2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról

2011. évi CXCIII. törvény

a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról

ELSŐ RÉSZ — BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK¶

I. Fejezet — A TÖRVÉNY HATÁLYA¶

1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed

• a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti befektetési alap és befektetési alapkezelő létrehozatalára, működésére és felügyeletére,
• b) a Magyarország területén végzett befektetési alapkezelési tevékenységre,
• c) a Magyarország területén székhellyel rendelkező ÁÉKBV alapkezelő EGT-államban létrehozott fióktelepe által végzett befektetési alapkezelési tevékenységére, valamint határon átnyúló szolgáltatás nyújtására,
• d) a befektetési jegy és az egyéb kollektív befektetési értékpapír Magyarország területén, valamint befektetési alapkezelő által EGT-államban történő forgalomba hozatalára,
• e) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre.

II. Fejezet — ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK¶

2. § A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítését az 1. melléklet tartalmazza.

3. § E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:

• 1. ÁÉKBV:
• a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy
• b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre;
• 2. ÁÉKBV-alapkezelő: ÁÉKBV kezelésére engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő;
• 3. ÁÉKBV fogadó tagállama: az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamától eltérő EGT-állam, amelyben az ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjait forgalmazzák;
• 4. ÁÉKBV-irányelv: az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról;
• 5. ÁÉKBV székhely szerinti tagállama: az az EGT-állam, amelyben az ÁÉKBV-t engedélyezték;
• 6. áru: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;
• 7. átruházható értékpapír: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;
• 8. betét: betétszerződés vagy bankszámlaszerződés alapján hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg;
• 9. befektetési alap: e törvényben meghatározott feltételek szerint befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő a befektetők érdekében kezel;
• 10. befektetési alapkezelés: a befektetési alap részére végzett kollektív portfóliókezelés;
• 11. befektetési alapkezelő: befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező vállalkozás;
• 12. befektetési alapkezelő fogadó tagállama: a befektetési alapkezelő székhely szerinti tagállamától eltérő EGT-állam, amelyben a befektetési alapkezelő fiókteleppel rendelkezik vagy szolgáltatást nyújt;
• 13. befektetési alapkezelő székhely szerinti tagállama: az az EGT-állam, ahol a befektetési alapkezelő létesítő okirat szerinti székhelye található;
• 14. befektetési alap saját tőkéje: a befektetési alap indulásakor a befektetési jegyek névértékének és darabszámának szorzatával megegyező tőke, amely az alap működése során a befektetési alap nettó eszközértékével azonos;
• 15. befektetési jegy: az e törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír;
• 16. befektetési tanácsadás: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység;
• 17. befektetési vállalkozás: a Bszt.-ben ilyenként meghatározott szervezet;
• 18. befektető: a befektetési jegy vagy az egyéb kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa;
• 19. cél-ÁÉKBV: olyan ÁÉKBV vagy annak egy olyan részalapja, amely legalább egy gyűjtő-ÁÉKBV befektetővel rendelkezik, míg ő maga nem gyűjtő-ÁÉKBV és nem rendelkezik a gyűjtő-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaival;
• 20. dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke;
• 21. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;
• 22. ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;
• 23. érintett személy:
• a) a befektetési alapkezelő ügyvezetője, tulajdonosa,
• b) a befektetési alapkezelő olyan alkalmazottja, illetve bármely olyan természetes személy, aki tevékenységét a befektetési alapkezelő érdekeinek megfelelően végzi, és aki részt vesz a befektetési alapkezelő által végzett befektetési alapkezelésben, vagy
• c) bármely olyan természetes személy, aki harmadik fél részére szóló, befektetési alapkezelő által nyújtandó befektetési alapkezelési szolgáltatásra vonatkozó kiszervezésre irányuló szerződés alapján közvetlenül részt vesz a befektetési alapkezelés szolgáltatásának nyújtásában;
• 24. értékpapír: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
• 25. felosztott hozam: a tőkenövekmény azon része, amelyet a befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat szerint a befektetési alapkezelés eredményeképpen a befektetési jegyek után fizet;
• 26. Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB;
• 27. felügyeleti hatóság:
• a) a Felügyelet, illetve
• b) a külföldi befektetési alapkezelő, kollektív befektetési forma, letétkezelő, vagy tőkepiacokon szolgáltatást nyújtó, prudenciális felügyelet hatálya alá tartozó személy vagy szervezet tevékenységi felügyeletét ellátó külföldi szervezet;
• 28. fióktelep: az Fkt.-ban ilyenként meghatározott szervezet;
• 29. folyamatos forgalmazás: a nyílt végű kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjának folyamatos értékesítése és visszaváltása a kollektív befektetési forma futamideje alatt;
• 30. forgalmazás-elszámolási nap: az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket;
• 31. forgalmazás-teljesítési nap: az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják;
• 32. forgalmazó: a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalában közreműködő, a Tpt. 23. § (1) bekezdésében meghatározott szervezet;
• 33. forgalomba hozatal: a kollektív befektetési értékpapír keletkeztetése és az első tulajdonosnak történő átadása;
• 34. főiroda: az a hely, ahol a vállalkozás üzleti tevékenységével kapcsolatos központi döntéshozatal történik;
• 35. gyűjtő-ÁÉKBV: olyan ÁÉKBV vagy annak egy olyan részalapja, amely saját tőkéjének legalább 85 százalékát másik ÁÉKBV vagy annak részalapja – cél-ÁÉKBV – kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti;
• 36. harmadik ország: az az ország, amely nem minősül EGT-államnak;
• 37. induló tőke: a vállalkozás alapításkori jegyzett tőkéjének, a tőketartalékának és az eredménytartalékának összege;
• 38. hitel: a hitelszerződés, illetve az ez alapján kötött kölcsönszerződés, valamint a halasztott pénzügyi teljesítés, ide nem értve a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítést;
• 39. kereskedelmi kommunikáció: a tájékoztató, a kezelési szabályzat és a hirdetmény kivételével minden, a befektetők tájékoztatását szolgáló, a kollektív befektetési értékpapír nyilvános forgalomba hozatalával és forgalmazásával összefüggésbe hozható, reklámban vagy egyéb módon közölt információ;
• 40. kibocsátási program: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
• 41. kiemelt befektetői információ: az ÁÉKBV-ről és az egyéb nyilvános nyílt végű befektetési alapról készített, a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid dokumentum;
• 42. kollektív befektetési értékpapír: a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapír, továbbá a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott, a kollektív befektetési formában való részvételt tanúsító egyéb okirat;
• 43. kollektív befektetési forma: a befektetési alap, az ÁÉKBV és minden olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára;
• 44. kollektív portfóliókezelés: a kollektív befektetési forma számára végzett befektetéskezelési tevékenység, valamint a kollektív befektetési forma létrehozatalához, működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása;
• 45. leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;
• 46. letétkezelő:
• a) a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás vagy hitelintézet, vagy
• b) olyan vállalkozás, amely az ÁÉKBV-irányelv letétkezelőre vonatkozó szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jogosult letétkezelői feladatokat ellátni;
• 47. likvid eszköz: a pénz, a hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező állampapír, a felmondhatóságában nem korlátozott betét, továbbá az átruházhatóságában nem korlátozott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező, legfeljebb egyéves hátralévő futamidejű, nyilvánosan forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír;
• 48. minősített befolyás: egy befektetési alapkezelővel létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező
• a) befektetési alapkezelőben fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább 10 százalék,
• b) a befektetési alapkezelő döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább 20 százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy
• c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a befektetési alapkezelő működésére;
• 49. miniszter: a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter;
• 50. minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium;
• 51. MNB: a Magyar Nemzeti Bank;
• 52. működési tanúsítvány: a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság által kiállított tanúsítvány arról, hogy a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési engedélye megfelel-e az ÁÉKBV-irányelvnek a befektetési alapkezelő székhely szerinti tagállama jogrendszerébe történő átvétele alapján elfogadott rendelkezéseknek, valamint a befektetési alapkezelő engedélyének esetleges korlátozása az általa kezelhető alapok tekintetében;
• 53. nemzetközi pénzügyi intézmény: a Tpt.-ben ilyenként meghatározott intézmény;
• 54. nettó eszközérték: a befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke – ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is – csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is;
• 55. nyilvános árjegyzés: arra jogosult szervezet (árjegyző) által pénzügyi eszközre vonatkozóan folyamatosan közzétett vételi és eladási kötelezettségvállalás az árjegyző által meghatározott árakon;
• 56. pénzpiaci eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;
• 57. pénzügyi eszköz: a Bszt.-ben meghatározott fogalom;
• 58. portfóliókezelés: a Bszt.-ben meghatározott tevékenység;
• 59. részesedési viszony: valamely vállalkozás szavazati jogai vagy tőkéje 20 százalékának vagy ennél nagyobb részének közvetlenül vagy közvetetten való tulajdonlása;
• 60. saját tőke: az Szt.-ben meghatározott fogalom;
• 61. szabályozott piac: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
• 62. származtatott ügylet: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
• 63. szavatoló tőke: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelet 25–91. cikk szerint meghatározott fogalom;
• 64. szoros kapcsolat:
• a) két vagy több természetes vagy jogi személy között fennálló, ellenőrző befolyásnak vagy részesedési viszonynak minősülő kapcsolat, azzal, hogy ha egy személy olyan személlyel áll ellenőrző befolyásnak minősülő kapcsolatban, amely maga is ellenőrző befolyást gyakorol egy harmadik személyre, akkor e harmadik személyt is a legfelső szinten lévővel szoros kapcsolatban állónak kell tekinteni, illetve
• b) két vagy több személy között fennálló kapcsolat, amennyiben ezen személyek ugyanazon személyek ellenőrző befolyása alatt állnak;
• 65. tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a befektető számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését;
• 66. tőkenövekmény: az egy jegyre jutó nettó eszközérték és a befektetési jegy névértéke közötti különbség, amennyiben az pozitív;
• 67. ügyfél: aki e törvény alapján a befektetési alapkezelőtől szolgáltatást vesz igénybe, ide nem értve a befektetőt;
• 68. ügyvezető: a befektetési alapkezelő vezetésére kinevezett első számú vezető, valamint e vezető valamennyi helyettese;
• 69. vezető állású személy: az ügyvezető, az igazgatóság elnöke, tagja és a felügyelőbizottság elnöke, tagja, a fióktelep vezetésére kinevezett személy és annak közvetlen helyettese, valamint minden olyan személy, akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó bármely belső szabályzat ilyenként határoz meg.

MÁSODIK RÉSZ — ALAPKEZELŐRE, LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK¶

III. Fejezet — ALAPKEZELŐKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK¶

1. A befektetési alapkezelő által végezhető tevékenységek¶

4. § (1) A befektetési alapkezelő kollektív portfóliókezelési tevékenységének végzése előzetes hatósági engedélyhez kötött, amelyet a Felügyelet ad ki. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására – amennyiben e törvény másképp nem rendelkezik – kizárólag befektetési alapkezelő kaphat engedélyt.

(2) A befektetési alapkezelő az (1) bekezdés szerinti hatósági engedély birtokában az alábbi tevékenységeket végezheti:

• a) befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása);
• b) a kollektív portfóliókezeléshez kapcsolódó adminisztratív feladatok részben vagy egészben történő ellátása:
• ba) könyvviteli és jogi feladatok ellátása,
• bb) információszolgáltatás befektetők részére,
• bc) eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése,
• bd) jogszerű magatartás ellenőrzése,
• be) a befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése,
• bf) hozamfizetés,
• bg) kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és folyamatos forgalmazásával összefüggő adminisztrációs feladatok,
• bh) a megkötött ügyletek elszámolása (beleértve a bizonylatok megküldését),
• bi) nyilvántartások vezetése;
• c) kollektív befektetési értékpapírok forgalomba hozatala és folyamatos forgalmazása;
• d) a befektetési alapkezelő által az értékesítést végző személyek oktatása és részükre írásos, illetve szóbeli információ rendszeres szolgáltatása az értékesítéshez szükséges, illetve indokolt módon és mértékben, továbbá a forgalmazás anyagi ösztönzése (értékesítés támogatása).

(3) A befektetési alapkezelő a kollektív portfóliókezelési tevékenység mellett kizárólag az alábbi tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében, az a)–c) pontokban meghatározott tevékenységek esetén az adott tevékenységre előírt engedély birtokában és figyelemmel a (4) bekezdésre:

• a) portfóliókezelés,
• b) befektetési tanácsadás,
• c) kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése és az ezzel kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások, amely dematerializált értékpapírok esetében az értékpapírszámla vezetését is tartalmazza, valamint a végzett tevékenység jellegétől függően ügyfélszámla vezetését is magában foglalja,
• d) értékpapír-kölcsönzés.

(4) A befektetési alapkezelő a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére köteles. A befektetési alapkezelő a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére önállóan, a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó engedély nélkül nem kaphat engedélyt, míg a (3) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt kizárólag a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában kaphat.

(5) A befektetési alapkezelő a (2) bekezdésben meghatározott kollektív portfóliókezelési tevékenységet – kiszervezés útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretén belül – belföldi és külföldi befektetési alapkezelő részére is végezheti. A határon átnyúló szolgáltatás végzését a Felügyeletnek be kell jelenteni.

(6) A (3) bekezdésben szereplő tevékenységek végzése esetén a Bszt. vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

2. Tőke- és szervezeti követelmények¶

5. § (1) A befektetési alapkezelő akkor kaphat befektetési alapkezelésre engedélyt, ha – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – rendelkezik legalább százhuszonötezer euró, ingatlanalap kezelése esetén legalább háromszázezer euró induló tőkével.

(2) Ha a befektetési alapkezelő által kezelt portfólió összesített értéke meghaladja a kétszázötvenmillió eurót, szavatoló tőkéjét ki kell egészítenie. A pótlólagos tőkeösszeg annak az összegnek a 0,02 százaléka, amellyel a befektetési alapkezelő által kezelt portfólió értéke meghaladja a kétszázötvenmillió eurót. Ha az induló tőke és a pótlólagos tőke összege eléri a tízmillió eurót, a szavatoló tőkét nem szükséges tovább növelni. A számítás alapját képező összegbe bele kell számítani azon portfóliókat, amelyek kezelésével a befektetési alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződés alapján harmadik személyt bízott meg, nem kell figyelembe venni azonban azokat a portfóliókat, amelyeket a befektetési alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződés alapján megbízottként kezel.

(3) A befektetési alapkezelőnek – a működőképesség folytonosságának fenntartása és a befektetők védelme érdekében – az általa végzett tevékenység kockázatának fedezetét mindenkor biztosító, megfelelő nagyságú szavatoló tőkével kell rendelkeznie, amely nem csökkenhet

• a) az (1) bekezdésben meghatározott összeg, vagy
• b) a megelőző év működési költségei 25 százalékának megfelelő összeg

alá.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott szavatoló tőke mértékének meghatározása során a (3) bekezdés a) és b) pontja szerint számított érték közül a magasabbat kell irányadónak tekinteni.

(5) Az (1) bekezdésben euróban meghatározott induló tőke összegét az alapítást megelőző naptári hónap utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

6. § (1) A befektetési alapkezelő – a 36–37. §-ban foglalt eltéréssel – részvénytársaság formájában működhet.

(2) A befektetési alapkezelőre a Gt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

3. Tárgyi és személyi feltételek¶

7. § (1) A befektetési alapkezelő irányítását belföldön létesített főirodában kell biztosítani.

(2) A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell megfelelő irodai elhelyezéssel, kommunikációs rendszerrel (telefon, fax, internetkapcsolat, elektronikus postacím, nyilvános befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő esetén saját honlap). A befektetési alapkezelőnek olyan szervezeti és működési szabályokat kell kialakítania, amelyek biztosítják a 20. §-ban megfogalmazott működési szabályok megtartását.

(3) A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell olyan elektronikus portfólió-nyilvántartási rendszerrel, amely alkalmas az általa kezelt portfóliók vagyonváltozásainak, a jegyzési és visszavásárlási megbízásoknak naprakész – és az információs kötelezettség teljesítését lehetővé tevő – rögzítésére és kimutatására és a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek teljesítésére. A befektetési alapkezelő gondoskodik az elektronikus adatfeldolgozás magas szintű biztonságáról és a rögzített információk védelméről és bizalmas kezeléséről.

(4) Amennyiben a befektetési alapkezelő kollektív befektetési értékpapírt forgalmaz, a befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell olyan, a befektetők nyilvántartására szolgáló nyilvántartási rendszerrel, amely biztosítja a befektetők adatainak mindenkori naprakész nyilvántartását, visszakereshetőségét és az értékpapírtitok folyamatos megtartását.

(5) A befektetési alapkezelőnek meg kell felelnie a Tpt. 355. §, 364. § és 368–371. §-ában meghatározott rendelkezéseknek.

8. § (1) A befektetési alapkezelő ügyvezetését legalább két természetes személy, munkaviszony keretében köteles ellátni. A vezető állású személyek között legalább két olyan személynek kell lennie, aki a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősül, és – legalább egy éve – állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik.

(2) Befektetési alapkezelőnél vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki

• a) a (9) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, és e tényt hatósági bizonyítvány útján igazolja;
• b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik;
• c) legalább hároméves pénzügyi szakmai gyakorlattal és legalább hároméves pénzügyi, illetve gazdasági területen szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik és
• d) igazolja, hogy vele szemben a (10) bekezdésében meghatározott kizáró okok és a 11. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn.

(3) A befektetési alapkezelő ügyvezetőjének, igazgatósága valamint felügyelő bizottsága elnökének a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken kívül az nevezhető ki, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a Felügyeletnek – az előzetes engedély megszerzése érdekében – bejelentették, és a Felügyelet az engedélyt megadta.

(4) A vezető állású személy és a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni, ha a vezető állású személlyel kapcsolatban az engedély megadását követően kizárási ok merül fel. A vezető állású személy megválasztásához vagy kinevezéséhez megadott engedélyt a Felügyelet visszavonhatja, illetve felfüggesztheti, ha az engedély alapjául szolgáló feltétel az engedély megadását követően megszűnik, illetve ha az engedély megadását követően merül fel kizárási ok. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 60 nap lehet, amelynek ideje alatt a vezető állású személy tisztségéhez kötődő jogait nem gyakorolhatja.

(5) A befektetési alapkezelő teljes tevékenységét irányító személy az lehet, aki a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű – és e tényt hatósági bizonyítvány útján igazolja –, legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 2 év magyarországi szakmai gyakorlat.

(6) A befektetéskezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személy az lehet, aki a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű – és e tényt hatósági bizonyítvány útján igazolja –, legalább kétéves, befektetési területen szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 1 év magyarországi szakmai gyakorlat, és akivel szemben nem áll fenn a (10) bekezdésben meghatározott kizáró ok.

(7) Az adminisztratív tevékenységet irányító személy az lehet, aki a (9) bekezdésben meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű – és e tényt hatósági bizonyítvány útján igazolja –, legalább kétéves portfóliókezelési, befektetési alapkezelési vagy pénzügyi intézményi szakmai gyakorlattal rendelkezik, amelyből legalább 1 év magyarországi szakmai gyakorlat, és akivel szemben nem áll fenn a (10) bekezdésben meghatározott kizáró ok.

(8) A (2) és (5)–(7) bekezdés esetében

• a) a befektetési alapkezelőnél, kollektív befektetési formánál, befektetési vállalkozásnál, hitelintézetnél, biztosítónál, nyugdíjpénztárnál
• b) az MNB-nél, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a minisztériumban, szabályozott piacnál, tőzsdénél, a központi értéktárnál, az elszámolóháznál, központi szerződő félnél, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél, a Magyar Államkincstárnál,
• c) ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelő ingatlanbefektetési tevékenységét irányító személye esetében ingatlanforgalmazónál, ingatlanalapot kezelő alapkezelőnél, valamint
• d) az a)–c) pontban felsoroltak külföldi megfelelőinél szakirányú területen munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő számít szakmai gyakorlatnak.

(9) A (2) és (5)–(7) bekezdés szempontjából az alábbi bűncselekményeket kell figyelembe venni:

• a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), a 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), a 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,
• b) az atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 271. §), a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 281. §), a bűnpártolás (Btk. 282. §), a Btk. XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314–316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), a Btk. XXXIII. és XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények.

(10) Az (5)–(7) bekezdés vonatkozásában kizáró ok olyan személlyel szemben áll fenn, aki:

• a) 10 százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetve közvetett részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan, a Felügyelet által felügyelt intézményben, amely a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős határozat megállapította;
• b) súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe eső törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet, más hatóság vagy bíróság a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtását megelőző 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatban legalább három esetben szankciót alkalmazott;
• c) lakóhelye (tartózkodási helye) vagy székhelye szerinti ország hatóságaitól információ nem szerezhető meg, és a tulajdonszerzési engedélyezés elbírálásához szükséges információ megadását önként nem vállalja.

(11) A (10) bekezdés szerinti kizáró okokat a kérelmező külföldi tevékenysége tekintetében is vizsgálni kell.

(12) A befektetési alapkezelő az (1) és (5)–(7) bekezdésben meghatározott személyek kinevezését, a személyükben bekövetkezett változást a kinevezést vagy a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a kinevezést vagy a változást követő 5 napon belül a Felügyeletnek köteles bejelenteni.

9. § A befektetési alapkezelőben történő minősített befolyás megszerzésére alkalmazni kell a Bszt. IX. Fejezetében foglalt rendelkezéseket, azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, azon befektetési alapkezelőt kell érteni.

4. Jó üzleti hírnév¶

10. § (1) A befektetési alapkezelő minősített befolyással rendelkező tulajdonosa csak olyan személy lehet,

• a) aki (amely) mentes a befektetési alapkezelő óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól, jó üzleti hírnévvel rendelkezik, valamint biztosítani képes a befektetési alapkezelő megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint
• b) akinek (amelynek) üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a befektetési alapkezelő feletti hatékony felügyelet gyakorlását.

(2) A befektetési alapkezelő vezető tisztségviselőjének, üzleti tevékenységét irányító személyeinek jó üzleti hírnévvel kell rendelkezniük.

(3) A jó üzleti hírnevet a kérelmezőnek, illetve annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azt a Felügyelet elfogadja. A jó üzleti hírnév igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő. A Felügyelet a jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

(4) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.

5. Összeférhetetlenség¶

11. § (1) A befektetési alapkezelő vezető állású személye, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet

• a) a befektetési alapkezelő által megbízott letétkezelőnek,
• b) a befektetési alapkezelő által hozott befektetési döntések végrehajtásában közreműködő befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, valamint
• c) a befektetési alapkezelő ügyfelének

a befektetési alapkezeléshez közvetlenül kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye.

(2) Az a személy, aki esetében az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.

(3) A befektetési alapkezelőre vonatkozó, az összeférhetetlenség kezelését érintő további szabályokat a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló kormányrendelet határozza meg.

6. Személyes ügyletek¶

12. § (1) Az érintett személy által vagy nevében pénzügyi eszközre vonatkozóan végrehajtott ügylet személyes ügyletnek minősül, ha az érintett személy szakmai tevékenységi körén kívül jár el vagy az ügylet végrehajtása az alábbi személyek valamelyikének számlájára történik:

• a) az érintett személy,
• b) olyan személy, akivel az érintett személy családi vagy egyéb szoros kapcsolatban van,
• c) olyan személy, akinek az érintett személlyel való kapcsolata folytán az érintett személynek – az ügylet végrehajtásáért kapott díjon vagy kezelési költségen kívül – közvetlen vagy közvetett anyagi érdeke fűződik az ügylethez.

(2) A befektetési alapkezelő megfelelő intézkedéseket alkalmaz a (3) bekezdésben felsorolt tevékenységek megakadályozása érdekében, amennyiben azok olyan érintett személyhez köthetők,

• a) aki összeférhetetlenséget eredményező tevékenységben vesz részt, vagy
• b) aki bennfentes információhoz, vagy a kollektív befektetési formára, vagy annak részére végzett ügyletekre vonatkozó más bizalmas információhoz férhet hozzá, a befektetési alapkezelő nevében vagy javára végzett tevékenység következtében.

(3) A (2) bekezdés szempontjából az alábbi tevékenységeket kell figyelembe venni:

• a) olyan személyes ügylet végrehajtása, amely
• aa) bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,
• ab) üzleti titok, értékpapírtitok, biztosítási titok, fizetési titok, banktitok vagy az adatvédelemről szóló jogszabályok által védett információ jogszerűtlen feltárásával vagy felhasználásával jár, vagy
• b) harmadik személy részére történő, az érintett személy munkaköri kötelezettségét meghaladó tanácsadás vagy harmadik személy bíztatása arra, hogy pénzügyi eszközökre vonatkozó olyan ügyletbe kezdjen, amely ha az érintett személy személyes ügylete lenne, vonatkozna rá az a) pont vagy a Bszt. 77. §-ának (1)–(2) bekezdése, illetve a folyamatban lévő megbízásokra vonatkozó információkkal való visszaélésnek minősülne;
• c) a Tpt. 203. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetnek nem minősülő információ vagy vélemény harmadik személy részére történő, az érintett személy munkaköri kötelezettségét meghaladó módon való közlése, amennyiben az érintett személy tisztában van vagy tőle elvárható gondossággal tisztában kellene lennie, hogy e közlés eredményeként a harmadik személy
• ca) pénzügyi eszközre vonatkozóan olyan ügyletbe kezdene, amely ha az érintett személy személyes ügylete lenne, vonatkozna rá e bekezdés a) pontja vagy a Bszt. 77. §-ának (1)–(2) bekezdése, illetve a folyamatban lévő megbízásokra vonatkozó információkkal való visszaélésnek minősülne vagy
• cb) egy további személyt a ca) alpontban foglalt ügylet megkötésére biztatna vagy számára ilyen ügylet megkötésére vonatkozó tanácsot adna.

(4) A befektetési alapkezelő a munkaviszony létesítésének, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrehozásának időpontjában tájékoztatja az alkalmazottját, illetve foglalkoztatottját (a továbbiakban együtt: alkalmazott) a (3) bekezdésben felsorolt tevékenységek tiltásáról és a befektetési alapkezelő által a (2) bekezdés szerinti intézkedéseiről.

(5) Az érintett személy a személyes ügyletre vonatkozó megállapodás megkötését haladéktalanul köteles a befektetési alapkezelő számára bejelenteni, lehetővé téve a befektetési alapkezelő számára az ügylet beazonosítását.

(6) A befektetési alapkezelő nyilvántartást vezet az (5) bekezdésben meghatározott, valamint az általa feltárt személyes ügyletekről, ideértve az ilyen ügyletekkel kapcsolatos felhatalmazást vagy tiltást.

(7) A befektetési alapkezelő valamely tevékenységének kiszervezésre irányuló szerződés keretében történő ellátása esetén a kiszervezett tevékenységet végző harmadik személy nyilvántartást vezet az érintett személyek személyes ügyleteiről, és ezekről kérésre haladéktalanul tájékoztatja a befektetési alapkezelőt.

(8) A (2)–(7) bekezdés nem alkalmazandó

• a) a portfóliókezelés keretében végzett személyes ügyletekre, amennyiben nincs előzetes információcsere a portfóliókezelési tevékenységet végző és az érintett személy vagy olyan harmadik személy között, akinek a számlájára az ügyletet végzik,
• b) a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapírra vonatkozó személyes ügyletekre, ha az érintett személy vagy az a harmadik személy, akinek a számlájára az ügyletet végzik, nem rendelkezik döntési hatáskörrel az adott kollektív befektetési forma eszközeinek összetételével, befektetési döntéseivel kapcsolatosan.

7. Ügyletek, megbízások rögzítésére és a nyilvántartásra vonatkozó előírások¶

13. § (1) A befektetési alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formákra vonatkozó valamennyi portfólióügylet tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott információk rögzítését, valamint a megbízás és a lebonyolított ügylet adatainak visszakereshetőségét.

(2) Az (1) bekezdés szempontjából rögzítendő adatok:

• a) a kollektív befektetési forma és a kollektív befektetési forma nevében eljáró személy neve vagy más megjelölése;
• b) a lebonyolított ügylethez kapcsolódó pénzügyi eszköz azonosításához szükséges részletek;
• c) a mennyiség;
• d) a megbízás vagy az ügylet típusa;
• e) az ár;
• f) megbízás esetében a megbízás továbbításának a napja és pontos időpontja, továbbá annak a személynek a neve vagy más megjelölése, akinek a részére a megbízást továbbították;
• g) ügylet esetében az ügylet megkötésére vonatkozó döntés, valamint az ügylet végrehajtásának pontos időpontja;
• h) a megbízást továbbító vagy az ügyletet végrehajtó személy neve;
• i) a megbízás visszavonása esetén a megbízás visszavonásának indokai;
• j) végrehajtott ügyletek esetében a másik fél és az ügylet végrehajtási helyszínének azonosítása.

(3) A (2) bekezdés j) pontjában említett végrehajtási helyszín alatt a Tpt.-ben meghatározott szabályozott piacot, a Bszt.-ben meghatározott multilaterális kereskedési rendszert, rendszeres internalizálót, árjegyzőt, illetve más likviditásszolgáltatót vagy olyan személyt kell érteni, amely a felsoroltak bármelyike által ellátott funkciót tölt be harmadik országban. Ha az ügylet nem a felsorolt végrehajtási helyszínek valamelyikén történik, elegendő a másik fél megjelölése.

14. § (1) A 4. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység végzése esetén a befektetési alapkezelő által alkalmazott eljárásoknak, rendszereknek és megoldásoknak biztosítaniuk kell a kollektív befektetési értékpapírra vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások elektronikus formában történő rögzítését, közvetlenül az ilyen megbízások kézhezvételét követően.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rögzítés az alábbi adatokra vonatkozik:

• a) az érintett kollektív befektetési forma adatai;
• b) a megbízást adó vagy továbbító személy beazonosításához szükséges adatok;
• c) a megbízást fogadó személy beazonosításához szükséges adatok;
• d) a megbízás napja és időpontja;
• e) a fizetés feltételei és módja;
• f) a megbízás típusa;
• g) a megbízás végrehajtásának napja;
• h) a jegyzett vagy visszaváltott kollektív befektetési értékpapírok száma;
• i) az egyes kollektív befektetési értékpapírok jegyzési vagy visszaváltási ára;
• j) a kollektív befektetési értékpapírok teljes jegyzési vagy visszaváltási értéke;
• k) a megbízás jegyzési díjakat is tartalmazó bruttó értéke vagy a visszaváltási díjakkal csökkentett nettó összeg.

15. § (1) A befektetési alapkezelő olyan nyilvántartási rendszert köteles fenntartani, amely biztosítja a 13. és a 14. §-ban említett adatok 8 évig – kivételes körülmények között a Felügyelet előírására ennél hosszabb ideig – történő megőrzését.

(2) A befektetési alapkezelő tevékenységi engedélyének visszavonása esetén, a befektetési alapkezelő az (1) bekezdésben említett nyilvántartásokat az engedély visszavonását követő 8 évig köteles megőrizni. Ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezeléssel kapcsolatos feladatait átruházza egy másik befektetési alapkezelőre, az átruházás időpontját megelőző 8 év (1) bekezdés szerinti nyilvántartásait köteles hozzáférhetővé tenni a másik befektetési alapkezelő számára.

(3) A befektetési alapkezelő az (1) bekezdés szerinti nyilvántartási rendszerben tárolt adatokat olyan formában és olyan tartós adathordozón köteles megőrizni, amely biztosítja

• a) az adatokhoz való – Felügyelet általi – közvetlen hozzáférést, valamint az ügyletek végrehajtása során keletkező adatok utólagos visszakereshetőségét,
• b) az adatok javítása vagy módosítása esetén az adatok javítás vagy módosítás előtti tartalmának megállapíthatóságát,
• c) a nyilvántartások védelmét manipulációs szándékú változtatással szemben.

8. Engedélyezési feltételek¶

16. § (1) A kérelmező a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelemhez mellékeli

• a) a befektetési alapkezelő létesítő okiratát, a végezni kívánt tevékenység megnevezését, működési tervét, amely a szervezeti felépítését, valamint a 2. melléklet szerinti működési szabályzatát tartalmazza;
• b) az 5. § (1) bekezdésben meghatározott mértékű induló tőke befizetését igazoló dokumentumot, valamint az induló tőke befizetéséhez szükséges összeg törvényes eredetének igazolását;
• c) amennyiben az alapkezelő származtatott ügyleteket is köt, a kapcsolódó kockázatok kezelésére szolgáló kockázatkezelési szabályzatát;
• d) a tárgyi, szervezeti és – a büntetlen előéletre vonatkozó előírásokon kívüli – személyi feltételeknek való megfelelés igazolására vonatkozó okiratokat;
• e) a befektetési alapkezelő olyan közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező személyeinek bemutatását, akik, vagy amelyek minősített befolyással rendelkeznek a befektetési alapkezelőben;
• f) a 17. §-ban foglaltak fennállásáról vagy azok hiányáról szóló nyilatkozatot;
• g) amennyiben a befektetési alapkezelő a Bszt. hatálya alá tartozó tevékenységet is végez, arra vonatkozó belső szabályzatát, amely biztosítja a több megbízó, illetve kollektív befektetési forma részére, különböző befektetési elvek alapján való befektetési alapkezelés miatti lehetséges érdekellentétek kiküszöbölését; valamint
• h) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a befektetési alapkezelő informatikai rendszere alkalmas a 13–14. §-ban meghatározott követelmények teljesítésére.

(2) A befektetési alapkezelő tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályok előírásainak és a Felügyelet felhívására köteles igazolni, hogy megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott működési feltételnek is.

(3) A befektetési alapkezelő a tevékenységi engedély kézhezvételét követően kezdheti meg tevékenységét.

17. § A Felügyelet a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyének megadásához előzetesen kikéri más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt befektetési alapkezelő

• a) más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő, biztosítóintézet, kollektív befektetési forma leányvállalata,
• b) más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, befektetési alapkezelő, biztosítóintézet, kollektív befektetési forma anyavállalatának leányvállalata,
• c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, befektetési alapkezelőben, biztosítóintézetben, kollektív befektetési formában ellenőrző befolyással rendelkezik.

9. Az engedélykérelem elutasításának esetei¶

18. § (1) A Felügyelet a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező

• a) az e törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt feltételeknek nem felel meg,
• b) az a) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelést hitelt érdemlő módon nem igazolta,
• c) megtévesztő vagy valótlan adatot közölt, vagy
• d) olyan személlyel vagy szervezettel áll szoros kapcsolatban, amelynek lakóhelye vagy székhelye olyan harmadik országban van, amelynek jogszabályai vagy a jogszabályokban foglaltak kikényszerítése akadályozza a befektetési alapkezelő feletti hatékony és eredményes felügyeletet.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek ellenőrzéséhez a Felügyelet által szükségesnek ítélt információkat a kérelmezőnek a Felügyelet rendelkezésére kell bocsátania.

(3) A Felügyelet naprakészen közzéteszi a honlapján a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodásban részes szervek adatait és a székhelyük szerinti országok listáját.

10. A tevékenységi engedély visszavonásának esetei¶

19. § (1) A Felügyelet a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonja, ha

• a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azokat a befektetési alapkezelő 6 hónapon belül nem pótolta;
• b) a befektetési alapkezelő vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet;
• c) a befektetési alapkezelő az engedélyezett tevékenységet 12 hónapon belül nem kezdi meg; vagy – a működés megkezdését követően – 6 hónapot meghaladó időtartam alatt nem gyakorolja;
• d) a befektetési alapkezelő bejelenti a Felügyeletnek, hogy a tevékenység folytatásával felhagy;
• e) a befektetési alapkezelő a tevékenységre vonatkozó, az e törvényben és külön jogszabályokban meghatározott előírásokat ismétlődően vagy súlyosan megszegi;
• f) a befektetési alapkezelő saját tőkéje a törvény által meghatározott szint alá csökken, és a befektetési alapkezelő a saját tőke feltöltési kötelezettségének a Felügyelet által előírt határidőben nem tett eleget;
• g) az engedélyt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg;
• h) a befektetési alapkezelő és harmadik személy között olyan típusú szoros kapcsolat keletkezik, amely a befektetési alapkezelővel szoros kapcsolatban álló személyre vonatkozó harmadik országban alkalmazott jogszabályok szerint akadályozza a befektetési alapkezelő feletti hatékony hatósági felügyelet gyakorlását;
• i) a befektetési alapkezelő nem vitatott tartozását az esedékességet követő 5 napon belül nem egyenlítette ki, és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére nem nyújtana fedezetet.

(2) Az (1) bekezdés c)–e) pontjai alapján a Felügyelet a befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyt akkor vonja vissza, ha az engedéllyel rendelkező az ügyfelével szemben fennálló elismert kötelezettségeinek eleget tett, vagy szerződéseinek teljesítését más, az adott tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező vállalkozás átvállalta. A Felügyelet meghatározhatja azokat a feltételeket és előírásokat, amelyek teljesítéséig a befektetési alapkezelő a tevékenységét – az arra vonatkozó szabályok szerint – köteles folytatni.

(3) A Felügyelet a tevékenység végzésére jogosító engedélyt határozott időre felfüggeszti, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, de azok 6 hónapon belül pótolhatók.

11. Működési feltételek¶

20. § (1) A befektetési alapkezelőnek tisztességesen, a kezelésében levő kollektív befektetési formák, valamint a piac integritása érdekében eljárva, kellő képességek, körültekintés és a gondosság jegyében, a tevékenysége során folyamatosan meg kell felelnie az alábbi, prudens működést biztosító szabályoknak, figyelembe véve az általa kezelt kollektív befektetési formák egyedi sajátosságait is.

(2) A befektetési alapkezelőnek rendelkeznie kell

• a) megalapozott adminisztrációs és számviteli eljárásokkal;
• b) az elektronikus adatfeldolgozásra vonatkozó ellenőrzési és biztonsági eljárásokkal;
• c) az információk biztonságának, integritásának és bizalmas jellegének megőrzésére alkalmas rendszerekkel és eljárásokkal, és
• d) megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokkal, beleértve különösen az alkalmazottai által lebonyolított személyes ügyletekre vagy a sajátszámlás befektetések céljából vásárolt pénzügyi eszközökbe történt befektetésekre vonatkozó szabályokat.

(3) Az alkalmazott eljárásoknak és rendszereknek biztosítaniuk kell

• a) a lebonyolított ügyletek eredetének, az azokban részt vevő feleknek, az ügylet jellegének, időpontjának és helyének az utólagos visszakereshetőségét és ellenőrzését;
• b) hogy a befektetési alapkezelő kezelésében levő kollektív befektetési formák eszközeit a mindenkori működési szabályokkal vagy létesítő okiratokkal és hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban fektessék be;
• c) a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák és egyéb portfóliók eszközeinek egymástól, valamint a befektetési alapkezelő saját eszközeitől történő elkülönített nyilvántartását, továbbá
• d) hogy a befektetési alapkezelő eleget tudjon tenni adatszolgáltatási kötelezettségének és a Felügyelet által történő ellenőrzés követelményeinek.

(4) A befektetési alapkezelőnek olyan belső szervezeti megoldásokat kell kialakítania, amelyek kizárják vagy a lehető legkisebbre csökkentik

• a) a befektetési alapkezelő és ügyfelei,
• b) a befektetési alapkezelő két ügyfele,
• c) a befektetési alapkezelő egyik ügyfele és a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák, vagy
• d) a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák között létrejött érdekellentét nyomán a befektetési alapkezelő által kezelt kollektív befektetési formák és az ügyfelek érdekei sérelmének kockázatát.

(5) A befektetési alapkezelőnek olyan belső szervezeti megoldásokat kell alkalmaznia, amelyek biztosítják az egyedi eszközökre vonatkozó befektetési döntések meghozatalának és végrehajtásának elkülönítését az egyes ügyletek elszámolásától és adminisztrálásától. Az elkülönítésnek a szervezeten belül a munkamegosztás és az irányítási, felelősségi jogkörök szintjén is meg kell valósulnia.

(6) A befektetési alapkezelőnek tevékenysége végzése során folyamatosan meg kell felelnie a jogszabályok előírásain túl a saját szabályzatai szerinti működési elveknek és szabályoknak.

(7) A befektetési alapkezelő szabályzatainak elő kell segíteniük, hogy a befektetési alapkezelő

• a) tisztességesen, a kezelésében levő kollektív befektetési formák érdekében, kellő gondossággal eljárva végezze üzleti tevékenységét,
• b) igyekezzen kerülni az érdekellentéteket, illetve amennyiben ez nem lehetséges, gondoskodjon az általa kezelt kollektív befektetési formák, illetve egyéb ügyfelei szempontjából tisztességes megoldások alkalmazásáról.

21. § A befektetési alapkezelő biztosítja, hogy a befektető a befektetési alapkezelő magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy megbízott által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) díjmentesen közölhesse. A befektetési alapkezelő köteles lehetővé tenni, hogy a befektető a kollektív befektetési értékpapír forgalmazásának helye szerinti hivatalos nyelvek bármelyikén benyújthassa panaszát. A panaszok ésszerű és gyors kezelése érdekében a befektetési alapkezelő a 8. mellékletben meghatározott elvek szerint alakítja ki a panaszkezelés szabályait.

22. § A befektetési alapkezelő által a kollektív befektetési formában kezelt eszközök nem képezik a befektetési alapkezelő tulajdonát, eljárása során a kollektív befektetési forma javára és terhére jár el. A befektetési alapkezelő jogosult a kollektív befektetési forma nevében, javára eljárva befektetési ügyleteket kötni.

23. § (1) A befektetési alap és az ÁÉKBV elnevezése, tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye vagy kereskedelmi kommunikációja a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciára való utalást (tőke-, illetve hozamgarancia) akkor tartalmazhat, ha a garancia a kötelezettségvállalás természetére tekintettel megfelelő határidőben érvényesíthető és megfelelő összegű bankgaranciával vagy kezesi biztosítással biztosított. A hozamra vonatkozó garancia külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó garanciát is.

(2) A befektetési alap és az ÁÉKBV elnevezése, tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye vagy kereskedelmi kommunikációja a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretre való utalást (tőke-, illetve hozamvédelem) akkor tartalmazhat, ha a tőke- illetve hozamvédelem a kollektív befektetési formában megvásárolható eszközökre vonatkozó részletes befektetési politikával alátámasztott. A hozamra vonatkozó ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is.

(3) A befektetési alapkezelőnek az általa kezelt befektetési alapon és ÁÉKBV-n elért teljesítmény, illetve hozam számítása, bemutatása során a Bszt. 3. mellékletében megfogalmazott elvek szerint kell eljárnia.

24. § (1) A befektetési alapkezelő az általa végzett tevékenységért a kollektív befektetési formával szemben kezelési díjat számíthat fel.

(2) Ha a befektetési alap és az ÁÉKBV átlagos saját tőkéje legalább 3 hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 százalékát, a befektetési alapkezelő a kezelési díjat nem terhelheti a nyilvános befektetési alapra és az ÁÉKBV-re mindaddig, ameddig az utolsó 3 hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 százalékát. A mentes időszakban felmerülő kezelési díj utólagosan sem terhelhető a befektetési alapra és az ÁÉKBV-re.

(3) A befektetési alapkezelő jogosult arra, hogy a kezelési díj egy részét a forgalmazó, a közvetítő vagy a befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedje (visszatérítés).

12. Kiszervezés¶

25. § (1) A befektetési alapkezelő a befektetési alapkezelési tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében – a (2)–(6) bekezdésekben, valamint a 26. §-ban foglaltak figyelembevételével – feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe (a továbbiakban: kiszervezés).

(2) A befektetési alapkezelő kiszervezésre irányuló szerződést – figyelembe véve a kiszervezésre irányuló szerződés tárgyát képező tevékenységek jellegét – csak olyan féllel köthet, aki (amely) rendelkezik a kiszervezésre irányuló szerződés tárgyát képező tevékenység ellátásához szükséges ismeretekkel és képességekkel, továbbá engedélyköteles tevékenység esetében az adott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel.

(3) A kiszervezésre irányuló szerződés megkötése

• a) nem akadályozhatja a befektetési alapkezelő felett gyakorolt felügyelet hatékonyságát,
• b) nem akadályozhatja a befektetési alapkezelőt abban, hogy a befektetők érdekében járjon el és a befektetési alapkezelési tevékenységet a befektetők érdekeinek megfelelően lássa el,
• c) nem eredményezhet változást az ügyfél és a befektetési alapkezelő közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a befektetési vállalkozás ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését,
• d) nem érintheti a befektetési alapkezelő és a letétkezelő felelősségét, és
• e) nem akadályozhatja a befektetési alapkezelő
• ea) utasítási és ellenőrzési jogának gyakorlását a kiszervezett tevékenységet végző tevékenysége vonatkozásában, valamint
• eb) kiszervezésre irányuló szerződés azonnali felmondására irányuló jogát a kiszervezésre irányuló szerződésben foglaltak megsértése esetén.

(4) Amennyiben a kiszervezésre irányuló szerződés a kezelt vagyon befektetésével kapcsolatos tevékenység végzésére vonatkozik, a kiszervezésre irányuló szerződés csak olyan szerződő féllel köthető meg, amely rendelkezik befektetési alapkezelési vagy portfóliókezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel, és prudenciális felügyelet hatálya alatt áll.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a kiszervezésre irányuló szerződésnek összhangban kell lennie a befektetési alapkezelő befektetés allokációs szabályaival. Ilyen szerződés nem köthető a befektetési alap vagy ÁÉKBV letétkezelőjével vagy más olyan vállalkozással, amelynek érdekei ütközhetnek a befektetési alapkezelő vagy a befektetők érdekeivel.

(6) A befektetési alapkezelő az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége kiszervezésére harmadik országban székhellyel rendelkező személlyel vagy szervezettel akkor köthet kiszervezésre irányuló megállapodást, ha a leendő szerződő fél megfelel

• a) a lakóhelye vagy székhelye szerinti állam e tevékenység végzésére irányadó jogszabályainak és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság felügyelete alatt áll, és
• b) a kiszervezett tevékenységére nézve hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság és a Felügyelet között együttműködési megállapodás van hatályban.

(7) A Felügyelet naprakészen közzéteszi a honlapján azon harmadik országok listáját, amelyek megfelelnek a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(8) A befektetési alapkezelő az (1) bekezdés szerinti kiszervezésre irányuló szerződést a megkötéstől számított 5 napon belül megküldi a Felügyeletnek.

(9) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti kiszervezésnek

• a) a forgalmazó igénybevétele a kollektív befektetési értékpapírok forgalomba hozatalához, illetve a folyamatos forgalmazáshoz,
• b) a befektetési alapkezeléshez szorosan nem kapcsolódó tevékenységek, így különösen jogi tanácsadás, adószakértői, adótanácsadói tevékenység, kézbesítés, számítástechnikai rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és karbantartás, az alkalmazottak képzése és továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés, könyvelés, a befektetési alapkezelő helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység harmadik személy igénybevételével történő végzése, továbbá
• c) a befektetési alapkezelő részére munkaviszony keretében végzett tevékenységek.

(10) A befektetési alap tájékoztatójában, illetve kezelési szabályzatában fel kell sorolni azokat az adott kollektív befektetési forma vonatkozásában releváns feladatokat és tevékenységeket, amelyekre a befektetési alapkezelő harmadik személyt vehet igénybe, valamint a 4.§ (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység esetében a befektetési alapkezelő által igénybe vett vállalkozásokat.

26. § A 4. § (3) bekezdése szerinti tevékenységek kiszervezésére a Bszt. kiszervezésre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ahol a jogszabály befektetési vállalkozást említ, azon befektetési alapkezelőt kell érteni.

13. A befektetési alapkezelő felszámolása¶

27. § (1) A befektetési alapkezelő felszámolása során a Cstv. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Befektetési alapkezelő társaság felszámolójának a bíróság kizárólag a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben meghatározott szervezetek felszámolását végző nonprofit gazdasági társaságot rendelheti ki.

(2) A befektetési alapkezelő felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatásában a Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: törvényszék) kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

28. § (1) A befektetési alapkezelő felszámolási eljárásában az eljárás felfüggesztésének nincs helye.

(2) A befektetési alapkezelővel szemben fennálló követelés esetében a Cstv. 46. §-ának (7) bekezdése nem alkalmazható.

29. § (1) A Felügyelet a befektetési alapkezelő ellen felszámolási eljárást kezdeményez, ha

• a) a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a 19. § (1) bekezdés i) pontja alapján vonta vissza, vagy
• b) a fióktelep formájában működő befektetési alapkezelő ellen a székhelye szerinti államban fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárás indult.

(2) A befektetési alapkezelő haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek, ha tudomására jut, hogy ellene felszámolási eljárást kezdeményeztek.

30. § (1) A törvényszék a felszámolás iránti kérelemről annak benyújtásától számított 8 napon belül határoz.

(2) A törvényszék felszámolást elrendelő végzése a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható.

(3) A törvényszék a Felügyelet által a 29. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett felszámolási eljárást a befektetési alapkezelő, valamint a fióktelep formában működő befektetési alapkezelő fizetésképtelenségének megállapítása nélkül rendeli el.

31. § (1) A Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtásának napjától teljes körű kifizetési tilalmat rendel el, ha a felszámolási vagyon jogszerű, a hitelezők és az ügyfelek érdekeinek megfelelő kezelését nem ítéli biztosítottnak.

(2) Ha a Felügyelet a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőzően felügyeleti biztos kirendeléséről határozott, a felügyeleti biztos megbízatása a felszámoló kijelölésének napjáig tart.

32. § (1) A befektetési alapkezelő felszámolása során az ügyfél által az alapkezelőnél letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, szolgáltatás tárgyát képező eszköz, az ügyfél javára vezetett számláján, nem képezi a felszámolási vagyon részét.

(2) Ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető, (1) bekezdésben meghatározott pénzügyi eszköz, pénzeszköz vagy szolgáltatás tárgyát képező eszköz az ügyfélnek bármely okból nem adható vissza, akkor – a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően – a felszámolási költségek kielégítését követően a befektetési alapkezelő vagyonából először ezen követelést kell kielégíteni.

(3) A másodlagos értékpapír esetében az elsődleges értékpapírt az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a másodlagos értékpapír tulajdonosa által letétbe helyezett pénzügyi eszköznek kell tekinteni.

(4) A befektetési alapkezelő minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz vonatkozásában az (1) és (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak.

(5) A befektetési alapkezelő felszámolása esetén az alárendelt kölcsöntőkéből, valamint kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő tartozást a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.

33. § A felszámolási eljárás során a felszámoló dönthet a befektetési alapkezelő szerződéses kötelezettségei állományának átruházásáról.

34. § (1) A befektetési alapkezelő felszámolása során tartott egyezségi tárgyaláson a Befektető-védelmi Alap képviselője a Befektető-védelmi Alap által biztosított követelések tekintetében és értékében hitelezőként vesz részt, valamint jogosult megtenni az egyezség létrejöttéhez szükséges engedményeket.

(2) A befektetési alapkezelő felszámolása során az egyezségi eljárásban az egyezség jóváhagyásához a Felügyelet engedélye szükséges akkor, ha az egyezség feltétele az e törvény alapján engedélyhez kötött tevékenység továbbfolytatása.

35. § (1) A felszámoló díjának összege – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra – nem haladhatja meg a befektetési alapkezelő felszámolása során értékesített vagyontárgyak árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 1,0 százalékát.

(2) A felszámoló díja – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – egyezség esetén nem haladhatja meg a befektetési alapkezelő vagyontárgyai nettó értékének 1,0 százalékát.

(3) A befektetési alapkezelő felszámolójára a Cstv. 59. §-a, valamint 60. §-ának (4)–(6) bekezdése nem alkalmazható.

IV. Fejezet — ÁÉKBV-ALAPKEZELŐKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK¶

14. Fióktelep létesítése, határon átnyúló szolgáltatás nyújtása¶

36. § Más EGT-államban bejegyzett ÁÉKBV-alapkezelő fióktelep formájában is működhet. A fióktelep formájában működő ÁÉKBV-alapkezelőre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

37. § (1) A Felügyelet által e törvény szerint ÁÉKBV-alapkezelőnek kiadott, befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedély – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra – más EGT-államokban e tevékenységek végzésére és szolgáltatások nyújtására jogosít.

(2) Az az ÁÉKBV-alapkezelő, amely a 4. § (2)–(3) bekezdésében foglalt tevékenységek végzésére jogosító felügyeleti engedéllyel rendelkezik és más EGT-állam területén kíván fióktelepet létrehozni, a fióktelep létesítését megelőzően értesíti a Felügyeletet és az értesítésben

• a) bejelenti azt a tagállamot, amelynek területén fióktelepet kíván létrehozni,
• b) benyújtja a végezni kívánt tevékenységeket meghatározó működési tervet, amely tartalmazza az ÁÉKBV-alapkezelő által bevezetett kockázatkezelési eljárást, valamint a panaszkezelési eljárást, és a fióktelep szervezeti felépítését,
• c) bejelenti a fogadó tagállamban található címet, ahonnan az okiratokat be lehet szerezni, és
• d) bejelenti a fióktelep vezetéséért felelős személyek nevét.

(3) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő 2 hónapon belül megküldi a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának a (2) bekezdésben meghatározott információkat, valamint – amennyiben ilyen létezik – a befektetők védelmében létrehozott kártalanítási rendszer részleteit tartalmazó iratot. A Felügyelet az iratok megküldéséről haladéktalanul tájékoztatja az ÁÉKBV-alapkezelőt annak érdekében, hogy a tájékoztatás kézhezvételét követően fióktelepe útján megkezdhesse működését a fogadó tagállamban.

(4) A Felügyelet a (2) bekezdés szerinti értesítés fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága felé történő továbbítását megtagadja és a fióktelep létesítését megtiltja, ha az ÁÉKBV-alapkezelő igazgatási struktúrája és pénzügyi helyzete nem felel meg a végezni kívánt tevékenységnek. A megtagadás tényéről és azok indokairól az ÁÉKBV-alapkezelőt a (2) bekezdésben meghatározott, hiánytalan tartalmú értesítés kézhezvételétől számított 2 hónapon belül tájékoztatja.

(5) Ha az ÁÉKBV-alapkezelő a 4. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenységet kívánja végezni, a Felügyelet a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumok megküldése mellett, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága felé igazolja, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő rendelkezik a 4. § (1) bekezdése szerinti engedéllyel, feltüntetve az ÁÉKBV-alapkezelő által végezhető engedélyezett tevékenységek körét és az általa kezelhető ÁÉKBV-típusok kezelésére vonatkozó esetleges korlátozásokat.

(6) A (2) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változás esetén – a változások végrehajtása előtt legalább 1 hónappal – az ÁÉKBV-alapkezelő írásban köteles tájékoztatni a Felügyeletet és a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát a változásról. A Felügyelet a (4) bekezdés szerinti elutasítási jogot ezen 1 hónap alatt gyakorolhatja.

(7) A (3) bekezdés szerint megküldött adatokban bekövetkezett változás esetén a Felügyelet megfelelő módon tájékoztatja a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, és szükség esetén módosítja az (5) bekezdés szerinti igazolásban szereplő információkat.

38. § (1) Az az ÁÉKBV-alapkezelő, amely határon átnyúló szolgáltatásként első alkalommal kíván számára engedélyezett tevékenységet végezni más EGT-államban, a Felügyelet részére megküldi

• a) annak a tagállamnak a nevét, amelynek területén az ÁÉKBV-alapkezelő működni kíván,
• b) a tervezett tevékenységeket meghatározó működési tervet, amely tartalmazza az ÁÉKBV-alapkezelő által bevezetett kockázatkezelési eljárást és a panaszkezelési eljárást.

(2) A Felügyelet az adatok kézhez vételét követő 1 hónapon belül megküldi az (1) bekezdésben meghatározott információt, valamint – amennyiben ilyen létezik – a befektetők védelmében létrehozott kártalanítási rendszer részleteit a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának. A Felügyelet az iratok megküldéséről haladéktalanul tájékoztatja az ÁÉKBV-alapkezelőt annak érdekében, hogy a tájékoztatás kézhezvételét követően megkezdhesse működését a fogadó tagállamban.

(3) Ha az ÁÉKBV-alapkezelő a 4. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenységet kívánja végezni, a Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok megküldése mellett, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága felé igazolja, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő rendelkezik a 4. § (1) bekezdései szerinti engedéllyel, feltüntetve az ÁÉKBV-alapkezelő által végezhető engedélyezett tevékenységek körét és az általa kezelhető ÁÉKBV típusok kezelésére vonatkozó esetleges korlátozásokat.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumban bekövetkezett változás esetén, – a változások végrehajtása előtt legalább 1 hónappal – az ÁÉKBV-alapkezelő írásban köteles tájékoztatni a változtatásokról a Felügyeletet és az ÁÉKBV-alapkezelőt fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

(5) A (2) bekezdés szerint megküldött adatokban bekövetkezett változás esetén a Felügyelet megfelelő módon tájékoztatja a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, és szükség esetén módosítja a (3) bekezdés szerinti igazolásban szereplő információkat.

39. § (1) Annak az ÁÉKBV-alapkezelőnek, amely fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága értelmében határon átnyúló tevékenységként befektetési alapkezelési tevékenységet végez, eleget kell tennie e törvény ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó rendelkezéseinek.

(2) Annak az ÁÉKBV-alapkezelőnek, amely fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága értelmében határon átnyúló szolgáltatásként befektetési alapkezelési tevékenységet végez, eleget kell tennie az ÁÉKBV székhelye szerinti EGT-állam alapításra és működtetésre vonatkozó rendelkezéseinek, különösen:

• a) az ÁÉKBV létrehozása és engedélyezése;
• b) kollektív befektetési jegyek forgalomba hozatala és visszaváltása;
• c) befektetési politikák és limitek, a teljes kitettség és a tőkeáttétel számítását is beleértve;
• d) kölcsönvételre, kölcsönadásra és fedezet nélküli eladására vonatkozó korlátozások;
• e) az ÁÉKBV eszközeinek értékelése és számvitele;
• f) a forgalomba hozatali vagy a visszaváltási ár kalkulációja; a nettó eszközérték kiszámításában bekövetkező hibák és a kapcsolódó befektetői kártalanítás;
• g) a jövedelem felosztása vagy újrabefektetése;
• h) az ÁÉKBV-vel szembeni közzétételi és jelentéstételi követelmények, beleértve a tájékoztatót, a kiemelt befektetői információt és a rendszeres tájékoztatásokat is;
• i) a forgalmazás tervezett módozatai;
• j) kapcsolat a befektetőkkel;
• k) az ÁÉKBV egyesülése és átalakulása;
• l) az ÁÉKBV felszámolása és végelszámolása;
• m) a befektetők nyilvántartásának tartalma;
• n) az ÁÉKBV-re vonatkozó engedélyezési és felügyeleti díjak; és
• o) a befektetők szavazati jogainak és a befektetők a)–m) ponthoz kapcsolódó egyéb jogainak gyakorlása.

(3) Az ÁÉKBV-alapkezelő betartja a kezelési szabályzatában vagy a létesítő okiratában, valamint a tájékoztatóban meghatározott kötelezettségeket, amelyeknek összhangban kell állniuk az (1) és (2) bekezdésben említett rendelkezésekkel.

(4) Az ÁÉKBV-alapkezelő határoz és felel az összes olyan eljárás és szervezeti döntés elfogadásáért és végrehajtásáért, amelyek az ÁÉKBV alapítására és működésére vonatkozó szabályoknak és a kezelési szabályzatában vagy az alapkezelő létesítő okiratában, továbbá a tájékoztatóban meghatározott kötelezettségeknek a teljesítéséhez szükségesek.

40. § Magyarországon bejegyzett ÁÉKBV-alapkezelő más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV kezelését akkor láthatja el, ha az alapkezelő számára a Felügyelet korábban engedélyezte az adott ÁÉKBV-típus kezelését, tájékoztatja az ÁÉKBV székhely szerinti felügyeleti hatóságát 4. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységek kiszervezésére vonatkozó általa alkalmazott eljárásokról, valamint benyújtja az ÁÉKBV székhely szerinti felügyeleti hatóságának részére a letétkezelővel az információáramlásra vonatkozóan kötött 9. melléklet szerinti szerződést. Amennyiben a befektetési alapkezelő már ellát azonos típusú ÁÉKBV-kezelést az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállamban, elegendő az ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságához már korábban benyújtott dokumentációra történő hivatkozás. A befektetési alapkezelő a benyújtott dokumentumok minden lényegi módosítását köteles bejelenteni a Felügyeletnek.

41. § (1) Nem kell a Felügyelet engedélye a 4. § (2)–(3) bekezdésében foglalt tevékenységek – ÁÉKBV számára történő – végzéséhez annak a más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelőnek, amely tevékenységét Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként vagy fióktelepén keresztül végzi és rendelkezik a székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának az adott tevékenység végzésére jogosító engedélyével.

(2) Amennyiben Magyarországon fióktelep létesítése útján vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlásával tevékenységet folytat a más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő, a Felügyelet rendelkezésére bocsátja azokat az adatokat, amelyek az ÁÉKBV-alapkezelő fogadó tagállamának felelősségi körébe tartozó, az alapkezelőre alkalmazandó szabályok teljesítésének ellenőrzéséhez szükségesek. Ezeket az adatokat az ÁÉKBV-alapkezelő benyújtja a székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságának is. A Felügyelet 2 hónap alatt felkészül a más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő felügyeletére.

(3) Nem vonatkozik dotációs tőkekövetelmény a más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő magyarországi fióktelepére.

(4) Más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő által Magyarországon végzett tevékenységeknek meg kell felelniük a 20–26. §-ban, valamint a befektetési alapkezelőkre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott működési szabályoknak.

42. § Más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-alapkezelő Magyarországon azt követően kezdhet határon átnyúló tevékenység keretében ÁÉKBV-t kezelni, hogy a székhelye szerint hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság értesítette arról, hogy a 38. § (1) bekezdés szerinti információt és a működési tanúsítványt megküldte a Felügyelet részére.

V. Fejezet — LETÉTKEZELŐKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK¶

43. § (1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alap letétkezelésével a 3. § 46. pont a) alpontja szerinti, a 3. § 1. pont b) alpont szerinti ÁÉKBV letétkezelésével az adott ÁÉKBV székhely országában székhellyel rendelkező 3. § 46. pont b) alpont szerinti letétkezelőt köteles megbízni. A letétkezelési szerződés és annak módosítása hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges.

(2) Amennyiben egy magyarországi székhelyű ÁÉKBV-t kezelő befektetési alapkezelő székhelye más EGT-államban van, vagy más EGT-államban székhellyel rendelkező ÁÉKBV-t magyarországi székhelyű ÁÉKBV-alapkezelő kezel, a letétkezelő írásbeli megállapodást köt az ÁÉKBV-alapkezelővel a funkcióinak ellátásához szükséges információáramlás szabályozásáról. A letétkezelő és az ÁÉKBV-alapkezelő közötti megállapodás részletszabályait a 9. melléklet tartalmazza.

(3) A letétkezelői megbízás megszüntetése esetén a letétkezelői szerződés az új letétkezelő megbízásának hatálybalépésével – amely érdekében a befektetési alapkezelő köteles haladéktalanul intézkedni – szűnik meg.

(4) A befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok, pénzügyi eszközök kizárólag a letétkezelőnél vagy a letétkezelő közreműködőjénél, illetve a letétkezelő által vagy a letétkezelő közreműködője által nyitott, értékpapírok, illetve pénzügyi eszközök nyilvántartására szolgáló számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírokat. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz lehet átadni vagy az általa nyitott számlán elhelyezni, transzferálni. A nem transzferálható eszközök (ideértve a származtatott ügyleteket, betéteket is) nyilvántartása érdekében a befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő köteles a befektetési alap részére az ezen eszközöket nyilvántartó szervezetnél elkülönített számlát nyitni.

(5) A letétkezelő tevékenysége során a befektetési alap megbízása alapján kizárólag a befektetők érdekében jár el.

(6) A befektetési alap részére végzett letétkezelés során a letétkezelő – különösen – az alábbi feladatokat végzi:

• a) ellátja a befektetési alap eszközei közül a pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint vezeti a befektetési alap értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát;
• b) végrehajtja a befektetési alapkezelőnek a befektetési alap pénzügyi eszközeire vonatkozó utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy a befektetési alap kezelési szabályzatával;
• c) eszközök és kötelezettségek értékelése befektetési alap összesített és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékének meghatározása;
• d) ellenőrzi, hogy a befektetési alap megfelel-e a jogszabályokban és a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt befektetési szabályoknak;
• e) ellenőrzi, hogy a befektetési jegyek értékesítése, visszaváltása vagy érvénytelenítése a jogszabályokkal és a befektetési alap kezelési szabályzatával összhangban történik-e;
• f) biztosítja, hogy a befektetési alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül a befektetési alaphoz kerüljön;
• g) ellenőrzi, hogy a befektetési alap a bevételét a jogszabályokkal és a befektetési alap szabályzatával összhangban használja-e fel;
• h) ingatlanalapok esetén az ingatlanok átruházására, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó szerződések létrejöttéhez megadja a Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezést, amennyiben az adott ügylet megfelel a befektetési alapra vonatkozó jogszabályoknak.

(7) A befektetési alap részére végzett letétkezelés során a letétkezelő a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben vagy a befektetési alap befektetési politikájában rögzített befektetési korlátok megsértése esetén – ha a korlátok megsértése az értékelési árak változása miatt következett be – írásban felszólítja a befektetési alapkezelőt a korlátoknak történő megfelelésre. Amennyiben a befektetési alapkezelő értékpapír alap esetén 30 nap, ingatlanalap esetén egy éven belül ennek nem tesz eleget, a letétkezelő ezt a tényt bejelenti a Felügyeletnek.

44. § (1) A letétkezelő tevékenysége végzése során köteles visszautasítani a befektetési alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve a befektetési alap kezelési szabályzatával, és a befektetési alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben a befektetési alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és a befektetési alap kezelési szabályzatának megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.

(2) A letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt vehet igénybe, akinek a magatartásáért mint a sajátjáért felel. Alletétkezelőként kizárólag az e törvény előírásainak megfelelő másik letétkezelő vehető igénybe. A letétkezelő felelősségét nem befolyásolja az, ha a letétkezelés céljából átvett eszközök egy részét vagy egészét harmadik fél alletétkezelésébe adta.

(3) A letétkezelő felel a befektetési alappal, illetve a befektetőkkel szemben minden olyan kárért, amely a letétkezelő jogellenes magatartása miatt következett be. Az ettől eltérő kikötés semmis.

HARMADIK RÉSZ — A KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK¶

VI. Fejezet — A BEFEKTETÉSI ALAPOK LÉTREJÖTTE¶

15. A befektetési alapok nyilvántartásba vétele¶

45. § (1) A befektetési alap jogi személy, amely a Felügyelet által a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A befektetési alap törvényes képviselője a befektetési alapkezelő, aki a befektetési alap nevében eljár.

(2) A befektetési alapkezelő a befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzéséig is eljárhat a befektetési alap javára.

46. § Befektetési alap kezelését – a 41. §-ban foglalt eltéréssel – kizárólag az e törvény szerinti befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező, magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő végezheti.

47. § (1) A befektetési alap létrehozható

• a) a lehetséges befektetők köre és a befektetési jegyek forgalomba hozatali módja alapján zártkörű vagy nyilvános befektetési alapként (befektetési alap működési formája);
• b) a befektetési jegyek visszaválthatósága alapján nyílt végű vagy zárt végű befektetési alapként (befektetési alap fajtája);
• c) a futamidő alapján határozott vagy határozatlan futamidővel (befektetési alap futamideje);
• d) a befektetési alap által megszerezhető elsődleges eszközök alapján értékpapír- vagy ingatlanalapként (elsődleges eszközkategória típusa);
• e) a harmonizáció alapján ÁÉKBV-ként vagy az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált befektetési alapként (harmonizáció típusa).

(2) Nyilvános befektetési alapként működik az a befektetési alap, amelynek legalább egy befektetési jegy sorozatát nyilvános forgalomba hozatal útján hozták forgalomba.

(3) Zártkörű befektetési alapként működik az a befektetési alap, amely befektetési jegyének forgalomba hozatala zártkörűnek minősül. A zártkörűen forgalomba hozott befektetési jegy az azt kibocsátó befektetési alap (részalap) nyilvánossá válásáig kizárólag a kezelési szabályzatban meghatározott, a Tpt. 14. § (1) bekezdésének a)–c) pontjaiban meghatározott befektetők körében, vagy a Tpt. 14. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott feltételek mellett ruházható át, illetve nyílt végű befektetési alap esetén kizárólag e körben forgalmazható.

(4) A nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeit a befektetők a folyamatos forgalmazás során az alap futamideje alatt megvásárolhatják, továbbá a befektetési jegyeket a befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt szabályok szerint a futamidő alatt visszaválthatják.

(5) A zárt végű befektetési alap befektetési jegyei az alap futamideje alatt a befektetők kezdeményezésére nem válthatók vissza, kivéve az e törvényben biztosított rendkívüli eseteket. Az alapkezelő jogosult ugyanakkor a befektetőknek az alap futamideje alatt is eseti jelleggel visszaváltási lehetőséget biztosítani, továbbá – amennyiben az alap kezelési szabályzata ezt lehetővé teszi – jogosult a kezelési szabályzatában eredetileg meghatározott feltételek szerint a befektetési jegyek bevonására.

48. § (1) A nyilvános befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje

• a) értékpapíralap esetén kétszázmillió forint,
• b) ingatlanalap esetén egymilliárd forint.

(2) A zártkörűen létrehozott befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje

• a) értékpapíralap esetében százmillió forint,
• b) ingatlanalap esetén ötszázmillió forint.

(3) Amennyiben több sorozatba tartozó befektetési jegy kerül forgalomba hozatalra, a legkisebb induló saját tőkére vonatkozó előírásoknak csak a befektetési alap szintjén kell teljesülnie.

(4) A jegyzés lezárását követően a befektetési alapkezelő haladéktalanul intézkedik a nyilvántartásba történő bejegyzés iránt.

(5) Ha a befektetési alap saját tőkéjének összegyűjtésére nyitva álló időn belül nem sikerült a törvényben – vagy amennyiben ennél a kezelési szabályzat magasabbat ír elő, akkor a kezelési szabályzatban – előírt minimális induló saját tőkét összegyűjteni, a jegyzés lezárását követő 7 napon belül a befektetők által befizetett teljes összeget vissza kell fizetni.

49. § (1) Nyilvános befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzésének feltétele, hogy a letétkezelő a befektetési alap induló saját tőkéje lejegyzését és befizetését, illetve teljesítését a Felügyelet részére igazolja.

(2) Zártkörű befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzésének feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a Felügyeletnek benyújtsa

• a) a letétkezelő megbízására vonatkozó szerződést;
• b) a befektetési alap kezelési szabályzatát;
• c) az induló saját tőke lejegyzésének és az induló saját tőke befizetésének, illetve teljesítésének igazolását;
• d) ingatlanalap esetében a könyvvizsgáló megbízására irányuló szerződést.

(3) Ingatlanalap esetében az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakon felül az alap nyilvántartásba vételének feltétele, hogy az ingatlanértékelő megbízását, illetve annak módosítását a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezéseivel összhangban a Felügyelet jóváhagyja.

(4) Amennyiben új befektetési alap létrehozatalára a befektetési alapok egyesülése, szétválása keretén belül kerül sor, a Felügyelet az új alap nyilvántartásba vételéről az egyesülési, szétválási eljárás keretén belül határoz azzal, hogy az új befektetési alap nyilvántartásba vételének napja megegyezik az egyesülés, szétválás napjával.

(5) A Felügyelet a befektetési alap nyilvántartásba vételére irányuló bejegyzési kérelmet elutasítja, ha a befektetési alap létrehozatala nem felel meg az e törvényben foglaltaknak, vagy a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, a könyvvizsgáló vagy az ingatlanértékelő nem felel meg az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban rájuk megállapított feltételeknek.

16. A befektetési alap részalapjai¶

50. § (1) A befektetési alapon belül egymástól elkülönítetten nyilvántartott és kezelt részalapok is létrehozhatók.

(2) Egy befektetési alapon belül az egyes részalapok a 47. § (1) bekezdés b), d) és e) pontjaiban felsorolt ismérvek szerint nem különbözhetnek egymástól. Egy részalapon belül több befektetési jegy sorozat is forgalomba hozható.

(3) Amennyiben egy befektetési alap több részalapból áll

• a) a legkisebb induló saját tőkére vonatkozó szabályok kivételével az alapítási, működési, tájékoztatási és megszűnési szabályok szempontjából minden részalapot önálló befektetési alapnak kell tekinteni,
• b) a befektetési korlátokat és egyéb, a befektetésekre, nyilvántartásokra, számviteli és egyéb beszámolókra valamint a nettó eszközérték számítására vonatkozó szabályokat az egyes részalapok tekintetében kell alkalmazni, és
• c) a tájékoztatóban, illetve a kezelési szabályzatban a részalapok közös jellemzőit egységesen, az alapok szintjén kell meghatározni azzal, hogy az egyes részalapok egyedi jellemzőit is fel kell tünteti.

(4) A befektetési alap letétkezelője a részalapok letétkezelőjének is minősül.

(5) Amennyiben egy befektetési alapnak egy vagy több részalapja van, a befektetési alap saját maga közvetlenül nem rendelkezhet eszközökkel és kötelezettségekkel, nettó eszközértéke megegyezik az egyes részalapjai összesített nettó eszközértékével.

(6) Egy befektetési alap adott részalapjával szembeni befektetői és egyéb követeléseket nem lehet érvényesíteni ugyanazon alap másik részalapja terhére.

17. Befektetési jegy sorozatok¶

51. § (1) Egy befektetési alap nevében egy vagy több sorozatot alkotó, egyazon sorozaton belül azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatók ki. A kezelési szabályzatnak részletesen meg kell határoznia, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőikben térnek el egymástól.

(2) Egy adott befektetési alap egyes eszközeit az egyes befektetési jegy sorozatok között nem lehet megosztani, kivéve

• a) az illikviddé vált eszközök 103. §-ban foglaltak szerinti elkülönítése esetén, valamint
• b) az olyan, devizakockázat fedezésére szolgáló ügyletek esetében, amelyek célja a befektetési alap adott sorozata devizakockázatának csökkentése a befektetési alap befektetési politikájának megfelelően.

18. A kezelési szabályzat¶

52. § (1) A befektetési alap kezelésének szabályait – nyilvános befektetési alap esetén a Felügyelet által jóváhagyott, zártkörű befektetési alap esetén a Felügyelet részére benyújtott – kezelési szabályzatba kell foglalni. A kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi a befektetési alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését. A kezelési szabályzatot nyilvános befektetési alap esetében a 3. melléklet I. Fejezetébe, zártkörű befektetési alap esetében a 3. melléklet II. Fejezetébe foglalt minta szerinti formában és tartalommal kell elkészíteni.

(2) A befektető a befektetési jegyek vásárlásakor nyilatkozik arról, hogy ismeri a kezelési szabályzatban foglalt feltételeket, különös tekintettel a befektetési jegyhez fűződő kockázatokra, valamint arról, hogy a befektetés a kockázatviselő képességének megfelel.

(3) A nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatában foglalt feltételeket a befektetési alapkezelő a befektetők hozzájárulása nélkül, a Felügyelet engedélyével módosíthatja. Amennyiben a kezelési szabályzat a tájékoztató része, ez megfelelően alkalmazandó a tájékoztató kezelési szabályzatra vonatkozó részének módosítására is.

(4) Nem szükséges a Felügyelet engedélye a módosításhoz, amennyiben az

• a) a befektetőt terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti, vagy a költségek szerkezetének változtatása esetén azok összesített mértéke változatlan marad;
• b) a forgalmazási helyek számának megváltozására vonatkozik;
• c) jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, kivéve, ha az átvezetés érinti a befektetési alap befektetési politikáját, kockázati jellegét;
• d) cégadatok, piaci adatok, vagy a Szt. szerinti beszámoló adatainak frissítését szolgálja;
• e) a befektetési alapkezelő vezető állású személyében, a letétkezelő vezető állású személyében, a kiszervezett tevékenységet végzők személyében bekövetkezett változás átvezetését jelenti;
• f) a befektetési alapkezelő vezető állású személye, a letétkezelő vezető állású személye, a forgalmazó, a befektetési alap könyvvizsgálója, az ingatlanértékelő vagy a kiszervezett tevékenységet végzők adataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti;
• g) a befektetési alap nyilvántartásba történő bejegyzését követően, a jegyzésre, jegyzési garanciavállalásra, alul- és túljegyzésre, valamint a jegyzéshez kapcsolódó allokációra vonatkozó rendelkezések tájékoztatóból, kezelési szabályzatból való törlését jelentik;
• h) olyan engedélyhez kötött változásokhoz kapcsolódik, amelyhez a Felügyelet az engedélyt korábban megadta.

53. § (1) Zártkörű alap kezelési szabályzatában részletesen meg kell határozni a kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárást, ezen belül azokat a feltételeket, amelyek módosításához a befektetési alap befektetői által birtokolt befektetési jegyek arányában meghatározott többségi jóváhagyás szükséges. A befektetési alapkezelő a kezelési szabályzatot minden egyéb esetben egyoldalúan módosíthatja.

(2) A befektetők jóváhagyását előíró esetekben a kezelési szabályzatnak tartalmaznia kell a kezelési szabályzat módosításához való hozzájárulás beszerzésének módját, határidejét.

(3) A kezelési szabályzat módosítása esetén a módosított kezelési szabályzatot a befektetési alapkezelő a módosítás hatálybalépését követő 5 napon belül tájékoztatásul köteles a Felügyeletnek megküldeni.

VII. Fejezet — A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉNEK ÁTADÁSA¶

54. § (1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt befektetési alapok kezelését a Felügyelet előzetes engedélye alapján más, az adott befektetési alap kezelésére e törvény szerint engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelőre átruházhatja.

(2) A befektetési alapkezelő befektetési alapok kezelésével kapcsolatos kötelezettségei átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a befektetési alap Ptk. 332. § szerinti hozzájárulását a Felügyelet engedélye pótolja.

(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettségek átruházása során az átruházó befektetési alapkezelő az átruházásról rendelkező szerződés hatálybalépése előtt 15 nappal tájékoztatja a befektetőket

• a) az átruházás szándékáról,
• b) a (4) bekezdésben foglaltakról, valamint
• c) az átvevő befektetési alapkezelő elérhetőségéről és a befektetési jegyek forgalmazásával kapcsolatos információk hozzáférési helyéről.

(4) Az átruházásról rendelkező szerződés hatálybalépésével az átadó befektetési alapkezelő által kezelt és átruházásra került befektetési alapok kezelése az átvevő befektetési alapkezelőhöz kerül.

(5) Az átadó befektetési alapkezelőt a befektetési alappal szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(6) A befektetési alapkezelés átruházása következtében felmerülő költség, díj a befektetési alapra vagy a befektetőkre nem hárítható át.

VIII. Fejezet — A BEFEKTETÉSI ALAP JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE¶

19. A megszűnési eljárás általános szabályai¶

55. § (1) A befektetési alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról a befektetési alapkezelő vagy a Felügyelet határoz.

(2) Kötelező megindítani az eljárást,

• a) ha a nyilvános nyílt végű befektetési alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot;
• b) ha a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált;
• c) ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta,
• d) ha a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át,
• e) ha a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak.

(3) Külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás

• a) határozott futamidejű befektetési alap futamidejének lejártakor; vagy
• b) amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le.

(4) A befektetési alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket és a befektetési alap hitelezőit.

(5) A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti megszűnési eljárást a letétkezelő folytatja le.

56. § (1) A megszűnési eljárás lefolytatása alatt a befektetési alap – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az általános szabályok szerint működik.

(2) A megszűnési eljárás lefolytatása alatt

• a) a befektetési alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az alap megszűnés alatt áll;
• b) a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni, illetve zárt végű alap esetében új befektetési jegyeket nem lehet forgalomba hozni;
• c) a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be.

20. Eszközök értékesítése és a vagyon kifizetése¶

57. § (1) A megszűnési eljárás alatt a befektetési alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül, az ingatlanokat 12 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci áron, az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok esetében legalább az ingatlanértékelő által meghatározott áron kell megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidő a befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök esetében 3, ingatlanok esetében 6 hónappal meghosszabbítható.

(2) Az ingatlanalap portfóliójában lévő ingatlanok értékesítésére vonatkozó (1) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén az ingatlanokat nyilvános árverésen történő értékesítésre kell bocsátani. Az árverési felhívást a befektetési alap közzétételi helyein az árverés időpontját legalább 10 nappal megelőzően meg kell jelentetni.

58. § (1) A befektetési alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül, ingatlanalap esetében 15 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentésnek legalább a 4. mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők.

(2) A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal törli a befektetési alapot a nyilvántartásból. A befektetési alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik.

59. § (1) Pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetén a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a befektetési alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a befektetőket befektetési jegyeik arányában illeti meg.

(2) A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve a befektetési alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet a befektetési alapot terhelő kötelezettségek (a befektetési alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére.

(3) A letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére, a (2) bekezdés szerinti részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig.

(4) Negatív saját tőkével rendelkező befektetési alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a Cstv. előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni.

IX. Fejezet — BEFEKTETÉSI ALAP ÁTALAKULÁSA¶

60. § (1) Jelen fejezet szempontjából átalakulásnak minősül valamely befektetési alap 47. § (1) bekezdése szerinti jellemzőinek megváltoztatása azzal a korlátozással, hogy ÁÉKBV nem alakulhat át nem ÁÉKBV-vé.

(2) Nyilvános befektetési alap átalakulása esetében a befektetési alapkezelő köteles az átalakulás indokát, napját és feltételeit (ideértve az adózási következményeket is) tartalmazó tájékoztatót készíteni és azt a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. A befektetési alap a módosított tájékoztató Felügyelet általi jóváhagyásával, az abban meghatározott időpontban alakul át.

(3) A befektetési alapkezelő a Felügyelet (2) bekezdésben meghatározott jóváhagyásának megszerzését követően köteles az átalakulás tényét az átalakulás napját legalább 30 nappal megelőzően közzétenni. A közzétételt követően az átalakulás napját megelőző napig bármelyik befektető kérheti befektetési jegyeinek a visszaváltását külön díj vagy egyéb jutalék felszámítása nélkül, amelyet az alapkezelő az átalakulást megelőzően elszámol. Zárt végű alap nyíltvégűvé történő átalakulása esetén a befektető az átalakulást követő 30 napon belül kérheti befektetési jegyeinek jutalékmentes visszaváltását.

(4) Zárt végű alap futamidejének meghosszabbítása esetén az átalakulás szabályait kell alkalmazni.

(5) A Felügyelet a befektetők érdekeinek védelme érdekében, különösen indokolt esetben az átalakulás feltételeit egyedileg is meghatározhatja.

61. § (1) Nyilvános befektetési alap zártkörű befektetési alappá történő alakulásának feltétele, hogy a befektetési jegyeiket visszaváltani nem kívánó befektetők mindegyike nyilatkozzon az átalakulás elfogadásáról és a befektetési alap befektetői megfeleljenek a zártkörű befektetési alap befektetőire vonatkozó korlátozó rendelkezéseknek.

(2) A befektetési alapkezelő a zártkörű befektetési alap átalakulásáról a kezelési szabályzatnak az abban meghatározott módon történő módosításával határoz. Az átalakulásról szóló döntést annak hatálybalépését 10 nappal megelőzően be kell jelenteni a Felügyeletnek. A zártkörű befektetési alap nyilvános befektetési alappá történő átalakuláshoz a Felügyelet engedélye szükséges. Az átalakulás Felügyelet általi jóváhagyásának feltétele, hogy a befektetési alapra az átalakulást követően teljesüljenek az e törvénynek a nyilvános befektetési alapokra vonatkozó feltételei.

X. Fejezet — ÁÉKBV EGYESÜLÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK¶

62. § (1) A 63–77. § alkalmazásában egyesülésnek minősül az olyan művelet:

• a) amelynek során egy vagy több ÁÉKBV vagy annak részalapja (a továbbiakban: beolvadó ÁÉKBV) megszűnésekor minden eszközét és kötelezettségét másik működő ÁÉKBV-re vagy annak egy részalapjára ruházza át (a továbbiakban: átvevő ÁÉKBV) és cserébe a beolvadó ÁÉKBV befektetői az átvevő ÁÉKBV megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak és a kapott kollektív befektetési értékpapírok nettó eszközértékének 10 százalékát nem meghaladó mértékű készpénzkifizetésben részesülnek, vagy
• b) amelynek során kettő vagy több ÁÉKBV vagy annak részalapja (a továbbiakban: beolvadó ÁÉKBV) megszűnésekor minden eszközét és kötelezettségét átruházzák egy másik, általuk létrehozott ÁÉKBV-re vagy annak egy részalapjára (a továbbiakban: átvevő ÁÉKBV) és cserébe a beolvadó ÁÉKBV-k befektetői az átvevő ÁÉKBV megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak és a kapott kollektív befektetési értékpapírok nettó eszközértékének 10 százalékát nem meghaladó mértékű készpénzkifizetésben részesülnek, vagy
• c) amelynek során egy vagy több ÁÉKBV vagy annak részalapja (a továbbiakban: beolvadó ÁÉKBV) a nettó eszközértéknek megfelelő értékű eszközeit átruházza ugyanazon ÁÉKBV egy másik részalapjára, egy közösen létrehozott ÁÉKBV-re, egy másik működő ÁÉKBV-re vagy annak egy részalapjára (a továbbiakban: átvevő ÁÉKBV) azzal, hogy a beolvadó ÁÉKBV addig nem szűnik meg, amíg kötelezettségeit nem teljesítette.

(2) A 63–77. § alkalmazásában hazai egyesülésnek minősül több, magyarországi székhellyel rendelkező ÁÉKBV egyesülése, ha legalább az egyik résztvevő ÁÉKBV befektetési jegyei határon átnyúló forgalmazásának 84. § szerinti bejelentése megtörtént.

(3) A 63–77. § alkalmazásában határon átnyúló egyesülésnek minősül:

• a) magyarországi székhelyű ÁÉKBV egyesülése más EGT-államban letelepedett ÁÉKBV-vel vagy
• b) több, magyarországi székhelyű ÁÉKBV egyesülése, amelynek eredménye egy más EGT-államban letelepedett, újonnan létrejött ÁÉKBV.

(4) A 63–77. § egyesülésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni

• a) magyarországi székhelyű ÁÉKBV hazai egyesülésére,
• b) a (3) bekezdés a) pontja szerinti olyan határon átnyúló egyesülésre, ahol a beolvadó ÁÉKBV magyarországi székhelyű, valamint
• c) a (3) bekezdés b) pontja szerinti határon átnyúló egyesülésre.

(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti olyan határon átnyúló egyesülésre, ahol az átvevő ÁÉKBV magyarországi székhelyű, a Felügyelet a 64. § (7) és (10) bekezdésében foglalt rendelkezések vonatkozásában rendelkezik hatáskörrel.

21. Az ÁÉKBV egyesülésének engedélyezése¶

63. § ÁÉKBV határon átnyúlóan is egyesülhet másik ÁÉKBV-vel.

64. § (1) Az ÁÉKBV-k egyesüléséhez a Felügyelet előzetes engedélye szükséges.

(2) Az engedélykérelemhez a beolvadó ÁÉKBV az alábbi információkat igazoló dokumentumokat köteles a Felügyelet részére benyújtani:

• a) a beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV alapkezelője által jóváhagyott, közös egyesülési tervezetet;
• b) ha az átvevő ÁÉKBV más EGT-államban rendelkezik székhellyel, hatályos tájékoztatóját és a 105. § szerinti kiemelt befektetői információkat;
• c) a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV-k letétkezelőinek 66. § szerinti nyilatkozatát;
• d) a tervezett egyesülésről a beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV befektetőiknek megadni tervezett információkat.

(3) A (2) bekezdés szerinti dokumentumokat mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvének egyikén vagy az illetékes hatóságok által elfogadott nyelven kell benyújtani.

(4) A Felügyelet a (2) bekezdésben említett dokumentumok hiányos vagy nem megfelelő benyújtása esetén, azok kézhezvételét követő 10 munkanapon belül kérheti a hiányok pótlását.

(5) Az egyesülés engedélyezése iránti kérelem benyújtását követően a Felügyelet haladéktalanul megküldi az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a (2) bekezdésben felsorolt dokumentumokról készült másolatokat.

(6) Az egyesülés engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a Felügyelet mérlegeli, hogy a javasolt egyesülés során az ÁÉKBV-k – a 62. § (4) bekezdés b) pont szerinti egyesülés esetében a beolvadó ÁÉKBV – befektetői megfelelő tájékoztatásban részesülnek-e. Amennyiben megítélése szerint az ÁÉKBV-k – a 62. § (4) bekezdés b) pont szerinti egyesülés esetében a beolvadó ÁÉKBV – befektetőinek tájékoztatása nem megfelelő, írásban kérheti a megadott információk pontosítását.

(7) Magyarországi székhelyű átvevő ÁÉKBV és más EGT-államban székhellyel rendelkező beolvadó ÁÉKBV egyesülése esetén a Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok másolatának kézhezvételét követő 15 munkanapon belül írásban kérheti, hogy az átvevő ÁÉKBV alapkezelője az ÁÉKBV befektetőinek nyújtott tájékoztatást módosítsa, egyúttal tájékoztatja ezen kéréséről a beolvadó ÁÉKBV hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát. A befektetőknek adott tájékoztatás módosításának Felügyelet általi elfogadásáról a Felügyelet 20 munkanapon belül tájékoztatja a beolvadó ÁÉKBV hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

(8) A Felügyelet a magyarországi székhelyű beolvadó ÁÉKBV egyesülésére vonatkozó engedélyt megadja, ha:

• a) a tervezett egyesülés megfelel az e §-ban és a 65–67. §-ban foglalt követelményeknek;
• b) az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjai határon átnyúló forgalmazásának 97. § szerinti bejelentése minden olyan tagállamban megtörtént, ahol a beolvadó ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazását is bejelentették;
• c) sem a Felügyelet, sem az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága nem kifogásolta a befektetőknek szóló tájékoztatást.

(9) A Felügyelet a (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok hiánytalan benyújtásától számított 20 munkanapon belül tájékoztatja a beolvadó ÁÉKBV alapkezelőjét az egyesülés engedélyezése iránti kérelem jóváhagyásáról vagy elutasításáról, továbbá értesíti döntéséről az átvevő ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

(10) Magyarországi székhelyű átvevő ÁÉKBV esetén a Felügyelet – figyelemmel a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltakra – engedélyezheti az átvevő ÁÉKBV esetében a befektetési szabályoktól való átmeneti eltérést az egyesülés jóváhagyását követő 6 hónapon keresztül.

65. § (1) A 64. § (2) bekezdésnek a) pontja szerinti, a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV-k egyesülésére vonatkozó egyesülési tervezet tartalmazza:

• a) az egyesülés típusának és az egyesüléssel érintett ÁÉKBV-nek a megjelölését;
• b) a tervezett egyesülés hátterét és indokait;
• c) a tervezett egyesülésnek mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV befektetői tekintetében várható hatását;
• d) az eszközöknek és a kötelezettségeknek az átváltási arány kiszámításának időpontjában történő értékelésére vonatkozóan elfogadott feltételeit;
• e) az átváltási arány számítási módszerét;
• f) az egyesülés hatálybalépésének tervezett időpontját;
• g) az eszközök átruházására és a kollektív befektetési értékpapírok cseréjére alkalmazandó szabályokat;
• h) amennyiben az egyesülés új ÁÉKBV létrehozatala mellett történik, az újonnan alapított átvevő ÁÉKBV kezelési szabályzatát, létesítő okiratát.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben felsoroltakon túl egyéb adatok igazolását nem kérheti, azonban a beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV alapkezelőjének döntése értelmében az egyesülési tervezet bármilyen egyéb, az (1) bekezdésben meghatározottakon felüli adatokkal kiegészíthető.

22. Harmadik fél általi ellenőrzés¶

66. § A beolvadó, illetve az átvevő ÁÉKBV letétkezelője köteles ellenőrizni az egyesülési tervezet 65. § (1) bekezdésének a), f) és g) pontjaiban meghatározott adatait, és nyilatkozni az adatok törvényi előírásokkal és az ÁÉKBV kezelési szabályzatával való megfelelőségéről.

67. § (1) Magyarországi székhelyű beolvadó ÁÉKBV esetén erre irányuló megbízás alapján az ÁÉKBV letétkezelője, vagy egy érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) köteles felülvizsgálni

• a) az eszközöknek és a kötelezettségeknek 75. § szerinti, az alkalmazandó átváltási arány kiszámításának időpontjában történő értékelésére vonatkozóan elfogadott feltételeket,
• b) a kollektív befektetési értékpapíronkénti készpénzkifizetés mértékét,
• c) az átváltási arány számítási módszerét, valamint a 75. § szerinti időpontban megállapított tényleges átváltási arányt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a beolvadó ÁÉKBV könyvvizsgálója vagy az átvevő ÁÉKBV könyvvizsgálója független könyvvizsgálóknak minősülnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésről készült jelentést mind a beolvadó ÁÉKBV, mind az átvevő ÁÉKBV befektetői és a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok számára kérésre térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani.

23. A befektetők tájékoztatásának általános szempontjai¶

68. § (1) A tervezett egyesülésről a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV befektetői számára megfelelő és pontos tájékoztatást kell nyújtani annak érdekében, hogy megítélhessék az egyesülés saját befektetéseikre gyakorolt hatását. A tájékoztatást tömören, a befektető számára nyilvánvalóan érthetetlen, értelmezhetetlen nyelvezetet mellőzve kell megadni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak

• a) határon átnyúló egyesülés esetén ki kell térnie a más EGT-államban bejegyzett ÁÉKBV-vel kapcsolatos olyan feltételek és eljárások ismertetésére, amelyek eltérnek a magyarországi gyakorlattól;
• b) a beolvadó ÁÉKBV befektetőinek nyújtandó tájékoztatás esetén ki kell elégítenie azon befektetők igényeit, akik előzetesen nem rendelkeztek ismeretekkel az átvevő ÁÉKBV jellemzőiről vagy működési rendjéről és fel kell hívni a figyelmüket az átvevő ÁÉKBV-vel kapcsolatos kiemelt befektetői információkra;
• c) az átvevő ÁÉKBV befektetőinek nyújtandó tájékoztatás esetén az egyesülés folyamatára és az egyesülésnek az átvevő ÁÉKBV-re gyakorolt hatására kell összpontosítania.

(3) A beolvadó és az átvevő ÁÉKBV befektetői számára az (1)–(2) bekezdés szerinti tájékoztatást akkor kell megadni, ha

• a) magyarországi székhelyű beolvadó ÁÉKBV esetén a Felügyelet,
• b) magyarországi székhelyű átvevő ÁÉKBV esetén a beolvadó ÁÉKBV székhelye szerinti EGT-állam hatáskörrel rendelkező hatósága engedélyezte a tervezett egyesülést.

(4) A tájékoztatást a 73. § (1) bekezdésében említett térítésmentes visszavásárlási, visszaváltási vagy átváltási kérelmek benyújtására vonatkozó határidő lejárati napja előtt legalább 30 nappal megelőzően meg kell adni.

24. A befektetők tájékoztatásának kötelező tartalmi elemei¶

69. § (1) A beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV befektetőinek nyújtandó tájékoztatásnak – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – megfelelő és pontos információt kell tartalmaznia a tervezett egyesülésről oly módon, hogy a befektető a tájékoztatás alapján kellőképpen értékelhesse az egyesülés befektetéseikre gyakorolt lehetséges hatását, valamint fel kell hívnia a befektető figyelmét a 73. § szerint őt megillető jogokra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak tartalmaznia kell

• a) a tervezett egyesülés hátterét és indokait;
• b) a tervezett egyesülés befektetőkre gyakorolt lehetséges hatását, ideértve a befektetési politika tekintetében várható lényeges különbségeket, az egyesülés várható költségeit, a várható eredményt, az időszaki jelentéseket és a teljesítmény lehetséges csökkenését, különösen
• ba) a beolvadó ÁÉKBV befektetőinek jogaiban a tervezett egyesülés miatt bekövetkező esetleges változások részleteit,
• bb) ha a beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV kiemelt befektetői információi eltérő profilú a Bizottság 583/2010/EU rendeletének 8. cikke értelmében vett szintetikus kockázat és nyereség-mutatókat tüntetnek fel, vagy a kísérő leírásban eltérő lényeges kockázatokat azonosítanak, akkor az eltérések összehasonlítását,
• bc) a kiemelt befektetői információkban közzétett összegek alapján a két ÁÉKBV-vel kapcsolatos összes díj és költség összehasonlítását,
• bd) ha a beolvadó ÁÉKBV teljesítményhez kötődő díjat alkalmaz, tájékoztatást arról, hogy azt miként alkalmazzák az egyesülés hatálybalépésének időpontjáig,
• be) ha az átvevő ÁÉKBV teljesítményhez kötődő díjat alkalmaz, tájékoztatást arról, hogy azt a későbbiekben miként fogják alkalmazni azon befektetőkkel szembeni tisztességes bánásmód érdekében, akik korábban a beolvadó ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjait birtokolták,
• bf) tájékoztatást arról, hogy a beolvadó ÁÉKBV alapkezelője tervezi-e a portfólió összetételének számottevő megváltoztatását az egyesülés hatálybelépése előtt,
• bg) az átvevő ÁÉKBV befektetői tekintetében tájékoztatást arról, hogy az átvevő ÁÉKBV alapkezelője szerint az egyesülés várhatóan lényeges hatást gyakorol-e az átvevő ÁÉKBV portfóliójára, és hogy tervezik-e a portfólió összetételének számottevő megváltoztatását, akár az egyesülés hatálybalépése előtt, akár utána,
• bh) a befektetők figyelmeztetését az ÁÉKBV egyesülésének következtében felmerülő, a befektetőkre vonatkozó adózási szabályok esetleges megváltozásáról;
• c) a befektetők tervezett egyesüléssel kapcsolatos jogait, így különösen
• ca) az információkhoz való hozzáférés jogát,
• cb) kérésre a könyvvizsgáló vagy a letétkezelő jelentésének másolatához történő hozzáférés jogát, továbbá, hogy a jelentés miként szerezhető be,
• cc) a jogot, hogy a 73. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kérjék kollektív befektetési értékpapírjaik térítésmentes visszavásárlását, visszaváltását vagy átváltását, továbbá e jog érvényesítésének végső határidejét; valamint az adott ÁÉKBV felhalmozott hozamainak kezelésére vonatkozó szabályokat;
• d) a lényeges eljárási szempontokat és az egyesülés hatálybalépésének tervezett időpontját, továbbá a kollektív befektetési értékpapírok forgalmazásának esetleges felfüggesztésére vonatkozó szabályokat és információkat;
• e) a 105. § szerinti, a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV-kra vonatkozó kiemelt befektetői információk másolatát;
• f) – amennyiben a tervezett egyesülés feltételei az egyesülés kapcsán készpénzkifizetésről is rendelkeznek –, a javasolt kifizetés szabályait is, ideértve azt is, hogy a beolvadó ÁÉKBV befektetői mikor és hogyan jutnak hozzá a készpénzkifizetéshez;
• g) azt az időszakot, amely alatt a befektetők még jegyezhetik a beolvadó ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjait, és azok visszaváltását is kérhetik;
• h) azt az időpontot, amelytől a 73. § (1) bekezdésében biztosított jogokkal a vonatkozó határidőig nem élő befektetők már az átvevő ÁÉKBV befektetőiként gyakorolhatják jogaikat.

(3) Amennyiben a tájékoztató az egyesülés legfontosabb adatait tartalmazó összefoglaló részt is tartalmaz, az összefoglalóban hivatkozni kell a tájékoztatónak a részletes adatokat tartalmazó részeire.

(4) Ha a beolvadó vagy az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjait a 97. § szerint más EGT-államban is forgalomba hozták, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az érintett ÁÉKBV fogadó tagállamának hivatalos nyelvén vagy hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságai által jóváhagyott nyelven is rendelkezésre kell bocsátani. A tájékoztatás fordításának elkészítéséért, a tájékoztatás eredeti nyelven készített változatával megegyező tartalommal, a tájékoztatásra kötelezett ÁÉKBV alapkezelője felel.

70. § (1) A beolvadó ÁÉKBV meglévő befektetői számára lehetővé kell tenni, hogy térítésmentesen hozzájuthassanak az átvevő ÁÉKBV kiemelt befektetői információinak naprakész változatához.

(2) Ha az átvevő ÁÉKBV kiemelt befektetői információi a tervezett egyesülés miatt módosultak, akkor azokat az átvevő ÁÉKBV meglévő befektetői számára is térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani.

71. § A 69. § (1) bekezdése szerinti tájékoztató dokumentum befektetőknek való rendelkezésre bocsátása és az egyesülés hatálybalépése közötti időszakban a tájékoztató dokumentumot és az átvevő ÁÉKBV kiemelt befektetői információinak naprakész változatát minden olyan személy rendelkezésére kell bocsátani, aki megvásárolja vagy jegyzi a beolvadó vagy az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjait, vagy aki elkéri azok bármelyikének kezelési szabályzatát, létesítő okiratát, tájékoztatóját vagy kiemelt befektetői információit.

25. A befektetőknek szóló tájékoztatás módszere¶

72. § (1) A 69. § (1) bekezdése szerinti tájékoztató dokumentumot papíron vagy tartós adathordozón kell a befektetők rendelkezésére bocsátani.

(2) Ha a tájékoztatást a befektetők mindegyikének vagy meghatározott körének tartós adathordozón nyújtják, akkor a tájékoztatásnak összhangban kell lennie az adott ÁÉKBV kezelési szabályzatában meghatározott, elektronikus hírközlés útján történő tájékoztatás lehetőségét is magában foglaló tájékoztatási szabályokkal.

(3) A tájékoztatás a befektetőnek akkor adható a (2) bekezdésben meghatározott módon, amennyiben a befektető a papíron vagy tartós adathordozón kapott tájékoztatás lehetősége közül kifejezetten a papírtól eltérő tartós adathordozót választja.

(4) Az e szakasz alkalmazásában az elektronikus hírközlés útján nyújtott tájékoztatás feltétele, hogy a befektető rendszeres internet-hozzáféréssel rendelkezzen. A befektető által az üzletvitel céljából megadott e-mail cím erre vonatkozó bizonyítéknak minősül.

26. A befektetők egyéb jogai¶

73. § (1) Mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV befektetője kérheti kollektív befektetési értékpapírjainak – az ÁÉKBV által a tőkekivonás fedezeteként visszatartott költségeken kívüli – térítésmentes visszaváltását, vagy ha lehetséges, egy másik, hasonló befektetési politikát folytató, és ugyanazon befektetési alapkezelő, vagy a befektetési alapkezelővel közös vezetés vagy ellenőrzés által, vagy befolyásoló részesedésen keresztül kapcsolatban álló bármely más társaság által kezelt ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaira való átváltását. Ez a jog a beolvadó ÁÉKBV és az átvevő ÁÉKBV befektetőit a 68. és 69. §-ban foglaltak szerinti a tervezett egyesülésről szóló tájékoztatástól a 75. § szerinti átváltási arány kiszámításának időpontja előtti 5. munkanapig illeti meg.

(2) A befektetők (1) bekezdésben foglalt jogának biztosítása mellett a Felügyelet engedélyezheti a beolvadó, illetve az átvevő ÁÉKBV alapkezelője számára, hogy az egyesülés lebonyolítási idejére felfüggesszék a kollektív befektetési értékpapírok forgalmazását, amennyiben ezt a befektetők érdekeinek védelme indokolja.

27. Költségek és hatálybalépés¶

74. § Az egyesülés előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos jogi, tanácsadói vagy adminisztratív költségek nem terhelhetők sem az egyesülésben részt vevő ÁÉKBV-kre, sem azok befektetőire.

75. § ÁÉKBV-k hazai egyesülése, továbbá olyan határon átnyúló egyesülések esetében, ahol az átvevő alap magyarországi székhelyű ÁÉKBV, a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak az egyesülés során alkalmazandó átváltási arányát az alábbiak szerint kell megállapítani:

• a) az egyesülés hatálybalépésének napjára vonatkozóan kollektív befektetési értékpapír-sorozatonként meg kell állapítani mind a beolvadó, mind az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak egy értékpapírra jutó nettó eszközértékét, a beolvadó ÁÉKBV esetén figyelembe véve az esetleges készpénzkifizetéseket;
• b) a beolvadó ÁÉKBV nettó eszközértékét az átvevő ÁÉKBV értékelési elveivel azonos módon kell megállapítani;
• c) a beolvadó ÁÉKBV adott kollektív befektetési értékpapír sorozatának átváltási aránya az adott sorozat fentiek szerint megállapított egy értékpapírra jutó nettó eszközértékének és az átváltás során adandó átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapír sorozat egy értékpapírra jutó nettó eszközértékének a hányadosa.

76. § (1) ÁÉKBV-k hazai egyesülése, továbbá olyan határon átnyúló egyesülések esetében, ahol az átvevő ÁÉKBV magyarországi székhelyű ÁÉKBV, az egyesülés hatálybalépéséről szóló tájékoztatást e törvény szerint kell közzétenni.

(2) A már hatályba lépett egyesülést utólag nem lehet semmissé nyilvánítani.

77. § (1) A 62. § (1) bekezdésének a) pontja szerint lezajlott egyesülés esetében

• a) a beolvadó ÁÉKBV összes eszköze és kötelezettsége átszáll az átvevő ÁÉKBV-re;
• b) a beolvadó ÁÉKBV befektetői az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak tulajdonosaivá válnak; ezenkívül a beolvadó ÁÉKBV-ben lévő kollektív befektetési értékpapírjaik nettó eszközértékének legfeljebb 10 százalékáig készpénzkifizetésre jogosultak;
• c) a beolvadó ÁÉKBV az egyesülés hatálybelépésekor megszűnik.

(2) A 62. § (1) bekezdésének b) pontja szerint lezajlott egyesülés esetében

• a) a beolvadó ÁÉKBV összes eszköze és kötelezettsége átszáll az újonnan alapított átvevő ÁÉKBV-re;
• b) a beolvadó ÁÉKBV befektetői az újonnan alapított átvevő ÁÉKBV befektetőivé válnak; ezen kívül a beolvadó ÁÉKBV-ben lévő kollektív befektetési értékpapírjaik nettó eszközértékének legfeljebb 10 százalékáig készpénzkifizetésre jogosultak;
• c) a beolvadó ÁÉKBV az egyesülés hatálybalépésekor megszűnik.

(3) A 62. § (1) bekezdése c) pontjának rendelkezései szerint lezajlott egyesülés esetében

• a) a beolvadó ÁÉKBV nettó eszközértéknek megfelelő értékű eszközei átszállnak az átvevő ÁÉKBV-re;
• b) a beolvadó ÁÉKBV befektetői az átvevő ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak a tulajdonosaivá válnak;
• c) a beolvadó ÁÉKBV kötelezettségei teljesítéséig továbbra is fennmarad.

(4) Az átvevő ÁÉKBV alapkezelője az egyesülés hatálybalépésének napjára vonatkozóan az alap egyesülést követő vagyonáról egyesülési jelentést készít, amelyet egyeztet az alap letétkezelőjével. A jelentést az egyesülést követő 8 munkanapon belül tájékoztatásul meg kell küldeni a Felügyeletnek, valamint kérésre a befektetők rendelkezésére kell bocsátani. Az egyesülési jelentésnek tartalmaznia kell

• a) a beolvadó és az átvevő ÁÉKBV-k eszközeinek és kötelezettségeinek tételes felsorolását és értékét az egyesülés előtt és azt követően;
• b) kollektív befektetési értékpapír-sorozatonként az összesített nettó eszközértékeket;
• c) a kollektív befektetési értékpapírok darabszámát,
• d) az egy kollektív befektetési értékpapírra jutó nettó eszközértéket, és
• e) az egyesülés során alkalmazott átváltási arányt.

(5) Az egyesülési jelentést mind a beolvadó ÁÉKBV, mind az átvevő ÁÉKBV alapkezelője és letétkezelője is aláírja, és ezzel felelősséget vállal az abban foglaltak valódiságáért.

XI. Fejezet — AZ EGYESÜLÉSRE VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK¶

78. § (1) Az ÁÉKBV-nek nem minősülő befektetési alapok, továbbá olyan magyarországi székhelyű ÁÉKBV-k egyesülésére, amelyek egyikének befektetési jegyeit sem hozták más EGT-államban forgalomba, a 63–77. §-ban foglaltak irányadók a (2)–(7) bekezdésekben meghatározott eltéréssel.

(2) E törvény szerint nyilvántartásba vett befektetési alap kizárólag másik, e törvény szerint nyilvántartásba vett befektetési alappal egyesülhet.

(3) Nyilvános alapok esetében azonos működési formájú, továbbá harmonizációjukat és elsődleges eszközkategóriájukat tekintve azonos típusú alapok egyesülhetnek.

(4) Nyilvános alapok esetében, a beolvadó befektetési alap befektetési jegy tulajdonosai vonatkozásában az átalakulás szabályait is megfelelően alkalmazni kell, amennyiben az egyesülés e befektetőkre nézve az átalakulással egyenértékű változással jár.

(5) A beolvadó és az átvevő alapok befektetési jegy tulajdonosainak az egyesüléssel kapcsolatos tájékoztatása módjára e törvény általános, illetve az adott alap kezelési szabályzatának befektetők tájékoztatására vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

(6) Zártkörű alap beolvadása esetében nem szükséges a Felügyelet előzetes engedélye, amennyiben az alap kezelési szabályzata az alapkezelőt feljogosítja e döntés meghozatalára, vagy e döntést a befektetési jegy tulajdonosok adott arányú többségi határozatához köti. Zártkörű alap kezelési szabályzata korlátozhatja a befektetési jegy tulajdonosok 73. § (1) bekezdése szerinti jogait.

(7) Nem kell a 64. § (2) bekezdés, a 68. § (1) bekezdés, a 73. § (1) bekezdés, a 77. § (4) bekezdés előírásait alkalmazni abban az esetben, ha egy (1) bekezdés szerinti befektetési alap az egyesülés során ugyanazon befektetési alapkezelő és letétkezelő által kezelt másik befektetési alapnak az egyesülés során újonnan létrehozott részalapjává alakul, feltéve, hogy

• a) az újonnan létrehozott részalap kizárólag az adott befektetési alap eszközeit és kötelezettségeit veszi át,
• b) az egyesülés nem okoz változást a befektetési alap nettó eszközértékében,
• c) az egyesülés nem érinti az adott befektetési alap kezelésének feltételeit és a befektetők egyéb jogait.

XII. Fejezet — A SZÉTVÁLÁS SZABÁLYAI¶

79. § (1) Szétválásnak minősül az olyan művelet:

• a) amelynek során egy kollektív befektetési forma vagy annak részalapja megszűnésekor minden eszközét és kötelezettségét kettő vagy több újonnan létrehozott vagy már működő kollektív befektetési formára vagy részalapra ruházza át (a továbbiakban: átvevő kollektív befektetési forma) és cserébe a befektetői az átvevő kollektív befektetési forma megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak, vagy
• b) amelynek során egy kollektív befektetési forma vagy annak részalapja, anélkül, hogy megszűnne, eszközeinek egy részét átruházza egy vagy több újonnan létrehozott, vagy már működő kollektív befektetési formára, vagy részalapra (a továbbiakban: átvevő kollektív befektetési forma) és cserébe a befektetői az átvevő kollektív befektetési forma megfelelő számú kollektív befektetési értékpapírjaihoz jutnak.

(2) A kollektív befektetési formák szétválására az egyesülés szabályai megfelelően irányadók.

(3) A szétválás következtében létrejövő minden új kollektív befektetési forma esetében az alapítás szabályai irányadók.

XIII. Fejezet — A BEFEKTETÉSI JEGY¶

80. § (1) A befektetőknek a befektetési alappal szemben fennálló követelését és egyéb jogait a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy testesíti meg.

(2) A befektetési jegy kötelező tartalmi kellékei:

• a) a befektetési alap megnevezése;
• b) a befektetési jegy sorozat megjelölése;
• c) a befektetési alap székhelye, működési formája, fajtája, futamideje, elsődleges eszközkategóriája és harmonizációja szerinti típusa;
• d) a befektetési jegy névértéke, értékpapírkódja;
• e) a befektetőnek a befektetési jegyhez fűződő, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott jogai;
• f) a befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma;
• g) a befektetési alap nevében eljáró befektetési alapkezelő cégneve és székhelye.

(3) A befektetési jegy forgalomba hozatalához kiállított okirat a Tpt. 7. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott adatokat nem tartalmazza.

81. § A dematerializált befektetési jegyeket a központi értéktár a befektetési alapkezelő kezdeményezésére, a befektetési alapkezelő által megállapított értéknappal keletkezteti, illetve törli. Nyílt végű befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegy esetében a központi értéktár a forgalmazás-elszámolási napoknak megfelelő gyakorisággal állítja elő, illetve törli a befektetési jegyeket a befektetési alapkezelő, illetve megbízottja utasítása alapján.

XIV. Fejezet — A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALA ÉS FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA¶

82. § (1) A befektetési jegy forgalomba hozatalának általános feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a befektetési alap kezelési szabályzatát elfogadja.

(2) A nyílt végű befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalának feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a forgalomba hozatali eljárást megelőzően a Felügyelet által jóváhagyott, a 3. melléklet I. Fejezet szerinti kezelési szabályzatot, az 5. mellékletbe foglalt minta szerinti formában és tartalommal összeállított tájékoztatót, a 105. § szerinti kiemelt befektetői információt, a 83. § szerinti hirdetményt tegyen közzé. Semmis a befektetési jegy jegyzése, ha – a 84. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel – a befektetési jegyet a Felügyelet által jóváhagyott tájékoztató, kezelési szabályzat, kiemelt befektetői információ vagy hirdetmény hiányában hozták nyilvánosan forgalomba.

(3) A zárt végű befektetési jegyek nyilvános forgalomba hozatalára a Tpt. Második Részének rendelkezései irányadók.

(4) A befektetési jegyek zárt körben történő forgalomba hozatalának feltétele, hogy a befektetési alapkezelő a jegyzést legalább 7 nappal megelőzően a 3. melléklet II. Fejezet szerinti kezelési szabályzatot tegyen hozzáférhetővé lehetséges befektetői számára. A hozzáférhetővé tétel zártkörű befektetési alapok esetén a nyilvánosság kizárása mellett a befektetők részére való közlést jelenti.

(5) Tilos a befektetési jegyek forgalomba hozatalához kapcsolódóan a befektetési jegyeket lejegyző befektetők közötti sorsolás, így a (2) és (4) bekezdések szerinti dokumentumokban és a befektetési alap kereskedelmi kommunikációjában erre vonatkozó információ közzététele.

83. § A nyilvános nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatalát megelőzően hirdetményt kell közzétenni, amely tartalmazza

• a) a tájékoztató közzétételét engedélyező felügyeleti határozat számát és időpontját,
• b) a forgalomba hozandó befektetési jegy és a kibocsátó befektetési alap megnevezését,
• c) a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségét (darabszámát), névértékét és értékesítési árát vagy az ármeghatározás módját,
• d) a forgalomba hozatali eljárás lebonyolítására rendelkezésre álló időtartamot, a forgalomba hozatali helyeket,
• e) a forgalomba hozatal és a befektetési jegyek ellenértékének szolgáltatásának módját és
• f) a tájékoztató megjelentetésének, illetve megtekintésének helyét, idejét és módját.

84. § (1) A már nyilvántartásba bejegyzett, nyílt végű befektetési alap újabb befektetési jegy sorozatának forgalomba hozatalához jegyzési eljárás lefolytatása nem kötelező.

(2) A zárt végű befektetési alap a futamideje alatt forgalomba hozatal útján újabb befektetési jegyeket bocsáthat ki.

(3) Befektetési jegyek zárt végű befektetési alapra történő forgalomba hozatala kibocsátási program keretében is történhet. A kibocsátási program keretében egymást követően, akár több alkalommal, értékpapír forgalomba hozatallal kerülnek a befektetési jegyek kibocsátásra úgy, hogy a kibocsátási program alapfeltételeit a befektetési alapkezelő a kibocsátási program indításakor a program feltételeit tartalmazó dokumentumban rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátási program keretében végleges feltételekben határozza meg az adott forgalomba hozatal egyedi adatait. Nyilvános alapok esetében a kibocsátási program keretében történő egyes kibocsátások végleges feltételeihez a Felügyelet engedélye nem szükséges, a befektetési alapkezelő köteles azonban a végleges feltételeket az adott forgalomba hozatalt megelőzően legalább 10 nappal a Felügyelet részére tájékoztatásul megküldeni.

85. § (1) A forgalmazó köteles – a kezelési szabályzatban meghatározott határidő figyelembevételével – tájékoztatni a befektetési alapkezelőt és a letétkezelőt a befektetési jegyekre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízások összegéről vagy darabszámáról, valamint – amennyiben ezt a tájékoztató vagy a kezelési szabályzat lehetővé teszi és a forgalmazó és a befektetési alapkezelő erről megállapodott –, a befektetési alapkezelőt a befektetők és képviselőik forgalmazó által felvett adatairól. Az ilyen adattovábbítás nem minősül a Tpt. szerinti értékpapírtitok vagy az üzleti titok megsértésének. A befektetési alapkezelő a jelen bekezdés alapján a részére átadásra kerülő adatokat kizárólag az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések keretében, a befektetési alapkezelési tevékenységéhez szükséges célra, különösen a befektetők tájékoztatása, a befektetési alapkezelő vagy a befektetési alapok kereskedelmi kommunikációja céljára használhatja fel.

(2) Ha a befektetési alapkezelő a forgalomba hozandó befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalomba hozatali maximum), annak elérésekor a jegyzést a forgalmazó lezárja.

86. § (1) A nyílt végű befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyek befektetők részére történő folyamatos forgalmazására a befektetési alapkezelő, illetve az általa megbízott egy vagy több forgalmazó jogosult. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi és visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetők felé a forgalmazást végző felel.

(2) A 85. § (1) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadók a befektetési jegyek folyamatos forgalmazására is.

87. § (1) Nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében – a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, továbbá az érintett forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését kivéve – a befektetési alap futamideje alatt a forgalmazó, illetve – amennyiben a befektetési alapkezelő végez a befektetők felé közvetlen forgalmazási tevékenységet – a befektetési alapkezelő minden munkanapon köteles elfogadni a befektetési jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat.

(2) A befektetők által leadott és a kezelési szabályzatban meghatározott adott időpontig beérkezett vételi és visszaváltási megbízásokat a szabályzatban meghatározott forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni, továbbá az elszámolt megbízások ellenértékét a szabályzatban meghatározott forgalmazás-teljesítési napig kell a befektetők számára jóváírni, kifizetni.

(3) Nyilvános nyílt végű értékpapíralap esetében legalább heti egy, ezen belül a nyilvános nyílt végű származtatott alapok és alapok alapja esetében legalább havonta egy, zártkörű nyílt végű alap esetében legalább negyedévente egy forgalmazás-elszámolási napot kell biztosítani. A nyilvános nyílt végű alapok esetében a forgalmazás-teljesítési nap nem lehet későbbi, mint a forgalmazás-elszámolási napot követő 10. nap.

(4) Amennyiben a forgalmazás-elszámolási nap, illetve a forgalmazás-teljesítési nap az eladás, illetve a visszaváltás felfüggesztésének vagy szünetelésének napjára esik, a határidő az azt követő első olyan forgalmazás-elszámolási, illetve forgalmazás-teljesítési napra tolódik, amikor a megbízás irányának megfelelő forgalmazás felfüggesztése megszűnik. Amennyiben a befektetőnek a befektetési jegyek vételére, illetve visszaváltására vonatkozó megbízása az előbbiek alapján függőben van, úgy a befektető jogosult a megbízását írásban visszavonni. A megbízás visszavonása esetén a befektető terhére díj vagy költség nem számítható fel.

(5) Nyilvános nyílt végű befektetési alap esetében az alapkezelő a visszaváltási feltételeket a befektetők számára hátrányosan kizárólag úgy módosíthatja, hogy a kezelési szabályzat ilyen tartalmú módosításáról a befektetőket a módosulás hatálybalépését legalább 30 nappal és legalább egy forgalmazás-elszámolási nappal megelőzően tájékoztatja.

88. § (1) A befektetési jegyek vételekor és visszaváltásakor a befektetési jegyek ellenértéke pénzben, illetve – amennyiben a kezelési szabályzat kifejezetten lehetőséget biztosít rá, és meghatározza feltételeit – részben vagy egészben egyéb, az alap befektetési politikájának megfelelő eszközök formájában is szolgáltatható. Ez utóbbi esetben visszaváltáskor a befektetési jegyek ellenértékét képező eszközök összetételét az adott eszközöknek az alap portfóliójában meglévő arányának megfelelően kell megállapítani.

(2) A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére forgalmazási (vételi, illetve visszaváltási) díj, jutalék számítható fel, amely – részben vagy egészben, a kezelési szabályzatban foglaltak szerint – a befektetési alapot, a folyamatos forgalmazásban közreműködő forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti. Nem sérti az egyenlő elbánás elvét az, ha a folyamatos forgalmazásért a befektetők felé felszámított díj, jutalék mértékét a forgalmazást végzők határozzák meg, illetve ha a befektetési alapkezelő az egyes forgalmazókkal eltérő szerződéses feltételekkel állapodik meg.

89. § (1) Ha a befektetési alapkezelő a forgalomban lévő befektetési jegy mennyiségére felső korlátot állapított meg (forgalmazási maximum), annak elérésekor a befektetési jegyek forgalomba hozatalára addig nem kerül sor, amíg a befektetési jegyek mennyisége a forgalmazási maximum alá nem csökken.

(2) A tájékoztatóban és a kiemelt befektetetői információban közölni kell az értékesítés újraindításának pontos feltételeit. A forgalmazási maximum elérését, a befektetési jegyek forgalomba hozatalának (1) bekezdés szerinti szünetelését, illetve újraindítását közzé kell tenni.

90. § A zártkörű nyílt végű befektetési alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazására vonatkozó szabályokat a befektetési alap kezelési szabályzata határozza meg.

28. Közvetítő igénybevétele a folyamatos forgalmazás során¶

91. § A befektetési jegyek forgalmazója a befektetési jegyek értékesítésére, illetve visszaváltására közvetítőt vehet igénybe. A közvetítőre alkalmazni kell a Bszt. 111–116. §-ában, a 123. § (1) bekezdés e) pontjában, a 123. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 159. § (2)–(4) bekezdéseiben foglaltakat. A forgalmazó az általa igénybe vett közvetítő tevékenységéért a befektetők felé mint a sajátjáért felel.

29. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának szünetelésére és felfüggesztésére vonatkozó általános szabályok¶

92. § (1) A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása a befektetési alapkezelő, a letétkezelő, illetve a forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet.

(2) A befektetési jegyek forgalomba hozatala szünetel a 89. § (1) bekezdésében meghatározott esetben.

93. § (1) A befektetési alapkezelő a folyamatos forgalmazást – a vételt és a visszaváltást egyaránt – kizárólag a befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha

• a) a befektetési alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha a befektetési alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ;
• b) a befektetési alapkezelő, a letétkezelő vagy a forgalmazó – a 92. § (1) bekezdésben meghatározott eset kivételével – nem képes a tevékenységét ellátni;
• c) a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált.

(2) A befektetési alapkezelő a befektetési jegyek visszaváltását a befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a befektetési jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt a befektetési alap likviditása – figyelembe véve a befektetési alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt – veszélybe kerül.

(3) A befektetési alapkezelő az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a befektetőket, a Felügyeletet, továbbá valamennyi olyan EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, ahol a befektetési jegyet forgalmazzák.

94. § (1) A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben:

• a) a befektetési alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy
• b) a befektetési alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak.

(2) A Felügyelet a befektetési alapkezelő intézkedésének hiányában felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását a 93. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint a befektetési jegyek visszaváltását a 93. § (2) bekezdésében meghatározott esetben.

95. § (1) A felfüggesztés időtartama ingatlanalap esetében legfeljebb 1 év, minden egyéb befektetési alap esetében legfeljebb 30 nap, azzal, hogy az eszközeit legalább 20 százalékban más befektetési alapba fektető befektetési alap esetében a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz igazodik. A Felügyelet indokolt esetben a befektetési alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja.

(2) A befektetési jegyek forgalmazását a forgalmazás felfüggesztését kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell.

(3) A befektetési alap nettó eszközértékét – a 93. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt eset kivételével – a felfüggesztés ideje alatt is meg kell állapítani és közzé kell tenni.

XV. Fejezet — ÁÉKBV ÁLTAL FORGALOMBA HOZOTT KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI ÉRTÉKPAPÍROK HATÁRON ÁTNYÚLÓ FORGALOMBA HOZATALA ÉS FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA¶

30. ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapírok más EGT-államban történő forgalomba hozatala¶

96. § (1) A magyarországi székhelyű ÁÉKBV befektetési jegye más EGT-államban is forgalomba hozható, valamint folyamatosan forgalmazható, amennyiben

• a) a másik EGT-államban megfelelő forgalmazó helyek állnak rendelkezésre a befektetési jegy eladására, visszaváltására, a befektetők számára történő kifizetések lebonyolítására, és
• b) az ÁÉKBV kezelési szabályzata, a tájékoztató és a kiemelt befektetői információ, valamint az éves és féléves jelentés az adott ország bármelyik hivatalos nyelvén vagy az adott ország hatáskörrel rendelkező hatóságai által elismert nyelven, legalább az ÁÉKBV alapkezelő honlapján a befektetők rendelkezésére áll.

(2) A magyarországi székhelyű ÁÉKBV befektetési jegyei forgalomba hozatali, visszaváltási árának közzétételi gyakoriságára a magyar jogszabályok az irányadók.

97. § (1) A befektetési alapkezelő a más EGT-államban történő befektetési jegy forgalmazási szándékáról bejelentő levelet küld a Felügyeletnek. Az 584/2010/EU rendeletben meghatározottaknak megfelelően elkészített bejelentő levél tartalmazza az ÁÉKBV befektetési jegyének a fogadó tagállamban történő forgalmazásának tervezett módozatait – beleértve a részvényosztályokról szóló tájékoztatást is – és a forgalmazó megnevezését. A bejelentéshez elektronikus formában mellékelni kell a 96. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott iratokat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat – az ÁÉKBV értesítésével egyidejűleg – a Felügyelet 10 munkanapon belül eljuttatja azon EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságainak, amelyben az ÁÉKBV befektetési jegyét forgalmazni tervezik. A dokumentációhoz az 584/2010/EU rendelet által előírt formátumú és tartalmú igazolást csatol arról, hogy az ÁÉKBV teljesíti az ÁÉKBV-irányelv szabályainak a magyar jogrendbe történő átvétele alapján előírt feltételeket. Az ÁÉKBV által forgalomba hozott befektetési jegyek az értesítés kézhezvételének időpontjától hozhatók forgalomba, illetve forgalmazhatók a fogadó tagállamban. A bejelentési eljárás egyéb részleteivel kapcsolatban a Felügyelet és az ÁÉKBV az 584/2010/EU rendeletben előírtak figyelembevételével jár el.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentő levelet és igazolást – a Felügyelet és a fogadó tagállam felügyeleti hatósága közötti eltérő megállapodás kivételével – a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell rendelkezésre bocsátani.

(4) ÁÉKBV a (1) bekezdés szerint a bejelentéshez mellékelt dokumentumokat köteles naprakészen tartani és azok módosulásáról, illetve elektronikus elérési módjáról, a (3) bekezdésben meghatározott nyelven haladéktalanul tájékoztatja a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát. A forgalmazással kapcsolatos rendelkezések vagy a forgalmazni kívánt részvényosztályok változása esetén az ÁÉKBV a változások hatálybalépése előtt 10 nappal köteles értesíteni a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

(5)

31. Más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalomba hozatala¶

98. § (1) Más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV által forgalomba hozott kollektív befektetési értékpapír magyarországi forgalomba hozatalához, illetve folyamatos forgalmazásához az ÁÉKBV-nek a nyilvántartásba vételi helye szerinti előírásoknak kell megfelelnie azzal, hogy Magyarországon is a befektetők rendelkezésére kell bocsátani minden olyan információt és dokumentumot, amit az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamában a befektetők rendelkezésére kell bocsátania. A kiemelt befektetői információt magyar nyelven, az egyéb információkat és dokumentumokat az ÁÉKBV választása szerint magyar nyelven, a Felügyelet által elfogadott nyelven vagy a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven kell elkészíteni. A kiemelt befektetői információt a befektető erre irányuló kérése esetén a szerződés megkötésekor díjmentesen, írásbeli formában át kell adni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények az ott meghatározott információk és dokumentumok módosítása esetén is megfelelően alkalmazandók.

(3) Az ÁÉKBV székhely szerinti tagállama által lefolytatott bejelentési eljárást követően a forgalmazásra vonatkozó előkészületek megfelelőségének ellenőrzése céljából az ÁÉKBV a forgalmazás megkezdése előtt köteles megküldeni a Felügyelet részére az ÁÉKBV és a forgalmazó között létrejött forgalmazási szerződést, amennyiben a forgalmazást nem a befektetési alapkezelő látja el. Amennyiben magyarországi székhelyű közvetítő igénybevételére is sor kerül, úgy a közvetítővel kötött szerződés benyújtása is kötelező. Magyarországi székhelyű forgalmazó hiányában magyarországi székhelyű közvetítő igénybevétele kötelező.

(4) A forgalmazással kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó információ változása vagy a forgalmazni kívánt részvényosztályokkal kapcsolatos változás esetén a változás végrehajtása előtt az ÁÉKBV írásban értesíti a Felügyeletet. Az ÁÉKBV szintén értesíti a Felügyeletet a 96. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumok módosításairól, és közli, hogy e dokumentumok hol érhetők el elektronikusan.

(5) A Felügyelet honlapján magyarázó leírás és forrásdokumentumokra mutató hivatkozások vagy linkek kombinálásával közzéteszi a más EGT-államban engedélyezett ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak belföldi forgalomba hozatalához szükséges lényeges jogszabályokat és rendelkezéseket.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdésben meghatározott rendelkezések közül legalább az alábbiakat teszi közzé:

• a) a folyamatos forgalmazás definíciója;
• b) a kereskedelmi kommunikáció tartalmára, formájára és megjelenítési módjára vonatkozó követelmények;
• c) a befektetők számára közzéteendő információk;
• d) a forgalmazásra vonatkozó szabályok;
• e) a Felügyeletnek megküldött jelentésekre vagy információk továbbítására vonatkozó követelmények, és az előírt dokumentumok frissített verziónak benyújtási eljárása;
• f) a Felügyelet részére a forgalmazással kapcsolatban fizetendő díjak;
• g) a befektetők részére történő kifizetésekkel, a kollektív befektetési értékpapír visszaváltásával, és az ÁÉKBV által kötelezően nyújtandó tájékoztatás elérhetőségével kapcsolatos követelmények;
• h) az ÁÉKBV által folytatott forgalmazás megszüntetésének feltételei;
• i) az 584/2010/EU bizottsági rendelet 1. cikkében említett bejelentő levélben feltüntetendő információk részletes tartalma;
• j) a (4) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítésére szolgáló e-mail cím.

XVI. Fejezet — A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK, A BEFEKTETŐKNEK TÖRTÉNŐ KIFIZETÉSEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, AZ ILLIKVID ESZKÖZÖK ELKÜLÖNÍTÉSE¶

32. A nettó eszközérték megállapításának általános szabályai¶

99. § (1) A befektetőknek a befektetetési alappal szemben fennálló követelése értékét a befektetési alap nettó eszközértéke határozza meg. A befektetési jegyek forgalomba hozatala, folyamatos forgalmazása vagy bevonása során a befektetési jegyek vételi és visszaváltási árfolyamát a befektetési jegyek aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéke alapján kell megállapítani.

(2) A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket befektetési jegy sorozatonként, a befektetési alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, a befektetési alap kezelési szabályzatában írtak szerint kell meghatározni.

(3) A befektetési alap nettó eszközértékét a letétkezelő állapítja meg.

(4) A befektetési alapkezelő köteles minden, a befektetési alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva, késedelem nélkül megküldeni a letétkezelőnek.

100. § (1) A nyílt végű befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazás-elszámolási napra, de legalább hetente egyszer meg kell állapítani.

(2) A nyilvános zárt végű értékpapír-befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket legalább hetente egyszer meg kell állapítani.

(3) A tőzsdére bevezetett értékpapír-befektetési alapok nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden tőzsdei kereskedési napra meg kell állapítani.

(4) Minden egyéb befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket legalább havonta egyszer meg kell állapítani.

33. Eljárás a nettó eszközérték-számításban bekövetkezett hiba esetén¶

101. § (1) A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításkor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja a befektetési alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érintett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni.

(2) Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy a befektetési alapkezelő és a letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során.

(3) Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha

• a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, illetve – ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg – a kezelési szabályzatban megállapított értéket,
• b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot, illetve – ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg – a kezelési szabályzatban megállapított összeget, vagy
• c) a befektetési alapkezelő a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben a befektetési alapot ért vagyoncsökkenést a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő pótolja a befektetési alap számára.

34. A befektetők részére történő kifizetések¶

102. § (1) A befektetési alap futamideje alatt a befektetési alapkezelő a befektetési alap eszközeiből a befektetők felé kifizetést teljesíthet a befektetési alap tőkenövekményéből történő hozamkifizetés formájában, vagy az alapnak a befektetési jegyek névértéke által megtestesített tőkéjének terhére. Utóbbi esetben a kifizetés történhet a befektetési jegyek névértékének leszállításával is.

(2) A kifizetés feltételeiről és eljárásáról a kezelési szabályzat rendelkezik. A kifizetéseket befektetési jegy sorozaton belül azonos feltétellel kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kifizetés befektetők felé történő teljesítése a forgalmazó feladata és felelőssége.

35. A befektetési alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése¶

103. § (1) Nyílt végű értékpapír-befektetési alap esetében, ha a befektetési alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé vált, a befektetési alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről.

(2) Jelen szakasz vonatkozásában illikvidnek minősül az az eszköz, amely az adott piaci körülmények között nem, vagy a piaci forgalomnak a szokásos feltételekhez képest jelentős visszaesése miatt csak aránytalanul nagy veszteséggel lenne értékesíthető, figyelemmel a befektetési jegyek visszaváltási szabályaira is.

(3) Az elkülönítésről szóló döntést követően az illikvidnek minősített eszközöket a nettó eszközérték-számítás során a befektetési alap egyéb eszközeitől elkülönítetten kell nyilvántartani. Ezzel együtt a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyeket befektetőnként olyan arányban kell megosztani, amilyen arányt az illikvid eszközök az alap nettó eszközértékén belül képviselnek. A megosztást követően az illikvid eszközöket megtestesítő befektetési jegyeket „IL” sorozatjellel kell ellátni.

(4) Az illikviddé vált eszközöket a nettó eszközérték-számítás szempontjából elkülönítetten kell nyilvántartani, az eszközök kezelésével kapcsolatos költségeket ezen eszközportfólióval szemben lehet elszámolni. Amennyiben a felmerülő költségek az illikvid eszközportfólióval szemben nem teljesíthetők, úgy e költségeket átmenetileg a befektetési alapkezelő viseli. Az illikvid eszközportfólió terhére sem alapkezelői, sem letétkezelői, sem forgalmazási díj vagy jutalék nem számítható fel. Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamát az illikvid eszközportfólióban nyilvántartott eszközök és kötelezettségek figyelembevételével kell megállapítani és közzétenni a nettó eszközérték-számításra vonatkozó általános szabályok szerint.

(5) Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek nem visszaválthatóak, kivéve, ha a befektetési alapkezelő felajánlja a lehetőségét és a befektető hozzájárul ahhoz, hogy a visszaváltás ellenértékét a befektetési alapkezelő az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek mögöttes eszközeivel teljesítse.

(6) Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről a befektetési alapkezelő dönt, amelynek során az ”IL” sorozatjelű befektetési jegyeket az alap befektetési jegyeire cseréli, a befektetési jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint.

(7) Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról a befektetési alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tájékoztatja a befektetőket és a Felügyeletet. A befektetési alap éves, féléves jelentésében részletes tájékoztatást kell adni az elkülönített eszközök összetételéről.

(8) A befektetési alapkezelő a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig felfüggeszti.

XVII. Fejezet — TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG¶

36. A tájékoztató¶

104. § (1) Befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatala esetén a tájékoztatónak az 5. melléklet szerinti tartalmon túl tartalmaznia kell minden olyan információt, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről és a befektetés kockázatairól. A tájékoztatónak világos és közérthető magyarázatot kell tartalmaznia a befektetési alap kockázati tényezőiről.

(2) A tájékoztatónak meg kell jelölnie azokat az eszközkategóriákat, amelyekbe a befektetési alap befektethet. Külön ki kell térni arra, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása.

(3) Származtatott ügyletek alkalmazása esetén a tájékoztatónak arra vonatkozó információt is tartalmaznia kell, hogy a származtatott ügyletek engedélyezésére fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség és jelezni kell a származtatott ügyletek alkalmazásának lehetséges hatását a kockázati tényezők alakulására.

(4) Amennyiben a befektetési alap alapvetően nem az átruházható értékpapírok vagy pénzügyi eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet, e tényre a tájékoztatóban – és a kereskedelmi kommunikációban – kifejezetten fel kell hívni a figyelmet.

(5) Amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke a vagyon lehetséges összetételénél vagy az alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozhat, a tájékoztatónak – és a kereskedelmi kommunikációnak – kifejezetten fel kell hívnia a figyelmet a befektetési alap ezen sajátosságára.

(6) A tájékoztatóban közölni kell a forgalomba hozatali maximum elérését követő allokáció módját, lezárásának időpontját, az allokációról való értesítés módját.

(7) A tájékoztatót a befektetők számára tartós adathordozón vagy a befektetési alap közzétételi helyén folyamatosan elérhetővé kell tenni, és a tájékoztató egy nyomtatott példányát kérésre díjmentesen át kell adni.

(8) A tájékoztató a befektetési alap megszűnéséig hatályos.

37. A kiemelt befektetői információ¶

105. § (1) A nyilvános nyílt végű befektetési alapok esetében a kiemelt befektetői információ a befektetési alap alapvető jellemzőit tartalmazza oly módon, hogy a befektetők megismerhessék a befektetési termék jellegét, kockázatait, elősegítve a megalapozott befektetési döntéseik meghozatalát. A kiemelt befektetői információ közzététele során kifejezetten utalni kell arra, hogy az információ kiemelt befektetői információnak minősül. A kiemelt befektetői információ tömören és közérthetően tartalmazza

• a) a befektetési alap meghatározását,
• b) a befektetési alap befektetési célkitűzéseinek és befektetési politikájának rövid leírását,
• c) a befektetési alap múltbeli teljesítményének bemutatását, vagy amennyiben az adott alap befektetési célkitűzései alapján releváns, a célkitűzésekben előre jelzett várható teljesítmény bekövetkezését bemutató esetek leírását,
• d) a befektetési alap terhére elszámolható költségeket és kapcsolódó díjakat,
• e) a befektetési alap kockázat- és nyereségprofilját, beleértve a megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az adott befektetési alapba történő befektetésekkel kapcsolatos kockázatokra.

(2) A kiemelt befektetői információ hivatkozást nem tartalmazhat, azzal a kivétellel, hogy a kiemelt befektetői információban egyértelműen meg kell határozni, hol lehet további információt kapni a befektetési alapról, hol lehet térítésmentesen hozzájutni a tájékoztatóhoz, az éves és féléves jelentéshez, és ezek milyen nyelven állnak a befektetők rendelkezésére.

(3) A kiemelt befektetői információnak egyértelmű figyelmeztetést kell tartalmaznia arra, hogy kizárólag a kiemelt befektetői információ alapján igény nem érvényesíthető, kivéve, ha az információ félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a tájékoztató más részeivel.

(4) Minden országban, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák, a kiemelt befektetői információt – a fordítástól eltekintve – azonos tartalommal, módosítások és kiegészítések nélkül kell alkalmazni.

(5) A kiemelt befektetői információt a jegyzési időszak kezdete előtt legalább 7 nappal megelőzően tartós adathordozón vagy honlapon a befektetők rendelkezésére kell bocsátani, kérésre nyomtatott példányát díjmentesen szerződéskötéskor át kell adni a befektetőknek, és a folyamatos forgalmazás alatt közzé kell tenni. A kiemelt befektetői információnak naprakésznek kell lennie.

(6) A kiemelt befektetői információ részletes tartalma, formája, közzététele tekintetében a Bizottság 583/2010/EU rendeletének rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

38. A nyilvános befektetési alap rendszeres tájékoztatási, jelentési kötelezettségei¶

106. § (1) A befektetési alapkezelő a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatja az általa kezelt nyilvános befektetési alap vagyoni, jövedelmi helyzetének, működésének főbb adatairól.

(2) A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános zárt végű befektetési alap esetén az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatási kötelezettségét a Tpt. V. fejezetében foglaltaknak megfelelően teljesíti.

(3) A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános nyíltvégű befektetési alap esetén az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres tájékoztatási kötelezettségét

• a) minden egyes lezárt pénzügyi évről éves jelentés,
• b) a pénzügyi év első 6 hónapjáról féléves jelentés,
• c) havi portfóliójelentés formájában teljesíti.

(4) A (3) bekezdés szerinti éves és féléves jelentéseket, valamint a havi portfóliójelentést a tárgyidőszak utolsó napjától számított alábbi időpontokig kell közzétenni:

• a) az éves jelentést 4 hónapon belül,
• b) a féléves jelentést 2 hónapon belül,
• c) a havi portfóliójelentést a következő hónap 10. munkanapjáig, és gondoskodni kell arról, hogy az éves és féléves jelentések legalább 5 évig nyilvánosan elérhetők legyenek.

107. § (1) A nyilvános nyílt végű befektetési alap éves jelentése tartalmazza a befektetési alap eredménykimutatását, jelentést az adott időszakban végzett tevékenységekről és a 6. mellékletben, ingatlanalap esetében továbbá a 7. mellékletben meghatározott egyéb adatokat, valamint az összes egyéb olyan lényeges információt, amelynek alapján a befektetők véleményt tudnak alkotni a befektetési alap tevékenységeinek fejlesztéséről és eredményeiről.

(2) A nyilvános nyílt végű befektetési alap féléves jelentése tartalmazza a 6. melléklet I–IV. szakaszában, továbbá ingatlanalap esetében a 7. melléklet 2–3. szakaszában meghatározott adatokat. Amennyiben a befektetési alap év közben hozamot fizet, a mérlegnek tartalmaznia kell az adózott féléves eredményt és a kifizetett vagy felkínált közbenső hozamot.

108. § A havi portfóliójelentés tartalmazza a hónap utolsó nettó eszközértéke alapján:

• a) a portfólió bemutatását a befektetési politikában megfogalmazott befektetési célok és limitek szerinti főbb kategóriáknak megfelelően (főbb eszközfajták, földrajzi diverzifikáció, devizális megoszlás) illetve, ha a befektetési politikában ilyen limitek nincsenek megállapítva, a főbb eszközfajták szerint (részvény, kötvény, befektetési jegy, betét, egyéb eszközök),
• b) a származtatott ügyletek figyelembevételével számított, a befektetési eszközökben meglévő nettó összesített kockázati kitettség (tőkeáttétel) mértékét,
• c) a portfólióban 10 százaléknál magasabb részarányt képviselő eszközök (kibocsátók) felsorolását,
• d) a befektetési alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékét.

109. § A nyilvános nyílt végű befektetési alap a rendszeres tájékoztatásait a tájékoztatóban, a kezelési szabályzatban és a kiemelt befektetői információban meghatározott módon a befektetők rendelkezésére bocsátja, és ezek nyomtatott példányát kérésre díjmentesen eljuttatja a befektetőknek. A befektetők tájékoztatásával egyidejűleg a tájékoztatást a Felügyelet, valamint kérésre a befektetési alapkezelő székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatósága részére is meg kell küldeni.

110. § (1) Az éves jelentésben közölt számviteli információkat a befektetési alap könyvvizsgálójának felül kell vizsgálnia. A felülvizsgálatnak az alábbiakat kell magába foglalnia:

• a) az eszközök és kötelezettségek időszak végi leltárának vizsgálatát,
• b) az adott időszakban elszámolt kezelési költségek ellenőrzését a letétkezelő által adott értékelés alapján.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentést, ideértve bármely esetleges minősítést, az éves jelentésben teljes egészében közölni kell.

39. A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó egyéb információk közzététele, a tájékoztatásra vonatkozó egyéb szabályok¶

111. § (1) A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő köteles az általa kezelt nyilvános befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott módon közzétenni minden olyan napra, amelyre megállapításra kerül, a megállapítást követő 2 munkanapon belül.

(2) A befektetési alapkezelő vagy megbízása alapján a letétkezelő a nyilvánosság számára köteles biztosítani az általa kezelt nyilvános befektetési alapok múltbeli – ha a befektetési alap legalább 5 éve működik – 5 éves, ennek hiányában a teljes működési időszakra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközérték adatainak elérhetőségét.

(3) A befektetési alapkezelő a befektető kérésére átadja az ÁÉKBV kockázatkezelésére vonatkozó mennyiségi korlátokra, a kiválasztott módszerekre és az eszközkategóriák kockázatainak és hozamainak alakulására vonatkozó információt.

112. § (1) A kereskedelmi kommunikáció csak tisztességes, világos és egyértelmű lehet, és nem tehet olyan kijelentést, amely cáfolja vagy csökkenti a tájékoztatóban és a kiemelt befektetői információban foglaltak jelentőségét. A kereskedelmi kommunikációban meg kell jelölni, hogy a befektetési jegy nyilvános forgalomba hozatalával, illetve folyamatos forgalmazásával kapcsolatosan tájékoztató és kiemelt befektetői információ közzétételére került vagy kerül sor, és hogy a tájékoztató és a kereskedelmi kommunikáció hol, milyen módon, és más EGT-államban székhellyel rendelkező kollektív befektetési forma esetében milyen nyelven hozzáférhető.

(2) Felügyelet a kereskedelmi kommunikációt betilthatja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezető információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest, vagy egyébként a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Fttv.-ben meghatározott tilalmába ütközik.

113. § A befektetési alapkezelő által kezelt nyilvános befektetési alapok kezelési szabályzatai és tájékoztatói összevont kezelési szabályzatként illetve összevont tájékoztatóként is elkészíthetőek a 3. melléklet I. Fejezetében és az 5. mellékletben foglaltak megfelelő alkalmazásával, akként, hogy ilyen esetben a kezelési szabályzat, illetve a tájékoztató azon tartalmi elemeit, amelyek több vagy valamennyi befektetési alap esetében azonosak, elegendő egy ízben a dokumentum részévé tenni, azokat – az esettől függően – több vagy valamennyi befektetési alapra vonatkoztatva, míg a kezelési szabályzat, illetve a tájékoztató egyes alapokra vonatkozó részeiben csak az adott alapra speciálisan jellemző elemeket kell feltüntetni.

40. A nyilvános befektetési alapokra vonatkozó rendkívüli tájékoztatási kötelezettség¶

114. § (1) A befektetési alapkezelő rendkívüli tájékoztatási kötelezettsége keretében köteles az általa kezelt nyilvános nyílt végű befektetési alapok működésére vonatkozóan honlapján közzétenni, továbbá a befektetési jegyek forgalmazási helyein nyomtatott formában elérhetővé tenni, valamint a Felügyelet részére egyidejűleg megküldeni az alábbiakban meghatározott információkat:

• a) az átalakulási, egyesülési hirdetményt, legkésőbb 30 nappal az átalakulás, egyesülés hatálybalépése előtt;
• b) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési szabályok változását jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt;
• c) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a határozott futamidő csökkentését jelenti, legkésőbb 30 nappal a hatálybalépés előtt;
• d) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltásával kapcsolatos költségek változását, valamint a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályoknak az elszámolási időtartam növekedésével járó változásait jelenti, a változás hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal;
• e) a kezelési szabályzat olyan tartalmú módosítását, ami a befektetési jegyek visszaváltási lehetőségének korlátozását jelenti – ide nem értve a forgalmazás szünetelésének vagy felfüggesztésének eseteit –, a változás hatálybalépését megelőzően olyan, legalább 30 napos határidővel, amely lehetőséget ad a befektetőknek arra, hogy a módosítás hatálybalépését megelőzően lehetőségük legyen a befektetési jegyeik visszaváltására;
• f) a kezelési szabályzat egyéb módosítását, legkésőbb a hatálybalépés napján;
• g) a befektetési alapkezelő engedélyének visszavonását, az engedély visszavonására vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül;
• h) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb 15 nappal a hatálybalépés előtt;
• i) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a kezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján;
• j) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, szünetelését, illetve újraindítását, a pénzügyi eszközök illikvid részének elkülönítését és annak megszüntetését, haladéktalanul;
• k) a befektetési alapkezelővel szembeni felszámolási eljárás megindítását, a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő 2 munkanapon belül;
• l) a befektetési alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg;
• m) hozamfizetés esetét kivéve az egy jegyre jutó nettó eszközértéknek az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (20 százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő 2 munkanapon belül;
• n) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi hely változását a változás hatálybalépését megelőzően legalább 10 nappal;
• o) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon;
• p) a forgalmazókban bekövetkezett bármely változást legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, illetve amennyiben a felsorolás szűküléséről az alapkezelő utólag értesül legkésőbb a változás napját követő 2 munkanapon belül;
• q) amennyiben a befektetési alap készít kiemelt befektetői információt, annak változásait, a változás befektetők részére történő rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg;
• r) a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott kezelési szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést, az eltéréstől számított 2 napon belül;
• s) a befektetési alap által történő, a befektetési jegyek visszaváltásának fedezetét biztosítandó hitelfelvételt, a hitelfelvételt követően haladéktalanul;
• t) a jelen törvényben meghatározott egyéb információkat az ott meghatározottak szerint.

(2) A befektetési alapkezelő az általa kezelt nyilvános zárt végű befektetési alap esetén az (1) bekezdés szerinti rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét a Tpt. V. fejezetében foglaltaknak megfelelően teljesíti.

(3) A közzétételi kötelezettségek határidejét a befektetők érdekeire figyelemmel a Felügyelet indokolt esetben egyedileg is meghatározhatja.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti közzétételt követő hatálybalépésre a Felügyelet engedélyének kézhezvételét követő 60 napon belül nem kerül sor, a hatálybalépésre csak ismételt engedélyezési eljárást követően kerülhet sor.

41. A zártkörű befektetési alapokra vonatkozó rendelkezések¶

115. § (1) A befektetési alapkezelő az általa kezelt zártkörű befektetési alap rendszeres tájékoztatási kötelezettségét az éves és féléves jelentés befektetők számára – a kezelési szabályzatban meghatározott módon történő – rendelkezésre bocsátásával teljesíti, azzal hogy az éves és féléves jelentésben közölt számviteli információkat nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, amely tényre a kezelési szabályzatban fel kell hívni a befektetők figyelmét.

(2) A zártkörű befektetési alap befektetési politikájával kapcsolatos tájékoztatásra a nyilvános alapokra vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a tájékoztató helyett a kezelési szabályban kell feltüntetni az információt.

(3) A zártkörű befektetési alap nyilvános módon nem kereshet befektetőket, a befektetési jegyek forgalomba hozatalát, forgalmazását nyilvánosan vagy a nyilvánosság számára hozzáférhető módon nem reklámozhatja. E korlátozás nem vonatkozik a nettó eszközérték adatok közzétételére.

42. A közzétételi kötelezettségei teljesítésének módja¶

116. § (1) A befektetési alapkezelő a saját magára és a befektetési alapra vonatkozó, az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségeit, amennyiben az adott törvényi előírás másképpen nem rendelkezik,

• a) a befektetési alapkezelő és az érintett befektetési alap honlapján, és
• b) ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való közzététellel teljesíti, a nettó eszközérték adatok kivételével.

(2) A letétkezelő és a forgalmazó az e törvény szerinti közzétételi kötelezettségeit az információnak a saját honlapján, és ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást az e törvény szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való megjelentetésével teljesíti.

NEGYEDIK RÉSZ — A CÉL- ÉS GYŰJTŐ-ÁÉKBV-KRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK¶

XVIII. Fejezet — A CÉL- ÉS GYŰJTŐ-ÁÉKBV-K SPECIÁLIS SZABÁLYAI¶

43. A cél- és gyűjtő-ÁÉKBV engedélyezése¶

117. § (1) A Felügyelet előzetes engedélye szükséges a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV-be történő befektetéséhez.

(2) A Felügyelet az engedély megadásáról a hiánytalan kérelem benyújtását követő 15 napon belül értesíti a gyűjtő-ÁÉKBV alapkezelőjét.

(3) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti engedélyt megadja, ha a gyűjtő-ÁÉKBV, annak letétkezelője és könyvvizsgálója, valamint a cél-ÁÉKBV az e részben meghatározott követelményeknek megfelel. Az engedélyhez az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:

• a) a gyűjtő- és a cél-ÁKBV kezelési szabályzata;
• b) a gyűjtő- és a cél-ÁKBV tájékoztatója és a 105. § szerinti kiemelt befektetői információk;
• c) a gyűjtő- és a cél-ÁKBV közötti, a 118. § (1) bekezdés szerinti megállapodás vagy belső szabályzat;
• d) a 122. § szerinti, a befektetőknek szóló információ;
• e) ha a cél-ÁÉKBV és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő letétkezelővel rendelkezik, a 119. § (1) és (2) bekezdés szerinti, a letétkezelőik közötti információmegosztási megállapodás;
• f) ha a cél-ÁÉKBV és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő könyvvizsgálóval rendelkezik, a 120. § (1) bekezdés szerinti, a könyvvizsgálóik közötti információmegosztási megállapodás.

(4) Ha a gyűjtő-ÁÉKBV más EGT-államban letelepedett cél-ÁÉKBV-be kíván befektetni, akkor az engedélykérelemhez be kell nyújtani a cél-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságai által arra vonatkozóan kiadott igazolást is, hogy a cél-ÁÉKBV olyan ÁÉKBV vagy olyan ÁÉKBV részalapja, amely teljesíti az ÁÉKBV irányelv 58. cikk (3) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott feltételek adott EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján hozott rendelkezéseket. A dokumentumokat a Felügyelet által elfogadott nyelven kell benyújtani.

44. A gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV-re vonatkozó közös rendelkezések¶

118. § (1) A cél-ÁÉKBV minden olyan dokumentumot és információt köteles megadni a gyűjtő-ÁÉKBV számára, amelyre az utóbbinak az e törvényben meghatározott követelmények teljesítéséhez szüksége van. E célból a gyűjtő-ÁÉKBV megállapodást köt a cél-ÁÉKBV-vel. A gyűjtő-ÁÉKBV ezen megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a cél-ÁÉKBV-be – figyelemmel a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltakra – 20 százalékot meghaladó mértékben. Ha a cél- és gyűjtő-ÁÉKBV-t ugyanazon ÁÉKBV-alapkezelő kezeli, a megállapodás helyettesíthető olyan belső szabályzattal, amely biztosítja a jelen bekezdésben meghatározott követelmények érvényesülését. A megállapodás, illetve a szabályzat kötelező tartalmi elemeit a 10. melléklet tartalmazza. A megállapodást, illetve a vonatkozó szabályzatot kérésre és díjmentesen minden befektető számára elérhetővé kell tenni.

(2) A cél-ÁÉKBV és a gyűjtő-ÁÉKBV a nettó eszközérték számítását és közzétételét köteles időben úgy összehangolni, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak forgalmazásánál elkerülhető legyen az arbitrázsra lehetőséget adó piaci időzítés.

(3) Ha a cél-ÁÉKBV felfüggeszti kollektív befektetési értékpapírjai forgalomba hozatalát, folyamatos forgalmazását, a gyűjtő-ÁÉKBV is jogosult felfüggeszteni kollektív befektetési értékpapírjai forgalomba hozatalát, folyamatos forgalmazását a cél-ÁÉKBV által alkalmazott időszakkal megegyező időszakra.

(4) A cél-ÁÉKBV megszűnése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV-t meg kell szüntetni, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi, hogy

• a) a gyűjtő-ÁÉKBV egy másik cél-ÁÉKBV-be fektesse eszközeinek legalább 85 százalékát; vagy
• b) a gyűjtő-ÁÉKBV módosítsa a kezelési szabályzatát olyan módon, hogy nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működik tovább.

(5) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az ÁÉKBV-alapkezelő a gyűjtő-ÁÉKBV tervezett megszüntetésről a megszűnési eljárás megindítását 3 hónappal megelőzően köteles tájékoztatni a befektetőket és a Felügyeletet, illetve más tagállamban székhellyel rendelkező gyűjtő-ÁÉKBV esetében az adott EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

(6) A cél-ÁÉKBV szétválása, vagy másik ÁÉKBV-vel való egyesülése esetén a gyűjtő-ÁÉKBV-t meg kell szüntetni, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV

• a) továbbra is a cél-ÁÉKBV vagy az egyesülés, illetve szétválás eredményeképp létrejött másik ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je maradjon,
• b) eszközeinek legalább 85 százalékát egy másik, nem az egyesülés vagy szétválás eredményeképp létrejött cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti, vagy
• c) módosítsa a kezelési szabályzatát, amely révén nem gyűjtő-ÁÉKBV-vé alakul.

(7) A cél-ÁÉKBV a tervezett egyesüléséről, szétválásáról az egyesülés, szétválás hatálybalépése előtt legkésőbb 60 nappal tájékoztatja a befektetőket és a gyűjtő-ÁÉKBV illetékes felügyeleti hatóságát. A cél-ÁÉKBV egyesülésének, szétválásának hatálybalépése előtt a gyűjtő-ÁÉKBV jogosult visszaváltani a cél-ÁÉKBV-ben kollektív befektetési értékpapírjait, kivéve, ha a Felügyelet megadta ezen bekezdés a) pontja szerinti engedélyt.

45. A letétkezelőre és a könyvvizsgálóra vonatkozó speciális szabályok¶

119. § (1) Ha a cél- és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő letétkezelővel rendelkezik, a letétkezelők információ-megosztási megállapodást kötelesek kötni letétkezelői feladataik megfelelő ellátása érdekében. A megállapodás kötelező tartalmi elemeit a 11. melléklet tartalmazza. A gyűjtő-ÁÉKBV csak a megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a cél-ÁÉKBV befektetési jegyeibe.

(2) A gyűjtő-ÁÉKBV befektetési alapkezelője köteles a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelője részére a cél-ÁÉKBV-vel kapcsolatosan mindazt az információt átadni, amely a letétkezelő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(3) A cél-ÁÉKBV letétkezelője haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, a gyűjtő-ÁÉKBV befektetési alapkezelőjét vagy letétkezelőjét a cél-ÁÉKBV tekintetében észlelt (4) bekezdés szerinti olyan szabálytalanságról, amely megítélése szerint negatív hatást gyakorol a gyűjtő-ÁÉKBV-re.

(4) A (3) bekezdés szempontjából szabálytalanságnak minősülnek:

• a) a cél-ÁÉKBV nettó eszközértékének számítása során elkövetett hibák;
• b) a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak a gyűjtő-ÁÉKBV általi vásárlásával, jegyzésével, vagy azok visszavásárlásának vagy visszaváltásának kérésével kapcsolatos ügyletek vagy azok elszámolása során elkövetett hibák;
• c) a cél-ÁÉKBV-től eredő jövedelmek kifizetése vagy tőkésítése során, vagy a kapcsolódó forrásadó kiszámítása során elkövetett hibák;
• d) a cél-ÁÉKBV kezelési szabályzatában, létesítő okiratában, tájékoztatójában vagy kiemelt befektetői információiban leírt befektetési célkitűzések, politika vagy stratégia megsértése;
• e) jogszabályban vagy az ÁÉKBV szabályzatában, létesítő okiratában, tájékoztatójában vagy kiemelt befektetői információiban meghatározott befektetési és hitelfelvételi korlátok megszegése.

(5) A letétkezelőkre vonatkozó, e fejezetben megállapított kötelezettségek teljesítése érdekében történő információ- és adatátadás nem tekinthető a jogszabályok által előírt adat- és titokvédelmi kötelezettségek, adatszolgáltatási korlátozások vagy tilalmak megsértésének.

120. § (1) Ha a cél- és a gyűjtő-ÁÉKBV eltérő könyvvizsgálóval rendelkezik, e könyvvizsgálók információmegosztási megállapodást kötelesek kötni feladataik összehangolása érdekében. A gyűjtő-ÁÉKBV csak a megállapodás hatálybalépését követően fektethet be a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba. A megállapodás kötelező tartalmi elemeit a 12. melléklet tartalmazza.

(2) A gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálója a független könyvvizsgálói jelentésében figyelembe veszi a cél-ÁÉKBV független könyvvizsgálói jelentését, és jelentést tesz a cél-ÁÉKBV független könyvvizsgálói jelentésében feltárt szabálytalanságokról és azoknak a gyűjtő-ÁÉKBV-re gyakorolt hatásáról. Ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve eltérő, a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálója a gyűjtő-ÁÉKBV határidejével megegyező határidővel ad hoc jelentést készít.

(3) A könyvvizsgálókra vonatkozó, e fejezetben megállapított kötelezettségek teljesítése érdekében történő információ- és adatátadás nem tekinthető a jogszabályok által előírt adat- és titokvédelmi kötelezettségek, adatszolgáltatási korlátozások vagy tilalmak megsértésének.

121. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV tájékoztatója az 5. mellékletben található információkon kívül a következő információkat is tartalmazza:

• a) nyilatkozatot arról, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az adott cél-ÁÉKBV befektetője és e minőségében eszközeinek legalább 85 százalékát tartósan az adott cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti,
• b) a gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV befektetési célkitűzését és politikáját, köztük kockázati profilját, valamint azt, hogy teljesítményük azonos-e, vagy milyen mértékben és milyen okokból tér el, beleértve a nem a cél ÁÉKBV-ben lévő befektetések ismertetését,
• c) a cél-ÁÉKBV, annak szervezete, befektetési célkitűzése és politikája, valamint kockázati profilja rövid leírását, valamint azt, hogy milyen módon lehet beszerezni a cél-ÁÉKBV tájékoztatóját,
• d) a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV között létrejött megállapodás vagy a vonatkozó szabályzat összefoglalását;
• e) azt, hogy a befektetők hogyan szerezhetnek bővebb információt a cél-ÁÉKBV-ről és a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV között létrejött megállapodásról,
• f) a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba való befektetése alapján a gyűjtő-ÁÉKBV által fizetendő díjazás vagy költségtérítés, valamint a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV összesített díjainak leírását; és
• g) a cél-ÁÉKBV-be való befektetés gyűjtő-ÁÉKBV-t érintő adózási következményeinek leírását.

(2) A gyűjtő-ÁÉKBV éves jelentése a 6. mellékletben megadott információkon kívül a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV aggregált díjairól szóló nyilatkozatot is tartalmazza. A gyűjtő-ÁÉKBV éves és féléves jelentésében meg kell jelölni, hogy honnan szerezhető be a cél-ÁÉKBV éves, illetve féléves jelentése.

(3) A gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV tájékoztatóját, a kiemelt befektetői információt és ezek módosításait, valamint éves és féléves jelentéseit is megküldi a Felügyeletnek, valamint kérésre díjmentesen eljuttatja a befektetőknek ezek nyomtatott példányát.

(4) A gyűjtő-ÁÉKBV minden folyamatos forgalmazással kapcsolatos közleményében közzéteszi, hogy eszközeinek legalább 85 százalékát tartósan az adott cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fekteti.

46. ÁÉKBV átalakítása gyűjtő-ÁÉKBV-vé, cél-ÁÉKBV-váltás¶

122. § (1) Ha egy ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-vé kíván alakulni, vagy egy gyűjtő-ÁÉKBV meg kívánja változtatni a cél-ÁÉKBV-jét, az alábbi információkat kell a befektetők rendelkezésére bocsátani:

• a) nyilatkozatot, miszerint a Felügyelet jóváhagyta, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV az említett cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba fektessen;
• b) a gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV vonatkozásában a kiemelt befektetői információkat,
• c) az időpontot, amikor a gyűjtő-ÁÉKBV elkezd befektetni a cél-ÁÉKBV-be vagy ha már befektetett abba, azt az időpontot, amikor a befektetése várhatóan meghaladja a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt 20 százalékos korlátot;
• d) nyilatkozatot arról, hogy a befektetőknek jogukban áll kollektív befektetési értékpapírjaik visszaváltását kérni 30 napon belül attól kezdve, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV rendelkezésre bocsátott minden, e bekezdésben említett információt, anélkül, hogy a visszaváltási költségek fedezése céljából visszatartottaktól eltérő egyéb díjakat számítanának fel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a gyűjtő-ÁÉKBV alapkezelője legalább 30 nappal az (1) bekezdés c) pontjában említett időpont előtt köteles a befektetők rendelkezésére bocsátani. Abban az esetben, ha a magyarországi székhelyű gyűjtő-ÁÉKBV a 97. §-ban előírtak szerinti bejelentő levelet küldött a Felügyeletnek, az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a 97. § (1) bekezdésében említett fogadó tagállam hivatalos nyelvén vagy a Felügyelet által elfogadott nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A fordítás elvégzéséről a gyűjtő-ÁÉKBV alapkezelője köteles gondoskodni és a fordításnak hűen kell tükröznie az eredeti tájékoztatás tartalmát.

(3) A (2) bekezdésben említett 30 napos időtartam lejárta előtt a gyűjtő-ÁÉKBV nem fektethet be az adott cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott 20 százalékos korlátot meghaladó mértékben.

(4) A tájékoztatás nyújtásának módjára vonatkozóan e törvény 72. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

47. A gyűjtő- és a cél-ÁÉKBV-re vonatkozó egyéb kötelezettségek, hatáskörrel rendelkező hatóságok¶

123. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV köteles ellenőrizni a cél-ÁÉKBV tevékenységét. E kötelezettség teljesítése során a gyűjtő-ÁÉKBV támaszkodhat a cél-ÁÉKBV-től, annak ÁÉKBV alapkezelőjétől, letétkezelőjétől és könyvvizsgálójától kapott információra és dokumentumokra, kivéve azok nyilvánvaló pontatlansága esetén.

(2) Ha a gyűjtő-ÁÉKBV, annak alapkezelője vagy bármely, a gyűjtő-ÁÉKBV vagy alapkezelője nevében eljáró személy értékesítési díjat, jutalékot vagy egyéb pénzügyi juttatást kap a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba való befektetéssel kapcsolatban, a díjat, a jutalékot vagy egyéb pénzügyi juttatást a gyűjtő-ÁÉKBV javára kell befizetni.

124. § (1) A cél-ÁÉKBV haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet minden, a kollektív befektetési értékpapírjaiba befektető gyűjtő-ÁÉKBV-ról. Ha a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye más EGT-államban van, a Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hatóságát az ilyen befektetésről.

(2) A cél-ÁÉKBV a gyűjtő-ÁÉKBV-nek a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjaiba való befektetésért vagy azok visszaváltásáért jegyzési vagy visszaváltási díjat nem számíthat fel.

(3) A cél-ÁÉKBV alapkezelője köteles biztosítani azt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV vagy annak alapkezelője, a gyűjtő-ÁÉKBV hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága, letétkezelője és könyvvizsgálója hozzáférjenek minden olyan információhoz, amelyet a jogszabályok, a gyűjtő-ÁÉKBV kezelési szabályzata vagy a létesítő okirata előír.

125. § (1) A Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja a gyűjtő-ÁÉKBV-t a cél-ÁÉKBV vagy annak befektetési alapkezelője, letétkezelője vagy könyvvizsgálója tekintetében hozott minden döntésről, intézkedésről, e rész feltételei be nem tartásának megállapításáról vagy a Tpt. 360. § (1) bekezdése alapján bejelentett bármely információról.

(2) Ha a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye más EGT-államban van, a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét a gyűjtő-ÁÉKBV székhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága felé teljesíti. Más EGT-államban székhellyel rendelkező cél-ÁÉKBV esetén a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságától kapott tájékoztatást a Felügyelet haladéktalanul továbbítja a magyarországi székhelyű gyűjtő-ÁÉKBV részére.

48. A cél-ÁÉKBV megszűnése¶

126. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV – a cél-ÁÉKBV általi megszűnési döntésről szóló értesítéstől számított 2 hónapon belül – benyújtja a Felügyeletnek a következő dokumentumokat:

• a) ha a gyűjtő-ÁÉKBV a 118. § (4) bekezdés a) pontja szerint az eszközeinek legalább 85 százalékát egy másik cél-ÁÉKBV-be kívánja befektetni:
• aa) a 118. § (4) bekezdés a) pont szerinti befektetés jóváhagyására irányuló kérelmet;
• ab) a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításainak jóváhagyására irányuló kérelmet;
• ac) tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosításait, a 104–105. §-ban előírtak figyelembevételével;
• ad) a 117. § (3) és (4) bekezdésben előírt egyéb dokumentumokat;
• b) ha a gyűjtő-ÁÉKBV a 118. § (4) bekezdés b) pontja szerint olyan ÁÉKBV-vé kíván átalakulni, amely nem gyűjtő-ÁÉKBV:
• ba) a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet;
• bb) tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosítása, a 104–105. §-ban előírtak figyelembevételével;
• c) a gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnése esetén, a megszűnési eljárás megindítására irányuló döntésre vonatkozó bejelentést.

(2) Ha a cél-ÁÉKBV több mint 5 hónappal a megszűnési eljárás megindításának napja előtt értesíti a gyűjtő-ÁÉKBV-t a megszűnési eljárás megindítására irányuló döntésről, akkor a gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnési eljárás megindításának napja előtt legalább 3 hónappal köteles benyújtani a Felügyelet számára az (1) bekezdés szerinti megfelelő dokumentumokat.

(3) A gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnésre irányuló szándékáról haladéktalanul értesíti befektetőit.

127. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV-t a 126. § (1) bekezdésének a) illetve b) pontja szerinti dokumentumok hiánytalan benyújtását követő 15 munkanapon belül értesíteni kell arról, hogy a Felügyelet megadta-e a jóváhagyást.

(2) A gyűjtő-ÁÉKBV az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásról értesíti a cél-ÁÉKBV-t a jóváhagyás kézhezvételének időpontjában.

(3) A Felügyelet a 126. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetre vonatkozó jóváhagyását követően, a gyűjtő-ÁÉKBV haladéktalanul megteszi a 122. § (1)–(2) bekezdésében foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

(4) Ha a cél-ÁÉKBV megszűnéséből származó bevételek kifizetését még azelőtt teljesíteni kell, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV – a 126. § (1) bekezdésének a) pontjával összhangban egy másik cél-ÁÉKBV-ba a befektetést megkezdi, illetve ha a 126. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben új befektetési célkitűzéseivel és politikájával összhangban kezdi meg a befektetéseket, akkor a Felügyelet a jóváhagyást csak akkor adja meg, ha

• a) a gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnéséből származó bevételeket
• aa) készpénzben, vagy
• ab) a bevételek egészét vagy egy részét természetbeni eszközátruházásként

kapja meg; valamint

• b) azt megelőzően, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV-nak új befektetés megkezdésére kötelezettsége keletkezik, a gyűjtő-ÁÉKBV az e bekezdésben meghatározott készpénzt csak hatékony készpénzgazdálkodás céljával fekteti be.

(5) A (4) bekezdés a) pont ab) alpontjának alkalmazása akkor lehetséges, ha a gyűjtő-ÁÉKBV élni kíván ezzel a lehetőséggel, és ezzel egyidejűleg a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV közötti megállapodás vagy a belső üzletviteli szabályzat valamint a megszűnésre vonatkozó döntés ezt lehetővé teszi. A gyűjtő-ÁÉKBV a természetbeni eszközátruházással kapott eszközök bármely részét, bármikor készpénzzé teheti.

49. A cél-ÁÉKBV egyesülése, szétválása¶

128. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV a 118. § (5) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követő 1 hónapon belül benyújtja a Felügyeletnek az alábbi dokumentumokat:

• a) ha a gyűjtő-ÁÉKBV továbbra is ugyanazon cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je kíván maradni:
• aa) az ennek jóváhagyására irányuló kérelmet;
• ab) a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet;
• ac) tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosítását, a 104–105. §-ban előírtak figyelembevételével;
• b) ha a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV tervezett egyesülése vagy szétválása következtében létrejövő másik cél-ÁÉKBV gyűjtő-ÁÉKBV-je kíván lenni, vagy ha a gyűjtő-ÁÉKBV eszközei legalább 85 százalékát egy másik, nem az egyesülésből vagy szétválásból származó cél-ÁÉKBV befektetési jegyében történő elhelyezésére fordítja
• ba) az ezen befektetés jóváhagyására irányuló kérelmet;
• bb) a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet;
• bc) tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosítását, a 104–105. §-ban előírtak figyelembevételével;
• bd) a 117. § (3) és (4) bekezdésében előírt egyéb dokumentumokat;
• c) ha a gyűjtő-ÁÉKBV a 118. § (4) bekezdésének b) pontja szerint nem gyűjtő-ÁÉKBV-ként működik tovább:
• ca) a szabályzata vagy létesítő okirata tervezett módosításának jóváhagyására irányuló kérelmet;
• cb) tájékoztatójának és kiemelt befektetői információinak módosításait, a 104–105. §-ban előírtak figyelembevételével;
• d) a gyűjtő-ÁÉKBV a megszűnése esetén, a megszűnési eljárás megindítására vonatkozó döntést tartalmazó dokumentumot.

(2) Az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni, ha

• a) a cél-ÁÉKBV a tervezett egyesülés átvevő ÁÉKBV-je;
• b) a cél-ÁÉKBV a tervezett szétválás után létrejövő ÁÉKBV-k egyikeként lényegében változatlanul működik tovább.

(3) Az (1) bekezdés b) pontját kell alkalmazni, ha

• a) a cél-ÁÉKBV a beolvadó ÁÉKBV, és az egyesülés következtében a gyűjtő-ÁÉKBV az átvevő ÁÉKBV befektetőjévé válik;
• b) a gyűjtő-ÁÉKBV a szétválás eredményeként létrejövő olyan ÁÉKBV befektetővé válik, amely lényegesen különbözik a cél-ÁÉKBV-től.

(4) Ha a cél-ÁÉKBV az egyesülés vagy szétválás hatálybalépésének tervezett napja előtt legalább 4 hónappal bocsátja a gyűjtő-ÁÉKBV rendelkezésére a 68–69. §-ban meghatározott információkat, akkor a gyűjtő-ÁÉKBV legalább 3 hónappal a cél-ÁÉKBV egyesülése vagy szétválása hatálybalépésének tervezett napja előtt benyújtja a Felügyelet részére az (1) bekezdés szerinti megfelelő dokumentumokat.

(5) A gyűjtő-ÁÉKBV haladéktalanul értesíti befektetőit, valamint a cél-ÁÉKBV-t a megszűnésre irányuló szándékáról.

129. § (1) A gyűjtő-ÁÉKBV-t a 128. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti dokumentumok hiánytalan benyújtását követő 15 munkanapon belül a Felügyelet értesíti, hogy megadta-e a kért jóváhagyást.

(2) A gyűjtő-ÁÉKBV az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásról szóló értesítés kézhezvételét követően értesíti a cél-ÁÉKBV-t.

(3) A gyűjtő-ÁÉKBV az (1) bekezdés szerinti értesítést követően, haladéktalanul megteszi a 122. § (1) és (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

(4) A 128. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott esetekben, a gyűjtő-ÁÉKBV jogosult arra, hogy a 118. § (5) bekezdés harmadik albekezdésében és 73. § (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban a cél-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyei visszavásárlását vagy visszaváltását kérje, amennyiben a Felügyelet az azt megelőző utolsó munkanapig nem adta meg a 128. § (1) bekezdésében meghatározott jóváhagyást, amelyen a gyűjtő ÁÉKBV az egyesülés vagy a szétválás hatálybalépése előtt kérheti a cél-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyeinek visszavásárlását vagy visszaváltását.

(5) A gyűjtő-ÁÉKBV a (4) bekezdésben meghatározott visszavásárlási vagy visszaváltási jogot saját befektetőinek a 122. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott, a gyűjtő-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyeik visszavásárlására vagy visszaváltására irányuló jogának biztosítása érdekében is gyakorolhatja.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott visszavásárlási vagy visszaváltási jog gyakorlása előtt a gyűjtő-ÁÉKBV-nek meg kell vizsgálni azon alternatív megoldási lehetőségeket, amelyek segíthetnék az ügyleti költségek és más kedvezőtlen következmények elkerülését vagy csökkentését.

(7) Amennyiben a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV-ben birtokolt befektetési jegyeinek (4) bekezdés szerinti visszaváltását kéri, a visszaváltás ellenértékét készpénzben, vagy részben vagy egészben természetbeni eszközátruházásként kapja meg, ha a gyűjtő-ÁÉKBV élni kíván az utóbbi lehetőséggel, és ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV közötti megállapodás ezt megengedi. A természetbeni visszaváltás esetén a gyűjtő-ÁÉKBV az átruházott eszközök bármely részét, bármikor készpénzzé teheti.

(8) A Felügyelet azzal a feltétellel adhatja meg a jóváhagyást, hogy a (7) bekezdéssel összhangban tartott vagy kapott készpénz csak a hatékony készpénzgazdálkodás céljával fektethető be újra azt a dátumot megelőzően, amelyen a gyűjtő-ÁÉKBV-nek meg kell kezdenie a befektetést vagy az új cél-ÁÉKBV-be, vagy az új befektetési célkitűzésekkel és politikával összhangban.

ÖTÖDIK RÉSZ — A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐK ÉS A KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁK FELÜGYELETE¶

XIX. Fejezet — A FELÜGYELETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK¶

50. A felügyeleti díj¶

130. § (1) A befektetési alap és a befektetési alapkezelő a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet. A felügyeleti díj a (2) bekezdés szerinti alapdíj, valamint a (3)–(4) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(2) A befektetési alapkezelő (beleértve a fióktelepet is) a Felügyelet részére évi kétszázezer forint díjat fizet.

(3) A befektetési alapkezelő (beleértve a fióktelepet is) által fizetendő változó díj éves mértéke a portfóliókezelési tevékenység – ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a pénzügyi intézmény és a biztosító részére végzett portfóliókezelési tevékenységet – keretében kezelt portfólió éves átlagos nettó eszközértékének 0,25 ezreléke.

(4) A befektetési alap a Felügyelet részére változó díjat fizet, amelynek éves mértéke az éves átlagos nettó eszközérték 0,25 ezreléke.

51. A Felügyelet eljárása¶

131. § (1) Nyilvános befektetési alap esetén a nyilvántartásba vételt megelőző forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztató és kezelési szabályzat jóváhagyására irányuló eljárás során a Felügyelet eljárásának időtartama 10 munkanap. Ha a befektetési alap első alkalommal hoz befektetési jegyet nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap részalapjának, illetve újabb sorozatú értékpapírjának forgalomba hozatala esetén a kezelési szabályzat módosítására irányuló felügyeleti engedélyezési eljárás időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatának egyéb módosítására irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap.

(2) Befektetési alap nyilvántartásba vételére irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 10 munkanap.

(3) Befektetési alapok egyesülése, szétválása esetén a Felügyelet az egyesülés, szétválás jóváhagyásáról vagy a kérelem elutasításáról 20 munkanapon belül dönt.

(4) A Felügyelet 20 munkanapon belül dönt arról, hogy jóváhagyja-e a gyűjtő-ÁÉKBV részére a cél-ÁÉKBV-be történő befektetést.

(5) Engedélyezésre irányuló kérelem, illetve megszűnéssel kapcsolatos hatósági eljárás esetében a Felügyelet a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül kérhet hiánypótlást, amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszabályoknak, vagy a befektetőknek szóló információ egyértelműbbé tételét szükségesnek tartja.

(6) A kérelmező a kérelmét a befektetési alapok létrehozásával, működésével, megszűnésével kapcsolatos nyilvántartásba vételi, engedélyezési, illetve törlési eljárások, valamint az ingatlanértékelő megbízásának a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályok szerinti engedélyezésére vonatkozó eljárás során köteles az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon benyújtani.

52. A Felügyelet befektetési alapkezelőkkel és alapokkal kapcsolatos nyilvántartása¶

132. § (1) A Felügyelet nyilvántartásba veszi a következő adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat:

• a) befektetési alapkezelő esetében:
• aa) megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
• ab) közzétételi helye,
• ac) alapításának időpontja; tevékenysége megkezdésének időpontja,
• ad) tevékenyégi köre,
• ae) jegyzett tőkéjének mértéke,
• af) a befolyásszerzés szempontjából engedély- vagy bejelentésköteles befolyással rendelkező személyek,
• ag) vezető állású személyei,
• ah) fióktelepe létesítésének időpontja és helye,
• ai) az általa igénybe vett közvetítő neve, székhelye, fióktelepe,
• aj) tevékenységi engedélye és az, hogy az engedély az ÁÉKBV-irányelv szabályainak a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján hozott rendelkezéseinek megfelel-e, valamint az engedély esetleges korlátozása az általa kezelhető alapok tekintetében,
• b) befektetési alap esetében:
• ba) a befektetési alap nyilvántartási száma, a forgalomba hozott befektetési jegyek ISIN kódjai,
• bb) a befektetési alap vagy részalap, továbbá az adott értékpapír-sorozat megnevezése, a befektetési alap típusa, fajtája, harmonizációja, valamint a részalapok esetében annak a befektetési alapnak a megnevezése, amelyen belül a részalap kialakításra került,
• bc) a befektetési jegyek forgalomba hozatalának módja (nyilvános vagy zártkörű),
• bd) a befektetési alap futamideje (határozott vagy határozatlan),
• be) a befektetési szabályoknak megfelelő kategória (értékpapíralap vagy ingatlanalap),
• bf) azon országok felsorolása, ahol a kollektív befektetési forma által forgalomba hozott értékpapírt forgalmazhatják,
• bg) az alapkezelő társaság megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
• bh) a letétkezelő megnevezése, székhelye, cégbírósági nyilvántartási száma,
• bi) a könyvvizsgáló cég neve a jogi forma megjelölésével, székhelye, kamarai nyilvántartási száma, könyvvizsgáló természetes személy esetén a könyvvizsgáló neve, címe, kamarai nyilvántartási száma,
• bj) ingatlanalap esetén az ingatlanértékelő megnevezése, székhelye,
• bk) közzétételi helye,
• bl) nyilvános alap esetében a felügyeleti engedély száma, kiadásának időpontja,
• bm) nyilvántartásba vétel, nyilvántartásból való törlés időpontja,
• bn) tájékoztató, kezelési szabályzat utolsó módosításának időpontja,
• bo) jogelőd, jogutód befektetési alap neve.

(2) A Felügyelet (1) bekezdés szerinti nyilvántartása nyilvános. A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a honlapján letölthető formában magyar és angol nyelven közzéteszi.

(3) A Felügyelet a befektetési alapkezelők (1) bekezdés szerinti adatainak változása esetén tájékoztatja a befektetési alapkezelő fogadó országának hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát.

53. A Felügyelet adatkezelése¶

133. § (1) A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladata ellátásához – ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is – adatot kezelhet.

(2) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – felhasználható.

(3) A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatótól – a felhasználás céljának megjelölésével – e törvényben meghatározott adatkörben elektronikus adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.

(4) A Felügyelet – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más személynek vagy hatóságnak a befektetési alapkezelőről vagy más személyről, illetve ezek tevékenységéről kizárólag egyedi azonosításra nem alkalmas, összesített adatokat adhat át.

134. § (1) A Felügyelet gondoskodik az adatkezelés körében a jogosulatlan hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megelőzéséről, illetve megakadályozását biztosító technikai és logikai védelemről.

(2) A Felügyelet gondoskodik arról, hogy az adatok védelmének biztosítása érdekében, ha törvény kivételt nem tesz, az érintett a Felügyelet által kezelt adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát, és a tárolt adatot töröljék, ha kezelésének oka – törvény rendelkezése szerint – megszűnt vagy a bíróság az adat törlését elrendelte.

135. § (1) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti

• a) a befektetési alapkezelő, vezető állású személyének és alkalmazottjának e törvényben előírt feltételek meglétének ellenőrzésére szolgáló adatait;
• b) az általa folytatott eljárás keretében a befektetési alapkezelő ügyfelének adatait;
• c) az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzése érdekében a befektetési alapkezelő vezető állású személye és alkalmazottja, a befektetési alapkezelő befektetési tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó, a befektetési alapkezelő által megbízott letétkezelő, ingatlanértékelő vezető állású személye és a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja adatait.

(2) A Felügyelet az adatot az ügyvezetői megbízatás, felügyelőbizottsági tagság, munkaviszony megszűnésétől számított 5 évig, közvetítő esetén a tevékenységének megszüntetését követő 5 évig, engedélyköteles befolyásszerzés esetén annak megszűnésétől számított 5 évig, egyéb esetben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított 5 évig kezelheti.

54. A Felügyelet felé történő adatszolgáltatás¶

136. § (1) A befektetési alapkezelő köteles bejelenteni a Felügyeletnek:

• a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdését a döntést követő 5 napon belül;
• b) a részvényesei nevét (cégnevét), illetve tulajdoni és szavazati hányadukat, a tárgyévet követő év január 15. napjáig;
• c) egy részvényesének az alaptőkében 5 százalékot meghaladó részesedését és az ilyen tulajdonos minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését, a szerződéskötést követő 2 napon belül;
• d) a járulékos vállalkozásban történő részesedésszerzést, illetve annak megszűnését, 5 napon belül;
• e) a bejelentés- vagy engedélyköteles személyi körben bekövetkezett változást a kinevezést vagy változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a kinevezést vagy a változást követő 5 napon belül;
• f) közvetítővel szerződés megkötését, módosítását és megszűnését, a döntést követő 5 napon belül;
• g) telephelyének és fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszűnését, a döntést követő 2 napon belül;
• h) a közgyűlésének összehívását a napirend közlésével, valamint a közgyűlés, illetve az alapító által hozott határozatokat, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával, a döntést követő 5 napon belül;
• i) a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámoló, a beszámoló elfogadását követő 15 napon belül;
• j) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását, a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül;
• k) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult, a tudomására jutástól számított 5 napon belül, és
• l) az általa kezelt befektetési alap 132. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változást a változás hatálybalépését követő 5 munkanapon belül, a változás hatálybalépése napjának megjelölésével.

(2) A befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek való megküldéssel egyidejűleg honlapján közzétenni az (1) bekezdés a), c), e), f), g), i), j) és k) pontjában foglalt változásokat.

(3) A fióktelep az (1) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a Felügyeletnek bejelenteni és ezzel egyidejűleg nyilvánosságra hozni:

• a) az alapító tulajdonosi szerkezetét és annak 5 százalékos mértéket meghaladó változásait, a változást követő 5 napon belül,
• b) ha az alapító vagy annak bármely államban működő fióktelepe fizetésképtelenné vált, vagy ellene csőd-, illetve felszámolási eljárás indult, a tudomásra jutástól számított 2 napon belül,
• c) ha az alapító székhelye szerinti, hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság az alapítóval vagy bármely államban működő fióktelepével szemben intézkedést, illetve szankciót alkalmazott, a tudomásra jutástól számított 2 napon belül.

(4) A befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletet tájékoztatni negyedévente a kezelésében lévő ÁÉKBV-k származtatott ügyleteinek típusairól, a kockázatokról, a mennyiségi korlátokról és a származtatott ügyletekkel kapcsolatos kockázatok becsléséhez kiválasztott módszerekről.

(5) A Felügyelet részére megküldendő jelentések adattartalmát, az adatszolgáltatás módját külön jogszabály határozza meg.

55. Felügyeleti intézkedések, szankciók¶

137. § A Felügyelet külföldi felügyeleti hatósággal kötött nemzetközi együttműködési megállapodás alapján a külföldi felügyeleti hatóság kezdeményezésére, külföldi jogszabályban, külföldi felügyeleti hatóság határozatában, külföldi tőzsde alapszabályában vagy szabályzatában, külföldi elszámolóház alapszabályában vagy szabályzatában, illetve külföldi központi értéktár alapszabályában vagy szabályzatában meghatározott előírások megsértése esetén is alkalmazhat intézkedéseket és szankciókat.

138. § (1) A Felügyelet az alábbi intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja:

• a) a felügyelete alá tartozó szervezetet, valamint annak vezető állású személyét, alkalmazottját az e törvényben, valamint a befektetési alapkezelő által végezhető egyéb tevékenységre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételek megsértése esetén figyelmezteti, illetve – ha szükséges – a feltételeknek való megfelelésre határidő kitűzésével felszólíthatja;
• b) az engedély nélküli befektetési alapkezelési, letétkezelési tevékenység folytatását megtilthatja;
• c) könyvvizsgálót vagy egyéb szakértőt bíz meg ellenőrzések vagy vizsgálatok végrehajtására;
• d) a befektetési alapkezelő vezető állású személyének és könyvvizsgálójának felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását kezdeményezheti;
• e) kötelezheti a befektetési alapkezelőt rendkívüli közgyűlés összehívására, és arra kötelező napirend megtárgyalását írhatja elő;
• f) a befektetési alapkezelőt határidő meghatározásával helyreállítási terv kidolgozására és a Felügyelethez történő benyújtására kötelezheti;
• g) a befektetési alapkezelőt meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;
• h) a befektetési alapkezelési tevékenység folytatását részben vagy egészben, meghatározott időre felfüggesztheti;
• i) a befektetési alapkezelő tevékenységi engedélyét visszavonhatja;
• j) a befektetési alapkezelőt meglévő szerződéses kötelezettségeinek más szolgáltató részére történő átadására, az általa kezelt befektetési alapok kezelésének másik befektetési alapkezelő részére történő átadására kötelezheti;
• k) felügyeleti biztost rendelhet ki a befektetési alapkezelőhöz;
• l) törvényben meghatározott esetben és mértékben bírságot szabhat ki;
• m) meghatározott időszakra felfüggesztheti a befektetési jegy, kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalát, forgalmazását;
• n) más illetékes hatóságnál eljárást kezdeményezhet;
• o) ha a befektetési alapkezelő törvény által előírt tőkekövetelményeknek való megfelelése nem biztosított, megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési alapkezelő
• oa) osztalékának kifizetését,
• ob) vezető állású személyének történő kifizetést,
• oc) tulajdonosainak hitel, kölcsön nyújtását, illetve más, kockázatvállalással járó szolgáltatás nyújtását,
• od) tulajdonosainak és ügyvezetőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történő hitel, kölcsön nyújtását, illetve más kockázatvállalással járó szolgáltatás nyújtását,
• oe) hitel- vagy kölcsönszerződésében foglalt határidők meghosszabbítását (prolongálását),
• of) új fiókjának megnyitását, új tevékenységének megkezdését;
• p) kötelezheti a befektetési alapkezelőt
• pa) belső szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetve alkalmazására,
• pb) az alkalmazottak szakmai továbbképzésére, illetve megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak felvételére,
• pc) a működési költségek csökkentésére,
• pd) megfelelő nagyságú tartalék képzésére;
• q) ha a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely alapján a tájékoztató közzétételének engedélyezését meg kellett volna tagadni, vagy az a befektetői érdekeket súlyosan sérti, a Felügyelet a tájékoztató közzétételéhez adott engedélyét visszavonja és határidő kitűzésével kötelezi a befektetési alapkezelőt, illetve az általa igénybe vett forgalmazót a forgalomba hozatali folyamat leállítására;
• r) az e törvényben előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a közzétenni elmulasztott információt a befektetési alapkezelő költségén nyilvánosságra hozza;

(2) A Felügyelet (1) bekezdés b) d) e) h), m), o), p) és q) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást – ha egyéb intézkedésre nincs szükség – legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított 8. napra kell kitűzni.

56. A felügyeleti biztos¶

139. § (1) A Felügyelet egy vagy több felügyeleti biztost rendelhet ki, ha a befektetési alapkezelő

• a) olyan helyzetbe kerül, amelyben fennáll annak a veszélye, hogy ügyfelei felé fennálló jelentős kötelezettségeinek nem tud eleget tenni;
• b) igazgatósága, vezető állású személye nem látja el, vagy nem tudja ellátni feladatát, és ez veszélyezteti a befektetők érdekeit,
• c) számvitelében, belső ellenőrzési rendszerében feltárt hiányosságok oly mértékűek, hogy lehetetlenné vált valódi pénzügyi helyzetének értékelése.

(2) A felügyeleti biztos feladata:

• a) a befektetési alapkezelő vagyoni helyzetének felmérése,
• b) a befektetők és ügyfelek követelése teljesíthetőségének felmérése,
• c) az a) és b) pontban előírtak teljesítése érdekében a befektetési alapkezelő nyilvántartásának helyreállítása, és
• d) a befektetési alapkezelő működtetése a 140. §-ban foglaltak figyelembevételével.

(3) A felügyeleti biztos a kirendelését követő 90 napon belül jelentést készít a Felügyeletnek a befektetési alapkezelő helyzetéről, és javaslatot tesz a további intézkedésre. Ez a határidő – indokolt esetben – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal a Felügyelet által meghosszabbítható. A felügyeleti biztos javaslata alapján a Felügyelet 30 napon belül határozatot hoz a továbbiakban alkalmazandó intézkedésekről.

140. § (1) A felügyeleti biztos kirendeléséről rendelkező határozat kézhezvételétől a kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a befektetési alapkezelő igazgatósága tagjainak törvényben és alapszabályban megállapított jogait és kötelezettségeit.

(2) Az igazgatóság, illetve a felügyelőbizottság tagja a felügyeleti biztos kirendelésének tartama alatt is jogosult arra, hogy a befektetési alapkezelő Gt. szerinti képviseletében jogorvoslattal éljen a felügyeleti biztost kirendelő felügyeleti határozat és a Felügyelet által a befektetési alapkezelővel szemben hozott határozat ellen.

57. Más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő fióktelepének felügyelete¶

141. § (1) Ha más EGT-államban székhellyel rendelkező befektetési alapkezelő fióktelepe nem tesz eleget a Magyarországon hatályos előírásoknak, illetve a Felügyelet hiányosságot észlel a fióktelep működésében, a Felügyelet felszólítja a fióktelepet a szabályellenes helyzet megszüntetésére.

(2) Ha a fióktelep a felszólításnak nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a másik EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát a szabályellenes helyzetről, illetve kezdeményezi, hogy a hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság tegye meg a megfelelő intézkedést.

(3) A Felügyelet közvetlenül is intézkedhet a Magyarországon hatályos előírások megsértése esetén, illetve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a tőkepiac stabilitását, illetve az ügyfelek érdekeit. Ezekről az intézkedésekről a Felügyelet tájékoztatja a befektetési alapkezelőt, a Bizottságot, az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságait. Az intézkedéseket minden esetben indokolni kell. A Felügyeletnek a prudenciális szabályok megsértése esetén tett közvetlen intézkedéseit az Európai Bizottság felülvizsgálja, és annak jogosságát utólagosan mérlegeli.

(4) A (3) bekezdésben megállapított eljárás alkalmazását megelőzően a Felügyelet sürgős esetben feladatkörében eljárva intézkedéseket kezdeményezhet a befektetők érdekeinek védelmében. Az ilyen intézkedésekről a Felügyelet a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja a Bizottságot, az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot és a többi tagállam felügyeleti hatóságait.

142. § (1) A Felügyelet együttműködik más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságával. Az együttműködés különösen a következő esetekre terjed ki:

• a) a Felügyelet más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának átad, más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától átvesz a befektetési alapkezelő, illetve az ÁÉKBV működésével kapcsolatosan iratokat;
• b) a Felügyelet a befektetési alapkezelő más EGT-államban nyújtott szolgáltatása tekintetében folytat le felügyeleti eljárást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Felügyelet e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében információt adhat át más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának, illetve információt vehet át más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságától a kibocsátóra, az értékpapírra, illetve más EGT-állam piacának sajátosságaira vonatkozóan. Az információt az azt átadó illetékes hatóság kifejezett hozzájárulása nélkül nem lehet közzétenni, és – amennyiben szükséges – kizárólag azokra a célokra lehet felhasználni, amelyekhez az érintett hatóság hozzájárult.

(3) A Felügyelet kérheti más EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának együttműködését valamely felügyeleti tevékenységben vagy helyszíni ellenőrzés elvégzésében, vagy az utóbbi területén végzett vizsgálatban. Ha a Felügyelet helyszíni ellenőrzésre vagy vizsgálatra irányuló felkérést kap, vagy maga végzi el az ellenőrzést vagy vizsgálatot; vagy megengedi, hogy akár a kérelmező hatóság, akár erre megbízott könyvvizsgálók vagy szakértők hajtsák végre az ellenőrzést vagy vizsgálatot. Ha az eljárást a Felügyelet folytatja le, biztosítja a másik hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság számára, hogy a vizsgálaton, helyszíni ellenőrzésen jelen legyen. A Felügyelet csak akkor tagadhatja meg információ kiadását, illetve a vizsgálat elvégzését, ha az sérti Magyarország szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét; vagy ha ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében magyarországi bíróságnál vagy hatóságnál már kezdeményeztek eljárást; vagy ugyanazon személyek és tevékenységek tekintetében Magyarországon már jogerős ítélet született.

(4) A helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatása során az 584/2010/EU rendelet 6–11. cikkeinek figyelembevételével kell eljárni.

58. Titoktartási kötelezettség a felügyeleti eljárás során¶

143. § (1) A Felügyelet eljárása során a befektetési alapkezelőkkel, a befektetési alapokkal kapcsolatosan tudomására jutott minden, a Ptk. szerinti üzleti titkot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – időbeli korlátozás nélkül köteles megtartani, azt csak az e törvényben meghatározott feladatának ellátása érdekében kezelheti, és a titokgazda felhatalmazása nélkül harmadik személynek az e törvényben meghatározott kivételekkel nem adhatja ki. A Felügyelet tartozik felelősséggel azért, hogy a munkavállalói, valamint megbízottjai megtartsák az üzleti titkot.

(2) A titoktartási kötelezettség nem akadályozza az EGT-államok illetékes hatóságait az alkalmazandó közösségi joggal összhangban folytatott információcserében vagy az információk az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület felé történő továbbításban azzal, hogy az így átadott információt az átvevő hatóság is üzleti titokként kezeli, azt nem lehet nyilvánosságra hozni az azt átadó illetékes hatóságok kifejezett hozzájárulása nélkül, és kizárólag feladataik teljesítése során, a következő célokra használhatják fel, amennyiben ehhez a felhasználáshoz az átadó hatóság hozzájárult:

• a) annak ellenőrzése érdekében, hogy az ÁÉKBV-k vagy az ezek üzleti tevékenységeihez hozzájáruló vállalkozások tevékenységének megkezdését szabályozó feltételek teljesülnek-e, és hogy elősegítse az üzleti tevékenység, igazgatási és számviteli eljárások és belső ellenőrzési mechanizmusok folytatásának figyelemmel kísérését;
• b) szankciók megállapítása érdekében;
• c) az illetékes hatóságok határozatai elleni államigazgatási felülvizsgálat lefolytatása során; és
• d) a hatóság eljárásával szemben indított peres eljárásokban.

HATODIK RÉSZ — VEGYES RENDELKEZÉSEK¶

XX. Fejezet — A KÖNYVVIZSGÁLÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK¶

144. § (1) A befektetési alap esetében a könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adható megbízás, amely rendelkezik pénzügyi intézményi vagy befektetési vállalkozási minősítéssel, és megfelel az e fejezetben foglalt feltételeknek.

(2) A befektetési alap természetes személy könyvvizsgálójának megbízatása legfeljebb 5 évig tarthat, és a megbízatás lejártát követő harmadik év után lehet újabb megbízási szerződést kötni ugyanazon könyvvizsgálóval. A könyvvizsgáló cég nevében könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb 5 évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat ugyanannál a befektetési alapnál, és a megbízatás lejártát követő 2 üzleti éven belül nem láthat el újra – ugyanannál a befektetési alapnál – könyvvizsgálói feladatot.

(3) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejűleg legfeljebb tíz befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy befektetési alapkezelőtől és az általa kezelt befektetési alap(ok)tól származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg az éves jövedelmének (bevételének) 30 százalékát.

(4) Az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően további követelmény a könyvvizsgáló cégekkel szemben, hogy a könyvvizsgáló cégen belül az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő könyvvizsgáló – egyidejűleg – legfeljebb tíz befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és a könyvvizsgáló cég egy befektetési alapkezelőtől és az általa kezelt befektetési alap(ok)tól származó bevétele nem haladhatja meg az éves nettó árbevételének 10 százalékát.

145. § (1) A befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálatának eredményéről a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelővel egyidejűleg a Felügyeletet – írásban – haladéktalanul tájékoztatja, ha olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

• a) korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;
• b) bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési alap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;
• c) e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;
• d) úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;
• e) jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési alapkezelő vezetése között a befektetési alapkezelő által kezelt befektetési alap fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt esetekben is

• a) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyelettel konzultálni, illetve a Felügyeletet tájékoztatni,
• b) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól közvetlenül tájékoztatást kérni és kapni.

146. § Ha a Felügyelet a befektetési alap könyvvizsgálójának felmentését kezdeményezi, jogosult a könyvvizsgáló pénzügyi intézményi, illetve befektetési vállalkozási minősítésének visszavonását kezdeményezni.

147. § (1) A befektetési alapkezelő köteles az általa kezelt befektetési alap könyvvizsgálójával – az éves jelentés könyvvizsgálatára – kötött szerződést és valamennyi, a könyvvizsgáló által az éves jelentéssel kapcsolatban készített jelentést a Felügyelet számára megküldeni.

(2) A Felügyelet jogosult a könyvvizsgáló 145. § (2) bekezdés b) pont szerinti tájékoztatása alapján – az éves jelentés jóváhagyása előtt – a befektetési alap befektetési alapkezelőjénél kezdeményezni, hogy a helytelen adatokat tartalmazó jelentést helyesbítsék, és gondoskodjanak a helyesbített adatok könyvvizsgálóval történő felülvizsgálatáról.

(3) Ha az éves jelentés jóváhagyását követően jutott a Felügyelet tudomására, hogy az éves jelentés lényeges hibát tartalmaz, a Felügyelet kötelezheti a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelőt az adatok módosítására és könyvvizsgálóval való felülvizsgálatára az Szt.-ben foglalt, önellenőrzésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. A módosított, könyvvizsgáló által felülvizsgált adatokat a befektetési alapkezelő köteles a Felügyeletnek bemutatni.

XXI. Fejezet — TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG¶

148. § (1) A befektetési alapkezelő, a befektetési alapkezelőben

• a) tulajdoni részesedéssel rendelkező,
• b) tulajdoni részesedést szerezni kívánó,
• c) vezető állású, és
• d) alkalmazottként foglalkoztatott személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró

• a) felügyeleti hatósággal,
• b) a Befektető-védelmi Alappal,
• c) az MNB-vel,
• d) az Állami Számvevőszékkel,
• e) állami adóhatósággal,
• f) a Gazdasági Versenyhivatallal,
• g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,
• h) nemzetbiztonsági szolgálattal

szemben.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,

• a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,
• b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
• c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF) szemben.

(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése.

(5) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

(6) Befektetési alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

149. § (1) A befektetési alapkezelő, illetve a befektetési alapkezelő vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

(2) A befektetési alapkezelő az értékpapírtitkot harmadik személynek – az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett – csak akkor adja ki, ha

• a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad,
• b) a (3)–(4) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy
• c) a befektetési alapkezelő ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn

• a) az MNB-vel, a Befektető-védelmi Alappal, az Országos Betétbiztosítási Alappal, az Állami Számvevőszékkel, a Gazdasági Versenyhivatallal,
• b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott kormányzati ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
• c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,
• d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,
• e) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel,
• f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,
• g) külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
• h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
• i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,
• j) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal, valamint
• k) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal

szemben, e szerveknek a befektetési alapkezelőhöz intézett írásbeli megkeresése esetén.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha

• a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési alapkezelőtől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,
• b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetve továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,
• c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési alapkezelőtől, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,
• d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított,
• e) a befektetési alapkezelő az Art. 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot.

(5) A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni

• a) azt az ügyfelet vagy számlát, akiről vagy amelyről a (4) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és
• b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha az MNB helyszíni ellenőrzést folytat.

(6) A (3) és (4) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a befektetési alapkezelő az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) A befektetési alapkezelő a (2)–(4) és (7) bekezdésben, valamint a 150. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását – az (1) bekezdésre történő hivatkozással – nem tagadhatja meg.

(9) Befektetési alapkezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

150. § (1) A befektetési alapkezelő a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla

• a) kábítószerrel való visszaéléssel,
• b) terrorcselekménnyel,
• c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,
• d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,
• e) pénzmosással,
• f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
• g) bennfentes kereskedelemmel,
• h) piacbefolyásolással

van összefüggésben.

(2) A 149. § (3) bekezdésének e), g) és h) pontjai, valamint az (1) bekezdésben foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható.

151. § Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét

• a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
• b) a számlatulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,
• c) a Tpt. 5. § (1) bekezdés 109. pontjában meghatározott referenciaadat-szolgáltató részéről a külön jogszabályban meghatározott központi hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás,
• d) a befektetési alapkezelő által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,
• e) a befektetési alapkezelő által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha
• ea) az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult,
• eb) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési alapkezelőnél minden egyes adatra nézve biztosítottak, és
• ec) a külföldi befektetési alapkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,
• f) a befektetési alapkezelő igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési alapkezelőben minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa, jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,
• g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás-mintájának bemutatása,
• h) a Felügyelet által – az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával – a befektetési alapkezelőről egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása
• ha) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és
• hb) elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium

részére,

• i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,
• j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele,
• k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,
• l) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 22. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás,
• m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,
• n) a Felügyelet által a Tpt. 181/J. § (15) bekezdés szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,
• o) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,
• p) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás.

HETEDIK RÉSZ — ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

XXII. Fejezet — FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK¶

152. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

• a) a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló szabályokat;
• b) a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás minimálisan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg:

• a) az ügyféllel kötött szerződés megkötését megelőzően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnése esetén alkalmazandó tájékoztatás és ügyfélpanaszok kezelésének formájára és módjára vonatkozó részletes szabályokat,
• b) az e törvény 131. § (6) bekezdésében meghatározott eljárások során használt elektronikus űrlap tartalmára, formájára, benyújtására vonatkozó részletes szabályokat.

Hatálybalépés¶

153. § (1) Ez a törvény – a (2)–(9) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A 174. § a kihirdetést követő nap lép hatályba.

(3) E törvény 1–71. §-a, 73–121. §-a, 122. § (1)–(3) bekezdése, 123–131. §-a, 132. § (1) és (3) bekezdése, 133–152. §-a, 154–161. §-a, 162. § (4)–(7) bekezdése, 163–166. §-a, 168–169. §-a, 170. § (10) bekezdése, 171. §-a, 173. §-a, 175–179. §-a, 185. § (3) bekezdése, 187. § (3) bekezdése, 188–190. §-a, 191. § (1) bekezdése 2012. január 1-én lép hatályba.

(4) E törvény 167. §-a az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.

(5) Az államháztartásért felelős miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának időpontját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.

(6) A 170. § (1)–(9) bekezdése, a 170. § (11)–(12) bekezdése és a 172. § 2012. január 3-án lép hatályba.

(7) A 162. § (1)–(3) bekezdése 2012. február 1-jén lép hatályba.

(8) A 132. § (2) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.

(9) A 72. § és a 122. § (4) bekezdése 2013. december 31-én lép hatályba.

(10) E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Batv.

Átmeneti rendelkezések¶

154. § (1) Azok a személyek és szervezetek, amelyek az e törvény hatálybalépését megelőző napon a Tpt. szabályai szerinti befektetési alapkezelési tevékenységet végeztek, az engedélyezett tevékenységet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. április 30-ig folytathatják azzal, hogy e törvény rendelkezéseinek történő megfelelést a Felügyelet irányába 2012. április 30-ig kötelesek igazolni. A megfelelés igazolására csatolni kell a befektetési alapkezelő

• a) igazgatósága elnökének (vezérigazgatójának) vagy az ügyvezetőnek a nyilatkozatát arról, hogy a befektetési alapkezelő e törvény rendelkezéseinek megfelel, és
• b) könyvvizsgálójának igazolását arról, hogy a befektetési alapkezelő informatikai, nyilvántartási rendszere e törvény rendelkezéseinek megfelel.

(2) A befektetési alapkezelő az általa kezelt, e törvény hatálybalépése napját megelőzően létrejött befektetési alap e törvénynek való megfelelésének biztosítása érdekében

• a) 2012. július 1. napjáig köteles benyújtani a Felügyelethez az ÁÉKBV kezelési szabályzatának, tájékoztatójának az e törvénynek való megfelelést biztosító, a befektetési alapkezelő által elhatározott módosítását, valamint a 105. § szerinti kiemelt befektetői információt;
• b) 2012. december 31. napjáig köteles benyújtani a Felügyelethez
• ba) a befektetési alap kezelési szabályzatának és – nyilvános befektetési alap esetében – tájékoztatójának az e törvénynek való megfelelést biztosító, a befektetési alapkezelő által elhatározott módosítását;
• bb) nyilvános, nyíltvégű alap esetében a befektetési alapra vonatkozó, 105. § szerinti kiemelt befektetői információt;
• c) köteles gondoskodni arról, hogy a befektetési alap a ba) pont szerint módosított kezelési szabályzat hatályba lépése napján befektetései és működése tekintetében is megfeleljen az e törvényben és a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt rendelkezéseknek.

(3) A (2) bekezdésben megállapított rendelkezés 2012. június 1-jével alkalmazandó.

(4) A befektetési alapkezelő köteles gondoskodni arról, hogy az általa kezelt befektetési alap kezelési szabályzata és – nyilvános befektetési alap esetében – tájékoztatója az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvény hatálybalépését követően elhatározott első módosítása során, de legkésőbb 2013. december 31. napjáig megfeleljen az e törvény 3., illetve 5. mellékletének.

Jogharmonizációs záradék¶

155. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

• a) az Európai Parlament és Tanács 2009. július 13-i 2009/65/EK irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás),
• b) a Bizottság 2010. július 1-i 2010/43/EK irányelve a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és az alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásáról,
• c) a Bizottság 2010. július 1-i 2010/44/EK irányelve a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alapok egyesülésére, a master-feeder struktúrákra és a bejelentési eljárásokra vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásáról,
• d) az Európai Parlament és Tanács 2010. november 24-i 2010/78/EU irányelve a 98/26/EK, 2002/87/EK, 2003/6/EK, 2003/41/EK, 2003/71/EK, 2004/39/EK, 2004/109/EK, 2005/60/EK, 2006/48/EK, 2006/49/EK és 2009/65/EK irányelvnek az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság), az európai felügyeleti hatóság (Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) hatásköre tekintetében történő módosításáról.

(2) E törvény

• a) a Bizottság 2010. július 1-i, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kiemelt befektetői információk tekintetében, valamint a papírtól eltérő tartós adathordozón vagy weboldalon rendelkezésre bocsátott kiemelt befektetői információk vagy tájékoztató esetében teljesítendő különleges feltételek tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 583/2010/EU rendelet,
• b) a Bizottság 2010. július 1-i, a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a bejelentő levél és az ÁÉKBV-igazolás formája és tartalma, a bejelentés céljára az illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció használata, valamint a helyszíni ellenőrzésekre és vizsgálatokra és az illetékes hatóságok közötti információcserére vonatkozó eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló 584/2010/EU rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Módosuló jogszabályok¶

156–161. §

162. § (1)–(3)

(4)–(7)

163–166. §

167. §

168–169. §

170. § (1)–(9)

(10)

(11)–(12)

171. §

172. §

173. § ”

174. §

59. Egyes törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosítása¶

175–179. §

60. Egyes törvényeknek a végtörlesztéshez kapcsolódó módosításáról¶

180–182. §

183. §

184. §

185. § (1)–(2)

(3)

186. §

187. § (1)–(2)

(3)

188–190. §

Hatályon kívül helyező rendelkezések¶

191. § (1)

(2)

(3)

(4)

1. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez¶

A törvényben hivatkozott jogszabályok rövidítése

1. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,

2. Fkt.: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény,

3. Szt.: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,

4. Tpt.: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény,

5. Gt.: a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,

6. Ctv.: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,

7. Bszt.: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény,

8. Fttv.: a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény,

9. Cstv.: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,

10. Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény,

11. Bnytv.: a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény.

2. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez¶

Az alapkezelő működési szabályzatának kötelező tartalmi elemei

1. A szervezet működési rendje, felépítése, a szervezeten belüli döntési jogkörök meghatározásának szabályai.

2. A folyamatba épített belső ellenőrzési mechanizmusok szabályozása.

3. Az érdekellentétek megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályok.

4. A társaság saját vagyonának pénzügyi eszközökbe történő befektetésére és kezelésére vonatkozó szabályok, valamint a vezető tisztségviselők és az alkalmazottak befektetéseire vonatkozó szabályok.

5. A portfoliókra kötött összevont ügyletek során alkalmazandó allokációs szabályok.

6. A nyilvántartások vezetésének és az adatok megőrzésének szabályai.

7. A kockázat kezelésének elveire vonatkozó szabályok.

8. A tevékenység átadásának, delegálásának elveire vonatkozó szabályok.

9. A befektetők tájékoztatásának módjára és gyakoriságára vonatkozó szabályok.

10. Az ügyfélfogadás rendjére, a panaszok kezelésére vonatkozó szabályok.

11. A teljesítménymérés elvei, szabályai.

12. Az eszközök értékelésének elveire vonatkozó szabályok.

13. Az alkalmazottakra vonatkozó szakmai képzési követelmények.

14. A titoktartás szabályai.

3. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez¶

I. FEJEZET

A NYILVÁNOS BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA

KEZELÉSI SZABÁLYZAT

I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk

1. A befektetési alap alapadatai

1.1. A befektetési alap neve

1.2. A befektetési alap rövid neve

1.3. A befektetési alap székhelye

1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma

1.5. A befektetési alapkezelő neve

1.6. A letétkezelő neve

1.7. A forgalmazó neve

1.8. A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános)

1.9. A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)

1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése

1.11. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv alapján harmonizált alap

1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)

1.14. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése

2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk

3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása

II. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

4. A befektetési jegy ISIN azonosítója

5. A befektetési jegy névértéke

6. A befektetési jegy devizaneme

7. A befektetési jegy előállításának módja

8. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja

9. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai

10. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

III. A befektetési alap befektetési politikája és céljai, ezen belül különösen:

11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)

12. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei

13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása

14. Az egyes portfolióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya

15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható

16. A portfólió devizális kitettsége

17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása

18. Hitelfelvételi szabályok

19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti

20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága

21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni

22. A cél-ÁÉKBV , illetve annak részalapjának megnevezése

23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk

24.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség

24.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre

24.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt

24.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok

24.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai

24.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése

24.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása

24.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát

24.9. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

25. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések

25.1. Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap

25.2. Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap

25.3. Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap

25.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen

25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan

25.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya

25.7. Az ingatlanalapra háruló kockázatok

25.8. Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei

25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása

IV. A kockázatok

26. A kockázati tényezők bemutatása

V. Az eszközök értékelése

27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás

28. A portfólió elemeinek értékelése

29. A származtatott ügyletek értékelése

30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

VI. A hozammal kapcsolatos információk

31. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása

32. Hozamfizetési napok

33. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

VII. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása

34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret

34.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)

34.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)

35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

VIII. Díjak és költségek

36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja

36.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

36.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

36.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak, kivéve a 36. pontban említett költségeket

38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke

39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei

40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

IX. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása

41. A befektetési jegyek vétele

41.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

41.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

41.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

42. A befektetési jegyek visszaváltása

42.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

42.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

42.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai

43.1. A forgalmazási maximum mértéke

43.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei

44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása

44.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága

44.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez – részben vagy egészben – a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg

45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák

46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák

47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

X. A befektetési alapra vonatkozó további információ

48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye – az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható

49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei

50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira

51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről

XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk

52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik

56. A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)

A fenti tagolás összevont kezelési szabályzat esetében az e törvény 113. §-ában írtakra is tekintettel, értelemszerűen alkalmazandó.

II. FEJEZET

A ZÁRTKÖRŰ BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA

KEZELÉSI SZABÁLYZAT

I. A befektetési alapra vonatkozó alapinformációk

1. A befektetési alap alapadatai

1.1. A befektetési alap neve

1.2. A befektetési alap rövid neve

1.3. A befektetési alap székhelye

1.4. A befektetési alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma

1.5. A befektetési alapkezelő neve

1.6. A letétkezelő neve

1.7. A forgalmazó neve

1.8. A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános)

1.9. A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)

1.10. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése

1.11. Annak feltüntetése, hogy a befektetési alap az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált alap

1.12. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

1.13. A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)

1.14. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése

2. A befektetési alapra vonatkozó egyéb alapinformációk

3. A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó jogszabályok felsorolása

II. A befektetési alappal kapcsolatos határozatok

4. A befektetési alap kezelési szabályzata alapkezelő általi elfogadásának, megállapításának időpontja, az alapkezelői határozat száma (forgalomba hozatalonként, azaz sorozatonként)

5. A befektetési alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételéről hozott határozat száma, kelte

6. A befektetési alap nyilvántartási száma (lajstromszáma) a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban

7. A befektetési alap kezelési szabályzatának módosításáról szóló alapkezelői határozatok száma, kelte

8. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

III. A kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárás

9. A kezelési szabályzat azon feltételeinek, rendelkezéseinek megjelölése, amelyek módosításához a befektetési jegy birtokosok meghatározott arányú (többségű) jóváhagyása is szükséges; továbbá az arány megjelölése

10. Amennyiben a kezelési szabályzat módosításához a befektetési jegy birtokosok jóváhagyására is szükség van, úgy az ennek megszerzésére irányuló eljárás szabályozása, határidők meghatározása

IV. A befektetők részére szóló tájékoztatás elérhetősége

11. Annak a módnak a megjelölése, ahogy a befektetési alap kezelési szabályzata és a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések befektetők rendelkezésére bocsátása megtörténik

12. Figyelemfelhívás arra vonatkozóan, hogy az éves, illetve a féléves jelentésben közölt számviteli információkat nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni

13. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

V. A befektetési jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

14. A befektetési jegy ISIN azonosítója

15. A befektetési jegy névértéke

16. A befektetési jegy devizaneme

17. A befektetési jegy előállításának módja

18. A befektetési jegyre vonatkozó tulajdonjog igazolásának és nyilvántartásának módja

19. A befektetőnek a befektetési jegy által biztosított jogai

20. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

VI. A befektetési alap befektetési politikája és céljai, ezen belül különösen:

21. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció)

22. Befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei

23. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása

24. Az egyes portfolióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya

25. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható

26. A portfólió devizális kitettsége

27. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása

28. Hitelfelvételi szabályok

29. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti

30. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága

31. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni

32. Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, figyelemfelhívás az ebből fakadó speciális kockázatokra

33. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt

34. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

35. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk

35.1. Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség

35.2. A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre

35.3. Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt

35.4. A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok

35.5. Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai

35.6. Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése

35.7. Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása

35.8. Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát

35.9. A származtatott ügyletekben lévő pozíciók összesített kockázati kitettségének mértéke

35.10. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

36. Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések

36.1. Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap

36.2. Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap

36.3. Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap

36.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen

36.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan

36.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya

36.7. Az ingatlanalapra háruló kockázatok

36.8. Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei

36.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása

36.10. Amennyiben a befektetési alap eltér a nyilvános ingatlanbefektetési alapokra vonatkozó kölcsön felvételi korlátoktól, az eltérés lehetőségének és indokának részletes bemutatása

VII. A kockázatok

37. A kockázati tényezők bemutatása

37.1. Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, figyelemfelhívás az ebből fakadó speciális kockázatokra

37.2. Amennyiben a befektetési alap alapvetően nem az átruházható értékpapírok vagy pénzügyi eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet, figyelemfelhívás a befektetési alap befektetési politikájának ezen elemére

37.3. Amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke a portfolió lehetséges összetételénél vagy az alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozhat, az erre vonatkozó figyelemfelhívás

37.4. Amennyiben a befektetési alap – a Felügyelet engedélye alapján – eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket valamely EGT-állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki, amelynek egy vagy több tagállam is tagja, az erre vonatkozó figyelemfelhívás

38. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

VIII. Az eszközök értékelése

39. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás

40. A portfólió elemeinek értékelése

41. A származtatott ügyletek értékelése

42. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

IX. A hozammal kapcsolatos információk

43. A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása

44. Hozamfizetési napok

45. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

X. A befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása

46. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret

46.1. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)

46.2. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)

47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

XI. Díjak és költségek

48. Az alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja

48.1. A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

48.2. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

48.3. Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

49. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak, kivéve a 48. pontban említett költségeket

50. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke

51. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei

52. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

XII. Adózási információk

53. A befektetési alapra alkalmazandó adózási rendszer befektetők szempontjából releváns elemeinek rövid összefoglalása

54. A befektetők részére kifizetett hozamot és árfolyamnyereséget a forrásnál terhelő levonásokra vonatkozó információ

XIII. A forgalomba hozatallal kapcsolatos információk

55. A befektetési jegyek forgalomba hozatala

55.1. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának módja, feltételei

55.2. Azon befektetők körének megjelölése, amelyek a befektetési jegyeket jegyezhetik, illetve akik körében a befektetési jegy a folyamatos forgalmazás során forgalmazható, továbbá azon feltételek megjelölése, amely alapján a forgalomba hozatal zártkörűnek minősül

55.3. A forgalomba hozatali mennyiség maximum, illetve minimum mértéke

55.4. A befektetési jegyek forgalomba hozatali ára

55.5. Az allokáció feltételei

55.5.1. A jegyzési maximum elérését követő allokáció módja

55.5.2. A jegyzési maximum elérését követő allokáció lezárásának időpontja

55.5.3. Az allokációról való értesítés módja

55.6. A befektetési jegyek forgalomba hozatalával kapcsolatban felszámított költségek

XIV. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazása

56. A befektetési jegyek vétele

56.1. A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

56.2. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

56.3. A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

57. A befektetési jegyek visszaváltása

57.1. Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

57.2. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

57.3. A visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

58. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai

58.1. A forgalmazási maximum mértéke

58.2. A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei

59. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása

59.1. A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága

59.2. A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez – részben vagy egészben – a befektetési alapot vagy a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg

60. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

XV. A befektetési alapra vonatkozó további információ

61. Befektetési alap múltbeli teljesítménye – az ilyen információ szerepelhet a kezelési szabályzatban vagy ahhoz csatolható

62. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei

63. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira

64. A befektetési alap átalakulásának, más alappal való egyesülésének, szétválásának feltételei, az erre meghatározott eljárásrend, az előbbiek hatása a befektetők jogaira

65. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről

XVI. A közreműködő szervezetekre vonatkozó részletes információk

66. A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk

66.1. A befektetési alapkezelő neve, cégformája

66.2. A befektetési alapkezelő székhelye

66.3. A befektetési alapkezelő cégjegyzékszáma

66.4. A befektetési alapkezelő alapításának dátuma, határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése

66.5. Ha a befektetési alapkezelő más befektetési alapokat is kezel, ezek felsorolása

66.6. Egyéb kezelt vagyon nagysága

66.7. A befektetési alapkezelő munkaszervezetének operatív vezetését ellátó, ügyvezető és felügyelő szerveinek tagjai és beosztásuk, azon társaságon kívüli főbb tevékenységeik megjelölése mellett, ahol ezek az adott társaságra nézve jelentőséggel bírnak

66.8. A befektetési alapkezelő jegyzett tőkéjének összege, jelezve a már befizetett részt

66.9. A befektetési alapkezelő saját tőkéjének összege

66.10. A befektetési alapkezelő alkalmazottainak száma

66.11. Azon tevékenységek és feladatok megjelölése, amelyekre a befektetési alapkezelő harmadik személyt vehet igénybe

66.12. A befektetés-kezelésre igénybe vett vállalkozások megjelölése

67. A letétkezelőre vonatkozó információk

67.1. A letétkezelő neve, cégformája

67.2. A letétkezelő székhelye

67.3. A letétkezelő cégjegyzékszáma

67.4. A letétkezelő fő tevékenysége

67.5. A letétkezelő tevékenységi köre

67.6. A letétkezelő alapításának időpontja

67.7. A letétkezelő jegyzett tőkéje

67.8. A letétkezelő utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje

67.9. A letétkezelő alkalmazottainak száma

68. A könyvvizsgálóra vonatkozó információk

68.1. A könyvvizsgáló társaság neve, cégformája

68.2. A könyvvizsgáló társaság székhelye

68.3. A könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma

68.4. Természetes személy könyvvizsgáló neve

68.5. Természetes személy könyvvizsgáló címe

68.6. Természetes személy könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási száma

68.7. Figyelmeztetés arra, hogy a zártkörű befektetési alap éves és féléves jelentésében közölt számviteli információkat nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni

69. Olyan tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik

69.1. A tanácsadó neve, cégformája

69.2. A tanácsadó székhelye

69.3. A tanácsadó cégjegyzékszáma, a cégjegyzéket vezető bíróság vagy más szervezet neve

69.4. A befektetési alapkezelővel kötött szerződés lényeges rendelkezései, a tanácsadó díjazására vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve

70. A tanácsadó egyéb lényeges tevékenységei

71. A forgalmazóra vonatkozó információk (forgalmazónként)

71.1. A forgalmazó neve, cégformája

71.2. A forgalmazó székhelye

71.3. A forgalmazó cégjegyzékszáma

71.4. A forgalmazó tevékenységi köre

71.5. A forgalmazó alapításának időpontja

71.6. A forgalmazó jegyzett tőkéje

71.7. A forgalmazó utolsó, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje

71.8. A befektetőkre, illetve képviselőikre vonatkozó, a forgalmazó által felvett adatoknak a befektetési alapkezelő felé történő továbbításának lehetősége

72. Az ingatlanértékelőre vonatkozó információk

72.1. Az ingatlanértékelő neve

72.2. Az ingatlanértékelő székhelye

72.3. Az ingatlanértékelő cégjegyzékszáma, egyéb nyilvántartási száma

72.4. Az ingatlanértékelő tevékenységi köre

72.5. Az ingatlanértékelő alapításának időpontja

72.6. Az ingatlanértékelő jegyzett tőkéje

72.7. Az ingatlanértékelő saját tőkéje

72.8. Az ingatlanértékelő alkalmazottainak száma

73. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

4. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez¶

A megszűnési jelentés kötelező tartalmi elemei

A megszűnési jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

1. az éves jelentés kötelező tartalmi elemeit,

2. a portfólióban lévő eszközök nyilvántartási értékét, eszközönkénti bontásban,

3. az egyes értékesített eszközök befolyt ellenértékét,

4. az esetleges járulékos és egyéb bevételeket,

5. kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetéseket,

6. a végelszámolás során felmerült költségeket és felszámított díjakat tételesen,

7. a befektetők között felosztható tőkét,

8. az egy befektetési jegyre kifizethető összeget, és

9. a kifizetés kezdő napját és helyét.

5. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez¶

A NYILVÁNOS BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA

TÁJÉKOZTATÓ

I. A befektetési alapra vonatkozó információk

1. A befektetési alap alapadatai

1.1. A befektetési alap neve

1.2. A befektetési alap rövid neve

1.3. A befektetési alap székhelye

1.4. A befektetési alapkezelő neve

1.5. A letétkezelő neve

1.6. A forgalmazó neve

1.7. A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános)

1.8. A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)

1.9. A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejáratának feltüntetése

1.10. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv alapján harmonizált alap.

1.11. A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

1.12. A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)

1.13. Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése

1.14. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

2. A befektetési alappal kapcsolatos határozatok

2.1. A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a kiemelt befektetői információ és a hirdetmény alapkezelő általi elfogadásának, megállapításának időpontja, az alapkezelői határozat száma (forgalomba hozatalonként, azaz sorozatonként)

2.2. A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a tájékoztató, a kiemelt befektetői információ és a hirdetmény jóváhagyásáról, valamint a nyilvános forgalomba hozatal engedélyezéséről hozott felügyeleti határozat száma, kelte (sorozatonként)

2.3. A befektetési alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételéről hozott határozat száma, kelte

2.4. A befektetési alap nyilvántartási száma (lajstromszáma) a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban

2.5. A befektetési alap működési formájától és fajtájától függően a kezelési szabályzat, a tájékoztató és a kiemelt befektetői információ módosításáról szóló alapkezelői határozatok száma, kelte

2.6. A kezelési szabályzat módosításának jóváhagyásáról szóló felügyeleti határozatok száma, kelte

2.7. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

3. A befektetési alap kockázati profilja

3.1. A befektetési alap célja

3.2. Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek a befektetési alap befektetési jegyeit szánják

3.3. Azon eszközkategóriák, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása

3.4. Figyelemfelhívás a befektetési alap kezelési szabályzatának azon pontjára vonatkozóan, mely a befektetési alap kockázati tényezőinek bemutatását tartalmazza

3.5. A származtatott ügyletek alkalmazásának célja (fedezeti vagy a befektetési célok megvalósítása), lehetséges hatása a kockázati tényezők alakulására

3.6. Amennyiben a befektetési alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött tőzsdén kívüli származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja a befektetési alap eszközeinek 20 százalékát, figyelemfelhívás az ebből fakadó speciális kockázatokra

3.7. Amennyiben a befektetési alap alapvetően nem az átruházható értékpapírok vagy pénzügyi eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet, figyelemfelhívás a befektetési alap befektetési politikájának ezen elemére

3.8. Amennyiben a befektetési alap nettó eszközértéke a portfolió lehetséges összetételénél vagy az alkalmazható kezelési technikáinál fogva erőteljesen ingadozhat, az erre vonatkozó figyelemfelhívás

3.9. Amennyiben a befektetési alap – a Felügyelet engedélye alapján – eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyeket valamely EGT-állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki, amelynek egy vagy több tagállam is tagja, az erre vonatkozó figyelemfelhívás

3.10. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

4. A befektetők részére szóló tájékoztatás elérhetősége

4.1. Annak a helynek a megnevezése, ahol a befektetési alap tájékoztatója, kezelési szabályzata, a kiemelt befektetői információ, a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések, valamint a rendkívüli tájékoztatás célját szolgáló közlemények – ezen belül a befektetők részére történő kifizetésekkel, a befektetési jegyek visszaváltásával kapcsolatos információk – hozzáférhetőek

4.2. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

5. Adózási információk

5.1 A befektetési alapra alkalmazandó adózási rendszer befektetők szempontjából releváns elemeinek rövid összefoglalása

5.2. A befektetők részére kifizetett hozamot és árfolyamnyereséget a forrásnál terhelő levonásokra vonatkozó információ

II. A forgalomba hozatallal kapcsolatos információk

6. A befektetési jegyek forgalomba hozatala

6.1. A befektetési jegyek forgalomba hozatalának módja, feltételei

6.2. A forgalomba hozatali mennyiség maximum, illetve minimum mértéke

6.3. Az allokáció feltételei

6.3.1. A jegyzési maximum elérését követő allokáció módja

6.3.2. A jegyzési maximum elérését követő allokáció lezárásának időpontja

6.3.3. Az allokációról való értesítés módja

6.4. A befektetési jegyek forgalomba hozatali ára

6.4.1. A fenti ár közzétételének módja

6.4.2. A fenti ár közzétételének helye

6.5. A befektetési jegyek forgalomba hozatalával kapcsolatban felszámított költségek

III. A közreműködő szervezetekre vonatkozó részletes információk

7. A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk

7.1. A befektetési alapkezelő neve, cégformája

7.2. A befektetési alapkezelő székhelye

7.3. A befektetési alapkezelő cégjegyzékszáma

7.4. A befektetési alapkezelő alapításának dátuma, határozott időtartamra alapított társaság esetén az időtartam feltüntetése

7.5. Ha a befektetési alapkezelő más befektetési alapokat is kezel, ezek felsorolása

7.6. Egyéb kezelt vagyon nagysága

7.7. A befektetési alapkezelő munkaszervezetének operatív vezetését ellátó, ügyvezető és felügyelő szerveinek tagjai és beosztásuk, azon társaságon kívüli főbb tevékenységeik megjelölése mellett, ahol ezek az adott társaságra nézve jelentőséggel bírnak

7.8. A befektetési alapkezelő jegyzett tőkéjének összege, jelezve a már befizetett részt

7.9. A befektetési alapkezelő saját tőkéjének összege

7.10. A befektetési alapkezelő alkalmazottainak száma

7.11. Azon tevékenységek és feladatok megjelölése, amelyekre a befektetési alapkezelő harmadik személyt vehet igénybe

7.12. A befektetéskezelésre igénybe vett vállalkozások megjelölése

8. A letétkezelőre vonatkozó információk

8.1. A letétkezelő neve, cégformája

8.2. A letétkezelő székhelye

8.3. A letétkezelő cégjegyzékszáma

8.4. A letétkezelő fő tevékenysége

8.5. A letétkezelő tevékenységi köre

8.6. A letétkezelő alapításának időpontja

8.7. A letétkezelő jegyzett tőkéje

8.8. A letétkezelő utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje

8.9. A letétkezelő alkalmazottainak száma

9. A könyvvizsgálóra vonatkozó információk

9.1. A könyvvizsgáló társaság neve, cégformája

9.2. A könyvvizsgáló társaság székhelye

9.3. A könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma

9.4. Természetes személy könyvvizsgáló neve

9.5. Természetes személy könyvvizsgáló címe

9.6. Természetes személy könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási száma

9.7. Figyelmeztetés arra, hogy a zártkörű befektetési alap éves és féléves jelentésében közölt számviteli információkat nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni

10. Olyan tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik

10.1. A tanácsadó neve, cégformája

10.2. A tanácsadó székhelye

10.3. A tanácsadó cégjegyzékszáma, a cégjegyzéket vezető bíróság vagy más szervezet neve

10.4. A befektetési alapkezelővel kötött szerződés lényeges rendelkezései, a tanácsadó díjazására vonatkozók kivételével, amelyek fontosak lehetnek a befektetőkre nézve

10.5. A tanácsadó egyéb lényeges tevékenységei

11. A forgalmazóra vonatkozó információk (forgalmazónként)

11.1. A forgalmazó neve, cégformája

11.2. A forgalmazó székhelye

11.3. A forgalmazó cégjegyzékszáma

11.4. A forgalmazó tevékenységi köre

11.5. A forgalmazó alapításának időpontja

11.6. A forgalmazó jegyzett tőkéje

11.7. A forgalmazó utolsó, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje

11.8. A befektetőkre, illetve képviselőikre vonatkozó, a forgalmazó által felvett adatoknak a befektetési alapkezelő felé történő továbbításának lehetősége

12. Az ingatlanértékelőre vonatkozó információk

12.1. Az ingatlanértékelő neve

12.2. Az ingatlanértékelő székhelye

12.3. Az ingatlanértékelő cégjegyzékszáma, egyéb nyilvántartási száma

12.4. Az ingatlanértékelő tevékenységi köre

12.5. Az ingatlanértékelő alapításának időpontja

12.6. Az ingatlanértékelő jegyzett tőkéje

12.7. Az ingatlanértékelő saját tőkéje

12.8. Az ingatlanértékelő alkalmazottainak száma

13. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

A fenti tagolás összevont tájékoztató esetében az e törvény 113. §-ában írtakra is tekintettel, értelemszerűen alkalmazandó.

6. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez¶

Az éves és féléves jelentés kötelező tartalmi elemei

Az éves és féléves jelentésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

I. Vagyonkimutatás

A befektetési alap eszközeinek és forrásainak tételes összetétele, a befektetési politikában meghatározott kategóriák szerint, de legalább az alábbi kategóriák szerint az időszak elején és végén. Az egyes eszközök felsorolásánál jelezni kell az adott eszköz teljes portfolióbeli arányát is.

a) átruházható értékpapírok,

b) banki egyenlegek,

c) egyéb eszközök,

d) összes eszköz,

e) kötelezettségek

f) nettó eszközérték.

II. A forgalomban levő befektetési jegyek száma

III. Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték

IV. A befektetési alap összetétele, megkülönböztetve az alábbiakat:

a) a tőzsdén hivatalosan jegyzett átruházható értékpapírok;

b) más szabályozott piacon forgalmazott átruházható értékpapírok;

c) a közelmúltban forgalomba hozott átruházható értékpapírok;

d) egyéb átruházható értékpapírok;

e) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok;

A fentiek elemzése a befektetési alap befektetési politikájának tükrében a legmegfelelőbb szempontok alapján a nettó eszközök százalékos arányában; a fenti befektetések mindegyikénél jelezni kell, hogy milyen részarányt képvisel a befektetési alap összes eszközei viszonylatában. A portfolió összetételében a tárgyidőszakban bekövetkezett változások leírása.

Az éves jelentés tartalmazza továbbá:

V. A befektetési alap eszközeinek alakulása a tárgyidőszakban, ideértve az alábbiakat:

a) befektetésekből származó jövedelem,

b) egyéb bevétel,

c) kezelési költségek,

d) a letétkezelő díjai,

e) egyéb díjak és adók,

f) nettó jövedelem,

g) felosztott és újra befektetett jövedelem,

h) a tőkeszámla változásai,

i) a befektetések értéknövekedése, illetve értékcsökkenése,

j) minden olyan egyéb változás, amely hatást gyakorol a befektetési alap eszközeire és kötelezettségeire.

VI. Összehasonlító táblázat az elmúlt három üzleti évről, feltüntetve az egyes üzleti évek végén regisztrált:

a) összes nettó eszközértéket,

b) egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket.

VII. A származtatott ügyletek részletes leírása a tárgyidőszakban, kategóriánkénti bontásban, feltüntetve az ezekből eredő kötelezettségvállalás összegét.

VIII. A befektetési alapkezelő működésében bekövetkezett változások, valamint a befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők bemutatása.

7. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez¶

A nyilvános ingatlanalapok éves és féléves jelentésében közzéteendő kiegészítő információk

1. Az éves jelentésben az alábbi, ingatlanonkénti adatokat kell megadni:

a) az ingatlan címe; helyrajzi száma; az alábbi 2. pont szerinti funkcionális kategóriák szerinti besorolása; bruttó, illetve nettó bérbeadható területe; az építés, használatba vétel éve; tervezett tartási időtávja. Az előbbi, ingatlanonkénti adatok társasházanként összevontan is megadhatóak,

b) telek besorolású ingatlannál: övezeti besorolás; beépíthetőség; szintterületi mutató; építménymagasság, minimum zöldterületi mutató; közműellátottság; építési engedély rendelkezésre állása.

2. Az éves és féléves jelentésben az ingatlanállomány elemeinek alábbi, funkcionális és földrajzi szempontú kategóriákba történő besorolására vonatkozó, az egyes kategóriák szerinti bontásban megadott összesített értékadatokat kell megadni:

A „Budapest és környéke” kategóriába Budapest és a vele közvetlenül határos települések, „Vidék” kategóriába pedig a „Budapest és környéke” kategóriába nem sorolható, de belföldön található települések sorolandók.

Amennyiben egy funkcionális kategóriába a portfólióból legalább két ingatlan (társasházak e tekintetben egy ingatlannak minősíthetők) tartozik, a funkcionális kategória adat kötelezően publikálandó. Egy ingatlan esetén az ingatlan az egyéb ingatlan kategóriába is besorolható, ebben az esetben funkcionális kategóriaadatként ez a megjelölés is feltüntethető. Adott funkcionális kategóriába tartozik egy ingatlan, amennyiben az adott funkció szerinti hasznosítás az ingatlan értékének vagy nettó bérterületének legalább 60 százalékát adja. Vegyes hasznosítású az ingatlan, amennyiben egyik funkció sem domináns a hasznosíthatóság szempontjából.

3. Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat és mutatószámokat, funkcionális kategóriánkénti bontásban, illetve összesített adatként kell megadni:

a) az adott időszakra vonatkozó nettó (áfa nélküli, bérbeadó által viselt költségekkel csökkentett) bérletidíj-bevétel, továbbá ezen díjbevétel devizális megoszlása,

b) bérbeadottság (fordulónapi hatályos bérleti szerződésállomány szerinti nettó bérbe adott terület osztva a teljes nettó bérbe adható területtel),

c) ingatlanjövedelmezőség (a fordulónapi hatályos szerződésállományban rögzített nettó évesített bérleti díj osztva az ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értékével),

d) fajlagos bérletidíj-bevétel (nettó éves bérleti díj bevétel osztva az ingatlanok nettó bérbeadható területével),

e) fajlagos ingatlanértékek (ingatlanállomány fordulónapi nettó eszközérték szerinti értéke osztva az ingatlanállomány teljes bruttó területével),

f) ingatlanok adott időszaki piaci értékének százalékos változása (az ingatlanok adott időszak zárónapi és kezdőnapi piaci értékének különbsége csökkentve az időszaki értéknövelő beruházásokkal, osztva az ingatlanok időszak eleji nettó eszközérték szerinti piaci értékével).

4. Az éves és féléves jelentésben az alábbi adatokat, a teljes ingatlanportfólióra vonatkozóan, összesített adatként kell megadni:

a) időszak elején és végén az ingatlanportfólió aránya a nettó eszközértéken belül,

b) bérleti szerződések átlagos futamideje (aktuális bérleti díjjal súlyozott futamidő, határozatlan idejű szerződések esetén futamidőként a felmondási periódus hosszát alkalmazva),

c) bérlők, vevők száma,

d) bérleti szerződések biztosítéki szintje (biztosítékok értéke osztva a havi nettó bérleti díj és üzemeltetési költség összegével),

e) tőkeáttétel (fordulónapi teljes hitelállomány értéke osztva a fordulónapi nettó eszközértékkel).

5. Az éves jelentésben a bevételeken, díjakon, költségeken belül kell megadni:

a) ingatlanértékesítések nyeresége (ingatlanértékesítések nyeresége a nyilvántartási értékhez képest),

b) fedezeti ügyletek nyeresége vagy vesztesége,

c) kártérítés, bánatpénz címén befolyó bevételek, illetve ilyen címen kifizetett összegek,

d) a befektetési jegyek forgalmazása kapcsán a befektetők által az alapnak fizetett díjak,

e) ingatlanüzemeltetési költségek,

f) ingatlan-közmű költségek,

g) ingatlan-karbantartási költségek,

h) ingatlanbiztosítási költségek,

i) ingatlanadók,

j) ingatlan-értékbecslési költségek,

k) ingatlanügynöki jutalékok,

l) jogi költségek,

m) bankköltség,

n) kamatköltség.

8. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez¶

A panaszkezelés menete

1. A befektetési alapkezelő a szóbeli panaszt valamennyi, a befektetők számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folyamatosan fogadja.

2. A befektetési alapkezelő a telefonon történő panaszkezelés esetén biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

3. Telefonon történő panaszkezelés esetén a befektetési alapkezelő és a panaszos közötti telefonos kommunikációt a befektetési alapkezelő hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt a szabályzata szerinti ideig, legalább azonban 1 évig megőrzi. Erről a panaszost a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. A panaszos kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

4. A befektetési alapkezelő a szóbeli panaszt – az alábbi eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panaszos a panasz kezelésével nem ért egyet, a befektetési alapkezelő a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak – az álláspontjával együtt – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

5. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a befektetési alapkezelő a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

6. A befektetési alapkezelő az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi a panaszosnak.

7. A panasz elutasítása esetén a befektetési alapkezelő válaszában tájékoztatja a panaszost arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – a Felügyelet vagy a pénzügyi békéltető testület eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyelet és a pénzügyi békéltető testület levelezési címét.

8. A befektetési alapkezelő a panaszt és az arra adott választ a szabályzatában meghatározott ideig, legalább azonban 3 évig őrzi meg, és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

9. A befektetési alapkezelő az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.

10. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

b) a panasz benyújtásának időpontját,

c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

d) a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá

e) a panasz megválaszolásának időpontját.

11. A befektetési alapkezelő a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi.

9. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez¶

A letétkezelő és az ÁÉKBV-alapkezelő közötti szabványmegállapodás részletei

I. A megállapodás felei által nyújtott szolgáltatásokra és az általuk követendő eljárásokra vonatkozóan a megállapodásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a letétkezelőre bízott valamennyi ÁÉKBV-eszköztípus tekintetében elfogadandó eljárások leírása, ideértve a letéti őrzéssel kapcsolatos eljárásokat is;

b) a követendő eljárások leírása arra az esetre, ha az ÁÉKBV-alapkezelő az ÁÉKBV alapszabályának vagy tájékoztatójának a módosítását tervezi, meghatározva azokat a helyzeteket, amelyekben a letétkezelőt tájékoztatni kell, vagy amikor a módosítás véghezviteléhez a letétkezelővel kötött előzetes megállapodás szükséges;

c) azon eszközök és eljárások leírása, amelyek útján a letétkezelő az ÁÉKBV-alapkezelő részére továbbítja azokat a vonatkozó információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő teljesíthesse a kötelezettségeit, ideértve a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó bármely jog gyakorlásával összefüggő eszközök és eljárások leírásait, valamint az annak érdekében alkalmazott eszközöket és eljárásokat, hogy az ÁÉKBV-alapkezelő és az ÁÉKBV képes legyen a kellő időben és pontossággal hozzáférni az ÁÉKBV számláival kapcsolatos információkhoz;

d) azon eszközök és eljárások leírása, amelyekkel a letétkezelő hozzáférhet minden olyan vonatkozó információhoz, amely a feladatai teljesítéséhez szükséges;

e) azon eljárások leírása, amelyek útján a letétkezelő képes felvilágosítást kérni az ÁÉKBV-alapkezelő magatartásáról, és képes értékelni az átadott információ minőségét, ideértve a helyszíni látogatást is;

f) azon eljárások leírása, amelyekkel az ÁÉKBV-alapkezelő felülvizsgálhatja a letétkezelő teljesítményét a letétkezelő szerződéses kötelezettségei tekintetében.

II. Az információcserére, a titoktartási kötelezettségre és a pénzmosás elkerüléséhez kapcsolódóan a megállapodásnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) azon információk felsorolása, amelyet az ÁÉKBV befektetési jegyeinek jegyzésével, visszaváltásával, forgalomba hozatalával, érvénytelenítésével vagy visszavásárlásával kapcsolatban ki kell cserélni az ÁÉKBV, az ÁÉKBV-alapkezelője és a letétkezelő között;

b) a megállapodás feleire vonatkozó titoktartási kötelezettségek, amelyeket úgy kell meghatározni, ahogy azok ne akadályozzák sem a Felügyeletet, sem az ÁÉKBV-alapkezelő székhely szerinti tagállama hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságait abban, hogy hozzáférjenek a releváns dokumentumokhoz és információkhoz.

c) a megállapodás feleinek feladataira és felelősségére vonatkozó információk a pénzmosás megelőzésével és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek terén.

III. Amennyiben a letétkezelő vagy az ÁÉKBV-alapkezelő harmadik felet bíz meg feladatai ellátásával, a megállapodás felei legalább a következő elemeket is kötelesek a megállapodásba foglalni:

a) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a megállapodás felei rendszeresen megadják a letétkezelő vagy az ÁÉKBV-alapkezelő által a feladatai ellátásával megbízott bármely harmadik félre vonatkozó adatokat;

b) kötelezettségvállalást arra vonatkozóan, hogy a felek bármelyikének kérésére a másik fél tájékoztatást ad a harmadik fél kiválasztására szolgáló szempontokról és a kiválasztott harmadik fél által végzett tevékenység ellenőrzése érdekében tett lépésekről;

c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a letétkezelőnek a 44. § (2) bekezdésében említett felelősségét nem befolyásolja az a tény, hogy az eszközök egy részét vagy egészét egy harmadik félnek letéti őrzés céljából átadta.

IV. A megállapodás módosításához és megszűnéséhez kapcsolódóan a megállapodásnak legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) a megállapodás érvényességi ideje;

b) a megállapodás módosítására és megszűnésére vonatkozó feltételek;

c) a letétkezelő-váltás megkönnyítéséhez szükséges feltételek, továbbá az az eljárás, amelyet letétkezelő váltás esetén a korábbi letétkezelőnek alkalmaznia kell a releváns információknak az új letétkezelőhöz való eljuttatására.

V. A megállapodásra vonatkozó további előírások:

a) A megállapodásban rögzíteni kell, hogy a megállapodásra alkalmazandó jog az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamának joga.

b) Amennyiben a megállapodás felei vállalják, hogy a közöttük történő információáramlás egy része vagy egésze tekintetében elektronikus információtovábbítást alkalmaznak, a megállapodásnak ki kell térnie arra, hogy az így továbbított információkat rögzítik.

c) Amennyiben a megállapodás az ÁÉKBV-alapkezelő által kezelt több ÁÉKBV-re is kiterjed, a megállapodásban fel kell sorolni a hatálya alá tartozó ÁÉKBV-ket.

d) Az I. pont c) és d) pontjában említett eszközök és eljárások részleteit a megállapodás felei külön írásbeli megállapodásba is foglalhatják.

10. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez¶

A) A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodás kötelező tartalmi elemei

1. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak az információkhoz való hozzáférés tekintetében a következőket kell tartalmaznia:

a) a cél- ÁÉKBV tájékoztatójának, kezelési szabályzatának és a kiemelt befektetői információknak a gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadás módját;

b) a cél-ÁÉKBV-t érintő, befektetés kezelési és kockázatkezelési tevékenységek kiszervezésére vonatkozó információk közlésének módját;

c) a cél-ÁÉKBV működésére vonatkozó belső szabályzatok, jelentések gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadásának módját;

d) a cél-ÁÉKBV által elkövetett esetleges jogsértésekkel kapcsolatos információk gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadásának módját;

e) a cél-ÁÉKBV által kötött származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk gyűjtő-ÁÉKBV részére történő átadásának módját;

f) tájékoztatást arról, hogy a cél-ÁÉKBV értesíti a gyűjtő-ÁÉKBV-t a harmadik felekkel kötött minden más információmegosztási megállapodásról, valamint arról, hogy a cél-ÁÉKBV hogyan és mikor bocsátja a gyűjtő-ÁÉKBV rendelkezésére ezeket az információmegosztási megállapodásokat.

2. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a gyűjtő-ÁÉKBV befektetése és befektetésének visszaváltása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:

a) tájékoztatást arról, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV mely kollekítv befektetési értékpapír sorozataiba fektethet;

b) a gyűjtő-ÁÉKBV-t terhelő díjakat és költségeket, valamint a cél-ÁÉKBV által adott díjengedmények és díjvisszatérítések részleteit;

c) a gyűjtő-ÁÉKBV cél-ÁÉKBV-hez irányuló első eszközátruházására vagy annak további eseteire vonatkozó feltételeket.

3. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a kollektív befektetési értékpapír forgalmazás elszámolása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:

a) a nettó eszközértékkel kapcsolatos számítási eljárás és a kollektív befektetési értékpapírok árára vonatkozó közzététel gyakoriságának és időzítésének összehangolását;

b) a megbízások gyűjtő-ÁÉKBV általi továbbításának – egyúttal a kereskedési ügynökök vagy más harmadik személyek feladatainak – összehangolását;

c) az annak a figyelembevételéhez szükséges intézkedéseket, hogy egyik vagy mindkét ÁÉKBV-t jegyzik vagy forgalmazzák egy másodlagos piacon;

d) ha szükséges, a 118.§ (2) bekezdésében előírt követelmények betartásához szükséges egyéb megfelelő intézkedéseket;

e) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjai eltérő pénznemben denomináltak, a kollektív befektetési értékpapírokra vonatkozó megbízások átváltásának alapját;

f) a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására vagy jegyzésére, illetve visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó elszámolási ciklusokat és fizetési feltételeket, ideértve azokat a feltételeket is – amennyiben a felek erről megegyeztek –, amelyek alapján a cél-ÁÉKBV a visszaváltásra irányuló igényt egyéb eszközátruházás útján is teljesítheti a gyűjtő-ÁÉKBV felé, így különösen a 118.§ (4) és (5) bekezdésében említett esetekben;

g) a befektetők kérdéseinek és panaszainak megfelelő kezelését biztosító eljárásokat;

h) ha a cél-ÁÉKBV alapkezelési szabályzata vagy létesítő okirata, illetve tájékoztatója az alapot bizonyos jogokkal és hatáskörökkel ruházza fel a befektetők tekintetében, de a cél-ÁÉKBV úgy dönt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV tekintetében csak korlátozottan vagy egyáltalán nem kíván élni a jogok és hatáskörök egészével vagy egy részével, akkor az erre vonatkozó feltételeket.

4. A gyűjtő- és cél-ÁÉKBV közötti megállapodásnak a kollektív befektetési értékpapír-forgalmazást érintő egyéb események tekintetében a következőket kell tartalmaznia:

a) a két ÁÉKBV közül bármelyik által a saját kollektív befektetési értékpapírjai visszavásárlásának, visszaváltásának, vásárlásának vagy jegyzésének átmeneti felfüggesztésére és újrakezdésére vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét;

b) a cél-ÁÉKBV nettó eszközérték számítási hibáinak bejelentésére és megszüntetésére szolgáló megállapodásokat.

5. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a független könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan a következőket kell tartalmaznia:

a) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve azonos, az időszakos jelentések elkészítésének összehangolását;

b) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve eltérő, arra vonatkozó megállapodásokat, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV be tudja szerezni a cél-ÁÉKBV-től az időszakos jelentések időben történő elkészítéséhez szükséges összes információt, továbbá olyan megállapodásokat, amelyek révén a cél-ÁÉKBV a 120.§ (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban képes elkészíteni a gyűjtő-ÁÉKBV határidejével megegyező fordulónapú ad hoc jelentést.

6. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak a két fél között fennálló egyéb megállapodásokat és szerződéses viszonyokat érintő változások tekintetében következőket kell tartalmaznia:

a) a cél-ÁÉKBV kezelési szabályzatát vagy létesítő okiratát, tájékoztatóját és kiemelt befektetői információit érintő tervezett és hatályos módosításokról adandó értesítés módját és idejét, amennyiben ez eltér a befektetőknek szóló tájékoztatással kapcsolatban megállapított általános szabályoktól;

b) a cél-ÁÉKBV tervezett vagy javasolt felszámolásáról, egyesüléséről vagy szétválásáról adandó értesítés módját és idejét;

c) a két ÁÉKBV közül bármelyik által arra vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét, hogy az alap már nem felel meg a gyűjtő-, illetve a cél-ÁÉKBV-kre vonatkozó követelményeinek, vagy a jövőben már nem fog megfelelni azoknak;

d) a két ÁÉKBV közül bármelyik által arra vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét, hogy az alap le kívánja cserélni alapkezelő társaságát, letétkezelőjét, könyvvizsgálóját vagy bármely olyan harmadik felet, akit befektetéskezelési vagy kockázatkezelési funkció ellátásával bízott meg;

e) a cél-ÁÉKBV által tervezett egyéb módosításokról adandó értesítés módját és idejét.

7. A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében rögzítenie kell, hogy:

a) amennyiben mindkét ÁÉKBV magyarországi székhelyű, úgy az alkalmazandó jog a magyar jog és mindkét fél elismeri a magyar bíróság kizárólagos illetőségét;

b) amennyiben valamely fél székhelye egy másik EGT-államban található, úgy az alkalmazandó jog valamely érintett EGT-állam joga és mindkét fél elismeri azon EGT-állam bíróságainak kizárólagos illetékességét, amelynek jogát a megállapodásra alkalmazandó jogként rögzítették.

B) A gyűjtő- és cél- ÁÉKBV közötti kapcsolatot szabályozó belső szabályzat kötelező tartalmi elemei

1. A szabályzatnak pótlólagos előírásokat kell tartalmaznia, amennyiben a befektetési alapkezelő üzletszabályzatának az összeférhetetlenségek mérséklésére szolgáló rendelkezések nem tudják megfelelő módon kezelni a gyűjtő- és cél-ÁÉKBV-k, illetve a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV egyéb befektetői között felmerülő esetleges összeférhetetlenségeket.

2. A szabályzatnak a gyűjtő-ÁÉKBV befektetése és befektetésének visszaváltása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:

a) tájékoztatást arról, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV a cél-ÁÉKBV mely kollektív befektetési értékpapír sorozataiba fektethet;

b) a gyűjtő-ÁÉKBV-t terhelő díjakat és költségeket, valamint a cél-ÁÉKBV által adott díjengedmények és díjvisszatérítések részleteit;

c) a gyűjtő-ÁÉKBV cél-ÁÉKBV-hez irányuló első eszközátruházására vagy annak további eseteire vonatkozó feltételeket.

3. A szabályzatnak a kollektív befektetési értékpapír-forgalmazás elszámolása tekintetében a következőket kell tartalmaznia:

a) a nettó eszközértékkel kapcsolatos számítási eljárás és a kollektív befektetési értékpapírok árára vonatkozó közzététel gyakoriságának és időzítésének összehangolását;

b) a megbízások gyűjtő-ÁÉKBV általi továbbításának – egyúttal a kereskedési ügynökök vagy más harmadik személyek feladatainak – összehangolását;

c) annak a figyelembevételéhez szükséges intézkedéseket, hogy egyik vagy mindkét ÁÉKBV-t jegyzik vagy forgalmazzák egy másodlagos piacon;

d) a 118.§ (2) bekezdésében előírt követelmények betartásához szükséges egyéb megfelelő intézkedéseket;

e) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV befektetési jegyei eltérő pénznemben denomináltak, a befektetési jegyekre vonatkozó megbízások átváltásának alapját;

f) a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására vagy jegyzésére, illetve visszavásárlására vagy visszaváltására vonatkozó elszámolási ciklusokat és fizetési feltételeket, ideértve azokat a feltételeket is – amennyiben a felek erről megegyeztek –, amelyek alapján a cél-ÁÉKBV a visszaváltásra irányuló igényt egyéb eszközátruházás útján is teljesítheti a gyűjtő-ÁÉKBV felé, így különösen a 118.§ (4) és (5) bekezdésében említett esetekben;

g) ha a cél-ÁÉKBV alapkezelési szabályzata vagy létesítő okirata, illetve tájékoztatója az alapot bizonyos jogokkal és hatáskörökkel ruházza fel a befektetők tekintetében, de a cél-ÁÉKBV úgy dönt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV tekintetében csak korlátozottan vagy egyáltalán nem kíván élni a jogok és hatáskörök egészével vagy egy részével, akkor az erre vonatkozó feltételeket.

4. A szabályzatnak a kollektív befektetési értékpapír-forgalmazást érintő egyéb események tekintetében a következőket kell tartalmaznia:

a) a két ÁÉKBV közül bármelyik által a saját kollektív befektetési értékpapírjai visszavásárlásának, visszaváltásának, vásárlásának vagy jegyzésének átmeneti felfüggesztésére és újrakezdésére vonatkozóan tett bejelentés módját és idejét;

b) a cél-ÁÉKBV nettó eszközérték számítási hibáinak bejelentésére és megszüntetésére szolgáló megállapodásokat.

5. A szabályzatnak a független könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan a következőket kell tartalmaznia:

a) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve azonos, az időszakos jelentések elkészítésének összehangolását;

b) ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti éve eltérő, arra vonatkozó megállapodásokat, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV be tudja szerezni a cél-ÁÉKBV-től az időszakos jelentések időben történő elkészítéséhez szükséges összes információt, továbbá olyan megállapodásokat, amelyek révén a cél-ÁÉKBV a 120. § (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban képes elkészíteni a gyűjtő-ÁÉKBV határidejével megegyező fordulónapú ad hoc jelentést.

11. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez¶

A letétkezelők közötti információ-megosztási megállapodás kötelező tartalmi elemei

1. A cél-ÁÉKBV letétkezelője és a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelője közötti információmegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell a következőket:

a) a két letétkezelő között rendszeresen megosztandó dokumentumok és információkategóriák meghatározását, valamint hogy ezeket a dokumentumokat és információkat a letétkezelők továbbítják egymás számára vagy kérésre bocsátják egymás rendelkezésre;

b) azt a módot és időzítést, beleértve az alkalmazandó határidőket, amellyel a cél-ÁÉKBV letétkezelője továbbítja az információt a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelőjének;

c) a két letétkezelő közreműködésének összehangolását a működést illető kérdésekben, beleértve:

ca) az egyes ÁÉKBV-k nettó eszközértékével kapcsolatos számítási eljárást, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek révén a 118. § (2) bekezdésével összhangban elkerülhető az arbitrázsra lehetőséget adó piaci időzítés;

cb) a gyűjtő-ÁÉKBV által a cél-ÁÉKBV kollektív befektetési értékpapírjainak vásárlására, jegyzésére, vagy azok visszavásárlásának vagy visszaváltásának kérésére adott utasítások feldolgozását, és az ilyen ügyletek lebonyolítását, beleértve a természetbeni eszközátruházásra vonatkozó intézkedéseket;

d) az üzleti év végén alkalmazandó eljárások összehangolását;

e) azt, hogy a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelője a cél-ÁÉKBV által – jogszabályok, a szabályzat vagy a létesítő okirat, tekintetében – elkövetett jogsértések mely részleteit közli a gyűjtő-ÁÉKBV letétkezelőjével, továbbá ennek módját és idejét;

f) az egyik letétkezelőtől a másik felé irányuló eseti segítségkérések kezelésének eljárását;

g) olyan esetleg bekövetkező események meghatározását, amelyekről a letétkezelőknek eseti alapon értesíteniük kell egymást, valamint ennek módját és idejét.

2. A letétkezelők közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében rögzítenie kell, hogy:

a) amennyiben a két ÁÉKBV-nek eltérő alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁÉKBV között a 118. § (1) bekezdés szerinti megállapodás áll fenn, úgy az alkalmazandó jog az ebben a megállapodásban rögzített jog és mindkét fél elismeri a hivatkozott megállapodásban kikötött bíróság kizárólagos illetékességét;

b) amennyiben a két ÁÉKBV-nek azonos alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁÉKBV egymás közti viszonyát a 118. § (1) bekezdés szerinti belső szabályzat rendezi, úgy az alkalmazandó jog vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a gyűjtő-ÁÉKBV letelepedett, vagy ha eltér, annak az EGT-államnak a joga, amelyben a cél-ÁÉKBV letelepedett, és hogy mindkét fél elismeri azon EGT-állam bíróságainak kizárólagos illetékességét, amelynek joga a köztük lévő információmegosztási megállapodásra alkalmazandó.

12. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez¶

A könyvvizsgálók közötti információ-megosztási megállapodás kötelező tartalmi elemei

1. A cél-ÁÉKBV könyvvizsgálója és a gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálója közötti információ-megosztási megállapodásnak tartalmaznia kell a következőket:

a) a két könyvvizsgáló között rendszeresen megosztandó dokumentumok és információkategóriák meghatározását;

b) azt, hogy az a) pontban említett dokumentumokat és információkat a könyvvizsgálók továbbítják egymás számára vagy kérésre bocsátják rendelkezésre;

c) azt a módot és időzítést, beleértve az alkalmazandó határidőket, amellyel a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálója továbbítja az információt a gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálójának;

d) az adott ÁÉKBV-k vonatkozásában az egyes könyvvizsgálóknak az üzleti év végi eljárásokban való részvételének összehangolását;

e) azoknak a kérdéseknek a meghatározását, amelyeket a 120. § (2) bekezdése alapján a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálójának független könyvvizsgálói jelentésében közzétett szabálytalanságként kell kezelni;

f) az egyik könyvvizsgálótól a másik felé irányuló eseti segítségkérések kezelésének módját és időzítését, beleértve a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálójának független könyvvizsgálói jelentésében közzétett szabálytalanságokra vonatkozó további információkéréseket.

2. A megállapodásnak rendelkeznie kell a 120. § (2) bekezdés szerinti független könyvvizsgálói jelentések elkészítéséről, valamint cél-ÁÉKBV-re vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésnek és tervezeteinek a gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálója számára történő rendelkezésre bocsátásának módjáról és idejéről.

3. Ha a gyűjtő-ÁÉKBV és a cél-ÁÉKBV üzleti évének fordulónapja eltér, a megállapodás tartalmazza, hogy a cél-ÁÉKBV könyvvizsgálójának milyen módon és mikor kell elkészítenie és a gyűjtő-ÁÉKBV könyvvizsgálójának rendelkezésére bocsátania a 120. § (2) bekezdésében előírt ad hoc jelentést és tervezeteit.

4. A könyvvizsgálók közötti megállapodásnak az alkalmazandó jog tekintetében rögzítenie kell, hogy:

a) amennyiben a két ÁÉKBV-nek eltérő alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁÉKBV között a 118. § (1) bekezdés szerinti megállapodás áll fenn, úgy az alkalmazandó jog az ebben a megállapodásban rögzített jog és mindkét fél elismeri a hivatkozott megállapodásban kikötött bíróság kizárólagos illetékességét;

b) amennyiben a két ÁÉKBV-nek azonos alapkezelője van és ennek megfelelően a két ÁÉKBV egymás közti viszonyát a 118. § (1) bekezdés szerinti belső szabályzat rendezi, úgy az alkalmazandó jog vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a gyűjtő-ÁÉKBV letelepedett, vagy annak az EGT-államnak a joga, amelyben a cél-ÁÉKBV letelepedett, és hogy mindkét fél elismeri azon EGT-állam bíróságainak kizárólagos illetékességét, amelynek joga a köztük lévő információmegosztási megállapodásra alkalmazandó.

13–18. melléklet a 2011. évi CXCIII. törvényhez¶