2011. évi CII. törvény — mi változott? 2011. július 28.

17. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a következő alcímmel és 23/D. §-sal egészül ki:

„A szabályozott ingatlanbefektetési társaság egyes vagyonszerzései

23/D. § (1) Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban fennálló vagyoni betétnek a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság (a továbbiakban e § vonatkozásában: társaság) általi megszerzése esetén az illeték mértéke 2%, ha a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az állami adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatban vállalja, hogy az illetékkötelezettség napját magában foglaló adóév utolsó napján a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló nyilvántartásban történő feltüntetés (a továbbiakban e § vonatkozásában: társaságkénti nyilvántartásba vétel) feltételeinek megfelel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonszerzések után az ott meghatározott illetéket fizeti a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás (a továbbiakban e § vonatkozásában: elővállalkozás), ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az állami adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatban vállalja, hogy az elővállalkozásként történő működése társaságkénti nyilvántartásba vétellel szűnik meg.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerint vállalt feltétel teljesülését az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi. Amennyiben a vagyonszerző által vállalt feltétel nem teljesült, a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése, illetve a 21. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.

(4) Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése után az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti a társaság Szit. tv. szerinti projekttársasága (a továbbiakban e § vonatkozásában: projekttársaság), ha legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig csatolja a társaság nyilatkozatát, melyben az vállalja, hogy az illetékkötelezettség keletkezését magában foglaló adóév utolsó napján a társaságkénti nyilvántartásba vétel feltételeinek megfelel. A vállalás meghiúsulása esetén a (3) bekezdés szerinti pótilletéket az állami adóhatóság a társaság terhére pótlólag előírja.

(5) Ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése után az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti az elővállalkozás projekttársasága, ha legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig csatolja az elővállalkozás nyilatkozatát, melyben az elővállalkozás vállalja, hogy elővállalkozásként történő működése társaságkénti nyilvántartásba vétellel szűnik meg és elővállalkozási minőségének fennállása alatt a projekttársaságában fennálló tulajdoni illetőségét részben vagy teljesen nem idegeníti el. A vállalás meghiúsulása esetén, valamint ha a feltétel teljesítését megelőzően a projekttársaság megszűnik, a (3) bekezdés szerinti pótilletéket az állami adóhatóság az elővállalkozás terhére írja elő.”

18. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény a következő alcímmel és 39/E. §-sal egészül ki:

„A szabályozott ingatlanbefektetési társaság adómentessége

39/E. § (1) Mentes az adó alól a szabályozott ingatlanbefektetési társaságról szóló törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) szerinti szabályozott ingatlanbefektetési társaság (a továbbiakban e § vonatkozásában: társaság), a Szit. tv. szerinti szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás (a továbbiakban e § vonatkozásában: elővállalkozás), valamint a társaság és az elővállalkozás Szit. tv. szerinti projekttársasága.

(2) Ha az elővállalkozást az állami adóhatóság anélkül törli az elővállalkozások nyilvántartásából, hogy társaságként nyilvántartásba venné, akkor az elővállalkozás és annak projekttársasága az (1) bekezdés szerinti mentesség figyelmen kívül hagyásával számított, az elővállalkozásként való működés időszakára eső adó kétszeresét köteles az önkormányzati adóhatóságnak bevallani és megfizetni.

(3) Ha az elővállalkozás projekttársasága megszűnik, vagy az elővállalkozás a projekttársaságban fennálló tulajdoni illetőségét részben vagy egészben elidegeníti, akkor a projekttársaság (1) bekezdés szerinti mentesség figyelmen kívül hagyásával számított adójának kétszeresét az elővállalkozás a projekttársaság megszűnésének, elidegenítésének időpontját követő első adóbevallása benyújtásával egyidejűleg köteles bevallani és megfizetni.”

19. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közjegyző a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti részvénykönyvvezetést is végezhet.”

20. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül)

„a) a gazdasági társaság (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot, a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,”

21. § (1) A Tao tv. 4. §-a a következő 30/a–30/c. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„30/a. szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényben meghatározott feltételekkel az állami adóhatóság által szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásként nyilvántartásba vett gazdasági társaság;

30/b. szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényben meghatározott projekttársaság;

30/c. szabályozott ingatlanbefektetési társaság: a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényben meghatározott feltételekkel az állami adóhatóság által szabályozott ingatlanbefektetési társaságként nyilvántartásba vett gazdasági társaság;”

(2) A Tao tv. 4. § a 32/a pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/a. társaság: a gazdasági társaság (ideértve a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságot is), az egyesülés, a szövetkezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely

a) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint

b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg;”

22. § A Tao tv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A társasági adóalapja a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság esetén a 15. §-ban, az ingatlannal rendelkező társaság tagja esetében a 15/A. §-ban meghatározott jövedelem.”

23. § A Tao tv. a következő alcímmel és 15. §-sal egészül ki:

„A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság adóalapja és az adó mértéke

15. § (1) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság adóalapja az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredmény (2)–(5) bekezdésében felsorolt tételekkel módosított pozitív összege.

(2) Az adózás előtti eredményt csökkenti a 7. § (1) bekezdés b), cs), d), dz), dzs), g), gy),h), n), p), q), r), ty) és u) pontja, valamint a 7. § (10) bekezdése szerinti összeg.

(3) Az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdés a), b), d), dzs), e), f), gy), h), j), m), o), p), r) és t) pontja, valamint a 8. § (5) és (7) bekezdése szerinti összeg.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve kell alkalmazni a 16. és 28. §-ok rendelkezéseit.

(5) Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó kapcsolt vállalkozásával a 18. § hatálya alá tartozó ügyletet köt, az adóalap megállapítása során köteles az abban foglaltakat megfelelően alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdés szerint megállapított adóalapot társasági adófizetési kötelezettség – a (7)–(8) bekezdés szerinti eltéréssel – nem terheli.

(7) Ha a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást az állami adóhatóság anélkül törli a nyilvántartásából, hogy szabályozott ingatlanbefektetési társaságként nyilvántartásba venné, akkor a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás a (6) bekezdés szerinti mentesség figyelmen kívül hagyásával számított adót kétszeres mértékben köteles megállapítani. Ha a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság azelőtt kerül ki a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alól, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozást az állami adóhatóság szabályozott ingatlanbefektetési társaságként nyilvántartásba venné, akkor a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás (a szabályozott ingatlanbefektetési társaság) kétszeres mértékben köteles megállapítani a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság által meg nem fizetett adót.

(8) Amennyiben a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésükben olyan ellenértéket alkalmaz, amely a 18. § alapján nem tekinthető szokásos piaci árnak, és ennek eredményeképpen a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna, úgy a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság a (6) bekezdés alkalmazásától függetlenül köteles az alkalmazott ellenérték és a szokásos piaci ár különbözete után az adót megállapítani.”

24. § A Tao tv. 17. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság az (1) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazhatja.”

25. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az állami adóhatóság az adózót terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez, a költségvetési támogatás jogszerű igénybevételéhez honlapján közzéteszi)

„f) a szabályozott ingatlanbefektetési társaság és a szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás nevét, adószámát, az ilyenként való nyilvántartásba vétel dátumát, és a nyilvántartásból való törlés dátumát, valamint ezen társaságok projekttársaságainak nevét és adószámát.”

26. § (1) A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 202. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A részvénytársaság igazgatósága a részvénykönyv vezetésére – külön törvény szerinti – elszámolóháznak, központi értéktárnak, befektetési vállalkozásnak, pénzügyi intézménynek, ügyvédnek vagy könyvvizsgálónak (ide nem értve a számviteli törvény szerinti kötelező könyvvizsgálat esetén a választott könyvvizsgálót), valamint közjegyzőnek, jogtanácsosnak adhat megbízást. A megbízás tényét és a megbízott személyét a Cégközlönyben közzé kell tenni.”

(2) A Gt. „Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 336/C. §-sal egészül ki:

„336/C. § A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szit. tv.) 26. §-ával megállapított 202. § (2) bekezdését a Szit. tv. hatálybalépését megelőző időponttól vezetett részvénykönyvekre is alkalmazni kell, amennyiben a részvénytársaságot szabályozott ingatlanbefektetési társaságként az állami adóhatóság nyilvántartásba vette.”

27. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 27. § (4) bekezdés c) pontja a következő cc) alponttal egészül ki:

(Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében)

„cc) az állami adóhatóság által – szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásként vagy társaságként – való nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés időpontját.”

28. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) az 56/B. §-t követően a következő új alcímmel és 56/C–56/I. §-okkal egészül ki:

„Különös eljárási szabályok a magán-nyugdíjpénztári visszalépésekre és a tagdíjak elszámolására vonatkozóan

56/C. § (1) A kincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra 2011. május 31-ig teljesített valós túlfizetés és téves befizetés összegét a foglalkoztató az Art. szabályai szerint az adóhatóságtól kérheti vissza. Az állami adóhatóság a téves befizetés, illetve túlfizetés kiutalását a vonatkozó adónem számlák terhére teljesíti. A kiutalásról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik. A 2011. május 31-ét követően magán-nyugdíjpénztári számlára teljesített olyan befizetést, amely nem a pénztárat illeti a befizető közvetlenül a pénztártól igényelheti vissza.

(2) A túlfizetésként jelentkező összeget az állami adóhatóság a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza a tagnak.

56/D. § (1) A Tbj. 51. § (6) bekezdése negyedik mondatában foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a biztosítottól a foglalkoztatója tagdíj címén vonta le a járulékot annak ellenére, hogy a magánszemély nem volt magánnyugdíjpénztár tagja, feltéve, hogy tagdíj-kiegészítés miatt nem mutatkozik különbözet.

(2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártag esetében a 2007. január 1-től kezdődő bevallási időszakra vonatkozó pótbevallásban nyugdíjjárulékot kell megállapítani.

56/E. § A foglalkoztató, vagy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett foglalkoztatott (biztosított) kezdeményezésére a tagdíj-kiegészítéssel kapcsolatos eltérések tisztázására indult eljárások lefolytatása a pénztárak feladata. Az egyeztetés eredményeképp kimutatott, a magánszemélyt jogszerűen megillető tagdíj-kiegészítés összegét a pénztár a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól e célra visszaigényelt összeg terhére teljesíti.

56/F. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagra vonatkozóan 1998. január 1-je és 2006. december 31-e közötti időszakra – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a foglalkoztató által a magánnyugdíjpénztárhoz benyújtott pótbevallásokat, helyesbítő bevallásokat a magánnyugdíjpénztár köteles feldolgozni és a feldolgozott adatokat az állami adóhatóság részére továbbítani a pótbevallás és a helyesbítő bevallás benyújtását követő hónap utolsó napjáig. A fizetési kötelezettséget az állami adóhatóság felé kell teljesíteni.

(2) Amennyiben a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató által elkészített pótbevallás, helyesbítő bevallás benyújtásának idejére már megszűnt, a foglalkoztató a pótbevallást, helyesbítő bevallást az eredeti esedékességig benyújtott alapbevallással együtt az állami adóhatósághoz nyújtja be, amelyeket az állami adóhatóság köteles feldolgozni és a feldolgozott adatokat a Pénztárak Központi Nyilvántartása részére továbbítani a pótbevallás és a helyesbítő bevallás benyújtását követő hónap utolsó napjáig. A fizetési kötelezettséget az állami adóhatóság felé kell teljesíteni.

(3) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártagra vonatkozóan 2007. január 1-jét követő időszakra a foglalkoztató által benyújtott pótbevallásokat, helyesbítő bevallásokat az állami adóhatóság feldolgozza és a feldolgozott adatokat a Pénztárak Központi Nyilvántartása részére továbbítja. A fizetési kötelezettséget az állami adóhatóság felé kell teljesíteni.

56/G. § Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépése miatt már nem áll fenn, a pénztártagsági jogviszony idejére járó, meg nem fizetett tagdíj, bírság, pótlék tekintetében az eljárást az állami adóhatóság a Nyugdíjbiztosítási Alap javára folytatja le.

56/H. § (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tagokhoz kötődő követelésérvényesítés biztosítása végett, a magánnyugdíjpénztáraknak 2011. augusztus 31. napjáig vissza kell vonniuk az állami adóhatóságnak átadott, mindazon – 2006. december 31. napja előtti biztosítási jogviszonyhoz kötődő követelésükre irányuló – végrehajtási megkereséseiket, melyekben az adott foglalkoztatóval szemben még van fennálló, végrehajtás alatti követelésük, és egyben nyilatkozatot tesznek, hogy ezen felül egyéb végrehajtási eljárás kezdeményezéshez kapcsolódó követelésük nem áll fenn a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szemben.

(2) A magánnyugdíjpénztárak legkésőbb 2011. október 31. napjáig – foglalkoztatónkénti bontásban – átadják a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak végrehajtási eljárás lefolytatása végett a szervezetük nyilvántartásába felvett hátralékos kötelezettségekre vonatkozó adatokat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz csak olyan követelések adhatók át, melyekhez kötődően az adó-végrehajtás lefolytatásához való jog még nem évült el.

56/I. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 251. § (9) bekezdése a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tag esetében nem alkalmazható.”

29. § (1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 251. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A befektető kérelmére a Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb száznyolcvan napra felfüggeszti a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyek folyamatos visszaváltását. A befektető akkor kérelmezheti a befektetési jegyek folyamatos visszaváltásának felfüggesztését, ha rendelkezik a befektetési alap által forgalomba hozott befektetési jegyek legalább ötven százalékával.”

(2) A Tpt. 251. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Felügyelet a (2)–(3) bekezdés alapján előterjesztett kérelem elbírálásáról legkésőbb két forgalmazási napon belül dönt.”

30. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény a következő 87/A. §-sal egészül ki:

„87/A. § (1) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja 2011. július 1. napját követően a 2011. április, május, június hónapokra vonatkozóan a 36. § (7)–(8) bekezdésekben foglaltakkal kapcsolatos bevallási, befizetési és egyéb kötelezettségeit – a 36. § (1)–(4) bekezdésekben foglaltak kivételével – az e törvény 2011. július 1. napján hatályos rendelkezései szerint teljesíti, azzal az eltéréssel, hogy a 2011. július 20-ig esedékes bevallást 2011. augusztus 20-ig kell benyújtani a befizetési kötelezettség egyidejű teljesítésével. A 36. § (1)–(4) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket e bevallási, befizetési és egyéb kötelezettségek teljesítése során az e törvény 2011. június 30. napján hatályos állapota szerint kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést 2011. július 1. napjától kell alkalmazni.”