2011. évi CCIX. törvény — mi változott? 2021. január 1.

A 2020. december 25. és 2021. január 1. között hatályba lépett módosítások. 76 sor került be, 69 sor került ki.

← Előző módosítás (2020. december 25.)Következő módosítás (2021. június 13.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 168 változatlan sor ⋯

(4) Ha a Hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,

- a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a Hivatal felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi annak megszüntetésére,

- b) ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a Hivatal hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is.

- a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a Hivatal tájékoztatja az ügyfelet a jogszabálysértés tényéről, és határidő tűzésével kötelezi annak megszüntetésére,

- b) ha az a) pont szerinti kötelezésben meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a Hivatal hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is.

5/D. § (1) A Hivatal részére a felügyeleti tevékenységéért a víziközmű-szolgáltató felügyeleti díjat fizet, amelynek éves mértéke a tárgyév január 1-jén hatályos működési engedélyben meghatározott felhasználói egyenérték és százötven forint szorzata.

⋯ 67 változatlan sor ⋯

(2) Ha a víziközmű idegen ingatlanon fekszik, a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott vízvezetési szolgalmi jog gyakorlása – a víziközmű üzemeltetési tevékenységéhez indokolt mértékben – a víziközmű-szolgáltatót megilleti. A víziközmű-szolgáltató viselni köteles a joggyakorlás következtében felmerülő terheket.

(3) Az állami tulajdonú víziközmű felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.

(3) Az állami tulajdonú víziközmű felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyakorolja.

(3a) A víziközművek vagyonbiztosításáról annak vagyonkezelője, ennek hiányában a tulajdonosa köteles gondoskodni. A vagyonbiztosítás díja vagyonkezelés esetén a vagyonkezelőt, vagyonkezelés hiányában a tulajdonost terheli. A tulajdonos az őt terhelő vagyonbiztosítási díjat a víziközmű-rendszer üzemeltetésbe adásából származó bevételei terhére is finanszírozhatja.

⋯ 490 változatlan sor ⋯

#### 39. §

40. § Víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése esetében, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes szolgáltatást, a Hivatal a tevékenység végzőjét azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától, továbbá a tevékenység végzőjével szemben a 40/B. § (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket megfelelően alkalmazhatja.

40. § (1) A Hivatal hatósági eljárásaiban a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Szankciótv.) foglaltakon túlmenően az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazhatja közigazgatási szabályszegés megállapítása esetén:

40/A. § (1) A Hivatal a bírságot a rendelkezésére álló adatok figyelembevételével, a 41. § szerint, a 2. mellékletben meghatározott mértékben állapítja meg.

- a) jogellenes magatartás megszüntetésére kötelezés,

- b) tevékenység elvégzésére, intézkedés megtételére kötelezés,

- c) közérdekű tevékenység során okszerűen felmerült költségek megtérítésére kötelezés,

- d) jogszerű víziközmű-szolgáltatási díj alkalmazására kötelezés,

- e) jogsértő víziközmű-szolgáltatási díj alkalmazásából eredő többletbevétel visszatérítésére kötelezés,

- f) a Hivatal által kiadott hatósági engedély módosítása,

- g) a Hivatal által kiadott hatósági engedély visszavonása.

(2) A Hivatal víziközmű-védelmi bírságot vagy víziközmű-felügyeleti bírságot szabhat ki.

(2) Víziközmű-szolgáltatás engedély nélküli végzése esetében, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes szolgáltatást, a Hivatal – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – elrendelheti a tevékenységtől végzésétől történő eltiltást, továbbá a jogsértővel szemben a 40/B. § (3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3) A bírság a kötelezettség ismételt megszegése, a jogellenes állapot megszüntetésének elmulasztása vagy fenntartása esetén ismételten is kiszabható.

(3) A kormányhivatal a Szankciótv.-ben foglalt jogkövetkezményeken túl az ingatlantulajdonost kötelezheti vízmérési hely kiépítésére, illetve a víziközmű-hálózatba bekötésre is.

(4) A bírságot legkésőbb a határozat véglegessé válását követő 15. napon kell megfizetni.

40/A. § (1) A Hivatal víziközmű-felügyeleti bírságot szabhat ki a rendelkezésére álló adatok figyelembevételével.

(5) Ha a jogellenes állapot elháríthatatlan külső ok miatt alakult ki, és a helyzet orvoslása érdekében az arra kötelezett minden tőle elvárható intézkedést haladéktalanul megtett, a Hivatal bírságot nem alkalmaz.

(2) A víziközmű-felügyeleti bírság a kötelezettség ismételt megszegése, a jogellenes állapot megszüntetésének elmulasztása vagy fenntartása esetén ismételten is kiszabható.

40/B. § (1) Víziközmű-védelmi bírság szabható ki, ha

(3) A víziközmű-felügyeleti bírságot legkésőbb a határozat véglegessé válását követő 15. napon kell megfizetni.

(4) Ha a jogellenes állapot elháríthatatlan külső ok miatt alakult ki, és a helyzet orvoslása érdekében az arra kötelezett minden tőle elvárható intézkedést haladéktalanul megtett, a Hivatal víziközmű-felügyeleti bírságot nem alkalmaz.

40/B. § (1) Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki, ha

- a) az ellátásért felelős

- aa) az üzemeltetési szerződés megkötésére irányuló pályázatot a Hivatal jóváhagyása nélkül írta ki,

- ab) megszegi az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban és a Hivatal határozatában foglalt ellátásért felelősre vonatkozó előírásokat és ez az ellátásbiztonságot veszélyezteti;

- ac) közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer esetén az 5/G. § (1) bekezdése szerinti írásbeli megállapodásnak az érintett ellátásért felelősökkel történő megkötését akadályozza vagy elmulasztja,

- ab) megszegi az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban és a Hivatal határozatában foglalt ellátásért felelősre vonatkozó előírásokat,

- b) a víziközmű-szolgáltató

- ba) a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét a Hivatal által kiadott véglegessé vált víziközmű-szolgáltatói vagy működési engedély nélkül folytatja, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdésében szabályozott ideiglenes szolgáltatást,

- bb) a kiszervezésre vonatkozó jogszabályi vagy a Hivatal határozatában foglalt előírást megsérti,

- bc) a 42. §-ban meghatározott cégjogi változást a Hivatal hozzájárulása nélkül kérelmez,

- bd) a tevékenységét a beszerzési szabályzat, üzletszabályzat Hivatal általi jóváhagyása nélkül folytatja;

- be) megszegi az e törvényben, a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban vagy a Hivatal határozataiban foglalt, víziközmű-szolgáltatóra vonatkozó előírásokat;

- bf) a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét – a vízügyi hatóság hatáskörébe nem tartozó esetkörben – neki felróható módon nem a jogszabályi vagy hatósági előírásoknak megfelelően folytatja,

- bg) a víziközmű üzemeltetése körében a rábízott víziközmű-vagyon fenntartható működését veszélyezteti,

- bh) keresztfinanszírozást alkalmaz,

- bi) jogszabálysértő díjat vagy árat alkalmaz,

- bj) a Hivatal az 5/E. § (7) bekezdésben meghatározott hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a víziközmű-szolgáltató jogsértést követett el,

- c) az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató

- ca) a 11. § (2) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztotta,

- cb) a Hivatal által jóváhagyott felújítási és pótlási tervrészben, vagy a beruházási tervrészben foglalt feladatokat nem vagy csak részben hajtja végre,

- cc) Hivatal által jóváhagyott felújítási és pótlási tervrész, vagy a beruházási tervrész maradéktalan végrehajtását megelőzően a gördülő fejlesztési tervben nem szereplő felújítási és pótlási, valamint beruházási tevékenységet végez.

- cd) a Hivatal részére rosszhiszeműen, valótlan adatot közölt,

- ce) a 18. § (5) bekezdésében meghatározott határidőt elmulasztotta.

(2) Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki, ha a víziközmű-szolgáltató:

(2) Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki azzal a gazdálkodó szervezettel szemben is, amely víziközmű-szolgáltatási tevékenységet a Hivatal engedélye nélkül végez.

- a) a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét – a vízügyi hatóság hatáskörébe nem tartozó esetkörben – neki felróható módon nem a jogszabályi vagy hatósági előírásoknak megfelelően folytatja,

- b) a víziközmű üzemeltetése körében a rábízott víziközmű-vagyon fenntartható működését veszélyezteti,

- c) keresztfinanszírozást alkalmaz,

- d) jogszabálysértő díjat vagy árat alkalmaz,

- e) felelősségét a Hivatal az 5/A. §-ban és az 5/E. § (7) bekezdésben meghatározott hatáskörében eljárva állapítja meg,

- f) a Hivatal részére rosszhiszeműen, valótlan adatot közölt.

(3) Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki azzal a gazdálkodó szervezettel szemben is, amely víziközmű-szolgáltatási tevékenységet a Hivatal engedélye nélkül végzi.

41. § (1) A jogkövetkezmények alkalmazásakor a Hivatal mérlegeli a jogsértés körülményeit, különös tekintettel

- a) a jogellenes magatartás súlyára (az ellátás veszélyeztetésének mértékére, a magánérdekek sérelmének körére, kiterjedtségére) és a felróhatóság mértékére;

⋯ 158 változatlan sor ⋯

(7) A Hivatal a mintaprojekttel összefüggésben a projekttársaságnak a jogszabályokban és a Hivatal határozataiban foglalt kötelezettségeinek megszegése esetén

- a) a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban felszólítja a projekttársaságot kötelezettségei betartására,

- a) a jogkövetkezményekre való utalás mellett írásban tájékoztatja a projekttársaságot jogszabálysértés tényéről,

- b) ismételten is kiszabható bírsággal sújthatja a projekttársaságot, a jogsértés tárgyi súlyára tekintettel egyedi ügyekben is, vagy

- c) azonnali hatállyal eltilthatja a projekttársaságot az adott tevékenység folytatásától.

- c) eltilthatja a projekttársaságot az adott tevékenység folytatásától.

53. § (1) Adott felhasználási hely tekintetében a közszolgáltatási szerződés megszűnik, ha

⋯ 102 változatlan sor ⋯

55/J. § (1) Ha a víziközmű-szolgáltató az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték létesítésére irányuló a bekötéssel összefüggő terveket kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, új terv benyújtását, vagy a tervek olyan kiegészítését írta elő, amellyel az igénybejelentő nem ért egyet, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

(1a) A víziközmű-szolgáltató a bekötéssel összefüggő tervek kivitelezésre alkalmasságával kapcsolatos nyilatkozatát az igénybejelentést követő 15 napon belül adja ki. Ha a víziközmű-szolgáltató e határidő lejártát követő napig nem nyilatkozik, az alkalmassággal kapcsolatos nyilatkozat megadottnak tekintendő és a csatlakozás a benyújtott, a bekötéssel összefüggő tervek alapján kivitelezhető.

(1b) A víziközmű-szolgáltató – az igénybejelentő egyidejű tájékoztatása mellett – az (1a) bekezdés szerinti kivitelezés megtiltását kérelmezheti a műszaki biztonsági hatóságnál, ha a terv kivitelezésre alkalmatlan. A műszaki biztonsági hatóság a kérelem alapján dönt

- a) a tervek kivitelezésre alkalmassága tárgyában, illetve

- b) szükség szerint meghatározza azokat a műszaki biztonsági feltételeket, amelyek teljesülése esetén a terv kivitelezésre alkalmassága biztosítható.

(1c) Az (1b) bekezdés szerinti eljárás az (1a) bekezdésben foglalt joghatás beálltától számított 20 napon belül kezdeményezhető. A határidő jogvesztő. A műszaki biztonsági hatóság az ügyben 20 napon belül dönt.

(2) Amennyiben az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték létesítésével kapcsolatban az igénybejelentő nem a víziközmű-szolgáltatót, hanem a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személyt bízza meg, az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték átvételéről és üzembe helyezéséről a víziközmű-szolgáltató köteles gondoskodni, feltéve, hogy az – a víziközmű-szolgáltató által elfogadott vagy a műszaki biztonsági hatóság által alkalmassá nyilvánított – kiviteli tervnek megfelelően készült el.

(3) A víziközmű-szolgáltató az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték üzembe helyezéséről a kivitelezés befejezésének a víziközmű-szolgáltatóhoz történt bejelentésétől számított 8 munkanapon belül köteles nyilatkozni, továbbá köteles az ivóvíz-bekötővezetéket vagy szennyvíz-bekötővezetéket üzembe helyezni. Amennyiben a víziközmű-szolgáltató a 8 munkanapos határidőn belül nem nyilatkozik és az ehhez szükséges műszaki feltételek adottak, úgy az üzembe helyezés nem tagadható meg, a víziközmű-szolgáltató köteles az ivóvíz-bekötővezetéket vagy szennyvíz-bekötővezetéket azonnal üzembe helyezni.

(4) Ha a víziközmű-szolgáltató határidőn belüli nyilatkozatával az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték üzembe helyezését megtagadja, vagy a műszaki feltételek a víziközmű-szolgáltató szerint egyébként nem adottak, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését. A műszaki biztonsági hatóság eljárására az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az üzembe helyezés elrendelésére irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. A műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.

55/K. § (1) Az 55/H. § alapján díjmentes csatlakozásra jogosult igénybejelentőnek a víziközmű-szolgáltató megtéríti az ivóvízvezeték vagy szennyvízvezeték bekötésével összefüggésben felmerült, igazolt költségeit, ha

- a) az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték létesítésére irányuló tervek alapján a csatlakozás kivitelezése e törvény alapján megkezdhető,

- b) az igénybejelentő a bekötés kivitelezését befejezi, és azt

- ba) a víziközmű-szolgáltatónak az 55/J. § (1a) bekezdése szerinti, a bekötéssel összefüggő tervek kivitelezésre alkalmasságáról szóló nyilatkozata kézhezvételétől,

- bb) nyilatkozat hiányában a terv benyújtásától számított 15 napos határidő lejártától,

- bc) az 55/J. § (1b) bekezdés alapján folytatott eljárásban meghozott, a tervek kivitelezésre alkalmasságát megállapító döntés véglegessé válásától, vagy

- bd) az 55/J. § (1) bekezdés szerinti döntés véglegessé válásától

számított százhúsz napon belül bejelenti, és

- c) az 55/J. § (4) bekezdés szerinti olyan közigazgatási hatósági eljárásra kerül sor, amely az üzembe helyezés elrendelésével zárul.

(2) Ha a költségek (1) bekezdés szerinti megtérítésére a megtérítési igény bejelentését követő 15 napon belül nem került sor, a fizetésre kötelezés tárgyában a műszaki biztonsági hatóság kérelemre dönt. A kérelem az (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárás keretében is előterjeszthető.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárás igazgatási szolgáltatási díja huszonkétezer forint. A hatóság a díj megfizetésére az eljárást lezáró döntésében

- a) a víziközmű-szolgáltatót kötelezi, ha a kérelmező kérelmének részben vagy egészben helyt ad,

- b) a kérelmezőt kötelezi, ha a kérelmet elutasítja.

#### 18. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése a közműves ivóvízellátás,

valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében

⋯ 23 változatlan sor ⋯

- a) a lakossági felhasználó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett vagy az 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módot választó elkülönített vízhasználó hitelesítéssel nem rendelkező mellékvízmérőt működtet, valamint ha az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon nem teszi lehetővé a mellékvízmérő leolvasását,

- b)

- c) a víziközmű-szolgáltató a felhasználót az (1) bekezdésben meghatározott következmények kilátásba helyezésével fizetési kötelezettsége teljesítésére a (4) bekezdésben foglaltak szerint legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólításban a szociálisan rászoruló felhasználó figyelmét felhívta az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján őt megillető kedvezményekre, valamint

- d) a felhasználási hely fekvése szerint illetékes népegészségügyi szervet a (4) bekezdésben foglaltak szerint értesítette.

- d) a felhasználási hely fekvése szerint illetékes népegészségügyi szervet a (4) bekezdésben foglaltak szerint értesítette az (1) bekezdés c) és e) pontja esetében történő intézkedések megtételéről.

(3a) Ha a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak alkalmazásában állapodott meg, de az előrefizetős mérő alkalmazásában történt megállapodást követően az előrefizetős mérő a felhasználói díjfizetés hiánya miatt lezár, akkor az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban foglaltak alkalmazhatóak.

⋯ 277 változatlan sor ⋯

#### 22. Díjfelügyelet

73. § A víziközmű-szolgáltatás díjára, valamint a 72/A. § szerint megállapított díjakra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. A rendelkezések megsértése esetében a Hivatal határozattal

73. § (1) A víziközmű-szolgáltatás díjára, valamint a 72/A. § szerint megállapított díjakra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. A rendelkezések megsértése esetében a Hivatal

- a) megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a jogszerű ellenérték alkalmazására,

- a) intézkedésként megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a jogszerű mértékű díj alkalmazására,

- b) kötelezi a víziközmű-szolgáltatót a rendelkezések megsértésével elért többletbevétel és az azzal érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő kamatnak

- ba) a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, vagy

- bb) ha a sérelmet szenvedett fél személye nem állapítható meg, az általa ellátott valamennyi felhasználó részére történő visszatérítésére, és

- c) bírságot szabhat ki.

- bb) ha a sérelmet szenvedett fél személye nem állapítható meg, az általa az érintett víziközmű-rendszerről közvetlenül ellátott valamennyi azonos típusú felhasználó részére történő visszatérítésére.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben foglaltak mellett közigazgatási bírságot szabhat ki.

### IX. Fejezet — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

#### 23. Felhatalmazó rendelkezések

⋯ 6 változatlan sor ⋯

- 4. a víziközmű-szolgáltatói engedély kérelem, az üzemeltetési szerződések és a működési engedély kérelem kötelező tartalmi elemeit, benyújtásuk formai követelményeit;

- 5. a közérdekű üzemeltető kijelölésére, jogaira és kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint a víziközmű-szolgáltatás biztosításához szükséges szerződésekre vonatkozó részletes rendelkezéseket;

- 6. a Hivatal hatáskörébe tartozó hatósági tevékenység részletes szabályait, a kérelem formai és tartalmi, továbbá az engedély tartalmi követelményeit, az engedélyes tevékenység folytatásának, valamint az engedély kiadásának, módosításának és visszavonásának feltételeit, továbbá a víziközmű-szolgáltató jogait és kötelezettségeit;

- 7.

- 7. a víziközmű-felügyeleti bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának részletszabályait;

- 8.

- 9. a víziközmű-szolgáltató kötelezettségei teljesítésével kapcsolatos áruk és szolgáltatások körét, a beszerzésre, a kiválasztásra és a megbízásra vonatkozó feltételeket és eljárásokat;

- 10. a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, a közszolgáltatási szerződés minimális tartalmi követelményeit, valamint a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit, továbbá az elkülönített vízhasználóra vonatkozó részletes szabályokat;

⋯ 13 változatlan sor ⋯

- 24. a közhiteles víziközmű-térképi nyilvántartást vezető hatóságot, a hatóság hatáskörére és illetékességére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmát, az abba történő bejegyzés, valamint az onnan való törlés során alkalmazható bizonyítási eszközök körét;

- 25. a víziközmű-üzemeltetési tevékenységek kiszervezésére vonatkozó részletes szabályokat

- 26. a kivitelezői jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat, valamint a nyilvántartást vezető műszaki biztonsági hatóságot,

- 27. a bekötéssel összefüggő tervek kivitelezésre való alkalmasságának megállapítása iránt a műszaki-biztonsági hatóság előtt indított eljárás szabályait, valamint az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték üzembe helyezésének víziközmű-szolgáltató általi megtagadása esetén a műszaki biztonsági hatóságnak az üzembe helyezés elrendelésével kapcsolatos eljárása szabályait, továbbá a jelen pontban megjelölt tevékenységeket végző műszaki biztonsági hatóságot

- 27. a bekötéssel összefüggő tervek kivitelezésre való alkalmasságának megállapítása iránt a műszaki-biztonsági hatóság előtt indított eljárás szabályait, valamint az ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték üzembe helyezésének víziközmű-szolgáltató általi megtagadása esetén a műszaki biztonsági hatóságnak az üzembe helyezés elrendelésével kapcsolatos eljárása, továbbá az 55/K. § (2) bekezdése szerinti eljárás anyagi és eljárási szabályait, továbbá a jelen pontban megjelölt tevékenységeket végző műszaki biztonsági hatóságot

- 28. az IKVA Adatbázist üzemeltető szervezetet, valamint az IKVA Adatbázis működésének részletes szabályait, az adatszolgáltatás rendjét, a Hivatal és az IKVA adatbázist üzemeltető szervezet közötti együttműködés kereteit, az adatok IKVA Adatbázisban történő felhasználásának részletes szabályait

rendeletben állapítsa meg.

⋯ 10 változatlan sor ⋯

- 9. állapítsa meg a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási és javaslattételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat;

- 10. állapítsa meg a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végzendő szolgáltatások körét és annak díjait, a felhasználók számára külön díj felszámítása nélkül biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körét, a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait.

(2a) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a műszaki biztonsági hatóság részére a kérelemre indult eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét – ide nem értve az 55/K. § (3) bekezdés szerinti díj mértékét –, és a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a Hivatal eljárásában történő szakhatósági közreműködésért a szakhatóság részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait.

(4) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy

⋯ 45 változatlan sor ⋯

(3) A 31/B. § (3) bekezdése szerinti, az átmeneti díj visszamenőleges érvényesítésének kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a víziközmű-szolgáltatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CXIX. törvény hatálybalépésének napja.

78. § (1) A 2012. július 15-én meglévő üzemeltetési szerződés tekintetében a vagyonértékelést 2019. december 31-ig kell elvégezni.

78. § (1) A 2012. július 15-én meglévő üzemeltetési szerződés tekintetében a vagyonértékelést 2022. december 31. napjáig kell elvégezni.

(2) A 2012. július 15-én folyamatban lévő pályázati eljárások esetében a vagyonértékelést az üzemeltetési szerződés megkötését megelőzően kell elvégeztetni.

⋯ 96 változatlan sor ⋯

87/C. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

87/D. § Az MNV Zrt. állami tulajdonú víziközmű feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos feladatai tekintetében az MNV Zrt. jogutódja 2021. január 1-jétől a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

87/E. § (1) Az e törvénynek az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvény 32. §-ával módosított 5/F. § (5) bekezdése szerinti, kizárólagos állami tulajdonban lévő víziközmű-rendszerekhez kapcsolódó állami ellátásért felelősség 2021. január 1-jén jön létre. A 2021. január 1-jén létrejövő állami ellátásért felelősség esetében az állam mint ellátásért felelős 2021. március 31-ig új üzemeltetési jogviszony létesítéséről gondoskodik azon víziközmű-rendszerek esetében, amelyekre vonatkozóan az üzemeltetési jogviszony korábban a víziközmű-szolgáltató és a korábbi ellátásért felelős önkormányzat között jött létre. Az új üzemeltetési jogviszony létrehozását követően a víziközmű-szolgáltató a 22. § (1) bekezdése szerint jár el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a korábbi ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató között fennálló üzemeltetési jogviszony 2020. december 31-én megszűnik.

⋯ 61 változatlan sor ⋯

- 3. E melléklet alkalmazásában lakossági szolgáltatási díj a lakossági felhasználó, a természetes személy elkülönített vízhasználó és ingatlanhasználó által a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért a víziközmű-szolgáltató részére fizetendő díj, amennyiben az elkülönített vízhasználó, ingatlanhasználó a szolgáltatást nem jövedelemszerző gazdasági tevékenysége körében veszi igénybe.

### 2. melléklet a 2011. évi CCIX. törvényhez

#### A kiszabható bírságok összege

1. A kiszabható bírság összege:

a) a 40/B. § (1) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja esetében az állam esetében 25 millió forint, települési önkormányzat esetében a helyi önkormányzat pénzforgalmi teljesítési adatairól adott tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolójában szereplő – az általa irányított költségvetési szervekkel összevontan számítandó – költségvetési kiadások és költségvetési bevételek közül a kisebb összegének 0,5%-a, de legfeljebb 25 millió forint,

b) a 40/B. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja esetében legfeljebb 25 millió forint,,

c) a 40/B. § (1) bekezdés b) pont bb)–bd) alpontja esetében legfeljebb 25 millió forint,

d) a 40/B. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja esetében legfeljebb 1 millió forint, cb) és cc) alpontja esetében legfeljebb 10 millió forint.

2. A kiszabható bírság összege a 40/B. § (2) bekezdés c) pont esetében a víziközmű-szolgáltató árbevételének 1%-a, de legfeljebb 50 millió forint.

3. A kiszabható bírság összege a 40/B. § (3) bekezdése esetében a gazdálkodó szervezet árbevételének 1%-a, de legfeljebb 100 millió forint.

4. Árbevétel alatt a víziközmű-szolgáltató határozathozatalt megelőző utolsó lezárt üzleti évének a számvitelről szóló törvény szerinti teljes értékesítés nettó árbevételének a másodlagos és különdíjas szolgáltatás árbevételével csökkentett értékét kell érteni.

5. A 2. és 3. pont szerinti esetekben előző üzleti évi adat hiányában a Hivatal legfeljebb 25 millió forintos bírságot alkalmaz.

II.

1. A kiszabható bírság összege a 40/B. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja, valamint (2) bekezdés a), b), d) és f) pontja esetében az alábbi képlettel számított összeg, de legalább 1 millió forint.

B = (FE × 10000)

ahol:

B = a kiszabható bírság összege (Ft)

FE = a jogellenes magatartással érintett víziközmű-rendszer felhasználói egyenértéke.

2. Az 1. pont szerinti esetekben a kiszabható bírság felső határa legfeljebb 100 millió forint.