2012. évi CCXXIII. törvény — mi változott? 2013. február 1.

36. § (1) Az 1978. évi IV. törvény 277. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, annak beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, megsemmisít, megrongál vagy mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnedő.”

(2) Az 1978. évi IV. törvény 313/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Aki

a) egy vagy több olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul elvesz vagy megszerez,

b) hamis vagy meghamisított, illetve az a) pontban meghatározott módon elvett vagy megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszközt átad, megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz,

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(3) Az 1978. évi IV. törvény 313/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 313/B–313/D. § alkalmazásában készpénz-helyettesítő fizetési eszközön a hitelintézetekről szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, illetve a kincstári kártyát, az utazási csekket, a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott utalványt és a váltót kell érteni, feltéve, hogy kivitelezése, kódolása vagy a rajta lévő aláírás folytán a másolás, a meghamisítás vagy a jogosulatlan felhasználás ellen védett. A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.”

(4) Az 1978. évi IV. törvény 316. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást)

„e) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével”

(követik el.)

(5) Az 1978. évi IV. törvény 316. § (4) bekezdés b) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

b) a kisebb értékre elkövetett lopást]

„1. a (2) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott módon,”

(követik el.)

(6) Az 1978. évi IV. törvény 316. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha)

„b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott módon”

(követik el.)

(7) Az 1978. évi IV. törvény 316. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha)

„b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott módon”

### (követik el.)

(8) Az 1978. évi IV. törvény 316. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a)

„b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott módon”

(követik el.)

(9) Hatályát veszti az 1978. évi IV. törvény 213. §-a, 214. §-a, 215. §-a, 220. §-a, 257. §-a, 272. §-a, 278. §-a, 293. §-a, 297/A. §-a, 298/A. §-a, 301–302. §-a, 328. §-a, 336/A. §-a, 336/B. §-a és 337. §-a.

(3) A Bnytv. 11. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

„m) a szakrendszeri azonosító kódot.”

(4) A Bnytv. 16. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

„m) a szakrendszeri azonosító kódot.”

205. § A Bnytv. 23. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

(A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)

„k) a szakrendszeri azonosító kódot.”

218. § A Szabs. tv. a 175. §-t követően a következő 130/A. alcímmel és 175/A. §-sal egészül ki:

„130/A. Hivatalos személy által elkövetett hamis statisztikai adatszolgáltatás

175/A. § Az a vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, aki a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, szabálysértést követ el.”

219. § A Szabs. tv. 177. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Aki földmérési jelet vagy az államhatár megjelölésére szolgáló jelet elvisz, áthelyez vagy elmozdít, szabálysértést követ el.”

221. § A Szabs. tv. 192. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„192. § (1) Aki a közterületen, nyilvános helyen vagy közforgalmú közlekedési eszközön a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a közterület-felügyelő is szabhat ki helyszíni bírságot.”

225. § A Szabs. tv. a 206. §-t követően a következő 160/A–160/B. alcímmel és 206/A–206/B. §-sal egészül ki:

„160/A. Közérdekű bejelentő üldözése

206/A. § (1) Aki közérdekű bejelentés miatt a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesz, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

160/B. Hamis statisztikai adatszolgáltatás

206/B. § (1) Aki a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, szabálysértést követ el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabálysértés nem valósul meg, ha azt vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy követi el.”

226. § A Szabs. tv. a 208. §-t követően a következő 162/A. alcímmel és 208/A. §-sal egészül ki:

„162/A. Sajtórendészeti szabálysértés

208/A. § Aki olyan sajtóterméket terjeszt, amelynek lefoglalását vagy elkobzását rendelték el, szabálysértést követ el.”

227. § A Szabs. tv. XXV. Fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:

„XXV. Fejezet

A PÉNZÜGYI ÉS KERESKEDELMI SZABÁLYSÉRTÉSEK”

229. § A Szabs. tv. 232. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„232. § Aki áruért a hatósági árnál vagy a rá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, szabálysértést követ el.”

231. § A Szabs. tv. 237. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„237. § (1) Aki az árunak közvetlenül a fogyasztók részére történő forgalomba hozatala során hamis méréssel, számolással vagy az áru minőségének megrontásával a vásárlót megkárosítja, szabálysértést követ el.

(2) Aki az (1) bekezdésben felsorolt cselekményeket gazdasági jellegű szolgáltatás során a megrendelők sérelmére követi el, szabálysértést követ el.”

- a) 44. § (3) bekezdés b) pontjában a „vámszabálysértéseket” szövegrész helyébe a „pénzügyi és kereskedelmi szabálysértéseket”,

- c) 250. § (3) bekezdésében az „államháztartásért” szövegrész helyébe az „adópolitikáért”, a „vámszabálysértések” szövegrész helyébe a „pénzügyi és kereskedelmi szabálysértések”

- d) 177. § (3) bekezdésében az „az államhatár,”, valamint a „, vagy földmérési” szövegrész,

- f) 236. § (1) bekezdés b) pontja.

256. § (1) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Sttv.) 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/A. § (1) A megyei, fővárosi kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt a jogi személyt vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, amely a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad.

(2) A közigazgatási bírság összege 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.”

(2) Az Sttv. a következő 9/B. §-sal egészül ki:

„9/B. § (1) A megyei, fővárosi kormányhivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A. §-a alapján közigazgatási bírsággal sújtja azt, aki vagy amely

a) jogosulatlanul vagy jogszabályban előírt eljárási szabályok megszegésével adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatszolgáltatást rendel el, illetve hajt végre,

b) a szabályszerűen elrendelt kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem az előírt határidőre teljesíti,

c) a statisztikai adatok közlésére, közzétételére vagy a statisztikai célú adatátvételre, adatátadásra vonatkozó jogszabályokat megszegi,

d) a személyes adatok statisztikai célú feldolgozásánál előírt nyilvántartás vezetését elmulasztja,

e) a statisztikai adatszolgáltatás ellenőrzését akadályozza, az ellenőrzés során kért felvilágosítás megadását megtagadja, illetve megőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében 200 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság kiszabása az (1) bekezdés a)–b) pontjában foglaltak megvalósulása esetén a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.”

314. § Nem lép hatályba az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXIX. törvény 14. §-a.

318. § (1) A Btk. 6. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el.”

(2) A Btk. 11. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.”

(3) A Btk. 45. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(7) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre.”

(4) A Btk. 47. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében –, díjazás nélkül végzi.”

(5) A Btk. 56. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően – a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta.”

(6) A Btk. 68. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egészségügyi okból nem tudja igazolni, a jóvátételi munka elvégzése igazolásának határideje egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.”

(7) A Btk. 72. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha

a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető,

b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették,

c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.”

(8) A Btk. 75. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha

a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető,

b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették,

c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.”

(9) A Btk. 113. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„113. § (1) Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van.

(2) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke kétszázötven napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer forintban kell meghatározni.

(3) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetést behajthatatlansága esetén

a) ha a 112. § lehetővé teszi, közérdekű munkára vagy

b) szabadságvesztésre

kell átváltoztatni.

(4) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe két óra közérdekű munka lép. Egyebekben a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkára a 47. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy annak tartama eltérhet a 47. § (1) bekezdésében meghatározottaktól.

(5) Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben a 48. §-ban foglaltak irányadóak.”

(10) A Btk. 127. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja.”

(11) A Btk. 140. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

„(3) A 127. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott katonák esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti várakozási időn kötelező várakozási időt kell érteni.”

(12) A Btk. 203. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(13) A Btk. 203. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) Aki részben vagy egészben tizennyolcadik életévét be nem töltött, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki magát, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(14) A Btk. 204. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt)

„c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, két évtől nyolc évig”

(terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

(15) A Btk. 204. § (5) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki)

„b) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel vagy ilyen személyek szerepelnek,”

(16) A Btk. 248. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.”

(17) A Btk. 248. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) E § alkalmazásában

a) hulladék: mindaz, amit a hulladékról szóló törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére;

b) hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladéknak a hulladékról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása – ideértve az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást – , előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.”

(18) A Btk. 315. § (1)–(2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Aki a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeket a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(19) A Btk. 346. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„346. § (1) Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja,

a) mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez,

b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy

c) mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha más bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki jogtalan haszonszerzés céljából közokiratot átad vagy átvesz.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(20) A Btk. 370. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„370. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást kisebb értékre vagy

b) a szabálysértési értékre elkövetett lopást

ba) bűnszövetségben,

bb) közveszély színhelyén,

bc) üzletszerűen,

bd) dolog elleni erőszakkal – ideértve azt is, ha a dolog eltulajdonításának megakadályozására szolgáló eszközt állagsérelem okozása nélkül eltávolítják, vagy a dolog eltulajdonításának megakadályozására alkalmatlanná teszik –,

be) zsebtolvajlás útján,

bf) egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével,

bg) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel, vagy a jogosult, illetve a használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve,

bh) hamis vagy lopott kulcs használatával,

bi) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére, vagy

bj) erdőben jogellenes fakivágással

követik el.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást nagyobb értékre vagy

b) a kisebb értékre elkövetett lopást

ba) a (2) bekezdés ba)–bf) pontjában meghatározott valamely módon,

bb) védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre,

bc) vallási tisztelet tárgyára,

bd) holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra,

be) nemesfémre

követik el.

(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást jelentős értékre vagy

b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)–bf) pontjában meghatározott valamely módon

követik el.

(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást különösen nagy értékre vagy

b) a jelentős értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)–bf) pontjában meghatározott valamely módon

követik el.

(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a lopást különösen jelentős értékre vagy

b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés ba)–bf) pontjában meghatározott valamely módon

követik el.”

(21) A Btk. 393. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Aki

a) egy vagy több olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, vagy amelynek a használatára nem vagy nem kizárólagosan jogosult, mástól, annak beleegyezése nélkül, jogtalanul elvesz vagy megszerez,

b) hamis vagy meghamisított, az a) pontban meghatározott módon elvett vagy megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, vagy az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközön tárolt adatokat vagy az ahhoz kapcsolódó biztonsági elemeket átad, megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,

vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(22) A Btk. a 404. §-t követően a következő alcímmel és 404/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban

404/A. § Az a felszámoló, aki a felszámolási eljárás során hitelt érdemlő tudomást szerez a számvitel rendjének megsértése (403. §) vagy csődbűncselekmény (404. §) elkövetéséről, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(23) A Btk. 462. § (2) bekezdés f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha)

„f) a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát vagy a versenytárs utánzását százezer forintot meg nem haladó értékre”

(követik el.)

(24) Nem lép hatályba a Btk. 45. § (8) bekezdése.