2011. évi CVI. törvény — mi változott? 2011. július 28.

1–4. §

### A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

5–14. §

15. § Az Flt. 57/B. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

„Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis

57/B. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az Szt. szerint bérpótló juttatásra jogosult személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban résztvevő személyekről a munkaerőpiaci helyzetük javítása, a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, a közfoglalkoztatásért felelős miniszter, az állami foglakoztatási szerv, valamint a jegyző ezzel összefüggő feladatai eredményes ellátásának elősegítése, továbbá a szociális ellátásokra való jogosultságot megállapító törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: adatbázis).

(2) Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(3) Az adatbázis tartalmazza

1. a bérpótló juttatásra jogosult személyek tekintetében

a) az alábbi adatokat:

aa) a jogosult természetes személyazonosító adatai,

ab) a jogosult állampolgársága, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült státusza,

ac) a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helye,

ad) az ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatok,

ae) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ szám),

af) a bérpótló juttatásra jogosult személy iskolai végzettsége, szakképesítése,

b) a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4)–(5) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnek átadott, és az adatbázisban nyilvántartott személyekre vonatkozó adatokat,

c) a munkaerőpiaci helyzetükkel összefüggő, következő adatokat:

ca) munkaerőpiaci képzésben történő részvétel,

cb) munkaerőpiaci programban történő részvétel,

cc) bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatás,

cd) közfoglalkoztatásban való részvétel,

ce) munkaviszony – támogatás nélkül történő – létesítése,

cf) állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevétele,

cg) egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvétel,

d) az álláskeresőként történő nyilvántartással összefüggő következő adatokat:

da) a nyilvántartásba vétel időpontja,

db) a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indoka;

2. a közfoglalkoztatottak tekintetében

a) a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében

aa) az adatbázisba való felvétel időpontját,

ab) a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státuszát), bevándorolt, letelepedett vagy menekült, oltalmazott, menedékes, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező státuszát, valamint önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét,

ac) legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét,

ad) foglalkozás-egészségügyi alkalmassága mértékét, és ez alapján esetleg kizárt munkakört,

ae) eddig betöltött munkaköreit,

af) a munkaügyi központtal történő együttműködésére vonatkozó adatokat,

ag) a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét,

b) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében

ba) a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy

1. tényleges közfoglalkoztatott-e

2. képzésben vesz-e részt

3. bérpótló juttatásban részesül-e,

bb) a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát,

bc) a napi munkaidő mértékét (4, 6 vagy 8 óra),

bd) a közfoglalkoztatási bér összegét,

be) a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött munkakört,

bf) a közfoglalkoztató megnevezését és adószámát;

3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekintetében

a) a munkát felajánló, a munkát szervező és a közreműködő közfoglalkoztató nevét, cégjegyzékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzsszámát), elérhetőségét,

b) a munka jellegét, statisztikai kódját (FEOR kód), leírását,

c) a munkavégzés helyét,

d) az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot,

e) a munkavégzés időtartamát,

f) a napi munkaidő mértékét,

g) a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés),

h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,

i) a közreműködő szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét,

j) a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét.

(4) A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:

1. Hátrányos helyzetű munkavállaló, aki

a) az előző 6 hónapban nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy

b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), vagy

c) 50 éven felüli személy, vagy

d) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy

e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy

f) egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen;

2. Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló, aki legalább 24 hónapja munkanélküli;

3. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki

a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy

b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved.

(5) A (3) bekezdés adatait a (6) bekezdésben megjelölt adatok kivételével az állami foglalkoztatási szerv rögzíti az adatbázisban.

(6) A (3) bekezdés 1. pont a) alpont szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője rögzíti az adatbázisban.

(7) A (4) bekezdés 1. pont d) és f) alpontjában és 3. pontjában szereplő adatok a közfoglalkoztatott, illetve korlátozottan cselekvőképes személy esetén törvényes képviselője írásbeli kérésére, önkéntes adatszolgáltatása alapján vehetők fel az adatbázisba.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerint az adatbázisba felvételre kerülő adatok körét rendeletben állapítsa meg.”

16. § Az Flt. az 57/B. §-t követően a következő 57/C. §-sal egészül ki:

„57/C. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv az 57/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesülése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez, valamint a regionális képző központ számára a (4) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez szükséges hozzáférést.

(2) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter az adatkezelő tevékenysége feletti felügyelet gyakorlása és a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatai eredményes ellátása érdekében az 57/B. § (3) bekezdésének 2–3. pontjaiban meghatározott adatokba betekinthet.

(3) A települési önkormányzat jegyzője a szociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 1. pont b), ca)–ce), cg) és d) alpontjában, valamint a 2. pont ab) és af) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.

(4) A regionális képző központ a képzési igények felmérése és a képzések szervezésének területi összehangolása, valamint a közfoglalkoztatás szervezése érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a)–b) alpontjaiban és 3. pont a)–e) alpontjaiban szereplő adataiba tekinthet be.

(5) A közfoglalkoztatott bérének a központi költségvetés által finanszírozott része folyósítása feltételeinek ellenőrzése érdekében a Magyar Államkincstár az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont ab), ba), bb), bd) és bf) alpontjában, továbbá a 3. pont a) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.

(6) Az adatbázisban rögzített adatok személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatóak és statisztikai célú felhasználásra átadhatóak.”

17. §

18. §

19. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 20/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20/C. § (1) A szociális hatóság a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a 20. § (2) bekezdés a)–c) pontjában és a 20. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, az ellátott telefonszáma és értesítési címe kivételével,

b) a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatás vagy szakosított ellátás típusát, igénybevételének és megszűnésének időpontját,

c) az intézmény, szolgáltató külön jogszabály szerinti ágazati azonosító jelét,

d) a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját.

(2) Nem kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat családsegítés esetében, amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható, továbbá falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és utcai szociális munka esetén.

(3) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok közül csak a 20. § (2) bekezdés a) pontja és a 20. § (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni.

(4) Nappali melegedő, éjjeli menedékhely és családsegítés esetén, amennyiben az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a nyilvántartásban rögzíteni.”

20. §

21. §

22–24. §

25. § Az Szt. 94/C. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza]

„g) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait.”

26. § Az Szt. 117/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„117/B. § (1) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 117. §-ban és a 117/A. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

(2) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, a 117. §-ban, valamint a 117/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.”

27. § Az Szt. 131/A. § első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

„A támogató szolgáltatások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások és 2012. január 1-jétől az utcai szociális munka működtetését az állam – a külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott – fenntartókkal kötött finanszírozási szerződések útján támogatja.”

28. § (1) Az Szt. 132. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)

„j) az országos jelentési rendszer számára bejelentendő adatok körét, valamint az országos jelentési rendszerbe és a 20/C. § szerinti nyilvántartásba történő adatközlés módjára és idejére vonatkozó eljárási szabályokat, továbbá az azokat működtető szerv vagy szervek kijelölését;”

(2) Az Szt. 132. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)

„p) a támogató szolgáltatás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások és az utcai szociális munka finanszírozásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat;”

(3) Az Szt. 132. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)

„w) az új szolgáltatóknak, intézményeknek, ellátotti létszámnak, illetve férőhelyszámnak a szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadására vonatkozó részletes szabályokat.”

29. §

30. §

31–33. §

34. §

35–36. §

37. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 51. §-a a következő (4)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A családok átmeneti otthona krízisközpontot működtethet.

(5) A krízisközpont befogadja a hozzátartozók közötti erőszak miatt krízishelyzetbe került, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerint bántalmazottnak minősülő személyt és azt a vele egy háztartásban élő személyt, akinek tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles (a továbbiakban együtt: bántalmazott család).

(6) A krízisközpont a bántalmazott család számára

a) alaptevékenysége keretében legfeljebb nyolc hét időtartamra

aa) lakhatást biztosít és szükség esetén biztosítja az étkeztetést, a ruházattal való ellátást, a mentálhigiénés és egészségügyi ellátást,

ab) közreműködik – a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve – a krízisellátást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család, az egyén helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében,

b) kiegészítő tevékenysége keretében a bántalmazott társadalmi reintegrációja érdekében legfeljebb öt év időtartamra félutasház-szolgáltatást nyújthat.

(7) A félutasház-szolgáltatás keretében a krízisközpontból, illetve a családok átmenti otthonából kikerült bántalmazott család számára lakhatást és az életvezetéshez szükség szerinti segítséget kell biztosítani.

(8) A félutasház-szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy

a) a bántalmazottat biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztassák,

b) a bántalmazott vállalja a külön jogszabályban meghatározott előtakarékossági programban való részvételt, és

c) a bántalmazott vállalja a külön jogszabályban meghatározott társadalmi reintegrációt segítő programban való részvételt.

(9) A krízisközpont működtetését az állam a jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint kiválasztott fenntartókkal kötött finanszírozási szerződés útján támogatja. A finanszírozási szerződést – ha jogszabály másként nem rendelkezik – három évre kell megkötni.”

38. § (1) A Gyvt. 96. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A miniszter pályázat útján, a fenntartó egyetértésével

a) a bölcsődék, illetve a gyermekotthonok közül regionális módszertani feladatokat ellátó intézményt,

b) a családok átmeneti otthona, a nevelőszülői hálózatok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok közül országos hatáskörrel módszertani feladatokat ellátó intézményt

jelöl ki. A kijelölés ötévi időtartamra szól, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető.”

(2) A Gyvt. 96. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A Kormány által kijelölt szerv látja el országos hatáskörrel

a) a családi napközi szolgáltatással,

b) a házi gyermekfelügyelet szolgáltatással,

c) a családi gyermekfelügyelet szolgáltatással,

d) a 41. § (4) bekezdése szerinti ellátásokkal,

e) a helyettes szülői ellátással,

f) a gyermekek átmeneti otthonával,

g) a különleges gyermekotthoni ellátással,

h) a speciális gyermekotthoni ellátással

kapcsolatos módszertani feladatokat.”

39. § A Gyvt. 139. §-a a következő (2)–(5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi rendelkezésének jelölése (1) bekezdésre módosul:

„(2) A Kormány által kijelölt szerv a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a személyes gondoskodásban részesülő személy

aa) személyazonosító adatait,

ab) hontalan jogállására, a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adatot,

ac) társadalombiztosítási azonosító jelét,

b) a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás vagy gyermekvédelmi szakellátás formáját, igénybevételének és megszűnésének időpontját,

c) az intézmény, szolgáltató, hálózat ágazati azonosító jelét,

d) a finanszírozás, támogatás költségvetési törvény szerinti jogcímét és feladatmutatóját.

(3) Nem kell a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat

a) a 41. § (4) bekezdése szerinti ellátások esetén,

b) házi gyermekfelügyelet esetén,

c) gyermekjóléti szolgáltatás esetén, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első találkozást követően tett intézkedéssel lezárható,

d) a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai közül az utcai és lakótelepi szociális munka, a kórházi szociális munka és a készenléti szolgálat esetén.

(4) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásból a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének megszűnésétől számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. A nyilvántartásból – ha törvény eltérően nem rendelkezik – adat nem továbbítható.

(5) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése céljából a Kormány által kijelölt szerv a (2) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott adatok szolgáltatását kérheti a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátást, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó személyektől vagy intézményektől.”

40. §

41. § A Gyvt. a következő 159. §-sal egészül ki:

„159. § Családok átmeneti otthona krízisközpontot az 51. § (4)–(9) bekezdése szerinti formában 2012. január 1-jétől működtethet.”

42. § (1) A Gyvt. 162. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„o) az országos jelentési rendszer számára bejelentendő adatok körét, valamint az országos jelentési rendszerbe és a 139. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba történő adatközlés módjára és idejére vonatkozó eljárási szabályokat, továbbá az azokat működtető szerv vagy szervek kijelölését,”

(2) A Gyvt. 162. § (1) bekezdése a következő v)–w) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„v) az új szolgáltatóknak, intézményeknek, hálózatoknak, illetve férőhelyszámnak a szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadására vonatkozó részletes szabályokat,

w) a családok átmeneti otthona által működtetett krízisközpont finanszírozásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat.”

(3) A Gyvt. 162. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

„a) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények és személyek szakmai feladatait, működésük feltételeit, valamint a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság feltételeinek részletes szabályait,”

### A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

43–45. §

46. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szakigazgatási szerv kormánytisztviselői és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja.”

47. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) a következő 9/C. §-sal egészül ki:

„9/C. § Kiemelt társadalmi cél érdekében központi költségvetési forrásból finanszírozott és kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházássá minősített építési beruházás megvalósításához szükséges településrendezési eszköz készítése, módosítása során a 9/B. §-ban foglaltak alkalmazandók.”

48. § Az Étv. a következő 39/B. §-sal egészül ki:

„39/B. § Kiemelt társadalmi cél érdekében központi költségvetési forrásból finanszírozott és a kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházássá minősített építési beruházás megvalósítása érdekében az ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás esetében sürgősség miatt gyorsított eljárást alkalmazhat a közbeszerzésekről szóló törvény szerint.”

49. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – legfeljebb két hónap lehet.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kiemelt jelentőségű ügyben az építési engedélyezéshez, vagy az összevont építésügyi hatósági engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszához szükséges mellékleteket és dokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, és az építtető az építésügyi hatósági engedélykérelme benyújtásakor kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértőnek a külön jogszabályban foglaltak szerinti tartalmú nyilatkozatát az ügyintézési határidő soron kívüli, de legfeljebb harminc nap.

(3) Kiemelt társadalmi cél érdekében központi költségvetési forrásból finanszírozott kiemelt jelentőségű ügyben

a) családi ház építése esetén az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás időtartama huszonegy nap,

b) középület építése esetén az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás időtartama harminc nap,

c) a használatbavételi engedélyezési eljárás időtartama tizennégy nap.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az építési és a használatbavételi engedély iránti kérelem beérkezését követő naptól számított öt napon belül az építésügyi hatóság az érintett szakhatóságok bevonásával egyeztető tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az építésügyi hatóság az egyeztető tárgyalásról és helyszíni szemléről a kérelmező és az építésügyi hatóság megállapításait, valamint a szakhatóságok állásfoglalását is magában foglaló jegyzőkönyvet készít.

(5) A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) és (4) bekezdés határidőkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.

(6) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.”

50. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban Tfvt.) 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését, a bányaüzemet és az egyéb természeti kincsek kitermeléséhez szükséges létesítményt, valamint azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított.”

(2) A Tfvt. 12. §-a a következő (3)–(4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemben meg kell jelölni annak

a) a kormányrendeletnek a számát, amely a kérelemben megjelölt termőföld végleges más célú hasznosításával járó tervezett építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, vagy

b) kormányhatározatnak a számát, amely a kérelemben szereplő termőföldeket beruházási célterületté nyilvánította.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a kérelemben megjelölt más célú hasznosítás célja nem térhet el a kormányrendeletben, illetve a kormányhatározatban megjelölt beruházás céljától.”

51. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) a következő 25/E. §-sal egészül ki:

„25/E. § Ha a költségvetési szerv úgy szűnik meg, hogy az alapító szerv döntése alapján a többcélú intézmény valamely szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja az e törvény hatálya alá tartozó más munkáltató számára kerül átadásra, a költségvetési szerv

a) átadásra kerülő szervezeti egységében foglalkoztatott személy közalkalmazotti jogviszonyára az Mt. 85/A. § (1)–(4) bekezdését,

b) átadásra nem kerülő foglalkoztatottja esetében a 25. § (1) bekezdés c) pontját

kell alkalmazni.”

(2) A Kjt. 91. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„91. § Az e törvénynek a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 25/E. §-át a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az alapító szerv a költségvetési szervként működő többcélú intézmény átalakítására, illetve megszüntetésére irányuló, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95. § (1) bekezdése szerinti döntését meghozta és a Módtv. hatálybalépésekor a költségvetési szerv megszüntetésére még nem került sor.”

52. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, az alábbi közérdekű célokra lehetséges:)

„p) munkahelyteremtő beruházás megvalósítása.”

(2) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 4. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi feltételek mellett lehetséges kisajátítás:)

„m) munkahelyteremtő beruházás megvalósítása céljából, ha a beruházás legalább 2 milliárd forint teljes költségigényű és legalább 100 új munkahely megteremtését biztosítja.”

53. §

55. §

56. § (1) Az Flt. 47. § (3) bekezdésében a „Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis” szövegrész helyébe a „Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis” szöveg lép.

(2) Az Szt.

- a) 20. § (2) bekezdés e) pontjában a „természetes személyazonosító adatai” szövegrész helyébe a „neve, születési neve” szöveg,

- b) 20. § (5) bekezdés c) pontjában a „családsegítés” szöveg helyébe a „családsegítés, közösségi ellátások” szöveg,

- c) 102. § (1) bekezdésében a „94/D” szövegrész helyébe a „94/C” szöveg

- d) 122/C. § (1) bekezdésében a „Ha a szerződéssel érintett szolgáltatás ellenértéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárt,” szövegrész helyébe a „Szerződéses szolgáltatások esetén” szöveg

lép.

(3) A Gyvt.

- a) 134. § (6) bekezdésében az „igazságszolgáltatási és” szövegrész helyébe az „az ügyészség, a nyomozó hatóság, az” szöveg,

- b) 138. § (1) bekezdés a) pontjában a „személyazonosító adatait” szövegrész helyébe a „személyazonosító adatait és a gyermek társadalombiztosítási azonosító jelét,” szöveg,

- c) 140. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében a „139. §-ban” szövegrész helyébe a „139. § (1) bekezdésében” szöveg,

- d) 142. § (1) bekezdésében a „138–141. §-ok” szövegrész helyébe a „138. §, a 139. § (1) bekezdése, a 140. § és a 141. §” szöveg, valamint a „jogosultság” szövegrész helyébe a „jogosultság megszűnésétől” szöveg,

- e) 162. § (1) bekezdés f) pontjában a „102. §-ban” szövegrész helyébe a „96. § (8a) bekezdésében, a 102. §-ban” szöveg

lép.

57. §

58. § (1) Hatályát veszti az Szt. 122/B. § (1) bekezdésében a „– függetlenül a közbeszerzés vagy pályáztatás alkalmazásától –” szövegrész.