2012. évi CCXXIII. törvény
a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról
1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó¶
átmeneti rendelkezések
1. § (1) Ha e törvényben vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) foglaltak alapján a korábbi büntető törvény szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény már nem bűncselekmény, hanem szabálysértés, a büntető ügyben eljáró
- a) bíróság a folyamatban lévő eljárás megszüntetésével egyidejűleg
- aa) a szabálysértési eljárást megszünteti, ha a szabálysértés elévült,
- ab) a szabálysértést elbírálja, vagy
- ac) az ügyet a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást lefolytató szervhez vagy – ha a cselekmény miatt szabálysértési elzárás büntetés nem szabható ki – a szabálysértési hatósághoz teszi át;
- b) ügyészség vagy nyomozó hatóság a folyamatban lévő eljárás megszüntetésével egyidejűleg az ügyet a szabálysértési eljárás lefolytatása céljából az előkészítő eljárást lefolytató szervhez vagy – ha a cselekmény miatt szabálysértési elzárás büntetés nem szabható ki – a szabálysértési hatósághoz teszi át.
(2) Az ügy áttétele esetében az előkészítő eljárást lefolytató szerv, illetve a szabálysértési hatóság, valamint a bíróság felhasználhatja mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a büntetőeljárás során szerzett be.
2. § (1) A részben felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha
- a) a próbaidő alatt, a Btk. hatálybalépését követően állapítják meg, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel,
- b) az elkövetőt a szabadságvesztés végrehajtandó része alatt, a Btk. hatálybalépését követően elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,
- c) az elkövetőt a próbaidő alatt, a Btk. hatálybalépését követően elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik,
- d) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait a Btk. hatálybalépését követően súlyosan megszegi.
(2) Ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni, akkor a próbaidő a szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik. Ezt a rendelkezést a közérdekű munka és pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén is alkalmazni kell.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a próbaidő tartama az öt évet meghaladhatja.
2/A. § Ha a közérdekű munka büntetés tartama az 1978. évi IV. törvény alapján napokban került meghatározásra, a Btk. 92/B. § (2) bekezdése szerinti beszámításnál négy óra közérdekű munka alatt egynapi közérdekű munkát kell érteni.
2/B. § (1) Ha az 1999. február 28. napjáig hatályban volt Büntető Törvénykönyv alkalmazásával kiutasítás mellékbüntetés kiszabásának van helye, vagy a kiszabott kiutasítás mellékbüntetés tartamának meghatározására a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) szerinti különleges eljárásban kerül sor, a bíróság a kiutasítás tartamát egy év és tíz év között, években határozza meg.
(2) A bíróság a kiutasítás tartamának meghatározásakor vizsgálja a Btk. 59. § (2)–(4) bekezdésében foglalt feltételeket, és ha ennek alapján a kiutasítás elrendelésének nem lenne helye, az ítéletben a kiutasítás mellékbüntetés kiszabását mellőzi.
3. §¶
4. § (1) A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pont a) alpontja alkalmazásában, ha az elkövető a korábbi bűncselekményt a Btk. hatálybalépését megelőzően követte el, figyelembe kell venni az 1978. évi IV. törvény szerinti ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményeket is.
(2) A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pontja alkalmazásában visszaesőnek minősül az is, akivel szemben korábban – az 1978. évi IV. törvény 90. §-a alapján – szándékos bűncselekmény miatt a szabadságvesztés végrehajtását részben felfüggesztették, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.
(3) A Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pont c) alpontja alkalmazásában, ha az elkövető legalább egy bűncselekményt a Btk. hatálybalépését megelőzően követett el, figyelembe kell venni az 1978. évi IV. törvény 137. § 17. pontja szerinti bűncselekményeket is.
5. § Ahol a Be. a Btk.-ra vagy a Btk. Különös Részére hivatkozik, ott az 1978. évi IV. törvényt, illetve az 1978. évi IV. törvény Különös Részét is érteni kell.
6. § A Be. 10. § (1) bekezdés 3. pontja alkalmazásában gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:
- a) az 1978. évi IV. törvény 289. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértése,
- b) az 1978. évi IV. törvény 290. § (4) bekezdése szerinti csődbűncselekmény.
- c) az 1978. évi IV. törvény 310. § (5) bekezdése szerinti költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása,
- d)
- e)
- f) az 1978. évi IV. törvény 319. § (3) bekezdés d) pontja szerinti hűtlen kezelés,
- g) az 1978. évi IV. törvény 320. § (2) bekezdése szerinti hanyag kezelés.
7. § A Be. 20. § (1) bekezdése alkalmazásában a törvényszék hatáskörébe tartoznak az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények is:
- 1. az emberiség elleni bűncselekmények,
- 2. az emberölésre irányuló előkészület, a gondatlanságból elkövetett emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az 1978. évi IV. törvény 170. § (6) és (7) bekezdés harmadik fordulata szerinti életveszélyt (halált) okozó testi sértés,
- 3. az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények,
- 4. a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény,
- 5. a visszaélés minősített adattal cím alá tartozó bűncselekmények, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény,
- 6. a közélet tisztasága elleni bűncselekmények, a nemzetközi közélet tisztasági elleni bűncselekmények,
- 7. az 1978. évi IV. törvény 259. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közveszélyokozás, az 1978. évi IV. törvény 260. § (3) és (4) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarása, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése,
- 8. a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel,
- 9. az 1978. évi IV. törvény 300/C. § (4) bekezdés c) pontja szerinti számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, az 1978. évi IV. törvény 313/C. § (6) bekezdés a) pontja és (8) bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, az 1978. évi IV. törvény 316. § (7) bekezdés a) pontja szerinti lopás, az 1978. évi IV. törvény 317. § (7) bekezdés a) pontja szerinti sikkasztás, az 1978. évi IV. törvény 318. § (7) bekezdés a) pontja szerinti csalás, az 1978. évi IV. törvény 322. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kifosztás, az 1978. évi IV. törvény 324. § (6) bekezdése szerinti rongálás, az 1978. évi IV. törvény 326. § (6) bekezdés a) pontja szerinti orgazdaság,
- 10. az 1978. évi IV. törvény 329/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, az 1978. évi IV. törvény 329/D. § (3) bekezdés b) pontja szerinti iparjogvédelmi jogok megsértése,
- 11. a 6. §-ban meghatározott bűncselekmények.
8. § A Be. 21. § (5) bekezdése alkalmazásában a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a vármegye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények esetén is:
- a) a magántitok jogosulatlan megismerése,
- b) a közveszélyokozás – kivéve az 1978. évi IV. törvény 259. § (2) bekezdés b) pontja szerinti közveszélyokozást –,
- c) a közérdekű üzem működésének megzavarása – kivéve az 1978. évi IV. törvény 260. § (3) és (4) bekezdése szerinti közérdekű üzem működésének megzavarását –,
- d) a visszaélés radioaktív anyaggal,
- e) a visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével,
- f) a visszaélés atomenergia alkalmazásával,
- g) a gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények, – kivéve az 1978. évi IV. törvény 289. § (3) bekezdése szerinti számvitel rendjének megsértését, az 1978. évi IV. törvény 290. § (4) bekezdése szerinti csődbűncselekményt, a bennfentes kereskedelmet, a tőkebefektetési csalást, a piramisjáték szervezését, az 1978. évi IV. törvény 300/C. § (4) bekezdés c) pontja szerinti számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményt és a pénzmosást –,
- h) a visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással, a költségvetési csalás, a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása – kivéve az 1978. évi IV. törvény 310. § (4) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése szerinti költségvetési csalást és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását –, a jövedékkel visszaélés elősegítése,
- i) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés – kivéve az 1978. évi IV. törvény 313/C. § (6) bekezdés a) pontja és (8) bekezdése szerinti különösen jelentős kárt okozó, valamint (7) bekezdés szerinti készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést –.
9. § A Be. 30. §-a alkalmazásában kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények miatt is:
- a) a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, a bírósági ügyintéző és az ügyészségi megbízott, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott pénzügyi nyomozó és a külföldi hivatalos személy ellen elkövetett, az 1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés e) pontja szerinti emberölés, az 1978. évi IV. törvény 175/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, az 1978. évi IV. törvény 321. § (3) bekezdés d) pontja, (4) bekezdés c) és d) pontja, (5) bekezdés b) pontja szerinti rablás,
- b) az 1978. évi IV. törvény 250. §-a, 253. §-a és 255. §-a szerinti vesztegetés, az 1978. évi IV. törvény 256/A. § (1) bekezdése szerinti befolyás vásárlása, az 1978. évi IV. törvény 256. § (1) és (2) bekezdése szerinti befolyással üzérkedés, a vesztegetés feljelentésének elmulasztása.
10. § A Be. 34. § (2) bekezdése alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást az 1978. évi IV. törvény szerinti következő bűncselekmények miatt is:
- a) visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel,
- b) szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása,
- c) visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással,
- d) engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység,
- e) áru hamis megjelölése,
- f) az a)–e) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett közokirat-hamisítás, magánokirat-hamisítás, egyedi azonosító jel meghamisítása, bélyeghamisítás, pénzmosás és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása.
11. § A Be. 56. § (4) bekezdése és 58. § (4) bekezdése alkalmazásában költségvetést károsító bűncselekmények az 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással, költségvetési csalás, költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása és jövedékkel visszaélés elősegítése.
12. § A Be. 82. § c) pontja alkalmazásában külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül az 1978. évi IV. törvény szerinti nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje is.
13. § (1) A Be. 234. § (2) bekezdése alkalmazásában bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazhatók az 1978. évi IV. törvény szerinti három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, szándékosan elkövetett következő bűncselekmények esetén is:
- a) a visszaélés kábítószer-prekurzorral,
- b) a megrontás, az üzletszerű kéjelgés elősegítése, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés,
- c) a vesztegetés feljelentésének elmulasztása kivételével a közélet tisztasága elleni bűncselekmények,
- d) a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény,
- e) a tőkebefektetési csalás.
(2) A Be. 234. § (3) bekezdése alkalmazásában bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazhatók az 1978. évi IV. törvény szerinti visszaélés minősített adattal cím alá tartozó szándékosan elkövetett bűncselekmények esetén is.
(3) A Be. 253. § (1) bekezdése alkalmazásában a bírói engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazásának eredménye az engedélyben meg nem jelölt személynek az engedélyben meg nem jelölt bűncselekménye vonatkozásában az 1978. évi IV. törvény szerinti öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő állam elleni bűncselekmények bizonyítására is felhasználható.
14. § A Be. 354. § (5) bekezdése alkalmazásában zár alá vételt elsősorban a terhelt rendelkezése alatt álló vagyonra kell elrendelni akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 77/C. § (1) bekezdés alkalmazásának lehet helye.
15. § A Be. 380. § (3) bekezdése alkalmazásában az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a feljelentés kiegészítése során gondoskodik a legfőbb ügyész döntésének beszerzéséről akkor is, ha a büntetőeljárás megindítását az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdése alapján a legfőbb ügyész jogosult elrendelni.
16. § A Be. 381. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazásában az ügyészség és a nyomozó hatóság a feljelentést elutasítja akkor is, ha a rendelkezésére álló adatokból kitűnik, hogy a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik.
17. § A Be. 398. § (1) bekezdés g) pontjának alkalmazásában ügyészség és a nyomozó hatóság megszünteti az eljárást akkor is, ha a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik.
18. §¶
19. § A Be. 420. § (4) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az ügyészség az eljárás folytatását akkor is elrendeli, ha az ügyészség a gyanúsítottal szemben a büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel és az 1978. évi IV. törvény 282/A. §-a, 282/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja, e pontok vonatkozásában a (3), (4) és (6) bekezdése, valamint a (7) bekezdés b) pontja és a 282/C. § (2) bekezdése, a (3) bekezdés II. fordulata, a (4) bekezdés II. fordulata, az (5) bekezdés a) pontjának II. fordulata, valamint a (3) bekezdés II. fordulatára figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerinti visszaélés kábítószerrel miatt gyanúsítottként hallgatják ki, vagy ez a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodása miatt nem lehetséges.
20. § A Be. 486. § (3) bekezdése alkalmazásában, ha a bíróság a vádlottal szemben korábban indult büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel, ugyanolyan bűncselekménynek minősül az 1978. évi IV. törvény 282/A. §-a, 282/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja, e pontok vonatkozásában a (3), (4) és (6) bekezdése, valamint a (7) bekezdés b) pontja és a 282/C. § (2) bekezdése, a (3) bekezdés II. fordulata, a (4) bekezdés II. fordulata, az (5) bekezdés a) pontjának II. fordulata, valamint a (3) bekezdés II. fordulatára figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerinti visszaélés kábítószerrel is.
21. § A Be. 491. § (1) bekezdés c) pont cc) alpontjának alkalmazásában a bíróság az eljárást folytatja akkor is, ha a bíróság a vádlottal szemben a büntetőeljárást az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésére figyelemmel függesztette fel és az 1978. évi IV. törvény 282/A. §-a, 282/B. § (2) bekezdés a) és b) pontja, e pontok vonatkozásában a (3), (4) és (6) bekezdése, valamint a (7) bekezdés b) pontja és a 282/C. § (2) bekezdése, a (3) bekezdés II. fordulata, a (4) bekezdés II. fordulata, az (5) bekezdés a) pontjának II. fordulata, valamint a (3) bekezdés II. fordulatára figyelemmel az (5) bekezdés b) pontja szerinti visszaélés kábítószerrel miatt vádat emeltek.
22. § A Be. 492. § (2) bekezdés a) pontjának és 567. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában bíróság az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti akkor is, ha a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik.
23. § A Be. 595. § (4) bekezdése alapján a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki
- a) közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,
- b) felfüggesztett szabadságvesztés helyett részben felfüggesztett szabadságvesztést, végrehajtandó szabadságvesztést,
- c) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem,
- d) részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett szabadságvesztést, a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztést,
- e) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem.
24. § (1) A Be. 649. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő akkor is, ha a bíróság az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását.
(2) A Be. 649. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő akkor is, ha a bíróság a határozatát a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában hozta meg.
25. § A Be. 662. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot akkor is megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság az 1978. évi IV. törvény 91. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását.
26. § (1) A Be. 671. § 2. pontjának alkalmazásában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye akkor is, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a próbaidőre felfüggesztetett szabadságvesztés 1978. évi IV. törvény 91/A. § b) és c) alapján történő végrehajtásának elrendeléséről.
(2) A Be. 671. § 5. pontjának alkalmazásában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye akkor is, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a feltételes szabadságnak az 1978. évi IV. törvény 48. (4) bekezdése alapján történő megszüntetéséről.
(3) A Be. 671. § 17. pontjának alkalmazásában egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye akkor is, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátásnak az 1978. évi IV. törvény 118. § (4) bekezdése alapján történő megszüntetéséről.
27. § A Be. 712. §-ának alkalmazásában közvetítői eljárásnak az 1978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdésében meghatározott szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény miatt sincs helye.
28. § A Be. 714. §-ának alkalmazásában a vádemelés előtt az ügyészség, a vádemelés után a bíróság megszünteti az eljárást az 1978. évi IV. törvény 124. §-ában meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt is.
29. § A Be. 845. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjának alkalmazásában kártalanítás jár akkor is, ha a bíróság az eljárást azért szüntette meg, mert a legfőbb ügyésznek az 1978. évi IV. törvény 4. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzott.
30. § (1) A Be. 874. § (7) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha a vádemelés elhalasztására az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésében vagy 196. § (4) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel került sor.
(2) A Be. 875. § (2) bekezdése alkalmazásában a bíróság megszünteti az eljárást akkor is, ha az 1978. évi IV. törvény 36. § (1) bekezdése alkalmazható.
(3) A Be. 875. § (3) bekezdését kell alkalmazni akkor is, ha a bíróság az 1978. évi IV. törvény 283. § (1) bekezdésében vagy 196. § (4) bekezdésében meghatározott büntethetőséget megszüntető okra figyelemmel függesztette fel az eljárást.
31–35. §¶
2. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása¶
36. §¶
3. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása¶
37–88. §¶
4. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása¶
89–90. §¶
5. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása¶
91. §¶
92. §¶
93. § (1)
(2)
94. §¶
95–104. §¶
105. § (1)–(2)
(3)
106–141. §¶
142. §¶
143–151. §¶
152. §¶
153–173. §¶
174. §¶
175–176. §¶
177. § (1)–(2)
(3)
178–179. §¶
180. § (1)
- a)
- b)–d)
(2)
6. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló¶
2001. évi CIV. törvény módosítása
181–193. §¶
7. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló¶
2006. évi CXXIII. törvény módosítása
194. §¶
8. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által¶
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
195–196. §¶
197. § (1)–(2)
(3)
(4)–(5)
198–199. §¶
200. § (1)–(3)
(4)
(5)–(6)
201–204. §¶
205. §¶
206–208. §¶
209–211. §¶
212. §¶
213. §¶
214. §¶
9. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása¶
215–217. §¶
218–219. §¶
220. §¶
221. §¶
222–224. §¶
225–227. §¶
228. §¶
229. §¶
230. §¶
231. §¶
232. §¶
233. § (1)
- a)
- b)
- c)
(2)
- a)–c)
- d)
- e)
- f)
10. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló¶
2012. évi CLXXX. törvény módosítása
234. §¶
235–251. §¶
11. Egyéb, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépése miatt szükséges törvénymódosítások¶
252–255. §¶
256. §¶
257–260. §¶
261. § (1)
(2)–(5)
(6)
- a)
- b)–d)
262–287. §¶
288. §¶
289–290. §¶
291. § (1)–(2)
(3)
(4)–(10)
292–302. §¶
303. § (1)
(2)
(3)
304–309. §¶
310. § (1)
(2)
311–313. §¶
314. §¶
315–317. §¶
12. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény eltérő tartalommal hatálybalépő rendelkezései¶
318. § (1) A Btk. 6. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként többször követ el.”
(2) A Btk. 11. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott esetben az előkészület már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntethető.”
(3) A Btk. 45. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(7) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre.”
(4) A Btk. 47. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A közérdekű munkát az elítélt, ha törvény eltérően nem rendelkezik, hetente legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében –, díjazás nélkül végzi.”
(5) A Btk. 56. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A járművezetéstől eltiltás tartamába be kell számítani azt az időt, amelynek tartamára az elkövető vezetői engedélyét – a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően – a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy azt a hatóságnál leadta.”
(6) A Btk. 68. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését nem igazolja, vagy a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi, a bíróság büntetést szab ki. Ha az elkövető a jóvátételi munka elvégzését egészségügyi okból nem tudja igazolni, a jóvátételi munka elvégzése igazolásának határideje egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.”
(7) A Btk. 72. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha
a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető,
b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették,
c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.”
(8) A Btk. 75. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha
a) az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy törvényben meghatározott büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető,
b) ha az elkövetőt megrovásban részesítették,
c) az a kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelem időtartama alatt nem hajtható végre.”
(9) A Btk. 113. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„113. § (1) Fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van.
(2) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetés legkisebb mértéke tizenöt, legnagyobb mértéke kétszázötven napi tétel, az egynapi tétel összegét legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer forintban kell meghatározni.
(3) Fiatalkorú esetén a pénzbüntetést behajthatatlansága esetén
a) ha a 112. § lehetővé teszi, közérdekű munkára vagy
b) szabadságvesztésre
kell átváltoztatni.
(4) A pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe két óra közérdekű munka lép. Egyebekben a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkára a 47. §-ban foglaltak irányadóak azzal, hogy annak tartama eltérhet a 47. § (1) bekezdésében meghatározottaktól.
(5) Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben a 48. §-ban foglaltak irányadóak.”
(10)–(11)
(12) A Btk. 203. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy prostitúciójából haszonszerzésre törekszik, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(13) A Btk. 203. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Aki részben vagy egészben tizennyolcadik életévét be nem töltött, prostitúciót folytató személlyel tartatja ki magát, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(14) A Btk. 204. § (1) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyről vagy személyekről pornográf felvételt)
„c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, két évtől nyolc évig”
(terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
(15) A Btk. 204. § (5) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki)
„b) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel vagy ilyen személyek szerepelnek,”
(16) A Btk. 248. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.”
(17) A Btk. 248. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) E § alkalmazásában
a) hulladék: mindaz, amit a hulladékról szóló törvény hulladéknak minősít, ha alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére;
b) hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladéknak a hulladékról szóló törvényben meghatározott gyűjtése, begyűjtése, szállítása – ideértve az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást – , előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.”
(18) A Btk. 315. § (1)–(2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Aki a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményeket a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(19) A Btk. 346. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„346. § (1) Aki egy vagy több olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja,
a) mástól, annak beleegyezése nélkül jogtalanul megszerez,
b) jogtalanul megsemmisít, megrongál, vagy
c) mástól jogtalanul elvesz, vagy a jogosult elől jogtalanul eltitkol,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Ha más bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki jogtalan haszonszerzés céljából közokiratot átad vagy átvesz.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan előnyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(20)
(21) A Btk. 393. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Aki
a) egy vagy több olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, vagy amelynek a használatára nem vagy nem kizárólagosan jogosult, mástól, annak beleegyezése nélkül, jogtalanul elvesz vagy megszerez,
b) hamis vagy meghamisított, az a) pontban meghatározott módon elvett vagy megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, vagy az elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközön tárolt adatokat vagy az ahhoz kapcsolódó biztonsági elemeket átad, megszerez, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(22) A Btk. a 404. §-t követően a következő alcímmel és 404/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:
„Feljelentés elmulasztása a felszámolási eljárásban
404/A. § Az a felszámoló, aki a felszámolási eljárás során hitelt érdemlő tudomást szerez a számvitel rendjének megsértése (403. §) vagy csődbűncselekmény (404. §) elkövetéséről, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(23) A Btk. 462. § (2) bekezdés f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha)
„f) a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát vagy a versenytárs utánzását százezer forintot meg nem haladó értékre”
(követik el.)
(24) Nem lép hatályba a Btk. 45. § (8) bekezdése.
13. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása¶
319. §¶
14. Záró rendelkezések¶
320. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2013. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 180. § (1) bekezdés a) pontja 2013. január 2-án lép hatályba.
(3) A 36. §, a 197. § (3) bekezdése, a 200. § (4) bekezdése, a 205. §, a 218–219. §, a 221. §, a 225–227. §, a 229. §, a 231. §, a 233. § (1) bekezdés a) és c) pontja, (2) bekezdés d) és f) pontja, a 256. §, a 314. § és a 318. § 2013. február 1-jén lép hatályba.
(4) Az 1–35. §, a 37–151. §, a 153–176. §, a 177. § (3) bekezdése, 178–179. §, a 180. § (1) bekezdés b)–d) pontja, a 180. § (2) bekezdése, a 181–196. §, a 197. § (1)–(2) és (4)–(5) bekezdése, a 198–199. §, a 200. § (1)–(3) és (5)–(6) bekezdése, a 201–204. §, a 206–208. §, a 212. §, a 214–217. §, a 220. §, a 222–224. §, a 228. §, a 230. §, a 232. §, a 233. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés a)–c) és e) pontja, a 235–255. §, a 257–260. §, a 261. § (2)–(5) bekezdése és (6) bekezdés b)–d) pontja, a 262–290. §, a 291. § (1), (2), és (4)–(10) bekezdése, a 292–309. §, 311–313. § és a 315–317. § 2013. július 1-jén lép hatályba.
(5) A 291. § (3) bekezdése 2013. július 2-án lép hatályba.
(5a) A 310. § (1) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba
(6) A 234. § a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás keretében, a SIS II alkalmazhatóságáról szóló tanácsi határozatban foglalt napon lép hatályba.
(7) A 319. § az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.
(8) A (6) bekezdésben meghatározott naptári napot a rendészetért felelős miniszter határozatával közzéteszi a Magyar Közlönyben.
320/A. § E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépését követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni.
320/B. § E törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) beiktatott 2/B. §-át a Módtv2. hatálybalépését követően a bírósághoz érkezett ügyekben kell alkalmazni.
321. § E törvény
- a) 13. §-a, 113. §-a, 258. § (1)–(10) és (13) bekezdése, valamint 263. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése,
- b) 288. § (2) bekezdése az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése,
- c) 316. §-a az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
322. § E törvény 67. § (7) bekezdése és 68. §-a a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, 77., 105., 163., 174., 283. és 288. §-a az irányelv 25. cikkének való megfelelést szolgálja.