2011. évi CCIX. törvény — mi változott? 2025. december 30.
A 2025. július 20. és 2025. december 30. között hatályba lépett módosítások. 5 sor került be, 3 sor került ki.
← Előző módosítás (2025. július 20.)Következő módosítás (2026. január 1.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 587 változatlan sor ⋯
(3a) A határozatlan vagy határozott időre kötött üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 4 hónapos felbontási határidővel a felek közös megegyezéssel is megszüntethetik.
(3b) A (3a) bekezdésben foglaltaktól eltérően a határozatlan vagy határozott időre kötött üzemeltetési szerződés a felek közös megegyezésével 30 napos felmondási határidővel is megszüntethető, ha az ellátásért felelős ezzel egyidejűleg gondoskodik az új üzemeltetési szerződés megkötéséről, a szerződött víziközmű-szolgáltató pedig az új üzemeltetési szerződés jóváhagyására, valamint az engedély kiadására vagy annak módosítására irányuló kérelem Hivatalhoz történő benyújtásáról.
(4) Az engedély visszavonásával az érintett ellátási területre vonatkozó üzemeltetési szerződés hatálya megszűnik.
21. § (1) Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős részére átadja az érintett felhasználókra, felhasználási helyekre és víziközművekre vonatkozóan
⋯ 875 változatlan sor ⋯
- a) amelyet a víziközmű-szolgáltató az elismert indokolt költségeihez képest elért többletbevételeire tekintettel az erre szolgáló Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapba befizet,
- b) amelyet a víziközmű-szolgáltató a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból – a meg nem térülő elismert indokolt költségeire tekintettel – ellentételezésként igényelni jogosult, továbbá
- c) amelyet a víziközmű-szolgáltató elkülönítetten kezel, és kizárólag a víziközművek fenntartására fordít.
- c) amelyet a víziközmű-szolgáltató kizárólag a víziközművek és a tulajdonában álló víziközmű-működtető eszközök fenntartására fordít.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerint a víziközművek fenntartására elkülönített összeget a víziközmű-szolgáltató a keresztfinanszírozás tilalmára tekintet nélkül jogosult felhasználni.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerint a víziközművek és a víziközmű-szolgáltató tulajdonában álló víziközmű-működtető eszközök fenntartására fordítandó összeget a víziközmű-szolgáltató a keresztfinanszírozás tilalmára tekintet nélkül jogosult felhasználni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti befizetési kötelezettség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
⋯ 157 változatlan sor ⋯
- 1. állapítsa meg a víziközművek vagyonértékelésének részletes szabályait;
- 2. állapítsa meg a víziközmű-szolgáltatás átláthatóságának biztosítása érdekében a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatok körét és a közzététel módját;
- 3. állapítsa meg a lakossági és a nem lakossági felhasználók vonatkozásában a víziközmű-szolgáltatás díjait és azok alkalmazásának kezdőidőpontját;
- 4. állapítsa meg a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap működtetésének részletes szabályait, valamint az abba történő befizetés és abból történő kifizetés során a víziközmű-fejlesztési és ellentételezési alapot működtető szerv, valamint a víziközmű-szolgáltatók jogosultságait és kötelezettségeit, továbbá a víziközművek fenntartásához elkülönítetten kezelt összegek mértékét, az újraelosztás alapját képező elismert indokolt költségek körét;
- 4. állapítsa meg a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap működtetésének részletes szabályait, valamint az abba történő befizetés és abból történő kifizetés során a víziközmű-fejlesztési és ellentételezési alapot működtető szerv, valamint a víziközmű-szolgáltatók jogosultságait és kötelezettségeit, továbbá a víziközművek fenntartásához elkülönítetten kezelt összegek mértékét és annak felhasználásának szabályait, az újraelosztás alapját képező elismert indokolt költségek körét;
- 5. állapítsa meg a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás esetében az átadási árakat, és azok alkalmazásának kezdő időpontját;
- 6.
- 7.
⋯ 255 változatlan sor ⋯