§Nyílt Jogtár

2012. évi CCXVII. törvény — mi változott? 2021. január 1.

A 2020. május 21. és 2021. január 1. között hatályba lépett módosítások. 163 sor került be, 303 sor került ki.

Előző módosítás (2020. május 21.)Következő módosítás (2021. december 18.) →IdőállapotokHatályos szöveg
26 változatlan sor ⋯
- g) a kizárólag tudományos kutatás vagy akár a levegőben, akár a szárazföldön lévő légi járművek vagy berendezések ellenőrzése, tesztelése vagy hitelesítése céljából végzett repülés,
- h) az 5700 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegre hitelesített légi járművel végzett repülés,
- i) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) értelmében előírt közszolgáltatási kötelezettség keretében végrehajtott repülés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében meghatározott legkülső régiók útjain vagy olyan utakon, amelyeken a felajánlott kapacitás nem haladja meg az évi 30 000 ülőhelyet,
- j) az olyan légiközlekedési tevékenység, amelynek során a kereskedelmi légiközlekedési üzembentartó 3 egymást követő 4 hónapos időszakban időszakonként 243-nál kevesebb járatot teljesít, vagy járatainak éves összes kibocsátása kevesebb 10 000 tonnánál, amelybe beleszámítandó az állam uralkodója és közvetlen családja, állam- és kormányfője, valamint minisztere hivatalos út alkalmával történő szállítása is, és
- k) a harmadik kereskedési időszakban azok a repülések, amelyek e pont kivételével a szóban forgó tevékenység körébe tartoznának, és amelyeket olyan, nem kereskedelmi légi jármű üzembentartó teljesít, amely kevesebb, mint évi 1000 tonna összkibocsátással járó repüléseket hajt végre.
- j) olyan légiközlekedési tevékenység, amely során a kereskedelmi légiközlekedési üzembentartó 3 egymást követő 4 hónapos időszakban időszakonként 243-nál kevesebb járatot teljesít, vagy járatainak éves összes kibocsátása kevesebb 10 000 tonnánál, amelybe beleszámítandó az l) pont szerinti járatok, valamint a tagállamok uralkodói és közvetlen családjuk, a tagállamok állam- és kormányfői, valamint miniszterei hivatalos út alkalmával történő szállítása is,
- k) 2013. január 1-jétől 2030. december 31-ig azok a repülések, amelyek e ponttól eltekintve az e törvény hatálya alá tartozó repülési tevékenység körébe tartoznának, és amelyeket kevesebb, mint évi 1 000 tonna összkibocsátással járó repüléseket végző nem kereskedelmi légijármű-üzemeltető hajt végre [az l) pont szerinti járatok kibocsátásait is beleértve],
- l) a Svájcban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatok.
(5) A 16. alcímben foglalt rendelkezések hatálya a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat I. mellékletében meghatározott kategóriákból származó szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid, fluorozott szénhidrogének, perfluor-szénhidrogének, kén-hexafluorid és nitrogén-trifluorid tonna széndioxid-egyenértékben kifejezett kibocsátására terjed ki, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információknak a nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 21-i 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján meghatározottak szerint, az (1) bekezdésben meghatározott üvegházhatású gázok kibocsátásának kivételével.
(5)
#### 2. Értelmező rendelkezések
3 változatlan sor ⋯
- a) az adott légi jármű üzembentartó számára az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban a tagállam által kiadott érvényes üzembentartási engedéllyel rendelkező légi jármű üzembentartó esetében az engedélyt kiadó tagállam,
- b) minden egyéb esetben az a tagállam, ahol a referenciaévben az adott légi jármű üzembentartó által végzett repülésekből származó, légiközlekedésnek tulajdonított becsült kibocsátások mértéke a legnagyobb, vagy – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése tekintetében – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikkében meghatározott tagállam,
- 2. akkreditált hitelesítő szervezet: a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően, az Európai Unió bármely tagállamának nemzeti akkreditáló testülete által akkreditált olyan hitelesítő szervezet, amely üvegházhatású gázok kibocsátói által elkészített kibocsátási és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentéseket hitelesít,
- 3. aukciós platform: az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján kijelölt aukciós platform,
- 3. aukciós platform: az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 26. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt aukciós platform,
- 4. ellenőrzési év: a térítésmentes kiosztásra vonatkozó kérelemmel érintett időszak kezdetét 24 hónappal megelőzően véget érő naptári év,
- 5. európai uniós ügyleti jegyzőkönyv: a 389/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikke szerinti szabványosított elektronikus adatbázis,
- 5. európai uniós ügyleti jegyzőkönyv: a 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikke szerinti szabványosított elektronikus adatbázis,
- 6. égetés: tüzelőanyagok oxidálása, függetlenül az e folyamat révén előállított hő-, elektromos vagy mechanikai energia felhasználási módjától, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó valamennyi tevékenység, beleértve a hulladékgázok tisztítását,
- 7. forgalmi jegyzék: a 389/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikke szerinti forgalmi jegyzék,
- 7. forgalmi jegyzék: az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikke szerinti forgalmi jegyzék,
- 8. forrásanyag:
- a) adott tüzelőanyag-típus, nyersanyag vagy termék, amelynek felhasználása vagy előállítása eredményeként egy vagy több kibocsátó forrás üvegházhatást okozó gázokat bocsát ki, vagy
- b) adott tüzelőanyag-típus, nyersanyag vagy termék, amely szenet tartalmaz és az üvegházhatású gázok kibocsátásának anyagmérleg segítségével történő kiszámítása részét képezi,
6 változatlan sor ⋯
- 13. jelentős kapacitáscsökkentés: a létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának és tevékenységi szintjének a jelentős kapacitásbővítésnek tekintett nagyságrendekkel megegyező mértékű csökkenése egy vagy több, pontosan beazonosítható fizikai változás eredményeképpen,
- 14. kibocsátás: üvegházhatású gáznak az 1. melléklet I–XXI. pontjában meghatározott tevékenységet folytató létesítményben található forrásból a légkörbe történő kiengedése vagy az 1. melléklet XXII. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenységet folytató légi járműből az említett tevékenység folytán meghatározott gázok kibocsátása,
- 15. kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére az 1. melléklet I–XXI. pontjában meghatározott tevékenységet folytató létesítmény által felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tevő forgalomképes vagyoni értékű jog,
- 16. kis kibocsátású létesítmény: a 601/2012/EU bizottsági rendelet 47. cikk (2) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelő létesítmény,
- 17. kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó: a 601/2012/EU bizottsági rendelet 54. cikk (1) bekezdésének megfelelő légi jármű üzembentartó,
- 16. kis kibocsátású létesítmény: az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet 47. cikk (2) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelő létesítmény,
- 17. kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó: az (EU) 2018/2066/EU bizottsági végrehajtási rendelet 55. cikk (1) bekezdésének megfelelő légi jármű üzembentartó,
- 18. környezeti információ: a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről szóló jogszabályban meghatározott információ,
- 19. központi tisztviselő: a 389/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk 2. pontjában meghatározott személy,
- 19. központi tisztviselő: az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott személy,
- 20. légi jármű üzembentartó: az 1. melléklet XXII. pontjában és – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése tekintetében – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott légiközlekedési tevékenység folytatásának idején légi járművet üzembentartó személy, illetve ha ez a személy ismeretlen vagy a légi jármű tulajdonosa által nem azonosított, a légi jármű tulajdonosa,
- 21. légiközlekedési kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére a légi jármű üzembentartó által felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tévő forgalomképes vagyoni értékű jog,
- 22.
- 23. légiközlekedésnek tulajdonított kibocsátások: az 1. melléklet XXII. pontjában felsorolt légiközlekedési tevékenységek közé tartozó összes olyan repülésből származó kibocsátás, amely egy tagállam területén található repülőtérről indul vagy egy ilyen repülőtérre harmadik országból érkezik, továbbá – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése tekintetében – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkében meghatározott repülésből származó kibocsátás,
- 24. létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, az 1. melléklet I–XXI. pontjában felsorolt tevékenység vagy bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység, valamint az adott telephelyen folytatott tevékenységhez műszakilag kapcsolódó tevékenység folyik, és amely az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi vagy arra közvetlenül hatással van,
- 25. nemzeti tisztviselő: a 389/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk 22. pontjában meghatározott személy,
- 26. számlatulajdonos: a 389/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott személy,
- 25. nemzeti tisztviselő: az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikk 2. pontjában meghatározott személy,
- 26. számlatulajdonos: az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikk 3. pontjában meghatározott személy,
- 27. széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz,
- 28. tonnakilométer: a repülés során a légi jármű fedélzetén szállított áruk, postai küldemények, utasok és csomagok összes tömege (együtt: hasznos teher) egy kilométerre szállított tonnája,
- 29. új belépő:
3 változatlan sor ⋯
- 31. üzemeltető: a környezethasználat feltételeit megállapító engedély jogosultja,
- 32. villamosenergia-termelő: olyan létesítmény, amely 2005. január 1-jén vagy azt követően harmadik fél számára történő értékesítésre szánt villamos energiát termelt, és amelyben az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek közül kizárólag tüzelőanyagok égetését végzik,
- 33. visszaadás: ÜHG-egység elszámolása az üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó által saját létesítménye vagy légi járműve hitelesített kibocsátási adatainak terhére a jegyzékkezelő felé,
- 34. derogációs kérelem: a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikke alapján az Európai Bizottság által a magyar energiaágazat korszerűsítését célzó, az EU ETS-irányelv 10c. cikke szerinti beruházásokról szóló SA.34086 (2012/N). számú bizottsági határozattal, és a C(2012) 8675 bizottsági határozattal (a továbbiakban: Európai Bizottság határozatai) jóváhagyott magyar derogációs kérelem,
- 35. derogációs kiosztás: a derogációs kérelem alapján, a jelen törvény 6/A. alcímének megfelelően történő, egyszeri kiosztás egyes magyarországi villamosenergia-termelők részére.
- 34.
- 35.
- 36. kereskedelmi légiközlekedési üzembentartó: olyan légi jármű üzembentartó, amely díjazás ellenében menetrendszerűen vagy nem menetrendszerűen utasok, áru vagy postai küldemények szállítására irányuló légiközlekedési szolgáltatást nyújt a nagyközönség számára,
- 37. készenléti- vagy tartalék üzemmód: az alkalmankénti vagy kizárólag speciális körülmények megléte esetén történő üzemeltetés céljából létrehozott létesítmény működési jellemzője,
- 38. kezdeti (múltbeli) tevékenységi szint: a létesítményrésznek kiosztott mennyisége kiszámításához használt, a 2011/278/EU bizottsági határozat 9. cikkének vagy adott esetben a 18. cikkének megfelelően kiszámított tevékenységi szint,
- 38.
- 39. mérvadó létesítményrész: olyan létesítményrész, amely legalább 30%-kal hozzájárul a létesítménynek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves mennyiségéhez vagy több mint 50 000 kibocsátási egységnek a létesítmény részére történő kiosztásához,
- 40. részleges működésbeszüntetés: ha egy mérvadó létesítményrész tevékenységi szintjét egy adott naptári évben a létesítményrésznek kiosztott mennyiség kiszámításához használt kezdeti tevékenységi szinthez képest az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint legalább 50%-kal, vagy legalább 75%-kal vagy 90%-kal csökkenti,
- 41. részleges működésbeszüntetést követő újraindítás: olyan jelentős változás, amikor a működését beszüntetett létesítményrész tevékenységi szintje ismét meghaladja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti kezdeti tevékenységi szintjének 25%-át, illetve 50%-át kitevő küszöbértéket,
11 változatlan sor ⋯
3. § (1) Az 1. melléklet I–XXI. pontjában meghatározott tevékenység – ideértve a próbaüzemet is – kizárólag a klímavédelemért felelős hatóság (a továbbiakban: hatóság) által kiadott véglegessé vált kibocsátási engedély alapján folytatható.
(2) A kibocsátási engedély iránti kérelem kötelező tartalmi elemei:
(2) A kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmi elemeit a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.
- a) az üzemeltető és a létesítmény azonosítására vonatkozó adatok,
- b) a létesítményben végzett tevékenységekre vonatkozó adatok (a tevékenységek és az alkalmazott technológia leírása),
- c) forrásanyagok felsorolása, a létesítmény kibocsátási kategóriája,
- d) az 1. mellékletben meghatározott gázok forrásai,
- e) a kibocsátások nyomon követésével és jelentésével kapcsolatos információk (nyomonkövetési terv és a kapcsolódó dokumentáció),
- f) az a)–e) pontok nem műszaki jellegű összefoglalója,
- g) a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak.
4. § (1) A hatóság a létesítményt vagy annak egy részét az 1. melléklet szerinti üvegházhatású gáz kibocsátására feljogosító kibocsátási engedélyt akkor állítja ki, ha az üzemeltető képes a kibocsátások – az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet, e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok szerinti – nyomon követésére és jelentésére.
4. § (1) A hatóság a létesítményt vagy annak egy részét az 1. melléklet szerinti üvegházhatású gáz kibocsátására feljogosító kibocsátási engedélyt akkor állítja ki, ha az üzemeltető képes a kibocsátások – a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok szerinti – nyomon követésére és jelentésére.
(2) A kibocsátási engedély visszavonásig hatályos.
(3) A hatóság a kibocsátási engedélyt rendszeresen, de legalább ötévente felülvizsgálja. A hatóság a felülvizsgálatot hatósági ellenőrzés keretében végzi. Ha a hatóság az ellenőrzés eredményeképpen megállapítja, hogy
2 változatlan sor ⋯
- b) az engedély kiadásához szükséges valamely feltétel nem áll fenn, a kibocsátási engedélyt visszavonja,
- c) az engedély kiadásához szükséges valamennyi feltétel változatlanul fennáll, ennek ténye a hatósági ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben vagy feljegyzésben rögzítésre kerül.
(3a) A kibocsátási engedély kiadásáról, módosításáról, illetve visszavonásáról, valamint a légi jármű üzembentartó nyomonkövetési tervének jóváhagyásáról, módosításáról a hatóság tájékoztatja az iparügyekért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter).
(3a)
(3b) A miniszter a térítésmentes kiosztásra megállapított ÜHG-egységek mennyiségének alapjául szolgáló adatok megfelelőségének felülvizsgálatát hatósági ellenőrzés keretében végezheti.
(3b) A hatóság a térítésmentes kiosztásra megállapított ÜHG-egységek mennyiségének alapjául szolgáló adatok megfelelőségének felülvizsgálatát hatósági ellenőrzés keretében végezheti.
(3c) Hatósági ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.
(4) A kibocsátási engedély egyazon üzemeltető által egy – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti – telephelyen üzemeltetett egy vagy több létesítményre is vonatkozhat.
(5) A kibocsátási engedély kötelező tartalmi elemei:
(5) A kibocsátási engedély tartalmi elemeit a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.
- a) az üzemeltető azonosító adatai,
- b) a létesítmény azonosító adatai,
- c) a létesítményben folytatott tevékenységre, az alkalmazott technológiára és az engedélyezett kibocsátásra vonatkozó adatok,
- d) üzemeltető által benyújtott nyomonkövetési terv jóváhagyása,
- e) a jelentési követelmények és
- f) az üzemeltető azon kötelezettségének megállapítása, amely szerint minden év április 30-ig köteles a nyomon követett, hitelesített előző évi kibocsátásával egyenlő számú kibocsátási egységet az államnak e törvény szerint visszaadni.
5. § (1) Az üzemeltető értesíti a hatóságot valamennyi, a létesítményben folytatott tevékenységének, tevékenységi körének, alkalmazott technológiájának vagy működésének megváltoztatására, a létesítmény kapacitásának bővítésére vagy jelentős csökkentésére irányuló szándékáról, amelyhez az üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedély módosítására lehet szükség.
(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti értesítésben foglaltakat megvizsgálja és amennyiben az értesítésben foglalt tervezett változtatások megvalósulása esetén a kibocsátási engedély módosítása szükséges, felhívja az üzemeltetőt, hogy a hatóság felhívásától számított 8 napon belül nyújtson be kérelmet a kibocsátási engedély módosítása iránt. A kibocsátási engedély módosítására vonatkozó kérelem elbírálására a kibocsátási engedély elbírálására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
2 változatlan sor ⋯
(3a) A létesítmény üzemeltetője személyének változása esetén, a korábbi üzemeltető köteles valamennyi olyan adatot az új üzemeltető rendelkezésére bocsátani, amely ahhoz szükséges, hogy az új üzemeltető arra az évre (tárgyévre) vonatkozóan, amikor az üzemeltető személyében változás következett be, a 10. § (1) bekezdésének megfelelő éves kibocsátását tartalmazó hitelesített kibocsátási jelentéstételi kötelezettségének eleget tudjon tenni. A korábbi üzemeltető ezen adatátadási kötelezettségének határideje a korábbi üzemeltetőnek a létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos tevékenysége megszűnésétől számított 30 nap.
6. § (1) A légi jármű üzembentartó
6. § (1) A légi jármű üzembentartó nyomonkövetési tervet készít, amelynek részletes szabályait a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.
- a) az 1. melléklet XXII. pontja szerinti tevékenysége, valamint az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke szerinti repülések során keletkező szén-dioxid kibocsátása, és
- b) amennyiben térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását kérelmezi, a tonnakilométer adatai nyomon követésére és jelentésére vonatkozóan nyomon követési tervet készít, és azt a hatóság részére jóváhagyás céljából megküldi a 601/2012/EU bizottsági rendelet 51. cikkében meghatározott határidők betartásával.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti nyomonkövetési terv megfelel az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendeletben, az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltaknak, a hatóság a nyomonkövetési tervet jóváhagyja.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti nyomon követési terv megfelel a 601/2012/EU bizottsági rendeletben, e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltaknak, a hatóság a nyomon követési tervet jóváhagyja.
7. § A kis kibocsátású létesítmények üzemeltetője és a kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó egyszerűsített nyomonkövetési terv tervezetet nyújthat be, amelynek részletes szabályait a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.
7. § (1) A kis kibocsátású létesítmények üzemeltetője és a kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó a 601/2012/EU bizottsági rendelet 47. cikkében meghatározott egyszerűsített nyomon követési terv tervezetet nyújthat be. A kibocsátási engedély iránti kérelemhez és a nyomon követési terv tervezetéhez mellékelni kell az egyszerűsített nyomon követési terv elkészítése feltételeinek való megfelelést igazoló dokumentumokat. Ha a benyújtott terv megfelel az egyszerűsített nyomon követési terv feltételeinek, a hatóság a tervet jóváhagyja és a kibocsátási engedélyt kiadja.
8. § A nyomonkövetési terv módosítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.
(2) Ha az egyszerűsített nyomon követést alkalmazó üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó egy jelentési évben túllépi a kis kibocsátók számára megállapított küszöbértéket, e tényről a bejelentés alapjául szolgáló esemény napját követő 8 napon belül értesíti a hatóságot és megküldi a nyomon követési terv módosítására vonatkozó javaslatát és kéri a kibocsátási engedélye módosítását.
8. § (1) A nyomonkövetési terv jelentős – a 601/2012/EU bizottsági rendelet 15. cikk (3)–(4) bekezdése szerinti – módosítását eredményező változásokat az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül bejelenti a hatóságnak. A nyomonkövetési terv jelentős módosításához a hatóság engedélye szükséges.
(2) A nyomonkövetési terv jelentősnek nem minősülő módosítását az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó hatósági jóváhagyás nélkül is elvégezheti. A nyomonkövetési terv naptári évben végrehajtott jelentősnek nem minősülő módosításairól az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó minden év december 31-ig értesíti a hatóságot. Amennyiben a hatóság megállapítja, hogy a nyomonkövetési terv nincs összhangban a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény, illetve e törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseivel, felszólítja az üzemeltetőt és a légi jármű üzembentartót a nyomonkövetési terv módosítására és a kibocsátási engedély módosítására irányuló kérelem benyújtására.
9. § (1) A hatóság kibocsátási engedély kiadására, módosítására vonatkozó eljárásáért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) A hatóság a légi jármű üzembentartója által benyújtott nyomon követési terv, egyszerűsített nyomon követési terv jóváhagyására vonatkozó eljárásáért, valamint a nyomon követési terv, egyszerűsített nyomon követési terv módosításának engedélyezésére vonatkozó eljárásért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) A hatóság a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztására – tevékenységi szintről szóló éves jelentéssel, új belépő jelentéssel, új létesítményrész jelentéssel, beolvadás és kiválás bejelentésére vonatkozó jelentéssel, Nemzeti Végrehajtási Intézkedéseket megalapozó adatszolgáltatással –, illetve a nyomonkövetési módszertani terv módosítására irányuló kérelmekkel összefüggő eljárásáért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
#### 4. A kibocsátások nyomon követése, jelentése, a jelentések hitelesítése
10. § (1) A légi jármű üzembentartó az 1. melléklet XXII. pontja szerinti, az üzemeltető a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó tevékenységből származó üvegházhatású gáz kibocsátását – a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, a jóváhagyott nyomon követési terv, a légi jármű üzembentartó, illetve az üzemeltető belső eljárásrendje szerint – nyomon követi, és a jelentési időszak (tárgyév) éves kibocsátását tartalmazó hitelesített kibocsátási jelentését a hatóság részére a tárgyévet követő év március 31-ig benyújtja.
10. § (1) A légi jármű üzembentartó az 1. melléklet XXII. pontja szerinti, az üzemeltető a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó tevékenységből származó üvegházhatású gáz kibocsátását a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében foglaltak szerint nyomon követi, kibocsátásáról hitelesített kibocsátási jelentést készít, amelyet a hatóság részére benyújt.
(1a) A légi jármű üzembentartó az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke szerinti repülésekből származó – az (1) bekezdésben meghatározott jelentéstől független – hitelesített kibocsátási jelentést készít a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, a hatóság által jóváhagyott nyomonkövetési terv, valamint a légi jármű üzembentartó belső eljárásrendje szerint, és azt a hatóság részére a tárgyévet követő év április 30. napjáig benyújtja.
(2) A légi jármű üzembentartó, valamint az üzemeltető kibocsátásának nyomon követésére, hitelesített kibocsátási jelentéstételére, valamint annak hatóság részére történő benyújtására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.
(2) Ha a légi jármű üzembentartó térítésmentesen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztását kérelmezi, az (1) bekezdésben foglaltakon túl a tonnakilométer-adatokat is nyomon követi a 601/2012/EU bizottsági rendelet, e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok, a jóváhagyott nyomon követési terv, valamint a légi jármű üzembentartó belső eljárásrendje szerint, és arról a hatóság részére – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – hitelesített tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést tesz az ellenőrzési évet követő év március 31-ig.
(3) Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 26. cikke értelmében bezárónak minősülő létesítmény üzemeltetője a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint köteles a bezárás évére vonatkozó hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására az adott év február 15-ig kerül sor, a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.
(3) Ha a légi jármű üzembentartó előre nem látható körülmények miatt, önhibáján kívül a (2) bekezdés szerinti hitelesített jelentését nem tudja a hatóság rendelkezésére bocsátani, a 601/2012/EU bizottsági rendelet 68. cikk (1) bekezdése szerinti rendelkezésre álló legpontosabb tonnakilométer-adatokat adja át a hatóság részére az ellenőrzési évet követő év március 31-ig, majd a 601/2012/EU bizottsági rendelet 68. cikk (3) bekezdése szerint biztosítja a benyújtott tonnakilométer-adatok hitelesítését és benyújtja hitelesített jelentését a hatóságnak.
(4) Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik vagy a tevékenysége az 1. melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, azt a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint bejelenti és hitelesített jelentést tesz. Ha a bejelentett eseményre az adott év február 15-ig kerül sor, a jelentés és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.
(4) A bezáró létesítmény üzemeltetője a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint köteles a bezárás évére vonatkozó hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására az adott év február 15-ig kerül sor, a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.
(5) Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik vagy a tevékenysége az 1. melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, azt a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint bejelenti és hitelesített jelentést tesz. Ha a bejelentett eseményre az adott év február 15-ig kerül sor, a jelentés és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.
#### 11. §
#### 5. Az ÜHG-egység nyilvántartása, érvényessége, megszűnése
12. § (1) Az ÜHG-egység dematerializált, immateriális, forgalomképes vagyoni értékű jog, amely a 389/2013/EU bizottsági rendelet 41. cikkében meghatározott módon jön létre.
12. § (1) Az ÜHG-egység dematerializált, immateriális, forgalomképes vagyoni értékű jog, amely az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 37. cikkében meghatározott módon jön létre.
(2) Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a miniszter gyakorolja, illetve teljesíti.
(2) Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, illetve teljesíti.
(3) Az állam tulajdonában lévő és a 389/2013/EU bizottsági rendelet értelmében a magyar nemzeti tisztviselő által kezelt számlákon lévő ÜHG-egységek nyilvántartásáról a miniszter a jegyzékkezelő útján gondoskodik.
(3) Az állam tulajdonában lévő és az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értelmében a magyar nemzeti tisztviselő által kezelt számlákon lévő ÜHG-egységek nyilvántartásáról a miniszter a jegyzékkezelő útján gondoskodik.
13. § (1) Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek esetében az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtására kiadott kormányrendeletek, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek tulajdonjog átruházásával, állami vagyon elidegenítésével, a vagyonnal történő rendelkezéssel kapcsolatos szabályait a 389/2013/EU bizottsági rendeletben, az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
13. § (1) Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek esetében az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtására kiadott kormányrendeletek, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek tulajdonjog átruházásával, állami vagyon elidegenítésével, a vagyonnal történő rendelkezéssel kapcsolatos szabályait az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben, az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2)
7 változatlan sor ⋯
#### 6. A kibocsátási egységek kiosztása
15. § (1) A kibocsátási egységek kiosztását a harmadik kereskedési időszakban a 2011/278/EU bizottsági határozat VI. mellékletében meghatározott szorzótényezők és kisegítő szabályok alapján kell elvégezni.
15. § (1) A létesítményeknek évente térítésmentesen kiosztható kibocsátásiegység-mennyiséget a Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tartalmazza. A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezetét a hatóság készíti el és nyújtja be jóváhagyásra az Európai Bizottságnak.
(2) A térítésmentesen kiosztható mennyiség az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiszámított egységmennyiség 100%-a azon létesítmények számára, amelyek a szén-dioxid-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listáját meghatározó, az Európai Unió kötelező jogi aktusában felsorolt ágazatokba tartoznak.
(2) A kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó rendelkezéseket a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.
(3) Az térítésmentesen kiosztható mennyiség az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiszámított egység-mennyiség 80%-a 2013-ra, majd lineárisan csökkenő mértékű éves kiosztás mellett 30%-a 2020-ra azon létesítmények esetében, amelyek nem tartoznak a (2) bekezdésben hivatkozott ágazatokba. Az alkalmazandó szorzótényezőket a 2011/278/EU bizottsági határozat szabályozza.
#### 15/A. §
(4) A létesítményeknek évente térítésmentesen kiosztható kibocsátásiegység-mennyiséget a Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tartalmazza. A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezetét a miniszter készíti el és nyújtja be jóváhagyásra az Európai Bizottságnak. A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés közzétételéről az Európai Bizottság jóváhagyását követően a Kormány gondoskodik.
#### 15/B. §
(5) A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés alapján a miniszter elkészíti a nemzeti kiosztási táblát és jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság által jóváhagyott nemzeti kiosztási tábla alapján a miniszter minden év február 28-ig a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységeknek az üzemeltetők forgalmi jegyzékben vezetett számláin történő jóváírásáról.
#### 16. §
(6) A térítésmentes kibocsátási-egység kiosztása több lépésben is végrehajtható.
#### 17. §
(7) A tárgyévi ingyenesen kiosztásra megállapított ÜHG-egységmennyiségeket a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közleményben teszi közzé és gondoskodik annak Hivatalos Értesítőben való közzétételéről.
(8) A szén-dioxid-kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok listájának módosulása esetén a miniszter a Kormány által az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően módosítja a Nemzeti Végrehajtási Intézkedést, az Európai Bizottság által jóváhagyott új belépő kérelemnek megfelelő vagy jelentős változást tartalmazó táblázatot.
15/A. § (1) A létesítményeknek a 2021–2025 közötti kiosztási időszakban évente térítésmentesen kiosztható kibocsátásiegység-mennyiséget a II. Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tartalmazza. Ezt követően, ötévenként újabb Nemzeti Végrehajtási Intézkedések kerülnek elfogadásra. Az üzemeltető a Nemzeti Végrehajtási Intézkedések alapjául szolgáló adatszolgáltatásait akkreditált hitelesítő által hitelesítetten, a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett módon, határidőben készíti el és nyújtja be a miniszter részére.
(2) Ha az üzemeltető egy Nemzeti Végrehajtási Intézkedés alapjául szolgáló adatszolgáltatása keretében egyes berendezései tekintetében a 15/B. § (1) bekezdés szerinti mentesítést kéri, úgy a következő kiosztási időszakban a mentesített berendezés tekintetében nem osztható ki ingyenes kibocsátási egység, és a Nemzeti Végrehajtási Intézkedés alapjául szolgáló adatszolgáltatást erre tekintettel kell elkészíteni.
(3) Ha a berendezés mentesítése a 15/B. § (7) bekezdése szerint megszűnik a kiosztási időszak során, a berendezés vonatkozásában azzal a feltétellel osztható ki ismételten ingyenes kibocsátási egység, ha az üzemeltető a mentesítés iránti kérelme benyújtásakor akkreditált hitelesítő által hitelesítetten, a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett módon, a Nemzeti Végrehajtási Intézkedés alapjául szolgáló módosított adatszolgáltatást is benyújtotta, amely tartalmazza a mentesített berendezések adatait.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az Európai Bizottság jóváhagyása esetén a miniszter a mentesítés megszűnését követő évtől, az adott kereskedési időszak egyes éveire vonatkozóan megállapítja a létesítmény számára térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét és a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról.
(5) A (4) bekezdés szerinti többletkiosztást Magyarország aukcióra bocsátandó kibocsátási egységei terhére kell végrehajtani.
(6) A Nemzeti Végrehajtási Intézkedéseket és az azok által lefedett időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási táblát a miniszter az üzemeltető által benyújtott adatszolgáltatás ellenőrzését követően készíti el és a II. Nemzeti Végrehajtási Intézkedést 2019. szeptember 30-ig, majd ezt követően a Nemzeti Végrehajtási Intézkedéseket ötévente nyújtja be az Európai Bizottságnak jóváhagyásra.
(7) A (6) bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg a miniszter gondoskodik a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27a. cikke szerinti, az Európai Bizottság felé történő benyújtási és közzétételi kötelezettségéről.
(8) A Nemzeti Végrehajtási Intézkedések közzétételéről az Európai Bizottság jóváhagyását követően a miniszter gondoskodik. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, az adott időszakra vonatkozó nemzeti kiosztási tábla alapján a miniszter minden év február 28-ig a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységeknek az üzemeltetők forgalmi jegyzékben vezetett számláin történő jóváírásáról.
15/B. § (1) Az üzemeltető a 15/A. § (1) bekezdés szerinti Nemzeti Végrehajtási Intézkedés alapjául szolgáló adatszolgáltatás részeként kérheti a tartalék és készenléti egység működése általi kibocsátás nyomonkövetési kötelezettség alóli mentesítését. Az üzemeltető berendezés mentesítésére vonatkozó kérelme a következő Nemzeti Végrehajtási Intézkedéshez tartozó kiosztási időszakra vonatkozik.
(2) Az üzemeltető az (1) bekezdés szerinti mentesítést az alábbi feltételek teljesülése esetén kérheti:
- a) a tartalék és készenléti egység a 15/A. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megelőző három év mindegyikében legfeljebb 300 órát működött és
- b) a tartalék és készenléti egység egységenkénti kibocsátása az 1000 t CO2-értéket nem éri el a 15/A. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megelőző három év egyikében sem.
(3) Ha egy berendezés egy kiosztási időszak teljes időtartamában mentesítés hatálya alatt állt, akkor a következő kiosztási időszak Nemzeti Végrehajtási Intézkedését megalapozó adatszolgáltatás során nem kell igazolni a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételnek való megfelelést.
(4) A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés 15/A. § (2) bekezdés szerinti, az Európai Bizottság általi jóváhagyásáról a miniszter tájékoztatást küld az (1) bekezdés szerinti kérelmet benyújtó üzemeltetőnek. Az üzemeltető a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül engedély-módosítási kérelmet nyújt be a hatóságnak az (1) bekezdés szerinti mentesítés átvezetése érdekében.
(5) Az üzemeltető az (1) bekezdés szerinti kérelem tárgyát képező tartalék és készenléti egységére vonatkozó nyomonkövetési kötelezettségek alól a módosított engedély kiadásától és az adott Nemzeti Végrehajtási Intézkedés kiosztási időszaka kezdetétől mentesül.
(6) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemeltető köteles a tartalék és készenléti egység üzemóráját nyilvántartani, és a létesítmény 10. § (1) bekezdésének megfelelő hitelesített kibocsátási jelentése részeként a tartalék és készenléti egység vonatkozásában kizárólag a tárgyévet megelőző év működésének igazolt óraszámáról nyilatkozni, mellékelve az azt alátámasztó dokumentumokat.
(7) Ha a tartalék és készenléti egység tárgyévi működése a 300 órát eléri – tekintet nélkül a kibocsátott CO2 mennyiségére – az üzemeltető 15 napon belül köteles a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelmet benyújtani a hatóságnak, jelezve, hogy a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel már nem áll fenn. A berendezés kibocsátásait a végleges kibocsátási engedélyben meghatározottak szerint nyomon kell követni.
(8) A (7) bekezdés szerinti esetben az üzemeltető a későbbi kiosztási időszakokra nézve kérheti a berendezés újbóli mentesítését, ha megfelel a (2) bekezdés a) és b) pont szerinti feltételeknek az adott kiosztási időszak Nemzeti Végrehajtási Intézkedését megalapozó adatszolgáltatás tekintetében.
(9) Ha az üzemeltető a következő Nemzeti Végrehajtási Intézkedés kiosztási időszakában már nem kíván élni a mentesítés lehetőségével, úgy azon kiosztási időszak megkezdéséig köteles a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelmet benyújtani a hatóságnak, valamint köteles a berendezés kibocsátását nyomon követni a végleges kibocsátási engedélyben meghatározottak szerint.
16. § (1) Az új belépők az üzemszerű vagy megváltozott működés megkezdését követően egy éven belül a miniszterhez benyújtott független hitelesítő által hitelesített kérelem alapján részesülhetnek térítésmentes kiosztásban. A határidő elmulasztása jogvesztő. A 2. § 29. pont a) alpontja szerinti új belépő esetében az üzemszerű működés megkezdése előtt keletkezett, független hitelesítő által hitelesített kibocsátás esetében további kibocsátási egység kiosztása a múltbeli kibocsátások alapján lehetséges. A kérelemhez csatolni kell a hitelesítői jelentést.
(1a) A 2. § 29. pont b) alpontja szerinti új belépő esetében a megváltozott működés megkezdése előtt keletkezett kibocsátás esetében további kibocsátási egység kiosztása a 2011/278/EU bizottsági határozat értelmében nem lehetséges.
(2) A kérelmet a miniszter jóváhagyás céljából továbbítja az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság döntését érvényesítve a miniszter a kérelmet jóváhagyja vagy elutasítja. Jóváhagyás esetén a miniszter a kereskedési időszak egyes éveire vonatkozóan megállapítja a létesítmény számára térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét és a jegyzékkezelő útján gondoskodik a kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról.
(3) Meglévő létesítmények esetében, ha a létesítmény kapacitását 2011. június 30. után
- a) jelentősen bővítették, a bővítés tekintetében az üzemeltető kérelemre részesülhet térítésmentes kiosztásban,
- b) jelentősen csökkentették, a csökkentésre tekintettel a kapacitáscsökkentés évét követő évtől csökken az térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek száma.
(4) Ha egy létesítmény beszünteti működését, a működés beszüntetésének évét követő évtől nem részesülhet térítésmentes kibocsátási egységben. A jelentős kapacitáscsökkentésen, a részleges működésbeszüntetésen és a részleges működésbeszüntetést követő újraindításon átesett létesítmény számára történő kibocsátási egységkiosztást az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint ki kell igazítani.
(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti módosításokat követően a miniszter elkészíti a nemzeti kiosztási táblára vonatkozó javaslatát, és megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság jóváhagyása esetén, a nemzeti kiosztási tábla bevitelét vagy módosítását a központi tisztviselő végzi el az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben.
(6)
17. § (1) Az érintett villamosenergia-termelők részére a derogációs kérelem alapján történő derogációs kiosztás kivételével nem részesülhetnek kiosztásban a villamosenergia-termelők, a szén-dioxid elkülönítését szolgáló létesítmények, a szén-dioxid szállítására szolgáló csővezetékek és a széndioxid-tárolóhelyek.
(2) Villamosenergia-termelés céljára új belépő nem részesülhet térítésmentes kiosztásban.
(3) Térítésmentes kiosztásban részesül a távfűtés és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés a gazdaságilag indokolt módon, kereslet kielégítése céljából folytatott hőtermelés vagy hűtési szolgáltatások tekintetében.
18. § A kibocsátási egység kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.
#### 6/A. A kibocsátási egységek villamosenergia-termelők részére történő egyszeri kiosztása
#### 6/A. A kibocsátási egységek villamosenergia-termelők részére történő egyszeri kiosztása a harmadik kereskedési időszak tekintetében
18/A. § (1) A villamosenergia-termelők a derogációs kérelem alapján 2013-ban derogációs kiosztásban részesülnek. Az egyes villamosenergia-termelők részére történő derogációs kiosztás célja a derogációs kérelemben meghatározott beruházások végrehajtásának támogatása.
#### 18/A. §
(2) A derogációs kiosztásban részt vevő villamosenergia-termelők körét és a részükre 2013-ban kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét a derogációs kérelem alapján a Kormány rendeletben határozza meg.
#### 18/B. §
(2a) A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikkében rögzített, a villamosenergia-termelők részére történő derogációs kiosztására irányuló eljárásban a miniszter jár el az e törvényben és a villamosenergia-termelők részére történő derogációs kiosztás végrehajtási szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint.
#### 18/C. §
(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete alapján a miniszter a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel elkészíti a nemzeti kiosztási táblára vonatkozó javaslatát és jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság által jóváhagyott nemzeti kiosztási tábla alapján a nemzeti tisztviselő a (6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a nemzeti kiosztási tábla Európai Bizottság általi jóváhagyását követő 15 napon belül gondoskodik a kibocsátási egységeknek a derogációs kiosztásra jogosult villamosenergia-termelők forgalmi jegyzékben vezetett számláin történő jóváírásáról.
#### 18/D. §
(4) A derogációs kiosztásban részesülő villamosenergia-termelő a részére a (3) bekezdés szerint kiosztott kibocsátási egységek piaci értékét a hatóság 18/C. § (2) szerinti központi számlájára megfizeti. A piaci érték meghatározására vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg. Az egyes villamosenergia-termelők fizetési kötelezettségének a mértékét a hatóság állapítja meg. A villamosenergia-termelők a fizetési kötelezettségüknek az adott villamosenergia-termelőre vonatkozó határozat véglegessé válásától számított 7 napon belül tesznek eleget.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség teljesítéséig a villamosenergia-termelő a részére kiosztott kibocsátási egységeket értékesíti, köteles az értékesítés árbevételét a (4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettsége teljesítésére fordítani. A (4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség teljesítését követően a villamosenergia-termelő a részére kiosztott kibocsátási egységekkel szabadon rendelkezik.
(6) Nem részesülhet derogációs kiosztásban az a villamosenergia-termelő, amely a kiosztás időpontjában csőd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt áll, vagy amelynek a kibocsátási-engedélyét vagy a kibocsátási engedélye alapjául szolgáló bármely más olyan engedélyét végleges döntéssel felfüggesztették vagy visszavonták, amelynek következtében a villamosenergia-termelő termelő tevékenységet a derogációs kiosztás időpontjában jogszerűen nem folytathat.
18/B. § (1) Ha a derogációs kiosztásra jogosult villamosenergia-termelő a kibocsátási egységek piaci értékének megfizetésére vonatkozó 18/A. § (4) bekezdése szerinti fizetési kötelezettségének határidőben részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság a fizetési határidő lejártát követő 6 napon belül kötelezi az érintett villamosenergia-termelőt a fizetési kötelezettségének 7 napon belül történő teljesítésére (a továbbiakban: fizetési felszólítás).
(2) Ha a derogációs kiosztásra jogosult villamosenergia-termelő az (1) bekezdés szerinti fizetési felszólításnak határidőben sem tesz eleget, a hatóság megállapítja a fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását és mulasztási bírságot szab ki.
(3) Az (1) bekezdés szerinti fizetési felszólításban meghatározott piaci értéket és mulasztási bírságot a villamosenergia-termelőnek a (2) bekezdés szerinti határozat véglegessé válását követő 10 napon belül kell megfizetnie. A mulasztási bírság mértékét a hatóság a Kormány rendelete alapján szabja ki. Ha a kötelezett a fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a hatóság a fizetési kötelezettség behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adó- és vámhatóságot.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettség teljesítéséig a miniszter zároltatja a villamosenergia-termelő forgalmi jegyzékbeli számláját. A fizetési kötelezettség villamosenergia-termelő általi hiánytalan teljesítésétől számított 30 napon belül a miniszter gondoskodik a villamosenergia-termelő forgalmi jegyzékbeli számlája zárolásának feloldásáról.
18/C. § (1) A villamosenergia-termelők által a 18/A. § (4) bekezdése szerint megfizetett piaci érték,
a (2)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, kizárólag a derogációs kérelemben meghatározott beruházások támogatására fordítható.
(2) A hatóság a derogációs kiosztással összefüggő feladatai ellátására a kincstárnál központi euró számlát (a továbbiakban: központi számla) és a derogációs kérelemben meghatározott beruházásonként beruházási euró számlákat (a továbbiakban: beruházási számla) nyit. A villamosenergia-termelők által a 18/A. § (4) bekezdése szerint teljesített befizetések a központi számlára történnek, és onnan kerülnek a hatóság által továbbutalásra az egyes beruházási számlákra. A központi számla és a beruházási számlák feletti rendelkezésre kizárólag a hatóság jogosult.
(3) A hatóság által a derogációs kérelemben meghatározott beruházás támogatására fordított összeg egy beruházás esetében sem haladhatja meg a derogációs kérelemben az Európai Bizottság által az érintett beruházás tekintetében jóváhagyott támogatási összeget. Ha a kiosztott kibocsátási egységek piaci értéke a hatóság (4) bekezdés szerint számított működési költségeinek levonása után meghaladja az Európai Bizottság által a derogációs kérelemben meghatározott beruházások támogatására jóváhagyott teljes összeget, a fennmaradó összeg felhasználásáról a miniszter a 26. § (1) bekezdése szerint gondoskodik.
(4) A hatóság a derogációs kiosztással kapcsolatban felmerülő, a Kormány rendeletében meghatározott költségeit a részére a 18/A. § (4) bekezdése szerint megfizetett összegből fedezi. E költségek fedezésére a hatóság jogosult 100 ezer eurót a részére a 18/A. § (4) bekezdése szerint megfizetett összegből a központi számlán visszatartani. A hatóság a költségeinek levonását követően a központi számlán fennmaradó összeget a beruházási számlákra továbbutalja. A központi számlán és a beruházási számlákon képződő kamatbevételeket a hatóság a beruházások megvalósítására fordítja.
18/D. § (1) A derogációs kérelemben meghatározott beruházások végrehajtói (a továbbiakban: beruházók) a beruházásokat e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet alapján hajtják végre.
(2) A beruházók a derogációs kérelemben jóváhagyott támogatási összegek kifizetését a hatósághoz benyújtott kérelem útján igényelhetik. Az igényelhető támogatási összeg nem haladhatja meg a központi számlán – a hatóság működési költségeinek levonását követően –rendelkezésre álló összeget. A beruházók részére támogatási összegek kizárólag a beruházási folyamat során már felmerült kiadások fedezésére folyósíthatóak és kizárólag az Európai Bizottság által előzetesen jóváhagyott beruházások megvalósítására fordíthatóak. A beruházások előfinanszírozása nem megengedett. A támogatási összegek beruházók által történő igénylésére és a támogatások kifizetésére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.
18/E. § (1) A hatóság jogosult ellenőrizni a beruházások megvalósítását és a beruházások elkészültét követően a beruházások működését nyomon követni. A beruházások ellenőrzése során a tényállás tisztázása keretében a hatóság független könyvvizsgáló jelentését szerzi be (kötelező bizonyítási eszköz). Az ellenőrzés és nyomon követés szabályait, ideértve a független könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozó szabályokat is, a Kormány rendeletben határozza meg.
(2) Ha a beruházó a hatóság által, részére folyósított támogatási összeget nem a vonatkozó jogszabályokban vagy az Európai Bizottság határozataiban foglaltaknak megfelelően használja fel, a hatóság a beruházóval szemben hatósági ellenőrzést folytat le a beruházások ellenőrzése céljából (a továbbiakban: felügyeleti eljárás). A felügyeleti eljárás keretében a hatóság a beruházóval szemben a Kormány rendeletében meghatározottak szerint bírságot szab ki, meghatározott esetben a támogatást visszafizetteti vagy a támogatás folyósítását megszünteti. Ha a felügyeleti eljárás keretében kiszabott bírság vagy visszafizetendő támogatás nem kerül a hatóság által megszabott határidőben megfizetésre, akkor a véglegessé vált határozat alapján a hatóság a fizetési kötelezettség behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adó- és vámhatóságot.
18/F. § (1) A hatóság évente jelentést készít az Európai Bizottság részére a beruházások megvalósításáról és a központi számlán rendelkezésre álló összeg felhasználásáról. A hatóság az utolsó jelentését a (2) bekezdés szerinti zárójelentés benyújtását követő év január 31-ig készíti el.
18/F. § (1)
(2) A beruházó a derogációs kérelemben meghatározott beruházás megvalósításának előrehaladásáról a hatóságnak a tárgyévet követő év január 5-ig jelentést nyújt be. A beruházás befejezését követő 6 hónapon belül a beruházó a hatóság részére zárójelentést nyújt be.
(2)
(3) A beruházók a hatóság tájékoztatására kötelesek a beruházás előrehaladásáról közbenső előrehaladási jelentést készíteni, és azt a tárgyév június 30-ig a hatósághoz benyújtani.
(3)
(4) Ha a beruházó e törvényben meghatározott jelentéstételi kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a hatóság vele szemben bírságot szab ki.
(4)
(5) A derogációs kiosztásra jogosult villamosenergia-termelő a Kormány rendeletében meghatározottak szerint jelentést készít, és azt a hatóság részére 2013. december 31-ig megküldi.
(5)
(6) A hatóság a beruházások befejezését követő harmadik évben megvizsgálja a derogációs kérelem szerinti megfelelőségi mutatók teljesítését és arról jelentést készít.
(7) Az (1)–(3) bekezdés szerinti jelentések kötelező tartalmi elemeit és a jelentéstétel részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
(7)
18/G. § (1)
#### 6/B. A kibocsátási egységek átmeneti ingyenes kiosztása az energetikai ágazat modernizációja érdekében a negyedik kereskedési időszak tekintetében
(2) A hatóság a 18/B. § (2) bekezdése és 18/E. § (1) bekezdése szerinti eljárásokban hozott határozatait a határozat meghozatalát követő 3 napon belül a honlapján közhírré teszi.
18/G. § A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikkében rögzített ingyenes kiosztás részletes szabályait a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.
(3) A miniszter gondoskodik a derogációs kérelem üzleti titkot nem tartalmazó változatának és annak az Európai Bizottság által jóváhagyott esetleges jövőbeni módosításainak az általa vezetett minisztérium honlapján történő közzétételéről.
#### 7. A légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztása a légi jármű üzembentartóknak
19. § (1) Az Európai Bizottság által elfogadott nemzeti légiközlekedési kiosztási táblázatban szereplő légi jármű üzembentartók részére a 2017–2023. közötti időszakra vonatkozóan a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 28a. cikk (2) bekezdése alapján meghatározott térítésmentes kvótamennyiség kerül kiosztásra.
(2) Az Európai Bizottság által elfogadott nemzeti légiközlekedési kiosztási táblát a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közleményben teszi közzé és gondoskodik annak Hivatalos Értesítőben való közzétételéről.
(2)
(3) A nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla alapján a miniszter – a jegyzékkezelő útján – minden év február 28-ig gondoskodik az üzembentartó forgalmi jegyzékben vezetett számláján az adott évre jóváhagyott kibocsátási egységek jóváírásáról.
(3)
(4) A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 28a. cikk (2) bekezdése értelmében az ezen irányelv 3f. cikk (2) bekezdése szerinti légiközlekedési új belépő kérelem nem nyújtható be 2023. június 30-ig.
(4)
#### 20. §
#### 21. §
22. § (1) A légi jármű üzembentartó köteles azt a bejelentés alapjául szolgáló esemény napjától számított 45 napon belül a miniszternek bejelenteni, ha
#### 22. §
- a) a légi jármű üzembentartó több légi jármű üzembentartóra szétvált,
- b) a továbbiakban a tevékenysége az 1. melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, vagy
- c) több légi jármű üzembentartó egyesült.
(2) A bejelentés tartalmazza a bejelentés alapjául szolgáló esemény bekövetkezésének időpontját és az annak igazolására alkalmas dokumentumokat. A miniszter a bejelentésről értesíti az Európai Bizottságot és a központi tisztviselőt.
(3) A 10. § (5) bekezdése szerinti és amennyiben szükséges az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően a miniszter elkészíti a nemzeti légiközlekedési kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát és jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság jóváhagyását követően a miniszter közzéteszi a módosított nemzeti légiközlekedési kiosztási táblát.
23. § A légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.
#### 8. Az ÜHG-egységek visszaadása
24. § (1) Az üzemeltető köteles a nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet a tárgyévet követő év április 30-ig visszaadni a 389/2013/EU bizottsági rendelet 67. cikkének megfelelően. A visszaadási kötelezettség teljesítéséhez az üzemeltető a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott kibocsátási egységet is felhasználhatja.
24. § Az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó ÜHG-egységekre vonatkozó visszaadási kötelezettségét a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében szabályozza.
(2) A légi jármű üzembentartó köteles a nyomon követett és hitelesített tárgyévi kibocsátásának megfelelő mennyiségű ÜHG-egységet a tárgyévet követő év április 30-ig a 389/2013/EU bizottsági rendelet 67. cikkének megfelelően visszaadni.
(3) Ha
- a) az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó nem adott le hitelesített jelentést, vagy
- b) a leadott hitelesítési jelentésben a hitelesítő szervezet azt állapítja meg, hogy
- ba) a kibocsátás nem a jogszabályoknak, valamint a kibocsátási engedélynek megfelelően történt, vagy
- bb) a nyomon követés nem felelt meg az előírásoknak,
akkor a részükre a nemzeti kiosztási táblában és a nemzeti légiközlekedési kiosztási táblában szereplő adatok és a forgalmi jegyzékben szereplő adatok alapján – az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó költségére bevont hitelesítő útján – a hatóság állapítja meg a tárgyévi kibocsátást, amelynek megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet, légi jármű üzembentartó esetében ÜHG-egységet a hatóság felszólítására vissza kell adniuk az állam részére.
(4) A légiközlekedési kibocsátási egységeket kizárólag a légiközlekedési kibocsátási egységek visszaadásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére lehet felhasználni. A légi jármű üzembentartó a visszaadási kötelezettség teljesítéséhez felhasználhat kibocsátási egységet, továbbá a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott ÜHG-egységet is.
(5) Nem vonatkozik a visszaadási kötelezettség az olyan hitelesített kibocsátásra, amelyet elkülönítettek, és a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló jogszabály szerinti tárolási engedéllyel rendelkező létesítménybe szállítottak állandó tárolás céljából.
(6) A szén-dioxid geológiai tárolására használt tárolóhely üzemeltetője a bányászatról szóló törvényben meghatározott szivárgás esetén köteles a szivárgást követő év április 30-ig a környezetbe jutó üvegházhatású gázokkal egyenértékű kibocsátási egységet az állam részére visszaadni.
#### 9. Az ÜHG-egységek értékesítése és forgalomképessége
25. § (1) Az állam tulajdonában lévő, térítés ellenében kiosztható (értékesíthető) légiközlekedési kibocsátási egységeket, valamint a térítés ellenében kiosztható (értékesíthető) kibocsátási egységeket a miniszter az 1031/2010/EU bizottsági rendeletnek megfelelően értékesíti. Az állam által térítés ellenében kiosztható (értékesíthető) ÜHG-egységek éves mennyiségét az Európai Bizottság állapítja meg.
(2) Az állam tulajdonában lévő, térítésmentesen ki nem osztott valamennyi kibocsátási egység, amely nem került a 2015/1814/EU európai parlamenti és tanácsi határozat által létrehozott piaci stabilizációs tartalékba, vagy az uniós jogi aktussal összhangban nem töröltek, árverés útján kerül értékesítésre.
(2) Az állam tulajdonában lévő, térítésmentesen ki nem osztott valamennyi kibocsátási egység, amely nem került a piaci stabilizációs tartalékba, vagy az uniós jogi aktussal összhangban nem töröltek, árverés útján kerül értékesítésre.
(3) Az állam tulajdonában lévő légiközlekedési kibocsátási egységek esetében a térítésmentesen ki nem osztott kibocsátási egységek árverés útján kerülnek értékesítésre. Az árverés útján értékesítendő légiközlekedési kibocsátási egységek éves mennyiségét az Európai Bizottság határozza meg.
(4) Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek árverés útján történő értékesítésére Magyarország a tagállamok által az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 26. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően kiválasztott aukciós platformot veszi igénybe.
(4) Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek árverés útján történő értékesítésére Magyarország a tagállamok által az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiválasztott aukciós platformot veszi igénybe.
(5)
(6) Az ÜHG-egységek térítés ellenében történő kiosztása (értékesítése) során az Nvtv. átlátható szervezetre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
26. § A miniszter a légiközlekedési kibocsátási egységek állam általi, árverés útján való értékesítéséből származó bevétel 100%-ának, valamint a kibocsátási egységek állam általi, árverés útján való értékesítéséből származó bevétel 50%-ának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3d. cikk (4) bekezdésében és a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott célok egyikére vagy közülük többre fordított, a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer előirányzat keretében való felhasználásáról a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint gondoskodik.
26. § A miniszter a légiközlekedési kibocsátási egységek állam általi, árverés útján való értékesítéséből származó bevétel 100%-ának, valamint a kibocsátási egységek állam általi, árverés útján való értékesítéséből származó bevétel 50%-ának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3d. cikk (4) bekezdésében és a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott célok egyikére vagy közülük többre fordított, az Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer előirányzat keretében való felhasználásáról a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint gondoskodik.
#### 27. §
20 változatlan sor ⋯
(5) Az Európai Bizottság által ellenőrzött és jóváhagyott nemzetközi jóváírási jogosultságok (1)–(4) bekezdés szerinti felhasználására vonatkozó jogosultsági tábláját a nemzeti tisztviselő kezeli.
#### 10/A. A modernizációs alap felhasználása
29/A. § A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10d. cikke szerinti összeg felhasználásáról a miniszter a Zöld Beruházási Rendszer keretében gondoskodik az (EU) 2020/1001 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően.
#### 11. A forgalmi jegyzék
30. § (1) Az ÜHG-egységek kiosztásának, forgalmának, visszaadásának, törlésének nyilvántartására a 389/2013/EU bizottsági rendelet 2. fejezete szerint a forgalmi jegyzékben és az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben kerül sor.
30. § (1) Az ÜHG-egységek kiosztásának, forgalmának, visszaadásának, törlésének nyilvántartására az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. fejezete szerint a forgalmi jegyzékben és az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben kerül sor.
(2) A forgalmi jegyzékben vezetett magyar nemzeti folyószámla feletti tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.
(3) A 389/2013/EU bizottsági rendelet szerinti nemzeti tisztviselőt a Kormány rendeletben jelöli ki. A nemzeti tisztviselő biztosítja a miniszter számára a forgalmi jegyzékhez való folyamatos hozzáférést. A nemzeti tisztviselő a 389/2013/EU bizottsági rendelet szerint látja el jegyzékkezelői feladatát.
(3) Az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti nemzeti tisztviselőt a Kormány rendeletben jelöli ki. A nemzeti tisztviselő biztosítja a miniszter számára a forgalmi jegyzékhez való folyamatos hozzáférést. A nemzeti tisztviselő az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerint látja el jegyzékkezelői feladatát.
(4) A 389/2013/EU bizottsági rendelet szerinti meghatalmazott képviselőt a miniszter jelöli ki.
(4) Az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti meghatalmazott képviselőt a magyar nemzeti folyószámlához a miniszter jelöli ki.
30/A. § (1) Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek és a 38. § (1) bekezdésben meghatározott ESD-egységek nyilvántartására szolgáló számlák kivételével nem lehet a forgalmi jegyzékben vezetett számla tulajdonosa, meghatalmazott képviselője, illetve további meghatalmazott képviselője olyan személy, aki munkakörének ellátása során a forgalmi jegyzék kezeléséhez kapcsolódó feladatokat lát el.
(2) A nemzeti tisztviselő kétévente ellenőrzi, hogy a számlanyitáskor átadott információk továbbra is hiánytalanok, az ellenőrzéskor naprakészek, pontosak és valósak-e, és felszólítja a számlatulajdonost az esetleges változások megfelelő módon történő bejelentésére.
(3) Legkésőbb 14 nappal a 389/2013/EU rendelet 59. cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedések elfogadása után a nemzeti tisztviselő megküldi a miniszter részére a nemzetközi jogosultsági tábla összeállításához szükséges adatokat.
(3)
(4) A nemzeti tisztviselő megőriz valamennyi releváns kiotói folyamatra, naplózási adatra és a kiotói számlák számlatulajdonosaira vonatkozó adatot, amíg az esetleges velük kapcsolatos folyamatban lévő végrehajtási ügyek le nem zárulnak, de legfeljebb a számla lezárását követően tizenöt évig.
(4)
30/B. § A forgalmi jegyzékben szereplő számla kezeléséért az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott mértékű számlavezetési díjat kell fizetni.
30/B. § (1) A forgalmi jegyzékben szereplő számla kezeléséért az üzemeltetőnek és a légi jármű üzembentartónak az általuk kibocsátott minden egyes tonna szén-dioxid után az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű számlavezetési díjat kell fizetni.
(2) A forgalmi jegyzékben szereplő számla kezeléséért a kereskedési számla tulajdonosának az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű éves számlavezetési díjat kell fizetni.
(3) A hatóság a számlavezetési díj összegéről és a díjfizetés határidejéről a 31/B. § (1) bekezdés szerinti elektronikus rendszeren keresztül, minden év május 15. napjáig egyenlegértesítő megküldése útján tájékoztatja a számlavezetési díj megfizetésére kötelezetteket.
#### 12. Az ÜHG-egységek kereskedelmének nyilvánossága
31. § Az ÜHG-egységek kereskedelmével kapcsolatos adatok, így különösen
66 változatlan sor ⋯
#### 13. Jogkövetkezmények
32. § (1) Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a kibocsátási egység visszaadására, valamint a hatóság vagy a miniszter felé történő változások bejelentésére irányuló, továbbá a 15/B. § szerinti kötelezettségének, a hatóság döntésében foglaltaknak részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság vagy – a miniszter felé fennálló változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén – a miniszter az üzemeltetőt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
32. § (1) Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a kibocsátási egység visszaadására vonatkozó kötelezettségének, a hatóság felé történő adatszolgáltatások és változások bejelentésére irányuló kötelezettségének, és a hatóság döntésében foglalt kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
(2) A bírságot a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül kell megfizetni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy a hatóság a bírság behajtása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.
(3) A bírság mértékének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a kötelezettségszegés súlyára, az általa elérhető gazdasági előny nagyságára, valamint az üzemeltetőnek térítésmentesen járó kibocsátási egységek számára.
(3) A bírság mértékének meghatározásakor a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi az üzemeltetőnek térítésmentesen járó kibocsátási egységek számát.
(4) Ismételt kötelezettségszegés esetén, annak súlyára figyelemmel a hatóság a tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy a kibocsátási engedélyt visszavonja.
3 változatlan sor ⋯
- b) a hitelesített éves kibocsátási jelentés nincs összhangban e törvény rendelkezéseivel, vagy
- c) az üzemeltető kibocsátási jelentését nem hitelesítették a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően
a hatóság a 601/2012/EU bizottsági rendelet 70. cikke alapján konzervatív becslést készít a létesítmény kibocsátásáról, amely becslésnek megfelelő kibocsátási egységet köteles az üzemeltető a 24. § (1) bekezdésének megfelelően visszaadni.
a hatóság az (EU) 2018/2066/ bizottsági végrehajtási rendelet 70. cikke alapján konzervatív becslést készít a létesítmény kibocsátásáról, amely becslésnek megfelelő kibocsátási egységet köteles az üzemeltető a 24. § (1) bekezdésének megfelelően visszaadni.
33. § (1) Ha a légi jármű üzembentartó a nyomon követési terv jóváhagyásának megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a légiközlekedési kibocsátási egység visszaadására, valamint a hatóság vagy a miniszter felé a 22. § (1) bekezdésében foglalt változások bejelentésére irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság vagy – a miniszter felé fennálló változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén – a miniszter e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
33. § (1) Ha a légi jármű üzembentartó a nyomon követési terv jóváhagyásának megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a légiközlekedési kibocsátási egység visszaadására, valamint a hatóság felé történő adatszolgáltatások és változások bejelentésére irányuló kötelezettségének, és a hatóság döntésében foglalt kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
(2) A bírságot a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül kell megfizetni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy a hatóság a bírság behajtása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. Ismételt kötelezettségszegés esetén a hatóság a (4) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét kezdeményezi.
(3) A bírság mértékének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a kötelezettségszegés súlyára, az általa elérhető gazdasági előny nagyságára, valamint a légi jármű üzembentartónak térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek számára.
(3) A bírság mértékének meghatározásakor a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi a légi jármű üzembentartónak térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek számát.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság alkalmazása céljából, amennyiben a légi jármű üzembentartónak térítésmentesen járó kibocsátási egységek száma azért nem állapítható meg, mert
1 változatlan sor ⋯
- b) a hitelesített éves kibocsátási jelentés nincs összhangban e törvény rendelkezéseivel, vagy
- c) a légi jármű üzembentartó kibocsátási jelentését nem hitelesítették a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően,
a hatóság a 601/2012/EU bizottsági rendelet 70. cikke alapján konzervatív becslést készít a légi jármű üzembentartó kibocsátásáról, amely alapjául szolgál a térítésmentesen járó kibocsátási egységek számának megállapításának. Az e körben megbecsült kvótamennyiség ugyanakkor nem adhat alapot későbbi térítésmentes kiosztáshoz.
a hatóság az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet 70. cikke alapján konzervatív becslést készít a légi jármű üzembentartó kibocsátásáról, amely alapjául szolgál a térítésmentesen járó kibocsátási egységek számának megállapításának. Az e körben megbecsült kvótamennyiség ugyanakkor nem adhat alapot későbbi térítésmentes kiosztáshoz.
(5) Amennyiben a légi jármű üzembentartó nem tesz eleget az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt követelményeknek, és az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmény alkalmazása sem vezet eredményre, a miniszter kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, hogy az érintett légi jármű üzembentartóra vonatkozóan működési tilalmat állapítson meg. Ha az Európai Bizottság határozatot hoz az érintett légi jármű üzembentartóra vonatkozó működési tilalom bevezetéséről, a miniszter gondoskodik ennek végrehajtásáról, melynek során tájékoztatja az Európai Bizottságot a határozat végrehajtása céljából hozott bármely intézkedésről.
(5) Amennyiben a légi jármű üzembentartó nem tesz eleget az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt követelményeknek, és az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmény alkalmazása sem vezet eredményre, a hatóság kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, hogy az érintett légi jármű üzembentartóra vonatkozóan működési tilalmat állapítson meg. Ha az Európai Bizottság határozatot hoz az érintett légi jármű üzembentartóra vonatkozó működési tilalom bevezetéséről, a hatóság gondoskodik ennek végrehajtásáról, melynek során tájékoztatja az Európai Bizottságot a határozat végrehajtása céljából hozott bármely intézkedésről.
(6)
34. § (1) A 32. § és a 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig vagy az ÜHG-egységek visszaadásáig nem jogosult ÜHG-egységek átruházására.
34. § (1) A 32. § és a 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig vagy az ÜHG-egységek visszaadásáig nem jogosult ÜHG-egységek átruházására és kiosztására.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hatóság vagy a miniszter kezdeményezi az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számlájának zárolását. A zárolást a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének a rá vonatkozó szabályok szerint eleget tett, illetve jelentése a 24. § (3) bekezdése alapján elkészült.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hatóság kezdeményezi az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számlájának zárolását. A zárolást a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének a rá vonatkozó szabályok szerint eleget tett, illetve jelentése a 24. § (3) bekezdése alapján elkészült.
(3) A 32. § és 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési vagy hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó nevét és a kötelességszegés tényét honlapján nyilvánosságra hozza.
1 változatlan sor ⋯
(5) A visszaadás elmulasztása esetén a hatóság zárolja az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját. A zárolást a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha a (4) bekezdésben előírt ÜHG-egység visszaadásra kerül.
(6) Ha az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó a felügyeleti díjat határidőben nem fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követően fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A végleges határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a hatóság a felügyeleti díj behajtása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. A felügyeleti díj megfizetéséig a hatóság zárolja az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját. A számla zárolásának feloldását a jegyzékkezelő a követelés teljesítésének beérkezését követő 15 napon belül végzi el. A felügyeleti díj üzemeltetői és légijármű-üzembentartói teljesítéséhez kapcsolódó zárolásról és a zárolás feloldásának tényéről a jegyzékkezelő minden esetben értesíti az érintetteket.
(6)
(7)
34/A. § (1) Ha a számlavezetési díj megfizetésére kötelezett a hatóság által kiállított számla alapján fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint a fizetési kötelezettség elmulasztását és a számlavezetési díj megfizetését megállapító határozatot hoz.
34/A. § (1) Ha az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó a számlavezetési díjat határidőben nem fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követően fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a számlavezetési díj megfizetésére kötelező határozatot hoz.
(2) A végleges döntésben megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a hatóság a számlavezetési díj behajtása érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot, és a meg nem fizetett számlavezetési díj 10%-ával megegyező mértékű bírságot szab ki.
(2) A végleges határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a hatóság a számlavezetési díj behajtása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. A számlavezetési díj megfizetéséig a hatóság zárolja az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját. A számla zárolásának feloldását a jegyzékkezelő a követelés teljesítésének beérkezését követő 15 napon belül végzi el. A számlavezetési díj üzemeltetői és légijármű-üzembentartói teljesítéséhez kapcsolódó zárolásról és a zárolás feloldásának tényéről a jegyzékkezelő minden esetben értesíti az érintetteket.
34/B. § A klímavédelemért felelős hatóság döntése elleni perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
#### 14. Felügyeleti díj
34/C. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye, kivéve az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott olyan változásbejelentési kötelezettség elmulasztását, mellyel egyidejűleg az üzemeltető nem köteles kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtására.
35. § (1) Az üzemeltető a kibocsátási engedély véglegessé válásának, a légi jármű üzembentartó a nyomon követési terv jóváhagyásának közlése napjától – e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint – éves felügyeleti díjat fizet a hatóság részére. A díjfizetést a tárgyévet követő év február 28-ig kell teljesíteni.
(2) Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt, illetve ha az elkövetéstől számított öt év eltelt.
(2) Az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó által fizetendő felügyeleti díj mértéke az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó részére kiosztott minden egyes ÜHG-egység után évi 5 forint.
#### 14.
(3) A hatóság a felügyeleti díjat elkülönítetten tartja nyilván és az ÜHG-egységek kereskedelmi rendszerének működtetésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordítja.
#### 35. §
(4) A bezáró létesítmény üzemeltetője a létesítmény bezárásának bejelentésétől számított 30 napon belül a bezárás évére megállapított felügyeleti díj teljes összegét megfizeti. Amennyiben a bezárás bejelentésének időpontjáig a tárgyévi térítésmentes kibocsátási egységek kiosztására nem kerül sor, a bezárás évére vonatkozó felügyeleti díj megfizetésének határideje a létesítmény részére történő kibocsátási egységkiosztás megtörténtét követő 30 nap.
(5) Ha a légi jármű üzembentartója év közben beszünteti tevékenységét, vagy tevékenysége az 1. melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, ezen események bejelentésével egyidejűleg az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység utolsó évére megállapított felügyeleti díj teljes összegét megfizeti.
(6)
(7)
#### 15. Nemzetközi jelentéstétel az ÜHG-egység kereskedelmi rendszer működéséről
36. § (1) A hatóság a miniszter útján évente jelentést nyújt be a 2003/87/EK irányelv 21. cikkének megfelelően.
36. § (1) A hatóság évente jelentést nyújt be a 2003/87/EK irányelv 21. cikkének megfelelően.
(2) A jelentést az Európai Bizottság által megküldött kérdőív vagy vázlat alapján kell elkészíteni.
(3) A jelentést a hatóság az Európai Bizottság által meghatározott határidő előtt legkésőbb 10 nappal megküldi a miniszternek.
(4) A jelentést a miniszter az Európai Bizottság által meghatározott határidőig továbbítja az Európai Bizottságnak.
(4) A jelentést a hatóság az Európai Bizottság által meghatározott határidőig továbbítja az Európai Bizottságnak.
#### 16. Részvétel az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ig tartó csökkentésére irányuló európai uniós erőfeszítésben
37. § (1) A 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat céljainak teljesítése érdekében a Magyarország területén az uniós kibocsátási egység kereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatokban 2020-ban kibocsátott összes üvegházhatású gáz mennyisége nem haladhatja meg 10%-nál magasabb mértékben az ugyanezen ágazatokban 2005-ben kibocsátott összes mennyiség szintjét.
37. § (1)
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kibocsátási szint túllépésének elkerülése érdekében a Magyarország területén 2013-ban kibocsátott összes üvegházhatású gáz mennyisége nem haladhatja meg a 601/2012/EU bizottsági rendelet szerint bejelentett és hitelesített kibocsátások 2008–2010 közötti időszakban mért éves átlagos szintje és a 2020. évi maximális kibocsátási szint közötti lineáris pálya által kijelölt szintet. A lineáris pálya kezdőévének 2009-et kell tekinteni.
(2)
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során az üvegházhatású gáz kibocsátások elszámolása évente, a Kormány rendeletében és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információknak a nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről szóló EU rendeletben meghatározott módon történik.
(3)
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése során a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 3. és 5. cikkében meghatározott rugalmas éves elszámolási szabályok vehetők igénybe.
(4)
(5) Az Európai Unió 2030-as klíma- és energiapolitikai keretrendszerének végrehajtásáért, alap- és kompenzációs elemeinek szakmai kidolgozásáért és megvalósításáért a miniszter felel.
38. § (1) A 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 3. cikk (2) bekezdése és II. melléklete alapján Magyarország számára a 2013–2020 közötti időszakra vonatkozóan évenként maximálisan engedélyezett, a 37. § (1) bekezdése szerinti üvegházhatású gázkibocsátás az állam tulajdonában álló vagyoni értékű jogosultság (a továbbiakban: ESD-egység). Az ESD-egység feletti tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.
38. § (1) A 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 3. cikk (2) bekezdése és II. melléklete alapján Magyarország számára a 2013–2020 közötti időszakra vonatkozóan meghatározott éves kibocsátási mennyiség (a továbbiakban: ESD-egység) az állam tulajdonában álló vagyoni értékű jogosultság. Az ESD-egység feletti tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.
(2) Az ESD-egységet megterhelni, annak tulajdonjogát ingyenesen átengedni nem lehet.
(3) Az állam tulajdonában álló ESD-egység a következő módokon használható fel a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal összhangban:
- a) Magyarország 37. § szerinti kibocsátás-csökkentési céljának teljesítésére, a Magyarország területén történt üvegházhatású gáz kibocsátások ellentételezésére;
- a) Magyarország 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátás-csökkentési céljának teljesítésére, a Magyarország területén történt üvegházhatású gáz kibocsátások ellentételezésére;
- b) a (4) bekezdés szerinti értékesítésre.
(4) A miniszter az állam nevében ESD-egységeket értékesíthet és vásárolhat e törvény céljának hatékonyabb elérése érdekében. Az értékesítés az állami vagyonról szóló törvény, az Nvtv. és az értékesítés részletszabályait meghatározó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten végezhető.
4 változatlan sor ⋯
(6) A bevételek felhasználásáról a miniszter a bevétel keletkezését követő évben beszámol az Országgyűlésnek.
38/A. § (1) Az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 2. bekezdése szerint Magyarország számára meghatározott éves kibocsátási mennyiség (a továbbiakban: ESR-egység) az állam tulajdonában álló vagyoni értékű jogosultság. Az ESR-egység feletti tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.
(2) Az ESR-egységet megterhelni, annak tulajdonjogát ingyenesen átengedni nem lehet.
(3) Az állam tulajdonában álló ESR-egység a következő módokon használható fel az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban:
- a) Magyarország az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kibocsátás-csökkentési céljának teljesítésére, a Magyarország területén történt üvegházhatású gáz kibocsátások ellentételezésére;
- b) a (4) bekezdés szerinti értékesítésre.
(4) A miniszter az állam nevében ESR-egységeket értékesíthet és vásárolhat az e törvény céljának hatékonyabb elérése érdekében. Az értékesítés az állami vagyonról szóló törvény, az Nvtv. és az értékesítés részletszabályait meghatározó, e törvény végrehajtására kiadott rendelet rendelkezéseinek megfelelően, árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten végezhető.
(5) Az ESR-egységek értékesítéséből származó bevételt az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására és az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvi célok hazai elérésére kell fordítani.
(6) A miniszter az ESR-egységek értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról a Zöld Beruházási Rendszer keretében gondoskodik.
(7) A bevételek felhasználásáról a miniszter a bevétel keletkezését követő évben beszámol az Országgyűlésnek.
#### 17. Záró rendelkezések
39. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
- a) a kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmára és benyújtására vonatkozó részletes szabályokat,
- b) a kibocsátási engedély tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,
- c) az ÜHG-egységek kiosztásához szükséges részletszabályokat,
- d) az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységekkel való rendelkezésre vonatkozó részletes szabályokat,
- e) az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat,
- f) a klímavédelemért felelős hatóság felügyeleti jogköre és a hatósági ellenőrzés részletes szabályait, az e területen alkalmazható jogkövetkezményeket,
- g) a hatóság és a jegyzékkezelő kijelölését és az ÜHG-egységek nyilvántartásának szabályait,
- h) a CER és az ERU beszámításának részletes szabályait,
- i) az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait,
- j) az 1. melléklet szerinti tevékenység gázkibocsátása engedélyezésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és az ÜHG-egységek visszaadására vonatkozó részletes szabályokat,
- k) a derogációs kiosztás keretében kiosztásban részesülő villamosenergia-termelők körét és a részükre kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét,
- l) a derogációs kiosztás keretében kiosztásra kerülő kibocsátási egységek piaci értékének meghatározására és kiszámítási módjára vonatkozó szabályokat,
- m) a piaci érték megfizetésére, a jelentéstételre és a támogatások felhasználásra vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazható intézkedések körét és a kiszabható bírságok mértékét,
- n) a hatóságnak a derogációs kérelem alapján nyújtható támogatások folyósításával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatait és jogosítványait,
- o) a hatóság saját tevékenységével összefüggésben felmerült elszámolható működési költségeinek körét és az azok elszámolására vonatkozó szabályokat,
- p) a támogatási összegek beruházók által történő igénylésére és a támogatások kifizetésére vonatkozó szabályokat,
- q) a derogációs kérelemmel összefüggő jelentéstétel és a független könyvvizsgáló kijelölésének részletes szabályait,
- r) a derogációs kérelemben meghatározott beruházások utólagos nyomon követésére vonatkozó, továbbá a beruházási számlán fel nem használt pénzügyi forrás elszámolásával és felhasználásával kapcsolatos részletszabályokat,
- s) a piaci érték megfizetésének módját és pénznemét,
- t) a klíma- és energiapolitikai keretrendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat,
- u) az állam tulajdonában lévő ESD-egységek értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat,
- v) az állam tulajdonában lévő ESD-egységekkel és az abból származó bevételekkel való gazdálkodás részletes szabályait,
- w) a 31/B. § szerinti elektronikus nyilvántartás vezetésére, a regisztrációra, az adatszolgáltatásra, a jelentéstételre vonatkozó részletes szabályokat, és a megszegésük esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait,
- x) az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti repülések üvegházhatású gázkibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó részletes szabályokat
- 1. a kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmára és benyújtására vonatkozó részletes szabályokat,
- 2. a kibocsátási engedély tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,
- 3. az ÜHG-egységek kiosztásához szükséges részletszabályokat,
- 4. az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységekkel való rendelkezésre vonatkozó részletes szabályokat,
- 5. az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat,
- 6. a klímavédelemért felelős hatóság felügyeleti jogköre és a hatósági ellenőrzés részletes szabályait, az e területen alkalmazható jogkövetkezményeket,
- 7. a hatóság és a jegyzékkezelő kijelölését és az ÜHG-egységek nyilvántartásának szabályait,
- 8. a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikkében rögzített ingyenes kiosztás szabályait,
- 9. az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait,
- 10. az 1. melléklet szerinti tevékenység gázkibocsátása engedélyezésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és az ÜHG-egységek visszaadására vonatkozó részletes szabályokat,
- 11. a derogációs kiosztás keretében kiosztásban részesülő villamosenergia-termelők körét és a részükre kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét,
- 12. a derogációs kiosztás keretében kiosztásra kerülő kibocsátási egységek piaci értékének meghatározására és kiszámítási módjára vonatkozó részletes szabályokat,
- 13. a piaci érték megfizetésére, a jelentéstételre és a támogatások felhasználására vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazható intézkedések körét és a kiszabható bírságok mértékét,
- 14. a hatóságnak a derogációs kérelem alapján nyújtható támogatások folyósításával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatait és jogosítványait,
- 15. a hatóság saját tevékenységével összefüggésben felmerült elszámolható működési költségeinek körét és az azok elszámolására vonatkozó részletes szabályokat,
- 16. a támogatási összegek beruházók által történő igénylésére és a támogatások kifizetésére vonatkozó részletes szabályokat,
- 17. a derogációs kérelemmel összefüggő jelentéstétel és a független könyvvizsgáló kijelölésének részletes szabályait,
- 18. a derogációs kérelemben meghatározott beruházások utólagos nyomon követésére vonatkozó, továbbá a beruházási számlán fel nem használt pénzügyi forrás elszámolásával és felhasználásával kapcsolatos részletszabályokat,
- 19. a 18/G. § szerinti ingyenes kiosztás esetén a kibocsátási egységek piaci értéke kiszámításának módját és pénznemét,
- 20. a klíma- és energiapolitikai keretrendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat,
- 21. az állam tulajdonában lévő ESD-egységek értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat,
- 22. az állam tulajdonában lévő ESD-egységekkel és az abból származó bevételekkel való gazdálkodás részletes szabályait,
- 23. a 31/B. § szerinti elektronikus nyilvántartás vezetésére, a regisztrációra, az adatszolgáltatásra, a jelentéstételre vonatkozó részletes szabályokat, és a megszegésük esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait,
- 24. az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti repülések üvegházhatású gázkibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó részletes szabályokat,
- 25. a számlavezetési díj mértékét és megfizetésének szabályait,
- 26. az ÜHG-egységekre vonatkozóan az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó visszaadási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,
- 27. a légi jármű üzembentartó nyomonkövetési tervének elkészítésére vonatkozó részletes szabályokat,
- 28. a kis kibocsátású létesítmények üzemeltetője és a kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó által benyújtható egyszerűsített nyomonkövetési terv benyújtásának szabályait,
- 29. a nyomonkövetési terv módosítására vonatkozó részletes szabályokat,
- 30. a légi jármű üzembentartó, valamint az üzemeltető kibocsátásának nyomon követésére, hitelesített kibocsátási jelentéstételére, valamint annak hatóság részére történő benyújtására vonatkozó részletes szabályokat,
- 31. a CER és az ERU beszámításának részletes szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
(2)
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének részletes szabályait – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg.
9 változatlan sor ⋯
(6) E törvény 92. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.
41. § (1) Az e törvény szerinti nyomonkövetési és visszaadási kötelezettséget a 2013. január 1-je előtti kibocsátások tekintetében az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény (a továbbiakban: Üht.), a felhatalmazása alapján kiadott rendeletek és a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó iránymutatások létrehozásáról szóló, 2007. július 18-i 2007/589/EK bizottsági határozatnak megfelelően kell végezni.
#### 41. §
(2) A jelentések hitelesítését a 2013. január 1-je előtti kibocsátások tekintetében a 2012. december 31-én az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti névjegyzékbe bejegyzett egyéni hitelesítő és hitelesítő szervezet, továbbá az európai uniós hitelesítő is végezheti. E kibocsátások tekintetében a hitelesítést a 2012. december 31-ig hatályos szabályok alapján kell elvégezni.
#### 41/A. §
(3)–(4)
(5)
(6)
(7) Ha az Európai Bizottság a térítésmentes kiosztás alapját képező Nemzeti Végrehajtási Intézkedést, illetve az az alapján elkészített nemzeti kiosztási táblát a tárgyév február 10-éig nem hagyja jóvá, az ÜHG-egységek jóváírásáról a miniszter – eltérően a 15. § (5) bekezdésében foglaltaktól – a nemzeti kiosztási tábla bizottsági jóváhagyásától számított 21 napon belül gondoskodik.
(8) A (7) bekezdésben foglalt rendelkezés 2013-ban is alkalmazandó.
41/A. § (1) A 2013. január 1-jétől kezdődő kereskedési időszakban a légi jármű üzembentartók a 2013. és 2014. év vonatkozásában együtt, a részükre ingyenesen kiosztásra került légiközlekedési kibocsátási egységek tekintetében a 10. § (1)–(2) bekezdésében foglalt jelentéstételi kötelezettségüket 2015. március 31-ig, a 24. § (2) bekezdésében foglalt visszaadási kötelezettségüket 2015. április 30-ig teljesítik.
(2) Az EGT-megállapodásban részes államok területén kívül található repülőtérre irányuló vagy onnan kiinduló repülések 2013. január 1. és 2023. december 31. közötti kibocsátásai tekintetében a légi jármű üzembentartók mentesülnek a 10. § (1)–(2) bekezdésében, továbbá a 24. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeik teljesítése alól.
(3) A 2013. január 1. és 2023. december 31. közötti időszak vonatkozásában ingyenesen kiosztásra kerülő légiközlekedési kibocsátási egységek mennyiségének meghatározásánál a (2) bekezdés szerinti eltérést figyelembe kell venni.
(4) A 2013. január 1. és 2023. december 31. közötti időszak vonatkozásában ingyenesen kiosztásra kerülő légiközlekedési egységek mennyiségét a miniszter a hatósággal együttműködésben ismételten meghatározza és a végleges egységmennyiségeket az általa vezetett minisztérium honlapján közleményben teszi közzé és gondoskodik annak Hivatalos Értesítőben való közzétételéről a 421/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott időpontig.
(5)
(6) Amennyiben egy légi jármű üzembentartó összes éves kibocsátása kevesebb, mint 25 000 tonna szén-dioxid, és e kibocsátás meghatározása a 606/2010/EU bizottsági rendelet által jóváhagyott, az Eurocontrol által kifejlesztett eszközzel történt, úgy a légi jármű üzembentartó kibocsátását hitelesítettnek kell tekinteni.
(7) A légi jármű üzembentartó az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikke szerinti repülésekről készített nyomonkövetési tervet – a hatóság felhívására – jóváhagyás céljából a hatóság részére megküldi.
(8) A légi jármű üzembentartó a 2019. évi kibocsátására vonatkozóan a 10. § (1a) bekezdése szerinti jelentését – első alkalommal – 2020. május 31-ig a hatóság részére megküldi.
41/B. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
42. § (1) E törvény – a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt –
3 változatlan sor ⋯
- c) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
- d) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
- e) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (2) bekezdésének, 18. cikk (1) bekezdésének és 28. cikkének,
- f) a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és a 2015/1814/EU határozat módosításáról szóló, 2018. március 14-i 2018/410/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
- f) a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról szóló, 2018. március 14-i (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény – a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt –
- a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010. november 12-i 1031/2010/EU bizottsági rendelet,
- b) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról szóló, 2018. december 19-i 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendelet,
- c) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendelet,
- d) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 280/2004/EK és a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról, továbbá a 920/2010/EU és az 1193/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. május 2-i 389/2013/EU bizottsági rendelet,
- a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010. november 12-i 1031/2010/EU bizottsági rendelet,
- b) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendelet,
- c) a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
- d) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
- e) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló uniós kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat,
- f) a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat,
- f) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának tevékenységiszint-változás miatti kiigazítására vonatkozó további rendelkezések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2019. október 31-i (EU) 2019/1842 bizottsági végrehajtási rendelet,
- g) a 2010/2/EU és a 2011/278/EU határozatnak a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. augusztus 17-i 2012/498/EU bizottsági határozat
- h) a magyar energiaágazat korszerűsítését célzó, az EU ETS-irányelv 10c. cikke szerinti beruházásokról szóló SA.34086 (2012/N). számú bizottsági határozat (HL C 43. 2013. 2. 15., 12–16.o.), és
- i) a Magyarország által a 2003/87/EK parlamenti és tanácsi irányelv 10.c cikkének (5) bekezdése alapján benyújtott, a villamosenergia-termelés korszerűsítése céljából átmenetileg ingyenes kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó kérelemről szóló, 2012. november 30-i C(2012) 8675 számú bizottsági határozat
- j) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek egy egységes globális piacalapú intézkedés nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra való alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő végrehajtására tekintettel történő módosításáról szóló, 2014. április 16-i, 421/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,
- k) a nemzetközi jóváírási jogosultságoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében történő meghatározásáról szóló, 2013. november 8-i 1123/2013/EU bizottsági rendelet,
- l) az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. október 6-i, 2015/1814/EU európai parlamenti és tanácsi határozat,
- m) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2018. december 19-i 2018/2066/EU európai bizottsági végrehajtási rendelet,
- n) az 1031/2010/EU rendeletnek a piaci stabilitási tartalékból 50 millió ki nem osztott kibocsátási egységnek az innovációs alap számára árverés útján való értékesítése tekintetében és egy Németország által kijelölendő aukciós platform bejegyzése céljából történő módosításáról szóló, 2018. október 30-i 2019/7/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
- l) az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. október 6-i, (EU) 2015/1814 európai parlamenti és tanácsi határozat,
- m) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2066 európai bizottsági végrehajtási rendelet,
- n) az 1031/2010/EU rendeletnek a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésének a 2021–2030-as időszakra vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szabályaival és a kibocsátási egységeknek a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében pénzügyi instrumentumként történő besorolásával való összehangolása érdekében történő módosításáról szóló, 2019. augusztus 28-i (EU) 2019/1868 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
- o) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által a légi közlekedésből származó kibocsátásoknak a piaci alapú globális intézkedés végrehajtása céljából való nyomon követése, jelentése és hitelesítése érdekében elfogadott intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2019. július 18-i, (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
- p) a (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/1124 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
- q) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
- r) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Svájcból érkező járatoknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből való kizárása érdekében történő módosításáról szóló, 2020. május 18-i (EU) 2020/1071 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat,
- s) az egyes tagállamok energiarendszereinek korszerűsítését és energiahatékonyságának javítását célzó beruházásokat támogató modernizációs alap működése tekintetében a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2020. július 9-i (EU) 2020/1001 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
237 változatlan sor ⋯