2011. évi CLXVIII. törvény — mi változott? 2020. június 17.

A 2020. március 1. és 2020. június 17. között hatályba lépett módosítások. 122 sor került be, 8 sor került ki.

← Előző módosítás (2020. március 1.)Következő módosítás (2021. június 5.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 27 változatlan sor ⋯

- 13. hozamérték-csökkenés: a referencia hozamérték és a tárgyévi hozamérték különbsége;

- 14. jégeső: szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék;

- 15. jégesőkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

- 15a. jövedelemcsökkenés: a referenciajövedelem és a tárgyévi mezőgazdasági jövedelem különbsége;

- 16. kárenyhítő juttatás: a 7. § szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz terhére a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő számára történő kifizetés;

- 16/a. kármegállapítást támogató szerv: a káreseményt kiváltó időjárási jelenséget és természeti eseményt vagy annak következményét megfigyelő, arról adatot gyűjtő és a kármegállapítást alátámasztó adatot szolgáltató szerv;

- 17. kockázatviselés helye: az egységes kérelemben feltüntetett azon terület, amely alapján a mezőgazdasági termelő kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettsége megállapításra kerül;

- 17a. krízisbiztosítási kompenzáció: a krízisbiztosítási pénzeszköz terhére a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő részére történő kifizetés;

- 18. mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz;

- 19. mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

- 20. mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növénykultúrára, továbbá a gazdasági céllal tartott, illetve tenyésztett haszonállatra kötött vagyonbiztosítás;

- 20a. mezőgazdasági jövedelem: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 39. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően számított jövedelem;

- 21. mezőgazdasági káresemény: a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a káreseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű várható hozamcsökkenését okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár;

- 22. mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18–19. pontja szerinti magánszemély;

- 23. mezőgazdasági termelő: az egységes kérelmet benyújtó, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél;

- 23. mezőgazdasági termelő: a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pontjában és 9. cikkében foglaltaknak megfelelő, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kérelemre nyilvántartásba vett ügyfél;

- 23a. mezőgazdasági termék: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés I. számú mellékletében felsorolt, mezőgazdasági termelő által előállított termék, a halászati és akvakultúra termékek kivételével;

- 24. mezőgazdasági termény termeltetése: a mezőgazdasági termény termelőjével kötött olyan megállapodás, amely keretében a mezőgazdasági termény termelője a mezőgazdasági termény megtermelését segítő szolgáltatást vesz igénybe, és az így megtermelt mezőgazdasági terményt a szolgáltatás nyújtója saját felhasználás vagy továbbértékesítés céljára átveszi;

- 24a. mezőgazdasági tevékenység: a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység;

- 24b. önkéntes befizetés: olyan befizetés, amit természetes vagy jogi személy teljesít az országos jégkármegelőző rendszer vagy a krízisbiztosítási rendszer részére;

- 25. őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

- 25a. őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

- 26. referenciahozam: a referencia-időszak hozamának – ideértve szükség esetén az átlaghozamot is – számtani átlaga;

- 27. referencia hozamérték: a referenciahozam alapján számított átlagtermésnek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaáron számított értéke;

- 28. referencia-időszak: a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év;

- 28a. referenciajövedelem: a mezőgazdasági termelő mezőgazdasági jövedelmének a tárgyévet megelőző háromévi átlaga;

- 29. szántóföldi zöldség: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. melléklet második rész II. áruosztály 7. árucsoportjába tartozó termékek, továbbá a görög- és a sárgadinnye;

- 30. tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén a tavaszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

- 30a. tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;

⋯ 61 változatlan sor ⋯

(5) A (4) bekezdés szerinti költségvetési támogatás összegét az agrárkár-enyhítési szerv által a tárgyév július 15-ig a miniszter részére átadott és a (4) bekezdésben foglaltakat tartalmazó adatok alapján kell megállapítani.

(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrás legfeljebb 4%-a a miniszter által meghatározottak szerint az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére használható fel.

(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrás legfeljebb 4%-a a miniszter által meghatározottak szerint

(7) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti összegek és c) pont szerinti maradvány nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni.

- a) az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek,

- b) a 2021–2027. időszakra vonatkozó Közös Agrárpolitika hazai végrehajtásához szükséges tervezés meghatározott költségei – beleértve a mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök kialakítását és továbbfejlesztését –

fedezetére használható fel.

(7) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti összegek, az (1) bekezdés c) pontja szerinti maradvány, valamint a (6) bekezdés szerinti összegekből származó maradvány – beleértve az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv számára feladat ellátása céljából átadott, tárgyévben fel nem használt összeget – nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Ezen összegek tárgyévben kárenyhítő juttatásra, valamint a (6) bekezdésben foglalt célokra fel nem használt részével a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatán nyilvántartott összeget a következő évben meg kell növelni.

8. § A mezőgazdasági termelőt sújtó időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjának támogatására a következő pénzforrások használhatóak fel:

- a) az állam által évenként a központi költségvetésből nyújtott támogatás,

⋯ 38 változatlan sor ⋯

(4) A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség és a kárenyhítő juttatásra való jogosultság megállapításakor a termőre fordult és az elemi káresemény bekövetkezésekor még termő ültetvényterület vehető figyelembe.

(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelemben, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem köt az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelemben bejelentett terület legalább felére kiterjedően, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően – az adott kárenyhítési évre vonatkozóan – nem köt az adott növénykultúrára jellemző, e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítást.

12. § (1) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő legfeljebb a hozamérték-csökkenésnek a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014–2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatásnak a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.2. alfejezet (362) pontjában meghatározott 80%-os mértéke szerinti kárenyhítő juttatásra jogosult, amely mértékbe bele kell számítani az ugyanazon elszámolható költségek tekintetében megállapított, bármely egyéb – állami vagy uniós társfinanszírozású – támogatást és a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemény után a biztosító által kifizetett kártérítési összeget is.

⋯ 153 változatlan sor ⋯

- a) a miniszter a felügyeleti jogkör gyakorlása és a mezőgazdasági káreseményekkel kapcsolatos szakmapolitikai döntések meghozatala,

- b) a mezőgazdasági igazgatási szerv az agrárkár-megállapító szerv feletti szakmai irányítási feladatainak ellátása,

- c) az agrárkár-megállapító szerv az illetékességi területére vonatkozó adatok tekintetében az agrárkár-megállapítással összefüggő feladatainak ellátása,

- d) az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai és gazdaságelemzési feladatai ellátása, és

- d) az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai és gazdaságelemzési feladatai ellátása, valamint a Központi Statisztikai Hivatal a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben, és

- e) a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás tekintetében a (2) bekezdés e) pontja szerinti adatok vonatkozásában az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter a Vidékfejlesztési Program végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési és monitoring feladatainak ellátása

céljából.

⋯ 51 változatlan sor ⋯

(10) Az országos jégkármegelőző rendszernek a létrehozására irányuló tevékenység – így különösen a tervezés és a kivitelezés – közfeladatnak minősül, amennyiben ezt a tevékenységet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 1. pontjának a) alpontja szerinti átlátható szervezet végzi.

### II/A. Fejezet — A MEZŐGAZDASÁGI KRÍZISBIZTOSÍTÁSI RENDSZER

19/B. § (1) Az állam – a mezőgazdasági termelők időjárási és más kockázatok következtében kialakuló jövedelemingadozásainak mérséklése és a mezőgazdasági jövedelmek stabilizálása céljából – mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert (a továbbiakban: krízisbiztosítási rendszer) működtet.

(2) A krízisbiztosítási szerv látja el a krízisbiztosítási rendszerrel összefüggő

- a) képviseleti és végrehajtási,

- b) nyilvántartási,

- c) monitoring-adatgyűjtési, valamint

- d) jogszabályban meghatározott egyéb

feladatokat.

(3) A krízisbiztosítási szerv – az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1305/2013/EU rendelet) 39. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti – akkreditálását az 1305/2013/EU rendelet b) és c) pontjaira is figyelemmel a miniszter az általa megadott és a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétett szempontok alapján végzi el. A miniszter jogosult az akkreditáció feltételrendszerét felülvizsgálni, az annak történő megfelelést ellenőrizni.

19/C. § (1) A krízisbiztosítási rendszerhez a mezőgazdasági termelő a csatlakozási kérelmének a krízisbiztosítási szervhez tárgyév február 28-áig történő benyújtásával, hároméves időtartamra önként csatlakozhat.

(2) Ha a krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a krízisbiztosítási rendszerben lévő tagsága megszűnik.

(3) A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási hozzájárulást fizet, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő által használt termőföld területe, illetve az átlagos állatállomány.

(4) A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási hozzájárulást tárgyév október 15-éig, átutalási megbízással, a befizető azonosítására alkalmas módon, az ügyfél-azonosító, valamint az adószám vagy adóazonosító jel megadásával köteles megfizetni azzal, hogy határidőben történő befizetésnek kizárólag a krízisbiztosítási szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számláján tárgyév október 15-éig jóváírt összeg tekinthető.

(5) A meg nem fizetett krízisbiztosítási hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A krízisbiztosítási hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetén az eljárási tv. 59., 60. és 62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

19/D. § (1) A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén krízisbiztosítási kompenzációra jogosult, ha

- a) az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott jövedelemszámítási módszertan alapján megállapított mezőgazdasági jövedelme a tárgyévben 30%-ot meghaladó mértékben visszaesett a referenciajövedelméhez képest,

- b) a krízisbiztosítási kompenzációs kérelmét az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon és határidőben benyújtotta,

- c) a krízisbiztosítási hozzájárulást a 19/C. § (4) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul befizette, és

- d) a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeket és költségeket elkülönítetten tartja nyilván a nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételektől és költségektől.

(2) A krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételére jogosultságot szerezhet az örökös vagy jogutód, ha az örökhagyó vagy a jogelőd tárgyévi krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételével összefüggő kötelezettségei teljesülnek és megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(3) A mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációra nem jogosult az után a jövedelemcsökkenés után, amely a mezőgazdasági tevékenység körében felmerülő gondatlanság, üzemméret-változás, a krízisbiztosítási rendszer céljaival ellentétes előnyhöz jutás érdekében a körülmények mesterséges létrehozásával vagy egyéb, jogszabályban meghatározott ok miatt következik be.

(4) A krízisbiztosítási kompenzáció összege – amennyiben az Európai Unió kötelezően alkalmazandó jogi aktusa másként nem rendelkezik – legfeljebb a jövedelemcsökkenés 69,9%-a.

19/E. § (1) A krízisbiztosítási kompenzáció kifizetésére felhasználható pénzforrások (a továbbiakban: krízisbiztosítási pénzeszköz):

- a) a krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő által megfizetett összes krízisbiztosítási hozzájárulás tárgyévet követő év május 31-i állománya,

- b) önkéntes befizetések tárgyévet követő év május 31-i állománya,

- c) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összege,

- d) az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás,

- e) az a)–d) pontban foglaltak szerinti összeg mindenkori maradványa.

(2) A krízisbiztosítási pénzeszközt a krízisbiztosítási szerv kezeli és azt saját számláján tartja nyilván.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatást a krízisbiztosítási szerv igényli.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrások (a továbbiakban: a krízisbiztosítási rendszer saját forrása) kizárólag a krízisbiztosítási kompenzáció kifizetésére használhatóak fel.

(5) Ha a krízisbiztosítási pénzeszköz rendelkezésre álló összege nem fedezi a tárgyévre vonatkozóan megállapított összes krízisbiztosítási kompenzáció összegét, akkor a krízisbiztosítási kompenzáció mértékét az adott évben valamennyi krízisbiztosítási kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelőnél arányosan csökkenteni kell azzal, hogy a krízisbiztosítási kompenzáció összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulás 120%-a.

(6) A krízisbiztosítási pénzeszköz felhasználására vonatkozóan a krízisbiztosítási szerv évenként egyszer, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott határidőn belül kifizetési tervben tesz javaslatot a miniszternek.

(7) Ha a (4) bekezdésben foglalt arányos csökkentés mértéke eléri vagy meghaladja az 50%-ot, akkor jogszabály alapján az összes tag mezőgazdasági termelő, a kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelők vagy meghatározott összeg feletti kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelők részére pótbefizetés írható elő annak érdekében, hogy az arányos csökkentés mértéke mérsékelhető vagy megszüntethető legyen.

(8) A pótbefizetés összege nem haladhatja meg a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulása 50%-át. A pótbefizetést krízisbiztosítási hozzájárulásnak kell tekinteni. A pótbefizetés nem teljesítése esetén a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő a tárgyévi kompenzációra nem jogosult.

(9) Ha a mezőgazdasági termelő nagyobb összegű pótbefizetést teljesít, mint ami a kompenzáció teljes körű teljesítéséhez szükséges, akkor az így keletkezett többletbefizetéssel az érintett mezőgazdasági termelő következő esedékes hozzájárulását kell csökkenteni.

(10) A (6) bekezdés szerinti pótbefizetés előírása esetén pótlólagos kompenzációs kifizetést kell teljesíteni. A pótlólagos kompenzációs kifizetés forrása kizárólag a pótbefizetés és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összege.

(11) A krízisbiztosítási szerv a miniszter kérésére a krízisbiztosítási rendszer működésével összefüggésben adatot szolgáltat, és évente az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott határidőn belül összefoglaló jelentést készít.

19/F. § (1) A krízisbiztosítási szerv eljárására – az e törvényben foglalt eltérésekkel – az eljárási tv. I., III., IV., VI. és VII. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A krízisbiztosítási szerv a mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációs kérelmére a krízisbiztosítási kompenzációra való jogosultságról és a krízisbiztosítási kompenzáció összegéről

- a) a mezőgazdasági termelő által tett nyilatkozatok,

- b) a krízisbiztosítási hozzájárulás teljesítése,

- c) adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés megállapításai, és

- d) a rendelkezésre álló krízisbiztosítási pénzeszköz

alapján dönt.

(3) A krízisbiztosítási szerv (2) bekezdés c) pont szerinti ellenőrzése során az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint figyelembe veszi az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény által meghatározott ellenőrző adatokat.

(4) Ha a krízisbiztosítási kompenzáció összege a 19/E. § (5) bekezdése szerinti arányos csökkentés alkalmazásával kerül megállapításra, akkor kizárólag ezen indokkal a csökkentett mértékben megállapított krízisbiztosítási kompenzációról szóló döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

19/G. § (1) A mezőgazdasági termelőnek a jövedelemcsökkenés meghatározása érdekében a krízisbiztosítási szerv részére adatot kell szolgáltatnia a tárgyévre és a tárgyévet megelőző évekre vonatkozó

- a) mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemadatairól,

- b) éves átlagos állatlétszám adatairól, és

- c) használatában lévő földterülete adatairól (hektár, hasznosítási kód).

(2) Az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai és gazdaságelemzési feladatai ellátása céljából jogosult megismerni a csatlakozási kérelem adatait, a krízisbiztosítási hozzájárulás és a krízisbiztosítási kompenzáció összegét egyedi azonosításra alkalmas módon.

(3) A Központi Statisztikai Hivatal részére – az Stt. 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolás alapján, az ahhoz szükséges mértékben – az (1) bekezdés szerinti adatokat statisztikai célra, egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletes szabályait az Stt. 28. §-a szerinti megállapodásban kell rögzíteni.

### III. Fejezet — A MEZŐ-, ÉS ERDŐGAZDASÁGOT SÚJTÓ IDŐJÁRÁSI ÉS MÁS TERMÉSZETI JELLEGŰ ELHÁRÍTHATATLAN

KÜLSŐ OK (VIS MAIOR) MIATTI KÁRESEMÉNYEK KEZELÉSE

⋯ 43 változatlan sor ⋯

- b) az agrárkár-enyhítési szervet,

- c) a mezőgazdasági igazgatási szervet,

- d) az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt, valamint

- e) az országos jégkármegelőző rendszert működtető szervet

- e) az országos jégkármegelőző rendszert működtető szervet,

- f) a krízisbiztosítási szervet

rendeletben jelölje ki.

(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a krízisbiztosítási hozzájárulás mértékét rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:

- a) a hozamérték-csökkenés kiszámításának módját,

⋯ 8 változatlan sor ⋯

- j) a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének részletes szabályait,

- k) a kárenyhítő juttatások kifizetési terve elkészítésének határidejét,

- l) a kockázatkezelési adatbázis feletti rendelkezési jogot, a kármegállapítást támogató szervek által a kockázatkezelési adatbázis működéséhez szükséges adatok körét és az adatbázisban szereplő adatok felhasználására vonatkozó szabályokat,

- m) az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére szolgáló pénzforrás felhasználásának részletszabályait

- n) a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer indulási éve meghatározását, valamint a rendszerhez való csatlakozás részletes szabályait,

- o) a krízisbiztosítási hozzájárulás megállapításának módját, megfizetésének, pótbefizetésnek és az önkéntes befizetésnek a részletes szabályait

- p) a mezőgazdasági jövedelem és jövedelemcsökkenés számításának részletes szabályait,

- q) a krízisbiztosítási kompenzációs kérelem benyújtására és a krízisbiztosítási kompenzációs döntés meghozatalára vonatkozó részletes szabályokat,

- r) a krízisbiztosítási kompenzáció kifizetésére és a pótlólagos kompenzációs kifizetésre, valamint a kifizetési terv és az összefoglaló jelentés elkészítésére vonatkozó részletes szabályokat,

- s) az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény által meghatározott ellenőrző adatok körét és azok felhasználásának részletes szabályait,

- t) a krízisbiztosítási rendszer működésével kapcsolatos eljárási szabályokat,

- u) a 2020 utáni Közös Agrárpolitika hazai végrehajtásához szükséges tervezés és a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer továbbfejlesztésének a 7. § (6) bekezdés szerinti pénzösszeg terhére finanszírozható költségeinek a meghatározását

rendeletben állapítsa meg.

⋯ 11 változatlan sor ⋯

- a)–b)

- c) a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014–2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatás a természeti katasztrófák által a mezőgazdasági ágazatban okozott károk helyreállításához nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.1. és a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.2. alfejezetei, és

- d) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kockázatkezelésről szóló 36., termény-, állat- és növénybiztosításról szóló 37. cikke,

- e) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről szóló, 2014. március 11-i 807/2014/EU bizottsági rendelet, és

- f) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 808/2014/EU bizottsági rendelet

⋯ 7 változatlan sor ⋯