2011. évi CLXVIII. törvény — mi változott? 2023. november 1.

A 2023. január 1. és 2023. november 1. között hatályba lépett módosítások. 51 sor került be, 32 sor került ki.

← Előző módosítás (2023. január 1.)Következő módosítás (2024. január 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 17 változatlan sor ⋯

- 3. belvíz: a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszint-emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízborítás;

- 4. belvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a belvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

- 5. biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult;

- 6. egységes kérelem: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszer részét képező uniós jogi aktusban meghatározottak szerinti közvetlen támogatás kifizetése iránti kérelem;

- 6. egységes kérelem: a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági végrehajtási rendelet 8. és 9. cikke szerint benyújtásra kerülő támogatási, illetve kifizetési kérelem;

- 7. elemi káresemény: üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;

- 8.

- 9. felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t;

⋯ 31 változatlan sor ⋯

- 31. tárgyévi hozamérték: a használatban lévő termőföldről a tárgyévben betakarított termékeknek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben a tárgyévre vonatkozóan meghatározott referenciaáron számított értéke;

- 32. téli fagy: a kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

- 32a. téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény;

- 33. üzemi szint: a tárgyévi egységes kérelemben feltüntetett összes használatban lévő termőföld figyelembevételével megállapított üzemméret;

- 33. üzemi szint: a tárgyévi kárbejelentő kérelemben vagy egységes kérelemben bejelentett összes használatban lévő termőföldön termesztett növénykultúra figyelembevételével megállapított üzemméret;

- 34. vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is;

- 35. viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.

⋯ 29 változatlan sor ⋯

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági termelő a tárgyévre vonatkozó egységes kérelemben tett nyilatkozatával hároméves időtartamra önkéntesen kötelezettséget vállalhat az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kockázatközösségben való részvételre. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő e törvény szerinti kockázatközösségi tagságát a tárgyévet megelőző év november 1. napjától fennállónak kell tekinteni.

(3) A (2) bekezdés szerint vállalt kötelezettség esetén, ha a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelem benyújtását követően meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a kockázatközösségi tagsága a tárgyév október 31. napjával megszűnik.

(3) A (2) bekezdés szerint vállalt kötelezettség esetén, ha a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a tárgyévi egységes kérelem benyújtását követően a tárgyévet követő évi egységes kérelem benyújtási időszak kezdetéig fennálló időszakban meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a kockázatközösségi tagsága a tárgyév október 31. napjával megszűnik.

(4) A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglaltaknak megfelelően

⋯ 46 változatlan sor ⋯

(3) A kárenyhítési hozzájárulást a tárgyév szeptember 15-ig kell megfizetni azzal, hogy határidőben történő befizetésnek kizárólag az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számláján tárgyév szeptember 15-ig jóváírt összeg tekinthető.

(3a) Ha a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegéről szóló döntés adott tárgyév augusztus 16. után kerül közlésre a 6. § (5) bekezdése szerinti örökös részére, úgy ebben az esetben az örökös általi kárenyhítési hozzájárulás megfizetése kizárólag akkor tekinthető határidőben történő befizetésnek, ha az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott számláján a teljes összeg jóváírásra került a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegéről szóló határozat véglegessé válástól számított 15 napon belül.

(4) A kárenyhítési hozzájárulás összegét kizárólag átutalási megbízással, a befizető azonosítására alkalmas módon, az ügyfél-azonosító, valamint az adószám vagy adóazonosító jel megadásával kell befizetni az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számlájára.

(5) A meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetén a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási tv.) 59–62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

11. § (1) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén – a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 12. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:

- a) a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,

- b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az erre a célra létrehozott elektronikus felületen bejelentette,

- c) elemi káreseményt szenvedett el,

- d) üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenvedett el,

- e) az agrárkár-megállapító szerv az elemi káresemény tényét, valamint a d) pontban foglaltakat a 14. § (2) bekezdése szerinti döntéssel igazolta,

⋯ 9 változatlan sor ⋯

(4) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség és a kárenyhítő juttatásra való jogosultság megállapításakor a termőre fordult és az elemi káresemény bekövetkezésekor még termő ültetvényterület vehető figyelembe.

(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelem, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem köt az adott növénykultúrára jellemző, e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

(5) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelem, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően nem rendelkezik – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett, az adott növénykultúrára jellemző, e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítással.

12. § (1) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014–2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatásnak a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.2. alfejezet (362) pontjában meghatározott 80%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult, amely mértékbe bele kell számítani az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított, bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatást és az e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káresemény után a biztosító által kifizetett kártérítési összeget is.

(2) A kárenyhítő juttatás (1) bekezdés szerinti összegének megállapítása során a termelő hozamérték-csökkenését az elemi káresemény bekövetkeztéből adódóan fel nem merült költség értékével mérsékelni kell.

⋯ 37 változatlan sor ⋯

- c) arról, hogy a hozamcsökkenést elemi káresemény okozta,

- d) a kár helyéről,

- e) a hozamcsökkenés mértékéről, és

- f) az üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában számított hozamérték-csökkenés mértékéről.

- f) az üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában számított hozamérték-csökkenés mértékéről, hozamérték-csökkenés összegéről,

- g) a mezőgazdasági termelővel kötött mezőgazdasági biztosítás 11. § (5) bekezdésében foglaltaknak való megfeleléséről.

(2a) Az agrárkár-megállapító szerv a (2) bekezdés szerinti döntést a mezőgazdasági termelő kérelmére az üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában számított hozamérték-csökkenés mértékének feltüntetése nélkül is meghozza.

⋯ 15 változatlan sor ⋯

- a) a mezőgazdasági termelő által tett nyilatkozatok,

- b) a kárenyhítési hozzájárulás teljesítése,

- c) az agrárkár-megállapító szerv által hozott végleges döntés,

- d) a biztosító által adott nyilatkozatok, valamint

- e) a rendelkezésre álló pénzforrás

- d) a biztosító által adott, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott dokumentumok és nyilatkozatok,

- e) a rendelkezésre álló pénzforrás, valamint

- f) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott egyéb szempontok

alapján dönt.

⋯ 16 változatlan sor ⋯

16. § (1) A mezőgazdasági termelő az uniós jogi aktusban foglaltak szerint az időjárási kockázatokra kötött és az e törvényben, valamint a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett pályázati felhívásban (a továbbiakban: pályázati felhívás) foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági biztosítási szerződés (a továbbiakban: mezőgazdasági biztosítási szerződés) díjához támogatást vehet igénybe.

(2) A miniszter a biztosító tárgyév január 31-ig benyújtott kérelmére – az uniós jogi aktusban foglalt előírások teljesítésének vizsgálatát követően – a tárgyév március 31-ig előzetesen jóváhagyja a biztosító által alkalmazott mezőgazdasági biztosításra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti szerződés különös szerződési feltételeit.

(2) A miniszter a biztosító tárgyév január 15-ig benyújtott kérelmére – az uniós jogi aktusban foglalt előírások teljesítésének vizsgálatát követően – a tárgyév február 28-ig előzetesen jóváhagyja a biztosító által alkalmazott mezőgazdasági biztosításra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti szerződés különös szerződési feltételeit.

#### 4. A mezőgazdasági időjárási kockázatok kezelése során keletkezett adatok szolgáltatása,

⋯ 14 változatlan sor ⋯

(1b) Az agrárkár-enyhítési szerv a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatás helyszíni ellenőrzését a biztosító és a mezőgazdasági termelő közötti szerződés vizsgálatával látja el, amelynek során a biztosító a 16. § (1) bekezdés szerinti szerződés vonatkozásában az (1) bekezdésben felsorolt adatokat az agrárkár-enyhítési szerv ellenőrzésének végrehajtása céljából az agrárkár-enyhítési szerv részére rendelkezésre bocsátja.

(2) A biztosító a pályázati felhívás szerinti díjtámogatott konstrukcióban (a továbbiakban: díjtámogatott konstrukció) kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai alapján a kár lezárását követően harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 20-ig az alábbi információkról köteles tájékoztatást adni az agrárkár-enyhítési szervnek és a mezőgazdasági igazgatási szervnek:

(2) A biztosító a lábon álló növénykultúrára megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai alapján a kár lezárását követően harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 20-ig az alábbi információkról köteles tájékoztatást adni – abban az esetben is, ha a szerződő fél nem a biztosított mezőgazdasági termelő – az agrárkár-enyhítési szervnek és a mezőgazdasági igazgatási szervnek:

- a) a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló adatok (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),

- b) a kockázatviselés helye szerint, növénykultúránkénti bontásban a biztosítónak bejelentett káresemény, valamint

- c) a mezőgazdasági termelő részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján kifizetendő kártérítés összege.

- a) a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló adatok (név, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),

- b) a kockázatviselés helye szerint, növénykultúránkénti bontásban a biztosítónak bejelentett káresemény,

- c) a mezőgazdasági termelő részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján megállapított kártérítés káreseményenkénti összege, és

- d) szerződés kötvényszáma.

(3) Az agrárkár-enyhítési szerv és a mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti információkat az agrárkár-megállapító szerv részére elérhetővé teszi.

⋯ 26 változatlan sor ⋯

- b) a kárbejelentéssel kapcsolatos,

- c) a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos,

- d) a kárenyhítő juttatással kapcsolatos,

- e) a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatással és a díjtámogatott konstrukcióban kötött biztosítási szerződéssel kapcsolatos,

- e) a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatással és a lábon álló növénykultúrára kötött biztosítási szerződéssel kapcsolatos,

- f) a kármegállapítást támogató szerv által e törvény alapján szolgáltatott, és e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott, valamint

- g) a (3) bekezdés szerinti

⋯ 15 változatlan sor ⋯

(2d) Az agrárkár-enyhítési szerv a kockázatkezelési adatbázisból erre irányuló kérelemre tudományos, valamint kutatási célra térítésmentesen adhat át anonimizált adatot.

(2e) Az agrárkár-megállapító szerv jogosult a kármegállapítás során, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelemre hozott döntésnek a mezőgazdasági termelő értesítési tárhelyére történő megküldése érdekében egyedi azonosításra alkalmas módon megismerni a mezőgazdasági termelő adatait.

(3) A 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 16. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénylő mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg a kárenyhítő juttatásra, illetve a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra jogosító növénykultúra szerinti bontásban nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évben használatában lévő összes termőterület nagyságáról, valamint e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségéről.

(4) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisból egyedi azonosításra alkalmas adat az eljárási tv. 25. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított szerv megkeresése alapján adható ki, feltéve, ha a folyamatban levő eljárásban a döntés meghozatalához ez szükséges, és e körülményről a megkereső szerv nyilatkozik.

⋯ 3 változatlan sor ⋯

(6) Az agrárkár-enyhítési szerv a biztosító 17. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatását követően az agrárkár-enyhítési szerv és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de legkésőbb a tárgyév augusztus 1-ig tájékoztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő

- a) nevéről és eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójáról, továbbá

- b) az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított növénykultúráinak tárgyévi egységes kérelemben bejelentett teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról.

- b) lábon álló növénykultúrára kötött biztosítási szerződéssel biztosított növénykultúráinak tárgyévi egységes kérelemben bejelentett teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról.

(7) A kárbejelentésben és a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben bejelentett adatok ellenőrzése céljából az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség mezőgazdasági termelőnkénti adatait az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szerv részére.

⋯ 8 változatlan sor ⋯

19/A. § (1) Az országos jégkármegelőző rendszert működtető szerv az e törvényben és a miniszterrel kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően a nemzetgazdaságban okozott jégesőkárok megelőzése, valamint a jégesőkárok enyhítésére szolgáló 7. § (1) bekezdés szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz felhasználásának tehermentesítése érdekében országos jégkármegelőző rendszert működtet.

(2) Az országos jégkármegelőző rendszer keretében létrehozott, valamint működő berendezések tárgyévi működtetéséhez – a miniszterrel kötött megállapodás alapján – évente legfeljebb 1500 millió forint használható fel.

(2)

(3) A (2) bekezdés szerinti pénzösszeg forrása:

(3) Az országos jégkármegelőző rendszer működtetésének forrása:

- a) a 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzeszköz, valamint

- b) a 7. § (1) bekezdés e) pontja szerinti pénzeszköz és önkéntes befizetések

⋯ 8 változatlan sor ⋯

(7) A jégkár-megelőzési pénzeszköz jégkármegelőző rendszer működtetése céljából rendelkezésre bocsátott és fel nem használt része a tárgyévet követő évben felhasználható azzal, hogy annak összege a vonatkozó évre biztosítandó, a (2) bekezdésben foglalt pénzösszeget csökkenti.

(8) Az ország egész területét lefedő jégkármegelőző rendszer teljes kiépítéséig a jégkármegelőző rendszer tárgyévi működtetésére legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott pénzösszeg arányos része használható fel.

(8)

(9) A (8) bekezdés szerinti arányszám meghatározásánál a mezőgazdasági termelők által az országos jégkármegelőző rendszerrel lefedett vármegyékben megfizetett kárenyhítési hozzájárulást kell az ország egésze vonatkozásában megfizetett kárenyhítési hozzájáruláshoz viszonyítani.

(9)

(10) Az országos jégkármegelőző rendszernek a létrehozására irányuló tevékenység – így különösen a tervezés és a kivitelezés – közfeladatnak minősül, amennyiben ezt a tevékenységet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 1. pontjának a) alpontja szerinti átlátható szervezet végzi.

⋯ 14 változatlan sor ⋯

19/C. § (1) A krízisbiztosítási rendszerhez a mezőgazdasági termelő a csatlakozási kérelmének a krízisbiztosítási szervhez tárgyév február 28-áig történő benyújtásával, legalább hároméves időtartamra önként csatlakozhat.

(1a) A mezőgazdasági termelő csatlakozási kérelmét a krízisbiztosítási szerv elutasítja, ha a mezőgazdasági termelő a csatlakozási kérelem krízisbiztosítási szervhez történő benyújtását követően az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben és teljeskörűen nem tesz eleget.

(1b) A mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási szerv tárgyév szeptember 15-éig a tagsági jogviszony megállapításáról és a krízisbiztosítási hozzájárulás megfizetéséről meghozott, egybefoglalt döntése közlését megelőzően a csatlakozási kérelmét visszavonhatja.

(2) Ha a krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a krízisbiztosítási rendszerben lévő tagsága megszűnik.

(3) A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási hozzájárulást fizet, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő által használt termőföld területe, illetve az átlagos állatállomány.

(4) A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási hozzájárulást tárgyév október 15-éig, átutalási megbízással, a befizető azonosítására alkalmas módon, az ügyfél-azonosító, valamint az adószám vagy adóazonosító jel megadásával köteles megfizetni azzal, hogy határidőben történő befizetésnek kizárólag a krízisbiztosítási szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számláján tárgyév október 15-éig jóváírt összeg tekinthető.

(4) A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási hozzájárulást tárgyév október 15-éig, átutalási megbízással, a befizető azonosítására alkalmas módon, az ügyfél-azonosító megadásával köteles megfizetni azzal, hogy határidőben történő befizetésnek kizárólag a krízisbiztosítási szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számláján tárgyév október 15-éig jóváírt összeg tekinthető.

(5) A meg nem fizetett krízisbiztosítási hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A krízisbiztosítási hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetén az eljárási tv. 59., 60. és 62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A behajtásra került krízisbiztosítási hozzájárulást a mezőgazdasági termelő által nem határidőben megfizetett hozzájárulásnak kell tekinteni.

19/D. § (1) A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén krízisbiztosítási kompenzációra jogosult, ha

- a) az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott jövedelemszámítási módszertan alapján megállapított mezőgazdasági jövedelme a tárgyévben 30%-ot meghaladó mértékben visszaesett a referenciajövedelméhez képest,

- b) a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon és határidőben benyújtotta,

- c) a krízisbiztosítási hozzájárulást a 19/C. § (4) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul befizette, és

- d) a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeket és költségeket elkülönítetten tartja nyilván a nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételektől és költségektől.

- c) a krízisbiztosítási hozzájárulást a 19/C. § (4) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul befizette,

- e) az adatszolgáltatási kötelezettségeit folyamatosan és teljeskörűen teljesíti.

(2) A krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételére jogosultságot szerezhet az örökös vagy jogutód, ha az örökhagyó vagy a jogelőd tárgyévi krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételével összefüggő kötelezettségei teljesülnek és megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(2) A krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételére akkor szerezhet jogosultságot az örökös vagy a jogutód, ha az örökhagyó vagy a jogelőd tárgyévi krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételével összefüggő kötelezettségei teljesülnek és az örökhagyó vagy a jogelőd megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek is.

(3) A mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációra nem jogosult az után a jövedelemcsökkenés után, amely a mezőgazdasági tevékenység körében felmerülő gondatlanság, üzemméret-változás, a krízisbiztosítási rendszer céljaival ellentétes előnyhöz jutás érdekében a körülmények mesterséges létrehozásával vagy egyéb, jogszabályban meghatározott ok miatt következik be.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatást a krízisbiztosítási szerv igényli.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrások (a továbbiakban: a krízisbiztosítási rendszer saját forrása) kizárólag a krízisbiztosítási kompenzáció kifizetésére használhatóak fel.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrások (a továbbiakban: a krízisbiztosítási rendszer saját forrása) kizárólag a krízisbiztosítási kompenzáció és a pótlólagos kompenzáció kifizetésére használhatóak fel.

(5) Ha a krízisbiztosítási pénzeszköz rendelkezésre álló összege nem fedezi a tárgyévre vonatkozóan megállapított összes krízisbiztosítási kompenzáció összegét, akkor a krízisbiztosítási kompenzáció mértékét az adott évben valamennyi krízisbiztosítási kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelőnél arányosan csökkenteni kell azzal, hogy a krízisbiztosítási kompenzáció összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulás 120%-a.

(6) A krízisbiztosítási pénzeszköz felhasználására vonatkozóan a krízisbiztosítási szerv évenként egyszer, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott határidőn belül kifizetési tervben tesz javaslatot a miniszternek.

(7) Ha a (4) bekezdésben foglalt arányos csökkentés mértéke eléri vagy meghaladja az 50%-ot, akkor jogszabály alapján az összes tag mezőgazdasági termelő, a kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelők vagy meghatározott összeg feletti kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelők részére pótbefizetés írható elő annak érdekében, hogy az arányos csökkentés mértéke mérsékelhető vagy megszüntethető legyen.

(7) Ha az (5) bekezdésben foglalt arányos csökkentés mértéke eléri vagy meghaladja az 50%-ot, akkor jogszabály alapján azon mezőgazdasági termelők részére, akiknél a pótlólagos kompenzáció várhatóan meghaladja a pótbefizetés 120%-át, pótbefizetés írható elő annak érdekében, hogy az arányos csökkentés mértéke mérsékelhető vagy megszüntethető legyen.

(8) A pótbefizetés összege nem haladhatja meg a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulása 50%-át. A pótbefizetést krízisbiztosítási hozzájárulásnak kell tekinteni. A pótbefizetés nem teljesítése esetén a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő a tárgyévi kompenzációra nem jogosult.

(7a) A részleges kompenzációban részesült mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási szerv felhívására a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig nyilatkozik a pótbefizetés vállalásáról. A krízisbiztosítási szerv azon mezőgazdasági termelők részére állítja ki a pótbefizetés megállapításáról szóló határozatot, akik vállalták annak teljesítését.

(9) Ha a mezőgazdasági termelő nagyobb összegű pótbefizetést teljesít, mint ami a kompenzáció teljes körű teljesítéséhez szükséges, akkor az így keletkezett többletbefizetéssel az érintett mezőgazdasági termelő következő esedékes hozzájárulását kell csökkenteni.

(8) A pótbefizetés összegét a tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulás többszöröseként – a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – évente kell megállapítani azzal, hogy az nem haladhatja meg a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulása ötszörösét. A pótbefizetést krízisbiztosítási hozzájárulásnak kell tekinteni. A pótbefizetés nem teljesítése esetén a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő a tárgyévi pótlólagos kompenzációra nem jogosult.

(10) A (6) bekezdés szerinti pótbefizetés előírása esetén pótlólagos kompenzációs kifizetést kell teljesíteni. A pótlólagos kompenzációs kifizetés forrása kizárólag a pótbefizetés és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összege.

(9)

(10) A (7) bekezdés szerinti pótbefizetés előírása esetén pótlólagos kompenzációs kifizetést kell teljesíteni. A pótlólagos kompenzációs kifizetés forrása kizárólag a pótbefizetés és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összege. A pótlólagos kompenzációra a krízisbiztosítási kompenzációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(10a) Ha a mezőgazdasági termelő részére megállapított pótlólagos kompenzáció összege kevesebb, mint a pótbefizetés összege, akkor a krízisbiztosítási szerv a pótlólagos kompenzáció összegét a pótbefizetés összegében állapítja meg.

(10b) A krízisbiztosítási kompenzáció és a pótlólagos kompenzáció összege az adott év vonatkozásában nem haladhatja meg a mezőgazdasági termelő befizetéseinek húszszorosát.

(11) A krízisbiztosítási szerv a miniszter kérésére a krízisbiztosítási rendszer működésével összefüggésben adatot szolgáltat, és évente az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott határidőn belül összefoglaló jelentést készít.

19/F. § (1) A krízisbiztosítási szerv eljárására – az e törvényben foglalt eltérésekkel – az eljárási tv. I., III., IV., VI. és VII. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

⋯ 19 változatlan sor ⋯

(2) Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai és gazdaságelemzési feladatai ellátása céljából jogosult megismerni a csatlakozási kérelem adatait, a krízisbiztosítási hozzájárulás és a krízisbiztosítási kompenzáció összegét egyedi azonosításra alkalmas módon.

(2a) Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény a krízisbiztosítási adatbázisban szereplő adatokat az üzemszintű költségadatok meghatározása és a termelői adatszolgáltatások ellenőrzésének támogatása érdekében jogosult megismerni és feldolgozni.

(3) A Központi Statisztikai Hivatal részére – az Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolás alapján, az ahhoz szükséges mértékben – az (1) bekezdés szerinti adatokat statisztikai célra, egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletes szabályait az Stt. 28. §-a szerinti megállapodásban kell rögzíteni.

⋯ 58 változatlan sor ⋯

- a) a hozamérték-csökkenés kiszámításának módját,

- b) a mezőgazdasági káresemények körét, azok bejelentésének, igazolásának módját,

- c) a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásának részletes feltételeit,

- d) a kárenyhítő juttatás megállapításának részletes feltételeit,

- d) a kárenyhítő juttatásra való jogosultság és a kárenyhítő juttatás megállapításának részletes feltételeit,

- e) a központi költségvetésből kárenyhítés céljára nyújtott többletforrás igénybevételéhez szükséges feltételeket és a feltételek teljesítése igazolásának módját,

- f)

- g) az e törvény szerinti kockázatközösségben nem tag mezőgazdasági termelő részére nyújtandó kárenyhítési támogatás igénybevételének részletes szabályait,

⋯ 44 változatlan sor ⋯