2011. évi CXCIII. törvény — mi változott? 2012. január 2.

156. § (1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 40/B. § (1) bekezdés h) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

[(1) A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró]

„h) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,”

(szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén)

(2) Az Öpt. 78. §-át követően a következő 79. §-sal egészül ki:

„79. § Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy a pénztári tagsági jogviszony létesítésére irányuló belépési nyilatkozat megtétele előtt, tagsági jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az ügyfélpanaszok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

157. § (1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 4. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag:)

„h) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 11/A. §-ában foglalt feltételekkel tagszervezési tevékenységet,”

(folytathat.)

(2) A Hpt. 51. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

„a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az Áht. 120/B. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),”

(szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)

(3) A Hpt. 54. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Nem jelenti a banktitok sérelmét)

„s) a pénzügyi intézmény ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a pénzügyi intézmény részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés.”

(4) A Hpt. 85. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hitelintézet – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – nem szerezhet részesedést, illetőleg nem létesíthet tagsági viszonyt olyan vállalkozásban, amelynek tartozásaiért a részesedés mértékére való tekintet nélkül a hitelintézetre tulajdonosként korlátlan felelősség hárulhat.”

(5) A Hpt. 85. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hitelintézet a Felügyelet engedélyével európai gazdasági egyesüléssel tagsági jogviszonyt létesíthet.

(5) A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti engedélyt a következő feltételek együttes teljesülése esetén adja meg:

a) az európai gazdasági egyesülésnek kizárólag olyan vállalkozás a tagja, akire az összevont alapú felügyelet a hitelintézettel együttesen kiterjed,

b) az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése alapján végezhető tevékenységek egyike sem veszélyezteti a hitelintézet prudens működésére vonatkozó követelmények teljesülését,

c) az európai gazdasági egyesülés létesítő szerződése rendelkezik arról, hogy nincs szükség a többi tag hozzájárulására a hitelintézet tagsági jogviszonyának megszüntetéséhez, ha annak fenntartása jogszabály rendelkezésébe ütközne, vagy arra a tagot a Felügyelet határozatában kötelezné.

(6) A Felügyelet a hitelintézetet – legfeljebb nyolcnapos határidő kitűzésével – kötelezi az európai gazdasági egyesüléssel fennálló tagsági jogviszonya megszüntetésére, ha az engedély megadását követően olyan változás következett be, amelynek következtében az (5) bekezdésben meghatározott engedély megadásának már nem lenne helye, vagy amelynek következtében a tagsági jogviszony fenntartása veszélyezteti a hitelintézet prudens működésére vonatkozó követelményeket.”

(6) A Hpt. 96/J. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(A kockázatkezelés magában foglalja:)

„d) azokat a legalább évente felülvizsgált szabályokat, amelyek a helyreállítási és szanálási intézkedésekhez, valamint tervekhez való hozzájárulást és – szükség esetén – azok kidolgozását célozzák.”

(7) A Hpt. 96/L. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet koordinátorként)

„g) értesíti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az érintett felügyeleti hatóságokat, a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságát valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítéséről és a koordinátor kijelöléséről.”

(8) A Hpt. 96/M. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében az Európai Unió tagállamainak jegybankjaival, az Európai Központi Bankkal, a Központi Bankok Európai Rendszerével és az Európai Rendszerkockázati Testülettel is folytathat információcserét.”

(9) A Hpt. 96/P. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az (1) bekezdés szerint a Felügyelet a koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak. A vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztet az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága által kiadott iránymutatásokat is figyelembe véve.”

(10) A Hpt. 137/A. §-a a (2) bekezdést követően a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés szerinti szabályzatban elveket kell meghatározni annak értékelésére is, hogy a nyilvánosságra hozott információk átfogóan beszámolnak-e a hitelintézet kockázati profiljáról. Ha az értékelés alapján nyilvánosságra hozott információk nem számolnak be átfogóan a kockázati profilról, a hitelintézet – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – köteles az ehhez szükséges információkat is nyilvánosságra hozni.”

(11) A Hpt. 137/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hitelintézet az e törvény, valamint a külön jogszabály szerinti nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítése során

a) a nem lényeges információt, és

b) a védett vagy bizalmas információt

nem köteles nyilvánosságra hozni.”

(12) A Hpt. 146. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárás során a Felügyelet az Európai Bankhatósággal egyeztetést folytathat, és amennyiben a felügyeleti hatóságok közötti egyet nem értés miatt egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága azt kéri, egyeztetést folytat. Az Európai Bankhatóság ajánlását a Felügyeletnek figyelembe kell vennie, vagy indokolnia kell az ettől való jelentős eltérést.”

(13) A Hpt. 150. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet – az (1a) bekezdésben meghatározott eltéréssel – a pénzügyi intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel és elektronikuspénz-kibocsátó intézménnyel szemben alkalmazott intézkedés és kivételes intézkedés alkalmazása, illetve bírság kiszabása esetén a határozattal egyidejűleg az MNB-t, valamint – ha a határozat az Alap e törvény szerinti feladatainak ellátására kihathat, illetve a határozat meghozatalára a pénzügyi intézménynek az Alap tevékenységével összefüggő kötelezettsége megsértése miatt került sor, akkor – az Alapot értesíti.”

(14) A Hpt. a 150. § (1) bekezdést követően a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a Felügyelet megítélése szerint fennáll annak beszélye, hogy a hitelintézet nem fogja betartani az azonnali fizetőképességre vagy a likviditás minimális szintjére vonatkozó előírásokat, haladéktalanul értesíti az MNB-t. Az azonnali fizetőképesség vagy a likviditás minimális szintjére vonatkozó előírások betartását célzó intézkedésekről a Felügyeletnek – annak meghozatala előtt – ki kell kérnie az MNB véleményét. Az MNB a véleményéről haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.”

(15) A Hpt. 151. § (1) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok – ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét – előírásait, illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen)

„g) elmulasztja a közgyűlésnek a Felügyelet intézkedéseiről történő tájékoztatását,

h) ha fennáll annak veszélye, hogy a hitelintézet nem fogja betartani az azonnali fizetőképességre, a likviditás minimális szintjére vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat,”

(16) A Hpt. 151. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A Felügyeletnek mérlegelnie kell az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye, illetőleg tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra, illetőleg a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok – ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét – előírásait, illetőleg tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen)

„i) nem tesz eleget tartalékképzési kötelezettségének,

j) nem teljesíti a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt kötelezettségét.”

(17) A Hpt. 151. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

[A Felügyeletnek e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a pénzforgalomról szóló jogszabályok – ide nem értve az MNB pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletét – előírásainak jelentős megsértése esetén – a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve – meg kell tennie a szükséges intézkedést (153. §, 155–156. §), ha a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény]

„n) ha a hitelintézet nem tartja be az azonnali fizetőképességre, a likviditás minimális szintjére vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírásokat.”

(18) A Hpt. 153. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A 151. § (2) és (6) bekezdése szerinti esetekben a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza:]

„d) kötelezheti a hitelintézetet, hogy a javadalmazási politika hatálya alá tartozó személyek teljesítményjavadalmazása a nettó bevétel százalékában legyen meghatározva, ha a teljesítményjavadalmazás nincs összhangban a hitelintézet prudenciális követelményeknek való megfelelésével.”

(19) A Hpt. 153. §-a a (2) bekezdést követően a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés b) pont 9. alpontja szerinti többlettőke-követelmény mértékének meghatározásakor a Felügyeletnek figyelembe kell vennie:

a) a hitelintézet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának [76/K. §] mennyiségi és minőségi szempontjait,

b) a hitelintézet irányítási és kockázatkezelési rendszerének [13/D. §] megfelelőségét és

c) a hitelintézetnél végrehajtott felügyeleti felülvizsgálat [145/A. §] eredményét.”

(20) A Hpt. a következő 166. §-sal egészül ki:

„166. § A Felügyelet a 153. § (2) bekezdés c) pont 6. alpont, a 176/B. § (5) bekezdés és a 181. § (2) bekezdés szerinti intézkedés mellett az erről való értesítés kézhezvételét követő hatállyal jogosult az eljárás alá vont, a fizetési rendszerben tagsággal rendelkező intézmény javára érkező fizetési megbízásoknak a fizetési rendszer általi elszámolását, kiegyenlítését átmenetileg vagy véglegesen megtiltani. A Felügyelet ezen döntéséről haladéktalanul értesíti a fizetési rendszer rendszerüzemeltetőjét és a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény szerinti kijelölt rendszer esetén a kijelölő hatóságot.”

(21) A Hpt. 235. § (1) bekezdése a következő b) és d) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„b) a hitelintézet likviditásának minimális szintjére,”

„d) a hitelintézet devizapozícióbeli lejárati összhangjára,”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

(22) A Hpt. 235. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„b) a kintlevőségek, a mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjaira,”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

(23) A Hpt. 235. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„h) a Felügyelet közvetítői hatósági képzéssel összefüggő feladataira vonatkozó szabályait, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére,”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

(24) A Hpt. 235. § (3) bekezdése a következő c)–e) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„c) közvetítői hatósági képzésre, a hatósági képzés során szerzett, a Felügyelet által kiadott pénzügyi szolgáltatás közvetítésére feljogosító tanúsítvány megszerzésének feltételeire és érvényességének követelményeire,

d) a fogyasztóval kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az ügyfélpanaszok kezelésére, valamint az egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtására vonatkozó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire,

e) az ügyféltől telefonon vagy elektronikus úton – az üzletszabályzatban meghatározott módon – érkező megbízás tartalmának a szerződés írásba foglalásáig, vagy az írásos visszaigazolásáig történő rögzítésére.”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

(25) A Hpt. 235. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy a számviteli szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben a könyvvizsgálók által – a Felügyeletnek évente – a 136. § alapján készítendő külön kiegészítő jelentés szerkezetére és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

(26) A Hpt. 6. számú melléklete e törvény 13. melléklete szerint módosul.

158. § (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 79. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró)

„i) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, felszámolási eljárás és a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,”

(szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.)

(2) Az Mpt. 134. §-át követően a következő 135. §-sal egészül ki:

„135. § Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy a pénztári tagsági jogviszony létesítésére irányuló belépési nyilatkozat megtétele előtt, tagsági jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az ügyfélpanaszok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.”

159. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)

„a) a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén történő forgalomba hozatalára, valamint magyar kibocsátó által – ide nem értve a magyar államot – az Európai Unió területén történő nyilvános forgalomba hozatalára, a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarország területén működő tőzsdére történő bevezetésére,”

(2) A Tpt. 1. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)

„q) Magyarország területén a befektetési vállalkozás, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a pénzügyi intézmény, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által végzett, e törvényben meghatározott értékpapír-kölcsönzésre.”

(3) A Tpt. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fióktelep formájában működő tőzsde tekintetében a 307–310. §, a 355–357. §, fióktelep formájában működő elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél tekintetében a 355–357. §, fióktelep formájában működő központi értéktár esetén a 342. §, 355–357. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

(4) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„10. befektetési alap: a Batv.-ben meghatározott fogalom,”

(5) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„12. befektetési alapkezelő: a Batv.-ben meghatározott fogalom,”

(6) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„15. befektetési jegy: a Batv.-ben meghatározott fogalom,”

(7) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 60. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában

60. intézményi befektető:)

„a) a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, a kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, a kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egészségbiztosítási szerv és a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,”

(8) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 76. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„76. kollektív befektetési értékpapír: a Batv.-ben meghatározott fogalom,”

(9) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 77. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„77. kollektív befektetési forma: a Batv.-ben meghatározott fogalom,”

(10) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 92. pont a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában

92. minősített befektető:)

„a) a pénzügyi piacokon működő, a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által engedélyezett vagy szabályozott jogi személy, ideértve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, befektetési vállalkozást, biztosítót, kollektív befektetési formát, befektetési alapkezelőt, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat, magánnyugdíjpénztárat, árutőzsdei szolgáltatót, valamint minden olyan jogi személyt, amelynek kizárólagos tevékenysége értékpapírokba vagy egyéb pénzügyi eszközökbe történő befektetés,”

(11) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 99. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„99. nyílt végű befektetési alap: a Batv. szerinti befektetési alap,”

(12) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 109. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„109. referenciaadat-szolgáltató: a befektetési hitel nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkező, illetve értékpapír-kölcsönzési tevékenységet végző szervezet (befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, biztosító),”

(13) A Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában)

„130. ügyfélszámla: az ügyfél pénzeszközeinek nyilvántartására szolgáló, befektetési vállalkozás, hitelintézet, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő által vezetett számla,”

(14) A Tpt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton előállított értékpapír tulajdonosa – az értékpapír benyújtásával és az értékpapírszámlát vezető befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő megjelölésével – az értékpapír lejáratáig, a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszűnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapírszámláján történő jóváírását. Részvény, egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat – az átalakítástól számított hat hónapon belül – befektetési vállalkozás, hitelintézet közreműködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő első közgyűlésen az alaptőkét leszállítja.”

(15) A Tpt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír zártkörű forgalomba hozatala esetén a Bszt. 5. § (1) bekezdésének f) és g) pontjában meghatározott szolgáltatás végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: befektetési szolgáltató) igénybevétele kötelező, kivéve, ha

a) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírt hoz forgalomba, illetve az állampapír kibocsátója saját maga végzi a forgalomba hozatalt;

b) a külföldi hitelintézet, illetve a külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba;

c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba.”

(16) A Tpt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának előkészítésével és lebonyolításával a kibocsátó, illetve az ajánlattevő befektetési szolgáltatót köteles megbízni, kivéve, ha

a) a nyilvános forgalomba hozatal szabályozott piacra történő bevezetéssel történik;

b) az állampapírt a kibocsátó saját maga hozza forgalomba;

c) a befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap befektetési jegyét hozza forgalomba;

d) hitelintézet, illetve befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját hozza forgalomba, vagy

e) külföldi hitelintézet, illetve külföldi befektetési vállalkozás saját kibocsátású értékpapírját fióktelepe útján hozza forgalomba.”

(17) A Tpt. 35. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig, illetőleg a szabályozott piacon a kereskedés megkezdéséig a kereskedelmi kommunikáció tervezetét a Felügyelethez a nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg be kell nyújtani. A Felügyelet a kereskedelmi kommunikáció nyilvánosságra hozatalát megtiltja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Fttv.-ben meghatározott tilalmába ütközik.”

(18) A Tpt. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet a benyújtott engedélykérelmet átadhatja engedélyezésre másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának. Az átadáshoz a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának hozzájárulása és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság előzetes értesítése szükséges. Erre az esetre a 1095/2010/EU rendelet 28. cikkének (4) bekezdése nem alkalmazandó. Az engedélyezés átadásáról a Felügyelet a kérelmezőt a döntését követő három munkanapon belül értesíti.”

(19) A Tpt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet – ha tizenkét hónapnál nem régebben e törvény 26–27. §-a szerinti tájékoztató vagy alaptájékoztató közzétételét engedélyezte – a kérelmező kérésére hatósági bizonyítványt bocsát a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága rendelkezésére, amelyben igazolja, hogy a tájékoztató megfelel az Európai Unió szabályainak. Erről a tényről értesíti az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot is. A hatósági bizonyítvánnyal egyidejűleg a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának megküldi a tájékoztatót és – ha a másik tagállamban hatályos szabályok szerint szükséges – a kérelmező által benyújtott más nyelvre lefordított összefoglalót is.”

(20) A Tpt. 41. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet által közzétételre engedélyezett tájékoztató, alaptájékoztató, illetőleg annak módosítása feljogosítja a kérelmezőt arra, hogy az értékpapírt az Európai Unió bármely másik tagállamában nyilvánosan forgalomba hozza, illetve szabályozott piacra bevezesse. Az értékpapír másik tagállamban történő nyilvános forgalomba hozatalának, illetve szabályozott piacra történő bevezetésének feltétele, hogy a Felügyelet a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak a 40. § szerinti hatósági bizonyítványt elküldje.

(2) Ha a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató közzétételének engedélyezése és a kérelmező 40. § (1) bekezdése szerinti kérelme között eltelt időben olyan új tény, körülmény jut a Felügyelet tudomására, ami a tájékoztató, illetve az alaptájékoztató kiegészítését teszi szükségessé, a Felügyelet kötelezi a kérelmezőt a tájékoztató kiegészítésére. Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága is értesítheti a Felügyeletet a tájékoztató kiegészítésének szükségességéről.”

(21) A Tpt. 42. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § A Felügyelet honlapján közzéteszi az általa közzétételre engedélyezett, e törvény 26–27. §-a szerinti tájékoztatókat és alaptájékoztatókat, vagy az általa közzétételre engedélyezett, a jelen törvény 26–27. §-a szerinti tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját. Ha a Felügyelet honlapján a közzétételre engedélyezett tájékoztatók és alaptájékoztatók listáját teszi közzé, ezzel együtt – ha lehetséges – megadja az Európai Unió másik tagállamának hatáskörrel rendelkező hatósága, a kibocsátó vagy a szabályozott piac honlapján közzétett tájékoztatóhoz a továbbutalást (hiperhivatkozást) is. A közzétett listát a Felügyelet naprakész állapotban tartja és biztosítja, hogy honlapján 12 hónapon át elérhető legyen.”

(22) A Tpt. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A feltételhez kötött forgalomba hozatal semmis. A forgalomba hozatal során a befektető értékpapír megszerzésére vonatkozó nyilatkozatában fel kell tüntetni azt, hogy a befektető a nyilatkozatát a tájékoztatóban (alaptájékoztatóban, ismertetőben) foglaltak ismeretében tette meg.”

(23) A Tpt. 56. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kibocsátó a szabályozott információt egyidejűleg a Felügyeletnél is köteles elektronikus úton bejelenteni. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás körébe tartozó információkat a Felügyelet közzéteszi a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren.”

(24) A Tpt. 61. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (1) bekezdés szerinti arány meghatározásakor nem kell figyelembe venni a részvényes ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet szavazati jogát, ha a kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a hitelintézet rendelkezik portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és

a) papír alapú vagy elektronikus eszköz útján adott konkrét utasítása alapján,

b) a részvényestől függetlenül

gyakorolhatja az általa kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogot.”

(25) A Tpt. 61. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (7) bekezdésben foglaltak alkalmazásának további feltétele, hogy

a) a részvényes megküldi a Felügyeletnek az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet és a felügyeletüket ellátó, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság megnevezését,

b) a részvényes megküldi a Felügyeletnek arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy

ba) az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozás, befektetési vállalkozás, hitelintézet a részvényestől függetlenül gyakorolhatja az által kezelt portfólióhoz kapcsolódó szavazati jogokat, és

bb) az ellenőrzött vállalkozásaként működő kollektív befektetési formát megillető szavazati jogot gyakorló vállalkozást, befektetési vállalkozást, hitelintézetet megillető szavazati jog gyakorlásába közvetlen, közvetett utasítással vagy bármely más módon nem avatkozik be,

c) a részvényes és az ellenőrzött vállalkozásai írásbeli eljárásrendet fogadnak el és tartanak be a szavazati jog gyakorlásával kapcsolatos egymás közötti információáramlás megakadályozása érdekében.”

(26) A Tpt. 80/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy az Európai Unió másik tagállamában a befolyásszerzés szabályaival kapcsolatos szabálytalanságokat követnek vagy követtek el, értesíti az illetékes felügyeleti hatóságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.”

(27) A Tpt. 80/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága által meghozott intézkedések ellenére, az ajánlattevő továbbra is megsérti a befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, a Felügyelet az Európai Unió másik tagállama illetékes felügyeleti hatóságának és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak a tájékoztatását követően meghoz minden megfelelő intézkedést a befektetők védelmében, és a megtett intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.”

(28) A Tpt. 140. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az értékpapír-tulajdonos részére értékpapírszámlát a befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő, a 335/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyek tulajdonában álló értékpapírról értékpapírszámlát a központi értéktár vezet (a továbbiakban együtt: számlavezető).”

(29) A Tpt. 147. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő és az árutőzsdei szolgáltató – a 148. §-ban foglalt eset kivételével – ügyfélszámlát vezet. Az ügyfélszámlán kell nyilvántartani a számlatulajdonost megillető bevételt, és az ügyfélszámláról kell teljesíteni a számlatulajdonost terhelő kifizetést. Az ügyfélszámlán elkülönítetten kell nyilvántartani az azonnali, illetőleg az opciós és határidős ügyletekből eredő követeléseket és kötelezettségeket. A befektetési vállalkozás és a befektetési alapkezelő köteles ügyfélszámla-szerződést kötni azzal az ügyféllel, akinek a megbízásából portfóliókezelést, letéti őrzést, letétkezelést végez.

(2) A befektetési vállalkozás, a hitelintézet, a befektetési alapkezelő és az árutőzsdei szolgáltató az ügyfelek tulajdonát képező ügyfélszámla-állományt – ha e törvény másként nem rendelkezik – letéti számlán köteles elhelyezni.”

(30) A Tpt. 168. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás, a befektetési alapkezelő, a kollektív befektetési forma, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a pénzügyi intézmény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a biztosító a tevékenység megkezdését megelőzően bejelenti a Felügyeletnek, ha értékpapír-kölcsönzést kíván végezni. A bejelentéshez mellékelni kell a KHR igazolását a tagság fennállásáról, ha az értékpapír-kölcsönzést nem referenciaadat-szolgáltatók részére végzik.”

(31) A Tpt. 181/J. § (12) bekezdés 3. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet minden olyan információt megad a tagállami illetékes felügyeleti hatóságnak, amely)

„3. olyan, az összevont felügyelet alá tartozó hitelintézetet, befektetési vállalkozást, pénzügyi vállalkozást, befektetési alapkezelőt vagy járulékos vállalkozást érintő válsághelyzetre utal, amely súlyosan érinti a befektetési vállalkozást,”

(32) A Tpt. 181/J. § (15) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyelet alá tartozó befektetési vállalkozás felügyeletét, és olyan válsághelyzet áll elő – ideértve a pénzügyi piacokon zajló kedvezőtlen folyamatokat is –, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását azon tagállamok bármelyikében, amelyben

a) az ezen befektetési vállalkozás ellenőrző befolyása alatt álló hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelőnek és pénzügyi vállalkozásnak, vagy

b) az olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, befektetési alapkezelőnek és pénzügyi vállalkozásnak, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

a székhelye van, vagy amely tagállamban olyan befektetési vállalkozás létesített rendszerszinten jelentős fióktelepet, amelyre a Felügyelet összevont alapú felügyelete kiterjed, akkor a Felügyelet haladéktalanul köteles tájékoztatni az érintett tagállam központi kormányát, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, valamint központi bankját.”

(33) A Tpt. 181/T. § (1) bekezdés g) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet koordinátorként:)

„g) értesíti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az érintett felügyeleti hatóságokat, a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságát valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítéséről és a koordinátor kijelöléséről.”

(34) A Tpt. 181/R. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A kockázatkezelés magában foglalja:)

„d) azokat a legalább évente felülvizsgált szabályokat, amelyek célja a megfelelő helyreállítási és szanálási intézkedések és tervek kidolgozása.”

(35) A Tpt. 181/U. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében az Európai Unió tagállamainak jegybankjaival, az Európai Központi Bankkal és a Központi Bankok Európai Rendszerével és az Európai Rendszerkockázati Testülettel is folytathat információcserét.”

(36) A Tpt. 181/X. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az (1) bekezdés szerint a Felügyelet a koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak. A vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztet az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága által kiadott iránymutatásokat is figyelembe véve. Az egyeztetést követően a Felügyelet mint koordinátor dönt a jogrend megfelelőségéről.”

(37) A Tpt. 201/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 201. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti bennfentes személy haladéktalanul, de legkésőbb két naptári napon belül tájékoztatja a kibocsátót az (1) bekezdés a) pontja szerinti ügyletkötésről, amennyiben az a (4) bekezdésben meghatározott ügyletkötési összértéket meghaladja.”

(38) A Tpt. 201/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 201. § (2) bekezdés a) pontjában említett bennfentes személy nem köteles az ügyletkötésről a kibocsátót tájékoztatni, ha az adott naptári évben az ügyletkötések összértéke nem haladja meg az egymillió forintot. Az ügyletkötések összértékének számításánál figyelembe kell venni:

a) a bennfentes személy, és

b) a vele közös háztartásban élő személy,

c) a közeli hozzátartozója,

d) a minősített befolyásával működő társaság

által kötött ügyleteket.”

(39) A Tpt. 201/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kibocsátó a 201/B. § (3) bekezdése alapján hozzá érkezett bejelentést haladéktalanul, de legkésőbb két naptári napon belül köteles közzétenni az 56. §. szerint.”

(40) A Tpt. 222. § (4)–(5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az éves díj mértékét az igazgatóság állapítja meg a díjalap arányában, figyelembe véve a teljes díjalapból az egyes befektetők kártalanítási összeghatárt meg nem haladó értékű pénz- és értékpapír-állományának összesített értékét. A díjalap arányában számított éves díj összegét az igazgatóság módosíthatja az Alap számára a tag tevékenységében rejlő kockázat mértéke alapján, azonban az ennek hatására bekövetkező díjváltozás nem haladhatja meg a díjalap arányában számított díj ötven százalékát. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a követelés kiegészítő biztosítással érintett részének összegét, illetve a fióktelep székhely országának befektető-védelmi rendszere által nyújtott biztosítást.

(5) Az Alap tagja által fizetendő éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. Ha az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző naptári évben nincs az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetője, csak a törvényi minimum fizetésére kötelezhető.”

(41) A Tpt. 225. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg:

a) a tagok által fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a díjmérték megállapítását, a tag tevékenységében rejlő kockázat meghatározásának és a díjalap arányában számított díj módosításának módját, valamint a díjfizetés megállapításának és befizetésének eljárását, továbbá a befizetés ütemezését;

b) az Alap kezelésének szabályait;

c) az Alapból történő kifizetés rendjét; és

d) az igazgatóság ügyrendjét.”

(42) A Tpt. 296/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Kockázati tőkealap-kezelőnél vezető állású személy az lehet, aki a (7) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű. Kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet vezető személy az a (7) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű személy lehet, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik.”

(43) A Tpt. 296/B. §-a a következő a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (1a) bekezdés szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni: a Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (Btk. 233. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), a hamis tanúzás (Btk. 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), a bűnpártolás (Btk. 244. §), a Btk. XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (Bt. 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), az önbíráskodás (Btk. 273. §), a Btk. XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a Btk. XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények.”

(44) A Tpt. 296/D. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelmezőnek a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez be kell nyújtania:)

„i) a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet vezető személy felsőfokú végzettségét igazoló dokumentumot;”

(45) A Tpt. 296/D. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A vezető állású személy és a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet vezető személy a kockázati tőkealap-kezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kockázati tőkealap-kezelő felé a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja azt a tényt, hogy a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű;”

(46) A Tpt. 299. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Tőzsde alapító tagjaként az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást csak olyan személy szerezhet, aki a 296/B. § (7) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, és akinek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs.”

(47) A Tpt. 300. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha az alapítók között olyan személy szerepel, aki (amely) az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást kíván szerezni, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell]

„c) a minősített befolyással rendelkező személy azonosítására alkalmas adatokat;”

(48) A Tpt. 300. §-a a következő a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Minősített befolyással rendelkező természetes személy a tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja azt a tényt, hogy a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.”

(49) A Tpt. 307. § (2) bekezdése helybe a következő rendelkezés lép:

„(2) Tőzsdében a (3) bekezdésben meghatározott részesedéssel rendelkező tulajdonos olyan személy lehet,

a) aki – amennyiben természetes személy – a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és e tényt a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja,

b) aki – amennyiben nem természetes személy – igazolja, hogy a nála vezető tisztségviselői beosztásban lévő személlyel szemben a 357. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn és a vezető tisztségviselő a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű,

c) aki (amely) elfogultságtól mentesen, az általános piaci érdekeket szem előtt tartva képes irányítani, illetve befolyásolni – mind szakmai, mind pénzügyi, gazdálkodási szempontból – a tőzsde megbízható, stabil, versenysemleges működését, és

d) akivel szemben nem áll fenn a 357. §-ban meghatározott kizáró ok.”

(50) A Tpt. 307. §-a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Természetes személy kérelmező, valamint a kérelmezőnél vezető tisztségviselői beosztásban lévő személy a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja azt a tényt, hogy a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.”

(51) A Tpt. 310. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az engedély megtagadására okot adó körülmény nem áll fenn, de a jogi személy kérelmező minősített befolyással rendelkező természetes személy tulajdonosa, vezető tisztségviselője ellen vagy a természetes személy kérelmező ellen a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetőeljárás van folyamatban, a Felügyelet az engedélyezési eljárást felfüggeszti a büntetőeljárás befejezéséig. A Felügyelet az eljárást a büntetőeljárás jogerős lezárását követően folytatja.”

(52) A Tpt. 327. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Felügyelet a magyarországi székhelyű szabályozott piacon és multilaterális kereskedési rendszeren felfüggeszti a kereskedését vagy törli a kereskedésből az olyan pénzügyi eszközt, amely kereskedését felfüggesztette vagy amelyet a kereskedésből törölt másik tagállam illetékes hatósága, kivéve, ha ez jelentős mértékben sértené a befektetők érdekeit vagy a belső piac rendezett működését.”

(53) A Tpt. 329. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A tőzsde, illetve a Felügyelet a felfüggesztésre vagy a kereskedés visszaállítására vonatkozó döntéséről haladéktalanul értesíti a másik felet és döntését a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. A Felügyelet a felfüggesztésről értesíti a többi tagállam illetékes hatóságait és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.”

(54) A Tpt. 335/A. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a (2) bekezdésben és a 335. § (3) bekezdésének i) pontjában foglaltak kivételével szolgáltatásokat]

„h) befektetési alapkezelőnek, kizárólag az általa kezelt befektetési jegy vonatkozásában;”

(nyújthat.)

(55) A Tpt. 356. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Szabályozott piacnál, tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki

a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik;

b) legalább hároméves pénzügyi szakmai és pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik;

c) a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy a 296/B. § (7) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű;

d) akivel szemben a 357. §-ban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.”

(56) A Tpt. 358. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi értéktár által – a Gt.-nek a könyvvizsgálóra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenően – könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel.”

(57) A Tpt. 358. § (5)–(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) A nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátó, a tőzsde, illetve az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb öt évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibócsátónál, tőzsdénél, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra – ugyanannál a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátónál, tőzsdénél, illetve elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél – könyvvizsgálói feladatot.

(6) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy – egyidejűleg – legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytől származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóktól, hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, tőzsdétől és elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, illetve a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát.

(7) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló céggel szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló egyidejűleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy intézménytől származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének tíz százalékát. A könyvvizsgáló cégnek az egy tulajdonosi csoportba tartozó nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátóktól, hitelintézetektől, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelőtől, kockázati tőkealap-kezelőtől, tőzsdétől, elszámolóházi tevékenységet végző szervezettől, valamint központi értéktártól a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formától származó összesített bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének harminc százalékát.”

(58) A Tpt. 360. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár által megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a vizsgált intézménnyel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;

b) bűncselekmény elkövetésére vagy a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár belső szabályzatának, kockázati tőkealap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;

c) e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;

d) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár kötelezettségeinek teljesítését, a rábízott vagyoni értékek megőrzését nem látja biztosítottnak;

e) úgy ítéli meg, hogy kockázati tőkealap-kezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;

f) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár belső ellenőrzési rendszereinek súlyos hiányosságait vagy elégtelenségét állapítja meg;

g) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár vezetése között a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.”

(59) A Tpt. 360. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is

a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, illetőleg a Felügyeletet tájékoztatni,

b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.”

(60) A Tpt. 361. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„361. § Ha a könyvvizsgáló a jogszabályban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, a Felügyelet jogosult arra, hogy a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve a központi értéktárat más, a 358. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló választására kötelezze. Ha a Felügyelet a 400. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott intézkedésként a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.”

(61) A Tpt. 363. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„363. § (1) A kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár köteles a könyvvizsgálóval – az éves beszámoló könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves beszámolóval kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló Tpt. 360. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatása alapján – az éves beszámoló jóváhagyása előtt – a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, illetve a központi értéktárnál kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó beszámolót helyesbítsék, gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.

(3) Ha az éves beszámoló jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves beszámoló lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve a központi értéktárat az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szt.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár köteles a Felügyeletnek bemutatni.”

(62) A Tpt. 368. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, a központi szerződő fél tulajdonosa, az e szervezetekben részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint e szervezetek alkalmazottja köteles az e szervezetek működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.”

(63) A Tpt. 375. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„375. § A Felügyelet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más személynek vagy hatóságnak tőzsdéről, kockázati tőkealap-kezelőről, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetről, központi értéktárról, központi szerződő félről vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről kizárólag egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.”

(64) A Tpt. 380. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a szabályozott piac, a tőzsde, a központi értéktár, a központi szerződő fél, a külföldi székhelyű befektetési vállalkozás magyarországi képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.”

(65) A Tpt. 380. § (4) bekezdés a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A szorzószám)

„a) kockázati tőkealap-kezelő, szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél esetén: négy,

b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott piac, tőzsde, központi értéktár, központi szerződő fél magyarországi fióktelepe esetén: négy,”

(66) A Tpt. 381. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kockázati tőkealap által fizetendő változó díj éves mértéke az alap nettó eszközértékének 0,25 ezreléke.”

(67) A Tpt. 388. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„388. § (1) A kérelmező a nyilvános vételi ajánlat jóváhagyására irányuló eljárás, a 22. § (7) bekezdés, a 32. § (3) bekezdés, a 36. § (1) bekezdés, a 45. § (1) és (2) bekezdés, a 46. §, a 296/K. § (1) és (4) bekezdés, valamint a 296/M. § szerinti eljárások során köteles kérelmét az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon benyújtani.

(2) Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, a Felügyelet a hiánytalan beérkezést követő 10 munkanapon belül – megfelelő határidő megjelölése mellett – a kérelmezőt a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel.”

(68) A Tpt. 391. § (1) bekezdés a)–f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:)

„a) a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőkealap, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, és a központi értéktár neve, székhelye;

b) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, és a központi értéktár alapításának időpontja;

c) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, és a központi értéktár tevékenységi köre;

d) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, és a központi értéktár jegyzett tőkéjének mértéke;

e) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, és a központi értéktár tulajdonszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles tulajdonosai;

f) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, és a központi értéktár vezető állású személyei;”

(69) A Tpt. 391. § (1) bekezdés h)–k) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:)

„h) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, és a központi értéktár tevékenysége megkezdésének időpontja;

i) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, és a központi értéktár tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, tevékenysége;

j) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, és a központi értéktár fióktelepe létesítésének időpontja és helye;

k) a kockázati tőkealap-kezelő ügynökének neve, székhelye, fióktelepe;”

(70) A Tpt. 391. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:)

„q) a forgalomba hozatal adatai;”

(71) A Tpt. 394. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)

„a) a kockázati tőkealap-kezelő vezető állású személyének és alkalmazottjának, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár vezető állású személyeinek és alkalmazottainak a 356. §-ban előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;”

(72) A Tpt. 394. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti)

„c) az általa folytatott eljárás keretében a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár ügyfelének adatait;”

(73) A Tpt. 394. § (1) bekezdés f) pont 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti

f) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében)

„7. a kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végző szervezet vezető állású személye és alkalmazottja,”

(adatait;)

(74) A Tpt. 395. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejűleg – az i) és k) pontban foglaltak kivételével – közzétenni:

a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését;

b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat;

c) a járulékos vállalkozásban történő befolyásszerzést, illetve a befolyás megszűnését;

d) a 356. §-ban és a 11. számú mellékletben meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;

e) az ügynökkel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését;

f) fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését;

g) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával;

h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervét;

i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását;

j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult.”

(75) A Tpt. 395. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár köteles a Felügyeletnek megküldeni és ezzel egyidejűleg közzétenni a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolót.”

(76) A Tpt. 395. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet és a központi értéktár köteles a tevékenységéről, az általa megkötött ügyletekről külön jogszabályban előírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és az MNB-nek adatot szolgáltatni.”

(77) A Tpt. 399. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy valamely más tagállamban székhellyel rendelkező kibocsátó, illetőleg forgalmazó a nyilvános forgalomba hozatal szabályait megsértette, illetőleg hogy a Magyarországon szabályozott piacra bevezetett értékpapír más tagállamban székhellyel rendelkező kibocsátója megsértette a forgalomban tartással kapcsolatos kötelezettségeit, értesíti a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.

(4) Ha a székhely szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a (3) bekezdésben meghatározott értesítés alapján megtett intézkedése ellenére vagy intézkedése hiányában a kibocsátó, illetőleg a forgalmazó nem szünteti meg jogsértő magatartását, a Felügyelet megteszi a szükséges intézkedést a befektetők védelme érdekében. Az intézkedésről, annak megtétele előtt tájékoztatja a másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát. A Felügyelet a megtett intézkedésről tájékoztatja az Európai Bizottságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.”

(78) A Tpt. 400. § (1) bekezdés a) és b) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)

„a) a kibocsátót, a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a befolyásszerzőt az értékpapírok forgalomba hozatalára, a tájékoztatási kötelezettségének teljesítésére, a tőzsdei tevékenységre, az elszámolóházi, illetve központi értéktári tevékenységre, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetve – ha szükséges – a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólítja;

b) az engedély nélküli tőzsdei, elszámolóházi, illetve központi értéktári tevékenység folytatását megtilthatja;”

(79) A Tpt. 400. § (1) bekezdés d)–h) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)

„d) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;

e) kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár igazgatóságát rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;

f) a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi értéktárat határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;

g) a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban ötszázalékos vagy azt meghaladó befolyással rendelkező részvényest, a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve a központi értéktárat meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;

h) a tőzsdei tevékenység folytatását részben vagy egészben meghatározott időre felfüggesztheti;”

(80) A Tpt. 400. § (1) bekezdés j)–l) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)

„j) a kockázati tőkealap-kezelő, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár tevékenységi engedélyét visszavonhatja;

k) a kockázati tőkealap-kezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására kötelezheti;

l) felügyeleti biztost rendelhet ki a kockázati tőkealap-kezelőhöz, a tőzsdéhez, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezethez, illetve a központi értéktárhoz;”

(81) A Tpt. 400. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)

„r) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár

1. osztalékának kifizetését,

2. vezető állású személyének történő kifizetést,

3. tulajdonosainak e szervezetektől való kölcsönfelvételét, illetve, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,

4. tulajdonosainak és vezető tisztségviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minősülő ügyletkötést,

5. hitel- vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),

6. új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését;”

(82) A Tpt. 400. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:)

„s) kötelezheti a kockázati tőkealap-kezelőt, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, illetve a központi értéktárat

1. belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetve alkalmazására,

2. az alkalmazottak (vezetők) szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,

3. a működési költségek csökkentésére,

4. megfelelő nagyságú tartalék képzésére;”

(83) A Tpt. 400. § (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A Felügyelet az (1) bekezdés r) pontja 1. alpontjában foglalt intézkedést akkor alkalmazhatja, ha az osztalék kifizetése esetén a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított.”

(84) A Tpt. 401. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, különösen akkor, ha a kockázati tőkealap-kezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve központi értéktár

a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;

b) igazgatósága (más vezető állású személye) nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit;

c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.”

(85) A Tpt. 401. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott helyzet különösen akkor áll fenn, ha]

„a) a tulajdonosok vagy a fióktelep alapítója a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár saját tőkéjét az előírt szintre nem emelik fel;”

(86) A Tpt. 402. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételéig a kockázati tőkealap-kezelő, a szabályozott piac, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár igazgatósági tagjainak a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezések szerinti felelőssége fennmarad.”

(87) A Tpt. 402. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdéstől eltérően az igazgatóság, és a felügyelő bizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt is jogorvoslattal élhet a felügyeleti biztost kirendelő határozat és a Felügyelet által a kockázati tőkealap-kezelővel, a szabályozott piaccal, a tőzsdével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral szemben hozott határozat ellen, e jogorvoslati eljárásban a kockázati tőkealap-kezelőt, a szabályozott piacot, a tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi értéktárat képviselheti vagy a képviselet ellátására megbízást adhat.”

(88) A Tpt. 402. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felügyeleti biztos feladata:)

„a) a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár vagyoni helyzetének felmérése;”

(89) A Tpt. 402. § (4) bekezdés c) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A felügyeleti biztos feladata:)

„c) az a) és b) pontban előírtakhoz szükséges mértékben a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár nyilvántartásának helyreállítása; és

d) a szükséges mértékben a kockázati tőkealap-kezelő, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár működtetése.”

(90) A Tpt. 404. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező kockázati tőkealap-kezelő, szabályozott piac, tőzsde, elszámolóház, illetve központi értéktár fióktelepe megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.”

(91) A Tpt. 405. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet a kibocsátót, az ajánlattevőt, a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályait megsértő személyt, a kockázati tőkealap-kezelőt, tőzsdét, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetet, a központi értéktárat, a központi szerződő felet, illetve ezek vezető állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes kereskedelmet és a piacbefolyásolást elkövető személyt az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a Pmt.-ben, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti.”

(92) A Tpt. 451. § (3) bekezdése a következő c)–e) pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„c) a szabályozott piac, a tőzsde és az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet tájékoztatási kötelezettségének tartalmára, módjára és gyakoriságára vonatkozó részletszabályokat;

d) a 388. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások során használt elektronikus űrlap tartalmára, formájára, benyújtására vonatkozó részletszabályokat;

e) az információterjesztésre, az információtárolási rendszerre, továbbá a Felügyelet felé fennálló bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkozó részletszabályokat.”

(93) A Tpt. 1. számú melléklete e törvény 14. melléklete szerint módosul.

(94) A Tpt. 25. számú melléklete e törvény 17. melléklete szerint módosul.

160. § (1) A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 2. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„d) fizetést korlátozó eljárás:

da) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szerinti csődeljárás és felszámolási eljárás, illetve ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése,

db) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 153. § (2) bekezdés c) pont 6. alpontja, a Hpt. 176/B. § (5) bekezdése, a Hpt. 181. § (2) bekezdése szerinti felügyeleti intézkedés,

dc) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 128. § (1) bekezdése, a Bszt. 164. § (1) bekezdés h) és n) pontjai szerinti felügyeleti intézkedés, a Bszt. 135. § (1) bekezdése szerinti kifizetési tilalom,

dd) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 400. § (1) bekezdés h) és j) pontjai, valamint a (4) bekezdése szerinti felügyeleti intézkedés,

amennyiben az intézkedésre jogosult hatóság az eljárását az 5. § (1) bekezdése szerint fizetést korlátozó eljárásként jelöli meg;”

(2) A Tvt. 2. § (1) bekezdés i) pont ib) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[i) rendszer: az – a rendszerkapcsolatnak nem minősülő – írásbeli megállapodáson alapuló együttműködési forma,]

„ib) amely kijelölésre kerül és a kijelölő hatóság értesíti erről az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot;”

(3) A Tvt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság a résztvevő elleni fizetést korlátozó eljárás megindításáról – ha az eljárás megindítását maga a résztvevő kéri, a kérelem előterjesztéséről – haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőt, valamint a rendszer kijelölésére jogosult hatóságot. Az intézkedésre jogosult hatóság értesítésének kifejezetten tartalmaznia kell az arra vonatkozó utalást, hogy az értesítés alapjául szolgáló eljárás fizetést korlátozó eljárásnak minősül.”

(4) A Tvt. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény alkalmazásában a bíróság által hozott határozat alatt csődeljárás esetében a fizetési haladékról, valamint az ennek meghosszabbításáról rendelkező végzést, felszámolási eljárás esetében az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendeléséről és a felszámolás elrendeléséről szóló végzést kell érteni.”

(5) A Tvt. 5. § (6)–(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításáról haladéktalanul értesíti az Európai Rendszerkockázati Testületet, az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és a tagállamok illetékes hatóságait, valamint haladéktalanul továbbítja a tagállamoktól érkező értesítéseket a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőhöz.

(7) A bíróság vagy az intézkedésre jogosult hatóság, illetve a kijelölő hatóság a fizetést korlátozó eljárás megindításával kapcsolatos belföldi értesítési kötelezettségének olyan módon köteles eleget tenni, hogy az értesítés elektronikus dokumentum formájában a lehető legrövidebb időn belül megérkezzék a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőhöz, illetve a kijelölő hatósághoz. Amennyiben az elektronikus úton való értesítésre nincsen lehetőség, akkor az értesítési kötelezettségnek postai úton kell eleget tenni.

(8) Az elektronikus dokumentum formájában történő értesítést olyan üzenettovábbító rendszer útján kell megküldeni, amelynek sértetlensége biztosított, és amely

a) biztosítja az értesítés küldőjének beazonosíthatóságát,

b) megakadályozza az értesítést tartalmazó üzenet illetéktelen személyek általi megismerését, valamint

c) biztosítja, hogy az értesítés küldője az üzenet kézbesítésének megtörténtéről megbizonyosodhat.

(9) A (7) bekezdés szerinti értesítést úgy kell továbbítani, hogy az értesítés küldőjénél az értesítés tartalma és küldésének időpontja (év, hó, nap, óra, perc), az értesítés fogadójánál az értesítés tartalma és megérkezésének időpontja (év, hó, nap, óra, perc) utólag is megállapítható legyen. Az értesítés tartalmának, küldési és érkezési időpontjának tárolása során a tárolt adatok sértetlenségét biztosítani kell.”

(6) A Tvt. 8. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A résztvevő, illetve a kapcsolódó rendszer rendszerüzemeltetője ellen indított fizetést korlátozó eljárás esetén a 4. § (1) bekezdése szerint jogszerűen befogadott transzfer megbízás teljesítéséig nem lehet elvonni a résztvevő teljesítési számláján a fizetést korlátozó eljárás megindítása napjának megfelelő üzleti napon nyilvántartott azon pénzeszközöket és értékpapírokat, amelyek a résztvevőnek a rendszerrel, illetve kapcsolódó rendszerrel szemben a fizetést korlátozó eljárás megindítása napjának megfelelő üzleti napon fennálló kötelezettsége teljesítését szolgálják. Ugyanígy felhasználható a résztvevő rendszerhez kapcsolódóan igénybe vehető hitelkerete – a hitelkeret fedezeteként ténylegesen meglévő biztosíték erejéig – a rendszerrel, illetve a kapcsolódó rendszerrel szemben keletkezett kötelezettségének teljesítésére.”

(7) A Tvt. 11. § (8) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A kijelölő hatóság a rendszer és a rendszerüzemeltető kijelöléséről vagy a kijelölés visszavonásáról haladéktalanul értesíti a 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rendszerüzemeltetőt és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.”

(8) A Tvt. 17. §-át megelőző cím és a 17. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Jogharmonizációs záradék

17. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 1998. május 19-i 98/26/EK irányelve a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2009. május 6-i 2009/44/EK irányelve a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról;

c) az Európai Parlament és Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EK irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.”

161. § (1) A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 3. §-a az alábbi 96. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„96. büntetlen előéletű: akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez és vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak büntetlen előéletét a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (Btk. 233. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), a hamis tanúzás (Btk. 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), a bűnpártolás (Btk. 244. §), a Btk. XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (Bt. 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), az önbíráskodás (Btk. 273. §), a Btk. XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a Btk. XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények tekintetében kell – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal – igazolnia.”

(2) A Bit. 5. § (6) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[(6) Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen:]

„h) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben meghatározott tagszervezési tevékenység.”

(3) A Bit. 112. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 111. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező]

„a) természetes személy nem büntetlen előéletű;”

(4) A Bit. 189/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pénzügyi ágazaton belüli ágazatok közötti tevékenység jelentősnek minősül, ha a (4) bekezdés szerinti számítások alapján legkisebb ágazat mérlegfőösszege is meghaladja a hatmilliárd eurót.”

(5) A Bit. 189/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha valamely mutató értéke a (3)–(5) bekezdésben megadott érték alá csökken, de a (3) bekezdés szerinti érték a harmincöt százalékot, a (4) bekezdés szerinti érték a nyolc százalékot, illetőleg az (5) bekezdés szerinti érték az ötmilliárd eurót eléri, akkor a csoportot ezt követően még három évig pénzügyi konglomerátumnak kell tekinteni.”

(6) A Bit. 189/G. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A kockázatkezelés magában foglalja:)

„d) azokat a legalább évente felülvizsgált szabályokat, amelyek a megfelelő helyreállítási és szanálási intézkedésekhez és tervekhez való hozzájárulást és – szükség esetén – azok kidolgozását célozzák.”

(7) A Bit. 189/I. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet koordinátorként)

„g) értesíti a pénzügyi konglomerátum élén álló vállalkozást, az érintett felügyeleti hatóságokat, a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságát és az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottságát valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítéséről és a koordinátor kijelöléséről.”

(8) A Bit. 189/J. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Felügyelet a kiegészítő felügyeleti feladata ellátása érdekében az Európai Unió tagállamainak jegybankjaival, az Európai Központi Bankkal, és a Központi Bankok Európai Rendszerével és az Európai Rendszerkockázati Testülettel is folytathat információcserét.”

(9) A Bit. 189/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az (1) bekezdés szerint a Felügyelet a koordinátor, akkor megvizsgálja, hogy a harmadik ország jogrendje megfelel-e az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelvében foglalt szabályoknak. A vizsgálat során az érintett felügyeleti hatóságokkal egyeztet és mindent elkövet, hogy az európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága által készített alkalmazandó iránymutatást betartson. Az egyeztetést követően a Felügyelet mint koordinátor dönt a jogrend megfelelőségéről.”

(10) A Bit. 235. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„b) a Felügyelet függő és a független biztosításközvetítői hatósági képzéssel összefüggő feladataira vonatkozó szabályokat, a hatósági vizsga díjának mértékére, megfizetésére és visszatérítésére vonatkozó szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(11) A Bit. 235/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„235/A. § Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy

a) a technikai kamatláb legnagyobb mértékét,

b) a függő és független biztosításközvetítői hatósági képzés részletes szabályait, a hatósági képzés során szerzett, a Felügyelet által kiadott pénzügyi szolgáltatás közvetítésére feljogosító tanúsítvány megszerzésének feltételeire és érvényességének követelményeire vonatkozó szabályokat,

c) az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az ügyfélpanaszok kezelésére, valamint az egyes biztosítási termékekre vonatkozó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat,

d) az ügyféltől telefonon vagy elektronikus úton – az üzletszabályzatban meghatározott módon – érkező ajánlat tartalmának a szerződés írásba foglalásáig vagy az írásos visszaigazolásáig történő rögzítésére vonatkozó részletes szabályokat

rendeletben állapítsa meg.”

(12) A Bit. 12. számú melléklete e törvény 18. melléklete szerint módosul.

(4) Az Art. 7. számú melléklete e törvény 15. melléklete szerint módosul.

(5) A fogyasztóvédelemről 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„i) fogyasztói csoport: a szervezők – díjazás ellenében történő – közreműködésével a csoport tagjai pénzének összegyűjtésén alapuló minden olyan csoport, amelynek célja, hogy minden tagja az általa előre meghatározott dolog tulajdonjogát a tagok befizetéseiből, előre meghatározott időtartamon belül – véletlenszerű vagy többletfeltételek vállalásától függő kiválasztás útján – a csoport segítségével megszerezze,”

(6) Az Fgytv. a 16/A. §-t követően a következő IV/B. fejezettel egészül ki:

„IV/B. FEJEZET

FOGYASZTÓI CSOPORT SZERVEZÉSÉNEK TILALMA

16/B. § Fogyasztói csoport 2014. január 1-jéig nem hozható létre.”

(7) Az Fgytv. 55. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„l) a fogyasztói csoportok szervezésére és működésére, valamint a fogyasztói csoportokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmi hatósági feladatok ellátását végző szerv kijelölésére, annak feladat- és hatáskörére,”

(vonatkozó részletes szabályokat rendelettel meghatározza.)

163. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnytv.) 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény saját munkavállalói részére az általános szabályok szerint nyugdíjkonstrukciót működtethet azzal, hogy a csatlakozásra vonatkozó szerződés kötelező tartalmi elemeit a munkaszerződésnek kell tartalmaznia.”

(2) Az Fnytv. 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A foglalkoztatói nyugdíjtitokra az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló jogszabályban meghatározott pénztártitokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”

(3) Az Fnytv. az alábbi új 46/A. §-sal egészül ki:

„46/A. § (1) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a nyugdíjkonstrukcióban a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan garanciát vállalhat (tőke-, illetve hozamgarancia). A hozamra vonatkozó garancia magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó garanciát a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény köteles megfelelő biztosítékkal garantálni. A biztosíték akkor tekinthető megfelelőnek, ha

a) a biztosítékot hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító nyújtja,

b) a biztosíték írásba foglalt kötelezettségvállalás,

c) a biztosító a kifizetés teljesítése érdekében közvetlenül a biztosítéknyújtóhoz fordulhat, és a követelését ésszerű határidőn belül érvényesítheti,

d) a biztosíték mértéke a nyugdíjkonstrukció pénznemében egyértelműen meghatározott és megfelelő számítással alátámasztott,

e) a biztosítéknyújtó a kötelezettségét a biztosíték alá eső tőke-, illetve hozamgaranciával érintett nyugdíjkonstrukció vonatkozásában nem mondhatja fel,

f) a tőke- és hozamgarancia teljes összegére kiterjed, és

g) a biztosíték valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető.

(2) A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató a nyugdíjkonstrukcióban a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan ígéretet tehet (tőke-, illetve hozamvédelem). A hozamra vonatkozó ígéret magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. A tőkére, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató köteles a tőke megóvását, illetve a hozamot biztosító pénzügyi eszközökre vonatkozó befektetési politikával alátámasztani a tagok és járadékosok részletes tájékoztatása mellett.”

(4) Az Fnytv. 55. § (2) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(2) A foglalkoztató a hozzájárulások megfizetésének alátámasztására a díjfizetéssel egyidejűleg köteles a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére, az azáltal meghatározott módon és tartalommal adatot szolgáltatni.”

(5) Az Fnytv. a 62. §-t követően a következő címmel és a 62/A. §-sal egészül ki:

„A Felügyelet együttműködése az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal

62/A. § Foglalkoztatói nyugdíjintézmény tevékenységi engedélyének kiadása, visszavonása esetén a Felügyelet a határozat meghozataláról tájékoztatja az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot.”

(6) Az Fnytv. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„86. § Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a tagsági jogviszony létrejötte előtt, tagsági jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az ügyfélpanaszok kezelésére,

b) a nemi hovatartozás szerint eltérő hozzájárulások és szolgáltatások alapjául szolgáló arányos különbségeket alátámasztó adatok szolgáltatásának rendjére és tartalmára

vonatkozó részletes szabályokat.”

(7) Az Fnytv. 90.§ c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„c) az Európai Parlament és Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról,

d) az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.”

164. § (1) A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 3. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Batv. szerinti befektetési alapkezelő a Batv.-ben meghatározott körben befektetési szolgáltatási tevékenységet végezhet és kiegészítő szolgáltatást nyújthat azzal, hogy e tevékenysége, illetve szolgáltatása tekintetében – a 8. § (5) bekezdésének a)–e) pontja, 22. §, 24–26. §, 37–39. §, 73–75. §, 100–107. § és 124–139. § kivételével – a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.”

(2) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„2. ÁÉKBV: a Batv-ben meghatározott fogalom,”

(3) A Bszt. 4. § (2) bekezdés 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban)

„36. kollektív befektetési forma: a Batv-ben meghatározott fogalom,”

(4) A Bszt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A részvénytársasági formában működő befektetési vállalkozás ügyvezetését legalább kettő, három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy, munkaviszony keretében köteles ellátni, aki a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.”

(5) A Bszt. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az a hitelintézet, amely befektetési szolgáltatási tevékenységet végez, a befektetési szolgáltatási tevékenység irányítására olyan személyt köteles kinevezni, aki legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és aki a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy az (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.”

(6) A Bszt. 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) és a (4) bekezdés szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni: Btk. XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (Btk. 233. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), a hamis tanúzás (Btk. 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), a bűnpártolás (Btk. 244. §), a Btk. XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű, vasúti, a vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (Bt. 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), az önbíráskodás (Btk. 273. §), a Btk. XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a Btk. XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények.”

(7) A Bszt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan személyt nevez ki, aki legalább kettő év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és aki a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján bizonyítja, hogy a 22. § (5) bekezdés szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.”

(8) A Bszt. 37. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Természetes személy kérelmező az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja azt a tényt, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű.”

(9) A Bszt. 37. § (4) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

(A befektetési vállalkozásban minősített befolyással az rendelkezhet,)

„d) aki – természetes személy esetén – a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és e tényt a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja.”

(10) A Bszt. 73. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Felügyelet azon részvény esetében, melynek likviditás szempontjából leginkább érintett piacát felügyeli, a Bizottság 1287/2006/EK rendeletében meghatározott feltételek alapján legalább évente meghatározza azt a részvényosztályt, amelybe az tartozik, az adott piacon az adott részvényre vonatkozóan végrehajtott megbízások számtani átlagértéke alapján. Ezt az információt honlapján az összes piaci résztvevő számára közzéteszi, valamint továbbítja az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnak.”

(11) A Bszt. 97. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a könyvvizsgálói feladatok ellátására annak az érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgálónak, illetve könyvvizsgáló cégnek ad megbízást, aki, illetve amely a Gt. könyvvizsgálóra vonatkozó rendelkezéseinek megfelel és rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel.

(2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb 5 évig tarthat és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb 5 évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési vállalkozásnál, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónál, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra – ugyanannál a befektetési vállalkozásnál, illetőleg árutőzsdei szolgáltatónál – könyvvizsgálói feladatot.”

(12) A Bszt. 116. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Természetes személy függő ügynök az lehet, aki)

„a) a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvány útján igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű,”

(13) A Bszt. 156. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

(A szorzószám)

„c) külföldi befektetési vállalkozás magyarországi képviselete esetén: egy,

d) a függő ügynök esetén legalább egy, de minden ötven, általa megbízott további közvetítő (115. § (4) bekezdés) után: egy.”

(14) A Bszt. 164. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet az e törvényben foglalt kötelezettségek sérelme esetén alkalmazható intézkedése során)

„v) kötelezheti a befektetési vállalkozást, hogy a javadalmazási politika hatálya alá tartozó személyek teljesítményjavadalmazása a nettó bevétel százalékában legyen meghatározva, ha a teljesítményjavadalmazás nincs összhangban a befektetési vállalkozás prudenciális követelményeknek való megfelelésével.”

(15) A Bszt. 164. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés t) pontja szerinti többlettőke-követelmény mértékének meghatározásakor a Felügyeletnek figyelembe kell vennie:

a) a befektetési vállalkozás belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának mennyiségi és minőségi szempontjait,

b) a befektetési vállalkozás irányítási és kockázatkezelési rendszerének megfelelőségét és

c) a befektetési vállalkozásnál végrehajtott felügyeleti felülvizsgálat eredményét.”

(16) A Bszt. 177. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Felügyelet az (1) és (2) bekezdés alapján megtett intézkedéséről és annak indokolásáról haladéktalanul tájékoztatja az intézkedéssel érintett befektetési vállalkozást vagy piacműködtetőt, a Bizottságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot.”

(17) A Bszt. 178/A. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a Felügyeletnek alapos indoka van azt feltételezni, hogy a felügyelete alá nem tartozó valamely szervezet egy másik tagállam területén – a 2004/39/EK irányelv adott tagállam jogrendszerébe történő átvétele alapján – meghatározott rendelkezésekkel ellentétesen jár vagy járt el, erről az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot részletesen tájékoztatja.

(2) Ha a Felügyelet egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától tájékoztatást kap a felügyelete alá tartozó befektetési vállalkozás e törvény rendelkezéseivel ellentétes eljárásáról, meghozza a szükséges intézkedést. Ezt követően tájékoztatja az őt értesítő felügyeleti hatóságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot az intézkedés eredményéről, valamint lehetőség szerint a közbenső fejleményekről.”

(18) A Bszt. 180. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Felhatalmazást kap a Felügyelet elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

a) az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás formájára és módjára, az ügyfélpanaszok kezelésére,

b) az ügyféltől telefonon vagy elektronikus úton – az üzletszabályzatban meghatározott módon – érkező megbízás tartalmának a szerződés írásba foglalásáig, vagy az írásos visszaigazolásáig történő rögzítésére

vonatkozó részletes szabályokat.”

(19) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„e) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.”

(20) A Bszt. 1. és 3 mellékletei e törvény 16. melléklete szerint módosulnak.

165. § A viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Vbit.) 3. § (1) bekezdése az alábbi 63. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„63. büntetlen előéletű: akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez és vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak büntetlen előéletét a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (Btk. 233. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), a hamis tanúzás (Btk. 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), a bűnpártolás (Btk. 244. §), a Btk. XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (Bt. 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), az önbíráskodás (Btk. 273. §), a Btk. XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a Btk. XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények tekintetében kell – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal – igazolnia.”

(2) A Vbit. 55. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az 53. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező]

„a) természetes személy nem büntetlen előéletű”

166. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató jogosult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) szerinti egyéni számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban. Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet végző szolgáltató jogosult a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnyt.) szerinti tagi számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy a tag, illetve a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig a tag, a járadékos és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban.”

168. § (1) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolg. tv) 1. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell alkalmazni e törvény rendelkezéseit

a) a következő pénzügyi szolgáltatásokra:]

„ab) a tőkepiacról szóló törvény szerinti központi értéktári tevékenység, központi szerződő fél tevékenysége, szabályozott piac működtetése,”

(2) Szolg. tv. 1. § (2) bekezdés a) pont ag) és ah) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg az a) pont a következő ai) alponttal egészül ki:

„ag) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény szerinti pénztári tevékenység,

ah) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenység, valamint

ai) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvény szerinti befektetési alapkezelési tevékenység;”

169. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 4. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

[(1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Felügyelet látja el]

„r) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvény”

(hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.)

(2) A Psztv. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Felügyelet látja el a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló törvényben meghatározott feladatkörében az 583/2010/EU bizottsági rendelet, valamint az 584/2010/EU bizottsági rendelet végrehajtását.”

(3) A Psztv. 11. § és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

„Kapcsolat az Európai Bizottsággal és az Európai Felügyeleti Hatóságokkal

11. § (1) A Felügyelet együttműködik

a) az Európai Bizottsággal,

b) az Európai Felügyeleti Hatóságokkal, azaz az Európai Bankhatósággal, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal, az Európai Értékpapír-piaci Hatósággal,

c) az Európai Rendszerkockázati Testülettel,

d) az Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal, valamint

e) az Európai Bankbizottsággal.

(2) A Felügyelet teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok irányában fennálló bejelentési kötelezettségeket.

(3) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak

a) biztosító vagy viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

b) harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt,

c) az olyan ÁÉKBV-alapkezelő számára kiadott engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,

d) harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

e) harmadik országban bejegyzett biztosító által Magyarországon bejegyzett biztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a biztosító harmadik országbeli biztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

f) harmadik országban bejegyzett viszontbiztosító által Magyarországon bejegyzett viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a viszontbiztosító harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

g) pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozását, illetve annak megszűnését,

h) a Hpt. 32/A. §-ának (5) bekezdése szerinti határozatot,

i) összevont alapú felügyelet során – a Hpt. 96/B. §-ának (3)–(5) bekezdése tekintetében – alkalmazott eljárásokat,

j) a Tpt. 181/J. §-ának (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás eredményeként a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet,

k) valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítését és koordinátor kijelölését,

l) a Magyarország területén bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országban történő letelepedése vagy tevékenysége akadályba ütközésének tényét,

m) a Hpt. 168/A. §-ának (3) bekezdése, a Tpt. 404. §-ának (2) bekezdése és a Bszt. 177. §-ának (2) bekezdése szerinti intézkedését,

n) a hatáskörök átruházása tekintetében megkötött megállapodásait, beleértve az ilyen átruházást szabályozó pontos feltételeket is,

o) a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok módosítását,

p) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ának alkalmazásával kapcsolatban bejelentett eseteket, a kockázatelemzéseket, az azokra vonatkozó adatokat és az adatok közzétételi helyeit,

q) azokra a kötvényekre, jelzálog-levelekre, továbbá ezek kibocsátóira vonatkozó adatokat, amelyek megfelelnek a 2009/65/EK irányelv 52. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak, valamint mellékeli a felsoroltakat tartalmazó jegyzéket és a felkínált biztosítékok jellegét meghatározó feljegyzést, valamint

r) a hitelintézet részére kiadott tevékenységi (működési) engedély visszavonását.

(4) A Felügyelet tájékoztatja

a) az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot

aa) a piaci visszaélésekkel, valamint a befektetési vállalkozásokra és az árutőzsdei szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésével kapcsolatban kiszabott közigazgatási intézkedésről vagy szankcióról a nyilvánosságra hozatalt követően, valamint évente összesítő jelleggel,

ab) az értékpapírt kibocsátó, az ajánlattevő vagy a szabályozott piacra történő bevezetést kérő személy értesítésével egyidejűleg a tájékoztató és annak bármely kiegészítése jóváhagyásáról, amellyel egyidejűleg a tájékoztató és a tájékoztató kiegészítő jegyzékeinek egy példányát is megküldi,

ac) a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedély, tőzsde alapítására vonatkozó engedély, tőzsdei tevékenység végzésére, befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély kiadásáról és visszavonásáról,

ad) a Magyarországon székhellyel rendelkező szabályozott piacokról, amelynek jegyzékét megküldi, illetve a jegyzék változásáról,

ae) azokról a bíróságon kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárásokról, amelyek a 4. §-ban meghatározott személyek és szervezetek rendelkezésére állnak,

af) azokról a kötvényekről, jelzálog-levelekről, továbbá ezek kibocsátóiról, amelyek megfelelnek a 2009/65/EK irányelv 52. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak, valamint mellékeli a felsoroltakat tartalmazó jegyzéket és a felkínált biztosítékok jellegét meghatározó feljegyzést, valamint

ag) a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról;

b) az Európai Bankhatóságot

ba) a hitelintézet számára kiadott tevékenységi (működési) engedélyről, valamint annak visszavonásáról,

bb) a harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyről,

bc) a Hpt. 38/A. § (5) bekezdése szerinti határozatáról,

bd) a pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozásáról és annak megszűnéséről,

be) a Hpt. 96/C. § (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás eredményeként a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet,

bf) a Hpt. 168/A. § (3) bekezdése szerinti intézkedéséről, valamint

bg) a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról;

c) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot

ca) a Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és 30. § (3) bekezdése alapján a harmadik országok vonatkozásában rendelkezésére álló információkról,

cb) a foglalkoztatói nyugdíjintézmény tevékenységi engedélyének kiadásáról és visszavonásáról.

(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a tevékenységi engedélyt olyan biztosítónak adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett vállalkozás leányvállalata, és részletesen be kell mutatni ebben az esetben a vállalatcsoport szerkezetét.

(6) A (3) bekezdés b) pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést a 2004/10/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankbizottságnak is meg kell küldeni.

(7) A (3) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét.

(8) A (3) bekezdés g) és n) pontja szerinti bejelentést az Európai Gazdasági Térség állama pénzügyi felügyeleti hatóságainak is meg kell küldeni.

(9) A Pénzügyi Békéltető Testület köteles tevékenységére vonatkozóan az Európai Bizottság felé a Bizottság által kidolgozott formanyomtatványon tájékoztatást adni.”

(4) A Psztv. 48. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Felügyelet által létrehozott nonprofit gazdasági társaság azt a vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt (a továbbiakban: kijelölt felügyeleti biztos) jelöli ki a felügyeleti biztos feladatainak ellátására, aki

b) szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább négyéves,]

„bd) a 4. § h) és r) pontjában foglalt törvényben meghatározott befektetési alapkezelőnél, a kockázati tőkealap-kezelőnél, a tőzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, központi értéktárnál,

szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik.”

(5) A Psztv. 120. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő j)–m) pontokkal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„i) az Európai Parlament és Tanács 2009/11/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a 2006/48/EK, a 2006/49/EK és a 2006/74/EK irányelvnek a központi hitelintézetek kapcsolt bankjai, egyes szavatolótőke elemek, nagykockázat-vállalások, felügyeletei szabályok és válságkezelés tekintetében történő módosításáról, 1. cikk [a 12. §],

j) az Európai Parlament és Tanács 2009/65/EK irányelve (2010. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás),

k) a Bizottság 2010/43/EK irányelve (2010. július 1.) a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásáról,

l) a Bizottság 2010/44/EK irányelve (2010. július 1.) a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alapok egyesülésére, a master-feeder struktúrákra és a bejelentési eljárásokra vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásáról,

m) az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.”

(6) A Psztv. 75. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felügyeleti engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári, viszontbiztosítási, biztosítási, biztosítási szaktanácsadói, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, közvetítői (ügynöki) tevékenység, illetve bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén, továbbá a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok (a továbbiakban: piacfelügyeleti rendelkezések) ellenőrzése céljából a Felügyelet ellenőrzési eljárást indít (a továbbiakban együtt: piacfelügyeleti eljárás).

(2) Az engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység, a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására, valamint a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló eljárásban, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során az ügyintézési határidő az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított hat hónap. Az ügyintézési határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.”

(7) A Psztv. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet az engedély nélkül végzett tevékenység, bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására, valamint a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési és közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályok ellenőrzésére irányuló piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó,

a) az értékpapír-, ügyfél- és fizetési számla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával, valamint

b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával

kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, lakóhely, tartózkodási hely) megismerésére és kezelésére.”

(8) A Psztv. 77. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Piacfelügyeleti eljárás során)

„c) a bennfentes személyre vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötmillió forintig”

(terjedhet.)

(9) A Psztv. 77. §-a a következő (9)–(10) bekezdésekkel egészül ki:

„(9) Ha a Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések, vagy a felügyelet által hozott határozatban, vagy a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek belső szabályzatában foglaltak megsértését piacfelügyeleti eljárás során észleli, akkor e rendelkezések megsértése miatt a 61. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

(10) A piacfelügyeleti eljárás során az ellenőrzési eljárás szabályai – az 54. § (1) és (3)–(8) bekezdései, az 55. §, az 57. § és a 62. § kivételével – megfelelően alkalmazandóak.”

(10) A Psztv. 121. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő f) és g) pontokkal egészül ki:

„e) (5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése,

f) (6) bekezdése a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bejelentő levél és az ÁÉKBV-igazolás formája és tartalma, a bejelentés céljára az illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció használata, valamint a helyszíni ellenőrzésekre és vizsgálatokra és az illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. július 1-i 584/2010/EU bizottsági rendelet, valamint

g) a Bizottság 2010. július 1-i, 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló 583/2010/EU rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.”

(10) Az Szjtv. 40. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdésének rendelkezéseit 2012. január 1-től és első alkalommal 2012. január–március tárgynegyedévre kell alkalmazni.”

171. § (1) Az adózás rendjéről szóló törvény 2. számú melléklete az e törvény 15. melléklet 1. pontja szerint módosul.

(2) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 189. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) E törvénynek a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvénnyel megállapított 2. számú melléklet I./Határidők/6.4. pontját 2012. január 1-től és első alkalommal a 2012. január–március tárgynegyedévre kell alkalmazni.”

173. § Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény 119. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(3) A Gyftv. 36. §-a a következő (10)–(12) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A gyógyszer forgalombahozatali engedélyének jogosultja a 36 . § (1) és (4), illetve (4a) bekezdései szerinti kötelezettségéből (e törvény alkalmazásában a továbbiakban befizetési kötelezettségek) engedményt kaphat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti, 2011-ben kezdődő üzleti évre vonatkozó saját éves beszámolójában, valamint a konszolidációba bevont érintett vállalkozása Szt. szerinti, 2011- ben kezdődő üzleti évre vonatkozó éves beszámolójában kimutatott, egészségügyi ágazatot érintő kutatási és fejlesztési ráfordítások – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4.§-ának 32. pontjában foglaltakkal összhangban lévő – összege után, a (12) bekezdésben előírtak figyelembevételével, amennyiben e ráfordítások (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: ráfordítások) meghaladják a forgalombahozatali engedély jogosultja által forgalmazott támogatott gyógyszerek után kifizetett társadalombiztosítási támogatás termelői (import beszerzési) árral arányos része (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: termelőiár-arányos támogatás) 15%-át, valamint a ráfordítások között kimutatott személyi jellegű ráfordítások meghaladják a termelőiár-arányos támogatás 3%-át, és e törvény szerinti valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett. A forgalombahozatali engedély jogosultja és az Szt. szerinti, konszolidációba bevont érintett vállalkozások jogszabályban meghatározott kutatási és fejlesztési ráfordításait együttesen kell figyelembe venni oly módon, hogy ugyanazon ráfordítás összege csak egyszer kerüljön figyelembevételre az engedmény igénybevételekor. A konszolidációba bevont érintett vállalkozások kutatási és fejlesztési tevékenységhez egymásnak nyújtott szolgáltatásaival összefüggésben felmerült kutatási és fejlesztési ráfordítások engedményként csak az egyik félnél érvényesíthetők. Az engedmény legfeljebb a jogosult a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan előírt befizetési kötelezettségének

a) 90%-áig terjedhet, ha a ráfordítások meghaladják a termelőiár-arányos támogatás 25%-át,

b) 60%-áig terjedhet, ha a ráfordítások nem haladják meg a termelőiár-arányos támogatás 25%-át, de meghaladják a 20%-át,

c) 20%-áig terjedhet, ha a ráfordítások nem haladják meg a termelőiár-arányos támogatás 20%-át, de meghaladják a 15%-át.

(11) Az engedmény összegének meghatározásakor figyelembe vett kutatási és fejlesztési ráfordításokat csökkenteni kell

a) a IV. fázisú klinikai vizsgálatok költségével, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről és egyéb gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 8. pontja szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat költségével,

b) a kutatás és fejlesztés céljára a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól, illetve az államháztartás alrendszereinek más szervétől, vagy az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaiból igényelt, vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás bevételként elszámolt összegével,

c) a Tao. tv. 22. §-ának (9) bekezdése 2011. december 31-én hatályos szövege szerint az adóévben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség alapján igénybevett adókedvezmény összegével,

d) a Tao. tv. szerinti külföldi telephelynél felmerült (elszámolt) kutatási és fejlesztési költségekkel, amennyiben

da) a telephely olyan államban van, amely nem tagja az Európai Uniónak, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (a továbbiakban: OECD), nem részese az Európa Gazdasági Térségről szóló Megállapodásnak, vagy amellyel Magyarország nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, vagy

db) a telephely olyan államban van, amely tagja az Európai Uniónak, az OECD-nek, részese az Európa Gazdasági Térségről szóló Megállapodásnak, vagy amellyel Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye és a forgalomba hozatali engedély jogosultját a telephely szerinti állam szabályai szerint is terheli a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek és tápszerek után kifizetett társadalombiztosítási támogatás alapján arányosan meghatározott, illetve az ismertetési tevékenységet végző magánszemélyek száma alapján meghatározott fizetési kötelezettség, és e kutatási és fejlesztési ráfordításokat a telephely szerinti államban már figyelembe vették kötelezettségcsökkentő tételként vagy e kutatási és fejlesztési ráfordításokat az adott államban engedményként bármilyen adó alapjánál már figyelembe vették, vagy egyéb adókedvezményként már érvényesítették.

(12) Az engedmény nem érinti az államnak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 3. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségét.” ”

175. § A Hpt.

- a) 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 1. § (2) bekezdés b)–e) és g) pontjában, 2. § (1) bekezdés a) pontjában és 18/A. § (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

- b) 1. § (1) bekezdés b) pontjában az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,

- c) 1. § (2) bekezdés a) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

- d) 8. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

- e) 97. § (2) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

- f) 200/B. § (1) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „A Magyarország” szöveg

lép.

176. § A Tpt.

- a) 1. § b), f) és g), m) és o)–p) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

- b) 1. § n) pontjában a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

- c) 199. § a) és b) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

- d) 210. § (4) bekezdésében az „A Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

- e) 338. § (5) bekezdésében, 340/A. § (2) bekezdésében és 340/D. § (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

177. § A Bit.

- a) 1. § a) és b) pontjában, 3. § (1) bekezdés 34. pontjában és 70. § (2) bekezdés g) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

- b) 3. § (1) bekezdés 29. pontjában, 5. § (1)–(3) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 54. § (5) bekezdésében, 55. § (1) bekezdésében, 70. § (1) bekezdés b) pontjában, 70. § (2) bekezdés f) pontjában, 70. § (4) bekezdésében, 93. § (1) bekezdésében, 94. § (1) bekezdés e) pontjában, 209. § (1) bekezdését megelőző alcímének címében, 211. § (1) és (4) bekezdésében, 212. § (1) bekezdésében, 215. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 216. § (3) és (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

- c) 10. § (1) bekezdésében, 209. § (1) bekezdésében, 212. §-át megelőző alcímének címében és 214. §-ában az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg, az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

- d) 93. § (2) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

- e) 210. § (1) bekezdésében a „Ha a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Ha a Magyarország” szöveg, a „Magyar Köztársaság területén hatályos” szövegrész helyébe a „Magyarország területén hatályos” szöveg

lép.

178. § (1) A Bszt. 123. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Magyarország területén bejegyzett befektetési vállalkozás köteles bejelenteni, ha anyavállalata vegyes tevékenységű holding társasággá vagy vegyes pénzügyi holding társasággá válik, és ha ezen viszony módosul vagy megszűnik.”

(2) A Bszt.

- a) 1. § a) pontjában a „Magyar Köztársaság területén székhellyel” szövegrész helyébe a „Magyarország területén székhellyel” szöveg, az „által a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe az „által Magyarország” szöveg,

- b) 1. § b) pontjában, 37. § (2) bekezdés h) pontjában, 112. § (1) bekezdés a) pontjában, 176. §-ában a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

- c) 4. § (2) bekezdés 39. pontjában, 7. § (3) és (4) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 10. § (3) bekezdésében, 28. § (1) bekezdés e) pontjában, 114. § (2) bekezdésében, 142. § (3) bekezdésében és 143. § (3) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

- d) 8. § (3) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,

- e) 16. § (3) bekezdésében és 177. § (1) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

- f) 114. § (2) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,

- g) 159. § (2) bekezdésében az „illetőleg székhelye a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „vagy székhelye Magyarország” szöveg,

- h) 159. § (3) bekezdésében és 178. §-ában a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

179. § A Vbit.

- a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában az „a Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország”szöveg,

- b) 3. § (1) bekezdés 28. pontjában, 31. § (2) bekezdés f) pontjában és 126. § (1) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrészek helyébe a „Magyarország” szöveg,

- c) 4. § (1) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 31. § (4) bekezdésében, 51. § (1) bekezdés e) pontjában, 125. §-át megelőző alcímének címében, 125. § (1) bekezdésében, 127. § (1) bekezdésében és 130. § (4) bekezdésében az „a Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

- d) 7. § (1) bekezdésében, 125. § (1) bekezdésében és 128. §-át megelőző alcímének címében az „A Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg,

- e) 31. § (1) bekezdés b) pontjában, 31. § (2) bekezdés e) pontjában, 50. § (1) és (2) bekezdésében, 127. § (4) bekezdésében, 128. § (1) bekezdésében, valamint 129. § (2) és (3) bekezdésében a „Magyar Köztársaság” szövegrész helyébe a „Magyarország” szöveg

lép.

183. § 2012. január 1-jén hatályát veszti az Szja tv. 72. § (4) bekezdés o) pontja és 1. számú melléklet 2.8. pontja.

(3) A Különadó tv. 4/A. §-a a következő (21)–(29) bekezdéssel egészül ki:

„(21) A fogyasztóval kötött, jelzáloggal fedezett deviza alapú kölcsönszerződésnek a pénzügyi intézmény és a fogyasztó által megkötött megállapodás révén forint alapú kölcsönszerződéssé történő módosítása (forintra történő átváltása) miatt, továbbá az így fennálló követelése (ideértve a követeléshez kapcsolódó bevétele alapján az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott összeget is) részleges elengedése következtében a pénzügyi intézmény által a 2012-ben kezdődő üzleti éve adózás előtti eredménye terhére elszámolt ráfordítások összegének (a számított veszteségnek) 30 százaléka a pénzügyi intézmény által 2012-re fizetendő különadó megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót adójóváírás címén csökkenti, feltéve, hogy

a) a kölcsönszerződés megkötésekor a fedezetül szolgáló (a kölcsönszerződés alapján jelzáloggal megterhelt) ingatlan(ok együttes) értéke nem haladta meg a 20 millió forintot,

b) a követelésből legalább 78 ezer forint összegű esedékessé vált rész tekintetében az adós késedelme 2011. szeptember 30-án már meghaladta a kilencven napot,

c) a kölcsönszerződés forintra történő átváltása valamint a követelés részletes elengedése legkésőbb 2012. május 15-én hatályossá válik,

d) a forintra történő átváltásra a pénzügyi intézmény és a fogyasztó a Magyar Nemzeti Bank által a 2012. március 15-étől 2012. április 15-éig terjedő időszakra vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyamok átlagának megfelelően történik, ha a kölcsönszerződés forintra történő átváltása 2012. március 14-ét követően válik hatályossá,

e) a követelés részleges elengedése – legkorábban a kölcsönszerződés forintra történő átváltásának napján – legalább a követelésnek a forintra történő átváltása szerinti árfolyamnak megfelelő, az értékvesztés figyelembe vétele nélkül megállapított könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) értéke 25 százalékáig terjedő mértékben megtörténik.

(22) Ha a pénzügyi intézményt a (21) bekezdés rendelkezése szerint megillető adójóváírások összege meghaladja a 2012-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót, különbözetüket a 2012-ben a visszaigénylésre jogosult társaság érvényesítheti (vonhatja le) a 2012-re fizetendő különadója megállapításánál. Ha a különbözetet egynél több visszaigénylésre jogosult társaság érvényesíti fizetendő különadója megállapításánál, az egyes visszaigénylésre jogosult társaságokat e jogcímen külön-külön megillető adójóváírások összege nem haladhatja meg a különbözetet. Az e rendelkezések alapján a visszaigénylésre jogosult társaság által érvényesített (levont) összeg nem haladhatja meg a (6) bekezdés szerint kiszámított különadójából az ugyanezt a visszaigénylésre jogosult társaságot a (21) bekezdés rendelkezései szerint megillető adójóváírás összegét meghaladó részt.

(23) A pénzügyi intézményt a (21) bekezdésben, a visszaigénylésre jogosult társaságot a (22) bekezdésben foglaltak alapján megillető adójóváírások összege nem haladhatja meg 2012-re fizetendő különadója megállapításánál a (6) bekezdés szerint kiszámított különadót.

(24) A (21)–(23) bekezdés szerint meghatározott adó-visszatérítés teljesítését a pénzügyi intézmény vagy a visszaigénylésre jogosult társaság a 2012-re vonatkozó különadó-bevallása módosítása révén, az igény (a módosítást tartalmazó különadó-bevallás) benyújtásának napjától, de legkorábban 2012. május 31-étől jogosult az állami adóhatóságnál igényelni.

(25) A (21)–(24) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a pénzügyi intézmény a (21) bekezdés szerinti számított veszteségét a számvitelről szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály rendelkezéseinek megfelelően vezetett nyilvántartásai alapján megállapítja, valamint cégneve és adószáma feltüntetésével írásban rögzíti.

(26) A (22) bekezdésben foglaltak alkalmazásának – a (25) bekezdésben foglaltak mellett – további feltétele, hogy a pénzügyi intézmény, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságok valamennyiük cégneve és adószáma feltüntetésével írásban közösen rögzítik:

a) az egyedi különadó-alapjukra a (6) bekezdés szerint kiszámított különadókat és ezek összegét;

b) egyedi számított veszteségeiket és ezek összegét;

c) egyedi számított veszteségeik 30 százalékát és ezek összegét;

d) az egyes pénzügyi intézményt, valamint a visszaigénylésre jogosult társaságokat a (21)–(23) bekezdés rendelkezéseinek figyelembe vételével egyedileg megillető adójóváírásokat és ezek összegét.

(27) A (25)–(26) bekezdésben meghatározott iratokat az adózó az általa 2012-re fizetendő különadó bevallásának, illetőleg (függetlenül attól, hogy továbbra is egymás kapcsolt vállalkozásainak minősülnek-e) az érintett adózók a bármelyikük által 2012-re fizetendő különadó bevallásának önellenőrzése vagy utólagos ellenőrzése alapján, az önellenőrzés, illetőleg az utólagos ellenőrzés megállapítását figyelembe véve írásban módosíthatják. Ha az iratok módosítása érinti az adózót, illetőleg bármely adózót a (21)–(23) bekezdés szerint megillető adójóváírás összegét, az adó megállapításához való jog elévüléséig az érintett adózó adóbevallását a változásnak megfelelő önellenőrzés révén ismételten módosíthatja, vagy – ha önellenőrzésre már nem jogosult – ismételt ellenőrzés megkezdése iránti kérelem előterjesztésével kezdeményezheti fizetendő adójának módosítását. A (25)–(26) bekezdésben meghatározott iratokat, valamint azok módosítását az adózó, illetőleg valamennyi érintett adózó az adó megállapításához való jog elévüléséig köteles megőrizni.

(28) Az állami adóhatóság az adóbevallás módosításának benyújtására olyan adóbevallási nyomtatványt is rendszeresíthet, amelyben az adózó a nyomtatvány rendszeresítésének napjától kezdve köteles a (25)–(26) bekezdésben meghatározott adatokat vagy azok egy részét feltüntetni.

(29) A (24) bekezdésben meghatározott adóbevallás-módosításra az adózás rendjéről szóló törvénynek az önellenőrzésre irányadó rendelkezéseit a (21)–(28) bekezdésben foglalt eltérések figyelembe vételével kell alkalmazni.”

(3) A Különadó tv. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A magánszemély (a fogyasztó) és a pénzügyi intézmény által a 4/A. § (21)–(22) bekezdés szerinti adójóváírás alapjául szolgáló tartozás-elengedés, szerződésmódosítás

a) révén megszerzett, illetőleg juttatott vagyoni érték (bevétel) mentes minden adó, hozzájárulás, járulék, illeték és más közteher (ideértve különösen a személyi jövedelemadót, a nyugdíjjárulékot, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a szociális hozzájárulási adót, az egészségügyi hozzájárulást, a szakképzési hozzájárulást, valamint a vagyonszerzési illetéket) alól;

b) következtében a 2012-ben kezdődő üzleti éve adózás előtti eredménye terhére elszámolt ráfordítás a pénzügyi intézmény által adózás előtti eredménye, bevétele alapulvételével fizetendő adó alapjának megállapításánál az adó alapját csökkentő tételként érvényesíthető (így különösen a társasági adó alapjának megállapításánál a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül).”

188. § A Különadó tv. 4/A. §-ának (7) bekezdésében az „a (11)–(20) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (11)–(30) bekezdésben” szöveg, 5. §-ának (3) bekezdésében az „a 4/A. § (11)–(20) bekezdése alapján az adóévre megillető különadó-visszatérítés összegét” szövegrész helyébe az „a 4/A. § (11)–(30) bekezdése alapján az adóévre megillető különadó-visszatérítés vagy adójóváírás összegét” szöveg lép.

189. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény a következő 49/P. §-sal egészül ki:

„49/P. § (1) A köztisztviselő részére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéséhez kizárólag visszterhes munkáltatói kölcsön nyújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatói kölcsön összege a köztisztviselő háztartásában eltartott gyermekek számától függően:

a) egy gyermek esetén legfeljebb 6 millió forint,

b) két gyermek esetén legfeljebb 8 millió forint,

c) három gyermek esetén legfeljebb 10 millió forint,

d) minden további gyermek után legfeljebb gyermekenként további 1 millió forint.

(3) E § szempontjából gyermek:

a) a köztisztviselő vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke,

b) a köztisztviselő háztartásában legalább egy éve nevelt mostoha gyermek,

c) a köztisztviselő gyámsága alatt álló legalább egy éve vele együttélő és általa eltartott gyermek,

d) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, aki a gyermek-és ifjúságvédő intézettel kötött megállapodás alapján legalább egy éve él a köztisztviselőnél, mint nevelőszülőnél.

(4) E § szempontjából eltartottnak minősül a gyermek, ha

a) a 16. életévét még nem töltötte be,

b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem töltötte be,

c) a 16. életévét már betöltötte, de munkaképesség-csökkenést, illetve egészségkárosodást szenvedett személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.”

190. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a következő 78/B. §-sal egészül ki:

„78/B. § (1) A közalkalmazott részére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéséhez kizárólag visszterhes munkáltatói kölcsön nyújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatói kölcsön összege a közalkalmazott háztartásában eltartott gyermekek számától függően:

a) egy gyermek esetén legfeljebb 6 millió forint,

b) két gyermek esetén legfeljebb 8 millió forint,

c) három gyermek esetén legfeljebb 10 millió forint,

d) minden további gyermek után legfeljebb gyermekenként további 1 millió forint.

(3) E § szempontjából gyermek:

a) a közalkalmazott vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke,

b) a közalkalmazott háztartásában legalább egy éve nevelt mostoha gyermek,

c) a közalkalmazott gyámsága alatt álló legalább egy éve vele együttélő és általa eltartott gyermek,

d) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, aki a gyermek-és ifjúságvédő intézettel kötött megállapodás alapján legalább egy éve él a köztisztviselőnél, mint nevelőszülőnél.

(4) E § szempontjából eltartottnak minősül a gyermek, ha

a) a 16. életévét még nem töltötte be,

b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem töltötte be,

c) a 16. életévét már betöltötte, de munkaképesség-csökkenést, illetve egészségkárosodást szenvedett személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.”

191. § (1) Hatályát veszti

- a) a Tpt. 1. § c)–e) pontjai; 5. § (1) bekezdés 11., 13–14., 16., 47., 49., 59., 93., 135. pontjai; 35. § (6) bekezdése; 201/A. §; 222. § (6) bekezdése; 229–296. §; 300. § (2) bekezdés d) pontja; a 307. § (5) bekezdése d) és g) pontja; 357. § (3) bekezdése; 358. § (2)–(4) bekezdései; 381. § (2) és (4) bekezdései; 394. § (1) bekezdés f) pont 8. alpontja; a 451. § (2) bekezdés c) és h) pontja; a 11–13., 15–21., 24. mellékletei, 25. melléklet 1–3., 6–7. 23. pontja;

- b) a Bszt. 37. § (2) bekezdés e) pontja;

- c) a Pszftv. 6. § (5) bekezdése,

- d) a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (6) bekezdésének b) pontja.

### 13. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez

1. A Hpt. 6. számú melléklet I. része a következő 17. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„17. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.”

### 14. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez

1. A Tpt. 1. számú melléklete a következő 20–21. pontokkal egészül ki:

„20. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény,

21. Batv.: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény.”

### 15. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez

1. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2. számú melléklet I./Határidők/6.4. pontja (a továbbiakban: Art.) helyébe a következő rendelkezés lép:

„6.4. A helyhez kötött szerver alapú pénznyerő automata és a nem helyhez kötött szerver alapú pénznyerő rendszer üzemeltetése esetén fizetendő 33%-os százalékos mértékű játékadót az adózó a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg.”

2. Az Art. 7. számú melléklet 1. d) pont dc) alpont helyébe a következő rendelkezés lép:

(1. A kifizető az adóévet követő év március 20-ig elektronikus úton az állami adóhatósághoz adatot szolgáltat

d) a kifizetett kamat összegéről az alábbiak szerint)

„dc) a 4. c) pont esetén a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi ???. törvényben (Batv.) meghatározott ÁÉKBV, a 3. pont szerinti igazolás alapján ÁÉKBV-nek minősülő szervezet vagy az Európai Közösségen kívüli kollektív befektetési forma által közvetlenül, vagy a 3. pontban meghatározott szervezeten keresztül közvetve juttatott kamatjövedelem összegéről,”

3. Az Art. 7. számú melléklete az európai befektetési alap tekintetében a következőképpen módosul:

a) a 3. pontban „európai befektetési alapként” szövegrész helyébe „ÁÉKBV-ként” szöveg

b) a 4. pont c), d) pontja „európai befektetési alap” szövegrész helyébe „ÁÉKBV” szöveg

c) a 4. pont c) pontja, a 10. pontjának b) pontja „európai befektetési alapnak” szövegrész helyébe „ÁÉKBV-nek” szöveg

d) 4. pont d) pontja „európai befektetési alapon” szövegrész helyébe „ÁÉKBV-n” szöveg

lép.

### 16. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez

1. A befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 1. melléklete a következő pontokkal egészül ki:

„22. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény,

23. Batv.: a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény.”

2. A Bszt. 3. mellékletének 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. A portfóliókezelési tevékenységet végző teljesítményeinek bemutatásakor a hozamadatokat lehetőleg 5 évre visszamenően, illetve tevékenysége megkezdésétől – a naptári éveknek megfelelő bontásban – kell bemutatni.”

### 17. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez

A Tpt. 25. melléklete a következő 25. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja)

„25. Az Európai Parlament és a Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.”

### 18. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 12. melléklete a következő 36. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja)

„36. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/78/EU irányelve (2010. november 24.) a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.”