2011. évi CLXVIII. törvény — mi változott? 2013. január 1.

A 2012. szeptember 1. és 2013. január 1. között hatályba lépett módosítások. 55 sor került be, 42 sor került ki.

← Előző módosítás (2012. szeptember 1.)Következő módosítás (2013. december 15.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 16 változatlan sor ⋯

- 5. biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult;

- 6. egységes kérelem: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszer részét képező uniós jogi aktusban meghatározottak szerinti közvetlen támogatás kifizetése iránti kérelem;

- 7. elemi káresemény: a jégesőkár, aszálykár, belvízkár, viharkár, tavaszi fagykár, téli fagykár, felhőszakadáskár;

- 8. fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

- 8.

- 9. felhőszakadás: azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék húsz perc alatt mért átlagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége huszonnégy óra alatt elérte vagy meghaladta a negyvenöt mm-t;

- 10. felhőszakadáskár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a felhőszakadás miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza;

- 11. használatban lévő termőföld: a mezőgazdasági termelő által az egységes kérelemben bejelentett, hasznosítási kódok szerint szántóföldi kultúrák termelésére, valamint ültetvény művelésére szolgáló mezőgazdasági terület;

⋯ 5 változatlan sor ⋯

- 17. kockázatviselés helye: az egységes kérelemben foglaltakkal megegyezően megjelölt olyan terület, amelyre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő kárenyhítési hozzájárulás fizetési kötelezettsége fennáll;

- 18. mezőgazdasági árvíz: a folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz;

- 19. mezőgazdasági árvízkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza;

- 20. mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növényi kultúrára üzleti alapon kötött vagyonbiztosítás;

- 21. mezőgazdasági káresemény: az elemi káresemény, valamint az árvízkár;

- 20. mezőgazdasági biztosítás: a lábon álló növényi kultúrára, valamint a gazdasági céllal tartott, illetve tenyésztett haszonállatra kötött vagyonbiztosítás;

- 21. mezőgazdasági káresemény: az elemi káresemény, valamint a mezőgazdasági árvízkár;

- 22. mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 18–19. pontja szerinti magánszemély;

- 23. mezőgazdasági termelő: az egységes kérelmet benyújtó, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által nyilvántartott ügyfél;

- 24. mezőgazdasági termény termeltetése: a mezőgazdasági termény termelőjével kötött olyan megállapodás, amely keretében a mezőgazdasági termény termelője a mezőgazdasági termény megtermelését segítő szolgáltatást vesz igénybe, és az így megtermelt mezőgazdasági terményt a szolgáltatás nyújtója saját felhasználás vagy továbbértékesítés céljára átveszi;

- 25. mikro-, kis- és középvállalkozás: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. melléklete szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás, ideértve a mezőgazdasági őstermelőt is;

- 25.

- 26. referenciahozam: a referencia-időszak hozamaiból a legmagasabb és a legalacsonyabb érték elhagyásával képzett átlag;

- 27. referenciahozam-érték: a referenciahozamból számított átlagtermés, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott áron számított, üzemi szintű értéke;

- 27. referenciahozam-érték: a referenciahozam alapján számított átlagtermés, az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott referenciaáron számított, üzemi szintű értéke;

- 28. referencia-időszak: tárgyévet megelőző ötéves időszak;

- 29. szántóföldi zöldség: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. melléklet második rész II. áruosztály 7. árucsoportjába tartozó termékek, továbbá a görög- és a sárgadinnye;

- 30. tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved;

- 31. tárgyévi hozamérték: a használatban lévő termőföldről a tárgyévben betakarított termékeknek a miniszter által vezetett minisztérium internetes honlapján közzétett közleményben meghatározott áron számított értéke;

- 32. téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a fagy miatt bekövetkezett kipusztulását, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan legalább 30%-os hozamcsökkenést eredményező káresemény;

- 33. üzemi szint: a tárgyévi egységes kérelemben feltüntetett összes mezőgazdasági hasznosítású terület;

- 30. tavaszi fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

- 30a. tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved;

- 32. téli fagy: a kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet;

- 32a. téli fagykár: a kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan legalább 30%-os hozamcsökkenést eredményező káresemény;

- 33. üzemi szint: a tárgyévi egységes kérelemben feltüntetett összes használatban lévő termőföld figyelembevételével megállapított üzemméret;

- 34. vihar: a legalább húsz m/sec. szélsebesség;

- 35. viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenését okozza.

⋯ 17 változatlan sor ⋯

5. § Az állam az e törvényben foglaltaknak megfelelően mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszert működtet.

6. § (1) A mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők, amennyiben

6. § (1) A mezőgazdasági termelők, amennyiben

- a) szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló területként – a b) pontban foglalt eset kivételével – összesen legalább 10 hektár,

- b) szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló területként összesen legalább 5 hektár,

⋯ 3 változatlan sor ⋯

megjelölésével nyújtanak be egységes kérelmet, a mezőgazdasági káresemények miatti károk kezelése céljából e törvény alapján a tárgyévben kockázatközösséget alkotnak.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő a tárgyévre vonatkozó egységes kérelemben tett nyilatkozatával hároméves időtartamra önkéntesen kötelezettséget vállalhat az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kockázatközösségben való részvételre. Ebben az esetben a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő e törvény szerinti kockázatközösségi tagságát a tárgyévet megelőző év november 1. napjától fennállónak kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó mezőgazdasági termelő a tárgyévre vonatkozó egységes kérelemben tett nyilatkozatával hároméves időtartamra önkéntesen kötelezettséget vállalhat az (1) bekezdésben foglaltak szerinti kockázatközösségben való részvételre. Ebben az esetben a mezőgazdasági termelő e törvény szerinti kockázatközösségi tagságát a tárgyévet megelőző év november 1. napjától fennállónak kell tekinteni.

(3) A (2) bekezdés szerint vállalt kötelezettség esetén, ha a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelem benyújtását követően meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a kockázatközösségi tagsága a tárgyév végével megszűnik.

(3) A (2) bekezdés szerint vállalt kötelezettség esetén, ha a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelem benyújtását követően meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a kockázatközösségi tagsága a tárgyév október 31. napjával megszűnik.

(4) A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglaltaknak megfelelően

- a) a tárgyévben köteles kárenyhítési hozzájárulást fizetni és

- b) kárenyhítő juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhet.

7. § (1) A mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelők kockázatközössége keretén belül a kárenyhítő juttatás kifizetésére az alábbi pénzforrások használhatóak fel:

(5) A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére kötelezett mezőgazdasági termelő halála esetén a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére köteles, illetve kárenyhítési juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhet az az örökös, aki a hagyatékátadó végzés alapján az örökhagyó tárgyévi egységes kérelmére vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat örökli.

7. § (1) A mezőgazdasági termelők kockázatközössége keretén belül a kárenyhítő juttatás kifizetésére az alábbi pénzforrások használhatóak fel:

- a) kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő által megfizetett összes kárenyhítési hozzájárulás tárgyév december 31-ei pénzállománya,

- b) az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás,

- c) az a)–b) pontban foglaltak szerinti összeg mindenkori maradványa,

⋯ 7 változatlan sor ⋯

(5) A (4) bekezdés szerinti költségvetési támogatás összegét az agrárkár-enyhítési szerv által a tárgyév július 15-ig a miniszter részére átadott és a (4) bekezdésben foglaltakat tartalmazó adatok alapján kell megállapítani.

(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tárgyévi pénzforrás legfeljebb 4%-a a miniszter által meghatározottak szerint az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére használható fel.

(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pénzforrás legfeljebb 4%-a a miniszter által meghatározottak szerint az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére használható fel.

(7) Az (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti összegekből képződött tárgyévi maradvány nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni.

(7) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti összegek és c) pont szerinti maradvány nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra fel nem használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni.

8. § A mezőgazdasági termelőt sújtó időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjának támogatására a következő pénzforrások használhatók fel:

⋯ 4 változatlan sor ⋯

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, az e törvény szerint kockázatközösségben nem tag mezőgazdasági termelő az (1) bekezdés szerinti támogatás alapjául szolgáló káresemény bekövetkezését követő évtől kezdődően három évre a kockázatközösség tagjává válik, amennyiben a káreseményt követő évben egységes kérelmet nyújt be.

10. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás mértéke évenként a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő használatában levő, és

10. § (1) A kárenyhítési hozzájárulás mértéke évenként a mezőgazdasági termelő használatában levő, és

- a) ültetvényművelésre szolgáló termőföld után hektáronként 3000 forint,

- b) szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 3000 forint,

- c) a b) pont hatálya alá nem tartozó egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 1000 forint.

(2) A kárenyhítési hozzájárulást a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelmében bejelentett összes terület alapján, az (1) bekezdés szerint köteles megfizetni.

(2) A kárenyhítési hozzájárulást a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelmében bejelentett használatban lévő termőföld alapján, az (1) bekezdés szerint köteles megfizetni.

(3) A kárenyhítési hozzájárulást a tárgyév szeptember 15-ig kell megfizetni azzal, hogy határidőben történő befizetésnek kizárólag az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számláján tárgyév szeptember 15-ig jóváírt összeg tekinthető.

(4) A kárenyhítési hozzájárulás összegét kizárólag átutalási megbízással, a befizető azonosítására alkalmas módon, a regisztrációs szám, valamint az adószám vagy adóazonosító jel megadásával kell befizetni az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számlájára.

(4) A kárenyhítési hozzájárulás összegét kizárólag átutalási megbízással, a befizető azonosítására alkalmas módon, az ügyfél-azonosító szám, valamint az adószám vagy adóazonosító jel megadásával kell befizetni az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott számlájára.

(5) A meg nem fizetett kárenyhítési hozzájárulás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésének elmulasztása esetén a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: eljárási tv.) 59–62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

⋯ 1 változatlan sor ⋯

11. § (1) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén – a (2)–(5) bekezdésben és a 12. § (5)–(6) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:

- a) a termőföld a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,

- b) a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az agrárkár-megállapító szervhez a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül bejelentette,

- a) a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt,

- c) a hozamérték-csökkenést – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint – az agrárkár-megállapító szerv által e törvényben foglaltak szerint kiadott hatósági bizonyítvánnyal igazolja,

- d) a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmét a tárgyév november 30-áig az agrárkár-megállapító szervhez benyújtotta, és

- e) a kárenyhítési hozzájárulást a 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján határidőben és maradéktalanul megfizette.

⋯ 45 változatlan sor ⋯

(6) Az agrárkár-megállapító szerv a hozamérték-csökkenés mértékét – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően állapítja meg.

(7) Az agrárkár-megállapító szerv az (1) bekezdés szerint kiállított hatósági bizonyítványt a kárenyhítő juttatás iránti kérelemmel együtt a tárgyévet követő év január 15-éig beérkezőleg küldi meg a mezőgazdasági igazgatási szervhez, amely továbbítja azokat az agrárkár-enyhítési szervhez.

(7) Az agrárkár-megállapító szerv az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelően az (1) bekezdés szerint kiállított hatósági bizonyítványt a kárenyhítő juttatás iránti kérelemmel együtt megküldi az agrárkár-enyhítési szervhez, míg a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek ellenőrzött adataiból készített adatállományt továbbítja a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

(8) Az agrárkár-enyhítési eljárás során kiállított valamennyi hatósági bizonyítvány tárgyi illetékmentes.

⋯ 24 változatlan sor ⋯

16. § (1) A mezőgazdasági termelő uniós jogi aktusban foglaltak szerint az időjárási kockázatokra kötött, és e törvényben, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához támogatást vehet igénybe.

(2) A miniszter a biztosító kérelmére – az uniós jogi aktusban foglalt előírások teljesítésének vizsgálatát követően – előzetesen jóváhagyja a biztosító által alkalmazott mezőgazdasági biztosításra vonatkozó, (1) bekezdés szerinti szerződés általános szerződési feltételeinek megfelelőségét. A jóváhagyás csak abban az esetben tagadható meg, ha a mezőgazdasági biztosítási szerződés ellentétes az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottakkal.

(2) A miniszter a biztosító kérelmére – az uniós jogi aktusban foglalt előírások teljesítésének vizsgálatát követően – előzetesen jóváhagyja a biztosító által alkalmazott mezőgazdasági biztosításra vonatkozó, (1) bekezdés szerinti szerződés különös szerződési feltételeinek megfelelőségét. A jóváhagyás csak abban az esetben tagadható meg, ha a mezőgazdasági biztosítási szerződés ellentétes az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottakkal.

(3) A (2) bekezdésben foglalt előzetes jóváhagyás hiánya esetén a mezőgazdasági biztosítási szerződésnek e törvényben, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározottakkal való összhangját az agrárkár-enyhítési szerv a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatási kérelemmel egyidejűleg vizsgálja.

⋯ 2 változatlan sor ⋯

(5) A mezőgazdasági biztosítás díjtámogatása igénybevételének alapjául szolgáló szerződésben:

- a) a kockázatviselés helyét a MePAR kötelező alkalmazásával is meg kell határozni, és

- b) a mezőgazdasági termelő regisztrációs számát is fel kell tüntetni.

- b) a mezőgazdasági termelő ügyfél-azonosító számát is fel kell tüntetni.

#### 4. A mezőgazdasági időjárási kockázatok kezelése során keletkezett adatok szolgáltatása,

⋯ 1 változatlan sor ⋯

17. § (1) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján díjtámogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő használatában lévő területre kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül

- a) a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti regisztrációs szám),

- a) a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító szám),

- b) a biztosított növénykultúra megnevezésére,

- c) a kockázatviselés helyére, valamint

- d) a biztosítási díj mértékére

- d) a biztosítási díj mértékére vonatkozó adatokat az a) és b) pont szerinti adatok esetében június 15-ig, a c) és d) pont szerinti adatok esetében augusztus 1-jéig átadni az agrárkár-enyhítési szerv részére.

vonatkozó adatokat az a) és b) pont szerinti adatok esetében június 8-áig, a c) és d) pont szerinti adatok esetében július 15-éig átadni az agrárkár-enyhítési szerv részére.

(2) A biztosító köteles:

- a) a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján díjtámogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő által kötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai alapján a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló adatokról (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti regisztrációs szám),

- b) a kockázatviselés helye szerinti bontásban a biztosítónak bejelentett mezőgazdasági káreseményről, valamint

- c) a mezőgazdasági termelő részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján kifizetendő kártérítés összegéről a kár lezárását követően harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 20-ig tájékoztatni az agrárkár-enyhítési szervet és a mezőgazdasági igazgatási szervet, amely ezen információkat továbbítja az agrárkár-megállapító szervhez.

(3) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítás díjtámogatása iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők által kötött mezőgazdasági biztosítási szerződések alapján kockázatviselés helyenkénti bontásban:

(3) A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők által kötött valamennyi növénybiztosítási szerződés adatairól kárnemenkénti és kockázatviselési hely szerinti bontásban:

- a) a károsodott kultúra nevéről,

- b) a károsodott kultúra üzemi szintű területéről,

- c) a biztosítási érték hektáronkénti mértékéről,

- d) a kárt vagy károkat okozó kárnemekről,

- e) a kár forintosított értékéről, valamint

- f) a káresemény helyéről

- a) a biztosított mezőgazdasági termelők vonatkozásában

- aa) az eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító számáról,

- ab) a biztosított kultúra megnevezéséről,

- ac) a biztosított kultúra üzemi szintű területéről,

- ad) a biztosított kultúra hektáronkénti biztosítási összegéről,

- ae) a biztosított kultúrára kötött biztosítás díjáról, valamint

- af) a biztosított kultúra MePAR azonosító szerinti helyéről;

- b) a biztosított és károsodott mezőgazdasági termelők vonatkozásában

- ba) a károsodott kultúra nevéről,

- bb) a kárt vagy károkat okozó kárnemekről,

- bc) a kárkifizetés összegéről, valamint

- bd) a káresemény MePAR azonosító szerinti helyéről évente egy alkalommal a miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló és gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt tájékoztatni.

évente egy alkalommal a miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló és gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt tájékoztatni.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatokat a miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai, gazdaságelemzési és rendszerfejlesztési célból használhatja fel.

(4) A (3) bekezdés szerinti, a biztosító által átadott adatokat a miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény csak statisztikai, gazdaságelemzési és rendszerfejlesztési célból kezelheti.

18. § (1) Az agrárkár-enyhítési szerv a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítésével, a kárenyhítő juttatás megállapításával, valamint a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás nyújtásával, ellenőrzésével összefüggő feladatai ellátásához mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázist működtet.

(2) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis mezőgazdasági termelőnként tartalmazza:

- a) a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti regisztrációs szám),

- a) a mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító szám),

- b) a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos,

- c) a kárenyhítő juttatásra vonatkozó,

- d) a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás megállapításáról rendelkező határozatban szereplő, valamint

⋯ 1 változatlan sor ⋯

adatokat.

(3) A mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg kárenyhítő juttatásra, illetve mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra jogosító termények szerinti bontásban nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évben használatában lévő összes termőterület nagyságáról, valamint e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségéről.

(3) A 6. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 16. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénylő mezőgazdasági termelőnek az egységes kérelem benyújtásával egyidejűleg kárenyhítő juttatásra, illetve mezőgazdasági biztosítási díjtámogatásra jogosító termények szerinti bontásban nyilatkoznia kell a tárgyévet megelőző évben használatában lévő összes termőterület nagyságáról, valamint e termőterületen megtermelt összes termény mennyiségéről.

(4) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázisból egyedi azonosításra alkalmas adat az eljárási tv. 25. § (4) bekezdésében foglaltakon túl a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre és titkos adatszerzésre felhatalmazott szerv megkeresése alapján adható ki, feltéve, ha a folyamatban levő eljárásban a döntés meghozatalához ez szükséges, és e körülményről a megkereső bíróság vagy más hatóság nyilatkozik.

(5) Az agrárkár-enyhítési szerv ellenőrzési feladatai ellátása érdekében a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével összefüggő adatokat a fizetési kötelezettség megszűnését követő nyolc évig, kárenyhítő juttatás, mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevétele esetén pedig a (2) bekezdés szerinti adatokat az igénybevételt követő nyolc évig, vagy az igény érvényesítésével kapcsolatos eljárások befejeződéséig kezelheti.

(6) Az agrárkár-enyhítési szerv a tárgyév július 1-ig az érintett biztosítót tájékoztatja az egységes kérelemben mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás igénybevételi igényt bejelentő ügyfelek

(6) Az agrárkár-enyhítési szerv a tárgyév július 15-ig az érintett biztosítót tájékoztatja az egységes kérelemben mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás igénybevételi igényt bejelentő ügyfelek

- a) nevéről, eljárási tv. szerinti regisztrációs számáról,

- a) nevéről, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító számáról,

- b) az egységes kérelemben rögzített terület nagyságáról, és azok MePAR azonosítóiról,

- c) a bejelentett kultúrákról.

⋯ 16 változatlan sor ⋯

(3) A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 55. § (2) bekezdés b) pontja szerint közrendbe ütközőnek kell tekinteni az olyan választottbírósági ítéletet, amely a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben képtelen termelőt a hiányzó mezőgazdasági termény – teljesítés céljából való – pótlására, beszerzésére vagy helyette más szolgáltatás, illetve biztosíték nyújtására kötelezi.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szerződésnek kell tekinteni azt a szerződést is, amellyel

- a) az általa megtermelt mezőgazdasági terményt

- aa) a termelő olyan gazdasági társaságon vagy szövetkezeten keresztül értékesíti, amelynek tulajdonosa vagy tagja, vagy

- ab) a termelőtől továbbértékesítés céljából termeltetési szerződés keretében vásárolják fel,

- b) a családi gazdálkodó a gazdálkodó család tagja által megtermelt mezőgazdasági terményt értékesíti.

22. § Ha a haszonbérlő e törvény szerinti elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt legalább 30%-os mértékű hozamcsökkenést szenved, és ezt az agrárkár-megállapító szerv igazolja, akkor őt a termőföldről szóló törvényben foglaltak alapján haszonbér-mérséklés illeti meg.

23. § (1) A mező- és erdőgazdaságot sújtó időjárási és más természeti jellegű elháríthatatlan külső oknak (vis maior) minősül:

⋯ 63 változatlan sor ⋯