2012. évi CCXIII. törvény — mi változott? 2013. január 1.

6. § (1) A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 8/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem minősül a (2) bekezdés c) pontja szerinti saját nevében és kockázatára végzett mezőgazdasági tevékenységnek, ha a tevékenységet ténylegesen gazdasági társaság végezte (ide értve az érintett személy tulajdonában álló gazdasági társaságot is), valamint az elsődlegesen önellátás céljából végzett tevékenység.”

(2) A Tft. 8/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdésben meghatározott igazolás, illetve hatósági bizonyítvány 60 napnál nem lehetnek régebbi és kizárólag a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelemben megjelölt ingatlanok tulajdonszerzése vonatkozásában kerülhet felhasználásra.”

7. § A Tft. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Semmis a haszonélvezeti jog szerződéssel történő alapítása, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára alapít haszonélvezeti jogot.”

9. § A Tft. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A termőföld haszonbérletére e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptk.-nak a haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A haszonbérleti szerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a haszonbérleti szerződés olyan módosítása esetén, amelynek során a felek kölcsönös és egybehangzó akarata a haszonbérlet időtartamának, illetve a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul, kivéve ha a haszonbérlet meghosszabbított időtartamáról, illetve a haszonbérleti díj csökkentéséről a szerződésben előre megállapodtak, és a szerződés tartalmát utóbb ennek megfelelően módosították.”

10. § A Tft. a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § (1) Ha a haszonbérleti szerződés létrejöttekor a haszonbérlet tárgyát képező termőföld osztatlan közös tulajdonban állt, és a szerződés fennállása alatt a közös tulajdon megszüntetésére a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény szabályai szerint került sor, a haszonbérbe adó (illetve annak jogutódja) a haszonbérletet a gazdasági év végére akkor is felmondhatja, ha a tulajdoni hányadának megfelelő területet a közös tulajdon megszüntetésre irányuló eljárás eredményeként önálló ingatlanként kapta meg, feltéve, hogy a haszonbérlő felé a felmondással egyidejűleg úgy nyilatkozik, miszerint azt saját maga kívánja használni.”

11. § (1) A Tft. 25/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő (1a)–(1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az ingatlanügyi hatóság az illetékességi területéhez tartozó termőföldekről, valamint a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek használatáról – ide nem értve az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleteket – a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adataira épülő, de attól elkülönülő, önálló nyilvántartást vezet. A földhasználati nyilvántartás tartalmazza

a) a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatait;

b) a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek magánszemély földhasználójának

ba) természetes személyazonosító adatait,

bb) lakcímét,

bc) állampolgárságát,

bd) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében a személyi azonosítóját,

be) a családi gazdálkodó megjelölését és a családi gazdaság nyilvántartási számát, feltéve, hogy családi gazdálkodónak minősül;

c) a földrészlet (alrészlet) vagy földrészletek gazdálkodó szervezet földhasználójának

ca) megnevezését,

cb) székhelyét (telephelyét),

cc) a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében a statisztikai azonosítóját,

cd) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény hatálya alá tartozó cég esetében a cégjegyzékszámot;

d) a használat jogcímét;

e) határozott időre kötött földhasználati szerződés esetén a használat időtartamát; és

f) a be) alpontban meghatározott esetben annak megjelölését, hogy mely földrészlet (alrészlet) tartozik a családi gazdasághoz.

(1a) A számítógépes földhasználati nyilvántartási rendszer kezelése, működtetése – függetlenül annak tényleges elhelyezésétől – a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv feladatkörébe tartozik.

(1b) Az (1) bekezdésben foglalt adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény rendelkezései szerint kell kezelni, és az, valamint az állampolgársági adat a 25/C. § (3) bekezdésében meghatározott földhasználati lap másolaton, valamint a 25/C. § (3b) bekezdésében meghatározott földhasználati összesítőn, továbbá a földhasználati nyilvántartás okirattárából kiadott másolatokon nem tüntethető fel.

(1c) A földhasználó az (1) bekezdés b), illetve c) pontjában meghatározott adatait a használat, valamint a használatban bekövetkezett változások bejelentésekor – ideértve a használat megszűnésének bejelentését is – köteles az ingatlanügyi hatósággal közölni.

(1d) Az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerveitől személyi azonosító vagy természetes személyazonosító adatok alapján a természetes személy földhasználók azonosításához igényelhet adatot.

(1e) A földhasználó által bejelentett azonosító adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, illetve a cégnyilvántartás adataiból ellenőrizheti.

(2) Aki termőföldet használ, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából – a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott formanyomtatványon (a továbbiakban: bejelentési adatlap) – bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetve a haszonélvezőnek is alá kell írnia.”

(2) A Tft. 25/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld használata a törvényben meghatározott korlátozásokat nem sérti.

(4a) A földhasználó az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott adataiban, valamint a használatban bekövetkezett – a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott – változásokat 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni az e bekezdésben megjelölt rendeletben meghatározott formanyomtatványon.”

(3) A Tft. 25/B. §-a a következő (9)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A földhasználati nyilvántartásból törölt adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető, a földhasználati nyilvántartási adatbázisban kell tárolni, és a törölt adatokat a törlést követően tíz évig a termőföld használatának átengedésével kapcsolatos jogügyletek, a földhasználót terhelő kötelezettségek vizsgálata, valamint a földhasználót megillető támogatások igénybevételének ellenőrzése céljából meg kell őrizni.

(10) A (9) bekezdés szerinti törölt adat átadására az ott meghatározott adatkezelési célból törvény által meghatározott esetben és meghatározott szerv részére kerülhet sor.

(11) A földhasználati nyilvántartás okirattárában lévő okiratok, valamint a törölt adatok állományára a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak.”

(2) A Tft. 25/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása érdekében az ingatlanügyi hatóság a számítógéppel vezetett földhasználati nyilvántartási adatbázisban a jogellenes jogügyletekben részt vevő felek személyének, illetve a szerzési korlát túllépésének megállapításához szükséges és erre alkalmas adatok vonatkozásában az adatfeldolgozás, -kezelés, -tárolás, -átvétel és -átadás részletes szabályait tartalmazó törvényi előírásoknak megfelelő adatkezelést végezhet.”

13. § A Tft. 25/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Mentes az eljárás az igazgatási szolgáltatási díj- és illetékfizetési kötelezettség alól, ha a kérelem, illetve bejelentés kizárólag

a) az érintett földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatai megváltozásának a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozik, vagy

b) a 25/G. § (1) bekezdés szerinti azonosító adatközlési kötelezettség teljesítésén alapul, és ezzel egyidejűleg a földhasználati bejelentésre vagy a már nyilvántartásba bejegyzett használatban bekövetkezett változás bejelentésére nem kerül sor.”

16. § A Tft. a következő 91. §-sal egészül ki:

„91. § (1) 2013. január 1-jén fennálló, határozatlan időre vagy 2032. december 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog 2033. január 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.

(2) Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) 6. §-ával megállapított 8/A. § (2a) bekezdését és módosított (4) bekezdését 2013. január 1-jén folyamatban levő és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) Az olyan közös tulajdonban álló földrészletet érintően, amelynek a földhasználati nyilvántartás 2013. január 1-jei állapota szerint a teljes területét egy vagy több földhasználó használja, a 11/B–11/H. §-ban foglalt rendelkezéseket a bejegyzett földhasználat alapjául szolgáló szerződés vagy jogosultság megszűnését követően kell alkalmazni.

(4) Az olyan közös tulajdonban álló földrészletet érintően, amelynek a földhasználati nyilvántartás 2013. január 1-jei állapota szerint egy részét egy vagy több földhasználó használja, a 11/B–11/H. §-ban foglalt rendelkezéseket a földrészletnek a bejegyzett földhasználattal nem érintett területére is alkalmazni kell.

(5) A földhasználati nyilvántartásba-vételi eljárásban a 11/B–11/H. §-ban foglalt rendelkezéseket a 2013. január 1. napján, vagy ezt követően megkötött használati megosztásról szóló megállapodások, illetve fölhasználati szerződések esetében kell alkalmazni. A 2012. december 31-ig megkötött használati megosztásról szóló megállapodásokon, illetve földhasználati szerződéseken alapuló földhasználati bejelentéseket a szerződéskötés időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.

(6) A Módtv. 9. §-ával módosított 12. §-t a Módtv. hatálybalépésekor fennálló haszonbérleti szerződések esetében a Módtv. hatálybalépését követően megkötött módosításra kell alkalmazni.

(7) A Módtv. 11. §-ával megállapított 25/B. § (1)–(1e) bekezdésében, (2), (4) és (4a) bekezdésében foglaltakat az ingatlanügyi hatósághoz a földhasználati nyilvántartásba vétel céljából 2012. december 31-ig beérkezett, de el nem bírált földhasználati bejelentések esetében is alkalmazni kell.”

17. § A Tft.

- a) 10. § (6) bekezdésében „az ingatlanra vonatkozó vételi” szövegrész helyébe „az ingatlanra vonatkozó, és az általa elfogadott vételi” szöveg,

- b) 25/B. § (3) bekezdésében a „szerződés egy eredeti” szöveg helyébe a „szerződés – osztatlan közös tulajdonban álló földrészlet használata esetén az egységes okiratba foglalt szerződés – eredeti” szöveg

lép.

23. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtörvény) 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásáról a szervezet az eljárás megindulásakor írásban köteles nyilatkozni. Az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó szervezet esetén a képviseleti jogosultság igazolása tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

24. § A Díjtörvény 32/E. §-a a következő (8a)–(8c) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Új épület építése vagy meglévő épület – ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – átalakítása esetén, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére (az épület feltüntetésére) irányuló eljárás igazgatási szolgáltatási díját az ehhez szükséges változási vázrajz záradékolása iránt történő benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni.

(8b) Amennyiben az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély iránti kérelmet elutasítja vagy a használatbavételi engedélyezési eljárást megszünteti, az ingatlanügyi hatóság az erről szóló jogerős döntés kézhezvételét követő harminc napon belül intézkedik az ügyfél részére a (8a) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése iránt.

(8c) A külön jogszabályban meghatározott – az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – engedélyköteles bontási tevékenység esetében az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére a (8a) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.”

25. § A Díjtörvény 32/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/G. § (1) Az Inytv. 75. § (1) bekezdése szerinti TAKARNET engedélyezési eljárásért 3000 forint összegű díjat kell fizetni.

(2) Az Inytv. szerinti, az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért 3000 forint összegű díjat kell fizetni. A soron kívüli eljárás díja 10 000 forint.”

26. § A Díjtörvény

- a) 30. § (1) bekezdés b) pontjában a „szerint nyilvántartásba vett,” szövegrész helyébe a „szerinti”,

- b) 31. § (5) bekezdésében a „nem hiteles” szövegrész helyébe a „nem hiteles és hiteles”,

- c) 32/B. § (1) bekezdés e) pontjában a „szerint nyilvántartásba vett,” szövegrész helyébe a „szerinti”

szöveg lép.

27. § Hatályát veszti a Díjtörvény 31. § (5) bekezdésében a „(1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint” szövegrész.

28. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 17. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel:)

„e) az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem, ügyészi felhívás, ügyészi fellépés benyújtása,”

29. § Az Inytv. 27. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A jogosult a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérheti lakcíme ehhez kapcsolódó megváltozásának ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését is. A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjog bejegyzésről szóló határozat jogosult részére történő közlésétől számított 30 nap elteltét követő 30 napon belül, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatátvétel alapján, amennyiben a bejelentett lakcímváltozás regisztrációja megtörtént, gondoskodik a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről.”

30. § Az Inytv. 35. és 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) Ha a magánokiratot külföldön állították ki, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni.

(2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) az okirat kiállítása helye szerinti állam hatóságának kell hitelesíteni.

(3) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, illetőleg felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a hitelesítés, illetőleg felülhitelesítés alól nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. Ilyen nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(4) A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, és nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat sem ad felmentést a hitelesítés, illetve felülhitelesítés alól, vagy ha egyébként a külföldön kiállított magánokirat alaki szempontból történő felhasználhatóságát illetően kétség merült fel, az ingatlanügyi hatóság állásfoglalás végett az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket is figyelembe veheti.

(5) Az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd által külföldön készített és ellenjegyzett magánokirat ingatlan-nyilvántartásban történő felhasználhatósága tekintetében az ügyvéd által belföldön készített és ellenjegyzett magánokiratra vonatkozó szabályozás az irányadó.

36. § (1) A külföldön kiállított közokirat, a (2) és (3) bekezdésben megjelölt esetek kivételével, akkor használható fel az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, a közokiratot a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell felülhitelesíttetni.

(2) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a külföldi közokirat felülhitelesítés hiányában is felhasználható.

(3) Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el, vagy a felülhitelesítés alól nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat egyébként felmentést ad. Ilyen nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

(4) A külföldön kiállított közokiratot, ha diplomáciai felülhitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, és nemzetközi megállapodás vagy viszonossági gyakorlat sem ad felmentést a felülhitelesítés alól, vagy ha egyébként a külföldön kiállított közokirat alaki szempontból történő felhasználhatóságát illetően kétség merült fel, az ingatlanügyi hatóság állásfoglalás végett az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket is figyelembe veheti.

(5) Az ingatlanügyi hatóság a (4) bekezdésben foglalt feltételek fennállásától függetlenül állásfoglalás végett az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszti a külföldi bíróság vagy más hatóság által hozott, az ingatlan-nyilvántartást érintő határozatot. Az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása kialakítása során a kérelemben előadott, méltánylást érdemlő rendkívüli körülményeket kizárólag az alaki szempontból történő felhasználhatóság tekintetében veheti figyelembe.

(6) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a (4) és (5) bekezdésben, illetve a 35. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása irányadó.”

31. § Az Inytv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdéstől eltérően az egyháznak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró belső egyházi jogi személynek a bejegyzési kérelemhez csatolnia kell a nyilvántartásba vétel megtörténtét, valamint a képviseleti jogosultságot igazoló, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által – a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Ehtv.) szerint vezetett nyilvántartásból – kiállított hatósági bizonyítvány 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát, valamint a képviseletére jogosult aláírási címpéldányát vagy az aláírási címpéldányának a hatósági bizonyítvány kiállítására jogosult által hitelesített másolatát.”

32. § Az Inytv. 37. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az Ehtv. szerint nyilvántartásba nem vett, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró belső egyházi jogi személy bejegyzési kérelméhez csatolnia kell a felettes egyházi szerv nyilvántartásba vételéről szóló hatósági bizonyítványt, a felettes egyházi szerv képviseletére jogosult aláírási címpéldányát vagy az aláírási címpéldányának a hatósági bizonyítvány kiállítására jogosult által hitelesített másolatát, valamint a kérelmező belső egyházi jogi személyiségéről a felettes egyházi szerv által kiállított 30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített igazolást.”

33. § Az Inytv. 39. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Nem vonatkozik a (3) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés arra az esetre, ha az ingatlan helyrajzi száma a kérelem iktatását követően, az érdemi döntés meghozatala előtt az ingatlanügyi hatóság ügykörében felmerült, kizárólag számítástechnikai okból került módosításra, és az ingatlan minden más adata változatlan.”

34. § Az Inytv. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az elsőfokú határozattal szemben benyújtott fellebbezés folytán eljáró ingatlanügyi hatóság a másodfokú eljárást – a fellebbező kérelmére – a fellebbezéssel érintett jog bejegyzése, tény feljegyzése, vagy adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló jogerős döntés (a továbbiakban: bejegyzést megalapozó döntés) bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárás lezárultáig felfüggeszti, kivéve ha jogszabály a bejegyzést megalapozó döntés elleni jogorvoslat halasztó hatályát a végrehajtás tekintetében kizárja.

(5) A hatósági határozat felülvizsgálata iránti per megindításának igazolására és annak elmulasztására a (3) bekezdésben foglaltak értelemszerűen irányadók azzal, hogy annak megtörténte a keresetlevélnek az ingatlan-nyilvántartási eljárás alapjául szolgáló határozatot hozó hatóság által iktatott példányával, vagy annak hiteles másolatával is igazolható.

(6) Az eljárás felfüggesztéséről szóló végzés ellen felügyeleti eljárásnak nincs helye.”

35. § Az Inytv. V. Fejezete a következő alcímmel és 65/B. §-sal egészül ki:

„Ügyészi felhívás, ügyészi fellépés feljegyzése

65/B. § (1) Az ügyészi felhívás és az azon alapuló ügyészi fellépés tényét a kifogásolt bejegyzés ranghelyének megfelelő ranghelyen kell feljegyezni. Az ügyészi felhívás alapján hozott határozat, valamint az ügyészi fellépés alapján indult pert lezáró jogerős bírósági döntés hatálya a kifogásolt bejegyzésen alapuló további bejegyzésre is kiterjed.

(2) Amennyiben az ügyészi felhívásnak az ingatlanügyi hatóság az ügyész által megadott határidőben nem tesz eleget, az ügyészi felhívás tényét az ügyészi fellépés benyújtását, illetve az ügyész eljárás megszüntetéséről szóló értesítésének beérkezését követően törli.”

36. § Az Inytv. a következő 70/A. § és 70/B. §-sal egészül ki:

„70/A. § Annak megállapítása érdekében, hogy a kérelmező – az általa megadott természetes személyazonosító adatok alapján – Magyarországon rendelkezik-e ingatlantulajdonnal, az ingatlanügyi hatóság – a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül – adatlekérdezést végez, amelynek eredményéről hatósági bizonyítványt állít ki.

70/B. § A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések feltárása érdekében az ingatlanügyi hatóság a számítógéppel vezetett ingatlan-nyilvántartási adatbázisban a jogellenes jogügyletekben részt vevő felek személyének, illetve a szerzési korlát túllépésének megállapításához szükséges és erre alkalmas adatok vonatkozásában – a 70. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintet nélkül – az adatfeldolgozás, -kezelés, -tárolás, -átvétel és -átadás részletes szabályait tartalmazó törvényi előírásoknak megfelelő adatkezelést végezhet.”

37. § Az Inytv. a következő 92. §-sal egészül ki:

„92. § Az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIII. törvény (a továbbiakban: 2. sz. Módtv.) 38. § a) pontjával módosított 15. § (1) bekezdés szerinti állampolgársági adat, valamint a 38. § b) pontjával módosított 15. § (1) bekezdés szerinti cégjegyzékszám nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket a 2. sz. Módtv. 38. §-ának hatálybalépését követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárások során keletkezett adatok vonatkozásában kell alkalmazni.”

38. § Az Inytv.

- a) 15. § (1) bekezdésében a „lakcímét, továbbá,” szövegrész helyébe a „lakcímét, állampolgárságát, továbbá,”,

- b) 15. § (1) bekezdésében a „szervezet megnevezését, székhelyét,” szövegrész helyébe a „szervezet megnevezését, székhelyét, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a cégjegyzékszámot,”,

- c) 15. § (2) bekezdésében a „s azt a tulajdoni lapon” szövegrész helyébe az „és azt, valamint a cégjegyzékbe bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében a cégjegyzékszámot a tulajdoni lapon,”,

- d) 27. § (1a) bekezdés a) pontjában a „(2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatában, továbbá” szövegrész helyébe a „határvonalában, területében,”,

- e) 54. § (5) bekezdésében a „fellebbezés” szövegrész helyébe a „fellebbezés, továbbá ügyészi felhívás”,

- f) 64. § (1) bekezdésében a „vérgehajtható” szövegrész helyébe a „végrehajtható”,

- g) 74. § (1) bekezdés a) pontjában a „72–73/A. §” szövegrész helyébe a „72–73/B. §”

szöveg lép.

39. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„9. állatkísérlet: állat kísérleti, oktatási vagy egyéb tudományos célból való felhasználása, amely az állatnak a helyes állatorvosi gyakorlat szerint kivitelezett tűszúrás által okozottal egyenértékű vagy annál magasabb szintű fájdalmat, szenvedést, kínt vagy maradandó károsodást okozhat, beleértve bármely olyan tevékenységet, amely állat születését – beleértve a kikelést – eredményezi ilyen körülmények közé, valamint az ilyen állapotot eredményező géntechnológiailag módosított fajtavonalak létrehozását és fenntartását; az állat ilyen felhasználása akkor is kísérletnek minősül, ha a fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó károsodás kiküszöbölése céljából érzéstelenítést, fájdalomcsillapítást vagy egyéb módszert sikeresen alkalmaznak; nem minősül állatkísérletnek a nem kísérleti jellegű, mezőgazdasági vagy állatorvosi tevékenység, illetve az állatok leölésének vagy megjelölésének a természettudományok által elfogadott korszerű, kevéssé fájdalmasnak tartott módszereinek alkalmazása, valamint az állatnak kizárólag a szervei vagy szövetei felhasználása céljából történő leölése;”

(2) Az Ávt. 3. §-a a következő 12. és 13. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„12. állat kábítása: minden olyan szándékos eljárás, amelynek alkalmazása a tudat és az érzékelés fájdalom nélkül történő elvesztését okozza, beleértve a közvetlen halált okozó eljárásokat is;

13. beszállító: a tenyésztők kivételével bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki kísérletben való felhasználás céljából, vagy szervek vagy szövetek tudományos célú felhasználása céljából állatot szállít.”

42. § Az Ávt. 25–33. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„25. § Az e fejezetben foglalt előírásokat kizárólag a gerinces állatokon és lábasfejűeken végzett kísérletekre kell alkalmazni. E kísérletek végzésének részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg.

26. § (1) Állatkísérlet – e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetek kivételével – kizárólag nyilvántartásba vett intézményben, engedély alapján végezhető.

(2) Állatkísérlet kizárólag akkor engedélyezhető, ha annak elvégzését

a) alapkutatás,

b) transzlációs vagy alkalmazott kutatás az alábbi célok bármelyikével:

ba) emberek, állatok vagy növények betegségeinek, egészségi rendellenességeinek vagy más kóros elváltozásainak, azok hatásainak elkerülése, megelőzése, felismerése vagy kezelése,

bb) emberek, állatok vagy növények élettani állapotának feltárása, értékelése, szabályozása vagy módosítása, vagy

bc) az állatok jóléte és a mezőgazdasági célból tartott állatok termelési feltételeinek javítása,

c) a b) pontban foglalt bármely célból gyógyszerek, élelmiszerek és takarmányok, valamint egyéb anyagok vagy termékek kifejlesztése vagy gyártása, azok minőségének, hatékonyságának és biztonságosságának ellenőrzése,

d) a természetes környezet védelme,

e) a fajok megőrzésére irányuló kutatás,

f) felsőoktatás vagy a szakmai készségek megszerzése, fenntartása vagy fejlesztése céljából folyó képzés, vagy

g) igazságügyi orvostani vizsgálat elvégzése

teszi szükségessé.

(3) Szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lőszer előállítása céljából tervezett kísérletre engedély nem adható.

27. § (1) Amennyiben lehetséges, az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő, tudományosan elfogadott módszert vagy vizsgálati stratégiát kell alkalmazni.

(2) Az állatkísérlet során felhasznált állatok számát a lehető legnagyobb – a kísérlet eredményességét még nem veszélyeztető – mértékben csökkenteni kell.

(3) A tenyésztés, szaporítás, elhelyezés és gondozás, valamint a kísérlet során alkalmazott módszerek tökéletesítésére kell törekedni az állati fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás elkerülése vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkentése érdekében.

28. § (1) Az állatot feltételezhetően érő fájdalom, szenvedés, kín vagy maradandó egészségkárosodás mértéke alapján – e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon – minden kísérletet esetileg, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kritériumok alapján a következő kategóriák valamelyikébe kell besorolni:

a) érzéstelenítéses-túlaltatásos,

b) enyhe,

c) mérsékelt,

d) súlyos.

(2) Olyan kísérlet, amely súlyos, várhatóan hosszú ideig tartó és semmilyen módon nem enyhíthető fájdalommal, szenvedéssel vagy kínnal jár, – e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetek kivételével – nem végezhető.

29. § (1) Állatkísérlet kizárólag olyan felelős személy vezetésével végezhető, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott végzettséggel, szakértelemmel és gyakorlattal rendelkezik.

(2) Állatkísérletet az végezhet, a kísérleti állatot az gondozhatja, az állat életét az olthatja ki, aki erre képesítő, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott oktatásban részesült.

30. § (1) Kísérlet céljára az állatvédelmi hatóság által engedélyezett állatot szabad felhasználni.

(2) Az emberszabású majmok kísérleti célú felhasználása tilos.

(3) Nem emberszabású főemlősök kísérleti célú felhasználása csak e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén engedélyezhető.

(4) Háziasított állatfaj kóbor egyedét, valamint vadon befogott állatot – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – kísérlet céljára felhasználni nem szabad.

(5) Természetvédelmi oltalom alatt álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatfaj egyedén – a (2) és (3) bekezdés szerinti kivételekkel – kísérlet végzése akkor engedélyezhető, ha

a) a kísérlet elvégzését a 26. § (2) bekezdés e) pontja szerinti cél teszi szükségessé, vagy

b) a kísérlet a 26. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja, vagy c) pontja alá tartozik, a kísérletre károsító vagy potenciálisan életveszélyes emberi klinikai állapotok elkerülése, megelőzése, diagnózisa vagy kezelése érdekében kerül sor, és a felhasznált állat fogságban tenyésztett állat utóda, valamint tudományos indokok alapján a kísérlet természetvédelmi oltalom alatt nem álló vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó állatfaj felhasználásával nem vezetne eredményre.

(6) Az állatvédelmi hatóság e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén mentességet adhat a (4) bekezdés alkalmazása alól.

31. § (1) Kísérleti célra állatot tenyészteni, szaporítani, beszállítani, tartani az állatvédelmi hatóság engedélyével szabad. A kérelemben meg kell jelölni a kérelmező természetes személyazonosító adatait.

(2) Az állatvédelmi hatóság a kísérleti állatot tenyésztőt, beszállítót, tartót és a tenyésztő, tartó létesítményt is nyilvántartásba veszi.

(3) Az engedélyben és a nyilvántartásban meg kell jelölni

a) a törvényben és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak betartásáért felelős személy,

b) a létesítményben található állatok jólétének és gondozásának felügyeletéért felelős személy,

c) az állatok jólétével és kezelésével kapcsolatban tanácsadói feladatokat ellátó, a laborállat-gyógyászatban jártas állatorvos vagy megfelelően képzett szakértő,

d) a munkahelyi állatjóléti bizottság elnökének

személyes adatai közül a nevét, levelezési címét és az elektronikus levélcímét.

(4) Aki kísérleti állatot tenyészt, szaporít, beszállít vagy felhasznál, köteles nyilvántartást vezetni azon személyek nevéről és címéről, akiktől az állatokat beszerezte és akiknek az állatokat továbbadta. A nyilvántartásban szereplő adatokat öt évig meg kell őrizni.

Az állatkísérlet engedélyezése

32. § (1) Az állatkísérlet engedélyezése iránti kérelmet az állatvédelmi hatóságnak kell elektronikus úton benyújtani.

(2) Az állatvédelmi hatóság az állatkísérlet végzését határozott időre engedélyezi.

(3) Az állatvédelmi hatóság nyilvántartást vezet a kísérlet végrehajtásáért felelős személyek nevéről, levelezési címéről és elektronikus levélcíméről.

(4) Az engedélyezés során – a kérelmező által benyújtott dokumentáció, továbbá e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti szakértői testület véleménye alapján – különösen figyelembe kell venni:

a) az állatkísérlet elvégzésének indokoltságát és tudományos megalapozottságát, figyelemmel az állatkísérlet helyett élő állatok felhasználását nem igénylő módszerek alkalmazásának követelményére,

b) az alkalmazott korszerű módszertan indokoltságát és tudományos megalapozottságát az állatlétszám, a fájdalom, szenvedés, kín és maradandó károsodás lehető legkisebb mértékűre csökkentésének érvényesülése szempontjából,

c) az állatoknak szenvedés, fájdalom vagy kín formájában okozott ártalmat indokolttá teszi-e a várt eredmény – az etikai megfontolásokat is figyelembe véve –, és végeredményben az emberek, állatok és a környezet javát szolgálhatja-e, valamint

d) a kísérlet személyi és tárgyi feltételeinek rendelkezésre állását.

(5) Állatkísérlet engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a szakértői testület munkájában nem vehet részt az,

a) akinek a kérelmére indult az eljárás,

b) akinek a kísérlet engedélyezéséhez érdeke fűződik, vagy

c) aki az a) és b) pontban szereplő személlyel olyan viszonyban áll, amely a testületben való feladata ellátásához szükséges elfogulatlanságát veszélyezteti.

33. § (1) Az állatvédelmi hatóság az állatkísérletek végzéséről szóló jogszabályok, illetve a kérelemben foglalt és jóváhagyott feltételek vagy az engedélyben előírtak meg nem tartása esetén a kísérlet végzését az észlelt hiányosság megszüntetéséig felfüggesztheti, illetve a kísérletre vonatkozó engedélyt visszavonhatja.

(2) Az állatvédelmi hatóság a kísérleti állatok tartásának körülményeiről szóló jogszabályok megsértése, illetve a tartási, tenyésztési engedélyben előírtak meg nem tartása esetén kötelezi az állattartót az észlelt hiányosságok kijavítására, illetve a jogsértés súlyától, a jogsértő állapot időtartamától, ismétlődésétől, és különösen az állatnak okozott sérelem jellegétől függően visszavonhatja a tartási engedélyt, és kötelezi az állattartót az állatállomány megfelelő elhelyezésére. Az elhelyezés eredménytelensége esetén az állat életét megengedett módon ki lehet oltani.

(3) Az állatvédelmi hatóság az állatkísérletek végzéséről szóló jogszabályok, illetve a kérelemben foglalt és jóváhagyott feltételek vagy az engedélyben előírtak két éven belül történő ismételt megsértése esetén a kísérletre vonatkozó engedély visszavonásával egyidejűleg a kísérletet folytató személyt, illetve felhasználó létesítményt – az elkövetett szabályszegés mértékére figyelemmel – a további kísérletek végzésétől határozott időre, de legalább hat hónapra és legfeljebb három évre eltilthatja.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem járhat hátrányos következményekkel az állatok jólétére nézve.”

43. § (1) Az Ávt. 49. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„d) az állatkísérletek végzésének részletes szabályait, a kísérleti célú állattenyésztés, -szaporítás, -tartás, -szállítás tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az Ávt. 49. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

„e) a miniszter, hogy az élő állat nyereményjáték díjaként történő felhasználásának részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) Az Ávt. 49. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályait rendeletben határozza meg.”

(4) Az Ávt. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„50. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban – a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt – az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 78/923/EGK határozata a mezőgazdasági haszonállatok védelméről szóló európai egyezmény megkötéséről,

b) a Tanács 88/306/EGK határozata a vágóállatok védelméről szóló európai egyezmény megkötéséről,

c) a Tanács 98/58/EK irányelve a mezőgazdasági haszonállatok védelméről,

d) a Tanács 99/22/EK irányelve a vadon élő állatok állatkertben való tartásáról,

e) a Tanács 1999/74/EK irányelve a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról,

f) a Tanács 1999/575/EK határozata a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált gerinces állatok védelmére vonatkozó európai egyezménynek a Közösség által történő megkötéséről,

g) a Tanács 2005/1/EK rendelete az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelete módosításáról,

h) a Tanács 2007/43/EK irányelve a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról,

i) az Európai Parlament és Tanács 1523/2007/EK rendelete a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról,

j) a Tanács 2008/119/EK irányleve a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról,

k) a Tanács 2008/120/EK irányelve a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról,

l) a Tanács 1099/2009/EK rendelete az állatok leölésük során való védelméről,

m) az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről.”

44. § (1) Az Ávt. 5. § (5) bekezdésében a „tartása” szövegrész helyébe a „tartása, szállítása és életének kioltása” szöveg lép.

(2) Az Ávt. 18. §-ában a „kábításnak olyan érzéketlenségi állapotot kell előidéznie, amely addig tart” szövegrész helyébe a „kábítást úgy kell elvégezni, hogy annak hatása fennmaradjon” szöveg lép.

(3) Az Ávt. III. Fejezet harmadik alcímének címében az „állat tartása és szaporítása” szövegrész helyébe az „állatfajok egyedeinek tartása” szöveg lép.

(4) Az Ávt. IV. Fejezetének címében az „AZ ÁLLATKÍSÉRLET VÉGZÉSÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELEI” szövegrész helyébe az „A KÍSÉRLETI, OKTATÁSI VAGY EGYÉB TUDOMÁNYOS CÉLLAL TARTOTT ÁLLATOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK” szöveg lép.

(5) Az Ávt. IV. Fejezet első alcímének címében az „általános” szövegrész helyébe a „végzésének általános” szöveg lép.

(6) Az Ávt. 49. § (4) bekezdés b) pontjában a „természetvédelemért felelős miniszter, hogy a miniszter és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével” szövegrész helyébe a „miniszter, hogy” szöveg, a „veszélyes vagy veszélyesnek nyilvánított” szövegrész helyébe a „veszélyes” szöveg lép.

45. § Hatályát veszti az Ávt. 34. és 35. §-a, valamint 45. § (2) bekezdése.

72. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 1. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban)

„d) művelés alól kivett, honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területként nyilvántartott földrészlet.”

73. § Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Tanács:)

„f) dönt a 21. § (2)–(6) bekezdése szerinti jogügyletekről, ha az annak tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri az 1 millió forintot;”

74. § Az Nfatv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § (1) Az MNV Zrt. és a honvédelemért felelős miniszter a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő, az 1. § (1) bekezdés d) pontja szerinti honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított terület átadás-átvételéről – a honvédelemért felelős miniszter erre irányuló, az NFA-nak szóló kezdeményezésétől számított 90 napon belül – megállapodást köt az NFA-val.

(2) Az ingatlanügyi hatóság az NFA kérelmére az (1) bekezdés szerinti megállapodás alapján gondoskodik tulajdonosi joggyakorlóként az NFA-nak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyezéséről és a volt vagyonkezelő egyidejű törléséről.

(3) A honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított és az (1) bekezdésben foglaltak szerint átvett terület tényleges művelési ága megállapításának feltétele, hogy a terület szükséges környezetvédelmi, vegyvédelmi és tűzszerészeti mentesítése (a továbbiakban: mentesítés) igazolt módon megtörténjen, vagy az arra jogosult szerv hivatalosan igazolja, hogy a mentesítésre nincs szükség. Az ezzel összefüggésben felmerült költségeket az NFA viseli. A tényleges művelési ág megállapítását követően az NFA a mentesítés, valamint az ingatlan tényleges művelési ágának megállapításával és esetleges megosztásával – ide értve a szükséges változási vázrajz készítésével – kapcsolatban felmerült összes elszámolt és kimutatott költségének az adott földrészletre eső hányadát a földrészletnek a 18. § szerinti hasznosítása során a vele szerződést kötő félre hárítja, vagy vele szemben érvényesíti.

(4) Ha a tényleges művelési ág megállapítása alapján az (1) bekezdés szerint átadott terület – ideértve az annak megosztásával kialakuló földrészleteket is – nem tartozik e törvény hatálya alá, az NFA-nak a (3) bekezdés szerinti mentesítés, valamint a földrészlet tényleges művelési ágának megállapításával és megosztásával kapcsolatos összes elszámolt és kimutatott költségét a központi költségvetésből az NFA részére a tényleges művelési ág megállapítását tartalmazó jogerős ingatlanügyi hatósági döntés kézbesítését követő 30 napon belül kell megtéríteni.”

75. § Az Nfatv. 18. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A termőföldről szóló törvénynek a közös tulajdonban álló termőföldek használatára vonatkozó szabályait – ide nem értve a használati megosztásról szóló megállapodásra vonatkozó rendelkezéseket – nem kell alkalmazni az állam tulajdoni hányadának megfelelő területnek pályáztatás útján történő haszonbérbe adása során.”

76. § (1) Az Nfatv. 19. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki)

„e) az NFA-val szemben 120 napot meghaladó lejárt tartozással rendelkezik.”

(2) Az Nfatv. 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés megszűnik a szerződő fél

a) felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését,

b) végelszámolásának kezdő időpontját

követő napon.”

77. § Az Nfatv. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) A vagyonkezelői jog alapításához – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – vagyonkezelési szerződés szükséges.

(2) A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt költségvetési szervvel, vagy a 20. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezettel jön létre. A törvényen alapuló vagyonkezelői jog esetében az NFA és a vagyonkezelő köteles szerződést kötni a vagyonkezelési jogviszony tartalmáról. Ez esetben – ha a vagyonkezelői jog kijelöléséről szóló törvény eltérően nem rendelkezik – a vagyonkezelési szerződés határozatlan időtartamra és díjmentesen megköthető.

(3) A vagyonkezelő jogosult a vagyonkezelési szerződésben meghatározott földrészlet birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelő köteles a földrészlet értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karbantartásáról gondoskodni, továbbá – a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervek és e törvényben meghatározott egyéb esetek kivételével – díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.

(4) A vagyonkezelői jog jogosultja a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább, és a földrészletet, valamint a vagyonkezelői jogot nem terhelheti meg.”

78. § (1) Az Nfatv. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Vagyonkezelési szerződés, vagy nyilvános pályáztatás mellőzésével haszonbérleti szerződés köthető olyan kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel, amely főtevékenysége körében a termőföldről szóló törvény szerinti mezőgazdasági tevékenységet folytat, valamint az olyan központi költségvetési szervvel, amely alapító okiratában, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja hasznosítani a földrészletet.”

(2) Az Nfatv. 21. § (3b) és (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Vagyonkezelési szerződés az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott földterületre költségvetési szervvel vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettel köthető.

(3c) A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv vagyonkezelésébe kell adni azt a földrészletet, amelynek állami tulajdonba vételére a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállítása vagy természetvédelmi célok megvalósítása érdekében került sor.

(3d) Vagyonkezelési szerződés köthető

a) az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménnyel,

b) az agrárágazathoz tartozó közoktatási feladatot ellátó intézménnyel,

c) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézménnyel

az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló földrészletre.”

(3) Az Nfatv. 21. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) E § szerinti eladás, csere, haszonbérbe adás, vagy vagyonkezelésbe adás esetén – ide nem értve az (1) bekezdésben meghatározott esetet – a szerződéskötést követő 3 nappal nyilvánosságra kell hozni a megkötött szerződésnek a 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatait.”

79. § Hatályát veszti az Nfatv.

- a) 16. § (4) és (5) bekezdése,

- b) 18. § (1) bekezdés c) pontjában a „nyilvános pályázat útján történő” szövegrész,

- c) 19. § (1) bekezdés d) pont az „és ezért az eljárásból kizárták” szövegrész,

- d) 20. § (4) és (8) bekezdése.

80. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk tv.) 2. § 20. és 21. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

„20. mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növényi kultúrára, valamint a gazdasági céllal tartott, illetve tenyésztett haszonállatra kötött vagyonbiztosítás;

21. mezőgazdasági káresemény: az elemi káresemény, valamint a mezőgazdasági árvízkár;”

(2) Az Mkk tv. 2. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

„27. referenciahozam-érték: a referenciahozam alapján számított átlagtermés, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaáron számított, üzemi szintű értéke;”

(3) Az Mkk tv. 2. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 30a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

„30. tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

30a. tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved;”

(4) Az Mkk tv. 2. § 31. és 32. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő 32a. ponttal egészül ki:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

„31. tárgyévi hozamérték: a használatban lévő termőföldről a tárgyévben betakarított termékeknek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben a tárgyévre vonatkozóan meghatározott referenciaáron számított értéke;

32. téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

32a. téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan legalább 30%-os hozamcsökkenést eredményező káresemény;”

(5) Az Mkk tv. 2. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)

„33. üzemi szint: a tárgyévi egységes kérelemben feltüntetett összes használatban lévő termőföld figyelembevételével megállapított üzemméret;”

81. § (1) Az Mkk tv. 6. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági termelő a tárgyévre vonatkozó egységes kérelemben tett nyilatkozatával hároméves időtartamra önkéntesen kötelezettséget vállalhat az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kockázatközösségben való részvételre. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő e törvény szerinti kockázatközösségi tagságát a tárgyévet megelőző év november 1. napjától fennállónak kell tekinteni.

(3) A (2) bekezdés szerint vállalt kötelezettség esetén, ha a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelem benyújtását követően meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a kockázatközösségi tagsága a tárgyév október 31. napjával megszűnik.”

(2) Az Mkk tv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére köteles, illetve kárenyhítési juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhet az az örökös, aki a hagyatékátadó végzés alapján az örökhagyó tárgyévi egységes kérelmére vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat örökli.”

82. § Az Mkk tv. 7. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrás legfeljebb 4%-a a miniszter által meghatározottak szerint az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére használható fel.

(7) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti összegek és c) pont szerinti maradvány nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni.”

83. § Az Mkk tv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kárenyhítési hozzájárulást a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelmében bejelentett használatban lévő termőföld alapján, az (1) bekezdés szerint köteles megfizetni.”

84. § Az Mkk tv. 11. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén – a (2)–(5) bekezdésben és a 12. § (5)–(6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:]

„a) a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,

b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az agrárkár-megállapító szervhez bejelentette,”

85. § Az Mkk tv. 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az agrárkár-megállapító szerv az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően az (1) bekezdés szerint kiállított hatósági bizonyítványt a kárenyhítő juttatás iránti kérelemmel együtt megküldi az agrárkár-enyhítési szervhez, míg a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból készített adatállományt továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szervhez.”

86. § (1) Az Mkk tv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján díjtámogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő használatában lévő területre kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül

a) a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító szám),

b) a biztosított növénykultúra megnevezésére,

c) a kockázatviselés helyére, valamint

d) a biztosítási díj mértékére

vonatkozó adatokat az a) és b) pont szerinti adatok esetében június 15-ig, a c) és d) pont szerinti adatok esetében augusztus 1-jéig átadni az agrárkár-enyhítési szerv részére.”

(2) Az Mkk tv. 17. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők által kötött valamennyi növénybiztosítási szerződés adatairól kárnemenkénti és kockázatviselési hely szerinti bontásban:

a) a biztosított mezőgazdasági termelők vonatkozásában

aa) az eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító számáról,

ab) a biztosított kultúra megnevezéséről,

ac) a biztosított kultúra üzemi szintű területéről,

ad) a biztosított kultúra hektáronkénti biztosítási összegéről,

ae) a biztosított kultúrára kötött biztosítás díjáról, valamint

af) a biztosított kultúra MePAR azonosító szerinti helyéről;

b) a biztosított és károsodott mezőgazdasági termelők vonatkozásában

ba) a károsodott kultúra nevéről,

bb) a kárt vagy károkat okozó kárnemekről,

bc) a kárkifizetés összegéről, valamint

bd) a káresemény MePAR azonosító szerinti helyéről

évente egy alkalommal a miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló és gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt tájékoztatni.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatokat a miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai, gazdaságelemzési és rendszerfejlesztési célból használhatja fel.”

87. § (1) Az Mkk tv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 16. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénylő mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg kárenyhítő juttatásra, illetve mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra jogosító termények szerinti bontásban nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évben használatában lévő összes termőterület nagyságáról, valamint e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségéről.”

(2) Az Mkk tv. 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az agrárkár-enyhítési szerv a tárgyév július 15-ig az érintett biztosítót tájékoztatja az egységes kérelemben mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás igénybevételi igényt bejelentő ügyfelek

a) nevéről, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító számáról,

b) az egységes kérelemben rögzített terület nagyságáról, és azok MePAR azonosítóiról,

c) a bejelentett kultúrákról.”

88. § Az Mkk tv. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti szerződésnek kell tekinteni azt a szerződést is, amellyel

a) az általa megtermelt mezőgazdasági terményt

aa) a termelő olyan gazdasági társaságon vagy szövetkezeten keresztül értékesíti, amelynek tulajdonosa vagy tagja, vagy

ab) a termelőtől továbbértékesítés céljából termeltetési szerződés keretében vásárolják fel,

b) a családi gazdálkodó a gazdálkodó család tagja által megtermelt mezőgazdasági terményt értékesíti.”

89. § Az Mkk tv. 21. § (4) bekezdésének rendelkezéseit a 2013. január 1-je előtt megkötött szerződések esetén a 2013. január 1-jét követően esedékessé váló szolgáltatások tekintetében is alkalmazni kell.

90. § (1) Az Mkk tv. 16. § (2) bekezdésében az „általános” szövegrész helyébe a „különös” szövegrész lép.

(2) Az Mkk tv. 10. § (4) bekezdésében az „a regisztrációs” szövegrész helyébe az „az ügyfél-azonosító” szövegrész, 16. § (5) bekezdés b) pontjában, 17. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint 18. § (2) bekezdés a) pontjában a „regisztrációs” szövegrész helyébe az „ügyfél-azonosító” szövegrész lép.

(3) Hatályát veszti az Mkk tv.

- a) 2. § 8. és 25. pontja,

- b) 6. § (1) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében és 10. § (1) bekezdésében a „mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő” szövegrész.

130. § (1) A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltt.) 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Állami szaklevéltár a Hadtörténeti Levéltár, a Földügyi és Távérzékelési Levéltár, a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, valamint az állam által fenntartott felsőoktatási, tudományos, kulturális vagy egészségügyi szolgáltatást végző intézmény levéltára.”

(2) Az Ltt. 19. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A szaklevéltár illetékességi köre – az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kivételével –)

„b) a Földügyi és Távérzékelési Levéltár esetében a földmérési és térképészeti tevékenységért felelős miniszter felügyelete alá tartozó szervek,”

(levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett levéltári anyagára terjed ki.)