2011. évi CCIX. törvény — mi változott? 2025. január 1.

- 1. átadási pont: a víziközmű törzshálózat azon része, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit,

- 2. bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-bekötővezeték végpontjára telepített mérő,

- 3. csatlakozó hálózat: több felhasználási hely ivóvízét az ivóvíz-bekötővezeték végpontjától a házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezeték-hálózat (csatlakozó ivóvízhálózat), vagy több felhasználási hely szennyvizét a házi szennyvízhálózatból a szennyvíz-bekötővezeték végpontjáig szállító vezeték-hálózat (csatlakozó szennyvízhálózat), amely az érintett felhasználási helyek szerinti ingatlantulajdonosok közös tulajdonát képezi,

- 4. ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi,

- 5. felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi,

- 6. felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében vagy a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt a víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával ténylegesen igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa,

- 7. felhasználói egyenérték: olyan mutatószám, amely a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számosságát – víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a felhasználók kapacitás igényeire figyelemmel – az 1. melléklet szerinti képlet alapján egységesen fejezi ki,

- 9. házi ivóvízhálózat: a felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna és a fogyasztói csap),

- 10. házi szennyvízhálózat: a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű),

- 11. ivóvíz-bekötővezeték: az ivóvíz-elosztóhálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, az ivóvíz-törzshálózat részét képező vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely

- c) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatás nyújtásával, illetve igénybevételével egy vagy több településre nézve közvetlenül vagy közvetve biztosítja a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit,

- d)

- 24. víziközmű-szolgáltatás: közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzivíz biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ideértve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok),

- 25. víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész

- a) amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy

- b) amelyen a keletkező szennyvíz részben, vagy egészben történő elvezetése érdekében a szennyvíz-bekötővezetékhez csatlakozva a házi szennyvízhálózat, vagy a csatlakozó szennyvízhálózat és a házi szennyvízhálózat kiépült,

#### 2/a. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra vonatkozó szabályok

(2) A Hivatal eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(4) Az ügyintézési határidő a Hivatal

- a) 5/A. § (3) bekezdése, valamint a 11. § (2) bekezdése szerinti eljárásában 135 nap,

- d) 36. § szerinti eljárásában – az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel – 135 nap.

(5) Az ügyintézési határidő a Hivatal

- a) 36. § szerinti eljárásában 75 nap,

- c) 37/A. § szerinti eljárásában 45 nap,

ha az eljárás a 2003. évi uniós csatlakozási szerződésben rögzített derogációval összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához kapcsolódik, és kormányrendelet az eljárást kiemelt jelentőségű közigazgatási hatósági üggyé nyilvánította.

(2) A víziközmű-szolgáltató felügyeletét a Hivatal átfogó ellenőrzéssel, célellenőrzéssel, témaellenőrzéssel és utóellenőrzéssel valósítja meg. A Hivatal az ellátásért felelős tekintetében célellenőrzést, témaellenőrzést és utóellenőrzést tart.

(4) A célellenőrzés egy meghatározott célterület vagy feladat ellátásának vizsgálata a víziközmű-szolgáltatónál vagy az ellátásért felelősnél.

(4) Ha a Hivatal a témaellenőrzés, célellenőrzés vagy utóellenőrzés során megállapítja, hogy az ellenőrzött szerv a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette, az ellenőrzés lezárását követő 8 napon belül az ellenőrzési jelentést megküldi az ellenőrzött szervnek. Az ellenőrzési jelentésre az ellenőrzött szerv a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételben foglaltakat a Hivatal a jogkövetkezmények megállapítására irányuló hatósági eljárás során értékeli, és az eljárást lezáró határozatban az észrevételek elutasítását külön megindokolja.

(2) A víziközmű-szolgáltató a felhasználói egyenértékre vonatkozó rendszeres adatszolgáltatását minden év március 31-ig küldi meg a Hivatalnak.

(3a) A (3) bekezdés szerinti átruházásról szóló döntést követően közös tulajdonban tulajdonostársként maradó önkormányzatok a víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltségük nettó könyv szerinti értéke arányában továbbra is viselik a közös tulajdonú víziközmű-rendszerrel kapcsolatos feladatokkal járó terheket és gyakorolják az azzal járó jogokat.

(4a) A (4) bekezdése szerint az állam által átvett fejlesztési forrás (e § alkalmazásában a továbbiakban: átvett fejlesztési forrás) összege az érintett víziközmű-vagyon tekintetében a Hivatal által a gördülő fejlesztési tervben jóváhagyott víziközmű-fejlesztési feladatok finanszírozására használható fel.

(5) A víziközmű-szolgáltató – az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon (2), (3) vagy (3a) bekezdés szerinti átruházásához kapcsolódóan – a tulajdonában álló víziközmű működtető eszközök és a rendszerfüggetlen víziközmű-elemek tulajdonjogát az államra, mint új ellátásért felelősre nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, ingyenesen is átruházhatja.

(8) A (2)–(5) bekezdés szerinti térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

6. § (1) Víziközmű kizárólag az állam vagy települési önkormányzat tulajdonában állhat.

(3) Az állami tulajdonú víziközmű, valamint az 5/H. § alapján az állam tulajdonába kerülő víziközmű működtető eszközök és rendszerfüggetlen víziközmű-elemek felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyakorolja. Az államra mint ellátásért felelősre történő tulajdonjog-átruházás esetén az állam képviseletében a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság jár el.

- a) a közcélú megváltást kérő bejelentését a víziközmű tulajdonosának nevéről, lakáscíméről (székhelyéről);

- b) a közcélú megváltást kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll;

- c) a közcélú megváltással érintett víziközmű műszaki, ingatlan-nyilvántartási adatait, helyszínrajzát;

- e) a víziközmű-szolgáltatási ágazat megnevezését (közműves ivóvízellátás, közműves szennyvízelvezetés);

- f) az ellátási terület megnevezését, és a víziközmű-rendszer azonosítóját.

9/D. § (1) A közcélú megváltással érintett víziközmű tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg.

(3) A kisajátítási hatóság a kérelemnek helyt adó határozatában – a (14) bekezdésben meghatározott kivétellel – külön kell rendelkeznie arról, hogy a közcélú megváltással érintett víziközműért, továbbá a közcélú megváltással kapcsolatos értékveszteségért és költségekért milyen összegű kártalanítást állapít meg.

(4) Ha a (2) bekezdés szerint megvalósuló tulajdonba adás térítésmentes, a vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

(5) Ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési jogviszony tartalma szerint nem kötelezettje, vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján nem kivitelezője a víziközműre irányuló, a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott új víziközmű vagy víziközmű-rendszer létrehozására irányuló beruházásnak vagy a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben meghatározott víziközmű-fejlesztéseknek, joga és kötelezettsége, hogy az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott legkisebb költség elve érvényesülésének előmozdítása érdekében az ellátásért felelős vagy annak megbízottja felé szakmai álláspontját kifejtse, különösen a fejlesztési munka műszaki tartalmának meghatározása, a közbeszerzési dokumentáció összeállítása és a kivitelezés során, azok szakszerűsége és a megfelelő anyagminőségek meghatározása kérdésében. A víziközmű-szolgáltató alkalmazottja vagy megbízottja e minőségében a fejlesztéssel érintett munkaterületre beléphet, írásban előterjesztett kérdését, észrevételét vagy javaslatát az ellátásért felelős vagy a lebonyolításban közreműködő megbízottja, továbbá a jogszabály által kijelölt beruházó szerv köteles figyelembe venni és 15 napon belül írásban megválaszolni. A víziközmű-szolgáltatók és az érintettek az e bekezdésben szabályozott jogaik és kötelezettségeik gyakorlásával összefüggésben a Hivatalnál bejelentést tehetnek. A bejelentés alapján a Hivatal a (6) bekezdés szerinti ellenőrzést folytat.

(5b)

#### 5. A víziközművek vagyonértékelése, nyilvántartása

12. § (1) A víziközmű tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását – ha pályázat kiírására nem kerül sor, az üzemeltetési szerződés megkötését – megelőzően, a 78. §-ban meghatározott esetben pedig az ott meghatározott határidőig az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon vagyonértékelést végez és annak eredményét legkésőbb a soron következő mérlegkészítés fordulónapjával könyvein átvezeti.

13. § (1) A víziközmű-szolgáltató az általa működtetett víziközművekről víziközmű térképi nyilvántartást vezet. A nyilvántartás adatállományának tulajdonjoga az ellátásért felelőst illeti.

(3) A víziközmű-szolgáltató a víziközmű működtető eszközöket elkülönítetten tartja nyilván.

### IV. Fejezet — A VÍZIKÖZMŰ-ÜZEMELTETÉSI JOGVISZONY

#### 7. A víziközmű-üzemeltetési jogviszony általános szabályai

(1a) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti eljárások vonatkozásában e törvényt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti feladatok tekintetében az ellátásért felelősnek a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet kell tekinteni.

- a) vagyonkezelési szerződésen;

- b) koncessziós szerződésen; vagy

(2) Ha az üzemeltetési szerződést határozott időtartamra kötik, annak időbeli hatálya legalább 15 és legfeljebb 35 év lehet.

(3) Az ellátásért felelős a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv végrehajtásához a tárgyévre meghatározott fejlesztési feladatokat megrendeli, a végrehajtással megbízott víziközmű-szolgáltatóval a fejlesztés műszaki átadás-átvételi eljárásának lezárását követően szerződés szerint elszámol.

(4) Ha a használati díj kezelését megállapodás szerint a víziközmű-szolgáltató végzi, a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelősöket megillető használati díjat víziközmű rendszerenként és ellátásért felelősönként nyilvántartja. A víziközmű-szolgáltató a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv végrehajtásához a tárgyévre meghatározott és az ellátásért felelős vagy azok képviselője által tőle megrendelt fejlesztési feladatokat végrehajtja és a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően szerződés szerint az ellátásért felelősökkel elszámol.

(6) A használati díj mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.

(3a) A határozatlan vagy határozott időre kötött üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 4 hónapos felbontási határidővel a felek közös megegyezéssel is megszüntethetik.

21. § (1) Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős részére átadja az érintett felhasználókra, felhasználási helyekre és víziközművekre vonatkozóan

(2) A víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdés szerinti adatokat legkésőbb az üzemeltetési szerződés megszűnésének napjától számított 30 napon belül adja át az ellátásért felelősnek, azzal, hogy az adatátadást akkor is végre kell hajtani, ha az üzemeltetési szerződés megszűnését követően a Hivatal ugyanazt a víziközmű-szolgáltatót jelöli ki közérdekű üzemeltetőként.

(3)

25. § A vagyonkezelésbe adott víziközmű esetében a víziközmű üzemeltetése is a vagyonkezelő kötelezettsége.

- a) a szükség szerinti felújítás, pótlás körében a víziközmű jogszabályi követelményeknek biztonsággal eleget tevő állapotának megőrzését célzó beavatkozásokat, és

- b) az a) pontban foglaltakon túl a víziközműveken végzendő beruházásokat.

#### 9. A koncessziós szerződés

(2) Az engedélyezési eljárásban a koncessziós eljárás nyertesének döntése eredményeként alapított koncessziós társasággal szemben a 37. § (2) bekezdés d) pontja nem kerül figyelembevételre, amennyiben

(3) A koncessziós szerződés – nem korábban, mint időtartamának felét követően – közös megegyezéssel, egy alkalommal, legfeljebb a koncessziós szerződés eredeti időtartamának felével meghosszabbítható.

(2) Az építési koncesszióra irányuló szerződésnek az építési koncesszió keretében megvalósuló víziközmű tekintetében tartalmaznia kell az adott üzemeltetési szerződés e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmi elemeit is.

#### 10/A. Korábban nem nyújtott szolgáltatás

(2) A víziközmű-szolgáltató az ideiglenes szolgáltatás keretében is biztosítja a fogyasztóvédelmi, a környezetvédelmi, a közegészségügyi, valamint a katasztrófavédelmi előírások maradéktalan betartását.

(4a) A (4) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtását megelőzően a szerződött víziközmű-szolgáltató a díjigény alátámasztó számítást megküldi az ellátásért felelősnek, hogy arról az ellátásért felelős véleményt alkosson. Az ellátásért felelős a véleményt a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül adja meg.

(4c) Az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató kizárólag a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelet hatálya alá nem tartozó felhasználói kategória tekintetében jogosult benyújtani a (4) bekezdés szerinti kérelmet.

(3) A szerződött víziközmű-szolgáltató a Hivatal által meghatározott átmeneti díjról szóló határozat kézhezvételét követően a soron következő számlában, a 31/A. § (4) bekezdése szerinti kérelem benyújtásának napjára visszamenőleges hatállyal, a 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendeletnek az ideiglenes szolgáltatási tevékenységgel érintett ellátási területre és felhasználói körre kiterjedő víziközmű-szolgáltatási díjat megállapító rendelkezéseinek hatályba lépéséig érvényesítheti díjigényét az ideiglenes szolgáltatással érintett víziközmű-rendszerre csatlakozott felhasználóval szemben.

(4) A Hivatal az átmeneti díjat megállapító határozatot megküldi az ellátásért felelős részére, valamint a miniszternek.

(5) Az átmeneti díjat megállapító határozat hatályát veszti, ha

- a) a víziközmű-szolgáltatás nyújtása veszélybe kerül azáltal, hogy

- aa) az üzemeltetési szerződés megszűnt,

- ab) a víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be,

- b) az ellátásért felelős a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról nem gondoskodott.

(1a) A Hivatal közérdekű üzemeltetőt jelölhet ki abban az esetben is, ha a víziközmű-üzemeltetés egyéb okból ellehetetlenül.

(2) A Hivatal a közérdekű üzemeltetőt a tevékenység ellátására önkéntesen kötelezettséget vállaló víziközmű-szolgáltatók közül jelöli ki. Ha a víziközmű-szolgáltatás nyújtására víziközmű-szolgáltató nem vállal önkéntesen kötelezettséget, akkor a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alkalmazásával – bármelyik víziközmű-szolgáltatót kijelölni. A kijelölés meghatározott időtartamra érvényes a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesüléséig.

(5) A közérdekű üzemeltető tevékenységére – eltérő rendelkezés hiányában – a víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

33/A. § A közérdekű üzemeltetés körében a víziközmű-szolgáltató a víziközmű-rendszeren felújítást, beruházást kizárólag a Hivatal előzetes engedélye alapján végezhet. Az engedélyezett fejlesztés ellenértéke az ellátásért felelős részére a közérdekű üzemeltetés ideje alatt járó használati díj terhére elszámolható. A használati díjból nem fedezett ellenértéket az ellátásért felelős köteles a víziközmű-szolgáltatónak megfizetni.

### V. Fejezet — A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÓ

- a) a jogszabályi előírások nem teljesülnek, a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy a kérelmező nem rendelkezik a jogszabályokban meghatározott engedélyekkel,

- b) a kérelmező nem teljesíti a jogszabályban meghatározott, víziközmű-szolgáltatás folyamatos, hosszú távú nyújtásához szükséges pénzügyi, gazdasági, technikai, környezetvédelmi feltételeket, vagy nem rendelkezik az ezek teljesítéséhez szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, személyi és pénzügyi erőforrásokkal,

- c) a kérelmező csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, vagy

- a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és engedélymódosítással a jogszerű állapot nem állítható helyre,

- b) a víziközmű-szolgáltató a víziközművet az ellátás biztonságát, élet-, egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,

- c) az engedélyt megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával vagy más jogszabálysértő módon szerezték meg, vagy

- d) az e törvényben meghatározott más esetben.

(8) Az engedély módosítása vagy visszavonása nem eredményezheti az ellátás biztonsága vagy minősége romlását.

(10) A víziközmű-szolgáltató a felmondási kötelezettségének a Hivatal (9) bekezdés szerinti határozatának kézhezvételétől számított harminc napon belül eleget tesz. Ha az üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltató részére kedvezőbb feltételt nem biztosít, akkor a szerződést az év végére szólóan, de legalább nyolc hónapos felmondási idő alkalmazása mellett kell felmondani.

#### 13. Kötelezettségek megszegése, víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése

(2) A Hivatal megvizsgálja a víziközmű-szolgáltató értesítésében foglalt körülményt, és ha az az ellátásbiztonságot, az élet-, egészség-, üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan nem veszélyezteti,

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettség elmulasztása esetében a (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezménytől eltekinteni nem lehet.

#### 39. §

- f) a Hivatal által kiadott hatósági engedély módosítása, vagy

- g) a Hivatal által kiadott hatósági engedély visszavonása.

(3) A kormányhivatal a Szankciótv.-ben foglalt jogkövetkezményeken túl az ingatlantulajdonost kötelezheti vízmérési hely kiépítésére, illetve a víziközmű-hálózatba bekötésre is.

- aa) az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázatot a Hivatal jóváhagyása nélkül írta ki,

- ab) megszegi az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban és a Hivatal határozatában foglalt ellátásért felelősre vonatkozó előírásokat,

- ac) közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer esetén az 5/G. § (1) bekezdése szerinti írásbeli megállapodásnak az érintett ellátásért felelősökkel történő megkötését akadályozza vagy elmulasztja;

- b) a víziközmű-szolgáltató

- bb) a kiszervezésre vonatkozó jogszabályi vagy a Hivatal határozatában foglalt előírást megsérti,

- bc) a 42. §-ban meghatározott cégjogi eseménnyel vagy befolyásszerzéssel összefüggő változás bejegyzését a Hivatal előzetes hozzájárulása nélkül kérelmezi,

- bd) a tevékenységét a beszerzési szabályzat, üzletszabályzat Hivatal általi jóváhagyása nélkül folytatja;

- bj) a Hivatal az 5/E. § (7) bekezdésben meghatározott hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a víziközmű-szolgáltató jogsértést követett el,

- c) az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató

- ca) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztotta,

- cd) a Hivatal részére rosszhiszeműen, valótlan adatot közölt,

- ce) a 18. § (5) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztotta.

#### 14. Egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok

(2) A Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges bármely víziközmű-szolgáltatóban a szavazatok huszonöt, ötven vagy hetvenöt százalékát meghaladó, illetve 100 százalékát elérő közvetlenül birtokolt, szavazati jogot biztosító részvény, üzletrész vagy közvetlen szavazati jog szerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés).

(7) A Hivatal (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott előzetes hozzájáruló határozatának hiányában a megszerzett részesedés tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jog nem gyakorolható, a megszerzett részesedés a részvénykönyvbe nem bejegyezhető, a tagjegyzékben fel nem tüntethető, és erre a társaságban jogot alapítani nem lehet. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal előzetes hozzájáruló határozatával együtt lehet benyújtani. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájáruló döntésének közlését követő naptól kezdődik.

#### 15. A víziközmű-szolgáltató tevékenysége

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában azt a szervezetet kell országos víziközmű-szolgáltatói érdekszövetségnek tekinteni, amelynek tagjai együttesen a Hivatal által nyilvántartott felhasználói egyenérték több mint 50%-ával rendelkeznek.

(2) A kiszervezés nem eredményezheti azt, hogy az engedélyezési kötelezettség alá eső kiszervezett tevékenységek szerződési értékének összege az adott évben, a víziközmű-szolgáltatásból származó előző évi nettó árbevétel tíz százalékát meghaladja.

(3) A felhasználót az átvétel igazolására alkalmas módon kell felszólítani azzal, hogy a második felszólítás kiküldésére leghamarabb az első felszólítás kézhezvételét követő tizenötödik napon túl kerülhet sor.

55. § (1) Az ingatlan tulajdonosa – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – köteles az ingatlant a víziközmű-rendszerbe beköttetni és a víziközmű-szolgáltatást igénybe venni, ha

(6) Adott ingatlan tekintetében mentesül a tulajdonos

(7) A kormányhivatal a kötelezési eljárás lefolytatásának mellőzése mellett dönt, ha az eset összes körülményére tekintettel a tulajdonostól nem várható el, hogy a kötelezésnek eleget tegyen. E körben a kormányhivatal mérlegeli, hogy

(8) A feltárt tényállás összes körülményére tekintettel a kormányhivatal kötelezés kibocsátása vagy a kötelezési eljárás lefolytatásának mellőzése helyett az ingatlan tulajdonosával hatósági szerződésben is megállapodhat a bekötés megvalósításáról.

(10) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennállásán, valamint a (4)–(8) bekezdésben meghatározott esetkörön túl kötelezi a tulajdonost az ingatlan beköttetésére és ezzel a víziközmű-szolgáltatás igénybevételére, ha a saját célú vízellátó létesítménye, saját célú szennyvízkezelő létesítménye, egyedi szennyvízkezelő berendezése vagy az egyedi zárt szennyvíztárolója közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szempontból káros.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződést, valamint a szolgalomalapítás iránti ingatlan-nyilvántartási kérelem ingatlanügyi hatóság által érkeztetett másolatát a víziközmű-szolgáltató részére az igénybejelentés kiegészítéseként az igénybejelentő megküldi.

(2) A víziközmű-szolgáltató a bekötési igény befogadását nem tagadhatja meg, ha a csatlakozás valamennyi jogszabályi feltétele teljesül.

(2) A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában kezelhető személyes adatok köre:

- b) ha a bejelentő egyéni vállalkozó, a vállalkozói nyilvántartási száma,

- c) a díjfizető neve, számlázási címe, adószáma vagy adóazonosító jele.

55/J. § (1) Ha a víziközmű-szolgáltató az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték létesítésére irányuló a bekötéssel összefüggő terveket kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, új terv benyújtását, vagy a tervek olyan kiegészítését írta elő, amellyel az igénybejelentő nem ért egyet, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

(1a) A víziközmű-szolgáltató a bekötéssel összefüggő tervek kivitelezésre alkalmasságával kapcsolatos nyilatkozatát a tervek benyújtását követő 15 napon belül adja ki. Ha a víziközmű-szolgáltató e határidő lejártát követő napig nem nyilatkozik, az alkalmassággal kapcsolatos nyilatkozat megadottnak tekintendő és a csatlakozás a benyújtott, a bekötéssel összefüggő tervek alapján kivitelezhető.

(2) Amennyiben az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték létesítésével kapcsolatban az igénybejelentő nem a víziközmű-szolgáltatót, hanem a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személyt bízza meg, az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték átvételéről és üzembe helyezéséről a víziközmű-szolgáltató köteles gondoskodni, feltéve, hogy az – a víziközmű-szolgáltató által elfogadott vagy a műszaki biztonsági hatóság által alkalmassá nyilvánított – kiviteli tervnek megfelelően készült el.

(3) A víziközmű-szolgáltató az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték üzembe helyezéséről a kivitelezés befejezésének a víziközmű-szolgáltatóhoz történt bejelentésétől számított 8 munkanapon belül köteles nyilatkozni, továbbá köteles az ivóvíz-bekötővezetéket vagy szennyvíz-bekötővezetéket üzembe helyezni. Amennyiben a víziközmű-szolgáltató a 8 munkanapos határidőn belül nem nyilatkozik és az ehhez szükséges műszaki feltételek adottak, úgy az üzembe helyezés nem tagadható meg, a víziközmű-szolgáltató köteles az ivóvíz-bekötővezetéket vagy szennyvíz-bekötővezetéket azonnal üzembe helyezni.

(4) Ha a víziközmű-szolgáltató határidőn belüli nyilatkozatával az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték üzembe helyezését megtagadja, vagy a műszaki feltételek a víziközmű-szolgáltató szerint egyébként nem adottak, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését. A műszaki biztonsági hatóság eljárására az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az üzembe helyezés elrendelésére irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

- d) előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a felhasználóval megállapodott, vagy

- e) nem lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közszolgáltatási szerződést felmondhatja.

(2a) Létfenntartási és a közegészségügyi vízigények teljesítését az illetékes népegészségügyi szerv ellenőrizheti és szükség szerint intézkedik a víziközmű-szolgáltatóval szemben.

(3) A víziközmű-szolgáltató az alábbi feltételek együttes fennállása esetében jogosult az (1) bekezdés szerinti intézkedések megtételére:

- c) a felhasználók számosságát kifejező felhasználói egyenértéket,

- d) a víziközmű-rendszer tulajdonosainak nevét és tulajdoni részesedését,

- e) a víziközmű-rendszer működésében érintett ellátásért felelős(ök) nevét, ha a működésben több ellátásért felelős is érdekelt, azt is, hogy a képviseletüket ki látja el,

- g) a víziközmű rendszer térképi nyilvántartási adatait.

(4) Az ellátásért felelősök nyilvántartása az egyes ellátásért felelősökre nézve tartalmazza:

- b) a víziközmű-rendszerek Hivatal által képzett azonosító kódjait.

(5) A víziközmű-szolgáltatók nyilvántartása az egyes víziközmű-szolgáltatókra nézve tartalmazza:

- a) a víziközmű-szolgáltató tulajdonosi szerkezetét (ideértve különösen a tulajdonosok nevét és tulajdoni részesedését),

- c) a működtetett víziközmű-rendszerek Hivatal által képzett azonosító kódjait és az ezekre vonatkozó üzemeltetési jogviszony (ide értve a közérdekű üzemeltetői jogviszonyt is) típusát.

(6) A Nyilvántartás a (3) bekezdés b), e), f) és i) pontja, a (4) bekezdés a) és b) pontja, valamint az (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatkörök tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést tanúsító szervezet által történő, a számlázási informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható. A tanúsítvány a kiadását követő második naptári év utolsó napjáig érvényes.

(9) A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a számlázási rendszer vizsgálatának a számlázó szoftveren túl a teljes, a számlázásban részt vevő rendszer technológiai vizsgálata szükséges, beleértve a számlázási folyamathoz szükséges összes releváns bemeneti adatot (pl. mérési, fogyasztási adatok) kezelő rendszerelemet. A vizsgálatnak ki kell terjednie a rendszerben alkalmazott számlázó szoftvertermék konkrét beállításainak, telepítésének és üzemeltetésének ellenőrzésére is.

65. § (1) A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (a továbbiakban együtt: hatósági díj), valamint a 65/A. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség és ellentételezés mértékét, a kötelezettek és a jogosultak körét, továbbá a víziközművek fenntartásához elkülönítetten kezelt összegek mértékét a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(2) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év október 15-ig küldi meg.

(6) A Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapba teljesített befizetéseket, valamint az onnan történő kifizetéseket a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság víziközmű-szolgáltatónként tartja nyilván.

66. § (1) A hatósági díj közszolgáltatási szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetében a megváltozott hatósági díj az érvényes közszolgáltatási szerződés részévé válik.

(2)

#### 67/A. §

#### 21. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás

(3) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében külön-külön, tételesen kell megállapítani. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás a kiszámítására vonatkozó módszer előírásával is megállapítható.

(5) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás tekintetében a 66. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy közszolgáltatási szerződés alatt a 69. § (1) bekezdése szerinti szerződést, hatósági díj alatt víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell érteni.

71/A. § (1) A nem lakossági felhasználó a birtokolt közműfejlesztési kvótát, vagy annak egy részét az adott víziközmű-rendszeren belül felhasználási hellyel rendelkező vagy azt kialakító másik, nem lakossági felhasználóra átruházhatja, vagy az adott víziközmű-rendszeren belül másik felhasználási helyére áthelyezheti.

(4) A közműfejlesztési kvóta átruházására vagy áthelyezésére irányuló (2) és (3) bekezdés szerinti javaslat alapján módosított közszolgáltatási szerződés a víziközmű-szolgáltató elfogadását követően hatályosul. Ha a víziközmű-szolgáltató a (2) és (3) bekezdés szerinti javaslatra a kézhezvételt követő 30 napon belül nem válaszol, vélelmezni kell, hogy azt elfogadta.

72. § (1) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon víziközmű-rendszer víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben – ide nem értve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezetéket – használható fel, amelyhez a hozzájárulás megfizetésére kötelezett felhasználási hely csatlakozik.

(3) Az ideiglenes szolgáltatás tartama alatt a szerződött víziközmű-szolgáltató, az általa beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulást elkülönített számlán gyűjti. A beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulás felhasználása az ideiglenes szolgáltatás megszűnését követően történhet.

#### 21/A. Külön díj ellenében végezhető szolgáltatások

72/A. § (1) A miniszter rendeletben állapítja meg a víziközmű-szolgáltató által

- b)

- c)

#### 22. Díjfelügyelet

- 1. a központi költségvetési szervek, a központi költségvetési szervek költségvetési intézményeinek, a helyi önkormányzat költségvetési intézményeinek, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmények azon körét, amelyek mentesülnek víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetése alól;

- 2. az elektronikus fogyasztásmérők felhasználóknál való felszerelésére, az okos mérés bevezetésére és a bevezetést előkészítő mintaprojektek megvalósítására vonatkozó szabályokat, ennek keretében a mintaprojektek révén meghatározandó és szolgáltatandó információk körét, az ezzel összefüggésben elvégzendő feladatokat, a mintaprojektmodell-választékot, a mérési és kommunikációs követelmények meghatározásához elvégzendő feladatokat, az adatkezelési, adatbiztonsági előírásokat, a mintaprojektek finanszírozását, időbeli ütemezését és értékelési kritériumait, valamint a mintaprojekt hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatokat;

- 3. az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázat kiírásának feltételeit, a pályázati kiírás közzétételének szabályait és minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályázati eljárás szabályait;

- 5. a közérdekű üzemeltető kijelölésére, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint a víziközmű-szolgáltatás biztosításához szükséges szerződésekre vonatkozó részletes rendelkezéseket;

- 6. a Hivatal hatáskörébe tartozó hatósági tevékenység részletes szabályait, a kérelem formai és tartalmi, továbbá az engedély tartalmi követelményeit, az engedélyes tevékenység folytatásának, valamint az engedély kiadásának, módosításának és visszavonásának feltételeit, továbbá a víziközmű-szolgáltató jogait és kötelezettségeit;

- 7. a víziközmű-felügyeleti bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának részletszabályait;

- 7.

- 8. szabályozza a gördülő fejlesztési terv részét képező felújítási és pótlási tervrész, valamint beruházási tervrész részletes tartalmi és formai követelményeit;

- 9. állapítsa meg a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat;

(2a) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a műszaki biztonsági hatóság részére a kérelemre indult eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét – ide nem értve az 55/K. § (3) bekezdés szerinti díj mértékét –, és a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.

(7)

76/A. § A 13/B. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatást a miniszter 2026. január 12-ig küldi meg az Európai Bizottság részére, továbbá a cselekvési tervet az Európai Uniónak a 2020. december 16-i (EU) 2020/2184 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusa elfogadásának időpontjától számított két éven belül készíti el.

78. § (1) A 2012. július 15-én meglévő üzemeltetési szerződés tekintetében a vagyonértékelést 2022. december 31. napjáig kell elvégezni.

79. § (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely eszközei között sajátjaként 2015. december 31-ét megelőzően üzembe helyezett víziközművet tart nyilván, az ellátásért felelőssel, azok ellátásért felelős részére történő átruházásáról a polgári jog általános szabályai szerint írásban megállapodik.

(6) A szolgalmi jogot az ingatlanügyi hatóság a véglegessé vált határozat alapján a záradékolt vázrajz szerint vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.

(2) A 2012. július 15-én működő, vagy a működését ezen időpontot követően megkezdő víziközmű-szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerinti kérelem jogerős elbírálásáig jogosult e törvény szerint engedélyköteles tevékenységét az e törvényben előírtak szerint folytatni azzal, hogy rá alkalmazni kell e törvény víziközmű-szolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseit.

83. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével, a 2012. július 15. napját megelőzően megkötött üzemeltetési szerződés e törvény rendelkezéseivel ellentétes rendelkezései nem alkalmazhatók.

(2) A 2012. július 15-ét megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e törvény 16. §-ának és 29. §-ának rendelkezései nem érintik.

(3) A 2012. július 15-ét megelőzően létrejött üzemeltetési szerződés időtartamának meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül.

(3b) A (3a) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően a Hivatal az érintett víziközmű-rendszerre közérdekű üzemeltetőt jelöl ki.

(6) Az 58. §-t 2012. július 15-ét megelőzően késedelembe esett felhasználó tekintetében is alkalmazni kell.

#### 85. §

86. § Ha 2014. január 1-jén a víziközmű-szolgáltatást végző a víziközműben tulajdoni hányaddal rendelkezik, a víziközmű tulajdonjogának 79. § szerinti átruházásig a saját víziközmű eszközeire vonatkozó felújítási és pótlási tervrészt a víziközmű-szolgáltatást végző készíti és nyújtja be a Hivatalhoz. A felújítási és pótlási tervet az ellátásért felelős részére a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt, a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatásul meg kell küldeni.

(2) A Hivatal elnöke rendeletének hatálybalépéséig a víziközmű-szolgáltató a 2014. december 31-én alkalmazott víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét alkalmazhatja.

87/A. § (1) A 61/B. §-ban meghatározott nyilvántartás informatikai hátterét az adatkezelési szabályzattal együtt a Hivatal az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXXVII. törvény (a továbbiakban: Mód. törvény) hatálybalépését követő 90 napon belül kidolgozza.

(2) A víziközmű-üzemeltetési jogviszonyban álló ellátásért felelős és víziközmű-szolgáltató a Mód. törvény hatálybalépését követő 60 napon belül megállapodik, hogy a 61/B. § (3)–(5) bekezdésben meghatározott adatokat vagy azok megállapodásban rögzített részét melyik szerződéses partner szolgáltatja a Hivatal részére, és erről a megállapodás létrejöttét követő 8 napon belül tájékoztatják a Hivatalt.

87/C. § A nemzeti versenyképesség növeléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2017. évi CXXXVII. törvénnyel módosított 55/H. §-t a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

87/D. § Az MNV Zrt. állami tulajdonú víziközmű feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos feladatai tekintetében az MNV Zrt. jogutódja 2021. január 1-jétől a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

(4) A (2) bekezdés szerinti korábbi ellátásért felelős 2021. január 31-ig átadja az új ellátásért felelős részére a 61. § (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint minden egyéb olyan adatot, amely az érintett víziközmű-rendszerhez kapcsolódóan az ellátásért felelős kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. A 18. § szerinti víziközmű-fejlesztésre fel nem használt források tulajdonjoga a (2) bekezdés szerinti korábbi ellátásért felelőstől nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, térítésmentesen 2021. január 1-jén az államra száll. A fejlesztési források átadás-átvételéről az érintett önkormányzat és az állam képviseletében eljáró szervezet 2021. március 31-ig írásban megállapodik. A térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

87/F. § A védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv a 61/A. § (6) bekezdése alapján 2024. március 31-ig történő tájékoztatási kötelezettsége érdekében a víziközmű-szolgáltató 2024. január 31-ig tájékoztatja a nyilvántartásában szereplő védendő felhasználók adatairól a védendő felhasználó felhasználási helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalt. A tájékoztatásnak a védendő felhasználó nevét, a felhasználási helyet, a védendő felhasználói státuszt megállapító jogcímet, valamint – amennyiben rendelkezésre áll – a védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv megnevezését kell tartalmaznia. A víziközmű-szolgáltató tájékoztatása alapján a fővárosi és vármegyei kormányhivatal 2024. február 29-ig tájékoztatja az illetékességi területén működő, a védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szervet a védendő felhasználóról, valamint a 61/A. § (6) bekezdés szerinti kötelezettségről.

(4) E törvény 45. § (6) bekezdése a víz újrafelhasználásra vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

88/A. § A 72/A. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

#### 27. Módosító rendelkezések