2012. évi CCXVII. törvény — mi változott? 2025. január 1.
A 2024. január 1. és 2025. január 1. között hatályba lépett módosítások. 182 sor került be, 179 sor került ki.
← Előző módosítás (2024. január 1.)Következő módosítás (2025. július 20.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 7 változatlan sor ⋯
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:
- a) a kibocsátási egységek és a légiközlekedési kibocsátási egységek (a továbbiakban együtt: ÜHG-egység) kereskedelmére
- a) a kibocsátási egységek kereskedelmére
- b) a (2)–(4) bekezdés szerinti kivétellel az 1. mellékletben meghatározott tevékenységekre és az e tevékenységekből származó, az 1. mellékletben felsorolt üvegházhatású gázok kibocsátására, és
- c) az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkében meghatározott repülésekre és az azokból származó üvegházhatású gázok kibocsátására.
- d) az üzemeltető üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszere hatálya alá tartozásra irányuló nyilatkozata esetén az érintett üzemeltető által folytatott tevékenységre,
- e) a 2. mellékletben meghatározott bejelentés-köteles tevékenységekre, és
- f) olyan hajózási társaságokra, amelyek az 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3ga. cikke szerinti tengeri közlekedési tevékenységet folytatnak.
(2) Nem terjed ki a törvény hatálya a kizárólag kutatásra, fejlesztésre és új termékek és folyamatok tesztelésére használt létesítményekre vagy létesítményrészekre, valamint a kizárólag biomasszát használó létesítményekre.
(2) Nem terjed ki e törvény hatálya a kizárólag kutatásra, fejlesztésre és új termékek és folyamatok tesztelésére használt létesítményekre vagy létesítményrészekre.
(3) Nem terjed ki a törvény hatálya az 1. melléklet XXII. pontja szerinti tevékenység esetében olyan légi jármű üzembentartóra, amely tekintetében nem Magyarország az adminisztrációért felelős tagállam.
(2a) Nem terjed ki e törvény hatálya a kizárólag biomasszát használó létesítményekre.
(3) Nem terjed ki e törvény hatálya az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sora szerinti tevékenység esetében olyan légi jármű üzembentartóra, amely tekintetében nem Magyarország az adminisztrációért felelős tagállam. Nem terjed ki a törvény hatálya továbbá az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sorában meghatározott kivételnek számító tevékenységekre.
(4) Nem terjed ki a törvény hatálya az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes államok) területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légi járatok üzemeltetésére, a következő esetekben
- a) a repülés célja kizárólag valamely nem európai uniós állam uralkodójának, az uralkodó közvetlen családjának, az állam állam- és kormányfőjének és miniszterének hivatalos út alkalmával történő szállítása, és ezt a megfelelő státusindikátornak a repülési terven történő feltüntetésével jelezték,
⋯ 19 változatlan sor ⋯
- 1. adminisztrációért felelős tagállam:
- a) az adott légi jármű üzembentartó számára az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban a tagállam által kiadott érvényes üzembentartási engedéllyel rendelkező légi jármű üzembentartó esetében az engedélyt kiadó tagállam,
- b) minden egyéb esetben az a tagállam, ahol a referenciaévben az adott légi jármű üzembentartó által végzett repülésekből származó, légiközlekedésnek tulajdonított becsült kibocsátások mértéke a legnagyobb, vagy – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése tekintetében – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikkében meghatározott tagállam,
- 2. akkreditált hitelesítő szervezet: a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően, az Európai Unió bármely tagállamának nemzeti akkreditáló testülete által akkreditált olyan hitelesítő szervezet, amely üvegházhatású gázok kibocsátói által elkészített kibocsátási és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentéseket hitelesít,
- 3. aukciós platform: az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 26. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt aukciós platform,
- 2. akkreditált hitelesítő szervezet: az (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően, az Európai Unió bármely tagállamának nemzeti akkreditáló testülete által akkreditált olyan hitelesítő szervezet, amely üvegházhatású gázok kibocsátói által elkészített kibocsátási adatokat tartalmazó jelentéseket hitelesít,
- 3. aukciós platform: az (EU) 2023/2830 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 26. cikke alapján kijelölt aukciós platform,
- 4. ellenőrzési év: a térítésmentes kiosztásra vonatkozó kérelemmel érintett időszak kezdetét 24 hónappal megelőzően véget érő naptári év,
- 5. európai uniós ügyleti jegyzőkönyv: a 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikke szerinti szabványosított elektronikus adatbázis,
- 6. égetés: tüzelőanyagok oxidálása, függetlenül az e folyamat révén előállított hő-, elektromos vagy mechanikai energia felhasználási módjától, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó valamennyi tevékenység, beleértve a hulladékgázok tisztítását,
⋯ 1 változatlan sor ⋯
- 8. forrásanyag:
- a) adott tüzelőanyag-típus, nyersanyag vagy termék, amelynek felhasználása vagy előállítása eredményeként egy vagy több kibocsátó forrás üvegházhatást okozó gázokat bocsát ki, vagy
- b) adott tüzelőanyag-típus, nyersanyag vagy termék, amely szenet tartalmaz és az üvegházhatású gázok kibocsátásának anyagmérleg segítségével történő kiszámítása részét képezi,
- 9. harmadik kereskedési időszak: a létesítmények számára 2013. január 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő kereskedési időszak,
- 9.
- 10. hitelesítés: a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk 4. pontjában meghatározott tevékenység,
- 11. jelentési időszak: egy naptári év, amely alatt a kibocsátást nyomon kell követni és jelentést kell róla készíteni, vagy tonnakilométer-adatok esetében az ellenőrzési év,
- 12. jelentős kapacitásbővítés: a létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának olyan növelése, amelynek során a műszaki konfigurációt és a működést érintő egy vagy több azonosítható fizikai változás következik be, kivéve valamely meglévő feldolgozósor egyszerű cseréjét, és
- a) a létesítményrészt a változás előtti kezdeti beépített kapacitásánál legalább 10%-kal magasabb kapacitáson lehet üzemeltetni, vagy
- b) a fizikai változások által érintett létesítményrész jelentősen magasabb tevékenységi szintje valósul meg, amely további, évi 50 000 kibocsátási egységet meghaladó kibocsátási egységek kiosztását eredményezi, azaz a szóban forgó létesítményrész változás előtti állapotát tekintve az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek éves előzetes számának legalább 5%-át teszi ki,
- 13. jelentős kapacitáscsökkentés: a létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának és tevékenységi szintjének a jelentős kapacitásbővítésnek tekintett nagyságrendekkel megegyező mértékű csökkenése egy vagy több, pontosan beazonosítható fizikai változás eredményeképpen,
- 14. kibocsátás: üvegházhatású gáznak az 1. melléklet I–XXI. pontjában meghatározott tevékenységet folytató létesítményben található forrásból a légkörbe történő kiengedése vagy az 1. melléklet XXII. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenységet folytató légi járműből az említett tevékenység folytán meghatározott gázok kibocsátása,
- 15. kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére az 1. melléklet I–XXI. pontjában meghatározott tevékenységet folytató létesítmény által felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tevő forgalomképes vagyoni értékű jog,
- 11. jelentési időszak: egy naptári év, amely alatt a kibocsátást nyomon kell követni és jelentést kell róla készíteni,
- 12.
- 13.
- 14. kibocsátások: üvegházhatású gázoknak az 1. mellékletben foglalt táblázat 2–36. sorában és a 2. mellékletben meghatározott tevékenységet folytató létesítményben található forrásokból történő kiengedése, vagy az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sorában meghatározott légiközlekedési tevékenységet folytató légi járműből az említett tevékenység folytán meghatározott gázok kibocsátása, vagy az 1. mellékletben foglalt táblázat 40. sorában meghatározott tengeri közlekedési tevékenységet folytató hajókból a táblázat 40. sorában említett tevékenység tekintetében meghatározott gázok kibocsátása,
- 15. kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére az 1. mellékletben foglalt táblázat 2–36. sorában meghatározott tevékenységet folytató létesítmény, az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sorában meghatározott tevékenységet folytató légi jármű üzembentartó és az 1. mellékletben foglalt táblázat 40. sorában meghatározott tengeri közlekedési tevékenységet folytató hajózási társaságok által felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tevő forgalomképes vagyoni értékű jog,
- 16. kis kibocsátású létesítmény: az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet 47. cikk (2) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelő létesítmény,
- 17. kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó: az (EU) 2018/2066/EU bizottsági végrehajtási rendelet 55. cikk (1) bekezdésének megfelelő légi jármű üzembentartó,
- 18. környezeti információ: a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről szóló jogszabályban meghatározott információ,
- 19. központi tisztviselő: az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott személy,
- 20. légi jármű üzembentartó: az 1. melléklet XXII. pontjában és – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése tekintetében – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott légiközlekedési tevékenység folytatásának idején légi járművet üzembentartó személy, illetve ha ez a személy ismeretlen vagy a légi jármű tulajdonosa által nem azonosított, a légi jármű tulajdonosa,
- 21. légiközlekedési kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére a légi jármű üzembentartó által felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tévő forgalomképes vagyoni értékű jog,
- 20. légi jármű üzembentartó: az 1. melléklet szerinti táblázat 38. sorában és – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése tekintetében – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott légiközlekedési tevékenység folytatásának idején légi járművet üzembentartó személy, illetve ha ez a személy ismeretlen vagy a légi jármű tulajdonosa által nem azonosított, a légi jármű tulajdonosa,
- 21.
- 22.
- 23. légiközlekedésnek tulajdonított kibocsátások: az 1. melléklet XXII. pontjában felsorolt légiközlekedési tevékenységek közé tartozó összes olyan repülésből származó kibocsátás, amely egy tagállam területén található repülőtérről indul vagy egy ilyen repülőtérre harmadik országból érkezik, továbbá – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése tekintetében – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkében meghatározott repülésből származó kibocsátás,
- 23. légiközlekedésnek tulajdonított kibocsátások: az 1. melléklet szerinti táblázat 38. sorában felsorolt légiközlekedési tevékenységek közé tartozó összes olyan repülésből származó kibocsátás, amely egy tagállam területén található repülőtérről indul vagy egy ilyen repülőtérre harmadik országból érkezik, továbbá – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése tekintetében – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkében meghatározott repülésből származó kibocsátás,
- 24. létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, az 1. melléklet I–XXI. pontjában felsorolt tevékenység vagy bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység, valamint az adott telephelyen folytatott tevékenységhez műszakilag kapcsolódó tevékenység folyik, és amely az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi vagy arra közvetlenül hatással van,
- 25. nemzeti tisztviselő: az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikk 2. pontjában meghatározott személy,
- 26. számlatulajdonos: az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikk 3. pontjában meghatározott személy,
- 27. széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz,
- 28. tonnakilométer: a repülés során a légi jármű fedélzetén szállított áruk, postai küldemények, utasok és csomagok összes tömege (együtt: hasznos teher) egy kilométerre szállított tonnája,
- 28.
- 29. új belépő:
- a) a harmadik kereskedési időszakban azon létesítmény, amely aa) 2011. június 30. után kapott kibocsátási engedélyt, ab) 2011. június 30. után bekövetkezett jelentős kapacitásbővítés következtében kapott új kibocsátási engedélyt, vagy ac) a közösségi rendszer egyoldalú kiterjesztése folytán került a törvény hatálya alá,
- b) a negyedik kereskedési időszakban a 2018/410/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 7. pontjában meghatározott létesítmény.
- a)
- b) a negyedik kereskedési időszakban a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk h) pontjában meghatározott létesítmény, vagy a 2003/87/EK irányelv 24. cikk (1) bekezdése értelmében az e törvény hatálya alá került létesítmény.
- 30. üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k), a kén-hexafluorid (SF6) és a nitrogén-trifluorid (NF3), valamint a légkör azon természetes és emberi tevékenységből származó gáznemű alkotóelemei, amelyek elnyelik, majd újra kibocsátják az infravörös sugárzást,
- 31. üzemeltető: a környezethasználat feltételeit megállapító engedély jogosultja,
- 32. villamosenergia-termelő: olyan létesítmény, amely 2005. január 1-jén vagy azt követően harmadik fél számára történő értékesítésre szánt villamos energiát termelt, és amelyben az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek közül kizárólag tüzelőanyagok égetését végzik,
- 33. visszaadás: ÜHG-egység elszámolása az üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó által saját létesítménye vagy légi járműve hitelesített kibocsátási adatainak terhére a jegyzékkezelő felé,
- 33. visszaadás: kibocsátási egység elszámolása az üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó által saját létesítménye vagy légi járműve hitelesített kibocsátási adatainak terhére a jegyzékkezelő felé,
- 34.
- 35.
- 36. kereskedelmi légiközlekedési üzembentartó: olyan légi jármű üzembentartó, amely díjazás ellenében menetrendszerűen vagy nem menetrendszerűen utasok, áru vagy postai küldemények szállítására irányuló légiközlekedési szolgáltatást nyújt a nagyközönség számára,
- 37. készenléti- vagy tartalék üzemmód: az alkalmankénti vagy kizárólag speciális körülmények megléte esetén történő üzemeltetés céljából létrehozott létesítmény működési jellemzője,
- 38.
- 39. mérvadó létesítményrész: olyan létesítményrész, amely legalább 30%-kal hozzájárul a létesítménynek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves mennyiségéhez vagy több mint 50 000 kibocsátási egységnek a létesítmény részére történő kiosztásához,
- 40. részleges működésbeszüntetés: ha egy mérvadó létesítményrész tevékenységi szintjét egy adott naptári évben a létesítményrésznek kiosztott mennyiség kiszámításához használt kezdeti tevékenységi szinthez képest az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint legalább 50%-kal, vagy legalább 75%-kal vagy 90%-kal csökkenti,
- 41. részleges működésbeszüntetést követő újraindítás: olyan jelentős változás, amikor a működését beszüntetett létesítményrész tevékenységi szintje ismét meghaladja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti kezdeti tevékenységi szintjének 25%-át, illetve 50%-át kitevő küszöbértéket,
- 42. szezonális üzemmód: rendszeresen idényszerű, időszakos ütemtervet követve üzemeltetett létesítmény működési jellemzője; nem ideértve a folyamatosan (normál üzemmódban) üzemeltetett, készenléti- vagy tartalék üzemmódban működő létesítményeket,
- 39.
- 40.
- 41.
- 42. szezonális üzemmód: egy éven belül rendszeresen idényszerű, időszakos ütemtervet követve üzemeltetett létesítmény működési jellemzője; ide nem értve a folyamatosan, tehát normál üzemmódban üzemeltetett, készenléti- vagy tartalék üzemmódban működő létesítményeket,
- 43. Piaci stabilizációs tartalék: a 2015/1814/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott tartalék,
- 44. üzemszerű működés kezdete: a 2011/278/EU európai bizottsági határozat 3. cikk n) pontja szerinti időpont,
- 45. megváltozott működés kezdete: a 2011/278/EU európai bizottsági határozat 3. cikk o) pontja szerinti időpont,
- 44.
- 45.
- 46. tartalék egység: egy létesítményen belül az üzemszerűen működő berendezés kiváltására szolgáló, kibocsátást eredményező berendezés,
- 47. készenléti egység: egy létesítményen belül az elsődleges energiaforrás elháríthatatlan külső ok miatti rendelkezésre nem állása esetén működő és üzemelő, kibocsátást eredményező berendezés,
- 48. negyedik kereskedési időszak: 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig tartó időszak,
- 49. kiosztási időszak: a negyedik kereskedési időszaktól kezdődően, az egy kereskedési időszakon belüli, egy Nemzeti Végrehajtási Intézkedés által lefedett 5 éves időszak,
- 50. nemzeti légiközlekedési kiosztási táblázat: a hazai légi jármű üzembentartókat és a részükre térítésmentesen kiosztható kvótamennyiségeket tartalmazó táblázat, amelyet az Európai Bizottság jóváhagyott.
- 51. hajózási társaság: a hajótulajdonos vagy bármely más szervezet vagy személy, amely a hajótulajdonostól átvállalta a hajó üzemeltetésének felelősségét, és amely e felelősség átvállalásával beleegyezett abba, hogy átveszi a hajók biztonságos üzemeltetéséről és a környezetszennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi szabályzat által előírt, a 336/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott valamennyi kötelezettséget és felelősséget,
- 52. kibocsátási engedély: az 1. mellékletben foglalt táblázat 2-36. sorában meghatározott tevékenységek folytatására jogosító, hatóság által kiadott engedély,
- 53. létesítményrész: az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkének 2., 3., 5., 6. és 10. pontjában meghatározott létesítményrész,
- 54. meglévő létesítmény: az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott meglévő létesítmény,
- 55. nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások: az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sorában felsorolt légiközlekedési tevékenységek, továbbá – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése tekintetében – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkében meghatározott repülést végző légi jármű által az üzemanyag égése során kibocsátott nitrogén-oxidok, koromrészecskék, oxidált kénvegyület-fajták éghajlatra gyakorolt hatása, valamint a kibocsátott vízgőz, többek között kondenzcsík hatásai,
- 56. út: az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének c) pontjában meghatározott út.
#### 3. A kibocsátási engedély és a nyomonkövetési terv
⋯ 13 változatlan sor ⋯
(3a)
(3b) A hatóság a térítésmentes kiosztásra megállapított ÜHG-egységek mennyiségének alapjául szolgáló adatok megfelelőségének felülvizsgálatát hatósági ellenőrzés keretében végezheti.
(3b) A hatóság a térítésmentes kiosztásra megállapított kibocsátási egységek mennyiségének alapjául szolgáló adatok megfelelőségének felülvizsgálatát hatósági ellenőrzés keretében végezheti.
(3c) Hatósági ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.
⋯ 21 változatlan sor ⋯
(2) A hatóság a légi jármű üzembentartója által benyújtott nyomon követési terv, egyszerűsített nyomon követési terv jóváhagyására vonatkozó eljárásáért, valamint a nyomon követési terv, egyszerűsített nyomon követési terv módosításának engedélyezésére vonatkozó eljárásért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) A hatóság a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztására – tevékenységi szintről szóló éves jelentéssel, új belépő jelentéssel, új létesítményrész jelentéssel, beolvadás és kiválás bejelentésére vonatkozó jelentéssel, Nemzeti Végrehajtási Intézkedéseket megalapozó adatszolgáltatással –, illetve a nyomonkövetési módszertani terv módosítására irányuló kérelmekkel összefüggő eljárásáért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) A hatóság a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztására – tevékenységi szintről szóló éves jelentéssel, új belépő jelentéssel, beolvadás és kiválás bejelentésére vonatkozó jelentéssel, Nemzeti Végrehajtási Intézkedéseket megalapozó adatszolgáltatással –, illetve a nyomonkövetési módszertani terv módosítására irányuló kérelmekkel összefüggő eljárásáért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(4) A hatóság az engedélyezési, a nyomonkövetési terv és a nyomonkövetési módszertani terv jóváhagyási és kiosztási eljárást felfüggeszti, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.
#### 4. A kibocsátások nyomon követése, jelentése, a jelentések hitelesítése
10. § (1) A légi jármű üzembentartó az 1. melléklet XXII. pontja szerinti, az üzemeltető a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó tevékenységből származó üvegházhatású gáz kibocsátását a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében foglaltak szerint nyomon követi, kibocsátásáról hitelesített kibocsátási jelentést készít, amelyet a hatóság részére benyújt.
10. § (1) A légi jármű üzembentartó az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sora szerinti, az üzemeltető a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó tevékenységből származó üvegházhatású gáz kibocsátását az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint nyomon követi, kibocsátásáról hitelesített kibocsátási jelentést készít, amelyet a hatóság részére benyújt.
(2) A légi jármű üzembentartó, valamint az üzemeltető kibocsátásának nyomon követésére, hitelesített kibocsátási jelentéstételére, valamint annak hatóság részére történő benyújtására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.
(3) Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 26. cikke értelmében bezárónak minősülő létesítmény üzemeltetője a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint köteles a bezárás évére vonatkozó hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására az adott év február 15-ig kerül sor, a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.
(4) Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik vagy a tevékenysége az 1. melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, azt a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint bejelenti és hitelesített jelentést tesz. Ha a bejelentett eseményre az adott év február 15-ig kerül sor, a jelentés és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.
(4) Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik vagy a tevékenysége az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sora alóli kivételnek minősül, azt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint bejelenti és hitelesített jelentést tesz. Ha a bejelentett eseményre az adott év február 15-ig kerül sor, a jelentés és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.
#### 11. §
10/A. § A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően a légijármű-üzemeltetők évente egyszer jelentést tesznek a 2025. január 1. után bekövetkező, nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint.
#### 5. Az ÜHG-egység nyilvántartása, érvényessége, megszűnése
11. § (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 40. sora szerinti, a tengeri közlekedési tevékenységekkel kapcsolatban az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megjelölt hatóság jár el.
12. § (1) Az ÜHG-egység dematerializált, immateriális, forgalomképes vagyoni értékű jog, amely az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 37. cikkében meghatározott módon jön létre.
(2) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 40. sora szerinti, a tengeri közlekedési tevékenységekből származó kibocsátásokkal kapcsolatban a hajózási társaság tekintetében felelős igazgatási hatóság biztosítja, hogy a felelősségi körébe tartozó hajózási társaság a jelentési időszakban nyomon kövesse és jelentse a vonatkozó paramétereket, valamint az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetével összhangban nyújtsa be a társasági szintű összesített kibocsátási adatokat.
(2) Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, illetve teljesíti.
(3) A hajózási társaság tekintetében felelős igazgatási hatóság biztosítja, hogy a hajózási társaság által a (2) bekezdés szerint benyújtott, hajózási társasági szintű összesített kibocsátási adatok jelentését az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetében meghatározott hitelesítési és akkreditációs szabályokkal összhangban hitelesítsék.
(3) Az állam tulajdonában lévő és az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értelmében a magyar nemzeti tisztviselő által kezelt számlákon lévő ÜHG-egységek nyilvántartásáról a miniszter a jegyzékkezelő útján gondoskodik.
#### 5. A kibocsátási egység nyilvántartása, érvényessége, megszűnése
13. § (1) Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek esetében az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtására kiadott kormányrendeletek, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek tulajdonjog átruházásával, állami vagyon elidegenítésével, a vagyonnal történő rendelkezéssel kapcsolatos szabályait az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben, az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
12. § (1) A kibocsátási egység dematerializált, immateriális, forgalomképes vagyoni értékű jog, amely az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 37. cikkében meghatározott módon jön létre.
(2) Az állam tulajdonában lévő kibocsátási egységek tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, illetve teljesíti.
(3) Az állam tulajdonában lévő és az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értelmében a magyar nemzeti tisztviselő által kezelt számlákon lévő kibocsátási egységek nyilvántartásáról a miniszter a jegyzékkezelő útján gondoskodik.
13. § (1) Az állam tulajdonában lévő kibocsátási egységek esetében az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtására kiadott kormányrendeletek, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek tulajdonjog átruházásával, állami vagyon elidegenítésével, a vagyonnal történő rendelkezéssel kapcsolatos szabályait az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben, az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2)
(3) Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek esetében az Nvtv. értéknyilvántartásra, könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók.
(3) Az állam tulajdonában lévő kibocsátási egységek esetében az Nvtv. értéknyilvántartásra, könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók.
(4)
⋯ 3 változatlan sor ⋯
#### 6. A kibocsátási egységek kiosztása
15. § (1) A létesítményeknek évente térítésmentesen kiosztható kibocsátásiegység-mennyiséget a Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tartalmazza. A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezetét a hatóság készíti el és nyújtja be jóváhagyásra az Európai Bizottságnak.
15. § (1) A létesítményeknek évente térítésmentesen kiosztható kibocsátásiegység-mennyiséget a nemzeti kiosztási tábla tartalmazza. A nemzeti kiosztási tábla tervezetét a hatóság készíti el és nyújtja be jóváhagyásra az Európai Bizottságnak.
(2) A kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó rendelkezéseket a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.
⋯ 5 változatlan sor ⋯
#### 17. §
18. § A kibocsátási egység kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.
#### 18. §
#### 6/A. A kibocsátási egységek villamosenergia-termelők részére történő egyszeri kiosztása a harmadik kereskedési időszak tekintetében
#### 6/A.
#### 18/A. §
⋯ 3 változatlan sor ⋯
#### 18/D. §
18/E. § (1) A hatóság jogosult ellenőrizni a beruházások megvalósítását és a beruházások elkészültét követően a beruházások működését nyomon követni. A beruházások ellenőrzése során a tényállás tisztázása keretében a hatóság független könyvvizsgáló jelentését szerzi be (kötelező bizonyítási eszköz). Az ellenőrzés és nyomon követés szabályait, ideértve a független könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozó szabályokat is, a Kormány rendeletben határozza meg.
#### 18/E. §
(2) Ha a beruházó a hatóság által, részére folyósított támogatási összeget nem a vonatkozó jogszabályokban vagy az Európai Bizottság határozataiban foglaltaknak megfelelően használja fel, a hatóság a beruházóval szemben hatósági ellenőrzést folytat le a beruházások ellenőrzése céljából (a továbbiakban: felügyeleti eljárás). A felügyeleti eljárás keretében a hatóság a beruházóval szemben a Kormány rendeletében meghatározottak szerint bírságot szab ki, meghatározott esetben a támogatást visszafizetteti vagy a támogatás folyósítását megszünteti. Ha a felügyeleti eljárás keretében kiszabott bírság vagy visszafizetendő támogatás nem kerül a hatóság által megszabott határidőben megfizetésre, akkor a véglegessé vált határozat alapján a hatóság a fizetési kötelezettség behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adó- és vámhatóságot.
#### 18/F. §
18/F. § (1)
#### 6/B.
(2)
#### 18/G. §
(3)
#### 7. A kibocsátási egységek kiosztása a légi jármű üzembentartók részére
(4)
#### 19. §
(5)
(6) A hatóság a beruházások befejezését követő harmadik évben megvizsgálja a derogációs kérelem szerinti megfelelőségi mutatók teljesítését és arról jelentést készít.
(7)
#### 6/B. A kibocsátási egységek átmeneti ingyenes kiosztása az energetikai ágazat modernizációja érdekében a negyedik kereskedési időszak tekintetében
18/G. § A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikkében rögzített ingyenes kiosztás részletes szabályait a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.
#### 7. A légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztása a légi jármű üzembentartóknak
19. § (1) Az Európai Bizottság által elfogadott nemzeti légiközlekedési kiosztási táblázatban szereplő légi jármű üzembentartók részére a 2017–2023. közötti időszakra vonatkozóan a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 28a. cikk (2) bekezdése alapján meghatározott térítésmentes kvótamennyiség kerül kiosztásra.
(2)
(3)
(4)
#### 20. §
#### 21. §
#### 22. §
23. § A légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.
23. § A kibocsátási egységek légi jármű üzembentartók részére történő kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében állapítja meg.
#### 8. Az ÜHG-egységek visszaadása
#### 8. A kibocsátási egységek visszaadása
24. § Az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó ÜHG-egységekre vonatkozó visszaadási kötelezettségét a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében szabályozza.
24. § Az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó és a hajózási társaság kibocsátási egységekre vonatkozó visszaadási kötelezettségét a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében szabályozza.
#### 9. Az ÜHG-egységek értékesítése és forgalomképessége
#### 9. A kibocsátási egységek értékesítése és forgalomképessége
25. § (1) Az állam tulajdonában lévő, térítés ellenében kiosztható (értékesíthető) légiközlekedési kibocsátási egységeket, valamint a térítés ellenében kiosztható (értékesíthető) kibocsátási egységeket a miniszter az 1031/2010/EU bizottsági rendeletnek megfelelően értékesíti. Az állam által térítés ellenében kiosztható (értékesíthető) ÜHG-egységek éves mennyiségét az Európai Bizottság állapítja meg.
25. § (1) Az állam tulajdonában lévő, értékesíthető kibocsátási egységeket a miniszter az (EU) 2023/2830 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletében foglaltaknak megfelelően értékesíti. Az állam által értékesíthető kibocsátási egységek éves mennyiségét az Európai Bizottság állapítja meg.
(2) Az állam tulajdonában lévő, térítésmentesen ki nem osztott valamennyi kibocsátási egység, amely nem került a piaci stabilizációs tartalékba, vagy az uniós jogi aktussal összhangban nem töröltek, árverés útján kerül értékesítésre.
(3) Az állam tulajdonában lévő légiközlekedési kibocsátási egységek esetében a térítésmentesen ki nem osztott kibocsátási egységek árverés útján kerülnek értékesítésre. Az árverés útján értékesítendő légiközlekedési kibocsátási egységek éves mennyiségét az Európai Bizottság határozza meg.
(3)
(4) Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek árverés útján történő értékesítésére Magyarország a tagállamok által az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiválasztott aukciós platformot veszi igénybe.
(4) Az állam tulajdonában lévő kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésére Magyarország a tagállamok által az (EU) 2023/2830 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiválasztott aukciós platformot veszi igénybe.
(5)
(6) Az ÜHG-egységek térítés ellenében történő kiosztása (értékesítése) során az Nvtv. átlátható szervezetre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(6) A kibocsátási egységek térítés ellenében történő értékesítése során az Nvtv. átlátható szervezetre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
26. § A miniszter az ÜHG-egységek állam általi, árverés útján történő értékesítéséből származó – az Európai Unió közös költségvetését az ÜHG-egységek értékesítésére tekintettel megillető saját forrás nagyságát meghaladó részéből – a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3d. cikk (4) bekezdésében és a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő, a célhoz kötött felhasználásra vonatkozóan ott előírt minimális mértéket elérő részének felhasználásáról a Kormány által meghatározott prioritások alapján, az Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer előirányzat keretében, a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint gondoskodik.
26. § A miniszter a kibocsátási egységek állam általi, árverés útján történő értékesítéséből származó, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő felhasználásáról a Kormány által meghatározott prioritások alapján, az Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer előirányzat keretében, a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint gondoskodik.
#### 27. §
28. § Az ÜHG egység mint forgalomképes vagyoni értékű jog az állami vagyonból történő kikerülést (térítésnélküli átadás, értékesítés) követően szabadon átruházható az EGT-megállapodásban részes államokban lakóhellyel rendelkező természetes személyek, székhellyel rendelkező jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között, illetve olyan, harmadik állambeli természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között, amelyek harmadik állama elismeri az ÜHG-egységeket.
28. § A kibocsátási egység, mint forgalomképes vagyoni értékű jog az állami vagyonból történő kikerülést követően szabadon átruházható az EGT-megállapodásban részes államokban lakóhellyel rendelkező természetes személyek, székhellyel rendelkező jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között, illetve olyan, harmadik állambeli természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között, amelyek harmadik állama elismeri az e törvénynek megfelelően létrejött kibocsátási egységeket.
#### 10. A kibocsátás-csökkentési egység és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység felhasználása a harmadik kereskedési időszakban
#### 10.
29. § (1) A 2013–2020 közötti kereskedési időszakban az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Éhvt.) meghatározott kibocsátás-csökkentési egységet (a továbbiakban: ERU) és az igazolt kibocsátás-csökkentési egységet (a továbbiakban: CER) (ERU és CER a továbbiakban együtt: nemzetközi jóváírási jogosultságok) felhasználhatja a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint.
#### 29. §
(2) Az üzemeltetők és légi jármű üzembentartók 2015. március 31-ig kérhetik a 2008 és 2012 közötti időszak során a közösségi rendszerben felhasználható projekttípusok tekintetében a 2012-ig elért kibocsátáscsökkentés alapján kiadott nemzetközi jóváírási jogosultságok ÜHG-egységre történő átváltását az alábbiak figyelembevételével, mindig a magasabb érték szerint:
- a) a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan a részükre felhasználásra engedélyezett, de fel nem használt nemzetközi jóváírási jogosultságok erejéig, vagy
- b) a 2008 és 2012 közötti időszakban a számukra kiosztott kibocsátási egység erejéig, amelynek aránya nem lehet magasabb 11%-nál.
(3) Az üzemeltetők és légi jármű üzembentartók 2020. december 31-ig kérhetik a 2008-tól 2012-ig terjedő időszak során a közösségi rendszerben felhasználható projekttípusok tekintetében a 2013 előtt bejegyzett projektek esetében 2013-tól elérendő kibocsátáscsökkentés alapján kiadott nemzetközi jóváírási jogosultságok ÜHG-egységre történő átváltását:
- a) a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan a részükre felhasználásra engedélyezett, de fel nem használt nemzetközi jóváírási jogosultságok erejéig, vagy
- b) a 2008 és 2012 közötti időszakban a számukra kiosztott kibocsátási egység erejéig, amelynek aránya nem lehet magasabb 11%-nál.
(4) Az üzemeltetők és légi jármű üzembentartók a legkevésbé fejlett országokban 2013 után megkezdendő projektjeikben 2013-tól elért kibocsátáscsökkentés alapján kiadott CER-ek ÜHG-egységre történő átváltását a közösségi rendszerben a 2008-tól 2012-ig terjedő időszak során felhasználható projekttípusok vonatkozásában az alábbiakban meghatározott mennyiségek erejéig addig kérelmezhetik, ameddig a projektben érintett országok erre vonatkozó megállapodást nem ratifikálnak a Közösséggel, de legkésőbb 2020. december 31-ig:
- a) a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan a részükre felhasználásra engedélyezett, de fel nem használt nemzetközi jóváírási jogosultságok erejéig, vagy
- b) a 2008 és 2012 közötti időszakban a számukra kiosztott kibocsátási egység erejéig, amelynek aránya nem lehet magasabb 11%-nál.
(5) Az Európai Bizottság által ellenőrzött és jóváhagyott nemzetközi jóváírási jogosultságok (1)–(4) bekezdés szerinti felhasználására vonatkozó jogosultsági tábláját a nemzeti tisztviselő kezeli.
#### 10/A. A modernizációs alap felhasználása
29/A. § A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10d. cikke szerinti összeg felhasználásáról a miniszter a Zöld Beruházási Rendszer keretében gondoskodik az (EU) 2020/1001 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően.
29/A. § A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10d. cikke szerinti összeg felhasználásáról a miniszter saját hatáskörében gondoskodik az (EU) 2020/1001 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően.
#### 11. A forgalmi jegyzék
30. § (1) Az ÜHG-egységek kiosztásának, forgalmának, visszaadásának, törlésének nyilvántartására az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. fejezete szerint a forgalmi jegyzékben és az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben kerül sor.
30. § (1) A kibocsátási egységek kiosztásának, forgalmának, visszaadásának, törlésének nyilvántartására az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. fejezete szerint a forgalmi jegyzékben és az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben kerül sor.
(2) A forgalmi jegyzékben vezetett magyar nemzeti folyószámla feletti tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(4) Az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti meghatalmazott képviselőt a magyar nemzeti folyószámlához a miniszter jelöli ki.
30/A. § (1) Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek és a 38. § (1) bekezdésben meghatározott ESD-egységek nyilvántartására szolgáló számlák kivételével nem lehet a forgalmi jegyzékben vezetett számla tulajdonosa, meghatalmazott képviselője, illetve további meghatalmazott képviselője olyan személy, aki munkakörének ellátása során a forgalmi jegyzék kezeléséhez kapcsolódó feladatokat lát el.
30/A. § (1) Az állam tulajdonában lévő kibocsátási egységek és a 38/A. § (1) bekezdésben meghatározott ESR-egységek nyilvántartására szolgáló számlák kivételével nem lehet a forgalmi jegyzékben vezetett számla tulajdonosa, meghatalmazott képviselője, illetve további meghatalmazott képviselője olyan személy, aki munkakörének ellátása során a forgalmi jegyzék kezeléséhez kapcsolódó feladatokat lát el.
(2) A nemzeti tisztviselő kétévente ellenőrzi, hogy a számlanyitáskor átadott információk továbbra is hiánytalanok, az ellenőrzéskor naprakészek, pontosak és valósak-e, és felszólítja a számlatulajdonost az esetleges változások megfelelő módon történő bejelentésére.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(4)
30/B. § (1) A forgalmi jegyzékben szereplő számla kezeléséért az üzemeltetőnek és a légi jármű üzembentartónak az általuk kibocsátott minden egyes tonna szén-dioxid után az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű számlavezetési díjat kell fizetni.
30/B. § (1) A forgalmi jegyzékben szereplő számla kezeléséért az üzemeltetőnek, a légi jármű üzembentartónak és a hajózási társaságnak az általuk kibocsátott minden egyes tonna szén-dioxid után az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű számlavezetési díjat kell fizetni.
(2) A forgalmi jegyzékben szereplő számla kezeléséért a kereskedési számla tulajdonosának az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű éves számlavezetési díjat kell fizetni.
(3) A hatóság a számlavezetési díj összegéről és a díjfizetés határidejéről a 31/B. § (1) bekezdés szerinti elektronikus rendszeren keresztül, minden év május 15. napjáig egyenlegértesítő megküldése útján tájékoztatja a számlavezetési díj megfizetésére kötelezetteket.
#### 12. Az ÜHG-egységek kereskedelmének nyilvánossága
30/C. § Kereskedési számla tulajdonosa
31. § Az ÜHG-egységek kereskedelmével kapcsolatos adatok, így különösen
- a) Magyarországon bejegyzett jogi személy, vagy
- b) Magyarországon adószámmal és állandó lakcímmel rendelkező magánszemély
lehet.
#### 12. A kibocsátási egységek kereskedelmének nyilvánossága
31. § A kibocsátási egységek kereskedelmével kapcsolatos adatok, így különösen
- a) a kiadott kibocsátási engedélyekre,
- b) a hitelesített kibocsátási jelentésekre és a hitelesítő kapcsolódó jelentésére,
- c) a kiosztási határozatokra,
⋯ 4 változatlan sor ⋯
31/A. § (1) A hatóság ellenőrzésre jogosult alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) az ellenőrzés során a létesítményt üzemeltető képviselőjének jelenlétében az ellenőrzés alá vont létesítmény tekintetében
- a) átvizsgálhatja az ellenőrzés alá vont létesítmény nyomonkövetési tervében, kibocsátási engedélyében, valamint a kibocsátási jelentésében található adatok és információk valóságtartalmát a tevékenység végzésének a helyszínén,
- a) átvizsgálhatja az ellenőrzés alá vont létesítmény nyomonkövetési tervében, nyomonkövetési módszertani tervében, kibocsátási engedélyében, valamint a kibocsátási jelentésében és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti, a térítésmentes kibocsátási egység megállapítására, vagy kiosztására vonatkozó jelentésekben, adatszolgáltatásokban található adatok és információk valóságtartalmát a tevékenység végzésének a helyszínén,
- b) felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységben a résztvevőket személyazonosságuk igazolására,
- c) a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fénykép vagy kép- és hangfelvétel készítésére jogosult.
⋯ 9 változatlan sor ⋯
(4) A közreműködő személy a megbízólevél birtokában az ellenőrzési tevékenységben kizárólag az ellenőr jelenlétében vehet részt.
31/B. § (1) A hatóság elektronikus rendszert üzemeltet, amelyben a (2) bekezdésben meghatározott adatokat – létesítményenként ÜHG azonosító alkalmazásával – kezeli a végzett tevékenység megszűnését, megszüntetését követő 30 évig, az alábbi célok érdekében:
31/B. § (1) A hatóság elektronikus rendszert üzemeltet, amelyben a (2) bekezdésben meghatározott adatokat – létesítményenként üvegházhatású gáz azonosító (a továbbiakban: ÜHG azonosító) és települési hulladékégető (a továbbiakban: THÉ) azonosító alkalmazásával – kezeli a végzett tevékenység megszűnését, megszüntetését követő 30 évig, az alábbi célok érdekében:
- a) az üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységére vonatkozó jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése,
- b) regisztrációs, nyilvántartási, valamint adatszolgáltatási, jelentéstételi és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése,
⋯ 22 változatlan sor ⋯
- ce) egységes környezethasználati engedély (EKHE) kód,
- cf) Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás (E-PRTR) kód;
- cg) ÜHG azonosító;
- ch) THÉ-azonosító;
- d) a hatóság a)–c) ponttal összefüggő rendelkezései vonatkozásában:
- da) hatósági döntés iktatószáma,
- db) végleges döntéssel kiszabott bírság összege, megfizetésének ténye, behajtás állapota,
- dc) a bírság kiszabása mellőzésének ténye, a figyelmeztetés ténye,
- dd) a számlavezetési és felügyeleti díj összege és megfizetésének ténye, behajtás állapota; továbbá
- e) minden egyéb olyan adatot, amelynek szolgáltatására az ÜHG azonosítóval rendelkező üzemeltető a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályban foglalt rendelkezés szerint köteles.
- e) minden egyéb olyan adatot, amelynek szolgáltatására az ÜHG azonosítóval vagy THÉ-azonosítóval rendelkező üzemeltető a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályban foglalt rendelkezés szerint köteles.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott elektronikus rendszer hatósági nyilvántartás, amely a létesítmények üvegházhatású gázokkal kapcsolatos kibocsátásaira vonatkozó adatokat közhitelesen tartalmazza.
(4) A nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az érintettek kötelesek a hatóságnak a változást követő 15 napon belül bejelenteni. A változásbejelentési kötelezettségeket a hatóság által az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell teljesíteni.
#### 12/A. Bejelentés-köteles tevékenységek
31/C. § (1) A 2. mellékletben meghatározott tevékenységre a kibocsátási jelentésre és hitelesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A 2. mellékletben meghatározott tevékenységekre e törvénynek a nyomonkövetési terv elkészítésére és benyújtására vonatkozó rendelkezéseit az ebben az alcímben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
(3) A 2. mellékletben meghatározott tevékenységet végző üzemeltető által benyújtott nyomonkövetési tervet a hatóság nyilvántartásba veszi.
#### 13. Jogkövetkezmények
32. § (1) Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a kibocsátási egység visszaadására vonatkozó kötelezettségének, a hatóság felé történő adatszolgáltatások és változások bejelentésére irányuló kötelezettségének, és a hatóság döntésében foglalt kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
32. § (1) Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a tevékenységi szintről szóló jelentés és nyomonkövetési módszertani terv, valamint módosítása határidőre történő benyújtására, a kibocsátási egység visszaadására vonatkozó kötelezettségének, a hatóság felé történő adatszolgáltatások és változások bejelentésére irányuló kötelezettségének, és a hatóság döntésében foglalt kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
(2) A bírságot a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül kell megfizetni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy a hatóság a bírság behajtása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.
⋯ 9 változatlan sor ⋯
a hatóság az (EU) 2018/2066/ bizottsági végrehajtási rendelet 70. cikke alapján konzervatív becslést készít a létesítmény kibocsátásáról, amely becslésnek megfelelő kibocsátási egységet köteles az üzemeltető a 24. § (1) bekezdésének megfelelően visszaadni.
33. § (1) Ha a légi jármű üzembentartó a nyomon követési terv jóváhagyásának megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a légiközlekedési kibocsátási egység visszaadására, valamint a hatóság felé történő adatszolgáltatások és változások bejelentésére irányuló kötelezettségének, és a hatóság döntésében foglalt kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
33. § (1) Ha a légi jármű üzembentartó a nyomon követési terv jóváhagyásának megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a kibocsátási egység visszaadására, valamint a hatóság felé történő adatszolgáltatások és változások bejelentésére irányuló kötelezettségének, és a hatóság döntésében foglalt kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
(2) A bírságot a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül kell megfizetni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy a hatóság a bírság behajtása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. Ismételt kötelezettségszegés esetén a hatóság a (4) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét kezdeményezi.
⋯ 1 változatlan sor ⋯
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság alkalmazása céljából, amennyiben a légi jármű üzembentartónak térítésmentesen járó kibocsátási egységek száma azért nem állapítható meg, mert
- a) a légi jármű üzembentartó nem nyújtott be hitelesített éves kibocsátási jelentést és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést az e törvényben előírt határidőre,
- a) a légi jármű üzembentartó nem nyújtott be hitelesített éves kibocsátási jelentést az e törvényben előírt határidőre,
- b) a hitelesített éves kibocsátási jelentés nincs összhangban e törvény rendelkezéseivel, vagy
- c) a légi jármű üzembentartó kibocsátási jelentését nem hitelesítették a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően,
⋯ 3 változatlan sor ⋯
(6)
34. § (1) A 32. § és a 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig vagy az ÜHG-egységek visszaadásáig nem jogosult ÜHG-egységek átruházására és kiosztására.
34. § (1) A 32. § (1) bekezdése és a 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó vagy a hajózási társaság a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, vagy a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig vagy a kibocsátási egységek visszaadásáig nem jogosult kibocsátási egységek átruházására és kiosztására.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hatóság kezdeményezi az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számlájának zárolását. A zárolást a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének a rá vonatkozó szabályok szerint eleget tett, illetve jelentése a 24. § (3) bekezdése alapján elkészült.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hatóság kezdeményezi az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó vagy a hajózási társaság forgalmi jegyzékbeli számlájának felfüggesztését. A felfüggesztést a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha az (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegések már nem állnak fenn.
(3) A 32. § és 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési vagy hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó nevét és a kötelességszegés tényét honlapján nyilvánosságra hozza.
(3) A 32. § (1) bekezdése és a 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető, légi jármű üzembentartó vagy hajózási társaság a jelentési vagy hitelesítési kötelezettségének, vagy a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltető, légi jármű üzembentartó vagy hajózási társaság nevét és a kötelességszegés tényét honlapján nyilvánosságra hozza.
(4)
(5) A visszaadás elmulasztása esetén a hatóság zárolja az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját. A zárolást a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha a (4) bekezdésben előírt ÜHG-egység visszaadásra kerül.
(5) A visszaadás elmulasztása esetén a hatóság felfüggeszti az üzemeltető, légi jármű üzembentartó vagy hajózási társaság forgalmi jegyzékbeli számláját. A felfüggesztést a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha az előírt kibocsátási egység visszaadásra kerül.
(6)
(7)
34/A. § (1) Ha az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó a számlavezetési díjat határidőben nem fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követően fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a számlavezetési díj megfizetésére kötelező határozatot hoz.
34/A. § (1) Ha az üzemeltető, légijármű-üzembentartó vagy hajózási társaság a számlavezetési díjat határidőben nem fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követően fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a számlavezetési díj megfizetésére kötelező határozatot hoz.
(2) A végleges határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a hatóság a számlavezetési díj behajtása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. A számlavezetési díj megfizetéséig a hatóság zárolja az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját. A számla zárolásának feloldását a jegyzékkezelő a követelés teljesítésének beérkezését követő 15 napon belül végzi el. A számlavezetési díj üzemeltetői és légijármű-üzembentartói teljesítéséhez kapcsolódó zárolásról és a zárolás feloldásának tényéről a jegyzékkezelő minden esetben értesíti az érintetteket.
(2) A számlavezetési díj megfizetéséig a hatóság felfüggeszti az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy hajózási társaság forgalmi jegyzékbeli számláját. A számla felfüggesztésének feloldását a jegyzékkezelő a követelés teljesítésének beérkezését követő 15 napon belül végzi el. A számlavezetési díj üzemeltetői, légijármű-üzembentartói vagy hajózási társaság általi teljesítéséhez kapcsolódó felfüggesztésről és a felfüggesztés feloldásának tényéről a jegyzékkezelő minden esetben értesíti az érintetteket.
34/B. § A klímavédelemért felelős hatóság döntése elleni perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
⋯ 5 változatlan sor ⋯
#### 35. §
#### 15. Nemzetközi jelentéstétel az ÜHG-egység kereskedelmi rendszer működéséről
#### 15. Nemzetközi jelentéstétel a kibocsátási egység kereskedelmi rendszer működéséről
36. § (1) A hatóság évente jelentést nyújt be a 2003/87/EK irányelv 21. cikkének megfelelően.
(2) A jelentést az Európai Bizottság által megküldött kérdőív vagy vázlat alapján kell elkészíteni.
(3) A jelentést a hatóság az Európai Bizottság által meghatározott határidő előtt legkésőbb 10 nappal megküldi a miniszternek.
(3)
(4) A jelentést a hatóság az Európai Bizottság által meghatározott határidőig továbbítja az Európai Bizottságnak.
#### 16. Részvétel az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ig tartó csökkentésére irányuló európai uniós erőfeszítésben
#### 16. Részvétel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló európai uniós erőfeszítésben
37. § (1)
⋯ 5 változatlan sor ⋯
(5) Az Európai Unió 2030-as klíma- és energiapolitikai keretrendszerének végrehajtásáért, alap- és kompenzációs elemeinek szakmai kidolgozásáért és megvalósításáért a miniszter felel.
38. § (1) A 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 3. cikk (2) bekezdése és II. melléklete alapján Magyarország számára a 2013–2020 közötti időszakra vonatkozóan meghatározott éves kibocsátási mennyiség (a továbbiakban: ESD-egység) az állam tulajdonában álló vagyoni értékű jogosultság. Az ESD-egység feletti tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.
#### 38. §
(2) Az ESD-egységet megterhelni, annak tulajdonjogát ingyenesen átengedni nem lehet.
(3) Az állam tulajdonában álló ESD-egység a következő módokon használható fel a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal összhangban:
- a) Magyarország 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátás-csökkentési céljának teljesítésére, a Magyarország területén történt üvegházhatású gáz kibocsátások ellentételezésére;
- b) a (4) bekezdés szerinti értékesítésre.
(4) A miniszter az állam nevében ESD-egységeket értékesíthet és vásárolhat e törvény céljának hatékonyabb elérése érdekében. Az értékesítés az állami vagyonról szóló törvény, az Nvtv. és az értékesítés részletszabályait meghatározó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten végezhető.
(5) Az ESD-egységek értékesítéséből származó bevételt az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására és az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvi célok hazai elérésére kell fordítani.
(5a) A miniszter az ESD-egységek értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról a Zöld Beruházási Rendszer keretében gondoskodik.
(6) A bevételek felhasználásáról a miniszter a bevétel keletkezését követő évben beszámol az Országgyűlésnek.
38/A. § (1) Az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 2. bekezdése szerint Magyarország számára meghatározott éves kibocsátási mennyiség (a továbbiakban: ESR-egység) az állam tulajdonában álló vagyoni értékű jogosultság. Az ESR-egység feletti tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.
(2) Az ESR-egységet megterhelni, annak tulajdonjogát ingyenesen átengedni nem lehet.
⋯ 7 változatlan sor ⋯
(5) Az ESR-egységek értékesítéséből származó bevételt az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására és az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvi célok hazai elérésére kell fordítani.
(6) A miniszter az ESR-egységek értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról a Zöld Beruházási Rendszer keretében gondoskodik.
(6) A miniszter az ESR-egységek értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról az Energia és Klímapolitikai Modernizációs Rendszer előirányzat keretében gondoskodik.
(7) A bevételek felhasználásáról a miniszter a bevétel keletkezését követő évben beszámol az Országgyűlésnek.
⋯ 3 változatlan sor ⋯
- 1. a kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmára és benyújtására vonatkozó részletes szabályokat,
- 2. a kibocsátási engedély tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,
- 3. az ÜHG-egységek kiosztásához szükséges részletszabályokat,
- 4. az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységekkel való rendelkezésre vonatkozó részletes szabályokat,
- 5. az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat,
- 3. a kibocsátási egységek kiosztásához szükséges részletszabályokat,
- 4. az állam tulajdonában lévő kibocsátási egységekkel való rendelkezésre vonatkozó részletes szabályokat,
- 5.
- 6. a klímavédelemért felelős hatóság felügyeleti jogköre és a hatósági ellenőrzés részletes szabályait, az e területen alkalmazható jogkövetkezményeket,
- 7. a hatóság és a jegyzékkezelő kijelölését és az ÜHG-egységek nyilvántartásának szabályait,
- 7. a hatóság és a jegyzékkezelő kijelölését és a kibocsátási egységek nyilvántartásának szabályait,
- 8. a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikkében rögzített ingyenes kiosztás szabályait,
- 9. az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait,
- 10. az 1. melléklet szerinti tevékenység gázkibocsátása engedélyezésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és az ÜHG-egységek visszaadására vonatkozó részletes szabályokat,
- 10. az 1. melléklet szerinti tevékenység gázkibocsátása engedélyezésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó részletes szabályokat,
- 11. a derogációs kiosztás keretében kiosztásban részesülő villamosenergia-termelők körét és a részükre kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét,
- 12. a derogációs kiosztás keretében kiosztásra kerülő kibocsátási egységek piaci értékének meghatározására és kiszámítási módjára vonatkozó részletes szabályokat,
- 13. a piaci érték megfizetésére, a jelentéstételre és a támogatások felhasználására vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazható intézkedések körét és a kiszabható bírságok mértékét,
⋯ 4 változatlan sor ⋯
- 18. a derogációs kérelemben meghatározott beruházások utólagos nyomon követésére vonatkozó, továbbá a beruházási számlán fel nem használt pénzügyi forrás elszámolásával és felhasználásával kapcsolatos részletszabályokat,
- 19. a 18/G. § szerinti ingyenes kiosztás esetén a kibocsátási egységek piaci értéke kiszámításának módját és pénznemét,
- 20. a klíma- és energiapolitikai keretrendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat,
- 21. az állam tulajdonában lévő ESD-egységek értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat,
- 22. az állam tulajdonában lévő ESD-egységekkel és az abból származó bevételekkel való gazdálkodás részletes szabályait,
- 21. az állam tulajdonában lévő ESR-egységek értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat,
- 22. az állam tulajdonában lévő ESR-egységekkel és az abból származó bevételekkel való gazdálkodás részletes szabályait,
- 23. a 31/B. § szerinti elektronikus nyilvántartás vezetésére, a regisztrációra, az adatszolgáltatásra, a jelentéstételre vonatkozó részletes szabályokat, és a megszegésük esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait,
- 24. az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti repülések üvegházhatású gázkibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó részletes szabályokat,
- 25. a számlavezetési díj mértékét és megfizetésének szabályait,
- 26. az ÜHG-egységekre vonatkozóan az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó visszaadási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,
- 26. a kibocsátási egységekre vonatkozóan az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó vagy a hajózási társaság visszaadási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,
- 27. a légi jármű üzembentartó nyomonkövetési tervének elkészítésére vonatkozó részletes szabályokat,
- 28. a kis kibocsátású létesítmények üzemeltetője és a kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó által benyújtható egyszerűsített nyomonkövetési terv benyújtásának szabályait,
- 29. a nyomonkövetési terv módosítására vonatkozó részletes szabályokat,
- 30. a légi jármű üzembentartó, valamint az üzemeltető kibocsátásának nyomon követésére, hitelesített kibocsátási jelentéstételére, valamint annak hatóság részére történő benyújtására vonatkozó részletes szabályokat,
- 31. a CER és az ERU beszámításának részletes szabályait
- 31.
- 32. a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó számlavezetési díj mértékét és fizetésének szabályait
rendeletben állapítsa meg.
⋯ 27 változatlan sor ⋯
- d) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
- e) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (2) bekezdésének, 18. cikk (1) bekezdésének és 28. cikkének,
- f) a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról szóló, 2018. március 14-i (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
- g) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
- h) a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedésnek az uniós gazdaság egészére vonatkozó kibocsátáscsökkentési célhoz való hozzájárulása és egy piaci alapú globális intézkedés megfelelő végrehajtása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/958 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
⋯ 19 változatlan sor ⋯
- r) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Svájcból érkező járatoknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből való kizárása érdekében történő módosításáról szóló, 2020. május 18-i (EU) 2020/1071 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat,
- s) az egyes tagállamok energiarendszereinek korszerűsítését és energiahatékonyságának javítását célzó beruházásokat támogató modernizációs alap működése tekintetében a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2020. július 9-i (EU) 2020/1001 bizottsági végrehajtási rendelet
- t) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az Egyesült Királyságból érkező járatoknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből való kizárása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. június 17-i (EU) 2021/1416 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
- u) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátáskereskedelmi egységek árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezésével, lebonyolításával és egyéb vonatkozásaival kapcsolatos szabályok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2023. október 17-i (EU) 2023/2830 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
- v) az egyes tagállamok energiarendszereinek korszerűsítését és energiahatékonyságának javítását célzó beruházásokat támogató modernizációs alap működése tekintetében a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló (EU) 2020/1001 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló 2023. november 22-i (EU) 2023/2606 bizottsági végrehajtási rendelet,
- w) az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti nyomon követésének és jelentésének naprakésszé tétele tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. október 12-i (EU) 2023/2122 bizottsági végrehajtási rendelet,
- x) a tengeri közlekedésből eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
- y) a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról és a 3051/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. február 15-i 336/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
⋯ 197 változatlan sor ⋯
| | A | B | C |
| --- | --- | --- | --- |
| 1. | | Tevékenység | Üvegházhatású gáz |
| 2. | | Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek | |
| 3. | I. | Tüzelőanyagok égetése a 20 MWth-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményekben (kivéve a veszélyes hulladék- és települési hulladékégető létesítményeket) | Szén-dioxid |
| 4. | II. | Ásványolaj-feldolgozás | Szén-dioxid |
| 5. | III. | Kokszolás | Szén-dioxid |
| 6. | | Fémek termelése és feldolgozása | |
| 7. | IV. | Fémércek (beleértve a szulfidércet) pörkölése és zsugorítása | Szén-dioxid |
| 8. | V. | Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett | Szén-dioxid |
| 9. | V.a | Vasfémek (beleértve a vasötvözeteket is) előállítása vagy feldolgozása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek. A feldolgozás magában foglalja többek között a hengerműveket, a fűtőberendezéseket, a temperáltkohókat, kovácsműhelyeket, öntödéket, bevonatolást és a lemaratást is | Szén-dioxid |
| 10. | V.b | Elsődleges alumínium előállítása | Szén-dioxid és perfluorkarbonok (PFC-k) |
| 11. | V.c | Másodlagos alumínium előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek | Szén-dioxid |
| 12. | V.d | Nemvasfémek előállítása vagy feldolgozása, beleértve az ötvözetek előállítását, a finomítást, az öntést stb., amennyiben (a redukálóanyagokként alkalmazott tüzelőanyagokat is beleszámítva) 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek | Szén-dioxid |
| 13. | | Ásvanyanyagipar | |
| 14. | VI.a | Cementklinker napi 500 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében történő előállítása vagy napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálása | Szén-dioxid |
| 15. | VI.b VI.c | Mész előállítása vagy dolomit és magnezit napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében vagy más típusú kemencében történő kalcinálása | Szén-dioxid |
| 16. | VI.d | Gipszszárítás vagy -kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek | Szén-dioxid |
| 17. | VII. | Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül | Szén-dioxid |
| 18. | VII.a | Ásványi gyapot szigetelőanyag előállítása, kőzet, üveg vagy salak felhasználásával, napi 20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással | |
| 19. | | Kerámiatermékek égetéssel történő gyártása | |
| 20. | VIII.a | Kerámiatermékek, tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül | Szén-dioxid |
| 21. | VIII.b | Csempék, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül | Szén-dioxid |
| 22. | | Egyéb tevékenységek | |
| 23. | IX. | Faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok gyártása | Szén-dioxid |
| 24. | X. | Papír és karton gyártása 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül | Szén-dioxid |
| 25. | | Vegyipar | |
| 26. | XI. | Salétromsav előállítása | Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |
| 27. | XII. | Adipinsav előállítása | Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |
| 28. | XIII. | Glioxál és glioxilsav előállítása | Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |
| 29. | XIV. | Ammónia előállítása | Szén-dioxid |
| 30. | XV. | Nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3) előállítása | Szén-dioxid |
| 31. | XVI. | Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárással, 100 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással | Szén-dioxid |
| 32. | XVII. | Hidrogén (H2) és szintézisgáz előállítása reformálással vagy részleges oxidálással 25 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással | Szén-dioxid |
| 33. | XVIII. | Korom szerves anyagok – mint például olaj, kátrány, krakkoló, desztillációs maradékok – karbonizálásával járó előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek | Szén-dioxid |
| 34. | XIX. | Üvegházhatású gázoknak szállítás és a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítésére használt létesítmények | Szén-dioxid |
| 35. | XX. | Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való csővezetékek révén történő szállítása | Szén-dioxid |
| 36. | XXI. | Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása | Szén-dioxid |
| 37. | XXII. | Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légijáratok üzemeltetése | Szén-dioxid |
| 1 | | Tevékenység | Üvegházhatású gáz |
| 2 | | Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek | |
| 3 | I. | Tüzelőanyagok égetése a 20 MWth-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményekben (kivéve a veszélyes hulladék- és települési hulladékégető létesítményeket) | Szén-dioxid |
| 4 | II. | Olajfinomítás, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű égetőegységeket működtetnek | Szén-dioxid |
| 5 | III. | Kokszolás | Szén-dioxid |
| 6 | | Fémek termelése és feldolgozása | |
| 7 | IV. | Fémércek (beleértve a szulfidércet) pörkölése és zsugorítása | Szén-dioxid |
| 8 | V. | Vas vagy acél előállítása (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett | Szén-dioxid |
| 9 | V.a | Vasfémek (beleértve a vasötvözeteket is) előállítása vagy feldolgozása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek. A feldolgozás magában foglalja többek között a hengerműveket, a fűtőberendezéseket, a temperáltkohókat, kovácsműhelyeket, öntödéket, bevonatolást és a lemaratást is | Szén-dioxid |
| 10 | V.b | Elsődleges alumínium vagy timföld előállítása | Szén-dioxid és perfluorkarbonok (PFC-k) |
| 11 | V.c | Másodlagos alumínium előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek | Szén-dioxid |
| 12 | V.d | Nemvasfémek előállítása vagy feldolgozása, beleértve az ötvözetek előállítását, a finomítást, az öntést stb., amennyiben (a redukálóanyagokként alkalmazott tüzelőanyagokat is beleszámítva) 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek | Szén-dioxid |
| 13 | | Ásványanyagipar | |
| 14 | VI.a | Cementklinker napi 500 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében történő előállítása vagy napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálása | Szén-dioxid |
| 15 | VI.b VI.c | Mész előállítása vagy dolomit és magnezit napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében vagy más típusú kemencében történő kalcinálása | Szén-dioxid |
| 16 | VI.d | Gipszszárítás vagy -kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása, a kalcinált gipsz vagy szárított másodlagos gipsz esetében 20 tonna/napot meghaladó termelési kapacitás mellett | Szén-dioxid |
| 17 | VII. | Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül | Szén-dioxid |
| 18 | VII.a | Ásványi gyapot szigetelőanyag előállítása, kőzet, üveg vagy salak felhasználásával, napi 20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással | |
| 19 | | Kerámiatermékek égetéssel történő gyártása | |
| 20 | VIII.a | Kerámiatermékek, tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül | Szén-dioxid |
| 21 | VIII.b | Csempék, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül | Szén-dioxid |
| 22 | | Egyéb tevékenységek | |
| 23 | IX. | Faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok gyártása | Szén-dioxid |
| 24 | X. | Papír és karton gyártása 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül | Szén-dioxid |
| 25 | | Vegyipar | |
| 26 | XI. | Salétromsav előállítása | Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |
| 27 | XII. | Adipinsav előállítása | Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |
| 28 | XIII. | Glioxál és glioxilsav előállítása | Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |
| 29 | XIV. | Ammónia előállítása | Szén-dioxid |
| 30 | XV. | Nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3) előállítása | Szén-dioxid |
| 31 | XVI. | Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárással, 100 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással | Szén-dioxid |
| 32 | XVII. | Hidrogén (H2) és szintézisgáz előállítása 5 tonna/napot meghaladó termelési kapacitás mellett | Szén-dioxid |
| 33 | XVIII. | Korom szerves anyagok – mint például olaj, kátrány, krakkoló, desztillációs maradékok – karbonizálásával járó előállítása 50 tonna/napot meghaladó termelési kapacitás mellett | Szén-dioxid |
| 34 | XIX. | Üvegházhatású gázoknak szállítás és a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítésére használt létesítmények | Szén-dioxid |
| 35 | XX. | Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából történő szállítása, az ezen irányelv szerinti más tevékenység hatálya alá tartozó kibocsátások kivételével | Szén-dioxid |
| 36 | XXI. | Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása | Szén-dioxid |
| 37 | | Légi közlekedési tevékenységek | |
| 38 | XXII. | 1. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó tagállam területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légi járatok. E tevékenység nem vonatkozik az alábbiakra: a) nem tagállam országok uralkodóinak és azok közvetlen családjának, állam- és kormányfőinek, valamint minisztereinek hivatalos út alkalmával történő szállítása során megvalósult repülések, amelyeknél ezt a megfelelő státusindikátornak a repülési terven történő feltüntetésével indokolni kell; b) katonai légi járművek által végzett katonai célú repülések, valamint a vámhatóságok és rendőri szervek által végrehajtott repülések; c) kereséssel és mentéssel kapcsolatos repülések, tűzoltási repülések, az illetékes hatóság által engedélyezett humanitárius és sürgősségi egészségügyi célú repülések; d) a kizárólag a Chicagói Egyezmény 2. mellékletében meghatározott látvarepülési szabályok szerint végzett repülések; e) az olyan repülőtéren végződő repülések, amelyről a légi jármű felszállt, amennyiben közbenső leszállásra nem kerül sor; f) kizárólag a szakszolgálati engedély megszerzése vagy a repülőszemélyzet esetében a fokozat megszerzése érdekében végzett gyakorlórepülések, abban az esetben, ha ezt a repülési tervben szereplő megfelelő megjegyzés alátámasztja, feltéve hogy a repülés célja nem utas- illetve teherszállítás, illetve a légi jármű kiindulási helyre juttatása vagy további személyszállítási cél; g) a kizárólag tudományos kutatás, vagy akár a levegőben, akár a szárazföldön lévő légi járművek vagy berendezések ellenőrzése, tesztelése vagy hitelesítése céljából végzett repülések; h) az 5 700 kg-nál kisebb maximális felszállótömegre hitelesített légi járművel végzett repülés; i) a Tanács 2408/92/EGK rendelete (1992. július 23.) a közösségi légifuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról értelmében előírt közszolgáltatási kötelezettségek keretében végrehajtott repülések az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében meghatározott legkülső régiók útjain vagy olyan utakon, amelyeken a felajánlott kapacitás nem haladja meg az évi 50 000 ülőhelyet; j) repülőutak, amelyek – e pont kivételével – e tevékenység körébe tartoznának, és amelyeket olyan kereskedelmi légiközlekedési üzemeltető hajt végre, amely – három egymást követő négy hónapban időszakonként 243-nál kevesebb repülőutat teljesít, vagy – repülőútjainak éves összkibocsátása kevesebb, mint évi 10 000 tonna. Az l) és m) pontban említett járatok, valamint a tagállamok uralkodói és közvetlen családjuk, a tagállamok állam- és kormányfői, valamint miniszterei hivatalos út alkalmával történő szállítása e pont alól nem képezhet kivételt; k) 2013. január 1-jétől 2030. december 31-i azok a repülések, amelyek e ponttól eltekintve a szóban forgó tevékenység körébe tartoznának, és amelyeket kevesebb, mint évi 1 000 tonna összkibocsátással járó repüléseket végző nem kereskedelmi légijármű-üzemeltető hajt végre beleértve az l) és m) pontban említett járatok kibocsátásait is; | Szén-dioxid |
| | | l) a Svájcban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatok; m) az Egyesült Királyságban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatok. 2. A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 25a. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt két különböző államban található repülőterek közötti, a Svájc vagy az Egyesült Királyság és a 25a. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt államok közötti, valamint a 12. cikk (6) bekezdése és (8) bekezdése, valamint a 28c. cikk alkalmazásában a két különböző harmadik államban található repülőterek közötti bármely egyéb, olyan légijármű-üzemeltetők által végrehajtott légi járatok, amelyek megfelelnek az alábbi feltételek mindegyikének: a) a légijármű-üzemeltetők rendelkeznek a tagállamok egyike által kiállított üzembentartási engedéllyel vagy valamelyik tagállamban vannak lajstromba véve, az adott tagállam legkülső régióit, függő területeit és egyéb területeit is beleértve; és b) 2021. január 1-től az éves szén-dioxid-kibocsátásuk meghaladja a 10 000 tonnát az olyan légi járművek használatából eredően, amelyek e melléklet hatálya alá tartozó repüléseket teljesítenek és 5 700 kg-ot meghaladó maximális engedélyezett felszállótömeggel rendelkeznek, kivéve az ugyanazon tagállamból - ideértve ugyanazon tagállam legkülső régióit - induló és ugyanazon tagállamba érkező légi járműveket. E pont alkalmazásában az alábbi típusú repülésekből származó kibocsátásokat figyelmen kívül kell hagyni: i. állami repülések; ii. humanitárius célú repülések; iii. egészségügyi célú repülések; iv. tűzoltási célú repülések; v. humanitárius, egészségügyi vagy tűzoltási célú repülést megelőző vagy azt követő repülések, feltéve, hogy ezeket a repüléseket ugyanazzal a légi járművel hajtották végre, és ezek a repülések szükségesek voltak a vonatkozó humanitárius, egészségügyi vagy tűzoltási célú tevékenységek elvégzéséhez vagy az említett tevékenységeket követően a légi jármű következő tevékenységéhez annak áthelyezésére volt szükség. | |
| 39 | | Tengeri közlekedési tevékenységek | |
| 40 | XXIII. | Az (EU) 2015/757 rendelet hatálya alá tartozó tengeri közlekedési tevékenységek, az említett rendelet 2. cikk (1a) bekezdésének és 2026. december 31-ig 2. cikk (1b) bekezdésének hatálya alá tartozó tengeri közlekedési tevékenységek kivételével. | Szén-dioxid; metán és dinitrogén-oxid |
### 2. melléklet a 2012. évi CCXVII. törvényhez
#### Üvegházhatású gázkibocsátással járó bejelentés-köteles tevékenység
| | A | B | C |
| --- | --- | --- | --- |
| 1 | | Tevékenység | Üvegházhatású gáz |
| 2 | | Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek | |
| 3 | I. | Települési hulladék tüzelőanyag égetése a 20 MWth-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményekben | Szén-dioxid |