2012. évi CXXXIV. törvény — mi változott? 2013. július 1.

1. § (1) Dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon kizárólag e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.

(2) A dohánytermék-kiskereskedelem folytatásakor mindenkor arra kell törekedni, hogy dohánytermék értékesítése a fiatalkorúak elől elzárt módon történjék, illetve dohánytermék a fiatalkorúak számára ne legyen hozzáférhető.

(3) E törvény hatálya nem terjed ki a dohánytermékek nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló helyen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzlet és az üzlet áruellátását biztosító raktár együttes területén, valamint a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kiskereskedelmi értékesítésére.

2. § (1) Dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon kizárólagosan az állam hatáskörébe utalt tevékenység, melynek gyakorlását az állam a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: „Ktv.”), és e törvény rendelkezéseinek megfelelően megkötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti.

(2) Ha az állam az (1) bekezdésben biztosított jogának gyakorlását koncessziós szerződéssel átengedi, úgy a dohánytermék kiskereskedelme kizárólag a koncessziós szerződés rendelkezései által biztosított jogosultság (a továbbiakban: dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság) alapján és dohánytermék-kiskereskedelmi engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában végezhető.

11. § (1) Ha e törvény kivételt nem tesz, dohánytermék-kiskereskedelem kizárólag dohányboltban folytatható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően dohánytermék-kiskereskedelem más üzletben is folytatható,

- a) ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az állam az e törvény 10. § (1) bekezdésében foglalt esetben maga gyakorolja, vagy

- b) az olyan településen, ahol az állandó lakosok száma a kétezer főt nem haladja meg

feltéve, hogy az üzlet egyébként megfelel a dohánytermékek értékesítésére vonatkozó egyéb jogszabályi előírásoknak.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek együttes fennállása esetén az állam – a Jöt.-ben meghatározottak szerint – mozgóbolt útján is gyakorolhatja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet. A mozgóboltra a kereskedelemről szóló törvény rendelkezései is irányadók.

12. § (1) A dohánybolt külső felületén mindössze a következőket lehet és kell jól láthatóan megjeleníteni:

- a) „Nemzeti Dohánybolt” felirat;

- b) olyan kör alakú jelzés, melynek átmérője legalább 40 centiméter, és amelyen fehér alapon fekete nyomtatással megjelenítésre kerül a következő szám: „18”, azzal, hogy a kör alakú jelzés külső kerületén legalább egy 4 cm vastagságú külső, piros gyűrű látszik;

- c) a dohánybolt nyitva tartására és üzemeltetőjére vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatok;

- d) a koncessziós szerződésben meghatározott, a dohányboltra utaló egységes jelzés;

- e) jogszabály alapján dohányboltban forgalmazható termék(ek) forgalmazása esetén az ilyen termék(ek)re utaló felirat vagy ábra azzal, hogy a (2) bekezdésben foglaltakat mindenkor alkalmazni kell.

(2) A dohánybolt külső felületén – ide nem értve az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakat – semmilyen olyan kép, látvány vagy szöveg nem jeleníthető meg, amely dohánytermékre, dohányterméket kiegészítő termékre, illetve dohányzásra utal.

(3) Abban az esetben, ha a dohánytermék-kiskereskedelmet e törvény a dohánybolton kívül is lehetővé teszi, úgy az ilyen üzletben a dohánytermékek értékesítését csak elkülönített helyen lehet folytatni. Ilyen esetben az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban előírtakat az elkülönített helyen kell jól láthatóan megjeleníteni.

(4) Abban az esetben, ha a dohánytermék-kiskereskedelmet e törvény mozgóbolt útján is lehetővé teszi, úgy az (1) és (2) bekezdésben előírtak értelemszerűen alkalmazandók.

14. § A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnik, és új koncessziós pályázatot kell kiírni:

- a) a koncessziós szerződés megszűnésével;

- b) ha e törvény másként nem rendelkezik, az egyéni vállalkozó halálát követő 30 nap elteltével;

- c) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésével;

- d) ha a koncessziós szerződés aláírása a pályázat nyertesének felróható okból a pályázat eredményhirdetését követő legkésőbb 90 napon belül nem történik meg;

- e) ha a koncesszió jogosultja nem kezdi meg tevékenységét a koncessziós szerződés aláírásától számított hat hónapon belül;

- f) az engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésével.

14/A. § (1) A vámhatóság a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező személyekről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban az engedélyes engedélyszámára, az engedély kiadásának időpontjára, valamint az engedély érvényességére vonatkozó adatok minősülnek közhitelesnek.

(3) A vámhatóság az (1) bekezdésben felsorolt személyekre vonatkozó, közhitelesnek minősülő adatokat hivatalos honlapján közzéteszi.

15. § (1) A dohánytermék-kiskereskedő a fogyasztó kérdésére köteles a dohányzás ártalmairól az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást adni.

(2) A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-nagykereskedőtől, illetve bármely más személytől a dohánytermék részére történő értékesítése során, vagy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységével összefüggésben közvetve, vagy közvetlenül ajándékot, árengedményt, kedvezményt, vagy egyéb más juttatást nem fogadhat el, ide nem értve a kiskereskedelemben általában szokásos, vagy jogszabály által előírt kereskedelmi árrés biztosítását a dohánytermék-kiskereskedő részére. E tilalomba ütközik az is, ha az ajándékot, árengedményt, kedvezményt, térítést, vagy egyéb juttatást bármely személy a dohánytermék-kiskereskedőre tekintettel fogadja el.

(3) A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-nagykereskedővel kizárólagos értékesítési szerződést dohánytermék-nagykereskedő termékeinek forgalmazására nem köthet és olyan helyzetet sem teremthet, amely a dohánytermék értékesítési helyén egyes dohánytermék-nagykereskedők termékeinek értékesítését – a többi piaci szereplő rovására súlyosan hátrányosan – lényeges mértékben előnyben részesíti.

(4) A dohánytermék-nagykereskedő köteles a dohánytermék-kiskereskedők számára általános szerződési feltételeket biztosítani a dohánytermékek beszerzésére (megvásárlására), mely szerződéses feltételeket mindenkor hatályos állapotukban a vámhatóságnál egy példányban letétbe kell helyezni. Az általános szerződési feltételek változását megelőző legalább 30 nappal a vámhatóságot írásban, az új egységes szerkezetű általános szerződési feltételek megküldésével értesíteni kell. Az általános szerződési feltételeknek az ügyletkötéshez szükséges minden lényeges kérdésről rendelkezniük kell.

(5) A dohánytermék-kiskereskedő köteles valamennyi általa forgalmazott dohánytermékből típusonként, márkajelzésenként, illetve – ha ilyen van – a márkajelzések minden alfajtája után legalább egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan, a csomagolás előlapjával megjeleníteni.

(6)

16. § (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása során törekedni kell arra, hogy fiatalkorú dohánytermékhez ne juthasson.

(2) Amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy a dohánytermék értékesítési helyére (dohányboltba, elkülönített helyre) fiatalkorú személy lépett be, illetve a dohányterméket fiatalkorú kívánja megvásárolni, a dohánytermék-kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni.

(3) Amennyiben a fogyasztó az életkorát a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolja, vagy bebizonyosodik, hogy a fogyasztó fiatalkorú, részére semmilyen termék nem értékesíthető, és azonnal fel kell szólítani őt arra, hogy a dohánytermék értékesítési helyét hagyja el.

(4) Ameddig a (3) bekezdés rendelkezései szerint felszólított fogyasztó a dohánytermék értékesítési helyét nem hagyja el, a dohánytermék értékesítése, illetve a dohányboltban más e törvény alapján a dohányboltban forgalmazható termék értékesítése sem folytatható még az arra jogosult fogyasztó részére sem.

(5) Abban az esetben, ha a (3) bekezdés rendelkezései szerint felszólított fogyasztó a felhívás ellenére nem hagyja el a dohánytermék értékesítésének helyét, a dohánytermék-kiskereskedő a rendőrhatóság intézkedését kérheti.

(6) A dohánytermék-kiskereskedő köteles a dohánytermék értékesítését megtagadni abban az esetben is, ha annak gyanúja merül fel, hogy a nem fiatalkorú fogyasztó a dohányterméket fiatalkorú részére történő továbbadás céljából kívánja megvásárolni.

(7) A dohánytermék-kiskereskedővel szemben az e §-ban szabályozott rendelkezések be nem tartásáért a fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szabhat ki.

17. § (1) A vámhatóság – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletét látja el, tevékenységének célja a dohánytermék-kiskereskedelmi piac zavartalan és eredményes működésének, a fiatalkorúak védelmének, továbbá a dohánytermék-kiskereskedelemmel szembeni bizalom erősítésének érdekében a dohánytermék-kiskereskedelmi piac folyamatos felügyelete.

(2) Az 1. § (2) bekezdése, a 12. §, a 15. § (1) bekezdése, valamint a 16. § a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.

(3) A fogyasztóvédelmi hatóság a dohánytermék-kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabályok megsértése miatt hozott jogerős határozatát megküldi a vámhatóságnak.

22. § (1) A vámhatóság az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató személyt a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerinti esetekben az ott írt mértékű bírság megfizetésére kötelezi.

(2) A bírság összege a dohánytermék-kiskereskedővel szemben 200 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, ha a dohánytermék-kiskereskedő

- a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy jelen törvény rendelkezéseit megsérti,

- b) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,

- c) a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel.

(3) Ha valaki az e törvényben foglaltak ellenére dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság, vagy engedély nélkül folytat dohányáru üzletszerű értékesítésére vonatkozó tevékenységet, úgy őt a vámhatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja.

(4) A bírság együttesen, illetve a 23. § rendelkezései szerint hozott intézkedés mellett is kiszabható.

23. § (1) A vámhatóság a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt visszavonhatja, ha

- a) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye;

- b) a dohánytermék-kiskereskedő 1 éven belül legalább három különböző alkalommal a dohánytermék- kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabályokat megsértette, mely jogsértés tényéről a vámhatóság vagy a fogyasztóvédelmi hatóság határozatot hozott;

- c) a dohánytermék-kiskereskedő a vámhatóság hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg;

- d) a dohánytermék-kiskereskedő a vámhatóság felhívása ellenére sem közli a tevékenységével összefüggő adatokat;

- e) a dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az engedély kézhezvételétől számított 90 napon belül nem kezdi meg, továbbá ha a tevékenységet engedély nélkül szünetelteti;

- f) dohánytermék-kiskereskedő az e törvény 15. §-ában meghatározott, a tisztességes piaci verseny körülményeit biztosító értékesítési követelményeket megszegi.

(2) Amennyiben a dohánytermék-nagykereskedő, illetve más személy közvetve vagy közvetlenül e törvény által tiltott ajándékot, árengedményt vagy juttatást nyújt a dohánytermék-kiskereskedőnek vagy reá tekintettel másnak, úgy az ajándékot, árengedményt, illetve juttatást nyújtót, továbbá azt, akinek érdekében ezen előnyök bármelyikét nyújtják, a vámhatóság a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 47/C. §-ában meghatározott mértékű bírsággal sújthatja.

(3)

25. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Vagyontv.) 12. § (1) bekezdése az alábbi l) ponttal egészül ki:

[12. § (1) Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:]

„l) dohánytermékek kiskereskedelme.”

(2) A Vagyontv. 12. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga külön ágazati törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.”

(3) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 19. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt tilalmat

a) a kizárólag a dohánytermék forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámra,

b) arra a sajtótermékre, amelyet nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: az Európai Gazdasági Térség államai) területén nyomtattak és adtak ki, és elsődlegesen nem az Európai Gazdasági Térség államainak területén való forgalmazásra állítottak elő.”

(4) Hatályát veszti a Grtv. 19. § (5) és (6) bekezdése.

(5) Hatályát veszti a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 2. § (3) bekezdés a) pontja és 6. § (6) bekezdése.

(6) Az Nvt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) Dohánytermék-kiskereskedelemre irányuló tevékenység nem végezhető közoktatási intézményben, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményben, gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, valamint egészségügyi intézményben.

(2) Dohánytermék árumintaként nem forgalmazható.

(3) Dohánytermék árusítása automatából nem megengedett.

(4) E § alkalmazásában dohánytermékek-kiskereskedelem alatt a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben ekként meghatározott fogalmat kell érteni.”

(7) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 1. §-ában az „a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás, valamint a külön törvényben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység kivételével” szövegrész helyébe az „a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás, a külön törvényben meghatározott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység, valamint a külön törvényben meghatározott dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyköteles tevékenység kivételével” szöveg lép.