§Nyílt Jogtár

2011. évi XCIII. törvény — mi változott? 2016. május 21.

A 2015. december 17. és 2016. május 21. között hatályba lépett módosítások. 81 sor került be, 51 sor került ki.

Előző módosítás (2015. december 17.)Következő módosítás (2019. április 15.) →IdőállapotokHatályos szöveg
9 változatlan sor ⋯
#### 2. A Tanács létrehozásának célja, működésének elvei
2. § (1) A Tanács a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatására, valamint a harmonikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására létrejött, az Országgyűléstől és a Kormánytól független, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület, a munkaadói és munkavállaló érdek-képviseleti szervezetek, a gazdasági kamarák, a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek, a tudomány hazai és határon túli képviselői, valamint a bevett egyházak közötti társadalmi párbeszéd legátfogóbb, sokoldalú konzultatív fóruma.
2. § (1) A Tanács a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatására, valamint a harmonikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására létrejött, az Országgyűléstől és a Kormánytól független, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület, a munkaadói és munkavállaló érdekképviseleti szervezetek, a gazdasági kamarák, a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek, a tudomány és a művészet hazai és határon túli magyar képviselői, valamint a bevett egyházak közötti társadalmi párbeszéd legátfogóbb, sokoldalú konzultatív fóruma.
(2) A Tanács
- a) a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek, illetve érdek-képviseleti szövetségek,
- a) a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, illetve érdekképviseleti szövetségek,
- b) az országos gazdasági kamarák,
- c) a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek,
- d) a bevett egyházak, valamint
- e) a tudomány
- d) a bevett egyházak,
- e) a tudomány hazai és határon túli magyar képviselőinek, valamint
- f) a művészet hazai és határon túli magyar képviselőinek
hazai és határon túli magyar képviselőinek részvételével működik.
részvételével működik.
(3) A Tanács a legszélesebb nemzeti konszenzus elérésére törekszik, működése során figyelembe veszi az Európai Unióban kialakult egyeztetési gyakorlatot.
15 változatlan sor ⋯
#### 4. A Tanács tagjai
4. § (1) A Tanács tagjai oldalakat alkotnak. A Tanács a következő oldalakból tevődik össze:
4. § (1) A Tanács tagjai az e bekezdésben meghatározott szervezetek, amelyek képviselőik és delegáltjaik (a továbbiakban együtt: képviselők) útján vesznek részt a Tanács munkájában. A Tanács tagjai oldalakat alkotnak. A Tanács a következő oldalakból tevődik össze:
- 1. a gazdaság képviselői
- a) az e törvény szerinti országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek elnökei,
- b) az országos gazdasági kamarák elnökei,
- c) a Magyarországon működő külföldi és vegyes kamarák közös képviselője, valamint
- d) egyéb olyan társadalmi szervezetek elnökei, amelyeknek létesítő okiratában foglalt célja a gazdasággal összefüggő érdekek képviselete, valamint amelyeknek tagjai tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak és részvételükhöz az a)–c) pont szerinti tagok hozzájárulnak;
- 2. az e törvény szerinti országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdek-képviseleti szövetségek elnökei;
- 3. külön törvény szerint a civil szervezetek képviselői, beleértve a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezeteket is;
- a) az e törvény szerinti országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei,
- b) az országos gazdasági kamarák elnökei, valamint
- c) az egyesülési jogról szóló törvény szerinti civil szervezetek képviselői, amelyeknek létesítő okiratában foglalt célja a gazdasággal összefüggő érdekek képviselete, valamint amelyeknek tagjai tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak, és részvételükhöz az a) és b) pont szerinti képviselők hozzájárulnak;
- 2. az e törvény szerinti országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei;
- 3. az egyesülési jogról szóló törvény szerinti civil szervezetek képviselői, beleértve a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezeteket is;
- 4. a tudomány képviselői
- a) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,
- b) a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rektori Konferencia és a Magyar Közgazdasági Társaság által, szervezetenként delegált gazdaság- és társadalom-kutató,
- c) a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt, a határon túli magyar tudományos élet képviselője;
- 5. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 11/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenységgel összefüggésben foglalkoztatott személyek számát tekintve legjelentősebb gazdasági súlyt képviselő négy bevett egyház képviselői.
- b) a Magyar Tudományos Akadémia által delegált két képviselő,
- c) egy, a határon túli magyar tudományos élet Magyar Tudományos Akadémia által delegált képviselője,
- d) a Magyar Rektori Konferencia elnöke, illetve a Magyar Rektori Konferencia által delegált egy képviselő,
- e) a Magyar Közgazdasági Társaság által delegált két képviselő;
- 5. a művészet képviselői
- a) a Magyar Művészeti Akadémia elnöke,
- b) a Magyar Művészeti Akadémia által delegált két képviselő,
- c) egy, a határon túli magyar művészeti élet Magyar Művészeti Akadémia által delegált képviselője;
- 6. azon négy vallási közösség képviselői, amelyek történelmi és társadalmi szerepük, társadalmi elfogadottságuk, beágyazottságuk, szervezettségük, az általuk hagyományosan végzett közcélú tevékenységek során szerzett tapasztalataik – és az együttműködéssel érintett közcélú tevékenységek sajátosságaik – alapján a legjelentősebbek.
(2) A Tanács tagjai az őket delegáló szervezet megbízásából tagjai a Tanácsnak. A Tanács tagjainak megbízatása – a (12) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – négy évre szól.
(2) A képviselők megbízatása négy évre szól, amelynek kezdő időpontja az újonnan alakuló Tanács első plenáris ülése. A képviselők megbízatása megújítható. Ha a képviselő megbízatása a megbízatás időtartamának lejárata előtt megszűnik, az újonnan megbízott képviselő megbízatása az eredeti képviselő megbízatásából hátralevő időtartamra szól.
(3) A tagok a Tanácsban végzett munkájukért díjazásban nem részesülnek.
(4) A Tanács (1) bekezdés 1. a) és 2. pontja szerinti tagja kizárólag az (5)–(8) bekezdésekben meghatározott feltételeknek megfelelő országos érdekképviseleti szövetség lehet.
(4) A Tanács (1) bekezdés 1. pont a) alpontja és 2. pontja szerinti tagja kizárólag az (5)–(8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő országos érdekképviseleti szövetség lehet.
(5) E törvény alkalmazásában érdekképviselet, illetve érdek-képviseleti szövetség az egyesülési jogról szóló törvény szerint létrejött társadalmi szervezet,
(5) E törvény alkalmazásában érdekképviselet, illetve érdekképviseleti szövetség az a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, illetve az egyesülési jogról szóló törvény szerint létrejött civil szervezet,
- a) amelynek alapszabályában szereplő elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, vagy
- b) amelynek alapszabályában meghatározott céljai között szerepel a munkáltatók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és képviselete.
- a) amelynek létesítő okiratában szereplő elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, vagy
- b) amelynek létesítő okiratában meghatározott céljai között szerepel a munkáltatók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és képviselete.
(6) Országos az érdekképviselet, amely az (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően
(6) Országos az az (1) bekezdés 1. pont a) alpontja és 2. pontja szerinti érdekképviselet, amely
- a) szakszervezetekből, szakszervezeti szövetségekből, vagy
- b) munkáltatókat tömörítő érdekképviseletekből, szövetségekből vagy munkáltatói szervezetekből álló tagsággal rendelkezik, és
- c) tevékenységét országos szinten szervezi.
- b) munkáltatókat tömörítő érdekképviseletekből, szövetségekből vagy munkáltatói szervezetekből
álló tagsággal rendelkezik, és tevékenységét országos szinten szervezi.
(7) E § alkalmazásában tagszervezeten a szakszervezeteket, szakszervezeti szövetségeket vagy a munkáltatókat tömörítő érdekképviseleteket, szövetségeket vagy munkáltatói szervezeteket kell érteni.
(8) A Tanács tevékenységében részt vehet
- a) az a szakszervezeti szövetség, amely
- aa) legalább négy nemzetgazdasági ágban és legalább tizenkét alágazatban tevékenykedő tagszervezettel rendelkezik, és
- ab) legalább nyolc megyében tagszervezettel vagy tagszervezetei területi, illetve megyei szervezettel rendelkeznek, továbbá
- ac) tagszervezetei együttesen legalább százötven munkáltatónál rendelkeznek önálló vagy a tagszervezet alapszabálya szerinti munkahelyi szervezettel, valamint
- ad) tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek;
- b) az a munkáltatói szövetség, amely
- ba) legalább két nemzetgazdasági ágban és legalább hat alágazatban tevékenykedő tagszervezettel rendelkezik, és
- bb) tagszervezetei legalább tíz megyében működő területi szervezettel rendelkeznek, továbbá
- bc) amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagságát legalább ezer munkáltató, illetve vállalkozás alkotja, vagy amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagsága legalább százezer főt foglalkoztat, valamint
- bd) tagja európai munkáltatói szövetségnek.
- ab) legalább nyolc megyében tagszervezettel vagy tagszervezetei területi, illetve megyei szervezettel rendelkezik, továbbá
- ac) tagszervezetei együttesen legalább százötven munkáltatónál rendelkeznek önálló vagy a tagszervezet alapszabálya szerinti munkahelyi szervezettel;
- b) az a munkáltatói szövetség,
- ba) amely legalább két nemzetgazdasági ágban és legalább hat alágazatban tevékenykedő tagszervezettel rendelkezik, és
- bb) amely tagszervezetei legalább tíz megyében működő területi szervezettel rendelkeznek, továbbá
- bc) amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagságát legalább ezer munkáltató, illetve vállalkozás alkotja, vagy amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagsága legalább százezer főt foglalkoztat.
(9) A feltételek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdek-képviseleti szervezetei egymással koalícióra léphetnek.
(9) A (8) bekezdésben foglalt feltételek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdekképviseleti szervezetei egymással koalícióra léphetnek.
(10) A Tanács (1) bekezdés 1. a) és 2. pontja szerinti tagjainak kell tekinteni a törvény hatálybalépésének időpontjában az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvény szerinti, Országos Részvételt Megállapító Bizottság által kiállított hatósági bizonyítvánnyal rendelkező szervezeteket.
(10) Legkésőbb 60 nappal a Tanács képviselői megbízatásának megszűnését megelőzően az (1) bekezdésében meghatározott szervezetek kötelesek benyújtani a Tanács soros elnöke részére a következő 4 évre szóló képviselőjük vagy képviselőik nevét. Nem kell a Tanácsban történő részvételi jogát igazolni az (1) bekezdés 4. pont a)–d) alpontja, továbbá 5. és 6. pontja szerinti szervezeteknek.
(11) A tanácsi tagsághoz szükséges (5)–(9) bekezdésekben meghatározott feltételek fennállását a hatósági bizonyítványok lejárta után, illetve azt követően négyévenként az érdekképviseletek felülvizsgálják. A felülvizsgálat eredményéről a Tanácsot haladéktalanul tájékoztatni kell.
(11) A Tanács képviselői megbízatásának megszűnését megelőző 15 napon belül a soros elnök kiadja a megbízólevelet az új képviselőknek. A Tanács soros elnöke a megbízólevelek kiadásával egyidejűleg összehívja az alakuló plenáris ülést.
(12) A Tanács tagjainak megbízatása az érdekképviseletek (11) bekezdés szerinti felülvizsgálata eredményéről, illetve a tagokat delegáló szervezetek új tagok megbízatásáról szóló, a Titkárság felé közölt tájékoztatása időpontjáig áll fenn.
(12) Azon szervezet, amely e törvény szerinti tagsági feltételeknek megfelel, azonban képviselője útján nem vesz részt a Tanács munkájában, a tagsági jogosultságát igazoló okiratok benyújtásával és képviselőjelöltje megnevezése mellett a Tanács soros elnökénél kérelmezheti a részvételt.
(13) A tagsági feltételeknek való megfelelés vizsgálatára irányuló eljárás részletszabályait a Tanács szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(14) A 6/A. § (3) bekezdésében meghatározott képviselők 15 munkanapon belül megvizsgálják a kérelmező által benyújtott okiratokat, szükség esetén 8 munkanapos határidővel hiánypótlásra szólítják fel a kérelmezőt. A kérelem kézhezvételét követő 45 napon belül a soros elnök kiadja a megbízólevelet a feltételeknek megfelelő új tagok képviselőinek, a kérelmező tagsági jogviszonyának kezdő napja a megbízólevél kiadásának napja. Az új tagok képviselőinek megbízatása a (2) bekezdésben szabályozottak szerint a Tanács megbízatásához igazodik.
(15) A tagok kötelesek haladéktalanul jelezni a Tanács elnöksége és titkársága részére, ha nem felelnek meg az e törvény szerinti feltételeknek. A Tanács titkársága a tagot haladéktalanul törli a tagnyilvántartásból.
#### 5. A Tanács állandó meghívottjai
5. § (1) A Tanács plenáris ülésén állandó meghívottként a miniszterek vagy az általuk kijelölt állami vezetők tanácskozási joggal vesznek részt.
(2) A Tanács plenáris ülésén meghívottként tanácskozási joggal vesz részt a Gazdasági Versenyhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke vagy elnökhelyettese.
#### 6. A Tanács elnöke
(3) A Tanács ülésén meghívottként tanácskozási joggal vesz részt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság három oldala („Munkaadók”, „Munkavállalók” és „Egyéb érdekcsoportok”) magyar nemzeti delegációjának tagja.
6. § (1) A Tanács soros elnöke ellátja a Tanács üléseinek működtetésével, szervezésével, összehívásával, levezetésével és képviseletével kapcsolatos feladatokat.
#### 6. A Tanács soros elnöke és az elnöksége
(2) A Tanács soros elnöke az oldalak képviselői közül kerül ki. A soros elnökség az oldalak rotációja szerint történik. A soros elnököt adó oldalak a 4. § (1) bekezdésben foglalt sorrendben, három havonként követik egymást. A soros elnökséget betöltő oldal, saját tagjai sorából jelöli a soros elnök személyét.
6. § (1) A Tanács soros elnöke ellátja a Tanács üléseinek működtetésével, összehívásával, levezetésével és képviseletével kapcsolatos feladatokat.
(2) A Tanács soros elnöke az oldalak képviselői közül kerül ki. A soros elnököt adó oldalak a 4. § (1) bekezdésében foglalt sorrendben, hathavonként követik egymást. A soros elnököt adó oldal saját képviselői sorából jelöli a soros elnök személyét.
6/A. § (1) A Tanács mellett elnökség működik, amely a Tanács éves munkatervének végrehajtásáért felelős.
(2) Az elnökséget
- a) a soros elnök,
- b) a soros elnököt közvetlenül megelőző elnök és
- c) a soros elnököt közvetlenül követő elnök
alkotja.
(3) Az elnökség a 4. § (1) bekezdése szerinti oldalak két-két képviselőjével kiegészülve vizsgálja az e törvény szerinti tagsági feltételek fennállását.
#### 7. A Tanács munkaszervezete, működése
7. § (1) A Tanács a munkáját plenáris üléseken végzi, amelynek előkészítésében állandó vagy meghatározott feladattal megbízott, eseti szakmai munkacsoportok működhetnek közre. A plenáris ülést szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal össze kell hívni. A plenáris ülést az elnök hívja össze. A plenáris ülést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább két oldal vagy a tagok legalább egyharmada írásban kezdeményezi.
7. § (1) A Tanács a munkáját plenáris ülésen végzi. A plenáris ülést szükség szerint, de évente legalább két alkalommal a soros elnök hívja össze. A plenáris ülést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább két oldal vagy a képviselők legalább egyharmada írásban kezdeményezi a soros elnöknél.
(2) A Tanács plenáris ülése a napirendjére kerülő ügyekben
4 változatlan sor ⋯
- e) ajánlásokat fogad el,
- f) saját működésével kapcsolatban határozatokat hoz.
(3) A Tanács munkáját titkárság segíti. A titkárság személyi és tárgyi feltételeiről a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.
(3) A Tanács munkáját titkárság segíti. A titkárság személyi és tárgyi feltételeiről a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. A titkárság a Tanács tagjairól nyilvántartást vezet.
(4) A szakmai munkacsoportok munkájukat a Titkárság szervezésével végzik.
(5) A Titkárság a Tanácstól elkülönült, koordinációs feladatokat ellátó szervezeti egység. Ennek alapján:
(5) A titkárság a Tanácstól elkülönült, koordinációs feladatokat ellátó szervezeti egység. Koordinációs feladatai ellátása során:
- a) elősegíti a Tanács működésével összefüggő adminisztratív és információs feladatok ellátását,
- b) biztosítja a Tanács működésének infrastrukturális feltételeit.
- b) biztosítja a Tanács működésének infrastrukturális feltételeit,
- c) megszervezi a Tanács üléseit.
(6) A Tanács tagjai egységes oldalálláspontokat kötelesek kialakítani. Döntéshozatal esetén a Tanács minden oldala egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben a Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: működési szabályzat) másként nem rendelkezik, a Tanács döntéseit egyszerű többséggel hozza.
(6) A Tanács képviselői egységes oldalálláspontokat kötelesek kialakítani. Döntéshozatal esetén a Tanács minden oldala egy szavazattal rendelkezik. Ha a Tanács szervezeti és működési szabályzata másként nem rendelkezik, a Tanács döntéseit egyszerű többséggel hozza meg.
(7) A Tanács a működési szabályzatát, egyéb szabályzatait és munkatervét maga állapítja meg. A működési szabályzat elfogadásához és módosításához a Tanács tagjai kétharmadának szavazata szükséges.
(8) Ha a Tanács oldalai az egyes jogszabályokban előírt delegálási kötelezettségeknek a delegálási határidő lejáratát követő harminc napon belül sem tesznek eleget, akkor a delegált tagok kijelölésére a Tanács jogosult.
(9) A Tanács keretén belül állandó munkacsoportok működhetnek vagy meghatározott feladattal megbízott, eseti szakmai munkacsoportok (a továbbiakban együtt: szakmai munkacsoportok) jöhetnek létre. A szakmai munkacsoportok feladata a plenáris ülések munkájának előkészítése, a megvitatandó témákkal kapcsolatban a problémák, az eldöntendő kérdések megfogalmazása, a közös álláspont előkészítése, illetve az eltérő vélemények jelzése.
#### 8. A Tanács működésének nyilvánossága
8. § (1) A Tanács az előző évi tevékenységéről minden év március 31-ig jelentést készít, amelyet a Kormány honlapján nyilvánosságra hoz.
6 változatlan sor ⋯
9. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
10. § (1) A Tanács tagjainak delegálására jogosult szervezetek képviselőikről, illetve az általuk delegált személyekről a törvény hatálybalépését követő negyvenöt napon belül kötelesek írásban értesíteni a minisztert.
10. § (1) A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) hatálybalépésekor működő Tanács tagjai a Mód. tv. hatálybalépését követő 90 napon belül kötelesek igazolni az elnökség és az oldalak 6/A. § (3) bekezdése szerinti képviselői részére, hogy a Tanács működésében részvételi jogukat megalapozó feltételeknek megfelelnek.
(2) A Tanács alakuló ülését e törvény hatálybalépését követő harmadik hónap utolsó napjáig a miniszter hívja össze.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti igazolást megtenni a 4. § (1) bekezdés 4. és 6. pontja szerinti szervezeteknek.
11. § (1) Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek helyett az e törvény szerinti országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleteket, illetve érdek-képviseleti szövetségek képviselőit kell érteni
(3) Azon tagok esetében, akiknél a tagsági feltételek fennállásának vizsgálata szükséges, a 6/A. § (3) bekezdés szerinti testület az (1) bekezdés alapján benyújtott okiratok elnökség általi kézhezvételétől számított 15 napon belül vizsgálja meg az okiratokat és a törvényi feltételek fennállását.
- a) a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 101. § (2) bekezdése, a 113. § (1) bekezdése, valamint (3) bekezdésében foglalt,
- b) a szakképzési hozzájárulásról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény 12. § (4) bekezdés f) pontjában, valamint a 13. § (3) bekezdésben foglalt,
- c) az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 17. § (1) bekezdésben, valamint 24. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt
(4) A tagsági feltételek fennállását az (1) bekezdésben szabályozott határidőn belül nem igazoló tag tagsági jogviszonya megszűnik a Mód. tv. hatálybalépését követő 91. napon.
rendelkezések tekintetében.
(5) A 4. § (1) bekezdés 4. és 6. pontja alapján delegálásra jogosult szervezetek képviselőikről a Mód. tv. hatálybalépését követő 90 napon belül kötelesek írásban értesíteni a soros elnököt.
(6) A Mód. tv. hatálybalépését követő plenáris ülést a soros elnök hívja össze a Mód. tv. hatálybalépését követő 120 napon belül, amely plenáris üléssel megkezdődik a Tanács négyéves megbízatása.
11. § (1)
(2) Ahol jogszabály az Országos Érdekegyeztető Tanácsot említi, azon a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, ahol az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottságát említi, azon az Mvt. 78. §-a szerinti Munkavédelmi Bizottságot kell érteni.
12. § E törvénynek az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló 2015. évi CCXII. törvénnyel megállapított 4. § (2) és (12) bekezdését a 2015. január 1-jén a Tanácsban tagsággal rendelkező tagok megbízatására is alkalmazni kell.
#### 12. §
#### 13. §