2012. évi CCXIII. törvény — mi változott? 2012. december 29.

1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

„a) az ingatlan-nyilvántartás, illetve földhasználati nyilvántartás szervei az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás vezetésével összefüggésben;”

2. § A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 9/D. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat az (5b) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni, ha az (1) bekezdésben meghatározott sorsolásra azért nem kerülhet sor, mert

a) az 2009. szeptember 30–ig már megtörtént, vagy

b) arra 2009. október 1–jét követően a szövetkezet gazdálkodási területén részarány-földtulajdon kiadására felhasználható terület [6. § (4) bek., 12. § (5) bek.] hiányában már nincs lehetőség.

(5b) Az (5a) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közleményt tesz közzé arról, hogy a kiadatlan részarány-tulajdonnal rendelkező személyek a közlemény közzétételétől számított 6 hónapos határidőn belül nyújthatják be a termőföld igénylésére, illetve a kártalanításra irányuló kérelmüket. A közleménynek tartalmaznia kell

a) annak az érintett szövetkezetnek a megnevezését, amelynek gazdálkodási területe – az (5a) bekezdésben meghatározottak szerint – AK hiányos, s emiatt a részarány-földkiadás nem folytatható le,

b) annak a területileg illetékes mezőgazdasági igazgatási szervnek a megnevezését, ahol a kérelem előterjeszthető,

c) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén a részarány-tulajdonos részére a mezőgazdasági igazgatási szerv pénzbeli kártalanításról dönt,

d) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a kérelem a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint kerül elbírálásra.”

3. § Az Fkbt. a következő 12/I. és 12/J. §-sal egészül ki:

„12/I. § A 12/E–12/H. § szerinti eljárások nem minősülnek telekalakítási eljárásnak.

12/J. § Ha közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás (a továbbiakban: megosztási eljárás) alatt – a termőföldről szóló törvényben meghatározott – használati megosztásról szóló megállapodás a tulajdonostársak között fennáll, e megállapodást a megosztási eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a tulajdonostársak a kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására teljes körű egyezséget kötöttek volna. Ez esetben a megosztási eljárás során nem kell dönteni a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a meghatározásáról.”

4. § Az Fkbt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) E törvénynek az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő olyan ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a közigazgatási hatósági eljárás a Módtv. hatálybalépését megelőzően benyújtott, egy adott földrészleten fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló kérelem alapján indult.

(2) A Módtv. hatálybalépése előtt indult olyan eljárást,

a) amelynek költségét a kérelmező megelőlegezte, a költségvállalást tartalmazó nyilatkozat benyújtásának,

b) amelyben az ingatlanügyi hatóság jogerős határozatot hozott a földrészlet megosztásának módjáról, kiindulási helyéről és irányáról, a közigazgatási hatósági eljárás megindításának

időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultja hozzájárulásának hiánya nem akadályozza az eljárás lefolytatását.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárás megelőlegezett költségét a kérelmező 2013. december 31-éig igényelheti vissza a mezőgazdasági szakigazgatási szervtől az ingatlanügyi hatóság által kiállított számla és a megelőlegezett költségek megfizetéséről kiállított számviteli bizonylat alapján.”

5. § Hatályát veszti az Fkbt. 13/A. §-a.

15. § A Tft. 90. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy)

„b) az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok illetékességi területét rendeletben szabályozza;”

22. § A személyi azonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult)

„e) az ingatlan-nyilvántartás és földhasználati nyilvántartás szerve, belső azonosítóként, a külön törvényben meghatározottak szerint, az ingatlantulajdonosok és a földhasználók, illetve az ingatlannal kapcsolatos bármely joggal és kötelezettséggel összefüggésben, a nyilvántartásba bejegyzett polgár azonosításához;”

40. § Az Ávt. II. Fejezet „Az állat kímélete, az állatkínzás tilalma” alcíme a következő 8/B. §-sal egészül ki:

„8/B. § Állatot a nemi vágy kielégítésére irányuló cselekmény során felhasználni tilos.”

46. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.) I. Fejezet Fogalmak alcíme a következő 9/B. §-sal egészül ki:

„9/B. § Az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban részt vevő ügyfelek azonosítását és törzsadatainak nyilvántartását szolgáló rendszer; amely tekintetében a törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:

a) ügyfél törzsadat: a 28. § (2) bekezdése szerinti adatok;

b) ügyfél-azonosító: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer keretében megállapított, az ügyfél egyedi azonosítását szolgáló szám;

c) kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, aki (amely) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervnél kérte a nyilvántartásba vételét;

d) nyilvántartásba vett ügyfél: az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben beazonosított és ügyfél-azonosítóval rendelkező ügyfél, akit (amelyet) a hatáskörrel rendelkező hatóság, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, valamint a nem kérelemre induló eljárásai kapcsán a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vett nyilvántartásba.”

47. § A Támtv. 11. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A 28–30/A. §-ban meghatározott nyilvántartással összefüggő kötelezettségek kiterjednek a hatáskörrel rendelkező hatóság hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben részt vevő ügyfelekre is. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásaira vonatkozó törvény rendelkezéseit e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.”

48. § A Támtv. 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Jogszabályban meghatározott esetben az ügyfélnek elektronikus úton kell a kérelmet, pályázatot benyújtania, adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítenie, illetve elektronikus úton kell kapcsolatot tartania.”

49. § A Támtv. 22. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásához:)

„a) az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, ügyfél-azonosító számát,”

(az adott támogatási jogcímre vonatkozó intézkedésben való jogosulatlan részvétel végrehajtásához való jog elévüléséig kezelheti.)

50. § (1) A Támtv. 26. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:)

„a) Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer,”

(2) A Támtv. 26. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:)

„h) Tevékenységihely-nyilvántartási Rendszer [az a)–h) pontok a továbbiakban együtt: nyilvántartási rendszerek].”

51. § A Támtv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság intézkedéseiben érintett ügyfelek azonosítását és a (2) bekezdés alapján törzsadatnak nyilvánított adatait az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben (a továbbiakban: ügyfél-nyilvántartási rendszer) kell nyilvántartani.

(2) Az ügyfél nyilvántartásba vételéhez és ügyfél-azonosító számának megállapításához nyilvántartásba kell venni:

a) természetes személy esetén

aa) nevét,

ab) anyja nevét,

ac) születési helyét és idejét,

b) nem természetes személy esetén

ba) nevét,

bb) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító számát, amennyiben az ügyfél külföldi vállalkozás, akkor az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,

bc) székhelyét.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelemre induló eljárásaiban való részvétel feltétele, hogy az ügyfél legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezze nyilvántartásba vételét az ügyfél-nyilvántartási rendszerben. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a (2) bekezdésben foglalt adatok mellett tartalmaznia kell

a) természetes személy esetén

aa) születéskori nevét,

ab) állampolgárságát,

ac) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító jelét,

ad) lakóhelyét (egyéni vállalkozó esetében székhelyét),

ae) kiskorú esetében törvényes képviselője, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes esetében gyám, gondnok jelen a) pont szerinti adatát,

af) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél lakóhelyével,

ag) levelezési címét, ha az nem azonos az ügyfél lakóhelyével,

ah) elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét,

ai) ügyfélkör szerinti azonosító adatát,

b) nem természetes személy esetén

ba) elnevezését, továbbá rövidített cégnevét,

bb) képviseletére jogosult nevét, lakcímét,

bc) telephelyét vagy telephelyeit,

bd) cégjegyzékszámát,

be) iratai őrzésének helyét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével,

bf) levelezési címét, ha az nem azonos az ügyfél székhelyével,

bg) elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét,

bh) költségvetési szerv esetén típusát, törzskönyvi nyilvántartási számát,

bi) statisztikai számjelét,

bj) működésének kezdetét,

bk) ügyfélkör szerinti további azonosító adatát,

c) külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetén az a) és b) pontban foglalt adatok mellett az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát,

d) az a)–c) pontban foglalt adatok mellett a magyarországi kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét) is a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő, Magyarországon lakóhellyel vagy telephellyel nem rendelkező külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetében.

(4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél-nyilvántartás vezetése keretében

a) ellátja a nyilvántartás vezetésével összefüggő hatósági feladatokat,

b) megállapítja az ügyfél-azonosító (nyilvántartási) számot,

c) törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben külön jogszabály alapján adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból,

d) működteti az ügyfél-nyilvántartás informatikai rendszerét,

e) nyilvántartja az ügyfél besorolását, amely lehet:

ea) nyilvántartásba vett,

eb) kérelemre nyilvántartásba vett,

f) a kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél számára a nyilvántartott adatokról hatósági bizonyítványt állít ki.

(5) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságnál is be lehet nyújtani.

(6) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére biztosítja az ügyfél-nyilvántartási rendszerhez való folyamatos hozzáférést, továbbá az egyes ügyekhez, eljárásokhoz kapcsolódó ellenőrzések lefolytatása érdekében, az azok lefolytatásához szükséges mértékben, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kölcsönösen biztosítják egymás részére a szakrendszereikhez való hozzáférést. Az így átvett személyes adat kizárólag az ellenőrzések lefolytatása célja érdekében kezelhető, az ellenőrzéssel érintett ügy lezárását követő ötödik év végéig.

(7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszeren keresztül az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hatáskörébe tartozó szakrendszereket (nyilvántartási alrendszereket) az ügyfél-nyilvántartáshoz kapcsolódóan alakítja ki.

(8) Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítását az ügyfél-azonosító szám szolgálja. Mind a természetes személy ügyfélkörbe, mind az egyéb ügyfélkörbe tartozó ügyfél részére csak egy ügyfél-azonosító szám állapítható meg.”

52. § A Támtv. 28/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét. A külföldi vállalkozás vagy külföldi természetes személy ügyfél nemzetközi fizetési számlaszámot is megadhat. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megtagadja a kifizetés teljesítését és elutasító döntést hoz, ha az ügyfél vagy más személy az ügyfél-nyilvántartásban rögzített, az ügyfél nevén szereplő fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be.”

53. § (1) A Támtv. 29 § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti változásról – annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt, hatályban levő nyomtatványon értesíteni azzal, hogy a változás-bejelentés elektronikus úton is teljesíthető. Az ügyfél-azonosító szám típusa a pénzügyi következményekkel járó intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg is módosítható.”

54. § A Támtv. 29/A. és 30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„29/A. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfél 28. § (4) bekezdésében foglalt adatait az egyes intézkedésekben való részvétellel összefüggő ellenőrzések során összevetheti a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások adataival.

(2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy az ügyfél nyilvántartott adatai és a 26. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartások között eltérés van, az ügyfelet – az adateltérés okának tisztázása érdekében – a bejelentett adatok igazolására szólítja fel.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt eltérést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv közhiteles nyilvántartás adata alapján állapítja meg, a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatot – a (2) bekezdés szerinti igazolásra történő felszólítás és külön értesítés nélkül – az ügyfél-nyilvántartási rendszerben átvezeti.

30. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kérelem alapján nyilvántartásba veszi az ügyfelet, és részére besorolást állapít meg.

(2) A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfélnek az ügyfélazonosító-számát az intézkedésekben való részvétellel kapcsolatos valamennyi rendszeresített nyomtatványon fel kell tüntetnie.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha az ügyfél által bejelentett adatok hiányosak.

(4) Annak részére, aki (amely) nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nem nyújtott be, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a hatáskörrel rendelkező hatóság, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv – amennyiben ez a jogszabályban meghatározott feladatainak végrehajtásához szükséges – az ügyfél azonosítása céljából ügyfél-azonosító számot állapíthat meg.

(5) A nyilvántartásba vett besorolású ügyfél az erre rendszeresített formanyomtatványon és a szükséges adatok bejelentésével kérheti besorolásának megváltoztatását. A besorolás megváltoztatása esetén az ügyfélazonosító-szám nem változik.

(6) A kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél adatait a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a nyilvántartásba vett ügyfél adatait az ügyfél nyilvántartását kezdeményező szerv karbantartja.”

55. § A Támtv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teszi, a kérelmet benyújtani, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen, telefax útján vagy elektronikus úton is lehet a jogszabályban vagy pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak megfelelően. Az ügyfél-azonosító szám megállapítása, valamint a regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem személyesen is benyújtható. A regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem elektronikus úton is benyújtható.”

56. § A Támtv. 42. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott beruházási intézkedések esetén a kifizetési kérelem benyújtását követően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kifizetési kérelemben foglalt adatokat, az igazoló dokumentumokat, a támogatási határozatban foglalt adatokat, valamint a megvalósult beruházást összeveti egymással. Amennyiben a támogatási határozatban, a kifizetési kérelemben, továbbá az igazoló dokumentumokban foglalt adatok, illetve a helyszíni ellenőrzésen tapasztaltak eltérnek egymástól, de a támogatási cél megvalósult, a támogatási összeg nem nő és a támogatási egység műszaki tartalma negatív irányba nem változik (a továbbiakban: helyesbíthető eltérés) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv adategyeztetés keretében határidő tűzésével – a módosítható adatok, valamint a nem megfelelő igazoló dokumentumok pontos megjelölésével – felhívja az ügyfelet a kifizetési kérelemben szereplő adatok megfelelő módosítására, illetve megfelelő igazoló dokumentumok benyújtására. A módosítás csak helyesbíthető eltérésre terjedhet ki. A kifizetési kérelem elbírálására irányuló eljárást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek a kifizetési kérelem módosítására, illetve a megfelelő igazoló dokumentumok benyújtására tűzött határidő leteltéig fel kell függeszteni.”

57. § (1) A Támtv. 45. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározott támogatási összeg tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő átutalásáról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás összegéről, az ügyfél örököse, több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás jellegű jogosultságról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik a támogatásra jogosulttá. A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási összeg átutalásáról.

(4) Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem támogatás jellegű jogosultságokról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a nem támogatás jellegű jogosultságokról, az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a nem támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, a haszonélvezeti jog jogosultja válik jogosulttá. A nem támogatás jellegű jogosultság megállapításának feltétele továbbá, hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen nyilvántartásba vetesse magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a nem támogatás jellegű jogosultságokról.”

(2) A Támtv. 45. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyféllel annak halálakor együtt élt házastársa vagy törvényes rend szerinti örököse (a továbbiakban: vélelmezett örökös) kérelmére az intézkedéshez kapcsolódó eljárást megindíthatja. Ebben az esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást a kérelem benyújtását követően felfüggeszti azzal, hogy az érdemi döntés meghozatalához szükséges eljárási cselekményeket a vélelmezett örökös bevonásával elvégezheti, érdemi döntést azonban csak jogerős hagyatékátadó végzés benyújtását követően hoz.”

58. § A Támtv. 56. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha:)

„f) az ügyfelet nem kérelemre vették nyilvántartásba, vagy kérelemmel egyidejűleg sem nyújtott be intézkedésben való részvételhez szükséges, ügyfél-azonosító szám megállapítására alkalmas kérelmet;”

59. § A Támtv. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„74. § E törvény hatálya alá tartozó közigazgatási eljárások közül tárgyi díj- és illetékmentes eljárásnak minősülnek:

a) az intézkedésekben való részvétellel,

b) a mezőgazdasági vagyoni értékű jogra való jogosultság megállapításával,

c) a nyilvántartásba vétellel,

d) a mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásával, átengedésével, nyilvántartásban történő átvezetésével, valamint

e) a hatósági engedélyezéssel

kapcsolatos eljárások.”

60. § A Támtv. a következő 86. §-sal egészül ki:

„86. § E törvénynek az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben és eljárásokban is kell alkalmazni azzal, hogy a Módtv. hatálybalépése előtt megállapított regisztrációs számok és technikai azonosítók ügyfél-azonosító számnak minősülnek, továbbá a regisztrált ügyfelek kérelemre nyilvántartásba vett, a technikai azonosítóval rendelkező ügyfelek nyilvántartásba vett ügyfeleknek minősülnek.”

61. § A Támtv. 23.§ (5) bekezdése hatályát veszti.

62. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Vt.) 1. §-a a következő 38. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„38. közgyűlés: a társulati tagok összessége.”

63. § A Vt. 6. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tag joga, hogy)

„b) a közgyűlésen személyesen vagy képviselője útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, a határozatok meghozatalában;”

64. § A Vt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § A társulat szervei:

a) közgyűlés;

b) küldöttgyűlés;

c) intézőbizottság;

d) felügyelőbizottság.”

65. § A Vt. a következő alcímmel és 23/A. §-sal egészül ki:

„Közgyűlés

23/A. § (1) A közgyűlés a társulat legfőbb szerve.

(2) A közgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze. Ha az intézőbizottság elnöke ezt elmulasztja, az összehívásra a felügyelőbizottság elnöke jogosult. Össze kell hívni a közgyűlést, ha a társulat tagjainak több mint 25%-a írásban kéri.

(3) A társulat közgyűlésén a társulat igazgatója, a területileg illetékes mezőgazdasági és vízügyi igazgatási szervezetnek, valamint a társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője tanácskozási joggal vehet részt.

(4) A közgyűlést az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le.

(5) A közgyűlés hatáskörébe tartozik a tagok fizetési kötelezettsége mértékének és felhasználásának meghatározása a társulati feladatok ellátása érdekében.

(6) A közgyűlés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó értesítést minden tagnak a közgyűlés megtartására kitűzött időpontot legalább 15 nappal megelőzően meg kell küldeni és a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(7) A tagot a közgyűlésen – két tanú által aláírt – írásbeli meghatalmazással ellátott személy is képviselheti. Egy képviselő legfeljebb száz tagot képviselhet.

(8) A közgyűlés határozata akkor érvényes, ha az összes társulati tag érdekeltségi egység aránya szerint számított, legalább kétharmados többsége, nyílt szavazással dönt az elfogadásáról. Egy tag egy szavazattal rendelkezik.

(9) A közgyűlések határozatairól nyilvántartást kell vezetni és a jegyzőkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni.

(10) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell különösen

a) a közgyűlés helyét, idejét;

b) a jelen levő, illetve a képviselt társulati tagok számát;

c) a közgyűlésen hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) társulati tagok milyen arányban szavazták meg;

d) a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét.

(11) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a közgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.”

66. § A Vt. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A küldöttgyűlés évente legalább egyszer ülést tart.”

67. § A Vt. 30. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik)

„c) az önkéntes befizetésekből származó támogatások felhasználása;”

68. § A Vt. 37. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az intézőbizottság elnöke)

„i) összehívja a közgyűlést, küldöttgyűlést, a rendkívüli küldöttgyűlést és az intézőbizottsági ülést;”

69. § A Vt. 41. § (1) és (2) bekezdésében az „egyéb” szövegrész helyébe az „önkéntes” szöveg lép.

70. § A Vt. a következő alcímmel és 61/A. §-sal egészül ki:

„Felhatalmazó rendelkezések

61/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a vízitársulatok megalakulásával, működésével, megszűnésével kapcsolatos, a társulat belső szabályozási feladatkörébe nem utalt részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

71. § (1) Hatályát veszti a Vt. 27. § (2) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Vt. 1. § 16. pontjában „a társulat legfőbb szerve,” szövegrész.

91. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete által kiemelkedő egyetemes értékként vagy szellemi kulturális örökségként nyilvántartott és az 1. § (1) bekezdés g) pont ga)–gc) alpontja szerinti feltételeknek megfelelő javak külön elbírálás nélkül, e törvény erejénél fogva hungarikumoknak minősülnek. Az így hungarikumnak minősülő nemzeti értékek adatait a HB közzéteszi.”

92. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A HB

a) a nemzetpolitikáért felelős miniszter által delegált 1,

b) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke által delegált 1,

c) az igazságügyért felelős miniszter által delegált 1,

d) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által delegált 1,

e) a kultúráért és az oktatásért felelős miniszter által együttesen delegált 1,

f) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter és a természetvédelemért felelős miniszter által együttesen delegált 1,

g) a turizmusért felelős miniszter által delegált 1,

h) a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter által delegált 1,

i) a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) elnöke által delegált 1,

j) a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) elnöke által delegált 1,

k) a MÁÉRT által delegált 3, és

l) az Országgyűlés által delegált 2

tagból áll.”

93. § Hatályát veszti a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 12. § (3) bekezdése.

94. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 1. § 9. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

„9. földi, légi és űrtávérzékelés: mérések végrehajtására, illetve térképkészítésre alkalmas földi, légi és űr távérzékelési adatgyűjtés, amelynek célja és eredménye geodéziai, térképészeti, geofizikai, geológiai és navigációs adatok gyűjtése;”

95. § Az Fttv. 5. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az állami alapadatok közhiteles adatbázisaiba, a (4) bekezdésben foglaltak kivételével bárki betekinthet, azokról teljes vagy részleges másolatot igényelhet. Az adatok elektronikusan (hálózaton keresztül) is szolgáltathatók, amennyiben a műszaki feltételek adottak. A 3. § (1) bekezdés a)–f) és i) pontjában foglalt adatbázisok esetén célhoz kötötten igényelhető másolat. A másolaton vagy az adathordozón fel kell tüntetni a szolgáltatott adatok körét és azok metaadatait, a 3. § (1) bekezdés a)–f) és i) pontjában foglalt adatbázisokból szolgáltatott másolat esetén a felhasználás célját is.

(2) A miniszter felelősségi körébe tartozó földmérési térképészeti tevékenység végzése során előállított állami alapadatok szolgáltatását az ingatlanügyi hatóságok végzik.”

96. § Az Fttv. 6. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„6. § (1) Az ingatlanügyi hatóság, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv a vállalkozási tevékenységnek nem minősülő alaptevékenységük ellátásához az állami alapadatok adatbázisaiból egymásnak díj-, költség- és térítésmentesen szolgáltatnak adatot.

(2) A 4. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervek az általuk kezelt állami alapadatok adatbázisaiból az adatszolgáltatást hálózati szolgáltatón keresztül is végezhetik.

(3) Igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni

a) a 3. § (1) bekezdésében foglalt adatbázisokból – ide nem értve az i) pontban foglalt adatbázist – történő hitelesített adatok szolgáltatásáért,

b) a változási vázrajzok záradékolásáért,

c) az ingatlanrendező földmérő minősítési eljárásáért,

d) a földmérő igazolvány kiadásáért,

e) a levegőből végzett távérzékelés engedélyezéséért és a távérzékelt adatok minősítési célú vizsgálatáért,

f) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési munkarészek hatósági vizsgálatáért és záradékolásáért, valamint a változások térképi adatbázisban történő soron kívüli átvezetéséért.

(4) A (3) bekezdés f) pontjában meghatározott soron kívüli eljárásért

a) 1–5 ingatlan esetén ingatlanonként 10 000 Ft,

b) 6–15 ingatlan esetén 50 000 Ft, valamit a hatodik ingatlantól ingatlanonként további 5 000 Ft,

c) 16, vagy több ingatlan esetén 100 000 Ft, valamit a tizenhatodik ingatlantól ingatlanonként további 500 Ft

összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5) Az (4) bekezdés szerinti eljárási díj a fővárosi és megyei kormányhivatalok bevételét képezi, a megfizetés és felhasználás módjára az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/A. § (10) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”

97. § Az Fttv. 11. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az állami földmérési alaptérképi adatbázis jogszabályban előírt tartalommal, vonatkoztatási és vetületi rendszerben meghatározott adatok és a hozzájuk tartozó attribútumok alapján létrehozott, számítógépen kezelhető olyan adatbázis, amely állami alapadatként tartalmazza:

a) a település azonosítóját,

b) a település közigazgatási és fekvéshatárait,

c) a földrészletek határvonalát és helyrajzi számát,

d) az alrészletek határvonalát, jelét és megnevezését,

e) a dűlőnevet, utcanevet és házszámot,

f) a pincék bejáratait,

g) a művelési ágakat és azok betűjelét,

h) a minőségi osztályokat és azok megjelölését,

i) a földminősítési mintatereket,

j) önálló ingatlannak nem minősülő földfelszíni, valamint egyes földfelszín feletti, illetve alatti építményeket és egyéb létesítményeket, továbbá azok meghatározott tartozékait és azonosítóit,

k) az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait, geometriai jellemzőit, helyrajzi számát és egyedi azonosítóját,

l) az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 16. § e)–f) pontjában meghatározott jogokat, és

m) a Polgári Törvénykönyv szerinti földhasználati joggal érintett területeket.”

98. § Az Fttv. 13. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Az újfelméréssel készített vagy felújított állami földmérési alaptérképi adatbázis az ingatlan-nyilvántartás átalakítását követően válik állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázissá.”

99. § Az Fttv. 14. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Amennyiben a kötelezett az előírt határidő lejártáig a felszólításnak nem tesz eleget, az ingatlanügyi hatóság a kötelezett költségére intézkedik a változás beméréséről és az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározottak szerinti átvezetéséről, egyidejűleg a mulasztó a kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles megfizetni.”

101. § Az Fttv. 18. § (11) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(11) A honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv kérésére a honvédelmi célú feladatok térinformatikai igényeinek biztosítására minden, az állami topográfiai, valamint a honvédelmi célú térképi adatbázisok aktualizálását érintő adattal rendelkezni jogosult díj-, költség- és térítésmentesen köteles az adatállomány elkészültét követően 30 napon belül adatot szolgáltatni.”

102. § Az Fttv. 19. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„19. § (1) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek és a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervnek állami digitális távérzékelési adatbázist kell létrehoznia és üzemeltetnie az általuk előállított, illetve kezelt távérzékelési anyagokból és adatokból, amelynek részei:

a) analóg és digitális légifényképtár,

b) légi távérzékelési adatbázis,

c) űrtávérzékelési adatbázis,

d) földi távérzékelési adatbázis.

(2) Digitális légifényképtárban kell megőrizni a Magyarország területéről készült légifelvételeket. Az analóg (film) technológiával készült felvételeket digitálissá kell alakítani és adatbázisba kell szervezni.

(3) A digitális ortofotó-adatbázis része a légi távérzékelési adatbázisnak, amely az ország bármely területét ábrázoló, az állami alapfeladatokhoz és alapmunkákhoz felhasználható digitális ortofotókból áll.

(4) Az űrtávérzékelési adatbázis műholdak által készített, az adott műhold érzékelőinek megfelelő felbontású űrfelvételeiből áll.

(5) Földi távérzékelési adatbázisnak kell tekinteni azon földi távérzékelési eljárással készült felvételek összességét, amelyekkel állami alapadatok állíthatók elő.

(6) Az állami digitális távérzékelési adatbázist úgy kell elkészíteni, hogy alkalmas legyen különösen:

a) állami térképi adatbázisok kialakítására, felújítására és üzemeltetésére,

b) a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység támogatására,

c) a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer alapadatainak és tematikus információinak előállítására és felújítására,

d) kormányzati és közigazgatási célú feladatok támogatására.

(7) Bármely távérzékelési adat a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv – a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó adatok esetén a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv – által elvégzett állami átvételt követően válik az állami távérzékelési alapadatbázis részévé.

(8) Minden, az adatállománnyal rendelkezni jogosult köteles átadni (a megrendelőnek történő átadását követő tizenöt napon belül) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek a részben vagy egészében közpénzből előállított, az állami távérzékelési adatbázis adattartalmát érintő adatnak egy, az eredetivel megegyező példányát. Ez alól kizárólag a honvédelmi célokra készült távérzékelési adatok jelentenek kivételt.

(9) Légi távérzékelési adatbázisnak kell tekinteni azon légi távérzékelési eljárással készült adatok összességét, amelyekkel állami alapadatok állíthatók elő.

(10) A (8) bekezdésben szabályozott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztó kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.

(11) Részben vagy egészben közpénzből finanszírozott feladathoz szükséges, Magyarország területére vonatkozó űrtávérzékelt adat kizárólag a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerven keresztül szerezhető be.”

103. § Az Fttv. 22. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„22. § (1) A 34. § (1) bekezdése szerinti szervek kezelésében lévő archív – analóg és digitális – adatbázisok, az állami alapadatok előállításával kapcsolatos, különféle távérzékelési anyagok, munkarészek, adatállományok, dokumentumok megőrzésének, tárolásának, kezelésének és szolgáltatásának módját az illetékességi körébe tartozó adatok vonatkozásában a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter önálló rendeletben szabályozza.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt analóg anyagokat digitálissá kell átalakítani és adatbázisba kell szervezni.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt digitális adatállományok mindenkori kezelhetőségét (adattárolás, olvashatóság, megjeleníthetőség, adatbiztonság) a technikai fejlődésnek megfelelően, folyamatosan biztosítani kell.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatbázisban a 3. § (1) bekezdés a)–f), és h) pontjában nevesített forgalomból kivont adatbázisokat és az előállításuk során keletkezett munkarészeket kell tárolni, valamint a húsz évnél régebbi távérzékelési adatokat.”

104. § Az Fttv. 25. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„25. § (1) A földmérési jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben korlátozhatják.

(2) A földmérési munkával összefüggő károkozás esetén a földmérési tevékenységet végző szervezet, illetve személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Amennyiben az eredeti állapot nem állítható helyre, vagy az aránytalan terhet róna a földmérési munkát végzőre, a károkozó köteles a földmérési munka során az ingatlan vagy a létesítmény tulajdonosának okozott kárt megtéríteni.

(3) A (2) bekezdésben előírt helyreállítási kötelezettség nem terjed ki az állandó jellegű földmérési alappontok elhelyezésére.

(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos hatáskörében eljárva dönt a 10. § (3) bekezdés a)–f) és h) pontjában meghatározott alaphálózati pontok áthelyezéséről és megszüntetéséről.

(5) Azon (4) bekezdésben meghatározott alaphálózati pontok vonatkozásában, amelyek egyben a katonai tájékozási hálózat pontjai is, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv előzetes hozzájárulásával intézkedik.

(6) A 10. § (3) bekezdés i) pontjában meghatározott alappontok áthelyezéséről vagy megszüntetéséről a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv dönt.”

105. § (1) Az Fttv. 26. § (2) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A tulajdonosi jogokat:)

„a) az államhatár érintett földmérési jelei (határjelei), valamint az aktív GNSS hálózat vonatkozásában a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv gyakorolja, és gondoskodik azok kezeléséről, nyilvántartásáról és időszakos karbantartásáról,”

(2) Az Fttv. 26. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) A 9. § (1) bekezdés d) pontjában és a 10. § (3) bekezdés a), b), f) és h) pontjában, továbbá a 10. § (5) bekezdésében meghatározott földmérési jelek által érintett földrészletekre a Magyar Államot e törvény erejénél fogva 50 m2 erejéig határozatlan időre szóló ingyenes közérdekű használati jog illeti meg.”

106. § (1) Az Fttv. 27. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Az ingatlan tulajdonosának, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlójának (vagyonkezelőjének) tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely az ingatlanon lévő földmérési jel megrongálódásához vagy megsemmisüléséhez vezethet. A földmérési jel megrongálódását vagy megsemmisülését az ingatlan tulajdonosa, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója (vagyonkezelője) a területileg illetékes ingatlanügyi hatóságnak köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül bejelenteni.

(3) A földmérési jel áthelyezésének, megszüntetésének költségeit az viseli, akinek az áthelyezés vagy a megszüntetés az érdekében áll.”

107. § Az Fttv. 28. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„28. § (1) A földmérési és térképészeti munka végzése az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földmérési és térképészeti jogosultságot a jogosult részére a miniszter rendelete alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földmérő igazolvány vagy a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység végzésére jogosító „Parancs” tanúsítja.

(2) A földmérési és térképészeti munkákat a vonatkozó jogszabályok szerint előírt minőségben kell elkészíteni. Állami alapadatok előállítása során a készítő, illetve jogutódja a – mintavételes eljárással elvégzett vizsgálat során fel nem tárt – rejtett hibákért az állami átvételt követő tíz évig kijavítási kötelezettséggel tartozik.

(3) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező földmérési és térképészeti munka minőségét ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő tanúsítja.

(4) Az alábbi földmérési tevékenységek végzéséhez ingatlanrendező földmérői minősítés szükséges:

a) az állami földmérési térképi adatbázis készítésének, az állami átvételi vizsgálati eljárás irányítása, továbbá az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást eredményező földmérési munka irányítása és minőségének tanúsítása,

b) a 12. §-ban szabályozott elhatárolási munkák végzése,

c) a változási vázrajz – ideértve az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait – hatósági vizsgálata és záradékolása,

d) a földrészlet-határvonalak kitűzési munkáinak végzése,

e) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott földmérési szakfelügyelői feladatok ellátása.

(5) A 23. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott földmérési és térképészeti tevékenységek végzését az e törvényben meghatározottakon túl törvény vagy kormányrendelet további feltételhez is kötheti.

(6) Az ingatlanrendező földmérő minősítéssel kapcsolatos eljárásban a miniszter által létrehozott Ingatlanrendező Minősítő Bizottság (a továbbiakban: bizottság) szakértőként jár el. A minősítés megadásáról a bizottság szakértői véleménye alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a bizottság véleményével megegyezően, hatósági jogkörében eljárva dönt.

(7) Ingatlanrendező földmérő minősítést az kaphat, aki

a) megfelel az e törvény felhatalmazása alapján a miniszter által kiadott rendeletben meghatározott feltételeknek,

b) a földmérési, térképészeti tevékenységtől eltiltás hatálya alatt nem áll,

c) büntetlen előéletű.

(8) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező személyekről nyilvános nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, telephelyét, lakcímét és elérhetőségeit. Az ingatlanrendező minősítéssel rendelkező földmérő a saját adatainak nyilvánosságra hozatalát írásban az adatnyilvántartónál megtilthatja.

(9) Aki földmérési munkát jogosulatlanul végez, kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.

(10) Jogosulatlan földmérési tevékenységet végez az, aki az (1) bekezdésben meghatározott jogosultság hiányában, a 23. § (1)–(3) bekezdésében felsorolt földmérési tevékenységet végez.

(11) A földmérési és térképészeti állami alapadat-adatbázisok jogszerű felhasználásának és a felhasználás ellenőrzésének rendjéről szóló rendelet alapján megállapított jogosulatlan adatfelhasználásért bírság szabható ki.”

108. § Az Fttv. 23. alcímének címe a következő szöveggel lép hatályba:

„23. Légi távérzékelés feltételei”

109. § Az Fttv. 30.§ (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Légi távérzékelés végrehajtásához – rendkívüli állapot, szükségállapot, katasztrófa és katasztrófaveszély esetén elrendelt légi távérzékelés kivételével –, felvétel vagy adat közzétételéhez, illetve kereskedelmi célú felhasználásához engedély szükséges.

(2) A Kormány rendeletben állapítja meg a légi távérzékelés végrehajtásának, illetve a távérzékelt adat felhasználásának rendjét.”

110. § Az Fttv. 31. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„31. § (1) Az alapponthálózatok létesítésekor keletkezett munkarészek, az állami földmérési alaptérképek szelvényei és munkarészei, az ingatlan-nyilvántartási térképszelvények és az állami topográfiai térképek eredeti térképszelvényei nem selejtezhetők.

(2) Az államhatár felmérésekor keletkezett munkarészek, a hatályon kívül helyezett határokmányok, továbbá ezek számítógépes adathordozói nem selejtezhetők.

(3) Légifelvételek és távérzékeléssel nyert adatok eredeti példányai nem selejtezhetők, azok a 3. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott adatbázisban tárolandók.

(4) Az ingatlan-nyilvántartási és az egyéb célú földmérési munkák munkarészeit a készítő tíz évig köteles megőrizni.

(5) Az állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, az adatvédelem módját és a levéltári átadások rendjét a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter a felelősségi körébe tartozó adatbázisok vonatkozásában rendeletben határozza meg.

(6) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv országos földügyi és távérzékelési levéltárat tart fenn és működtet a 3. § (1) bekezdés a)–f), valamint h) pontjában meghatározott adatbázisok létesítésével, fenntartásával, kezelésével és szolgáltatásával kapcsolatos dokumentumokra kiterjedően.”

111. § Az Fttv. 34. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányításának szervei az ingatlanügyi hatóság, valamint a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv.”

112. § Az Fttv. 37. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„37. § (1) A földmérési és térképészeti állami alapfeladatok végzésének pénzügyi előirányzatát a központi költségvetésben kell megtervezni.

(2) Az állami alapadatok díját – a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az e törvényben meghatározott állami alapfeladatok végzésére, valamint új állami alapadatok előállítására kell fordítani.

(3) Az állami alapadatok többlettartalmú, valamint az állami alapadatok körén kívül eső adatok előállítása a megrendelő költségére történik.

(4) A Nemzeti Kataszteri Program keretében elkészült állami alapadatbázis alapadat díját – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint – a felvett hitelek visszafizetésének mértékéig a hitel évenkénti törlesztésére kell fordítani.”

113. § (1) Az Fttv. 38. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisainak vonatkoztatási és vetületi rendszerét, alapadat-tartalmát, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módját, és az állami átvétel rendjét, valamint az állami adatbázisokból történő szolgáltatás módját,

b) az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályait és követelményrendszerét, a minősítés és az állami átvétel rendjét,

c) az ingatlan-nyilvántartási célú újfelmérések és térképfelújítások során készült térképi adatbázisok alapján az ingatlan-nyilvántartás átalakításának szabályait, valamint a változásvezetés részletes feltételeit,

d) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolandó, az Inytv.-ben előírt, az egyéb önálló ingatlanokra vonatkozó alaprajzok, illetve azok digitális változata készítésének részletes szabályait,

e) az ingatlanrendező földmérő minősítés feltételeit és a minősítéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályait,

f) a földmérési szakfelügyelői feladatok részletes szabályait,

g) a földmérő igazolvány kiadásának és nyilvántartásának rendjét,

h) a háromdimenziós állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis pontos tartalmát, valamint létesítésének és működtetésének feladat-végrehajtóját,

i) a felelősségi körébe tartozó alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával, helyszínelésével és karbantartásával kapcsolatos szabályokat,

j) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, valamint a levéltári átadás módját,

k) az archív analóg és digitális térképeknek, valamint az állami alapadatok előállításával kapcsolatos különféle távérzékelési anyagoknak, munkarészeknek, adatállományoknak és dokumentumoknak a megőrzési, tárolási, kezelési és szolgáltatási rendjét

rendeletben állapítsa meg.”

(2) Az Fttv. 38. § (3) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben határozza meg:)

„b) az állami digitális távérzékelési adatbázis adatainak felbontását, tartalmát, pontossági követelményeit, valamint egyéb minőségi követelményeit,”

(3) Az Fttv. 38. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy

a) a felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti ágazati irányítási feladatokat és hatásköröket, valamint a felelősségi körébe tartozó földmérési és térképészeti tevékenység végzésének rendjét, a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szerv kijelölését, feladatait és hatáskörét,

b) a honvédelmi célú térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszerét, alapadat-tartalmát, létrehozásának, felújításának, kezelésének, fenntartásának és felhasználásának módját, valamint az állami átvétel és adatszolgáltatás rendjét,

c) a honvédelmi célú térképellátás szabályait,

d) a honvédelmi célú földmérési és térképészeti munkák végzésére, ellenőrzésére kiadott „Parancs” kiadásának rendjét,

e) a felelősségi körébe tartozó alapponthálózati pontok áthelyezésével, pótlásával, helyszínelésével és karbantartásával kapcsolatos szabályokat,

f) a felelősségi körébe tartozó állami alapadatok adatbázisainak selejtezési és archiválási rendjét, valamint a levéltári átadás módját,

g) az archív analóg és digitális térképeknek, valamint az állami alapadatok előállításával kapcsolatos különféle távérzékelési anyagoknak, munkarészeknek, adatállományoknak és dokumentumoknak a megőrzési, tárolási, kezelési és szolgáltatási rendjét

rendeletben állapítsa meg.”

114. § Az Fttv.

- a) 40. § (2) bekezdésében a „11.§ (1) bekezdésének a)–k)” szövegrész helyébe a „11.§ (1) bekezdésének a)–i)” szöveg, a „16–43. §” szövegrész helyébe a „16–42. §, 43. § (1)–(4) bekezdése, (6)–(11) bekezdése és (13)–(17) bekezdése” szöveg,

- b) 40. § (3) bekezdésében a „11. § (1) bekezdés l) és m) pontja” szövegrész helyébe a „11. § (1) bekezdés j)–m) pontja” szöveg, a „valamint a 15. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 15. § (1) bekezdése, valamint a 43. § (5) és (12) bekezdése” szöveg

lép.

115. § Nem lép hatályba az Fttv. 38. § (3) bekezdés e) pontja.

116. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 14. § (2) bekezdése a következő j)–m) ponttal egészül ki:

(Az agrárkamara az üzleti forgalom biztonsága és a tisztességes piaci magatartás megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében)

„j) agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggő általános szerződési feltétel alkalmazásáról előzetes egyeztetést tart,

k) megfelelő határidő biztosításával javaslatot tesz az agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott, és a b) pontban foglaltakkal ellentétes rendelkezést tartalmazó általános szerződési feltétel módosítására,

l) a j) és k) pont szerinti eljárások eredménytelensége esetén agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól,

m) agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott általános szerződési feltétellel kapcsolatos álláspontjáról az agrárkamara internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé.”

117. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény a következő 14/A. §-sal egészül ki:

„14/A. § (1) Amennyiben fajta és mennyiség szerint meghatározott mezőgazdasági termény tulajdonának betakarítást követő időpontban történő átruházására olyan általános szerződési feltétel alapján kerül sor, amelynek megkötésére még a termés betakarítása előtt került sor, az agrárkamara kérheti a bíróságtól az általános szerződési feltétel tisztességtelen kikötésére történő hivatkozással annak érvénytelenségének megállapítását.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók

a) ha a mennyiség meghatározására meghatározott területen megtermelt összes terményre, vagy az összes termény meghatározott hányada alapján kerül sor, vagy

b) az árutőzsdei kereskedőcégek egymás közti szerződéseinél.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás jogerős befejezéséig az általános szerződési feltétel teljesítésével összefüggésben bíróság, választottbíróság előtt folyamatban levő tárgyalást erre irányuló kérelem esetén fel kell függeszteni.

(4) Az agrárkamara megalakulásáig az (1) bekezdés szerinti jogkört a Magyar Agrárkamara gyakorolja.”

118. § A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Szakmaközi tv.) 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„c) piacszervezési intézkedés: szakmaközi szervezeten vagy annak jogelődjén belül létrejött megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás;”

119. § A Szakmaközi tv. 3. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter)

„a) a tanácsi rendelet 123. cikk (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével, a szervezet kérelme alapján – amennyiben a tanácsi rendelet másként nem rendelkezik – a kérelem és valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtásától számított négy hónapon belül dönt a szakmaközi szervezet elismeréséről, valamint jogszabályban meghatározott esetekben dönt a szakmaközi szervezet elismerésének felfüggesztéséről vagy visszavonásáról;”

120. § A Szakmaközi tv. 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Tej és tejtermékágazat esetében a tanácsi rendelet 126b. cikkének (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.”

121. § (1) A Szakmaközi tv. 9. § (2) bekezdése a következő i)–m) ponttal egészül ki:

(Piacszervezési intézkedés kiterjesztése a következő célok elérése érdekében kezdeményezhető:)

„i) a termékek értékének különösen a közegészségügyet nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások;

j) a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok;

k) kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj és a környezet védelmét;

l) a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;

m) minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése.”

(2) A Szakmaközi tv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Azon piacszervezési intézkedés kiterjesztése kezdeményezhető, amely a kérelem beadásának időpontjában már legalább egy éve hatályban van.”

122. § A Szakmaközi tv. a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) A nyerstej Magyarországon történő értékesítésére irányuló szerződést – a végső fogyasztó részére történő közvetlen értékesítés kivételével – a nyerstej feldolgozásáig a tanácsi rendelet 185f. cikk (2) bekezdésében meghatározott tartalommal írásba kell foglalni.

(2) A felek között a határozott időre kötött szerződés időtartama legalább 6 hónap. A felek a határozatlan időre kötött szerződést rendes felmondással hat hónapos felmondási idővel szüntethetik meg.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja a kötelezettség megszegését, egy hónapos határidő kitűzésével felhívja a feleket a kötelezettség teljesítésére. Amennyiben a felek a határidő leteltével sem teljesítik kötelezettségeiket, a mezőgazdasági igazgatási szerv visszavonja a felek működési engedélyét.”

123. § A Szakmaközi tv. a következő 19/A–19/C. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) A mezőgazdasági termény betakarítása előtt kötött azon szerződésre, amellyel a termény tulajdonjogát ruházzák át, a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés érvényesen csak meghatározott területen megtermő összes terményre vagy annak valamely hányadára köthető meg.

19/B. § (1) Az agrárgazdaság megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió felé történő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében statisztikai célra állami adatbázisokat kell működtetni.

(2) A miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet – agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervként – működteti

a) a reprezentatív üzemgazdasági adatbázist,

b) a piaci árinformációs rendszert.

(3) A reprezentatív üzemgazdasági adatbázis és a piaci árinformációs rendszer működését, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) A piaci árinformációs rendszer belföldi árjelentési feladatokat, valamint az európai uniós tagságból fakadó árjelentési kötelezettségeket lát el a nemzeti és a közös piacszabályozás működtetése érdekében. Az (5) bekezdésben meghatározott ágazatokban a valós piaci folyamatok nyomon követése egyedi azonosítóval ellátott szervezetsoros ár- és mennyiségi feladatok gyűjtésén, kötelező adatszolgáltatáson és azok feldolgozásán keresztül valósul meg. Az egyedi információkból számított – egyedi azonosító adatokat nem tartalmazó – súlyozott átlagok rendszeres jelentése az Európai Bizottság, a nemzeti irányító szervek és a magyarországi piaci szereplők felé történik.

(5) A (4) bekezdés szerinti kötelező adatszolgáltatásra kötelezettek a

a) sertés, szarvasmarha, juh,

b) baromfi és tojás,

c) bor,

d) dohány,

e) gabona,

f) olajnövény,

g) tej,

h) zöldség és gyümölcs

ágazatok e törvény hatálya alá tartozó szereplői.

(6) A kötelező adatszolgáltatás körében nyilatkozni kell

a) a jelentésre kötelezett nevéről, címéről,

b) a jelentés időszakáról,

c) az áradatokról,

d) a vonatkozó mennyiségi adatokról,

e) a megfigyelésre vont termékek köréről.

19/C. § (1) Az agrártámogatás igénybevevője külön jogszabályban foglaltak alapján, az abban meghatározott adatok szolgáltatására köteles.

(2) A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági szakigazgatási szerv részére termésbecslési célból, illetve agrárgazdasági adatbázis működtetése céljából az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles gazdálkodásáról adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatás keretében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott gazdálkodási adatokon túl a mezőgazdasági termelő köteles szolgáltatni családi és utóneve, születési családi és utóneve, lakcíme, székhelye (telephelye), regisztrációs száma adatait. A termésbecslési adatok, illetve az agrárgazdasági adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel. A mezőgazdasági termelő által megadott személyes adatokat a szakigazgatási szerv az aggregált statisztikai adat előállítását követően törli a nyilvántartásából.”

124. § A Szakmaközi tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. § (1) A szakmaközi szervezet a szakmaközi célok megvalósítása, az adott ágazat fejlesztése és piacszervezése érdekében szakmai adatbázist működtethet.

(2) Az elismert reprezentatív szakmaközi szervezet a 8. § és 9.§ szerinti piacszervezési intézkedés kiterjesztése iránti kezdeményezése keretében az (1) bekezdésben meghatározott adatbázishoz kapcsolódó adatszolgáltatás kiterjesztését kezdeményezheti olyan módon, hogy az a szakmaközi szervezet tagjának nem minősülő ágazati piaci szereplő számára is kötelező legyen.

(3) A (2) bekezdés szerinti kiterjesztés esetén az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját a miniszter rendeletben állapítja meg.”

125. § A Szakmaközi tv. 4. alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:

„20/A. § (1) Ha jogszabály az agrárgazdasági és az agrár-vidékfejlesztési szakterületeken szakértő igénybevételét írja elő vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg – a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény szerinti szakértők kivételével –, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a miniszter által rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. Aki ilyen szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a mezőgazdasági igazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2) A legalább részben az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból finanszírozott szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadóként csak az a személy tevékenykedhet, aki erre a miniszter rendeletében meghatározottak szerint engedélyt kapott, és büntetlen előéletű. Az engedély iránti kérelem – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szaktanácsadói szakterületet, illetve részszakterületet, valamint a kérelmező szakmai gyakorlatát bemutató, a miniszter által rendeletben meghatározottak szerinti összefoglalót.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a szakértői tevékenység folytatására jogosult, az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről, valamint a (2) bekezdés szerinti szaktanácsadói engedéllyel rendelkezőkről nyilvántartást vezet, amely – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza az érintett természetes személy szakértő, szaktanácsadó természetes személyazonosító adatait, értesítési címét és – ha e célból rendelkezésre bocsátotta – egyéb elérhetőségét, valamint szakirányú végzettségét és szakértői, szaktanácsadói szakterületét, illetve részszakterületét. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői, szaktanácsadói tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4) A szaktanácsadói tevékenység engedélyezésére, a szaktanácsadói nyilvántartás vezetésére, valamint az ezekhez kapcsolódó ellenőrzési feladatok végzésére a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott szervezetet is kijelölhet.

(5) A (4) bekezdés szerinti szerv hatósági eljárásában ügyintéző, illetve döntéshozó csak olyan személy lehet, aki a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján kormánytisztviselőnek – nyilvántartás vezetése esetén kormányzati ügykezelőnek – kinevezhető lenne. A döntéshozóra és az ügyintézőre a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályait kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatásával, illetve a (2) bekezdés szerinti szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével kapcsolatos közigazgatási eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.”

126. § A Szakmaközi tv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

a) a mezőgazdasági igazgatási szervet,

b) az agrárgazdasági adatbázisokat működtető szervet,

c) az agrárgazdasági és agrárvidékfejlesztési szakterületen a szakértők és szaktanácsadók tevékenységét engedélyező szervet,

d) a területi szaktanácsadó központok nyilvántartásba vétele céljából eljáró szervet.”

127. § A Szakmaközi tv. 23. §-a a következő g)–m) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„g) a reprezentatív üzemgazdasági adatbázis működését érintő szabályokat,

h) a termésbecsléssel kapcsolatos adatszolgáltatás részletes szabályait,

i) az agrártámogatás igénybevevőjét terhelő adatszolgáltatás részletes szabályait,

j) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértők szakterületeinek körét, a szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

k) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szaktanácsadók szakterületeinek körét, a szaktanácsadói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának feltételeit és rendjét, a szaktanácsadók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szaktanácsadói tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

l) a szakértői tevékenység bejelentésével és szaktanácsadói tevékenység engedélyezésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékét és megfizetésének szabályait az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,

m) a szakmaközi szervezet által működtetett adatbázishoz kapcsolódó adatszolgáltatás kiterjesztésével kapcsolatos szabályokat, az adatszolgáltatás tartalmát, gyakoriságát, az adatok felhasználását, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, továbbá az adatszolgáltatás módját”

(rendeletben állapítsa meg.)

128. § A Szakmaközi tv.

- a) 2. § (1) bekezdés f) pontjában az „elismert egyesület” szövegrész helyébe az „elismert egyesület vagy köztestület” szöveg,

- b) 9. § (1) bekezdésében az „a piacszervezési intézkedések” szövegrész helyébe az „az elismert reprezentatív szakmaközi szervezet által kezdeményezett piacszervezési intézkedések” szöveg,

- c) 14. § (1) bekezdésében a „termékpályához” szövegrész helyébe az „ágazathoz” szöveg

lép.

129. § Hatályát veszti a Szakmaközi tv. 2. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint Melléklete.

131. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81/A. § A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásával, érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolványnak és a mezőgazdasági őstermelő e törvény szerinti adatainak a nyilvántartását a mezőgazdasági igazgatási szerv látja el. A mezőgazdasági igazgatási szerv a mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiadásáról, bevonásáról, adatairól és az igazolványban szereplő adatok változásáról havonta adatot szolgáltat az adóhatóságnak, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek. A mezőgazdasági őstermelői igazolvány kiállításához és a nyilvántartáshoz a magánszemély az e törvény által meghatározott adatokat, valamint az adóazonosító jelét megadja és igazolja, amelyeket a mezőgazdasági igazgatási szerv az igazolvány kiállításához, továbbá törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez felhasznál.”

132. § (1) Hatályát veszti az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény.

(2) Hatályát veszti a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48/F. § (1) bekezdés b) pontja.