§Nyílt Jogtár

2012. évi CCXVII. törvény az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről

Hatályos szöveg — 2026. január 1. napjától. 33 időállapot 2012 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

IdőállapotokLegutóbbi módosítás2012. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

2012. évi CCXVII. törvény

az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről

Az Országgyűlésnek e törvény megalkotásával az a célja, hogy megteremtse annak lehetőségét, hogy Magyarország az üvegházhatású gázok tudományos alapon szükségesnek tartott csökkentésével mérsékelje az emberi tevékenység hatására bekövetkező éghajlatváltozást azáltal, hogy részt vesz az üvegházhatású gázok Európai Unióban alkalmazott kereskedelmi rendszerében.

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

(2) Nem terjed ki e törvény hatálya a kizárólag kutatásra, fejlesztésre és új termékek és folyamatok tesztelésére használt létesítményekre vagy létesítményrészekre.

(2a)

(2b) Nem terjed ki e törvény hatálya azon létesítményekre, amelyeknek a biomassza égetéséből származó kibocsátása a Nemzeti Végrehajtási Intézkedés benyújtását megelőző 5 éves időszakban átlagosan meghaladta a létesítmény teljes üvegházhatású gáz kibocsátásának 95%-át.

(3) Nem terjed ki e törvény hatálya az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sora szerinti tevékenység esetében olyan légi jármű üzembentartóra, amely tekintetében nem Magyarország az adminisztrációért felelős tagállam. Nem terjed ki a törvény hatálya továbbá az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sorában meghatározott kivételnek számító tevékenységekre.

(4) Nem terjed ki a törvény hatálya az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes államok) területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légi járatok üzemeltetésére, a következő esetekben

(5)

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:

3. A kibocsátási engedély és a nyomonkövetési terv

3. § (1) Az 1. melléklet I–XXI. pontjában meghatározott tevékenység – ideértve a próbaüzemet is – kizárólag a klímavédelemért felelős hatóság (a továbbiakban: hatóság) által kiadott véglegessé vált kibocsátási engedély alapján folytatható.

(2) A kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmi elemeit a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

4. § (1) A hatóság a létesítményt vagy annak egy részét az 1. melléklet szerinti üvegházhatású gáz kibocsátására feljogosító kibocsátási engedélyt akkor állítja ki, ha az üzemeltető képes a kibocsátások – az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet, e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok szerinti – nyomon követésére és jelentésére.

(2) A kibocsátási engedély visszavonásig hatályos.

(3) A hatóság a kibocsátási engedélyt rendszeresen, de legalább ötévente felülvizsgálja. A hatóság a felülvizsgálatot hatósági ellenőrzés keretében végzi. Ha a hatóság az ellenőrzés eredményeképpen megállapítja, hogy

(3a)

(3b) A hatóság a térítésmentes kiosztásra megállapított kibocsátási egységek mennyiségének alapjául szolgáló adatok megfelelőségének felülvizsgálatát hatósági ellenőrzés keretében végezheti.

(3c) Hatósági ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.

(4) A kibocsátási engedély egyazon üzemeltető által egy – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti – telephelyen üzemeltetett egy vagy több létesítményre is vonatkozhat.

(5) A kibocsátási engedély tartalmi elemeit a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

5. § (1) Az üzemeltető értesíti a hatóságot valamennyi, a létesítményben folytatott tevékenységének, tevékenységi körének, alkalmazott technológiájának vagy működésének megváltoztatására, a létesítmény kapacitásának bővítésére vagy jelentős csökkentésére irányuló szándékáról, amelyhez az üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedély módosítására lehet szükség.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti értesítésben foglaltakat megvizsgálja és amennyiben az értesítésben foglalt tervezett változtatások megvalósulása esetén a kibocsátási engedély módosítása szükséges, felhívja az üzemeltetőt, hogy a hatóság felhívásától számított 8 napon belül nyújtson be kérelmet a kibocsátási engedély módosítása iránt. A kibocsátási engedély módosítására vonatkozó kérelem elbírálására a kibocsátási engedély elbírálására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3)

(3a) A létesítmény üzemeltetője személyének változása esetén, a korábbi üzemeltető köteles valamennyi olyan adatot az új üzemeltető rendelkezésére bocsátani, amely ahhoz szükséges, hogy az új üzemeltető arra az évre (tárgyévre) vonatkozóan, amikor az üzemeltető személyében változás következett be, a 10. § (1) bekezdésének megfelelő éves kibocsátását tartalmazó hitelesített kibocsátási jelentéstételi kötelezettségének eleget tudjon tenni. A korábbi üzemeltető ezen adatátadási kötelezettségének határideje a korábbi üzemeltetőnek a létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos tevékenysége megszűnésétől számított 30 nap.

6. § (1) A légi jármű üzembentartó nyomonkövetési tervet készít, amelynek részletes szabályait a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti nyomonkövetési terv megfelel az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendeletben, az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltaknak, a hatóság a nyomonkövetési tervet jóváhagyja.

7. § A kis kibocsátású létesítmények üzemeltetője és a kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó egyszerűsített nyomonkövetési terv tervezetet nyújthat be, amelynek részletes szabályait a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

8. § A nyomonkövetési terv módosítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

9. § (1) A hatóság kibocsátási engedély kiadására, módosítására vonatkozó eljárásáért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A hatóság a légi jármű üzembentartója által benyújtott nyomon követési terv, egyszerűsített nyomon követési terv jóváhagyására vonatkozó eljárásáért, valamint a nyomon követési terv, egyszerűsített nyomon követési terv módosításának engedélyezésére vonatkozó eljárásért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) A hatóság a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztására – tevékenységi szintről szóló éves jelentéssel, új belépő jelentéssel, beolvadás és kiválás bejelentésére vonatkozó jelentéssel, Nemzeti Végrehajtási Intézkedéseket megalapozó adatszolgáltatással –, illetve a nyomonkövetési módszertani terv módosítására irányuló kérelmekkel összefüggő eljárásáért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(4) A hatóság az engedélyezési, a nyomonkövetési terv és a nyomonkövetési módszertani terv jóváhagyási és kiosztási eljárást felfüggeszti, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

4. A kibocsátások nyomon követése, jelentése, a jelentések hitelesítése

10. § (1) A légi jármű üzembentartó az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sora szerinti, az üzemeltető a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó tevékenységből származó üvegházhatású gáz kibocsátását az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint nyomon követi, kibocsátásáról hitelesített kibocsátási jelentést készít, amelyet a hatóság részére benyújt.

(2) A légi jármű üzembentartó, valamint az üzemeltető kibocsátásának nyomon követésére, hitelesített kibocsátási jelentéstételére, valamint annak hatóság részére történő benyújtására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

(3) Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 26. cikke értelmében bezárónak minősülő létesítmény üzemeltetője a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint köteles a bezárás évére vonatkozó hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására az adott év február 15-ig kerül sor, a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.

(4) Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik vagy a tevékenysége az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sora alóli kivételnek minősül, azt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint bejelenti és hitelesített jelentést tesz. Ha a bejelentett eseményre az adott év február 15-ig kerül sor, a jelentés és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.

10/A. § A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően a légijármű-üzemeltetők évente egyszer jelentést tesznek a 2025. január 1. után bekövetkező, nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint.

11. § (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 40. sora szerinti, a tengeri közlekedési tevékenységekkel kapcsolatban az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megjelölt hatóság jár el.

(2) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 40. sora szerinti, a tengeri közlekedési tevékenységekből származó kibocsátásokkal kapcsolatban a hajózási társaság tekintetében felelős igazgatási hatóság biztosítja, hogy a felelősségi körébe tartozó hajózási társaság a jelentési időszakban nyomon kövesse és jelentse a vonatkozó paramétereket, valamint az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetével összhangban nyújtsa be a társasági szintű összesített kibocsátási adatokat.

(3) A hajózási társaság tekintetében felelős igazgatási hatóság biztosítja, hogy a hajózási társaság által a (2) bekezdés szerint benyújtott, hajózási társasági szintű összesített kibocsátási adatok jelentését az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetében meghatározott hitelesítési és akkreditációs szabályokkal összhangban hitelesítsék.

5. A kibocsátási egység nyilvántartása, érvényessége, megszűnése

12. § (1) A kibocsátási egység dematerializált, immateriális, forgalomképes vagyoni értékű jog, amely az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 37. cikkében meghatározott módon jön létre.

(2) Az állam tulajdonában lévő kibocsátási egységek tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, illetve teljesíti.

(3) Az állam tulajdonában lévő és az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értelmében a magyar nemzeti tisztviselő által kezelt számlákon lévő kibocsátási egységek nyilvántartásáról a miniszter a jegyzékkezelő útján gondoskodik.

13. § (1) Az állam tulajdonában lévő kibocsátási egységek esetében az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtására kiadott kormányrendeletek, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek tulajdonjog átruházásával, állami vagyon elidegenítésével, a vagyonnal történő rendelkezéssel kapcsolatos szabályait az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben, az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2)

(3) Az állam tulajdonában lévő kibocsátási egységek esetében az Nvtv. értéknyilvántartásra, könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók.

(4)

14. § A 2013. január 1-jétől kezdődően kiadott kibocsátási egységek korlátlan ideig érvényesek. A 2021. január 1-jétől kezdődően kiadott kibocsátási egységeken fel kell tüntetni, hogy azokat melyik, 2021. január 1-jét követő tízéves időszakban adták ki, érvényességük ennek a tízéves időszaknak az első évétől megvalósuló kibocsátásokra szól.

14/A. §

6. A kibocsátási egységek kiosztása

15. § (1) A létesítményeknek évente térítésmentesen kiosztható kibocsátásiegység-mennyiséget a nemzeti kiosztási tábla tartalmazza. A nemzeti kiosztási tábla tervezetét a hatóság készíti el és nyújtja be jóváhagyásra az Európai Bizottságnak.

(2) A kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó rendelkezéseket a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

15/A. §

15/B. §

16. §

17. §

18. §

6/A.

18/A. §

18/B. §

18/C. §

18/D. §

18/E. §

18/F. §

6/B.

18/G. §

7. A kibocsátási egységek kiosztása a légi jármű üzembentartók részére

19. §

20. §

21. §

22. §

23. § A kibocsátási egységek légi jármű üzembentartók részére történő kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében állapítja meg.

8. A kibocsátási egységek visszaadása

24. § Az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó és a hajózási társaság kibocsátási egységekre vonatkozó visszaadási kötelezettségét a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében szabályozza.

9. A kibocsátási egységek értékesítése és forgalomképessége

25. § (1) Az állam tulajdonában lévő, értékesíthető kibocsátási egységeket a miniszter az (EU) 2023/2830 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletében foglaltaknak megfelelően értékesíti. Az állam által értékesíthető kibocsátási egységek éves mennyiségét az Európai Bizottság állapítja meg.

(2) Az állam tulajdonában lévő, térítésmentesen ki nem osztott valamennyi kibocsátási egység, amely nem került a piaci stabilizációs tartalékba, vagy az uniós jogi aktussal összhangban nem töröltek, árverés útján kerül értékesítésre.

(3)

(4) Az állam tulajdonában lévő kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésére Magyarország a tagállamok által az (EU) 2023/2830 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiválasztott aukciós platformot veszi igénybe.

(5)

(6) A kibocsátási egységek térítés ellenében történő értékesítése során az Nvtv. átlátható szervezetre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

26. § A miniszter a kibocsátási egységek állam általi, árverés útján történő értékesítéséből származó, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő felhasználásáról a Kormány által meghatározott prioritások alapján, az Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer előirányzat keretében, a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint gondoskodik.

27. §

28. § A kibocsátási egység, mint forgalomképes vagyoni értékű jog az állami vagyonból történő kikerülést követően szabadon átruházható az EGT-megállapodásban részes államokban lakóhellyel rendelkező természetes személyek, székhellyel rendelkező jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között, illetve olyan, harmadik állambeli természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között, amelyek harmadik állama elismeri az e törvénynek megfelelően létrejött kibocsátási egységeket.

10.

29. §

10/A. A modernizációs alap felhasználása

29/A. § A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10d. cikke szerinti összeg felhasználásáról a miniszter saját hatáskörében gondoskodik az (EU) 2020/1001 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően.

11. A forgalmi jegyzék

30. § (1) A kibocsátási egységek kiosztásának, forgalmának, visszaadásának, törlésének nyilvántartására az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. fejezete szerint a forgalmi jegyzékben és az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben kerül sor.

(2) A forgalmi jegyzékben vezetett magyar nemzeti folyószámla feletti tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.

(3) Az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti nemzeti tisztviselőt a Kormány rendeletben jelöli ki. A nemzeti tisztviselő biztosítja a miniszter számára a forgalmi jegyzékhez való folyamatos hozzáférést. A nemzeti tisztviselő az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerint látja el jegyzékkezelői feladatát.

(4) Az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti meghatalmazott képviselőt a magyar nemzeti folyószámlához a miniszter jelöli ki.

30/A. § (1) Az állam tulajdonában lévő kibocsátási egységek és a 38/A. § (1) bekezdésben meghatározott ESR-egységek nyilvántartására szolgáló számlák kivételével nem lehet a forgalmi jegyzékben vezetett számla tulajdonosa, meghatalmazott képviselője, illetve további meghatalmazott képviselője olyan személy, aki munkakörének ellátása során a forgalmi jegyzék kezeléséhez kapcsolódó feladatokat lát el.

(2) A nemzeti tisztviselő kétévente ellenőrzi, hogy a számlanyitáskor átadott információk továbbra is hiánytalanok, az ellenőrzéskor naprakészek, pontosak és valósak-e, és felszólítja a számlatulajdonost az esetleges változások megfelelő módon történő bejelentésére.

(3)

(4)

30/B. § (1) A forgalmi jegyzékben szereplő számla kezeléséért az üzemeltetőnek, a légi jármű üzembentartónak és a hajózási társaságnak az általuk kibocsátott minden egyes tonna szén-dioxid után az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű számlavezetési díjat kell fizetni.

(2) A forgalmi jegyzékben szereplő számla kezeléséért a kereskedési számla tulajdonosának az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű éves számlavezetési díjat kell fizetni.

(3) A hatóság a számlavezetési díj összegéről és a díjfizetés határidejéről a 31/B. § (1) bekezdés szerinti elektronikus rendszeren keresztül, minden év május 15. napjáig egyenlegértesítő megküldése útján tájékoztatja a számlavezetési díj megfizetésére kötelezetteket.

30/C. § Kereskedési számla tulajdonosa

lehet.

12. A kibocsátási egységek kereskedelmének nyilvánossága

31. § A kibocsátási egységek kereskedelmével kapcsolatos adatok, így különösen

vonatkozó adatok környezeti információnak minősülnek.

31/A. § (1) A hatóság ellenőrzésre jogosult alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) az ellenőrzés során a létesítményt üzemeltető képviselőjének jelenlétében az ellenőrzés alá vont létesítmény tekintetében

(2) Az ellenőrzés során a hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A hatóság a közreműködő személlyel megbízási szerződést köt, amely alapján a közreműködő személy megbízási díjra jogosult. A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni. A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő hatóság megbízólevelet állít ki.

(3) A megbízólevél az erre utaló megnevezés mellett a következőket tartalmazza:

(4) A közreműködő személy a megbízólevél birtokában az ellenőrzési tevékenységben kizárólag az ellenőr jelenlétében vehet részt.

31/B. § (1) A hatóság elektronikus rendszert üzemeltet, amelyben a (2) bekezdésben meghatározott adatokat – létesítményenként üvegházhatású gáz azonosító (a továbbiakban: ÜHG azonosító) és települési hulladékégető (a továbbiakban: THÉ) azonosító alkalmazásával – kezeli a végzett tevékenység megszűnését, megszüntetését követő 30 évig, az alábbi célok érdekében:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az elektronikus rendszerben a hatóság kezeli a következő adatokat:

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a (2) bekezdés c) pont cg) és ch) alpontja, továbbá a (2) bekezdés d) pont dd) alpontja, valamint az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos kibocsátásra vonatkozó adatok tekintetében közhiteles.

(4) A nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az érintettek kötelesek a hatóságnak a változást követő 15 napon belül bejelenteni. A változásbejelentési kötelezettségeket a hatóság által az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell teljesíteni.

12/A. Bejelentés-köteles tevékenységek

31/C. § (1) A 2. mellékletben meghatározott tevékenységre a kibocsátási jelentésre és hitelesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A 2. mellékletben meghatározott tevékenységekre e törvénynek a nyomonkövetési terv elkészítésére és benyújtására vonatkozó rendelkezéseit az ebben az alcímben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

(3) A 2. mellékletben meghatározott tevékenységet végző üzemeltető által benyújtott nyomonkövetési tervet a hatóság nyilvántartásba veszi.

13. Jogkövetkezmények

32. § (1) Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a tevékenységi szintről szóló jelentés és nyomonkövetési módszertani terv, valamint módosítása határidőre történő benyújtására, a kibocsátási egység visszaadására vonatkozó kötelezettségének, a hatóság felé történő adatszolgáltatások és változások bejelentésére irányuló kötelezettségének, és a hatóság döntésében foglalt kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.

(2) A bírságot a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül kell megfizetni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy a hatóság a bírság behajtása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.

(3) A bírság mértékének meghatározásakor a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi az üzemeltetőnek térítésmentesen járó kibocsátási egységek számát.

(4) Ismételt kötelezettségszegés esetén, annak súlyára figyelemmel a hatóság a tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy a kibocsátási engedélyt visszavonja.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság alkalmazása céljából, amennyiben

a hatóság az (EU) 2018/2066/ bizottsági végrehajtási rendelet 70. cikke alapján konzervatív becslést készít a létesítmény kibocsátásáról, amely becslésnek megfelelő kibocsátási egységet köteles az üzemeltető a 24. § (1) bekezdésének megfelelően visszaadni.

33. § (1) Ha a légi jármű üzembentartó a nyomon követési terv jóváhagyásának megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a kibocsátási egység visszaadására, valamint a hatóság felé történő adatszolgáltatások és változások bejelentésére irányuló kötelezettségének, és a hatóság döntésében foglalt kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.

(2) A bírságot a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül kell megfizetni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy a hatóság a bírság behajtása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. Ismételt kötelezettségszegés esetén a hatóság a (4) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét kezdeményezi.

(3) A bírság mértékének meghatározásakor a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi a légi jármű üzembentartónak térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek számát.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság alkalmazása céljából, amennyiben a légi jármű üzembentartónak térítésmentesen járó kibocsátási egységek száma azért nem állapítható meg, mert

a hatóság az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet 70. cikke alapján konzervatív becslést készít a légi jármű üzembentartó kibocsátásáról, amely alapjául szolgál a térítésmentesen járó kibocsátási egységek számának megállapításának. Az e körben megbecsült kvótamennyiség ugyanakkor nem adhat alapot későbbi térítésmentes kiosztáshoz.

(5) Amennyiben a légi jármű üzembentartó nem tesz eleget az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt követelményeknek, és az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmény alkalmazása sem vezet eredményre, a hatóság kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, hogy az érintett légi jármű üzembentartóra vonatkozóan működési tilalmat állapítson meg. Ha az Európai Bizottság határozatot hoz az érintett légi jármű üzembentartóra vonatkozó működési tilalom bevezetéséről, a hatóság gondoskodik ennek végrehajtásáról, melynek során tájékoztatja az Európai Bizottságot a határozat végrehajtása céljából hozott bármely intézkedésről.

(6)

34. § (1) A 32. § (1) bekezdése és a 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó vagy a hajózási társaság a jelentési és hitelesítési kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig nem jogosult kibocsátási egységek átruházására és kiosztására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hatóság kezdeményezi az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó vagy a hajózási társaság forgalmi jegyzékbeli számlájának felfüggesztését. A felfüggesztést a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha az (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegések már nem állnak fenn.

(3) Az üzemeltető a kibocsátási egységek kiosztására akkor is jogosult, ha a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget. Az így kiosztott kibocsátási egységeket köteles a fennálló, kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének teljesítésére felhasználni.

(4) A visszaadás elmulasztása esetén a hatóság felfüggeszti az üzemeltető, légi jármű üzembentartó vagy hajózási társaság forgalmi jegyzékbeli számláját. A felfüggesztést a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha az előírt kibocsátási egység visszaadásra kerül.

(5) A 32. § (1) bekezdése és a 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az üzemeltető, légi jármű üzembentartó vagy hajózási társaság a jelentési vagy hitelesítési kötelezettségének, vagy a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltető, légi jármű üzembentartó vagy hajózási társaság nevét és a kötelességszegés tényét honlapján nyilvánosságra hozza.

34/A. § (1) Ha az üzemeltető, légijármű-üzembentartó vagy hajózási társaság a számlavezetési díjat határidőben nem fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követően fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a számlavezetési díj megfizetésére kötelező határozatot hoz.

(2) A számlavezetési díj megfizetéséig a hatóság felfüggeszti az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy hajózási társaság forgalmi jegyzékbeli számláját. A számla felfüggesztésének feloldását a jegyzékkezelő a követelés teljesítésének beérkezését követő 15 napon belül végzi el. A számlavezetési díj üzemeltetői, légijármű-üzembentartói vagy hajózási társaság általi teljesítéséhez kapcsolódó felfüggesztésről és a felfüggesztés feloldásának tényéről a jegyzékkezelő minden esetben értesíti az érintetteket.

34/B. § A klímavédelemért felelős hatóság döntése elleni perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

34/C. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye, kivéve az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott olyan változásbejelentési kötelezettség elmulasztását, mellyel egyidejűleg az üzemeltető nem köteles kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtására.

(2) Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt, illetve ha az elkövetéstől számított öt év eltelt.

14.

35. §

15. Nemzetközi jelentéstétel a kibocsátási egység kereskedelmi rendszer működéséről

36. § (1) A hatóság évente jelentést nyújt be a 2003/87/EK irányelv 21. cikkének megfelelően.

(2) A jelentést az Európai Bizottság által megküldött kérdőív vagy vázlat alapján kell elkészíteni.

(3)

(4) A jelentést a hatóság az Európai Bizottság által meghatározott határidőig továbbítja az Európai Bizottságnak.

16. Részvétel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló európai uniós erőfeszítésben

37. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5) Az Európai Unió 2030-as klíma- és energiapolitikai keretrendszerének végrehajtásáért, alap- és kompenzációs elemeinek szakmai kidolgozásáért és megvalósításáért a miniszter felel.

38. §

38/A. § (1) Az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 2. bekezdése szerint Magyarország számára meghatározott éves kibocsátási mennyiség (a továbbiakban: ESR-egység) az állam tulajdonában álló vagyoni értékű jogosultság. Az ESR-egység feletti tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.

(2) Az ESR-egységet megterhelni, annak tulajdonjogát ingyenesen átengedni nem lehet.

(3) Az állam tulajdonában álló ESR-egység a következő módokon használható fel az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban:

(4) A miniszter az állam nevében ESR-egységeket értékesíthet és vásárolhat az e törvény céljának hatékonyabb elérése érdekében. Az értékesítés az állami vagyonról szóló törvény, az Nvtv. és az értékesítés részletszabályait meghatározó, e törvény végrehajtására kiadott rendelet rendelkezéseinek megfelelően, árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten végezhető.

(5) Az ESR-egységek értékesítéséből származó bevételt az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására és az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvi célok hazai elérésére kell fordítani.

(6) A miniszter az ESR-egységek értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról az Energia és Klímapolitikai Modernizációs Rendszer előirányzat keretében gondoskodik.

(7) A bevételek felhasználásáról a miniszter a bevétel keletkezését követő évben beszámol az Országgyűlésnek.

17. Záró rendelkezések

39. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

rendeletben állapítsa meg.

(2)

(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének részletes szabályait – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg.

40. § (1) E törvény – a (2)–(6) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2012. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1–16. alcím, a 41. § (5) bekezdése, a 19. és 20. alcím, a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel a 21. alcím, a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a 22. alcím és a 23–24. alcím 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 63. §-a a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(4) E törvény 119. § (2) bekezdése 2013. március 3-án lép hatályba.

(5) E törvény 41. § (6) bekezdése 2013. május 1-jén lép hatályba.

(6) E törvény 92. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.

41. §

41/A. §

41/B. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

42. § (1) E törvény – a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt –

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény – a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt –

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

18. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

43. §

44. §

45. §

46. §

47. §

48. §

49. §

50. §

51. §

52. §

53. §

54. §

55. §

56. §

57. §

58. §

59. §

60. §

61. §

62. §

63. §

64. §

65. §

66. §

67. §

68. §

69. §

70. §

71. §

72. §

73. §

19. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

74. §

75. §

76. §

77. §

78. §

20. Az Éhvt. módosítása

79. §

80. §

81. §

82. §

83. §

84. §

85. §

86. §

87. §

88. §

89. §

90. §

21. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

91. §

92. §

93. §

94. §

95. §

96. §

97. §

98. §

99. §

100. §

101. §

102. §

103. §

104. §

105. §

106. §

107. §

108. §

22. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

109. §

110. §

111. §

112. §

113. §

114. §

115. §

116. §

117. §

118. §

119. § (1)

(2)

(3)

120. §

121. §

122. §

123. §

124. §

125. §

126. §

127. §

23. Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosítása

128. § (1)

(2) Nem lép hatályba a Módtv. 31. §-a.

24. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása

129. §

1. melléklet a 2012. évi CCXVII. törvényhez

Üvegházhatású gázkibocsátással járó kibocsátási engedélyköteles és légiközlekedési tevékenységek

ABC
1TevékenységÜvegházhatású gáz
2Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek
3I.Tüzelőanyagok égetése a 20 MWth-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményekben (kivéve a veszélyes hulladék- és települési hulladékégető létesítményeket)Szén-dioxid
4II.Olajfinomítás, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű égetőegységeket működtetnekSzén-dioxid
5III.KokszolásSzén-dioxid
6Fémek termelése és feldolgozása
7IV.Fémércek (beleértve a szulfidércet) pörkölése és zsugorításaSzén-dioxid
8V.Vas vagy acél előállítása (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felettSzén-dioxid
9V.aVasfémek (beleértve a vasötvözeteket is) előállítása vagy feldolgozása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek. A feldolgozás magában foglalja többek között a hengerműveket, a fűtőberendezéseket, a temperáltkohókat, kovácsműhelyeket, öntödéket, bevonatolást és a lemaratást isSzén-dioxid
10V.bElsődleges alumínium vagy timföld előállításaSzén-dioxid és perfluorkarbonok (PFC-k)
11V.cMásodlagos alumínium előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnekSzén-dioxid
12V.dNemvasfémek előállítása vagy feldolgozása, beleértve az ötvözetek előállítását, a finomítást, az öntést stb., amennyiben (a redukálóanyagokként alkalmazott tüzelőanyagokat is beleszámítva) 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnekSzén-dioxid
13Ásványanyagipar
14VI.aCementklinker napi 500 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében történő előállítása vagy napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálásaSzén-dioxid
15VI.b VI.cMész előállítása vagy dolomit és magnezit napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében vagy más típusú kemencében történő kalcinálásaSzén-dioxid
16VI.dGipszszárítás vagy -kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása, a kalcinált gipsz vagy szárított másodlagos gipsz esetében 20 tonna/napot meghaladó termelési kapacitás mellettSzén-dioxid
17VII.Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felülSzén-dioxid
18VII.aÁsványi gyapot szigetelőanyag előállítása, kőzet, üveg vagy salak felhasználásával, napi 20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással
19Kerámiatermékek égetéssel történő gyártása
20VIII.aKerámiatermékek, tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felülSzén-dioxid
21VIII.bCsempék, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felülSzén-dioxid
22Egyéb tevékenységek
23IX.Faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok gyártásaSzén-dioxid
24X.Papír és karton gyártása 20 tonna/nap termelési kapacitáson felülSzén-dioxid
25Vegyipar
26XI.Salétromsav előállításaSzén-dioxid és dinitrogén-oxid
27XII.Adipinsav előállításaSzén-dioxid és dinitrogén-oxid
28XIII.Glioxál és glioxilsav előállításaSzén-dioxid és dinitrogén-oxid
29XIV.Ammónia előállításaSzén-dioxid
30XV.Nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3) előállításaSzén-dioxid
31XVI.Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárással, 100 tonna/napot meghaladó gyártókapacitássalSzén-dioxid
32XVII.Hidrogén (H2) és szintézisgáz előállítása 5 tonna/napot meghaladó termelési kapacitás mellettSzén-dioxid
33XVIII.Korom szerves anyagok – mint például olaj, kátrány, krakkoló, desztillációs maradékok – karbonizálásával járó előállítása 50 tonna/napot meghaladó termelési kapacitás mellettSzén-dioxid
34XIX.Üvegházhatású gázoknak szállítás és a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítésére használt létesítményekSzén-dioxid
35XX.Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából történő szállítása, az ezen irányelv szerinti más tevékenység hatálya alá tartozó kibocsátások kivételévelSzén-dioxid
36XXI.Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolásaSzén-dioxid
37Légi közlekedési tevékenységek
38XXII.1. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó tagállam területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légi járatok. E tevékenység nem vonatkozik az alábbiakra: a) nem tagállam országok uralkodóinak és azok közvetlen családjának, állam- és kormányfőinek, valamint minisztereinek hivatalos út alkalmával történő szállítása során megvalósult repülések, amelyeknél ezt a megfelelő státusindikátornak a repülési terven történő feltüntetésével indokolni kell; b) katonai légi járművek által végzett katonai célú repülések, valamint a vámhatóságok és rendőri szervek által végrehajtott repülések; c) kereséssel és mentéssel kapcsolatos repülések, tűzoltási repülések, az illetékes hatóság által engedélyezett humanitárius és sürgősségi egészségügyi célú repülések; d) a kizárólag a Chicagói Egyezmény 2. mellékletében meghatározott látvarepülési szabályok szerint végzett repülések; e) az olyan repülőtéren végződő repülések, amelyről a légi jármű felszállt, amennyiben közbenső leszállásra nem kerül sor; f) kizárólag a szakszolgálati engedély megszerzése vagy a repülőszemélyzet esetében a fokozat megszerzése érdekében végzett gyakorlórepülések, abban az esetben, ha ezt a repülési tervben szereplő megfelelő megjegyzés alátámasztja, feltéve hogy a repülés célja nem utas- illetve teherszállítás, illetve a légi jármű kiindulási helyre juttatása vagy további személyszállítási cél; g) a kizárólag tudományos kutatás, vagy akár a levegőben, akár a szárazföldön lévő légi járművek vagy berendezések ellenőrzése, tesztelése vagy hitelesítése céljából végzett repülések; h) az 5 700 kg-nál kisebb maximális felszállótömegre hitelesített légi járművel végzett repülés; i) a Tanács 2408/92/EGK rendelete (1992. július 23.) a közösségi légifuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról értelmében előírt közszolgáltatási kötelezettségek keretében végrehajtott repülések az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében meghatározott legkülső régiók útjain vagy olyan utakon, amelyeken a felajánlott kapacitás nem haladja meg az évi 50 000 ülőhelyet; j) repülőutak, amelyek – e pont kivételével – e tevékenység körébe tartoznának, és amelyeket olyan kereskedelmi légiközlekedési üzemeltető hajt végre, amely – három egymást követő négy hónapban időszakonként 243-nál kevesebb repülőutat teljesít, vagy – repülőútjainak éves összkibocsátása kevesebb, mint évi 10 000 tonna. Az l) és m) pontban említett járatok, valamint a tagállamok uralkodói és közvetlen családjuk, a tagállamok állam- és kormányfői, valamint miniszterei hivatalos út alkalmával történő szállítása e pont alól nem képezhet kivételt; k) 2013. január 1-jétől 2030. december 31-i azok a repülések, amelyek e ponttól eltekintve a szóban forgó tevékenység körébe tartoznának, és amelyeket kevesebb, mint évi 1 000 tonna összkibocsátással járó repüléseket végző nem kereskedelmi légijármű-üzemeltető hajt végre beleértve az l) és m) pontban említett járatok kibocsátásait is;Szén-dioxid
l) a Svájcban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatok; m) az Egyesült Királyságban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatok. 2. A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 25a. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt két különböző államban található repülőterek közötti, a Svájc vagy az Egyesült Királyság és a 25a. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt államok közötti, valamint a 12. cikk (6) bekezdése és (8) bekezdése, valamint a 28c. cikk alkalmazásában a két különböző harmadik államban található repülőterek közötti bármely egyéb, olyan légijármű-üzemeltetők által végrehajtott légi járatok, amelyek megfelelnek az alábbi feltételek mindegyikének: a) a légijármű-üzemeltetők rendelkeznek a tagállamok egyike által kiállított üzembentartási engedéllyel vagy valamelyik tagállamban vannak lajstromba véve, az adott tagállam legkülső régióit, függő területeit és egyéb területeit is beleértve; és b) 2021. január 1-től az éves szén-dioxid-kibocsátásuk meghaladja a 10 000 tonnát az olyan légi járművek használatából eredően, amelyek e melléklet hatálya alá tartozó repüléseket teljesítenek és 5 700 kg-ot meghaladó maximális engedélyezett felszállótömeggel rendelkeznek, kivéve az ugyanazon tagállamból - ideértve ugyanazon tagállam legkülső régióit - induló és ugyanazon tagállamba érkező légi járműveket. E pont alkalmazásában az alábbi típusú repülésekből származó kibocsátásokat figyelmen kívül kell hagyni: i. állami repülések; ii. humanitárius célú repülések; iii. egészségügyi célú repülések; iv. tűzoltási célú repülések; v. humanitárius, egészségügyi vagy tűzoltási célú repülést megelőző vagy azt követő repülések, feltéve, hogy ezeket a repüléseket ugyanazzal a légi járművel hajtották végre, és ezek a repülések szükségesek voltak a vonatkozó humanitárius, egészségügyi vagy tűzoltási célú tevékenységek elvégzéséhez vagy az említett tevékenységeket követően a légi jármű következő tevékenységéhez annak áthelyezésére volt szükség.
39Tengeri közlekedési tevékenységek
40XXIII.Az (EU) 2015/757 rendelet hatálya alá tartozó tengeri közlekedési tevékenységek, az említett rendelet 2. cikk (1a) bekezdésének és 2026. december 31-ig 2. cikk (1b) bekezdésének hatálya alá tartozó tengeri közlekedési tevékenységek kivételével.Szén-dioxid; metán és dinitrogén-oxid

2. melléklet a 2012. évi CCXVII. törvényhez

Üvegházhatású gázkibocsátással járó bejelentés-köteles tevékenység

ABC
1TevékenységÜvegházhatású gáz
2Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek
3I.Települési hulladék tüzelőanyag égetése a 20 MWth-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményekbenSzén-dioxid