2012. évi XLVI. törvény — mi változott? 2017. június 23.

A 2017. június 15. és 2017. június 23. között hatályba lépett módosítások. 53 sor került be, 36 sor került ki.

← Előző módosítás (2017. június 15.)Következő módosítás (2017. július 15.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 67 változatlan sor ⋯

3. § (1) Az állami alapadatok adatbázisai:

- a) az államhatár adatbázisa,

- b) az alapponthálózati pontok adatbázisa,

- b) az alapponthálózati pontok adatbázisai,

- c) az állami földmérési alaptérképi adatbázis,

- d) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis,

- e) az állami topográfiai térképi adatbázisok,

⋯ 26 változatlan sor ⋯

(2a) Az integrált ügyfélszolgálat (kormányablak) a 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatbázisból papír alapú hiteles térképmásolatot adhat ki.

(3) A Nemzeti Kataszteri Program keretében előállított állami térképi adatbázisokból az e program megvalósítására létrehozott szervezet is szolgáltathat adatokat.

(3)

(4) A honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatok szolgáltatását az általa kijelölt szerv látja el. A honvédelmi célból előállított állami alapadatok felhasználását a honvédelemért felelős miniszter szabályozza.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

(6) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból papír alapon kizárólag hitelesített másolat szolgáltatható. Elektronikus dokumentumként hitelesített és hitelesítés nélküli másolat közvetlenül, illetve a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatáson keresztül a számítógépes ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatható.

(6a) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból elektronikus és papír alapú másolatot a miniszter által rendeletben meghatározott tartalommal kell kiadni. Ha a hitelesített térképmásolat szolgáltatása elektronikus dokumentumként történik, e tényre a hitelesítési záradékban utalni kell.

(6a) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból elektronikus és papír alapú térképmásolatot a miniszter által rendeletben meghatározott tartalommal kell kiadni. Ha a hitelesített térképmásolat szolgáltatása elektronikus dokumentumként történik, e tényre a hitelesítési záradékban utalni kell.

(6b) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból elektronikus formában szolgáltatott hitelesített másolat olyan elektronikus okirat, amelyet hitelesítési záradékkal láttak el, és amelyet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel hitelesített. Az ilyen módon szolgáltatott térképmásolat kizárólag elektronikus formában rendelkezik a (6c) bekezdés szerinti tanúsító erővel.

(6b) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból elektronikus formában szolgáltatott hitelesített térképmásolat olyan elektronikus okirat, amelyet hitelesítési záradékkal láttak el, és amelyet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel hitelesített. Az ilyen módon szolgáltatott térképmásolat kizárólag elektronikus formában rendelkezik a (6c) bekezdés szerinti tanúsító erővel.

(6c) A (6b) bekezdés szerint elektronikusan kiadott dokumentum elektronikus formában hitelesen tanúsítja, hogy a másolat a kiadást megelőző napig az eredetivel megegyezik. Ezt a dokumentum záradékában fel kell tüntetni.

(6d) Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból elektronikus formában szolgáltatott hitelesítés nélküli térképmásolat a (6c) bekezdés szerinti tanúsító erővel nem rendelkezik, hivatalos célra nem használható, kizárólag tájékoztatásul szolgál.

(7) Nem hatósági eljárásban történő felhasználásra a 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatbázisból a 11. § (1) bekezdés a)–g) pont szerinti adattartalommal közigazgatási fekvést vagy azt meghaladó területre nem hitelesített adatot csak a Nemzeti Kataszteri Program megvalósítására létrehozott szervezet szolgáltathat.

(7)

(8) Nem hatósági eljárásban történő felhasználásra a 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adatbázisból kizárólag a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv szolgáltathat adatot az alábbiak szerint:

⋯ 10 változatlan sor ⋯

(3) Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni

- a) a 3. § (1) bekezdésében foglalt adatbázisokból – ide nem értve az i) pontban foglalt adatbázist – történő hitelesített adatok szolgáltatásáért,

- b) a változási vázrajzok záradékolásáért,

- b) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkarészek hatósági vizsgálatára és záradékolására irányuló eljárásért,

- c) az ingatlanrendező földmérő minősítési eljárásáért,

- d) a földmérő igazolvány kiadásáért,

- e) a levegőből végzett távérzékelés engedélyezéséért és a távérzékelt adatok minősítési célú vizsgálatáért,

- f) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkarészek hatósági vizsgálatáért és záradékolásáért, valamint a változások térképi adatbázisban történő soron kívüli átvezetéséért,

- g) az alaphálózati pontok pótlásának vagy áthelyezésének állami átvételéért,

- f) a b) pont szerinti eljárás soron kívüli lefolytatásáért,

- g) az alapponthálózati pontok pótlásának vagy áthelyezésének állami átvételéért,

- h) a geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői minősítési eljárásért,

- i) a c) és h) pontban foglalt minősítések meghosszabbításáért,

- j) a 25/A. § szerinti nyilvántartásba történő felvétel iránti eljárásért.

⋯ 49 változatlan sor ⋯

(20) A területrendezésért felelős miniszter, a megyei önkormányzat, valamint a települési önkormányzat a területrendezési, valamint a településrendezési feladatainak ellátásához (a területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges adatokhoz) díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhetnek a 3. § (1) bekezdés d)–f) pontjában foglalt adatbázisokhoz, valamint az ország 1:10000 digitális szintvonalrajzához és domborzatmodelljéhez (DDM-5).

(21) A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a honvédelemért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a 3. § (1) bekezdés e)–g) pontjában meghatározott, valamint az (1) és (1a) bekezdés alapján átadott állami alapadatok adatbázisaiból a Magyar Honvédségnek a honvédelemért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szervezetei és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat részére, a jogszabályban meghatározott feladataik végrehajtásához, amennyiben azok digitálisan rendelkezésre állnak és a technikai feltételek adottak, hálózaton keresztül díjmentesen szolgáltat adatot.

(22) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt adatbázisból alrészlet határig, az f) pontjában foglalt adatbázisok közül pedig a 1306/2013/EU rendelet szerinti támogatások eljárásainak kizárólagos, országos azonosító rendszeréhez készült ortofó adatbázisokból évente egy alkalommal térítésmentesen jogosult az élelmiszerlánc-felügyeleti rendszer működéséhez szükséges adatok igénylésére.

#### 6. Az ország térképellátása

7. § (1) Az állam az ország térképellátását az állami alapadatok, térképi adatbázisok készítésével, fenntartásával, korszerűsítésével, tárolásával és szolgáltatásával biztosítja.

⋯ 42 változatlan sor ⋯

(3) A kormány rendeletben gondoskodik a nemzetközi szerződésekkel összhangban a határokmányok kezelésének, tárolásának és változásvezetésének szabályozásáról.

#### 9. Alapponthálózati pontok adatbázisa

#### 9. Alapponthálózati pontok adatbázisai

10. § (1) földmérési és térképészeti tevékenység egységes alapjául az ország teljes területére kiterjedően alapponthálózatokat kell létesíteni és fenntartani.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

- h) az Integrált Geodéziai Alapponthálózat (INGA) pontjai,

- i) a katonai tájékozási hálózat pontjai (OP-k)

amelyek együttesen alkotják az alapponthálózati pontok adatbázisát.

amelyek az alapponthálózati pontok adatbázisait alkotják.

(4) A (3) bekezdés f)–i) pontjában meghatározott hálózatok a (3) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott alapponthálózatokra épülnek.

⋯ 49 változatlan sor ⋯

13. § (1) Az újfelméréssel készített vagy felújított állami földmérési alaptérképi adatbázis az ingatlan-nyilvántartás átalakítását követően válik állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissá.

(1a) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis a 11. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza a 10. § (3) bekezdésének a)–f) és h) pontjában meghatározott alaphálózati pontokat, valamint a központi címregiszterről és címkezelésről szóló kormányrendeletben meghatározott ingatlanokhoz rendelt címkoordinátát is.

(1a) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis a 11. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza a központi címregiszterről és címkezelésről szóló kormányrendeletben meghatározott ingatlanokhoz rendelt címkoordinátát is.

(2)

⋯ 19 változatlan sor ⋯

(8) Analóg térkép digitalizálásával előállított állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján végzett földrészlethatár-kitűzés esetében az adatbázis tartalmát – a természetbeni állapottal összhangban és az érdekelt felekkel egyetértésben – a földmérésre vonatkozó tűrési határon belül az ingatlanügyi hatóság a kitűzési dokumentáció alapján határozattal módosíthatja. A területi adatok esetleges változását záradékolt változási vázrajzzal kell dokumentálni.

(9) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis topológiai összhangjának megteremtése alkalmával a településhatár megállapításánál nem a területszervezési eljárásnak Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályai szerint kell eljárni abban az esetben, ha:

- a) a településhatár természetes határvonal (folyó, patak, vízmosás, határút), amely a természeti folyamatok (erózió) miatt megváltozott;

- b) a szomszédos települések közötti határ a különböző felmérési technológiák miatt eltérően lett megállapítva.

#### 12. A háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis

15. § (1)

⋯ 147 változatlan sor ⋯

- a) a telekalakítások földmérési munkái,

- b) a kisajátítás földmérési munkái,

- c) a közigazgatási határvonalak megváltoztatásának földmérési munkái,

- c) a közigazgatási és fekvéshatárok megváltoztatásával kapcsolatos földmérési munkák,

- d) földrészleten belüli (épület, alrészlet, művelési ág) változások földmérési munkái,

- e) egyéb önálló ingatlanok alaprajzának változásával kapcsolatos földmérési munkák,

- e) egyéb önálló ingatlanok kialakításával és változásával kapcsolatos földmérési munkák,

- f) a földvédelmi, földminősítési tevékenységgel kapcsolatos földmérési munkák,

- g) a felmérési, térképezési és területszámítási hibák kiigazítására irányuló munkák, valamint

- h) telki szolgalmi jog, és egyéb jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez, valamint tények feljegyzéséhez szükséges földmérési munkák.

- g) a felmérési, térképezési és területszámítási hibák kiigazítására irányuló munkák,

- h) jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez, valamint tények feljegyzéséhez szükséges földmérési munkák, valamint

- i) a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szerinti közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos földmérési munkák.

(2) Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységnek minősül továbbá a földrészlethatárok kitűzésével, továbbá a földrészleten belüli használati megosztással kapcsolatos munka.

(2) Ingatlan-nyilvántartási célú földmérési tevékenységnek minősül az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a földrészlethatárok kitűzésével és a földrészleten belüli használati megosztással kapcsolatos munka.

(2a) Az (1) bekezdésben felsorolt munkák során előállított munkarészek szerinti változások az ingatlan-nyilvántartási átvezetéssel válnak az állami ingatlan-nyilvántartási térképi alapadatbázis részévé.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(5) A (4) bekezdésben meghatározottakon túl bejelentésre kötelezett munkának minősül:

- a) minden állami alaphálózati munka,

- a) minden állami alapponthálózati munka,

- b) a közigazgatási és fekvéshatárok változása,

- c) minden kisajátítási földmérési munka.

⋯ 25 változatlan sor ⋯

(3) A (2) bekezdésben előírt helyreállítási kötelezettség nem terjed ki az állandó jellegű földmérési alappontok elhelyezésére.

(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos hatáskörében eljárva dönt a 10. § (3) bekezdés a)–f) és h) pontjában meghatározott alaphálózati pontok áthelyezéséről és megszüntetéséről.

(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos hatáskörében eljárva dönt a 10. § (3) bekezdés a)–f) és h) pontjában meghatározott alapponthálózati pontok áthelyezéséről és megszüntetéséről, valamint az elpusztult alapponthálózati pontok pótlásáról, vagy az adatbázisból való törléséről.

(5) Azon (4) bekezdésben meghatározott alaphálózati pontok vonatkozásában, amelyek egyben a katonai tájékozási hálózat pontjai is, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv előzetes hozzájárulásával intézkedik.

(5) Azon (4) bekezdésben meghatározott alapponthálózati pontok vonatkozásában, amelyek egyben a katonai tájékozási hálózat pontjai is, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv előzetes hozzájárulásával intézkedik.

(6) A 10. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott alappontok áthelyezéséről vagy megszüntetéséről a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv dönt.

⋯ 20 változatlan sor ⋯

#### 21. A földmérési jelek tulajdonjoga és kezelése

26. § (1) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott államhatár pontok és határjelek, valamint a 10. § (3) és (5) bekezdésében foglalt alaphálózati pontok megjelölésére szolgáló földmérési jelek (a továbbiakban: földmérési jel) állami tulajdonban vannak.

26. § (1) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott államhatár pontok és határjelek, valamint a 10. § (3) és (5) bekezdésében foglalt alapponthálózati pontok megjelölésére szolgáló földmérési jelek (a továbbiakban: földmérési jel) állami tulajdonban vannak.

(2) A tulajdonosi jogokat:

⋯ 10 változatlan sor ⋯

(6) A közérdekű használati jogot a jogosultnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie. A közérdekű használati jog bejegyzését elrendelő határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.

(7) Új alaphálózati pont létesítésekor az ingatlanügyi hatóság határozatban rendelkezik a közérdekű használati jog keletkezése miatt felmerülő, az ingatlan tulajdonosát megillető, értékbecsléssel alátámasztott kártalanításról. A kártalanítás összegét a közérdekű használati jog (5) bekezdésben meghatározott jogosultja téríti meg az ingatlan tulajdonosának. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.

(7) Új alapponthálózati pont létesítésekor az ingatlanügyi hatóság határozatban rendelkezik a közérdekű használati jog keletkezése miatt felmerülő, az ingatlan tulajdonosát megillető, értékbecsléssel alátámasztott kártalanításról. A kártalanítás összegét a közérdekű használati jog (5) bekezdésben meghatározott jogosultja téríti meg az ingatlan tulajdonosának. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.

(8) A közigazgatási határok megjelölésére szolgáló földmérési jelek az érintett települési (fővárosban a kerületi, továbbá a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzatok tulajdonában, a földrészleteket elhatároló jelek pedig a földrészletek tulajdonosainak tulajdonában vannak.

⋯ 13 változatlan sor ⋯

### VI. Fejezet — A FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE

28. § (1) A földmérési és térképészeti munka végzése az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földmérési és térképészeti jogosultságot a jogosult részére a miniszter rendelete alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földmérő igazolvány és megbízólevél vagy a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésére jogosító „Parancs” tanúsítja.

28. § (1) A földmérési és térképészeti munka végzése az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földmérési és térképészeti jogosultságot a jogosult részére a miniszter rendelete alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földmérő igazolvány, valamint a megrendelő által aláírt megbízólevél vagy a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésére jogosító „Parancs” tanúsítja.

(1a) Az (1) bekezdés szerinti földmérő igazolvány kibocsátásáig ideiglenes igazolvány adható. Az ideiglenes földmérő igazolvány 60 napig vagy a földmérő igazolvány kibocsátásáig érvényes. A földmérő igazolvány kiadásáig az ideiglenes igazolvány ismételten kiadható. Az ideiglenes földmérő igazolvány kiállítására az (1) bekezdésben megjelölt szerv jogosult.

(2) A földmérési és térképészeti munkákat a vonatkozó jogszabályok szerint előírt minőségben kell elkészíteni. Állami alapadatok előállítása során a készítő, illetve jogutódja a – mintavételes eljárással elvégzett vizsgálat során fel nem tárt – rejtett hibákért az állami átvételt követő tíz évig kijavítási kötelezettséggel tartozik.

(2a) Amennyiben a földrészlet tulajdoni lapján az ingatlan területével, határvonalával vagy tulajdonjogával kapcsolatos perfeljegyzés vagy jogorvoslati kérelem szerepel, akkor földmérési munka az ingatlannal kapcsolatban nem végezhető, kivéve, ha azt

- a) a 17. § szerinti eljárásban az ingatlanügyi hatóság,

- b) a perben kirendelt igazságügyi szakértő, vagy

- c) a per során bírósági elrendelés alapján eljáró, ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő

- b) a bíróság által kirendelt, illetve a perrel kapcsolatban a peres fél vagy felek által megbízott igazságügyi szakértő,

- c) a per során bírósági elrendelés alapján eljáró, ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő, vagy

- d) – tulajdonjoggal kapcsolatos perfeljegyzés vagy jogorvoslati kérelem esetében – kisajátítás érdekében földmérő vagy igazságügyi szakértő

végzi.

(3) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező földmérési és térképészeti munka minőségét ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő tanúsítja.

(4) Az alábbi földmérési tevékenységek végzéséhez ingatlanrendező földmérői minősítés szükséges:

(4) Az alábbi földmérési tevékenységek végzéséhez ingatlanrendező földmérő minősítés szükséges:

- a) az állami földmérési térképi adatbázis készítésének, az állami átvételi vizsgálati eljárás irányítása, továbbá az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást eredményező földmérési munka irányítása és minőségének tanúsítása,

- b) a 12. §-ban szabályozott elhatárolási munkák végzése,

⋯ 5 változatlan sor ⋯

(6) Az ingatlanrendező földmérő minősítéssel kapcsolatos eljárásban a miniszter által létrehozott Ingatlanrendező Minősítő Bizottság (a továbbiakban: bizottság) szakértőként jár el. A minősítés megadásáról a bizottság szakértői véleménye alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a bizottság véleményével megegyezően, hatósági jogkörében eljárva dönt.

(6a) A bizottság a szakértői véleményt minden év március 1. és 31. napja, valamint október 1. és 31. napja között egy-egy alkalommal tartott szakmai minősítő vizsga alapján adja ki.

(7) Ingatlanrendező földmérő minősítést az kaphat, aki

- a) megfelel az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter által kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek,

⋯ 146 változatlan sor ⋯

(3) A miniszter és a honvédelemért felelős miniszter közösen gondoskodik a nemzeti téradat-infrastruktúra állami térképi adatbázisokkal való ellátásáról.

(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a nemzeti téradat-infrastruktúra rendszer kialakítása és működtetése során együttműködik a fővárosi és megyei kormányhivatallal és operatívan támogatja az állandó bizottság munkáját.

(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a nemzeti téradat-infrastruktúra rendszer kialakítása és működtetése során együttműködik a téradatokat és egyéb térinformációs rendszereket, adatbázisokat, valamint szolgáltatásokat üzemeltetőkkel és operatívan támogatja az állandó bizottság munkáját.

(5) A kormány rendeletben szabályozza a nemzeti téradat-infrastruktúra létrehozásának feltételeit és annak működtetését.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

37. § (1) A földmérési és térképészeti állami alapfeladatok végzésének pénzügyi előirányzatát a központi költségvetésben kell megtervezni.

(2) Az állami alapadatok díját – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az e törvényben meghatározott állami alapfeladatok végzésére, valamint új állami alapadatok előállítására kell fordítani.

(2) Az állami alapadatok díját az e törvényben meghatározott állami alapfeladatok végzésére, valamint új állami alapadatok előállítására kell fordítani.

(3) Az állami alapadatok többlettartalmú, valamint az állami alapadatok körén kívül eső adatok előállítása a megrendelő költségére történik.

(4) A 3. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott adatbázisok értékesítéséből befolyt díjakat – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint – a Nemzeti Kataszteri Program keretében felvett hitelek visszafizetésének mértékéig a hitel évenkénti törlesztésére kell fordítani.

(4)

### X. Fejezet — VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

⋯ 27 változatlan sor ⋯

- k) az archív analóg és digitális térképeknek, valamint az állami alapadatok előállításával kapcsolatos különféle távérzékelési anyagoknak, munkarészeknek, adatállományoknak és dokumentumoknak a megőrzési, tárolási, kezelési és szolgáltatási rendjét,

- l) a felelősségi körébe tartozó állami alapadat-adatbázisok jogszerű felhasználásának feltételeit és a felhasználás ellenőrzésének rendjét,

- m) az országos földügyi és távérzékelési levéltár létesítésének és működtetésének részletes szabályait,

- n) az alaphálózati pontok áthelyezésének és pótlásának műszaki feltételeit, az alaphálózati pontok áthelyezésére és pótlására jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének részletes szabályait

- n) az alapponthálózati pontok áthelyezésének és pótlásának műszaki feltételeit, az alapponthálózati pontok áthelyezésére és pótlására jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének részletes szabályait

rendeletben állapítsa meg.

⋯ 15 változatlan sor ⋯

- f) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, valamint a levéltári átadás módját,

- g) az archív analóg és digitális térképeknek, valamint az állami alapadatok előállításával kapcsolatos különféle távérzékelési anyagoknak, munkarészeknek, adatállományoknak és dokumentumoknak a megőrzési, tárolási, kezelési és szolgáltatási rendjét,

- h) a felelősségi körébe tartozó állami topográfiai térképi adatbázisok és térképek vonatkoztatási és vetületi rendszerét,

- i) a felelősségi körébe tartozó állami alapadat-adatbázisok jogszerű felhasználásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét

- i) a felelősségi körébe tartozó állami alapadat-adatbázisok jogszerű felhasználásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjét,

- j) a 6. § (13)–(15) bekezdésében meghatározott szervek részére történő adatszolgáltatás rendjét,

- k) a 6. § (20) bekezdése alapján a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv által a Magyar Honvédség szervezetei részére hálózaton keresztül történő adatszolgáltatás rendjét

rendeletben állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza az e törvény alapján igazgatási szolgáltatási díjköteles adatszolgáltatásokért, eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait.

(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza a geodéziai tervezői és geodéziai szakértői minősítéssel kapcsolatos eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

#### 31. Hatálybalépés

40. § (1) Ez a törvény a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

40. § (1) Ez a törvény a (2)–(5) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) Az 1–10. §, a 11. § (1) bekezdésének a)–i) pontja, a 11. § (2) bekezdése, a 12. §, a 13. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 14. § (1)–(7) bekezdése, a 15. § (2) és (3) bekezdése, a 16–42. §, 43. § (1)–(4) bekezdése, (6)–(11) bekezdése és (13)–(17) bekezdése, a 45. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2)

(2a) A 11. § (1) bekezdés j) pontja 2013. március 1-jén lép hatályba.

(2a)

(3) A 14. § (8) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 11. § (1) bekezdés k)–m) pontja, a 13. § (2) bekezdése, valamint a 43. § (5) és (12) bekezdése 2017. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 11. § (1) bekezdés m)–o) pontja, valamint a 13. § (2) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 15. § (1) bekezdése 2018. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 15. § (1) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba.

#### 32. Átmeneti rendelkezések

⋯ 27 változatlan sor ⋯