmérési és térképészeti állami alapfeladatok végzésének pénzügyi előirányzatát a központi költségvetésben kell megtervezni.

(2) A földmérési és térképészeti állami alapmunkákat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által készített ütemterv szerint kell végezni.

(3) Az e törvényben meghatározott állami alapadatok értékesítéséből származó igazgatási szolgáltatási díjak miniszteri rendeletben meghatározott összegét új állami alapadatok előállítására kell fordítani.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott ütemtervtől eltérően új állami alapadatok előállítása a megrendelő költségére is történhet.

X. Fejezet — VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

29. Felhatalmazó rendelkezések¶

38. § (1) Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben

• a) jelölje ki a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervet, valamint az e törvény hatálya alá tartozó feladatok tekintetében az ingatlanügyi hatóságot vagy hatóságokat és határozza meg a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, valamint az ingatlanügyi hatóság e törvény hatálya alá tartozó feladatait, hatáskörét és illetékességi területét,
• b) állapítsa meg az a) pont szerinti hatóságok hatáskörébe tartozó hatósági eljárások részletes szabályait,
• c) határozza meg a nemzeti téradat-infrastruktúra működésének részletes szabályait, különös tekintettel az abban kezelt adatok körére, az adatszolgáltatás és adatkezelés rendjére, az adatok felhasználásának részletes szabályaira, valamint jelölje ki ezen feladatok központi irányításáért felelős szervezetet,
• d) állapítsa meg az államhatár vonalát rögzítő okmányok nyilvántartási példányai kezelésének, tárolásának rendjét és a változások bejegyzésének szabályait,
• e) állapítsa meg a levegőből végzett távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjét,
• f) határozza meg a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításának és nyilvántartásának rendjét,
• g) állapítsa meg az e törvényben meghatározott bírságok kiszabására kijelölt szerveket, a kiszabható bírságok mértékét és a bírság kiszabásának feltételeit és módját,
• h) jelölje ki a honvédelmi térképészeti hatósági feladatokért felelős szervet, továbbá határozza meg a hatósági feladatait és hatáskörét,
• i) állapítsa meg az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésének részletes szabályait és követelményrendszerét,
• j) jelölje ki a geodéziai tervezői és geodéziai szakértői minősítő és a nyilvántartást vezető szervet, határozza meg a minősítés feltételeit és a minősítéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályait,
• k) állapítsa meg a honvédelmi térképészeti hatósági feladatokért felelős szerv hatáskörébe tartozó hatósági eljárások részletes szabályait.
• l) állapítsa meg a földmérési és térképészeti tevékenységgel kapcsolatos hatósági eljárások, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból történő adatszolgáltatás részletes szabályait.

(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 6. § (8a) bekezdése szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

• a) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisainak vonatkoztatási és vetületi rendszerét, alapadat-tartalmát, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módját, és az állami átvétel rendjét, valamint az állami adatbázisokból történő szolgáltatás módját,
• b) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályait és követelményrendszerét, a minősítés és az állami átvétel rendjét,
• c) az ingatlan-nyilvántartási célú újfelmérések és térképfelújítások során készült térképi adatbázisok alapján az ingatlan-nyilvántartás átalakításának szabályait, valamint a változásvezetés részletes feltételeit,
• d) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolandó, az Inytv.-ben előírt, az egyéb önálló ingatlanokra vonatkozó alaprajzok, illetve azok digitális változata készítésének részletes szabályait,
• e) az ingatlanrendező földmérő minősítés feltételeit és a minősítéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályait,
• f) a földmérési szakfelügyelői feladatok részletes szabályait,
• g) a földmérő igazolvány kiadásának és nyilvántartásának rendjét, valamint a megbízólevél tartalmát,
• h) a háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis pontos tartalmát, valamint létesítésének és működtetésének feladat-végrehajtóját,
• i) a felelősségi körébe tartozó alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával, megszüntetésével, helyreállításával, helyszínelésével és karbantartásával, valamint pontpusztulás esetén a károkozóval szembeni eljárás megindításával kapcsolatos szabályokat,
• j) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, valamint a levéltári átadás módját,
• k) az archív analóg és digitális térképeknek, valamint az állami alapadatok előállításával kapcsolatos különféle távérzékelési anyagoknak, munkarészeknek, adatállományoknak és dokumentumoknak a megőrzési, tárolási, kezelési és szolgáltatási rendjét,
• l) a felelősségi körébe tartozó állami alapadat-adatbázisok jogszerű felhasználásának feltételeit és a felhasználás ellenőrzésének rendjét,
• m) az országos földügyi és távérzékelési levéltár létesítésének és működtetésének részletes szabályait,
• n) az alapponthálózati pontok áthelyezésének és pótlásának műszaki feltételeit, az alapponthálózati pontok áthelyezésére és pótlására jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének részletes szabályait

rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg:

• a) a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséget,
• b) az állami digitális távérzékelési adatbázis adatainak felbontását, tartalmát, pontossági követelményeit, valamint egyéb minőségi követelményeit,
• c)
• d) az állami topográfiai térképi adatbázis állami alapadat-tartalmát, létrehozásának, felújításának, állami átvételének, kezelésének, az adatgyűjtés és az adatátadás rendjét,
• e)

(4) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy

• a) a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervet, a felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti ágazati irányítási feladatokat és hatásköröket, valamint a felelősségi körébe tartozó közfeladatként ellátott földmérési és térképészeti tevékenység végzésének rendjét,
• b) a honvédelmi célú térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszerét, alapadat-tartalmát, létrehozásának, felújításának, kezelésének, fenntartásának és felhasználásának módját, valamint az állami átvétel és adatszolgáltatás rendjét,
• c) a honvédelmi célú térképellátás szabályait,
• d) a honvédelmi célú földmérési és térképészeti munkák végzésére, ellenőrzésére kiadott „Parancs” kiadásának rendjét,
• e) a felelősségi körébe tartozó alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával, helyszínelésével és karbantartásával kapcsolatos szabályokat,
• f) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, valamint a levéltári átadás módját,
• g) az archív analóg és digitális térképeknek, valamint az állami alapadatok előállításával kapcsolatos különféle távérzékelési anyagoknak, munkarészeknek, adatállományoknak és dokumentumoknak a megőrzési, tárolási, kezelési és szolgáltatási rendjét,
• h) a felelősségi körébe tartozó állami topográfiai térképi adatbázisok és térképek vonatkoztatási és vetületi rendszerét,
• i) a felelősségi körébe tartozó állami alapadat-adatbázisok jogszerű felhasználásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét,
• j) a 6. § (13)–(15) bekezdésében meghatározott szervek részére történő adatszolgáltatás rendjét,
• k) a 6. § (20) bekezdése alapján a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv által a Magyar Honvédség szervezetei részére hálózaton keresztül történő adatszolgáltatás rendjét

rendeletben állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy

• a) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, az e törvény alapján a felelősségi körébe tartozó igazgatási szolgáltatásidíj-köteles adatszolgáltatásokért, eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének szabályait, valamint felhasználásának módját,
• b) a 6. § (21) bekezdése alapján a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv által a honvédelmi szervezet és a honvédelemért felelős miniszter által az állam nevében alapított, honvédelmi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézmény részére hálózaton keresztül történő adatszolgáltatás rendjét

rendeletben állapítsa meg.

(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza az e törvény alapján a felelősségi körébe tartozó igazgatási szolgáltatásidíj-köteles adatszolgáltatásokért, eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének szabályait, valamint felhasználásának módját.

30. Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

39. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

31. Hatálybalépés¶

40. § (1) Ez a törvény a (2)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2)

(2a)

(3) A 14. § (8) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 11. § (1) bekezdés m)–o) pontja, a 13. § (2) bekezdése, valamint a 15. § (1) bekezdése 2024. október 1-jén lép hatályba.

(5)

32. Átmeneti rendelkezések¶

41. § A törvény hatálybalépését megelőzően indult eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

41/A. § Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmazza mindazt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető, természetben vagy területi mértékben meghatározott jogot és tényt, amelynek az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetését 2024. március 25-től kezdeményezik.

33. Hatályon kívül helyező rendelkezés¶

42. §¶

34. Módosító rendelkezések¶

43. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(12)

(13)–(17)

44. §¶

35. Hatályon kívül helyező rendelkezés¶

45. §¶

46. § (1)

(2)

(3)