2012. évi CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről

2012. évi CXXXIV. törvény

a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről

Az Országgyűlés

– elsősorban annak érdekében, hogy Magyarországon minél kevesebb fiatalkorú dohányozzon, mely kiemelt közegészségügyi cél eléréséhez az első lépés a dohánytermékek széleskörű kiskereskedelmi beszerezhetőségének, illetve a dohánytermékek megjelenésének korlátok közé szorítása;

– annak érdekében, hogy a dohányzásnak a fiatalkorúak körében történő visszaszorításával közép- és hosszútávon az egész magyar társadalom közegészségügyi állapota is jelentős mértékben javuljon;

– annak érdekében, hogy a fiatalkorúak fokozottabb védelmét hívatott cél eléréséhez szükséges lépéseket az állam a leghatékonyabban végre tudja hajtani;

– továbbá annak érdekében, hogy a dohányzók dohánytermékekkel való ellátása szakszerű és kielégítő, a fogyasztóvédelmi szempontokat hatékonyan érvényre juttató legyen; a kiskereskedelmi tevékenység megfeleljen a hatályos európai közösségi jogszabályoknak

az Országgyűlés a dohánytermék-kiskereskedelem állami monopóliummá tételéről és az annak gyakorlásával kapcsolatos feladatokról, az engedély nélküli dohánytermék-kiskereskedelem megelőzéséről, visszaszorításáról, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység ellenőrzéséről, és az e tevékenységekből származó bevételek közcélra fordításáról a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet — ÁLTALÁNOS ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK¶

1. CÍM — Általános rendelkezések¶

1. § (1) Magyarországon kizárólag e törvény betartásával folytatható

• a) dohánytermék,
• b) cigarettahüvely és cigarettapapír,
• c) dohánylevél töltő,
• d) elektronikus cigaretta,
• e) utántöltő flakon, patron, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron,
• f) dohányzást imitáló elektronikus eszköz,
• g) dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék,
• h) az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékeinek, valamint
• i) a dohányzási célú gyógynövénytermék

kiskereskedelme.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott termékek forgalmazása kizárólag a fiatalkorúak elől elzárt módon történhet. E termékeket fiatalkorúaknak értékesíteni vagy számukra más módon hozzáférhetővé tenni tilos.

(3) E törvény hatálya nem terjed ki az (1) bekezdésben meghatározott termékek

• a) nemzetközi közforgalmú repülőtéren a repülésre nyilvántartásba vett induló utasok tartózkodására szolgáló helyen kialakított, kizárólag nem helyben fogyasztásra történő értékesítést végző üzlet és az üzlet áruellátását biztosító raktár együttes területén történő,
• b) a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő,
• c) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésben foglaltaknak megfelelő

kiskereskedelmi értékesítésére.

(4) E törvény hatálya kiterjed a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység nem Magyarország területén történő végzésére is, ha a tevékenység Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, ha az magyar nyelven hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák.

2. § (1) Dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon kizárólagosan az állam hatáskörébe utalt tevékenység, melynek gyakorlását az állam a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: „Ktv.”), és e törvény rendelkezéseinek megfelelően megkötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti.

(2) Ha az állam az (1) bekezdésben biztosított jogának gyakorlását koncessziós szerződéssel átengedi, úgy a dohánytermék kiskereskedelme kizárólag a koncessziós szerződés rendelkezései által biztosított jogosultság (a továbbiakban: dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság) alapján és dohánytermék-kiskereskedelmi engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában végezhető.

(3) Az állam – a (2) bekezdésben meghatározottakat, illetve az Európai Unió más tagállamaiban már szabadforgalomba bocsátott dohánytermékeknek kereskedelmi célú birtoklására vonatkozó külön jogszabályi rendelkezéseket nem érintve – előírhatja, hogy dohányterméket a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság jogosultja csak az e törvényben meghatározott személytől vásárolhat.

2. CÍM — Értelmező rendelkezések¶

3. § (1) E törvény alkalmazásában

• 1. dohánytermék: az a fogyasztható termék, amely akár csak részben is – géntechnológiával módosított vagy módosítatlan formában – dohányt tartalmaz, így különösen a cigaretta, cigarettadohány, szivar, szivarka, pipadohány és más fogyasztási dohány, továbbá a füst nélküli dohánytermék és az új dohánytermék-kategóriák;
• 2. dohányterméket kiegészítő termék: olyan áru, amely a dohánytermék fogyasztását közvetlen módon elősegíti, így különösen a cigarettahüvely, cigarettapapír, gyújtóeszköz, pipa, vízipipa, dohánylevél-töltő, továbbá az ezen termék használatához, működtetéséhez kapcsolódó termék (alkatrész) is (különösen öngyújtó újratöltő, tűzkő), ide nem értve ugyanakkor az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékét;
• 3. dohánytermékek kiskereskedelme (a továbbiakban: dohánytermék-kiskereskedelem): üzletszerű gazdasági tevékenység keretében dohánytermék forgalmazása, értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a fogyasztók részére az e törvényben meghatározott feltételek szerint;
• 4. dohánytermék-kiskereskedő: az a jogosult, aki koncessziós szerződés alapján a dohánytermékek kiskereskedelmét – ide nem értve a dohánykiskereskedelem-ellátást – e törvény rendelkezéseinek megfelelően végezheti;
• 5. elkülönített hely: az üzletben fenntartott olyan, térben leválasztott helyiségrész, amely az 1. § (1) bekezdésében meghatározott termékeknek az üzletben kötött egyéb jogügyletektől elkülönített módon történő értékesítését teszi lehetővé oly módon, hogy az 1. § (1) bekezdésében meghatározott termék az értékesítése során, illetve azt megelőzően, vagy azt követően az üzletben tartózkodó fiatalkorú számára ne legyen látható;
• 6. fiatalkorú: a 18. életévét be nem töltött természetes személy;
• 7. fogyasztó: minden természetes személy, függetlenül attól, hogy saját vagy más nevében jár el, illetve más természetes vagy jogi személyt, vagy szervezetet képvisel;
• 8. dohánybolt: nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható), más üzlettől elkülönült olyan önálló üzlethelyiség, amelynek külső felületére tekintve dohánytermék nem látható, csak az üzlethelyiségbe belépve, és amelyben kizárólag az 1. § (1) bekezdésben meghatározott termékek, továbbá a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) elnökének a dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti termékek forgalmazhatóak és szolgáltatások nyújthatóak;
• 9. üzlet(helyiség): kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak;
• 10. dohánytermék-nagykereskedő: a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) meghatározott adóraktár engedélyese (gyártó), az importáló, a bejegyzett kereskedő és a jövedéki engedélyes kereskedő, azzal, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó e törvény alkalmazásában a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatainak ellátása során akkor sem minősül dohánytermék-nagykereskedőnek, ha egyébként azok bármelyikének tevékenységéhez szükséges vámhatósági engedéllyel is rendelkezik;
• 11. dohány-kiskereskedelmi ellátó: az a személy, amelyet az állam – ha a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenységet maga látja el – a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatok elvégzésének céljára gazdasági társaság formájában létrehozott, vagy amellyel – ha e tevékenységet nem maga látja el – e feladatok elvégzésére koncessziós szerződést kötött;
• 12. dohánykiskereskedelem-ellátás: a dohánytermékek kiskereskedelme körében a dohány-kiskereskedelmi ellátó által végzett gazdasági (szervező) tevékenység, amelynek keretében a tevékenység folytatója az 1. § (1) bekezdésében meghatározott termékeket, valamint a cigarettahüvelyen, cigarettapapíron és a dohánylevél töltőn túl más dohányterméket kiegészítő terméket – a dohánytermék-kiskereskedők folyamatos igénye, megrendelései, illetve az ellátás biztonsága megszervezésének szempontjaira figyelemmel – a dohánytermék-nagykereskedőktől megvásárolja (beszerzi), készleten tartja és raktározza, a dohánytermék-kiskereskedőknek értékesíti, és részükre kiszállítja, valamint jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat lát el;
• 13. megbízható dohánykereskedő: az a személy, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezet, és
• a) 2005. január 1. óta valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott, 500 000 Ft-ot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe,
• b) 2005. január 1. óta egyik bankszámláján sem volt 500 000 Ft-ot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene 500 000 Ft-ot meghaladó érték tekintetében végrehajtási eljárás,
• c) működése során, azzal összefüggésben, nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként húszmillió forint összeget meghaladó bírsággal sújtották volna,
• d) legalább 15 éven keresztül folytatott olyan, a dohánytermékek nagykereskedelmi értékesítésére irányuló tevékenységet, amelyhez engedéllyel rendelkezett, és amely engedély alapján a Jöt.-ben meghatározott alábbi személyek valamelyikének minősült dohánytermék vonatkozásában: da) adóraktár engedélyese (gyártó), db) importáló, dc) bejegyzett kereskedő, dd) jövedéki engedélyes kereskedő;
• 14. dohánylevél-töltő: kizárólag emberi erővel, így különösen nem elemmel, akkumulátorral vagy elektromos áramforrásról működtethető olyan eszköz, amely kézi töltésű cigaretta elkészítésére alkalmas.
• 15. jogosulatlan dohánytermék kiskereskedelem: az 1. § (1) bekezdése szerinti termékek e törvény szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására jogosító, vagy a 15. § (3a) és (5) bekezdése szerinti engedély nélküli vagy a 10. § (1) vagy (7) bekezdése szerinti feljogosítás hiányában történő üzletszerű értékesítésére vonatkozó tevékenység, ideértve az 1. § (1) bekezdése szerinti termékek felkínálását is; továbbá olyan termék üzletszerű értékesítésére vonatkozó tevékenység – ideértve a termék felkínálását is –, amelynek a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján Magyarországon történő forgalomba hozatala tilos;
• 16. dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy: a dohánytermék-kiskereskedő, a 10. § (1) bekezdés szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személy és a 13. § (8a) bekezdése szerinti helyettes gyakorló.
• 17. termékregisztrátor: a dohánytermék-nagykereskedő vagy az adatszolgáltatással érintett terméket belföldön először forgalomba hozó személy.
• 18. értékesítési csatorna: dohánytermék vagy más hasonló termék elhelyezésére szolgáló, e célra kialakított, a termékek egymás mögötti elhelyezését lehetővé tevő rész (rekesz); kialakított rész hiányában bármely polchely;
• 19. polckép-szerződés: a dohánytermék-nagykereskedő és a dohánytermék-kiskereskedő között – a dohánytermék-nagykereskedő által gyártott vagy forgalmazott, az 1. § (1) bekezdése szerinti termékeknek, továbbá a dohányterméket kiegészítő termékeknek a dohánytermék értékesítési helyén történő kedvezőbb megjelenítésére vonatkozóan – kötött, legfeljebb 12 hónap határozott időtartamra szóló, írásbeli szerződés;
• 20. pult: a dohánytermék értékesítésekor szokásosan a dohánytermék, illetve az ellenérték átadására szolgáló felület;
• 21. pultvonal: a dohánytermék értékesítési helyén a padlótól számított 85 cm magasságban elhelyezkedő vízszintes sík;
• 22. árjelzés: a dohánytermék értékesítési helyén értékesített, az 1. § (1) bekezdése szerinti termékek árának feltüntetésére szolgáló, közvetlenül az érintett terméknél elhelyezett, legfeljebb 4 × 6 cm méretű, információs felület.

(2) E törvény alkalmazásában

• a) a füst nélküli dohánytermék,
• b) az új dohánytermék-kategóriák,
• c) az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő terméke,
• d) az elektronikus cigaretta,
• e) az utántöltő flakon, patron, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron,
• f) a dohányzást imitáló elektronikus eszköz,
• g) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék,
• h) a dohányzási célú gyógynövénytermék, valamint
• i) a csomagolási egység

a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott termék vagy fogalom.

II. Fejezet — A DOHÁNYTERMÉK-KISKERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ ÁLLAMI FELADATOK¶

1. CÍM — A miniszter, valamint a Hatóság jogai és feladatai¶

4. § (1)

(2) A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv

• a) előkészíti a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázatok kiírását, elbírálását, a koncessziós szerződések megkötését (módosítását, megszüntetését),
• b) kezeli a koncessziós szerződéseket,
• c) ellátja a koncessziós szerződésekből eredő számlázási feladatokat,
• d) ellátja a koncessziós szerződésekkel összefüggő követeléskezelési feladatokat, és
• e) kijelöli a 10. § (1) bekezdés szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyt.

(2a) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szakmai felügyeletét a Hatóság látja el, amelynek során mindenkor – e törvény alapvető céljának – a fiatalkorúak védelmének elsődlegessége alapján kell tevékenykednie.

(3) A Hatóság

• a) előmozdítja a dohánytermék-kiskereskedelem szervezett működését, szakmai állásfoglalásokat bocsát ki,
• b) ellenőrzi a dohánytermék-kiskereskedőkkel, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátóval megkötött koncessziós szerződések szerinti koncesszióköteles tevékenység gyakorlását; közreműködik a koncessziós szerződésekből eredő jogok és vállalt kötelezettségek érvényesítésében,
• c) ellátja a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező személyek közhiteles nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,
• d) ellátja a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletével és a fiatalkorúak különös védelmével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
• e)
• f) végzi a dohánytermék-nagykereskedőknek az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti hatósági ellenőrzésével, felügyeletével kapcsolatos feladatokat,
• g) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek részére országos szakmai képzési rendszert működtet és oktatási feladatokat lát el,
• h) létrehozza és folyamatosan működteti a dohányipari ágazati konzultációs fórumot,
• i) a dohánytermék-nagykereskedők, a dohánytermék-kiskereskedők, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátó közötti vitás kérdések rendezésére vonatkozóan mediációs tevékenységet lát el,
• j) a termékregisztrátorokról és a Hatóság elnökének a nyilvántartásvezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározott, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők adatszolgáltatási kötelezettségével érintett termékekről (a továbbiakban: érintett termék) hatósági nyilvántartást vezet; fogadja a Hatóság elnökének a nyilvántartásvezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározott bejelentéseket és a nyilvántartott adatokat a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére átadja; készletnyilvántartó minősítési rendszert működtet, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők készlet- és forgalmi adatait kezeli, feldolgozza, az arra jogosultak részére átadja.
• k) a dohánygyártmányok árainak közzététele érdekében jogszabályban meghatározottak szerint a szolgáltatott árbejelentéseket rendszerezi, feldolgozza és honlapján közzéteszi, és
• l) a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyekről nyilvántartást vezet és kötelezettségeik teljesítését ellenőrzi,
• m) eljár a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatókkal szemben.

(4)

4/A. § (1) Ha a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokat az állam maga látja el, úgy a kormányrendeletben kijelölt miniszter e feladatok ellátására 100%-os állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapít.

(2) Ha a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokat az állam nem maga látja el, úgy e tevékenység ellátására a Ktv. rendelkezéseinek megfelelően koncessziós szerződést köt. A dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokra vonatkozó koncessziós szerződést nyilvános pályázat eredményeként, vagy a Ktv. 10/D. §-a alapján kell megkötni úgy, hogy a dohánykiskereskedelem-ellátás az egész ország területén biztosított legyen. Koncessziós szerződés a nyilvános pályázat nyertesével, vagy olyan személlyel köthető, amelyik megbízható dohánykereskedőnek, illetve e személy legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságnak minősül, és amelyik a Jöt.-ben meghatározott jövedéki engedéllyel rendelkezik.

5. § Az állam nevében a dohánytermék-kiskereskedelem átengedéséről szóló pályázat kiírására, elbírálására, továbbá a koncessziós szerződés megkötésére a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv jogosult.

2. CÍM — A nyilvános pályázat¶

6. § (1) Az állam a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére nyilvános pályázatot ír ki.

(2) A pályázatokat úgy kell kiírni, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység minden magyarországi településen folytatható legyen. Az átengedhető dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságok számát akként kell meghatározni, hogy ha az adott településen az állandó lakosok száma

• a) a négyezer főt nem haladja meg, az átengedhető dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság száma: egy,
• b) a négyezer főt meghaladja, az állandó lakosok számát el kell osztani négyezerrel; ha az így kapott szám nem természetes szám, azt a következő természetes számra kell felkerekíteni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha egy város kerületekre tagolódik, úgy e § alkalmazásakor településen a város kerületét kell érteni.

(4) Minden egyes dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére külön nyilvános pályázatot kell kiírni.

(5) A település állandó lakosainak számát a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatási adatbázisában a tárgyévet megelőző utolsó három évben közzétett, Magyarország lakónépességének továbbvezetett, január 1-jei, települési bontásban megadott adatainak számtani átlaga alapján kell megállapítani.

7. § (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére vonatkozó nyilvános pályázatra a Ktv.-ben előírt szabályokat az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A nyilvános pályázati felhívást vagy legalább két országos napilapban, vagy a pályázat szerinti településen illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal honlapján meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább tizenöt nappal megelőzően.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait. A szempontok között érvényt kell szerezni a 13. § (5) bekezdésében foglaltaknak, továbbá előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki

• a) megváltozott munkaképességű,
• b) a pályázat benyújtásának napján, e napot megelőzően legalább 3 hónapja egybefüggően álláskereső, vagy
• c) az a)–b) pontban írtaknak megfelelő személyt foglalkoztat, vagy – feltéve, hogy a pályázati kiírás ezt lehetővé teszi – olyan gazdasági társaság, amelyben az a)–b) pont szerinti személy tagsági jogviszonnyal rendelkezik.

(3a) A pályázaton való részvétele kizárt annak a személynek,

• a) akivel szemben egyéni vállalkozóként, vagy
• b) aki olyan gazdasági társaságnak volt korlátlanul felelős tagja, amellyel szemben

a 23. § (2) bekezdés a) pontban írt jogkövetkezményt alkalmaztak a pályázat benyújtási határidejét megelőző tíz éven belül.

(4) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésének időtartama húsz év legyen.

(5) A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság a 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott településen belül – e törvény és az egyéb jogszabályok által lehetővé tett módon – bárhol gyakorolható.

(6) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

• a) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi és tárgyi feltételeket,
• b) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységgel összefüggő azon tevékenységek felsorolását, amelyek a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység mellett gyakorolhatók,
• c) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét,
• d) a pályázat kiírója által szükségesnek ítélt minden további követelményt, szempontot és információt.

(7) A pályázatok eredményhirdetése a benyújtási határidőt követő 30 napon belül történik. E határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

(8) A pályázat kiírója előírhatja, hogy a pályázatokat elektronikus úton kell benyújtani.

8. § (1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv, illetve az általa megbízott és a nevében eljáró természetes személy a pályázat nyertesével köti meg a koncessziós szerződést a pályázat eredményének kihirdetését követő 30 napon belül.

(2) A koncessziós szerződésben a Ktv. 13. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a koncessziós díj ellentételezéséről, valamint a koncessziós szerződés teljesítési feltételeinek (körülményeinek) jelentős megváltozásával, továbbá a koncessziós szerződés nemteljesítésével vagy megszűnésével összefüggésben fizetendő átalány-kártérítésről (kártalanításról) is rendelkezni kell.

(3) Egy személlyel egy időpontban legfeljebb öt megkötött koncessziós szerződés lehet hatályban. Azoknál az egy közigazgatási egységet képező településeknél, ahol egynél több dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság kerül kiadásra, egy személy nem birtokolhatja az összes dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság több mint kétharmadát.

(4) A koncessziós szerződést aláírónak – a Ktv. rendelkezéseitől eltérően – dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot egyéni vállalkozóként, vagy olyan gazdasági társaság útján kell gyakorolnia, amelyben legalább a koncesszió jogosultja korlátlan felelősséggel tartozik a társaság kötelezettségeiért.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott személy jogosult arra, hogy – a forgalmi adatok függvényében vagy a dohánytermék-kiskereskedő előterjesztésére – a koncessziós szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezze, illetve erről a jogosulttal megállapodást kössön.

(6) Ha a koncessziós szerződés módosítása azon okból válik szükségessé, mert a körülmények lényeges változása miatt a koncessziós szerződésben vállalt nyitvatartási idő már nem tartható fenn, és e tényt a dohánytermék-kiskereskedő hitelt érdemlően igazolja, a dohánytermék-kiskereskedő által előterjesztett módosítási kérelmet – a módosítási eljárásra irányadó jogszabály rendelkezései szerint – az (1) bekezdésben meghatározott személy megvizsgálja, és megalapozott kérelem esetén a szerződés módosításához – kizárólag a nyitva tartási idő tekintetében – hozzájárulhat. A módosítás során figyelemmel kell lenni arra, hogy az adott településen a dohánytermékekhez való hozzáférés lehetősége a fogyasztók számára a hét legalább öt napján fennmaradjon.

9. § (1) A koncessziós szerződés lejártát megelőző 6 hónappal a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságra vonatkozó új pályázatot ki kell írni.

(2) Ha a koncessziós szerződés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően szűnt meg, akkor – ha e törvény másként nem rendelkezik – az új pályázatot a koncessziós szerződés megszűnését követő 120 napon belül ki kell írni.

10. § (1) Ha

• a) a nyilvános pályázat eredménytelen,
• b) bármely dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlása az adott településen megszűnt, illetve még nem folyik, vagy
• c) e törvény lehetővé teszi

a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultságot az állam a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által erre külön feljogosított személy útján is gyakorolhatja az új, eredményes pályázat alapján megkötendő koncessziós szerződés aláírását követő 90. nap elteltéig.

(1a) Dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység külön feljogosítás útján történő gyakorlására nem jelölhető ki az, akivel szemben végleges határozattal a fiatalkorúak különös védelmére vonatkozó rendelkezés megsértése miatt bírságot szabtak ki, a kijelölési kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül.

(2) A pályázat eredménytelensége esetén legkésőbb az eredménytelenség kihirdetését követő 6 hónapon belül új pályázatot kell kiírni és annak eredményéről a határidőn belül határozni is kell.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján kiírt új pályázat is bármely okból eredménytelen, legkésőbb az új pályázat eredménytelenségének kihirdetését követő 36 hónapon belül kell új pályázatot kiírni.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az állam a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által feljogosított személy útján gyakorolja, és a (2) bekezdés alapján kiírt új pályázat is bármely okból eredménytelen, legkésőbb az új pályázat eredménytelenségének kihirdetését követő 12 hónapon belül kell új pályázatot kiírni.

(5) Ha egy dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlása – legalább két, 24 hónapon belül meghirdetett pályázati kiírást követően – az utolsó pályázati kiírás eredményhirdetését követő 90. napon belül sem folyik, az utolsó pályázat eredményhirdetését követő 36 hónap elteltéig nem kötelező új pályázatot kiírni.

(6) A (3)–(5) bekezdéstől eltérően a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv is meghatározhatja az új pályázat kiírásának legkorábbi napját akkor, ha az adott településen a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására nyilvánvalóan nincs érdeklődő. A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv az érdeklődés felméréséről legalább évente – a település önkormányzata vagy jegyzője részére – megküldött megkeresés útján, valamint a honlapján folyamatosan fenntartott felhívással gondoskodik.

(7) A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultság gyakorlására egy személyt feljogosíthat abban a fizikailag lehatárolt létesítményben vagy létesítmény-együttesben, amely egy építési beruházás megvalósítása érdekében egyszerre legalább négyezer munkavállaló elszállásolására alkalmas, és amely teljes közművesítettséggel, valamint ezen munkavállalók ellátásához szükséges más kereskedelmi, illetve szolgáltató létesítményekkel is rendelkezik.

3. CÍM — A dohánykiskereskedelem-ellátási koncesszió nyilvános pályázata¶

10/A. § (1) A dohánykiskereskedelem-ellátási jogosultság átengedésére vonatkozó nyilvános pályázatra a Ktv.-ben előírt szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A nyilvános pályázatot a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv írja ki.

(3) A nyilvános pályázati felhívást legalább két országos napilapban, vagy a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által vezetett minisztérium honlapján kell meghirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább 10 nappal megelőzően.

(4) A pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam nem lehet kevesebb húsz napnál.

(5) A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a beérkezett pályázatokat a pályázatok benyújtására előírt időtartam lejártát követő 30 napon belül köteles elbírálni.

(6) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv, illetve az általa megbízott és a nevében eljáró természetes személy a pályázat nyertesével köti meg a koncessziós szerződést a pályázat eredményének kihirdetését követő 15 napon belül.

(7) A pályázatok elbírálásáról a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv a koncessziós szerződés megkötésétől számított 60 napon belül emlékeztetőt készít. Az emlékeztetőnek az alábbi lényeges körülményeket kell tartalmaznia:

• a) a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását;
• b) a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokait;
• c) a kikötött biztosítékok megfelelőségének értékelését.

(8) A koncessziós szerződésben a Ktv.-ben meghatározottakon túl a koncessziós szerződés teljesítési feltételeinek (körülményeinek) jelentős megváltozásával, továbbá a koncessziós szerződés nemteljesítésével vagy megszűnésével összefüggésben fizetendő átalány-kártérítésről (kártalanításról) is rendelkezni kell.

4. CÍM — A koncessziós szerződés alapján keletkező bevételek¶

10/B. § (1) A koncessziós díjat a kormányrendeletben kijelölt miniszter szedi be.

(2) A kormányrendeletben kijelölt miniszter a beszedett koncessziós díjak, jogosultsági díjak és ezen felül keletkező egyéb bevételek összegét az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletként számolja el.

(3) A koncessziós szerződés alapján a koncessziós díjon felül keletkező egyéb bevételek (így különösen a késedelmi pótlék, kártérítés, kötbér) a kormányrendeletben kijelölt miniszter által irányított költségvetési fejezet bevételei.

(4)

(5) Az állam jogosult azon személytől éves díjra (a továbbiakban: jogosultsági díj), akit a 10. § (1) bekezdése alapján a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultság gyakorlására – a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv útján – külön feljogosít. A jogosultsági díj mértéke a tevékenység folytatására külön feljogosított személy által forgalmazott dohánytermékek kiskereskedelmi eladási árának 1%-a, de legfeljebb az adott településen egyébként irányadó koncessziós díj összege. A jogosultsági díjat a tevékenység folytatására külön feljogosított személy által külön jogszabály alapján szolgáltatandó forgalmi adatok alapján kell megállapítani, amelyet a tevékenység folytatására feljogosított személy a tárgyévet követő negyedév végéig, a jogviszony évközi megszűnése esetén a megszűnést követő negyedév végéig köteles az állam részére – a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv felhívására – megfizetni. A jogosultsági díjra egyebekben a koncessziós díjra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell.

5. CÍM — A Hatóság közreműködése az egészségvédelmet érintő feladatokban¶

10/C. § (1) A Hatóság közreműködik a dohányzás visszaszorítását és az egészségvédelmet érintő feladatokban

• a) médiakampány szervezése, lebonyolítása, szakmai támogatása,
• b) közösségi megjelenés,
• c) sportrendezvényeken történő megjelenés,
• d) a leszokást elősegítő szervezetekkel, egészségügyi intézményekkel történő együttműködés és
• e) egészségvédelmi programokban történő részvétel

útján.

(2) A Hatóság a dohányzásról való leszokást támogató egészségvédelmi tájékoztatót készít, amelyet a dohánytermék-kiskereskedő választása szerint papír alapon megküld, illetve elektronikus úton elérhetővé tesz a dohánytermék-kiskereskedő részére.

III. Fejezet — A DOHÁNYTERMÉK-KISKERESKEDELEM FOLYTATÁSA¶

1. CÍM — A dohánytermékek értékesítési helye¶

11. § (1) Ha e törvény kivételt nem tesz, a dohánytermék-kiskereskedelem, továbbá az 1. § (1) bekezdés b)–i) pontjában felsorolt termékek kiskereskedelme kizárólag dohányboltban folytatható.

(1a) Dohányboltban kizárólag az (1) bekezdés szerinti termékek, valamint a Hatóság elnökének a dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete által lehetővé tett termékek értékesítése és szolgáltatások nyújtása folytatható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően dohánytermék-kiskereskedelem más üzletben is folytatható,

• a) ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az állam gyakorolja a 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, vagy
• b) olyan településen, ahol az állandó lakosok száma a háromezer főt nem haladja meg, és e tevékenységet dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság alapján gyakorolják,

feltéve, hogy az üzlet egyébként megfelel a dohánytermékek értékesítésére vonatkozó egyéb jogszabályi előírásoknak.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek együttes fennállása esetén az állam – a Jöt.-ben meghatározottak szerint – a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet mozgóbolt útján is gyakorolhatja. A mozgóboltra a kereskedelemről szóló törvény rendelkezései is irányadók. Az állam e jogosultságát az adott településen akként is gyakorolhatja, hogy a településhez legközelebb eső egy vagy több dohánytermék-kiskereskedővel e feladat ellátására szerződést köt.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a dohánytermékek értékesítési helyén az 1. § (1) bekezdés b)–i) pontjában felsorolt termékek kiskereskedelme is folytatható, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott esetben a Hatóság elnökének a kizárólag dohányboltban forgalmazható termékeken kívül dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti termékek is forgalmazhatóak és szolgáltatások is nyújthatóak.

(5) A Hatóság elnökének a dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti termék akkor értékesíthető a dohányboltban vagy a (2) és (3) bekezdés szerinti értékesítési helyen, ha az annak beszerzését igazoló, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint kiállított számla tartalmazza a termék vámtarifaszámát vagy KN-kódját.

12. § (1) A dohánybolt külső felületén a következőket kell jól láthatóan megjeleníteni:

• a) „Nemzeti Dohánybolt” felirat;
• b) olyan kör alakú jelzés, amelynek átmérője legalább 40 centiméter, és amelyen fehér alapon fekete vagy piros nyomtatással megjelenítésre kerül a következő szám: „18”, azzal, hogy a kör alakú jelzés külső kerületén legalább egy 4 cm vastagságú külső, piros gyűrű látszik;
• c) a dohánybolt nyitvatartására vonatkozó adatok és az üzemeltető gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó neve és székhelye és
• d) a koncessziós szerződésben vagy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított személy kijelölési okiratában meghatározott, dohányboltra utaló egységes jelzés.

(1a) A dohánybolt külső felületén meg lehet jeleníteni a jogszabály alapján dohányboltban forgalmazható termék, termékek forgalmazása esetén az ilyen termékre, termékekre utaló feliratot vagy ábrát azzal, hogy a (2) bekezdésben foglaltakat mindenkor alkalmazni kell. Ugyancsak megjeleníthető az (1) bekezdésben felsorolt, valamint az e bekezdés alapján megjeleníthető adatok idegen nyelvű megfelelője is.

(2) A dohánybolt külső felületén – ide nem értve az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakat – nem jeleníthető meg olyan kép, látvány vagy szöveg, amely az 1. § (1) bekezdésében felsorolt termékre, dohányterméket kiegészítő termékre, illetve bármely módon dohányzásra utal, vagy arra ösztönözhet.

(3) Abban az esetben, ha a dohánytermék-kiskereskedelmet e törvény a dohánybolton kívül is lehetővé teszi, úgy az ilyen üzletben a dohánytermékek értékesítését csak elkülönített helyen lehet folytatni. Ilyen esetben az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban előírtakat az elkülönített helyen kell jól láthatóan megjeleníteni.

(4) Abban az esetben, ha a dohánytermék-kiskereskedelmet e törvény mozgóbolt útján is lehetővé teszi, úgy az (1) és (2) bekezdésben előírtak értelemszerűen alkalmazandók.

2. CÍM — A dohánytermék-kiskereskedelemre való jogosultság¶

13. § (1) Dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam területén székhellyel rendelkező

• a) egyéni vállalkozó, vagy
• b) olyan gazdasági társaság folytathat, amelynek legalább egy természetes személy tagja – a koncesszió jogosultja – korlátlan felelősséggel tartozik a társaság kötelezettségeiért.

(2) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásához a Hatóság engedélye szükséges.

(3) A Hatóság az engedélyt annak adja meg legfeljebb a koncessziós szerződésben meghatározott időtartamra, aki a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik, és akit érvényes koncessziós szerződés e tevékenység végzésére feljogosít. Az engedélyt a Hatóság akkor adja meg, ha a kérelmező kérelmében a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott adatokat megadja, és a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott iratokat a kérelemmel benyújtja. A Hatóság a jogosultnak azonos időszakra, azonos koncessziós szerződés alapján csak egyetlen dohányboltra (elkülönített helyre) adhat érvényes engedélyt; új engedélyt a jogosultnak csak a korábbi engedély visszavonásának hatályával lehet adni.

(4) Dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet 18 éven aluli személy nem folytathat.

(4a) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy szakmai tudását önképzés és kötelező képzés útján fejleszti. A képzés teljesítésének részletszabályait a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek országos képzési rendszerének működtetéséről, szakmai képzés feltételeiről, annak teljesítéséről és díjáról szóló rendelete tartalmazza. Nem kötelező a képzés azon, a 10. § (1) bekezdése alapján a dohánytermék kiskereskedelmi tevékenység folytatására külön feljogosított személy részére, aki tevékenységét olyan településen folytatja, ahol az állandó lakosok száma a 4000 főt nem haladja meg.

(5) Nem adható meg az engedély, ha

• a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a kérelmezővel szemben az illetékes adóhatóság vagy vámhatóság jogerősen 1 millió forintot meghaladó vám- vagy adóbírságot, vagy 200 ezer – magánszemély esetén 100 ezer – forintot meghaladó mértékű mulasztási bírságot szabott ki,
• b) a kérelmezőnek 30 napon túli lejáratú, állami adóhatóság által behajtandó köztartozása vagy állami adóhatóság által nyilvántartott adótartozása van,
• c) a kérelmező a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg.
• d) a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül a kérelmezővel szemben a 22. §-ban foglaltak szerint véglegesen 1 millió forintot meghaladó bírságot vagy 200 ezer – természetes személy esetén 100 ezer – forintot meghaladó mértékű eljárási bírságot szabtak ki.

(6) Az engedély kizárólag az abban meghatározott jogosultra és időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és az engedélyben meghatározott dohányboltra vagy üzletre (elkülönített helyre) vonatkozik. Az engedély – ha a törvény másként nem rendelkezik – másra át nem ruházható. Ha az engedély jogosultja a dohánytermékek értékesítésére munkavállalót (megbízottat) alkalmaz, akkor biztosítania kell és felel azért, hogy a munkavállaló (megbízott) az engedélyben foglaltaknak megfelelően jár el.

(7) Az engedély jogosultja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény vagy körülmény változását tizenöt napon belül bejelenti a Hatósághoz. Az engedély jogosultja a tevékenység végzési helyének módosítási szándéka esetén legalább harminc nappal a tevékenység végzési helyének tervezett megváltoztatását megelőzően kéri az engedély módosítását a Hatóságtól.

(7a) A Hatóság az engedély jogosultja kérelmére a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés szabályairól szóló rendeletében meghatározott feltételek szerint engedélyezi a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szüneteltetését.

(8) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység jogosultjának örököse akkor válik a koncessziós szerződésből eredő jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére jogosulttá, illetve kötelezetté, ha

• a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az örökös is egyéni vállalkozó,
• b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az örökös a tevékenységet folytató gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává vált,
• c) a tevékenység folytatására vonatkozó igényét az örökös kinyilvánította, és
• d) a tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályban, valamint az örökhagyóra irányadó dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázat kiírásában írt egyéb feltételeknek az örökös is megfelel.

(8a) Ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység jogosultjának kizárólag kiskorú örököse van, a kiskorú örökös abban az esetben válhat a 18. életévének betöltését követően a koncessziós szerződésből eredő jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére jogosulttá, illetve kötelezetté, ha a koncessziós szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlását nagykorúvá válásáig tőle

• a) végintézkedésen alapuló öröklés esetében az örökhagyó végrendeletében megjelölt nagykorú személy, ennek hiányában
• b) törvényes képviselője, vagy
• c) ha a törvényes képviselője teljes bizonyító erejű magánokiratban tett és a Hatóság számára benyújtott nyilatkozattal nem vállalja, a kiskorú örököst a törvényes öröklési rendben követő nagykorú személy

[a továbbiakban az a)–c) pont együtt: helyettes gyakorló] teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodással átvállalja.

(8b) A (8) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatban a helyettes gyakorló személyét is meg kell jelölni.

(8c) A kiskorú örökös esetén a (8) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti feltételeket a helyettes gyakorlónak kell teljesítenie.

(8d) A helyettes gyakorló részére a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása a kiskorú örökös nagykorúvá válásától számított hatvanadik napig terjedő időtartamra, vagy ha a koncessziós szerződés hatálya előbb megszűnik, akkor annak megszűnéséig a (8) bekezdés a)–d) pontjában foglaltak – a (8b)–(8c) bekezdésben foglalt eltérésekkel történő – teljesítése esetén a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés egyes szabályairól szóló rendeletében meghatározott feltételek szerint engedélyezhető. A kiskorú örökös nagykorúvá válását követően harminc napon belül köteles engedélyt kérni és a (8) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti feltételeket igazolni.

(8e) A 14. §-ban foglaltaktól eltérően nem szűnik meg a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság és nem kell új koncessziós pályázatot kiírni, ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet a helyettes gyakorló folytatta, és a (8f) bekezdés alapján új helyettes gyakorló kerül kijelölésre.

(8f) Ha a (8d) bekezdés szerinti engedély hatálya a kiskorú örökös nagykorúvá válásáig megszűnik, akkor a Hatóság felhívásától számított hatvan napon belül a (8a), a (8c) és a (8d) bekezdésben foglaltak szerint új helyettes gyakorló jelölhető ki.

(9) A (8) bekezdés alkalmazása során azt a tényt, hogy a kérelmező örökös, a hagyatéki eljárás befejezéséig közokiratba foglalt nyilatkozattal kell igazolni. Több örökös esetén további feltétel, hogy az örökösök a jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről közokiratba foglalt megállapodást kössenek, és az állam felé a kötelezettségek teljesítésére közokiratba foglalt nyilatkozattal egyetemleges felelősséget vállaljanak.

(10) A (8) bekezdés alkalmazása során a tevékenység folytatására vonatkozó igényt az örökhagyó halálát követő 90 napon belül be kell jelenteni a Hatósághoz, valamint a 8. § (1) bekezdésében meghatározott személyhez, amely esetben a koncessziós szerződés hatálya fennmarad azzal, hogy ha az örökhagyó halálától számított két éven belül a hagyaték átszállását igazoló jogerős közokiratot az örökös nem nyújtja be, vagy e közokiratból a kérelmező öröklési jogosultsága nem derül ki, a koncessziós szerződés hatálya megszűnik. Ha az örökös kérelme az e bekezdésben foglaltaknak megfelel, a Hatóság az örökhagyó részére kibocsátott engedélyt módosítja, feljogosítva a kérelmezőt a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság további gyakorlására, ellenkező esetben az engedély hatályát veszti.

(11) Az egyéni vállalkozó a 8. § (1) bekezdésében meghatározott személynél kezdeményezheti a koncessziós szerződés módosítását, ha a tevékenységét a továbbiakban az (1) bekezdés b) pontja szerinti formában kívánja folytatni, és a tevékenység ekként történő folytatása a jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel. Ebben az esetben az egyéni vállalkozói jogviszony megszüntetése és az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogviszony létrehozása, továbbá a tevékenység megszüntetésével és új formában történő folytatásával kapcsolatos elszámolás rendezése céljából a jogosult a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységét legfeljebb három hónapos időtartamra szüneteltetheti azt követően, hogy ezen igényét a 8. § (1) bekezdésében meghatározott személy felé bejelentette, és igénye elfogadásáról a 8. § (1) bekezdésében meghatározott személy a kérelmezőt tájékoztatta.

(12) E törvény és a Ktv. rendelkezéseinek alkalmazása során a dohánytermék-kiskereskedőnek minősülő egyéni vállalkozóra a koncessziós társaságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(13) Ha a koncessziós társaság nem az e törvényben kifejezetten megengedett módon alakul át, e társasággal megkötött koncessziós szerződés az átalakulás napjával hatályát veszti.

(14) E § rendelkezéseit – ha e törvény alapján dohánytermékek kiskereskedelmét végzi – a (4), (4a) és a (7a) bekezdést kivéve a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által a 10. § (1) vagy (7) bekezdése szerint külön feljogosított személyre nem kell alkalmazni.

13/A. §¶

14. § A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnik, és – ha e törvény másként nem rendelkezik – új koncessziós pályázatot kell kiírni:

• a) a koncessziós szerződés megszűnésével;
• b) az egyéni vállalkozó nyilvántartásból való törlése napján, vagy halálát követő 90 nap elteltével;
• c) ha a gazdasági társaság felszámolását, vagy ellene a csődeljárást vagy a kényszertörlési eljárást elrendelték;
• d) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésével;
• e) ha a koncessziós szerződés aláírása a pályázat nyertesének felróható okból a pályázat eredményhirdetését követő legkésőbb 90 napon belül nem történik meg;
• f) ha a koncesszió jogosultja nem kezdi meg tevékenységét a koncessziós szerződés aláírásától számított hat hónapon belül;
• g) az engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válásával;
• h) ha a dohánytermék-kiskereskedő az e törvényben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének egy hónapban összesen legalább 5 napon keresztül alapos ok nélkül nem tesz eleget;
• i) ha a koncessziós díj kétszeri póthatáridő-tűzését követő 15 napon belül sem kerül hiánytalanul igazolható módon megfizetésre.
• j) ha a 10. § (1) bekezdése szerinti, dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó feljogosítást a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv visszavonja vagy a feljogosítás megszűnik,
• k) ha a 13. § (8d) bekezdése szerinti kiskorú örökös nagykorúvá válását követően a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet nem folytatja.

14/A. §¶

3. CÍM — A dohánytermékek beszerzése¶

15. § (1) A dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék-kiskereskedelmi értékesítési célból Magyarországon szabadforgalomba bocsátott dohányterméket – a (3)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag a dohány-kiskereskedelmi ellátótól vásárolhat (szerezhet be); az ezzel ellentétes jogügylet semmis.

(2) A dohánytermék-nagykereskedők az általuk forgalmazott termékek megrendelésére (megvásárlására) vonatkozó felhívással a dohánytermék-kiskereskedőket közvetlenül is megkereshetik, a dohánytermékek megrendelésére vonatkozó nyilatkozatok megtételében közreműködhetnek, azonban a dohánytermékek megrendelésére vonatkozó nyilatkozatokat csak a dohánytermék-kiskereskedő és kizárólag közvetlenül a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé jogosult megtenni. A dohánytermék-nagykereskedő, vagy az általa kijelölt személy részére e bekezdés szerinti nyilatkozatok megtételére meghatalmazás nem adható.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsága megszűnését követő 60 napon belül jogosult a készletében lévő dohányterméket más dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsággal rendelkező részére – a vonatkozó jövedéki szabályok betartása mellett – értékesíteni.

(3a) Ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsága megszűnését követően a készletén maradt dohánytermékeket, illetve az 1. § (1) bekezdés b)–i) pontja szerinti termékeket (e § alkalmazásában a továbbiakban: termékkészlet) a (3) bekezdés szerinti határidőn belül nem tudta értékesíteni, a Hatóság erre vonatkozó engedélyével értékesítheti azt dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy részére.

(3b) A Hatóság a (3a) bekezdés szerinti engedélyt annak adja meg, aki kérelmével egyidejűleg

• a) a készleten maradt termékkészletről leltárt csatol, és
• b) a dohánytermékeket megvásárolni szándékozó dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személynek a dohánytermékek – az állami adó- és vámhatóság Jöt. 68. § (2) bekezdése szerinti előzetes engedélye alapján történő – beszerzésére irányuló szándéknyilatkozatát is benyújtja.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy évente legfeljebb négy alkalommal – március 31-i, június 30-i, szeptember 30-i, illetve december 31-i fordulónappal – jogosult a készletében lévő, számára felesleges dohányterméket más dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsággal rendelkező részére – a vonatkozó jövedéki jogszabályok betartása mellett, a felek által meghatározott vételáron – a fordulónapon értékesíteni, azzal, hogy köteles biztosítani, hogy mind az átadott, mind az átvett készletekre vonatkozó, jogszabály szerinti adatszolgáltatás hiánytalanul megtörténjen.

(5) Ha a dohánytermék-kiskereskedelmi koncesszió jogosultjának elhalálozása esetén az örökös a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet nem kívánja folytatni, akkor a dohánybolt készletén lévő termékkészletet az örökös a Hatóság erre vonatkozó engedélyével értékesítheti dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személynek.

(6) A Hatóság az (5) bekezdés szerinti engedélyt annak adja meg, aki kérelmével egyidejűleg

• a) a termékkészlet vonatkozásában örökösi minőségét a hagyaték átszállását igazoló jogerős közokirattal igazolja,
• b) az örökölt termékkészletről részletes leltárt csatol, és
• c) az örökölt dohánytermékeket megvásárolni szándékozó dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személynek a dohánytermékek – az állami adó- és vámhatóság Jöt. 68. § (2) bekezdése szerinti előzetes engedélye alapján történő – beszerzésére irányuló szándéknyilatkozatát is benyújtja.

(7) Ha a dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyes felszámolásának elrendelése miatt a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsága megszűnt, a felszámoló a felszámolás alatt álló, volt dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyes vagyonához tartozó termékkészletet értékesítheti dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy részére. E törvény alkalmazásában az ilyen tevékenység nem minősül dohánytermék-nagykereskedelemnek és dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységnek sem.

4. CÍM — A dohány-kiskereskedelmi ellátó¶

15/A. § (1) A dohány-kiskereskedelmi ellátót szerződéskötési kötelezettség terheli minden olyan dohánytermék-nagykereskedővel, aki Magyarországon dohányterméket kíván értékesíteni. A dohány-kiskereskedelmi ellátó általános szerződési feltételt alkalmaz annak érdekében, hogy a dohánytermék-nagykereskedőkkel kötött szerződések feltételei azonosak, versenysemlegesek legyenek.

(2) Az ellátás folyamatos biztosítása érdekében a dohánytermék-nagykereskedő köteles a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére mindenkor akkora készletet biztosítani, illetve azt a dohány-kiskereskedelmi ellátónál mindenkor fenntartani, amely legalább 10%-kal meghaladja a dohánytermék-nagykereskedő által forgalmazott – a korábban nem forgalmazott termékek esetén a forgalmazni kívánt – dohánytermékek heti átlagos kiskereskedelmi értékesítési mennyiségét.

(3) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohányterméket az általa meghatározott egy vagy több raktárában köteles átvenni – ide nem értve a 15/B. § (8) bekezdés c) pontjában foglalt esetet – és ott szigorú felügyelet mellett raktározni; a dohánytermékek beszállításáról a dohánytermék-nagykereskedő köteles gondoskodni. A beszállított dohánytermék a dohánytermék-nagykereskedő tulajdonában marad mindaddig, amíg a dohánytermékre a dohány-kiskereskedelmi ellátóval az adásvételi szerződés – e törvény rendelkezéseivel összhangban – létre nem jön; a dohánytermék átvételekor a kárveszély a dohány-kiskereskedelmi ellátóra száll.

(4) A dohány-kiskereskedelmi ellátó az egyes dohánytermékekre vonatkozó adásvételi szerződést – a dohánytermék-nagykereskedő felé kiállított, elektronikus úton megtett nyilatkozattal, vagy a dohányterméknek a dohánytermék-kiskereskedő részére történő kiszállításhoz való összekészítésével – egyoldalúan hozza létre a dohánytermék-nagykereskedő és dohány-kiskereskedelmi ellátó között. Arról a tényről, hogy az adásvételi szerződés a dohányterméknek a kiszállításhoz való összekészítésével jött létre a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedőt haladéktalanul értesíteni köteles.

(5) A létrejött adásvételi szerződésekről és azok tartalmáról a dohány-kiskereskedelmi ellátó legkésőbb a naptári hónap végét követő tíz napon belül összesített jelentést készít a dohánytermék-nagykereskedő részére, melynek alapján a dohánytermék-nagykereskedő jogosult a dohánytermékek értékesítéséről a számlát – a kiskereskedelmi árrésre vonatkozó szabályok betartása mellett – a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé kiállítani. A dohány-kiskereskedelmi ellátó az általa a dohánytermék-nagykereskedőtől megvásárolt dohánytermékek után a fizetési kötelezettségét a számla kézhezvételét követő legfeljebb 20 napon belül köteles teljesíteni.

15/B. § (1) A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles olyan informatikai rendszert, vagy ügyfélszolgálatot működtetni, melynek útján a dohánytermék-kiskereskedők az általuk megvásárolni kívánt dohánytermékekre vonatkozó megrendeléseiket bármikor eljuttathatják. A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles a megrendeléseket azok beérkezésétől legkésőbb három napon belül visszaigazolni, a szállítási időpont megjelölésével. A visszaigazolással az adásvételi szerződés létrejön azzal, hogy amennyiben a visszaigazolás a megrendelt mennyiségnél kisebb mennyiségről szól, úgy a szerződés e mennyiségre jön létre. A felek eltérő megállapodásának hiányában a dohánytermék-kiskereskedő és a dohány-kiskereskedelmi ellátó közötti szerződéses feltételekre a dohány-kiskereskedelmi ellátó által közzétett általános szerződési feltételek az irányadók azzal, hogy az ettől eltérő megállapodás – kivéve, ha azt e törvény kifejezetten lehetővé teszi – nem tartalmazhat hátrányos megkülönböztetést a dohánytermék-kiskereskedőre nézve.

(2) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a visszaigazolt dohánytermékeket összekészíti, és legkésőbb a visszaigazolásban megjelölt időpontig a dohányboltokba kiszállítja. A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermékek átvételét követő legkésőbb 15 napon belül köteles a leszállított dohánytermékek ellenértékét megfizetni. A dohány-kiskereskedelmi ellátó jogosult arra, hogy azon dohánytermék-kiskereskedőt, akivel szemben legalább két már kiállított számla alapján még ki nem fizetett követelése áll fenn, dohánytermékkel ne szolgálja ki.

(3) A dohány-kiskereskedelmi ellátó jogosult a raktárain belül, illetve ahhoz kapcsolódóan olyan elkülönített helyiséget kijelölni, ahol a dohánytermék-kiskereskedő azonnal vásárolhat dohányterméket az ellenérték azonnali kiegyenlítése mellett, és a dohányterméket saját költségén elszállíthatja (a továbbiakban: C+C raktár).

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a 15/A. § (4) bekezdése rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy – erre vonatkozó elektronikus nyilatkozat hiányában – az adásvételi szerződés a dohánytermék-nagykereskedő és a dohány-kiskereskedelmi ellátó között akkor jön létre, amikor a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohányterméket a C+C raktárba betárolja. Arról a tényről, hogy az adásvételi szerződés a dohányterméknek a C+C raktárba történt betárolásával jött létre a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedőt haladéktalanul értesíteni köteles.

(5) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a tevékenysége során egyetlen dohányterméket sem részesíthet semmilyen megkülönböztetésben; a dohánytermék-kiskereskedő megrendelését nem bírálhatja felül vagy helyettesítheti más dohánytermékkel. Ha készlethiány miatt a dohányterméket nem lehet az e törvény által előírt határidőn belül kiszállítani, akkor a dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles a dohánytermék beszerzése céljából a dohánytermék-nagykereskedőt megkeresni, egyúttal a készlethiányról a dohánytermék-kiskereskedőt értesíteni. Ebben az esetben a készlethiánnyal érintett dohánytermék beérkezését követően a dohány-kiskereskedelmi ellátó ésszerű időn belül gondoskodik a dohánytermék kiszállításáról, feltéve, hogy a dohánytermék-kiskereskedő a készlethiánnyal érintett dohánytermékre a vásárlási szándékát fenntartja és azt a dohány-kiskereskedelmi ellátóval közli.

(6) A dohány-kiskereskedelmi ellátó a tevékenységét – a jogszabályok és a koncessziós szerződés keretei között – maga látja el, melyhez közreműködőt csak akkor vehet igénybe, ha ezt jogszabály, vagy a koncessziós szerződés lehetővé teszi.

(7) A dohány-kiskereskedelmi ellátó tevékenysége során a dohánytermék-nagykereskedőtől csak azon adatok szolgáltatását kérheti, amelyek a tevékenysége ellátásához elengedhetetlenül szükségesek. A dohánytermék-nagykereskedő olyan időben köteles a kért adatokat rendelkezésére bocsátani, hogy az a dohány-kiskereskedelmi ellátó folyamatos működését ne akadályozza, illetve korlátozza.

(8) A dohánykiskereskedelem-ellátással szervesen összefüggő tevékenységnek minősül

• a) a dohánykiskereskedelem-ellátás során a dohány-kiskereskedelmi ellátó által kezelt személyes adatnak nem minősülő adatoknak, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátó által üzemeltetett honlap felületeinek a dohány-kiskereskedelmi ellátó általi hasznosítása,
• b) a dohánytermék-nagykereskedők megbízásából végrehajtott, a dohánytermék-nagykereskedők és a dohánytermék-kiskereskedők között már fennálló jogviszonyok teljesítése érdekében végzett közreműködői tevékenység – így különösen a 15/C. § (2) bekezdés c) pontja szerinti polckép-szerződések végrehajtásának ellenőrzése –,
• c) a dohány-kiskereskedelmi ellátóval szerződéses viszonyban álló dohánytermék-nagykereskedők részére a dohánytermék ellátási lánc mentén a termékek dohány-kiskereskedelmi ellátó raktáraiba történő beszállítása, valamint a dohánytermék-nagykereskedők számára szállítmányozási, raktározási, raktárbérbeadási, raktárüzemeltetési, valamint kapcsolódó raktárlogisztikai és logisztikai adminisztrációs tevékenységek végzése,
• d) a Hatóság 10/C. § (2) bekezdése szerinti feladatainak ellátásában való közreműködés, továbbá
• e) a dohányboltban értékesíthető szerencsejáték termékek és kapcsolódó kiegészítő termékek rendelésfelvételével, illetve dohányboltba történő eljuttatásával kapcsolatos értékesítési és logisztikai tevékenység.

5. CÍM — A dohánytermékek értékesítésével összefüggő különös szabályok¶

15/C. § (1) A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységével közvetlen összefüggésben ajándékot, árengedményt, kedvezményt, térítést vagy egyéb juttatást csak akkor fogadhat el, ha azt e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály lehetővé teszi. A tilalomba ütközik az is, ha a törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által lehetővé nem tett ajándékot, árengedményt, kedvezményt, térítést vagy egyéb juttatást bármely személy a dohánytermék-kiskereskedőre tekintettel fogadja el.

(2) A dohánytermék-kiskereskedő a tevékenységével közvetlen összefüggésben kizárólag

• a) a kiskereskedelemben általában szokásos árrés vagy a kiskereskedelmi tevékenység végzésével általában összefüggő kedvezmény biztosítását,
• b) jogszabály által meghatározott kereskedelmi árrés biztosítását,
• c) a polckép-szerződés alapján a szerződéses szolgáltatás ellenértékeként nyújtott összeget

fogadhatja el.

15/D. § (1) A dohánytermék-kiskereskedő köteles az általa forgalmazott valamennyi dohánytermékből csomagolási egységenként – a szivarokat, az új dohánytermék-kategóriákat, valamint a füst nélküli dohánytermékeket kivéve – egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan megjeleníteni. Azonos csomagolási egységek a pultvonal felett csak egyetlen értékesítési csatornában, kizárólag egymás mögött helyezhetőek el; a többszörös megjelenítés a pultvonal felett tilos.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség sérelme nélkül az 1. § (1) bekezdés b), e), g) és i) pontjában meghatározott termékekből, valamint a dohányterméket kiegészítő termékekből, továbbá a szivarokból, az új dohánytermék-kategóriákból, valamint a füst nélküli dohánytermékekből csomagolási egységenként egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, továbbá a pultvonal alatt, illetve az elkülönített helyen belül meg lehet jeleníteni. A szivarok, a dohányterméket kiegészítő termékek – ide nem értve az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti terméket – kivételével az e bekezdésben meghatározott, csomagolási egységek a pultvonal felett csak egy értékesítési csatornában, kizárólag egymás mögött helyezhetőek el; a többszörös megjelenítés a pultvonal felett tilos. A szivarok és az ahhoz kapcsolódó dohányterméket kiegészítő termékek párásító szekrényben, vagy a dohánytermék értékesítési helyén kialakított párásított helyiségben is elhelyezhetőek.

(3) Az 1. § (1) bekezdés c), d), f) és h) pontjában meghatározott termékek kizárólag a pultvonal alatt, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott módon jeleníthetőek meg. Az (1) bekezdés sérelme nélkül dohánytermék a pultvonal alatt is megjeleníthető, ide nem értve az átlátszó pultban történő megjelenítést.

(4) Az e törvény által kötelezővé, illetve lehetővé tett megjelenítésen túl az 1. § (1) bekezdés c), d), f) és h) pontjában meghatározott termékek, továbbá az 1. § (1) bekezdés h) pontja szerinti termékekhez kapcsolódó, a dohánytermék-nagykereskedő által meghatározott, új dohánytermék-kategóriába tartozó legfeljebb három darab termék, valamint ezen bekezdés szerinti termék elnevezéséről szóló – összesen legfeljebb 20 x 20 cm nagyságú felületen feltüntetett – felirat

• a) egy legfeljebb 45 x 45 cm alapú, legfeljebb 60 cm magas, átlátszó térbeli testben a pulton elhelyezve, vagy
• b) az a) pont szerinti térbeli testben egy legfeljebb 90 cm magas, nem átlátszó talapzaton a vásárlók tartózkodására szolgáló fogyasztói térben

jeleníthető meg (a továbbiakban: megjelenítési eszköz). Egy dohánytermék-nagykereskedő egy dohánytermék-értékesítési helyen legfeljebb egy megjelenítési eszközt alkalmazhat.

(5) A pulton bármely termék, vagy annak képi megjelenítési formája egy, legfeljebb 30 x 30 cm alapú pénzvisszaadó-tálcába (a továbbiakban: pénzvisszaadó-tálca) belefoglalva is megjeleníthető azzal, hogy egy dohánytermék-értékesítési helyen pénztárgépenként egy pénzvisszaadó-tálca alkalmazható.

(6) Tilos a dohánytermék-értékesítési helyen belül

• a) az 1. § (1) bekezdése szerinti terméket megjelenésében imitáló, de nem működő vagy elfogyasztható tárgy (minta) elhelyezése;
• b) az 1. § (1) bekezdése szerinti termék árának az árjelzéstől eltérő feltüntetése, megjelenítése;
• c) az 1. § (1) bekezdése szerinti termék, a dohányterméket kiegészítő termék továbbá ezekre vonatkozóan bárhol, a termék elnevezésére, jellemzőire – az esetleges újdonságokra vagy más kedvező tulajdonságokra – közvetlenül vagy közvetetten utaló szöveg, kép vagy ábrázolási mód megjelenítése, kivéve az e törvény, továbbá az e törvény felhatalmazása alapján alkotott rendelet által kifejezetten megengedett megjelenítést.

(7) Ha a dohánytermék-nagykereskedő és a dohánytermék-kiskereskedő polckép-szerződés megkötéséről állapodik meg, akkor a polckép-szerződésnek tartalmaznia kell:

• a) a dohánytermék-kiskereskedő által nyújtott szolgáltatás meghatározását, azzal, hogy az kizárólag
• aa) az (1) és (2) bekezdés szerinti termékek megvilágítással, továbbá legfeljebb 6 cm szélességű – a zavartalan értékesítést lehetővé tevő – keret alkalmazásával történő kiemelése,
• ab) a (3) bekezdés szerinti termék (4) bekezdés szerinti megjelenítési eszközzel történő kiemelése,
• ac) önmagában az 1. § (1) bekezdése szerinti terméknek, továbbá a dohányterméket kiegészítő terméknek az e törvény által kötelezővé tett megjelenítésen túlmenő, a dohánytermék értékesítési helyiségében lévő bármely polcon az e törvény által lehetővé tett kihelyezése, illetve
• ad) a 15/G. § szerinti – külön jogszabály által lehetővé tett – termékbemutatás

lehet;

• b) a dohánytermék-kiskereskedő felmondási jogát, amelyet a polckép-szerződés határozott időtartamától függetlenül legalább 30 napos, valamint legfeljebb 90 napos felmondási idővel gyakorolhat,
• c) a dohánytermék-nagykereskedő felmondási jogát, amelyet kizárólag a dohánytermék-kiskereskedő súlyos, és felszólítás ellenére is fennálló szerződésszegése esetén gyakorolhat, valamint
• d) a dohánytermék-nagykereskedő által fizetendő ellenértéket, amely kizárólag pénzbeli szolgáltatásként egy összegben, vagy havi részletekben előre teljesíthető.

(8) A dohánytermék-kiskereskedő nem köthet olyan polckép-szerződést, és a polckép-szerződésben (vagy annak megkötésével összefüggésben) nem tehet olyan jognyilatkozatot (vállalást), amelynek alapján a dohánytermék-kiskereskedő kizárólag egy dohánytermék-nagykereskedő termékeit forgalmazza, vagy jogos ok nélkül egy dohánytermék-nagykereskedő egyetlen termékét sem forgalmazza, továbbá olyan helyzetet sem teremthet, amely a dohánytermék értékesítési helyén egyes dohánytermék-nagykereskedők termékeinek értékesítését – a többi piaci szereplő rovására súlyosan hátrányosan – lényeges mértékben előnyben részesíti.

(9) Tilos a polckép-szerződésben a koncessziós szerződéssel vagy a 10. § (1) bekezdése szerint a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személy kijelölési okiratával (a továbbiakban: kijelölési okirat) ellentétes kötelezettségvállalást tenni, továbbá egy vagy több polckép-szerződés megkötésével olyan helyzetet teremteni, amely a koncessziós szerződésben vagy kijelölési okiratban foglaltak megszegéséhez vezethet.

(10) A dohánytermék-kiskereskedő tevékenysége során az 1. § (1) bekezdése szerinti és dohányterméket kiegészítő terméket ellenérték nélkül nem adhat. Tilos az 1. § (1) bekezdésében felsorolt terméket más, akár az 1. § (1) bekezdésében felsorolt termékkel, akár dohányterméket kiegészítő termékkel együtt csomagoltan, sorsolásos, vagy más hasonló játékra való felhívás útján, vagy más fogyasztást ösztönző módon értékesíteni.

(11) Az e § rendelkezéseibe ütköző jogügylet semmis.

15/E. § (1) A dohánytermék-nagykereskedő a dohánytermék értékesítéséhez kapcsolódóan e törvényben meghatározott mértékű kiskereskedelmi árrést köteles biztosítani.

(2) A dohánytermék-nagykereskedő köteles – a cigaretta kivételével – minden olyan dohánytermékre, amelyet a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedőtől szerez be, a dohánytermék dohánytermék-kiskereskedő részére történő átadása napján érvényes – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának tizenöt százalékát elérő kiskereskedelmi árrést biztosítani. Ennek megfelelően a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátótól – a cigaretta kivételével – a dohánytermék után legfeljebb olyan árat követelhet, amely nem nagyobb a dohánytermék dohánytermék-kiskereskedő részére történő átadása napján érvényes – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának 0,85-szoros szorzatával kiszámolt összegnél.

(3) A (2) bekezdés rendelkezéseit cigaretta esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke a cigaretta dohánytermék-kiskereskedő részére történő átadása napján érvényes – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának tizenhárom százaléka.

(4) A dohány-kiskereskedelmi ellátó köteles – a cigaretta kivételével – minden olyan dohánytermékre, amelyet a dohánytermék-kiskereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátótól szerez be, a dohánytermék dohánytermék-kiskereskedő részére történő átadása napján érvényes – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának legalább tíz, legfeljebb tizenhárom százalékát elérő kiskereskedelmi árrést biztosítani. A kiskereskedelmi árrés mértékét a dohánytermék-ellátó az általános szerződési feltételeiben sávosan határozza meg; a sávok alapján nyújtott kereskedelmi árrés kizárólag a dohánytermék-kiskereskedő által az adott időszakban a dohány-kiskereskedelmi ellátótól vásárolt dohánytermékek összértékétől tehető – fordítottan arányosan – függővé.

(5) A (4) bekezdés rendelkezéseit cigaretta esetében is megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a dohánytermék-kiskereskedő részére biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke a cigaretta dohánytermék-kiskereskedő részére történő átadása napján érvényes – adókkal nem csökkentett – kiskereskedelmi eladási árának legalább tíz, legfeljebb tizenegy és fél százaléka.

(6) Semmis az a megállapodás, amely arra irányul, vagy azt eredményezi, hogy az e törvény alapján biztosítandó kiskereskedelmi árrés mértéke ne érje el a (2)–(5) bekezdésben írt mértéket, vagy azt ne pénzben, hanem egyéb közvetlen vagy közvetett juttatásban, kedvezményben biztosítsák.

(7) A legkisebb kiskereskedelmi árrésre vonatkozó rendelkezéseket akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a dohánytermék értékesítésére a 11. §-ban meghatározottak szerint kerül sor.

(8) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően a dohány-kiskereskedelmi ellátó a dohánytermék-nagykereskedők számára a dohány-kiskereskedelmi ellátó által a tárgyévben értékesített dohánytermékek kiskereskedelmi eladási áron számolt összértéke és az egyes dohánytermék-nagykereskedők dohánytermékeinek ebből való részesedése alapján a dohány-kiskereskedelmi ellátó által alkalmazott általános szerződési feltételek keretein belül, valamennyi szerződött dohánytermék-nagykereskedőre kiterjedően, versenysemleges módon pénzbeli visszatérítést adhat. A visszatérítés mértéke nem haladhatja meg a dohány-kiskereskedelmi ellátó tárgyévre vonatkozó, a számvitelről szóló törvény alapján meghatározott adózott eredménye összegét.

15/F. §¶

15/G. § (1) Az új dohánytermék-kategóriák, valamint az 1. § (1) bekezdés d)–i) pontjában meghatározott termékek forgalmazására, illetve e termékek bemutatására és ismertetésére jogszabály – az 1. § (2) bekezdésére figyelemmel – a 15/C. és 15/D. §-ban foglaltakat kiegészítő szabályokat állapíthat meg.

(2) Az új dohánytermék-kategóriákat, valamint az 1. § (1) bekezdés d)–i) pontja szerinti termékeket forgalmazó dohánytermék-nagykereskedő az (1) bekezdés szerinti termékbemutatást és ismertetést a Kormány új dohánytermék-kategóriák, valamint az 1. § (1) bekezdés d)–i) pontja szerinti termékek forgalmazására, illetve e termékek bemutatására és ismertetésére vonatkozó különös szabályokról szóló rendeletében foglaltak szerint köteles a Hatósághoz bejelenteni.

5/A. CÍM — Nyilvántartás-vezetés és adatszolgáltatás¶

15/H. § A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy a készletéről, illetve annak forgalmáról a Hatóság elnökének a nyilvántartás-vezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározottak szerint – személyes adatot nem tartalmazó adattartalommal – nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat.

15/I. § (1) A 15/H. § szerinti adatszolgáltatás egységes teljesítése érdekében a Hatóság a termékregisztrátorokról hatósági nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

• a) a termékregisztrátor
• aa) nevét,
• ab) székhelyét,
• ac) kapcsolattartásra megjelölt elektronikus levelezési címét, és
• ad) adószámát, valamint
• b) a termékregisztrátor képviseletében eljáró, a nyilvántartási kötelezettség teljesítését szolgáló termékregisztrációs portál használatához jogosultsággal rendelkező személy
• ba) nevét,
• bb) a Hatóság által biztosított felhasználó nevét, és
• bc) telefonszámát.

(3)

(4) A termékregisztrátor az első érintett termék nyilvántartásba vétele előtt legalább 15 nappal a termékregisztrációs portál használatához – a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti felhasználónév kivételével – a (2) bekezdés szerinti adatok megadásával kéri a Hatóságnál a nyilvántartásba vételét.

(5) A (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti felhasználónév kivételével a (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást a termékregisztrátor a változást követő 8 napon belül bejelenti a Hatóság részére.

15/J. § (1) A Hatóság a 15/H. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett termékekről – az érintett termékekre vonatkozó nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségnek a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek általi egységes teljesítése érdekében – a Hatóság elnökének a nyilvántartás-vezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározottak szerint, a termékregisztrátor adatszolgáltatása alapján – személyes adatot nem tartalmazó adattartalommal – hatósági nyilvántartást vezet.

(2) Az érintett termékeket a Hatóság hatósági azonosító számmal látja el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

• a) a termékregisztrátor azonosításához szükséges adatokat,
• b) a bejelentett termék – nyilvántartásba vételekor kapott – hatósági azonosító számát,
• c) a bejelentett termék nyilvántartásba vételének időpontját,
• d) a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

15/K. § (1) A Hatóság a 15/H. § szerinti adatszolgáltatás keretében beérkezett adatokat kezeli, feldolgozza, a hatósági eljárásokban és a hatósági ellenőrzések során felhasználja, illetve azokból elemzést, összesítést készít. A Hatóság a dohánytermék-kiskereskedő forgalmi adatait, az adatszolgáltató neve és a dohánybolt címe szerint, a Hatóság elnökének a nyilvántartás-vezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározott adattartalommal és rendszerességgel az állami adó- és vámhatóság részére kockázatelemzési és bűnmegelőzési célból elektronikus úton átadja.

(2) A Hatóság a 15/H. § szerinti forgalmi adatokat és az azokból készült elemzéseket, kimutatásokat, illetve összesítéseket a termékregisztrátor részére egyedi szerződés alapján ellenérték fejében átadhatja. A Hatóság a fizetendő ellenértéket a termékregisztrátornak a 15/H. § szerinti adatszolgáltatás alapulvételével megállapított piaci részesedésére figyelemmel határozza meg.

(3) A 15/H. § szerinti forgalmi adatokat és az azokból készült elemzéseket, kimutatásokat, illetve összesítéseket a termékregisztrátor által forgalmazott termékek vonatkozásában az utolsó lezárt adatszolgáltatási naptól – a többi termékregisztrátor által forgalmazott termék vonatkozásában 42 nap késleltetéssel – legfeljebb két évre visszamenőleg adja át a Hatóság a vele szerződő termékregisztrátornak.

(4) A Hatóság a hozzá beérkezett adatokból készült elemzéseket, kimutatásokat és összesítéseket, továbbá a Hatóság elnökének a nyilvántartás-vezetésről és adatszolgáltatásról szóló rendeletében meghatározottak szerint végzett terméknyilvántartásba vétel során keletkező adatokat a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére egyedi szerződés alapján továbbíthatja.

6. CÍM — A fiatalkorúak különös védelme¶

16. § (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása során fiatalkorú az 1. § (1) bekezdésében meghatározott termékhez nem juthat, részére ilyen terméket értékesíteni, illetve őt kiszolgálni tilos.

(2) Ha a dohánytermék-kiskereskedőben annak gyanúja merül fel, hogy a dohánytermék értékesítési helyére (dohányboltba, elkülönített helyre) fiatalkorú személy lépett be, illetve az 1. § (1) bekezdésében meghatározott terméket fiatalkorú kívánja megvásárolni, a dohánytermék-kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni.

(3) Ha a fogyasztó az életkorát a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolja, vagy bebizonyosodik, hogy a fogyasztó fiatalkorú, részére semmilyen termék nem értékesíthető, és azonnal fel kell szólítani őt arra, hogy a dohánytermék értékesítési helyét hagyja el.

(4) Ameddig a (3) bekezdés rendelkezései szerint felszólított fogyasztó a dohánytermék értékesítési helyét nem hagyja el, a dohánytermék értékesítése, illetve a dohányboltban más termék értékesítése sem folytatható még az arra jogosult fogyasztó részére sem.

(5) Ha a (3) bekezdés rendelkezései szerint felszólított fogyasztó a felhívás ellenére nem hagyja el a dohánytermék értékesítésének helyét, a dohánytermék-kiskereskedő a rendőrség intézkedését kérheti.

(6) A dohánytermék-kiskereskedő köteles az 1. § (1) bekezdésében meghatározott termék értékesítését megtagadni abban az esetben is, ha annak gyanúja merül fel benne, hogy a nem fiatalkorú fogyasztó az 1. § (1) bekezdésében meghatározott terméket fiatalkorú részére történő továbbadás céljából kívánja megvásárolni.

(7) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személlyel szemben az e §-ban szabályozott rendelkezések be nem tartásáért a Hatóság bírságot szabhat ki, továbbá vele szemben az e törvényben meghatározott más jogkövetkezmény alkalmazandó azzal, hogy az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése esetén bírság kiszabása kötelező.

16/A. § A dohánytermék-kiskereskedő a fogyasztó kérdésére köteles a dohányzás ártalmaival összefüggésben az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást, tájékoztatást megadni és a Hatóság által a 10/C. §-ban foglalt feladatainak ellátása kapcsán megküldött aktuális tájékoztatót – a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés egyes szabályairól szóló rendeletében meghatározott módon – a dohányboltban, valamint az elkülönített helyen kihelyezni, vagy elektronikus eszköz útján megjeleníteni.

7. CÍM — A dohánytermékek árusításával feljogosított személyekre vonatkozó különös rendelkezések¶

16/B. § (1) A III. Fejezet 3–6. címében, valamint a a 17., 18., 20. és 22. §-ban foglalt rendelkezéseket a dohánytermékek árusítására kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által feljogosított személyre is alkalmazni kell.

(2) Ha a feljogosított személy a dohánytermékek értékesítésére munkavállalót, illetve megbízottat alkalmaz, akkor biztosítania kell és felel azért, hogy a munkavállaló, illetve a megbízott a kijelölési okiratban foglaltaknak megfelelően járjon el.

IV. Fejezet — A DOHÁNYTERMÉK-KISKERESKEDELEM FELÜGYELETE ÉS ELLENŐRZÉSE¶

17. § (1) A Hatóság a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletét látja el, eljár a jogosulatlan dohánytermék kiskereskedelmet folytatókkal szemben, tevékenységének célja a dohánytermék-kiskereskedelmi piac zavartalan és eredményes működésének, a fiatalkorúak védelmének, továbbá a dohánytermék-kiskereskedelemmel szembeni bizalom erősítésének érdekében a dohánytermék-kiskereskedelmi piac folyamatos felügyelete.

(2) Az 1. § (2) bekezdése, a 12. §, a 16. §, a 16/A. §, valamint a dohányboltban forgalmazható termékek láthatóságának korlátozására vonatkozó, a 3. § (1) bekezdés 8. pontjában, továbbá a 15/D. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősül.

(3)

18. § (1) A Hatóság dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben – az e törvényben valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvényben meghatározott eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint jár el.

(2)

(3)

(4) A dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyezési ügyeket elektronikus úton kell intézni.

19. § (1) A Hatóság a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásának engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról, a kérelemnek a Hatósághoz történt beérkezésétől számított 30 napon belül dönt. A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezési kérelem elbírálása során sommás eljárásnak nincs helye. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legkorábban az engedély lejárata előtt 100 nappal nyújtható be.

(2) A Hatóság a törvényben felsorolt feladatai ellátása érdekében jogosult a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy személyes adatainak kezelésére és feldolgozására. A Hatóság a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy személyes adatait a koncessziós szerződés vagy a 10. § (1) bekezdése szerinti külön feljogosítás megszűnését követő öt évig kezeli.

20. § (1) A Hatóság a dohánytermék-kiskereskedőkről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

• a) a dohánytermék-kiskereskedő
• aa) nevét vagy cégnevét,
• ab) cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,
• ac) székhelyét,
• ad) adószámát,
• ae) kapcsolattartásra szolgáló telefonszámát és e-mail címét,
• b) a dohánybolt vagy elkülönített hely
• ba) címét,
• bb) dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyének számát,
• bc) dohánytermék-kiskereskedelmi engedélye érvényességének kezdetét és végét, valamint
• c) a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(2) A Hatóság a 10. § (1) bekezdése szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

• a) a feljogosított személy
• aa) nevét vagy cégnevét,
• ab) cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,
• ac) székhelyét,
• ad) adószámát,
• ae) kapcsolattartásra szolgáló telefonszámát és e-mail címét,
• b) a dohánytermék értékesítési hely
• ba) címét,
• bb) létesítésének alapját képező kijelölési okirat számát, érvényességének kezdetét és végét,
• c) a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontjában meghatározott adatok tekintetében, a (2) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.

(4) A Hatóság az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokat, valamint a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat hivatalos honlapján közzéteszi.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja a dohánytermék-kiskereskedőre és a 10. § (1) bekezdése szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyekre vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a Hatóság hatósági és ellenőrzési feladatainak ellátása.

(6) A 10. § (1) bekezdése szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személy a (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti a Hatóság részére.

(7) A Hatóság

• a) a dohánytermék-kiskereskedő (1) bekezdés szerinti adatait a koncessziós szerződés megszűnését követő,
• b) a 10. § (1) bekezdése szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személy (2) bekezdés szerinti adatait a 10. § (1) bekezdése szerinti külön feljogosítás megszűnését követő

öt év elteltével törli a nyilvántartásból.

(8) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat a Hatóság elnökének rendelete határozza meg.

21. § (1) A Hatóság vezetője és helyettesei, közeli hozzátartozói valamint dohánytermék-kiskereskedelem tárgyában felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet nem végezhetnek.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személy a hatóságnál fennálló foglalkoztatási jogviszonyának megszűnését követő két évig dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet nem folytathat, mely tilalom alól a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv – különös méltánylást érdemlő esetben – felmentést adhat.

22. § (1) A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató személyt a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerinti esetekben az ott írt mértékű bírság megfizetésére kötelezi.

(2) A bírság összege a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személlyel szemben – a (2a) bekezdésben foglalt eltéréssel – 150 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy

• a) az engedélyben vagy a kijelölési okiratban foglaltaktól eltér, továbbá ha az 1. § (1) bekezdésében felsorolt termékek üzletszerű értékesítésére vonatkozó vagy a Hatóság elnökének a kizárólag dohányboltban forgalmazható termékeken kívül dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti jogszabályi rendelkezéseket megsérti,
• b) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,
• c) a számára előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségnek nem tesz eleget vagy hamis adatot közöl, vagy
• d) a fiatalkorúak különös védelmére vonatkozó, a 16. §-ban foglalt szabályokat megsérti.
• e) a 13. § (4a) bekezdése szerinti kötelező szakmai képzést nem teljesíti.

(2a) A 16. § (1) bekezdésében foglaltak első alkalommal történő megsértése esetén a (2) bekezdés d) pontja szerinti bírság mértéke legalább egymillió forint, minden további, 16. § (1) bekezdésében foglaltak megszegésére alapított jogsértés esetén a bírság mértéke az előző bírság mértékének legalább 150%-a, de legfeljebb 10 millió forint.

(3) A jogosulatlan dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységet folyató személyt a Hatóság

• a) természetes személy esetében 1 millió forinttól 50 millió forintig,
• b) gazdasági társaság esetében – ideértve az egyéni vállalkozót is – 5 millió forinttól 500 millió forintig

terjedő bírsággal sújtja.

(3a) Ha a Hatóság azt állapítja meg, hogy a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet kiskorú folytatja, úgy – a (3) bekezdés a) pontjától eltérően – bírság kiszabására nem kerül sor, és a Hatóság erről a gyámhatóságot értesíti.

(4) A bírság együttesen, illetve a 23. §, a 23/C. § és a 23/E. § (1) bekezdésének rendelkezései szerinti döntés mellett is kiszabható.

(5) Az e törvény szerinti bírságot a kötelezett a döntés véglegessé válásától számított 15 napon belül köteles megfizetni a Hatóság számlájára. A bírság megfizetésének módjára az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendeletnek az adófizetésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

23. § (1) A Hatóság – a körülmények mérlegelését követően – a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt visszavonhatja, ha

• a) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye;
• b) a dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabályokat legalább három alkalommal olyan súlyosan megsértette, hogy az a tevékenysége folytatását nem teszi lehetővé, feltéve, hogy a jogsértés tényéről a Hatóság végleges határozatot hozott, és e jogkövetkezmény alkalmazásának lehetőségére őt a Hatóság előzetesen figyelmeztette;
• c) a dohánytermék-kiskereskedő 1 éven belül legalább három különböző alkalommal a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabályokat megsértette, feltéve, hogy a jogsértés tényéről a Hatóság végleges határozatot hozott, és az első jogsértést követő 365 napon belül a harmadik jogsértés is megvalósul, függetlenül attól, hogy a jogsértések tényét a Hatóság mikor állapítja meg, illetve határozata mikor válik véglegessé;
• d) a dohánytermék-kiskereskedő a Hatóság felhívása ellenére sem közli a tevékenységével összefüggő adatokat;
• e) a dohánytermék-kiskereskedő az e törvényben meghatározott, a tisztességes piaci verseny körülményeit biztosító értékesítési követelményeket legalább két alkalommal megszegi.
• f) a dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet engedély nélkül szünetelteti;

(2) A Hatóság – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt visszavonja, ha

• a) a dohánytermék-kiskereskedő 1 éven belül legalább három alkalommal e törvénynek a fiatalkorúak különös védelmére vonatkozó szabályait megsértette, feltéve, hogy a jogsértés tényéről a Hatóság végleges határozatot hozott, és az első jogsértést követő 365 napon belül a harmadik jogsértés is megvalósul, függetlenül attól, hogy a jogsértések tényét a Hatóság mikor állapítja meg, illetve határozata mikor válik véglegessé;
• b) a dohánytermék-kiskereskedő által üzemeltetett dohányboltban a dohányáruk reklámozásának tilalmára vonatkozó szabályokat 1 éven belül legalább három különböző alkalommal megsértették, feltéve, hogy a jogsértés tényéről a Hatóság végleges határozatot hozott, és az első jogsértést követő 365 napon belül a harmadik jogsértés is megvalósul, függetlenül attól, hogy a jogsértések tényét a Hatóság mikor állapítja meg, illetve határozata mikor válik véglegessé;
• c)
• d) a dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az engedély közlésétől számított 90 napon belül nem kezdi meg;
• e) a dohánytermék-kiskereskedő tevékenységét az engedélyben foglalt telephelytől eltérő helyen is folytatja – ide nem értve a 11. § (3) bekezdésében foglaltakat –;
• f)
• g) a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnt.

(3) Ha a dohánytermék-nagykereskedő, illetve más személy közvetve vagy közvetlenül e törvény által tiltott ajándékot, árengedményt vagy juttatást nyújt a dohánytermék-kiskereskedőnek vagy rá tekintettel másnak, az ajándékot, árengedményt, illetve juttatást nyújtót, továbbá azt, akinek érdekében ezen előnyök bármelyikét nyújtják, a Hatóság 300 ezer forinttól

• a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig,
• b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig

terjedő bírsággal sújtja.

(4) Ha a dohánytermék-nagykereskedő (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: vállalkozás) a 15/G. § (2) bekezdése szerinti bejelentést elmulasztja, vagy a 15/G. § (1) bekezdése szerinti termékbemutatást és ismertetést a bejelentésében foglaltaktól eltérően folytatja, a Hatóság 300 ezer forinttól

• a) az Szt. hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve ha a jogsértéssel érintett termék a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okoz, legfeljebb 2 milliárd forintig,
• b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve ha a jogsértéssel érintett termék a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okoz, a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig

terjedő bírsággal sújtja.

23/A. § (1) Ha a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé az e törvény által előírt – így különösen a dohánytermékek kiszolgálására vonatkozó – kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a dohánytermék-kiskereskedőnek e törvénytől eltérően közvetlenül dohányterméket értékesít, akkor őt a Hatóság 30 ezer forinttól

• a) az Szt. hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig,
• b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig

terjedő bírsággal sújtja.

(2) Ha a dohánytermék-kiskereskedő a dohányterméket nem az e törvényben előírt módon szerzi be, akkor őt a Hatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújtja.

23/B. § A Hatóság a 17. § (1) bekezdése szerinti céljával összefüggésben a dohánytermék-kiskereskedelmi piac folyamatos és teljes körű hatósági felügyeletéhez a 10. § (1) bekezdés alapján kijelölt személyek listáját, illetve a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott – személyes adatnak nem minősülő – további adatokat a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott módon és rendszerességgel továbbítja az állami adó- és vámhatóság részére.

23/C. § (1) Ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy a fiatalkorúak különös védelmére vonatkozó, a 16. § (1) bekezdésben meghatározott rendelkezést ismételten megsérti, de a 23. § (2) bekezdés a) pontja alkalmazásának nincs helye, a Hatóság elrendeli a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes, 30 napra történő bezárását.

(2) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző legkésőbb az (1) bekezdés szerinti intézkedés kezdőnapján köteles a dohánytermék értékesítési helyet bezárni és annak valamennyi bejáratán jól láthatóan feltüntetni a zárvatartást megalapozó jogsértést, a zárvatartás időtartamát, és azt, hogy az üzletet a Hatóság záratta be.

23/D. § (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) a bírság megfizetésére kötelezett (a továbbiakban e § alkalmazásában: kérelmező) kérelmére az e törvény alapján kiszabott közigazgatási bírságra engedélyezhető.

(2) Természetes személy kérelmező részére fizetési könnyítés engedélyezhető, ha igazolja vagy valószínűsíti, hogy a bírság azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent. Egyéb kérelmező részére fizetési könnyítés akkor engedélyezhető, ha igazolja, hogy a bírság azonnali vagy egyösszegű megfizetése a gazdasági tevékenységét ellehetetlenítené, amely esetben a Hatóság különösen a kérelmező gazdasági tevékenységének eredményességét vizsgálja az elmúlt két év alapján a bevallási és mérlegadatok figyelembevételével.

(3) Fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség átmeneti jellegű és a bírság későbbi megfizetése valószínűsíthető.

(4) A Hatóság a fizetési könnyítést engedélyező határozatában a fizetési könnyítést feltételhez kötheti.

(5) A fizetési könnyítést engedélyező határozat rendelkező részében fel kell hívni a kérelmező figyelmét arra, hogy ha a fizetési könnyítés feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a fizetési könnyítés érvényét veszti és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.

(6) A fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása esetén a következő késedelmi pótlékot kell felszámítani:

• a) a kérelem teljesítése esetén késedelmi pótlékot a bírsághatározat teljesítési határidejének lejártától a fizetési könnyítés engedélyezéséig,
• b) a kérelem elutasítása esetén késedelmi pótlékot a bírsághatározat teljesítési határidejének lejártától a teljesítésig

az általános szabályok szerint, azzal, hogy az a) pont alkalmazásakor a határozatban is közölni kell a késedelmi pótlék felszámítására vonatkozó a) pont szerinti adatot.

(7) A természetes személy kérelmezővel szemben végleges határozattal kiszabott közigazgatási bírságot a Hatóság kérelemre mérsékelheti, ha annak megfizetése a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A Hatóság a mérséklést – a kérelmező teljesítőképességéhez mérten – a bírságösszeg meghatározott részének megfizetéséhez köti.

(8) A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének mérlegelésekor vizsgálandó a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzete.

23/E. § (1) A Hatóság elrendeli a hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet valósít meg.

(2) A hozzáférhetetlenné tétel kiterjed valamennyi olyan elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozására, amelyet az (1) bekezdés szerinti jogellenes tevékenységet megvalósító azonos tartalommal tesznek hozzáférhetővé vagy közzé. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét a Hatóság határozatlan időre rendeli el. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozat azonnal végrehajtható.

(3) Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a Hatóság honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap.

(4) Ha a Hatóság hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenység megvalósulását észleli és a jogsértő tevékenység folytatásának megszakítása érdekében az szükséges, a hatósági eljárás befejezéséig hatósági intézkedésként végzésben az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendeli el. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzést a Hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a Hatóság honlapján közzétenni. A végzés közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap. A végzés annak a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzővel való közlésére tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(5) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés közigazgatási perben támadható meg.

(6) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés hatályát veszti az eljárást befejező döntés véglegessé válásával.

23/F. § (1) A Hatóság 23/E. § (1) és (4) bekezdése szerinti döntésének kötelezettje – annak a döntésben történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(2) A hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

(3) A Hatóság 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely a 23/E. § és az e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A közigazgatási bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.

(4) A Hatóságot, az NMHH-t és az elektronikus hírközlési szolgáltatót nem terheli felelősség azért a kárért, amely abból származik, hogy a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat a 23/E. §-ban foglaltak mellett olyan egyéb tartalmat is magában foglal, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során.

23/G. § A Hatóság az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más, a 23/E. § (1) bekezdése szerinti eljárásában felhasználhatja.

23/H. § (1) A Hatóság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét megszünteti, ha

• a) az eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény,
• b) az eljárás okafogyottá vált, vagy
• c) a rendelkezés elektronikus hírközlési szolgáltatók általi végrehajtása a megadott adattartalommal kétséges lehet.

(2) A megszüntető döntésre a 23/E. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

23/I. § Ha a hatóság a 23/E. § (1) bekezdése alapján elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét rendelte el és a határozat véglegessé válását követően megállapítja, hogy a határozatban foglalt elektronikus adat közzétételével megvalósult jogellenes tevékenység a jogellenesség megállapítása szempontjából azonos tartalommal más elektronikus adat (így különösen más IP-cím, más domain vagy aldomain) hozzáférhetővé tételével vagy közzétételével is megvalósul, akkor ismételt hatósági eljárás és – a 23/E. § (1) bekezdése szerinti – döntéshozatal mellőzésével a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok megküldésével elektronikus úton, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján értesíti az NMHH-t (a továbbiakban: egyszerűsített utánkövetés), amely ezen adatokat kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal. Az egyszerűsített utánkövetésre tekintettel megküldött, a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok szerinti elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus hírközlési szolgáltatók a kapcsolódó, 23/E. § (1) bekezdése szerint hozott határozat végrehajthatósága fennállásáig kötelesek biztosítani.

V. Fejezet — HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK¶

24. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Az 1–2. §, a 11–12. §, a 14–17. §, a 22–23. § és a 25. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

(3)

(4) Az e törvény alapján kiadott engedélyek érvényességének legkorábbi kezdőnapja 2013. július 1. lehet.

(5) A (3) bekezdés 2013. július 1-jén hatályát veszti.

(6)

(7) Azok a kiskereskedők, akik a 2. § hatálybalépését megelőzően dohánytermékek értékesítésére jogosultak voltak, a 2. § hatálybalépését követően dohányterméket a dohánytermék-nagykereskedőktől már nem vásárolhatnak, és a meglévő dohánytermék-készletük értékesítését legfeljebb a 2. § hatálybalépését követő 15 napig folytathatják. A dohánytermék-nagykereskedő köteles az általa értékesített és az e bekezdés rendelkezései miatt a kiskereskedőknél megmaradt – sértetlen csomagolású – dohánytermékeket a kiskereskedő kérelmére 30 napon belül azon az áron visszavásárolni, amelyen a dohánytermék a kiskereskedő részére értékesítésre került.

24/A. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosításáról szóló 2014. évi XCVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 22. § (2) bekezdésében és 23. § (1) bekezdésében foglaltakat a hivatkozott rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő vámhatósági ügyekben nem lehet alkalmazni.

(2) A Módtv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdésében foglaltakat a Módtv. hatálybalépését követően indult pályázati eljárásokban kell alkalmazni. Ha egy településen a gyakorolható dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságok száma e törvény rendelkezései értelmében csökkent, a korábban átengedett jogosultságok tovább gyakorolhatók azzal, hogy bármelyik dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlásának megszűnését követően e településen nem lehet új pályázatot kiírni addig, amíg az a Módtv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak meg nem felel.

(3) A Módtv.-vel megállapított 6. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően, ha a településen legalább két jogosultságot már gyakorolnak és ameddig ezt a forgalmi adatok indokolják, a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv dönthet úgy, hogy a településen nem ír ki pályázatot valamennyi jogosultság átengedésére.

(4) A Módtv.-vel megállapított 11. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat a Módtv. hatálybalépését követően indult pályázati eljárások alapján megkötött koncessziós szerződések esetén kell alkalmazni.

(5) A dohányzás visszaszorításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 24/F. §-ban foglaltakat a Módtv.2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(6) A Módtv.2.-vel megállapított 15. § (3) bekezdésében foglaltakat 2017. január 31. napjáig azon dohánytermék-kiskereskedelmet folytató is alkalmazhatja, akinek a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultsága a Módtv.2. hatálybalépését megelőzően szűnt meg, és ezt követően árukészlete maradt fent.

(7) A Módtv.2.-vel megállapított 15/E. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakat a kiskereskedelmi eladási árat is feltüntető adójegyet tartalmazó dohánytermékek esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az árrés megállapításának alapja az adójegyen szereplő kiskereskedelmi eladási ár.

(8) E törvénynek a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.) megállapított 6. § (2) bekezdésében foglaltakat a Módtv.3. hatálybalépését követően megkötött koncessziós szerződésekre kell alkalmazni. A Módtv.3. hatálybalépését megelőzően megkötött, és a Módtv.3.-mal megállapított 6. § (2) bekezdésének meg nem felelő koncessziós szerződések a hatályuk egyéb okból történő megszűnéséig fennmaradnak, de a korábban jogosultságot szerző személlyel történő újabb koncessziós szerződés megkötésére már a Módtv.3.-mal megállapított rendelkezéseket alkalmazni kell.

(9) Az a gazdasági társaság, amelyik nem felel meg a Módtv.3.-mal megállapított 8. § (4) bekezdésében foglaltaknak, köteles 2020. június 30. napjáig annak megfelelni, ellenkező esetben az e társasággal kötött koncessziós szerződés 2020. július 1. napján megszűnik.

(10) E törvénynek a Módtv.3.-mal megállapított 11. § (1) bekezdésétől eltérően mindazok, akik a Módtv.3. hatálybalépését megelőző napon jogszerűen forgalmaztak az 1. § (1) bekezdés e), g) és h) pontjában meghatározott termékeket, de a Módtv.3. hatálybalépését követően erre a továbbiakban nem jogosultak, a még készleten lévő termékeiket a Módtv.3. hatálybalépésétől számított 120 napig tovább forgalmazhatják azzal, hogy a Módtv.3. hatálybalépését követően már új termékeket nem szerezhetnek be.

(11) A 15/E. § (8) bekezdésének, valamint – ezzel összefüggésben – a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység végzése céljából megkötött koncessziós szerződés alapján fizetendő koncessziós díj legkisebb mértékéről szóló jogszabályoknak a Módtv.3. hatályba lépését követő alkalmazása során a dohányterméknek a Módtv.3-mal megállapított fogalmát kell figyelembe venni.

(12) E törvénynek a Módtv.3.-mal megállapított 23. §-át a Módtv.3. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(13) E törvénynek a Módtv.3.-mal megállapított 10/B. § (5) bekezdése alapján előírt fizetési kötelezettséget első alkalommal 2022. március 31-ig, a jogviszony 2021. évközi megszűnése esetén a megszűnést követő negyedév végéig kell a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv felhívására teljesíteni.

(14) E törvénynek az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.5.) megállapított 11. § (1) bekezdésétől eltérően mindazok, akik a Módtv.5. 41. § 4. pontjának hatálybalépését megelőző napon jogszerűen forgalmaztak az 1. § (1) bekezdés i) pontja szerinti terméket, de a Módtv.5. 41. § 4. pontjának hatálybalépését követően erre a továbbiakban nem jogosultak, a még készleten lévő termékeiket a Módtv.5. 41. § 4. pontjának hatálybalépésétől számított 150 napig tovább forgalmazhatják azzal, hogy a Módtv.5. 41. § 4. pontjának hatálybalépését követően új terméket már nem szerezhetnek be.

(15) Azokat a termékregisztrátorokat, akik az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló 2023. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.6.) hatálybalépését megelőzően a termékregisztrációs portálhoz hozzáféréssel rendelkeztek, a Módtv.6. hatálybalépését megelőzően a termékregisztráció során önként megadott adataikkal a Hatóság hivatalból nyilvántartásba veszi.

(16) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi CX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.7.) megállapított 15/D. §-nak meg nem felelő polckép-szerződés a szerződésben meghatározott időtartam lejártáig, de legfeljebb 2024. június 30. napjáig maradhat hatályban azzal, hogy annak bármely módosítása esetén a Módtv.7.-tel megállapított 15/D. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(17) E törvénynek a Módtv.7.-tel megállapított 11. § (5) bekezdésének hatálybalépése előtt beszerzett, a Hatóság elnökének a dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti termék korlátlan ideig forgalmazható.

(18) E törvénynek a Módtv.7.-tel megállapított 7. § (3a) bekezdését a Módtv.7. hatálybalépését követően kiírt bármely pályázat során alkalmazni kell.

(19) E törvénynek a Módtv.7.-tel megállapított 23/C. §-a alkalmazása szempontjából első jogsértésnek a Módtv.7.-tel megállapított 23/C. § hatálybalépését követően első alkalommal megállapított jogsértést kell tekinteni.

24/B. § (1)

(2) A dohánytermék-kiskereskedőkre vonatkozó, a 4. § (2) bekezdésében, a 23. § (3) bekezdésében, valamint a 23/A. §-ban foglalt rendelkezéseket a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultság gyakorlására – a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv útján – külön feljogosított személyekre is megfelelően alkalmazni kell.

24/C. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

• a) a 4/A. § (1) bekezdése szerinti esetben a dohánykiskereskedelem-ellátási feladatokat ellátó gazdasági társaság alapításáért felelős minisztert,
• b) a koncessziós díj beszedésével kapcsolatos 10/B. § (1)–(3) bekezdése szerinti feladatok ellátásáért felelős minisztert,
• c) az új dohánytermék-kategóriák, valamint az 1. § (1) bekezdés d)–i) pontjában meghatározott termékek forgalmazására, illetve e termékek bemutatására és ismertetésére vonatkozó különös szabályokat,
• d)
• e) a koncessziós szerződés módosítására vonatkozó eljárási szabályokat a dohányboltok nyitvatartási ideje tekintetében
• f) a 4. § (2) bekezdésében, a 10. § (1), (4) és (7) bekezdésében, a 10/B. § (5) bekezdésében, a 21. § (2) bekezdésében, a 24/A. § (2)–(5), (8), (9), (11) és (13) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására köteles minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet,
• g) a 24/H. § szerinti kompenzáció igénylésére, elbírálására és kifizetésére irányuló eljárás részletes szabályait,

rendeletben állapítsa meg.

24/D. § A dohányzással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXI. törvénnyel megállapított 15/A. §-t a 2013. július 14-e után megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

24/E. § A dohánytermék-kiskereskedelem integrált ellátásához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XCV. törvénnyel megállapított 15. § (1)–(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az attól a naptól számított 15. napig, amely napon a dohány-kiskereskedelmi ellátó

• a) a dohánytermék-kiskereskedőnek szerződéses ajánlatát eljuttatta, vagy
• b) legalább két országos napilapban és a honlapján a dohánytermék-kiskereskedővel kötendő szerződéses feltételeit közzétette

a dohánytermék-kiskereskedő a dohányterméket a 2015. október 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján szerezheti be, ideértve – különösen – a legkisebb kiskereskedelmi árrésre vonatkozó szabályok alkalmazását is.

24/F. § (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására megkötött koncessziós szerződésben meghatározott, a szerződést biztosító átalány-kártalanításra hivatkozással igényt érvényesíteni a szerződésszegésről való tudomásszerzést követő 6 hónapon belül, de legkésőbb a szerződésszegés bekövetkezésétől számított egy éves határidőn belül lehet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő számításának kezdő időpontja kétség esetén az érintett koncessziós szerződés létrejöttének napja.

24/G. § (1) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 10/A. § (8) bekezdését a Módtv.4. hatálybalépésekor hatályos, a dohánykiskereskedelem-ellátási jogosultság átengedésére vonatkozó koncessziós szerződésre is alkalmazni kell.

(2)

(3)

(4)

24/H. § (1) Kiskereskedelmi tevékenység körében elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz forgalmazására 2016. május 20-án jogosult személy vagy szervezet – az e törvényben, valamint a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – anyagi kompenzációra jogosult, amennyiben 2016. május 20. napját követően az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIV. törvény 65. §-a alapján ezen jogosultságát elvesztette.

(2) Kompenzációra az jogosult, aki az (1) bekezdés szerinti üzleti tevékenysége körében a 2013., 2014. és 2015. üzleti évek mindegyikében a teljes árbevételének legalább 10%-át az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz kiskereskedelméből érte el.

(3) A kompenzáció mértéke az (1) bekezdésben meghatározott termékek kiskereskedelmi forgalomban történő értékesítéséből a (2) bekezdés szerinti üzleti években elért adózás utáni eredmény mértékének megfelelő összeg.

(4) A kompenzáció iránti kérelmet – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – 2022. január 31-ig lehet benyújtani.

(5) A kompenzációra irányuló kérelemről a kormányrendeletben kijelölt szerv dönt.

VI. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

25. §¶

26. § Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy

• a) a dohánytermék-kiskereskedőkkel, a dohány-kiskereskedelmi ellátóval megkötött koncessziós szerződések szerinti koncesszióköteles tevékenység gyakorlásának ellenőrzésére,
• b) a dohánytermék-kiskereskedelemi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyek kötelezettségeinek ellenőrzésére,
• c) a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésére, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező személyek közhiteles nyilvántartására,
• d) a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletére és a fiatalkorúak különös védelmével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére,
• e) a dohánytermék-nagykereskedő e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti kötelezettségeinek ellenőrzésére
• f) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségére, a termékregisztrátorok és az általuk forgalmazott érintett termékek körének meghatározására, azok hatósági nyilvántartásba vételére, a dohánygyártmányok árbejelentésére és árközzétételére, az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatandó – személyes adatnak nem minősülő – adatok körére, az adatszolgáltatás módjára és rendszerességére,
• g) az 1. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül a dohányboltban forgalmazható termékekre és nyújtható szolgáltatásokra
• h) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek országos képzési rendszerének működtetésére, szakmai képzés feltételeire, annak teljesítésére és díjára
• i) a 15/J. § (1) bekezdése, valamint a 20. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetésére és a nyilvántartások személyes adatnak nem minősülő adattartalmára

vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.

VII. Fejezet — AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS¶

27. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Bejelentés az Európai Unió részére¶

28. § (1) E törvény tervezetének

• a) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke,
• b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése

szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(1a) Az 1. § (4) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(2) A Módtv.3. tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti, valamint a Módtv.3. tervezetének 3. alcíme vonatkozásában a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(3) A Módtv.5. tervezetének 21. §-a, 37. §-a, 40. §-a, valamint a 41. § 4., 5., 15., 16. és 26. pontja a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(4) E törvénynek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel megállapított 1. § (1) bekezdés e) pontjának és 3. § (2) bekezdés e) pontjának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés¶

29. § E törvény 2. § (1) bekezdése, 4/A. §-a az Alaptörvény 38. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.