2011. évi XCIII. törvény
a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról
Az Országgyűlés, elismerve a gazdasági és társadalmi párbeszéd szerepét, a nemzeti gazdasági és társadalompolitikai stratégiák megvitatására, a társadalom különböző érdekcsoportjai közötti konszenzus elősegítése érdekében, figyelembe véve az Európai Unió többi tagállamának tapasztalatait, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapelveit, az alábbi törvényt alkotja:
1. A törvény hatálya¶
1. § E törvény hatálya a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsra (a továbbiakban: Tanács), annak tagjaira, valamint a Tanács tekintetében feladatot ellátó kormányzati szervekre és személyekre terjed ki.
2. A Tanács létrehozásának célja, működésének elvei¶
2. § (1) A Tanács a gazdaság és a társadalom fejlődését érintő átfogó ügyek, a kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti stratégiák megvitatására, valamint a harmonikus és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, illetve az ehhez illeszkedő szociális modellek kidolgozásának és megvalósításának előmozdítására létrejött, az Országgyűléstől és a Kormánytól független, konzultációs, javaslattevő és tanácsadó testület, a munkaadói és munkavállaló érdekképviseleti szervezetek, a gazdasági kamarák, a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek, a tudomány és a művészet hazai és határon túli magyar képviselői, valamint a bevett egyházak közötti társadalmi párbeszéd legátfogóbb, sokoldalú konzultatív fóruma.
(2) A Tanács
- a) a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, illetve érdekképviseleti szövetségek,
- b) az országos gazdasági kamarák,
- c) a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek,
- d) a bevett egyházak,
- e) a tudomány hazai és határon túli magyar képviselőinek, valamint
- f) a művészet hazai és határon túli magyar képviselőinek
részvételével működik.
(3) A Tanács a legszélesebb nemzeti konszenzus elérésére törekszik, működése során figyelembe veszi az Európai Unióban kialakult egyeztetési gyakorlatot.
3. A Tanács feladatai¶
3. § (1) A Tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattevő feladatkörében
- a) nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését,
- b) javaslatokat dolgoz ki az Országgyűlés és a Kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására,
- c) megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggő alapvető kérdéseket,
- d) véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintő tervezett kormányzati intézkedésekről,
- e) részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, amelyről tájékoztatja a Kormányt,
- f) konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekről,
- g) megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a Tanács tagjainak kétharmada javaslata alapján a Tanács napirendjére tűz.
(2) Az Országgyűlés elnöke, az országgyűlési bizottságok elnökei, a Kormány vagy a Kormány tagjai a Tanácsot állásfoglalás vagy vélemény kialakítására kérheti(k) fel, amelynek a Tanács köteles 30 napon belül eleget tenni, és erre irányuló felkérés esetén azt az illetékes országgyűlési bizottság előtt szóban is ismertetni.
(3) A Tanács által tett javaslatokat, véleményt annak címzettje mérlegelni, mérlegelése eredményéről a Tanácsot tájékoztatni köteles.
4. A Tanács tagjai¶
4. § (1) A Tanács tagjai az e bekezdésben meghatározott szervezetek, amelyek képviselőik és delegáltjaik (a továbbiakban együtt: képviselők) útján vesznek részt a Tanács munkájában. A Tanács tagjai oldalakat alkotnak. A Tanács a következő oldalakból tevődik össze:
- 1. a gazdaság képviselői
- a) az e törvény szerinti országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei,
- b) az országos gazdasági kamarák elnökei, valamint
- c) az egyesülési jogról szóló törvény szerinti civil szervezetek képviselői, amelyeknek létesítő okiratában foglalt célja a gazdasággal összefüggő érdekek képviselete, valamint amelyeknek tagjai tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak, és részvételükhöz az a) és b) pont szerinti képviselők hozzájárulnak;
- 2. az e törvény szerinti országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei;
- 3. az egyesülési jogról szóló törvény szerinti civil szervezetek képviselői, beleértve a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezeteket is;
- 4. a tudomány képviselői
- a) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,
- b) a Magyar Tudományos Akadémia által delegált két képviselő,
- c) egy, a határon túli magyar tudományos élet Magyar Tudományos Akadémia által delegált képviselője,
- d) a Magyar Rektori Konferencia elnöke, illetve a Magyar Rektori Konferencia által delegált egy képviselő,
- e) a Magyar Közgazdasági Társaság által delegált két képviselő;
- f) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke és az általa delegált két képviselő;
- 5. a művészet képviselői
- a) a Magyar Művészeti Akadémia elnöke,
- b) a Magyar Művészeti Akadémia által delegált két képviselő,
- c) egy, a határon túli magyar művészeti élet Magyar Művészeti Akadémia által delegált képviselője;
- 6. azon négy bevett egyház képviselői, amelyek történelmi és társadalmi szerepük, társadalmi elfogadottságuk, beágyazottságuk, szervezettségük, az általuk hagyományosan végzett közcélú tevékenységek során szerzett tapasztalataik – és az együttműködéssel érintett közcélú tevékenységek sajátosságaik – alapján a legjelentősebbek.
(2) A képviselők megbízatása négy évre szól, amelynek kezdő időpontja az újonnan alakuló Tanács első plenáris ülése. A képviselők megbízatása megújítható. Ha a képviselő megbízatása a megbízatás időtartamának lejárata előtt megszűnik, az újonnan megbízott képviselő megbízatása az eredeti képviselő megbízatásából hátralevő időtartamra szól.
(3) A tagok a Tanácsban végzett munkájukért díjazásban nem részesülnek.
(4) A Tanács (1) bekezdés 1. pont a) alpontja és 2. pontja szerinti tagja kizárólag az (5)–(8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő országos érdekképviseleti szövetség lehet.
(5) E törvény alkalmazásában érdekképviselet, illetve érdekképviseleti szövetség az a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, illetve az egyesülési jogról szóló törvény szerint létrejött civil szervezet,
- a) amelynek létesítő okiratában szereplő elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, vagy
- b) amelynek létesítő okiratában meghatározott céljai között szerepel a munkáltatók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és képviselete.
(6) Országos az az (1) bekezdés 1. pont a) alpontja és 2. pontja szerinti érdekképviselet, amely
- a) szakszervezetekből, szakszervezeti szövetségekből, vagy
- b) munkáltatókat tömörítő érdekképviseletekből, szövetségekből vagy munkáltatói szervezetekből
álló tagsággal rendelkezik, és tevékenységét országos szinten szervezi.
(7) E § alkalmazásában tagszervezeten a szakszervezeteket, szakszervezeti szövetségeket vagy a munkáltatókat tömörítő érdekképviseleteket, szövetségeket vagy munkáltatói szervezeteket kell érteni.
(8) A Tanács tevékenységében részt vehet
- a) az a szakszervezeti szövetség, amely
- aa) legalább négy nemzetgazdasági ágban és legalább tizenkét alágazatban tevékenykedő tagszervezettel rendelkezik, és
- ab) legalább nyolc vármegyében tagszervezettel vagy tagszervezetei területi, illetve vármegyei szervezettel rendelkezik, továbbá
- ac) tagszervezetei együttesen legalább százötven munkáltatónál rendelkeznek önálló vagy a tagszervezet alapszabálya szerinti munkahelyi szervezettel;
- b) az a munkáltatói szövetség,
- ba) amely legalább két nemzetgazdasági ágban és legalább hat alágazatban tevékenykedő tagszervezettel rendelkezik, és
- bb) amely tagszervezetei legalább tíz vármegyében működő területi szervezettel rendelkeznek, továbbá
- bc) amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagságát legalább ezer munkáltató, illetve vállalkozás alkotja, vagy amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagsága legalább százezer főt foglalkoztat.
(9) A (8) bekezdésben foglalt feltételek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdekképviseleti szervezetei egymással koalícióra léphetnek.
(10) Legkésőbb 60 nappal a Tanács képviselői megbízatásának megszűnését megelőzően az (1) bekezdésében meghatározott szervezetek kötelesek benyújtani a Tanács soros elnöke részére a következő 4 évre szóló képviselőjük vagy képviselőik nevét. Nem kell a Tanácsban történő részvételi jogát igazolni az (1) bekezdés 4. pont a)–d) alpontja, továbbá 5. és 6. pontja szerinti szervezeteknek.
(11) A Tanács képviselői megbízatásának megszűnését megelőző 15 napon belül a soros elnök kiadja a megbízólevelet az új képviselőknek. A Tanács soros elnöke a megbízólevelek kiadásával egyidejűleg összehívja az alakuló plenáris ülést.
(12) Azon szervezet, amely e törvény szerinti tagsági feltételeknek megfelel, azonban képviselője útján nem vesz részt a Tanács munkájában, a tagsági jogosultságát igazoló okiratok benyújtásával és képviselőjelöltje megnevezése mellett a Tanács soros elnökénél kérelmezheti a részvételt.
(13) A tagsági feltételeknek való megfelelés vizsgálatára irányuló eljárás részletszabályait a Tanács szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(14) A 6/A. § (3) bekezdésében meghatározott képviselők 15 munkanapon belül megvizsgálják a kérelmező által benyújtott okiratokat, szükség esetén 8 munkanapos határidővel hiánypótlásra szólítják fel a kérelmezőt. A kérelem kézhezvételét követő 45 napon belül a soros elnök kiadja a megbízólevelet a feltételeknek megfelelő új tagok képviselőinek, a kérelmező tagsági jogviszonyának kezdő napja a megbízólevél kiadásának napja. Az új tagok képviselőinek megbízatása a (2) bekezdésben szabályozottak szerint a Tanács megbízatásához igazodik.
(15) A tagok kötelesek haladéktalanul jelezni a Tanács elnöksége és titkársága részére, ha nem felelnek meg az e törvény szerinti feltételeknek. A Tanács titkársága a tagot haladéktalanul törli a tagnyilvántartásból.
5. A Tanács állandó meghívottjai¶
5. § (1) A Tanács plenáris ülésén állandó meghívottként a miniszterek vagy az általuk kijelölt állami vezetők tanácskozási joggal vesznek részt.
(2) A Tanács plenáris ülésén meghívottként tanácskozási joggal vesz részt a Gazdasági Versenyhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke vagy elnökhelyettese.
(3) A Tanács ülésén meghívottként tanácskozási joggal vesz részt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság három oldala („Munkaadók”, „Munkavállalók” és „Egyéb érdekcsoportok”) magyar nemzeti delegációjának tagja.
6. A Tanács soros elnöke és az elnöksége¶
6. § (1) A Tanács soros elnöke ellátja a Tanács üléseinek működtetésével, összehívásával, levezetésével és képviseletével kapcsolatos feladatokat.
(2) A Tanács soros elnöke az oldalak képviselői közül kerül ki. A soros elnököt adó oldalak a 4. § (1) bekezdésében foglalt sorrendben, hathavonként követik egymást. A soros elnököt adó oldal saját képviselői sorából jelöli a soros elnök személyét.
6/A. § (1) A Tanács mellett elnökség működik, amely a Tanács éves munkatervének végrehajtásáért felelős.
(2) Az elnökséget
- a) a soros elnök,
- b) a soros elnököt közvetlenül megelőző elnök és
- c) a soros elnököt közvetlenül követő elnök
alkotja.
(3) Az elnökség a 4. § (1) bekezdése szerinti oldalak két-két képviselőjével kiegészülve vizsgálja az e törvény szerinti tagsági feltételek fennállását.
7. A Tanács munkaszervezete, működése¶
7. § (1) A Tanács a munkáját plenáris ülésen végzi. A plenáris ülést szükség szerint, de évente legalább két alkalommal a soros elnök hívja össze. A plenáris ülést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább két oldal vagy a képviselők legalább egyharmada írásban kezdeményezi a soros elnöknél.
(2) A Tanács plenáris ülése a napirendjére kerülő ügyekben
- a) konzultációt folytat, ennek alapján
- b) véleményt nyilvánít,
- c) állást foglal,
- d) javaslatot tesz,
- e) ajánlásokat fogad el,
- f) saját működésével kapcsolatban határozatokat hoz.
(3) A Tanács munkáját titkárság segíti. A titkárság személyi és tárgyi feltételeiről a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. A titkárság a Tanács tagjairól nyilvántartást vezet.
(4) A szakmai munkacsoportok munkájukat a Titkárság szervezésével végzik.
(5) A titkárság a Tanácstól elkülönült, koordinációs feladatokat ellátó szervezeti egység. Koordinációs feladatai ellátása során:
- a) elősegíti a Tanács működésével összefüggő adminisztratív és információs feladatok ellátását,
- b) biztosítja a Tanács működésének infrastrukturális feltételeit,
- c) megszervezi a Tanács üléseit.
(6) A Tanács képviselői egységes oldalálláspontokat kötelesek kialakítani. Döntéshozatal esetén a Tanács minden oldala egy szavazattal rendelkezik. Ha a Tanács szervezeti és működési szabályzata másként nem rendelkezik, a Tanács döntéseit egyszerű többséggel hozza meg.
(7) A Tanács a működési szabályzatát, egyéb szabályzatait és munkatervét maga állapítja meg. A működési szabályzat elfogadásához és módosításához a Tanács tagjai kétharmadának szavazata szükséges.
(8) Ha a Tanács oldalai az egyes jogszabályokban előírt delegálási kötelezettségeknek a delegálási határidő lejáratát követő harminc napon belül sem tesznek eleget, akkor a delegált tagok kijelölésére a Tanács jogosult.
(9) A Tanács keretén belül állandó munkacsoportok működhetnek vagy meghatározott feladattal megbízott, eseti szakmai munkacsoportok (a továbbiakban együtt: szakmai munkacsoportok) jöhetnek létre. A szakmai munkacsoportok feladata a plenáris ülések munkájának előkészítése, a megvitatandó témákkal kapcsolatban a problémák, az eldöntendő kérdések megfogalmazása, a közös álláspont előkészítése, illetve az eltérő vélemények jelzése.
8. A Tanács működésének nyilvánossága¶
8. § (1) A Tanács az előző évi tevékenységéről minden év március 31-ig jelentést készít, amelyet a Kormány honlapján nyilvánosságra hoz.
(2) A Tanács véleményeit, állásfoglalásait, javaslatait és ajánlásait a Kormány honlapján közzé kell lenni.
(3) A miniszter minden év március 31-ig jelentést készít arról, hogyan hasznosultak a megelőző évben a jogszabályalkotásban, illetve a Kormány munkájában a Tanács véleményei, állásfoglalásai, ajánlásai.
9. Záró rendelkezések¶
9. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
10. § (1) A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) hatálybalépésekor működő Tanács tagjai a Mód. tv. hatálybalépését követő 90 napon belül kötelesek igazolni az elnökség és az oldalak 6/A. § (3) bekezdése szerinti képviselői részére, hogy a Tanács működésében részvételi jogukat megalapozó feltételeknek megfelelnek.
(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti igazolást megtenni a 4. § (1) bekezdés 4. és 6. pontja szerinti szervezeteknek.
(3) Azon tagok esetében, akiknél a tagsági feltételek fennállásának vizsgálata szükséges, a 6/A. § (3) bekezdés szerinti testület az (1) bekezdés alapján benyújtott okiratok elnökség általi kézhezvételétől számított 15 napon belül vizsgálja meg az okiratokat és a törvényi feltételek fennállását.
(4) A tagsági feltételek fennállását az (1) bekezdésben szabályozott határidőn belül nem igazoló tag tagsági jogviszonya megszűnik a Mód. tv. hatálybalépését követő 91. napon.
(5) A 4. § (1) bekezdés 4. és 6. pontja alapján delegálásra jogosult szervezetek képviselőikről a Mód. tv. hatálybalépését követő 90 napon belül kötelesek írásban értesíteni a soros elnököt.
(6) A Mód. tv. hatálybalépését követő plenáris ülést a soros elnök hívja össze a Mód. tv. hatálybalépését követő 120 napon belül, amely plenáris üléssel megkezdődik a Tanács négyéves megbízatása.
11. § (1)
(2) Ahol jogszabály az Országos Érdekegyeztető Tanácsot említi, azon a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot, ahol az Országos Érdekegyeztető Tanács Munkavédelmi Bizottságát említi, azon az Mvt. 78. §-a szerinti Munkavédelmi Bizottságot kell érteni.