2011. évi CVI. törvény — mi változott? 2011. szeptember 1.

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a közfoglalkoztatóra és az általa közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott természetes személyre (a továbbiakban: közfoglalkoztatott).

(2) Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely

- a) e törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat,

- b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1), valamint (3)–(4) bekezdésében, 63/A. §-ában, 70. § (1) bekezdésében foglalt, kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy

- c) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 6/A. § (1) bekezdés 1. pontjában, a 30/A. § és 30/B. §-ban foglalt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy

- d) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Khszt.) 26. § c) pontjában meghatározott közhasznú tevékenység körébe tartozó feladat

ellátására irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormánytisztviselői jogviszonyt.

(3) Közfoglalkoztató lehet:

- a) helyi és kisebbségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,

- b) költségvetési szerv,

- c) egyház,

- d) a nemzeti civil alapprogramról szóló törvényben meghatározott civil szervezet,

- e) közhasznú szervezet, a Khszt. 2. § (1) bekezdés h) és j) pontjában foglaltak kivételével,

- f) az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,

- g) vízitársulat,

- h) erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében

- ha) az erdő külön törvényben meghatározott közjóléti céljainak megvalósítása érdekében végzett feladatok ellátására,

- hb) a természeti károkat szenvedett erdőterületek rehabilitációjára,

- hc) erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények kijelölésére, karbantartására,

- hd) határjelek és környezetének karbantartására,

- he) tűzpászták készítését és tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátására,

- hf) kommunális hulladék gyűjtésére és elszállítására,

- hg) az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására kerül sor,

- i) szociális szövetkezet azon tevékenysége körében, amit a közhasznú szervezetekről szóló törvény közhasznú tevékenységnek ismer el,

- j) a vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában.

(4) Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki

- a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki tizenhatodik életévét nem töltötte be, valamint

- b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskereső.

2. § (1) A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai alkalmazandók, a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(2) Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető. A határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam.

(3) A közfoglalkoztatási jogviszonyban a rendes munkaidő időtartama a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt munkaidő lehet.

(4) A közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege megegyezik a teljesítményhez kötött tevékenységek kivételével a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel, azzal, hogy

- a) a közfoglalkoztatási garantált bér el kell, hogy érje a közfoglalkoztatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét, és

- b) a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér összegét a közfoglalkoztatottat megillető munkabér csak többletteljesítés esetében haladhatja meg.

(5) A közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. 193/P. §-ában foglaltakon túlmenően:

- a) az Mt. Második Részében foglalt munkáltatói jogok gyakorlásakor a közfoglalkoztatottakat a munkavállalókkal azonos jogok illetik meg, őket a munkavállalói létszámba be kell számítani,

- b) az Mt. tizenhat éven aluli fiatal munkavállalóra vonatkozó 72. § (4)–(7) bekezdése nem alkalmazható,

- c) külföldön történő munkavégzésre nem kerülhet sor, az Mt. 76/A. §-a nem alkalmazható,

- d) az Mt. határozatlan időre szóló munkaszerződésre vonatkozó 79. § (1) bekezdése és a (4)–(7) bekezdése nem alkalmazható,

- e) az Mt. pályázatra vonatkozó 80. §-a nem alkalmazható,

- f) az Mt. 81. §-a nem alkalmazható,

- g) az Mt. munkáltatói jogállásváltozásra vonatkozó 86. § d) pontja nem alkalmazható; a munkáltató jogállásváltozása a közfoglalkoztatási jogviszony fennállását nem érinti,

- h) az Mt.-nek a működési bizonyítványra vonatkozó 99. §-a nem alkalmazható,

- i) az Mt. 101. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztatott nem kérheti a jogviszonyba történő visszahelyezését,

- j) az Mt.-nek a külföldi munkáltató munkavállalójára vonatkozó 106/A–106/B. §-a nem alkalmazható,

- k) az Mt.-nek a munkavállaló által folytatott tanulmányokra vonatkozó 110–114. §-a nem alkalmazható,

- l) az Mt.-nek a lakásépítés céljára biztosítandó fizetés nélküli szabadságra vonatkozó 140. §-a nem alkalmazható,

- m) az Mt. 144. §-a nem alkalmazható,

- n) az Mt. 153. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a foglalkoztató a közfoglalkoztatott számára a 3. §-ban meghatározott térítésmentes szállítást biztosít, utazási költségtérítés nem illeti meg,

- o) az Mt.-nek a kétheti személyi alapbér kifizetésére vonatkozó 156. §-a nem alkalmazható,

- p) az Mt.-nek az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárbeli tagság támogatásával kapcsolatos 165/A. §-a nem alkalmazható,

- q) az Mt. 193/H. § (8) bekezdése nem alkalmazható,

- r) az Mt. 193/J. §-a nem alkalmazható, valamint

- s) az Mt. 193/K. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyt a közfoglalkoztató csak a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ előzetes hozzájárulásával szüntetheti meg.

3. § (1) A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott részére az alábbiakat köteles biztosítani:

- a) ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a hat órát meghaladja, a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezést, tisztálkodási és étkezési lehetőséget, vagy

- b) ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát meghaladja, a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállítást, valamint

- c) amennyiben az a) és b) pontokban meghatározott esetekben a foglalkoztatás a napi négy órát meghaladja, a munkahelyen térítésmentes napi egyszeri étkezést.

(2) A közfoglalkoztató az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott elhelyezés biztosítása esetén a heti pihenőidő igénybevétele érdekében a közfoglalkoztatott hazautazását a b) pontban szabályozott módon biztosítja.

4. § A közfoglalkoztatási jogviszonyra a munkaviszonyra irányadó társadalombiztosítási, adózási, munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni.

5. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § Az álláskereső részére – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – álláskeresési támogatásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.”

6. § Az Flt. 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki)

„b) az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap – a 27. § (1) bekezdésében meghatározott – jogosultsági idővel rendelkezik,”

7. § Az Flt. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.”

8. § (1) Az Flt. 27. § (1) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) – a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző öt év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott ötéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:”

(2) Az Flt. 27. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

(3) Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.”

(3) Az Flt. 27. § (9) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.”

9. § Az Flt. 30. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„Nyugdíj előtti álláskeresési segély

30. § (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha

a) rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)–d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és

b) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és 90 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette, és

c) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte a b) pontjában meghatározott életkort, és

d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

(2) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § (1)–(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg.

(3) Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

(4) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtását követő nap. Töredék hónap esetén az egy napra járó álláskeresési segély összege a (2) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(5) Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában, e) pontjában vagy g) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén.

(6) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7) Szüneteltetni kell az álláskeresési segély folyósítását

a) a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

b) a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,

d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.

(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.”

10. § Az Flt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.”

11. § Az Flt. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.”

12. § Az Flt. 37. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint az álláskeresési segély visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel.”

13. § Az Flt. 41/A. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni)

„a) közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,”

14. § (1) Az Flt. 54. § (9) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében – a (10)–(10c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az ügyfél”

(2) Az Flt. 54. §-a a következő (10)–(10c) bekezdésekkel egészül ki:

„(10) Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében a 25. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelő munkahelyet köteles elfogadni.

(10a) Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, a 25. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.

(10b) A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely akkor megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel

a) a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy

b) a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről

a foglalkoztató gondoskodik.

(10c) Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.”

17. § Az Flt. az 59/B. §-át követően a következő 59/C–59/D. §-sal egészül ki:

„59/C. § (1) A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.

(2) A 25. § (1) bekezdés b) pont és a 26. § (5) bekezdés rendelkezéseit, a 27. § (1) bekezdésének bevezető szövegrészét, a 27. § (2) és (3) bekezdése és a 30. § rendelkezéseit a 2011. szeptember 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A hatályba lépést megelőzően, álláskeresési járadék, valamint álláskeresési segély megállapítása iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.

59/D. § (1) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázisban a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hatályba lépése napján lévő adatállomány tekintetében jogutód az állami foglalkoztatási szerv. Az adatállományból történő adatszolgáltatásra az 57/A. § (3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(2) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázist az állami foglalkoztatási szerv 2012. április 30-ig működteti.

(3) A települési önkormányzat jegyzője az általa 2011. december 31-éig megállapított jogosultságokat 2012. április 30-ig rögzíti az adatbázisban.”

18. § A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 203. § (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány felhatalmazást kap, hogy)

„d) a munkaerő-kölcsönzés folytatásának, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait, valamint a közhasznú kölcsönzőkkel szemben támasztott feltételekre, a kölcsönzöttek részére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az általuk létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony egyes feltételeire vonatkozó szabályokat rendeletben meghatározza, és ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő,”

21. § Az Szt. 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek

a) aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, az Flt. 54. § (10a)–(10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással szüntette meg;

b) akit az állami foglalkoztatási szerv – neki felróható okból – törölt az álláskeresők nyilvántartásából;

c) aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét;

d) aki a 33. § (7) bekezdés szerinti feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget; vagy

e) aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának a 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti éves felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban

ea) közfoglalkoztatásban nem vett részt, vagy

eb) kereső tevékenységet – ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is – nem folytatott, vagy

ec) munkaerőpiaci programban nem vett részt, vagy

ed) az Flt. szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban.”

29. § Az Szt. a 140/F. §-t követően a következő 140/G. §-sal egészül ki:

„140/G. § Azt az aktív korúak ellátására jogosult személyt, akinek 2011. augusztus 31-én bérpótló jogosultsága áll fenn, 2011. szeptember 1-jétől foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultnak kell tekinteni.”

31. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 3. § 21. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(21. Bér:)

„a) a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);”

32. § Az Szja. tv. 25. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyra tekintettel munkabér, közfoglalkoztatási bér, tiszteletdíj, illetmény, jutalom, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összeg, költségtérítés, a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő magánszemély tag (a továbbiakban: személyes közreműködő) által személyes közreműködése ellenében kapott juttatás, ha azt a társas vállalkozás költségei között számolják el (a továbbiakban: személyes közreműködői díj). Figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is, a nem önálló tevékenységből származó bevétel egésze jövedelem, kivéve a nem önálló tevékenységre tekintettel költségtérítés címén kapott bevételt, melyből levonható – legfeljebb a költségtérítés címén kapott bevétel mértékéig – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint elismert költség.”

33. § Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8. pontja a következő 8.40. alponttal egészül ki:

(8. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes)

„8.40. a közfoglalkoztatási rendszerben a közfoglalkoztatottnak a külön törvényben meghatározott természetbeni ellátások.”

34. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 7. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bírósági végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből, illetőleg az adós munkabéréből, illetményéből, munkadíjából, a munkaviszonyon, közfoglalkoztatási jogviszonyon, munkaviszony jellegű szövetkezeti jogviszonyon, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyon, szolgálati viszonyon, társadalombiztosítási jogviszonyon alapuló járandóságából, valamint a munkából eredő egyéb rendszeres, időszakonként visszatérően kapott díjazásából, juttatásából, követeléséből (a továbbiakban együtt: munkabéréből) kell behajtani.”

35. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) alpont 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Foglalkoztató)

„4. az álláskeresési járadékban, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) részesülő, biztosítottnak minősülő személy esetén az ellátást folyósító szerv,”

36. § A Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alapján biztosított)

„a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,”

43. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 15. § (3) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A földbirtok-politika irányelvei:)

„q) szociális földprogram és közfoglalkoztatási program támogatása;”

44. § (1) Az NFA tv. 22. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet kötelező önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen vagyonkezelésbe, temető létesítése céljából ingyenesen tulajdonba adható a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat), valamint a megyei önkormányzat részére. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet szociális földprogram és a közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából az önkormányzat számára ingyenesen vagyonkezelésbe adható. Az önkormányzat a vagyonkezelői jogot nem adhatja tovább.

(2) A vagyonkezelésbe, illetve temető céljára a tulajdonba adás feltétele – a szociális földprogram, valamint közfoglalkoztatási program megvalósítása céljára vagyonkezelésbe adás kivételével – az ingatlanügyi hatóság által a termőföld más célú hasznosításának, illetve erdőművelési ágú földrészlet esetén az erdészeti hatóság által erdő igénybevételének engedélyezéséről hozott jogerős határozat.”

(2) Az NFA tv. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A földrészlet közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából akkor adható az önkormányzat részére vagyonkezelésbe, ha arra a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott, közfoglalkoztatási jogviszony alapján ellátható feladat érdekében van szükség.”

45. § Az NFA tv. 32. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„f) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek közfoglalkoztatási program megvalósítása céljából az önkormányzatok számára történő vagyonkezelésbe adásának szabályait;”

53. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér mértékét rendeletben állapítsa meg.

55. § E törvény nem érinti a hatálybalépését megelőzően közfoglalkoztatásra létesített munkaviszony fennállását. Az e törvény hatálybalépését megelőzően közfoglalkoztatás céljából létrejött munkaviszonyokra a 2011. augusztus 31-én hatályos szabályok vonatkoznak.

57. § (1) Az Szt.

- a) 4. § (1) bekezdés i) pontjában a „bérpótló juttatás” szövegrész helyébe a „bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás,” szöveg,

- b) 18. § k) pontjában, 25. § (4) bekezdés b) pontjában, 25. § (6) bekezdésében, 25. § (10) és (11) bekezdésében, 25. § (12) bekezdés b) pontjában, 34. § (2) bekezdés e) pontjában, 35. § (1) és (3) bekezdésében, 37/C. § (6) bekezdésében, valamint 37/C. § (8) bekezdés a) pontjában a „bérpótló juttatásra” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra” szöveg,

- c) 19. § (1) bekezdésében az „az igazságszolgáltatási szervek” szövegrész helyébe az „a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság” szöveg,

- d) 25. § (3) bekezdés a) pontjának ab) alpontjában a „bérpótló juttatást” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatást” szöveg,

- e) 33. § (6) bekezdésében, 35. § (4) bekezdésében, 36. § (1) bekezdés záró szövegében, 37/C. § (9) bekezdésében, valamint 124. § (1) bekezdésében a „bérpótló juttatás” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatás” szöveg,

- f) 35. § (5) bekezdésében, valamint 37/C. § (2) bekezdésében a „bérpótló juttatásnak” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak” szöveg,

- g) 38. § (7) bekezdésében a „főre” szövegrész helyébe a „fogyasztási egységre” szöveg,

- h) 50/A. § (3) bekezdésében, 50/C. § (3) bekezdés b) pontjában és 54. § (2) bekezdésében a „TAJ számát” szövegrész helyébe a „Társadalombiztosítási Azonosító Jelét” szöveg

lép.

(2) Az Flt.

- a) 14. § (4) bekezdés b) pontjában a „bérpótló juttatásra” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra” szöveg,

- b) 57/B. § (1) bekezdésében, (3) bekezdés 1. pontjában és a (3) bekezdés 1. pont af) alpontjában a „bérpótló juttatásra” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra” szöveg,

- c) az Flt. 57/B. § (3) bekezdés 2. pont ba) alpont 3. pontjában a „bérpótló juttatásban” szövegrész helyébe a „foglakoztatást helyettesítő támogatásban” szöveg

lép.

(3) A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény

- a) 1. § (2) bekezdés 1. pont d) alpontjában, valamint 6. § (1) bekezdés b) pontjában a „bérpótló juttatásra” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásra” szöveg,

- b) 1. § (2) bekezdés 11. pontjában a „bérpótló juttatásban” szövegrész helyébe a „foglalkoztatást helyettesítő támogatásban” szöveg

lép.