2011. évi CCIX. törvény — mi változott? 2018. január 1.

A 2017. december 31. és 2018. január 1. között hatályba lépett módosítások. 60 sor került be, 48 sor került ki.

← Előző módosítás (2017. december 31.)Következő módosítás (2018. április 1.) →Időállapotok Hatályos szöveg

⋯ 80 változatlan sor ⋯

#### 2/a. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra vonatkozó szabályok

3. § (1) A víziközmű-szolgáltatással összefüggő hatósági feladatokat az e törvényben meghatározott kivételekkel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el.

3. § (1) A víziközmű-szolgáltatással összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben, illetve hatósági ellenőrzésekben – az e törvényben meghatározott kivételekkel – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) jár el.

(2) A Hivatal eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait az e törvényben meghatározott kivételekkel kell alkalmazni.

(2) A Hivatal eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait az e törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) Az ügyintézési határidő a Hivatal eljárásaiban a (4) és (4a) bekezdésben foglalt kivétellel 60 nap.

(3) Az ügyintézési határidő a Hivatal eljárásaiban a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel 75 nap.

(4) Az ügyintézési határidő a Hivatal

- a) 5/A. § (3) bekezdés szerinti eljárásában 135 nap,

- b) 5/F. § (6) bekezdés és a 16. § (3) bekezdés szerinti eljárásában 21 nap,

- a) 5/A. § (3) bekezdése szerinti eljárásában 135 nap,

- b) 5/F. § (6) bekezdése és a 16. § (3) bekezdése szerinti eljárásában 21 nap,

- c) 31/B. § szerinti eljárásában 30 nap,

- d) 36. § szerinti eljárásában 135 nap,

- e) 37. § és 37/A. § (2)–(7) bekezdés szerinti eljárásában 90 nap.

- d) 36. § szerinti eljárásában – az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel – 135 nap.

(4a) Az ügyintézési határidő a Hivatal

(5) Az ügyintézési határidő a Hivatal

- a) 36. § szerinti eljárásában 75 nap,

- b) 37. § szerinti eljárásában 60 nap,

- c) 37/A. § szerinti eljárásában 45 nap,

ha az eljárás a 2003. évi uniós csatlakozási szerződésben rögzített derogációval összefüggő feladat végrehajtásához kapcsolódik, és erre való tekintettel kormányrendelet azt kiemelt jelentőségű közigazgatási hatósági üggyé nyilvánította.

ha az eljárás a 2003. évi uniós csatlakozási szerződésben rögzített derogációval összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához kapcsolódik, és kormányrendelet az eljárást kiemelt jelentőségű közigazgatási hatósági üggyé nyilvánította.

(5) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki.

(6) Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Hivatal a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül bocsáthat ki hiánypótlási felhívást.

(6) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a Hivatalnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a Hivatal az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a Hivatal az eljárást megszünteti.

(7) A Hivatal véglegessé vált határozatait – a személyes és védett adatok kivételével – a honlapján közhírré teszi.

(7) A Hivatal a függő hatályú döntésében a kérelmezett jog gyakorlásáról nem rendelkezik.

(8) A Hivatal eljárásában történő szakhatósági közreműködésért a szakhatóság részére igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(8) A Hivatal jogerős határozatait – a személyes adatok kivételével – a honlapján közzéteszi.

(9) A Hivatal döntéseinek végrehajtását – a pénzfizetési kötelezettségek kivételével – maga foganatosítja.

(9) A Hivatal eljárásában történő szakhatósági közreműködésért a szakhatóság részére igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

4. § (1) A bíróság a Hivatal határozatát nem változtathatja meg.

(2) Közérdekű üzemeltetőt kijelölő, valamint az átmeneti díjat megállapító határozat bírósági felülvizsgálata során a végrehajtás felfüggesztésének nincs helye.

(2) A közérdekű üzemeltetőt kijelölő, valamint az átmeneti díjat megállapító határozattal kapcsolatos perben azonnali jogvédelem biztosításának nincs helye.

(3) A Hivatal jogerős döntéseivel szemben újrafelvételi kérelemnek nincs helye.

(3)

5. § (1) A Hivatal a felhasználók érdekében az egyes víziközmű-szolgáltatókra vonatkozóan – a jogszabályban meghatározott keretek között – hivatalból határozatban állapítja meg az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a víziközmű-hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket.

⋯ 38 változatlan sor ⋯

- e) elektronikus nyilvántartások adatai,

- f) az elektronikus közműnyilvántartásba szolgáltatott adatok.

5/C. § (1) Az ellenőrzés befejezését követő 8 napon belül a Hivatal az ellenőrzött szerv részére megküldi az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv tervezetét.

5/C. § (1) Az ellenőrzés befejezését követő 8 napon belül a Hivatal az ellenőrzött szerv részére megküldi az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv vagy feljegyzés tervezetét.

(2) A jegyzőkönyv tervezetére az ellenőrzött szerv a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételt tehet.

(2) A jegyzőkönyv vagy feljegyzés tervezetére az ellenőrzött szerv a kézhezvételtől számított 15 napon belül észrevételt tehet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követően a Hivatal véglegesíti az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvet, amelyben az ellenőrzött szerv elutasított észrevételeit külön megindokolja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követően a Hivatal véglegesíti az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvet vagy feljegyzést, amelyben az ellenőrzött szerv elutasított észrevételeit külön megindokolja.

(3a) Ha a Hivatal az ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, az ellenőrzés befejezését követő 8 napon belül az ellenőrzést lezáró végleges jegyzőkönyvet megküldi az ellenőrzött szervnek.

(4) Ha a Hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,

- a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a Hivatal felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezi annak megszüntetésére,

- b) ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a Hivatal hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást, ideértve a hatáskörébe tartozó eljárási cselekmények megtételét és a jogkövetkezmény megállapítását is.

5/D. § (1) A Hivatal részére a felügyeleti tevékenységéért a víziközmű-szolgáltató felügyeleti díjat fizet, amelynek éves mértéke a tárgyév január 1-jén hatályos működési engedélyben meghatározott felhasználói egyenérték és százötven forint szorzata.

(2) A víziközmű-szolgáltató a felhasználói egyenértékre vonatkozó rendszeres adatszolgáltatását minden év március 31-ig küldi meg a Hivatalnak.

⋯ 78 változatlan sor ⋯

- b) nem közterületi ingatlan területén, olyan belső hálózatként került kialakításra, amely esetében az ellátás valamely szervezett formában működő, legalább részben közös célú ingatlan használathoz kötődik (különösen: nyugdíjas otthon, szolgálati lakások, lakópark),

- c) műszaki kialakítása miatt aránytalan (az újraelőállítási érték 30%-át meghaladó értékű) nagyságú átalakítást jelentő beruházás eredményeként lehetne csak a víziközmű rendszerekkel szemben támasztott műszaki kritériumoknak megfeleltetni.

(6) A vízilétesítmény (4) és (5) bekezdés szerinti minősítésére nézve a Hivatal az érdekelt ellátásért felelős, az érintett önkormányzat vagy a vízilétesítmény tulajdonosa, üzemeltetője kérelmére indított eljárásban hoz egyedi döntést.

(6) A vízilétesítmény (4) és (5) bekezdés szerinti minősítésére nézve a Hivatal az érdekelt ellátásért felelős, az érintett önkormányzat vagy a vízilétesítmény tulajdonosa, üzemeltetője mint ügyfél kérelmére induló eljárásban, vagy hivatalból hoz egyedi döntést.

(7) A (6) bekezdésben megjelölt személyek a vízilétesítmény (4) és (5) bekezdés szerinti minősítési eljárásában ügyfélnek minősülnek.

⋯ 115 változatlan sor ⋯

(2) Ha az üzemeltetési szerződést határozott időtartamra kötik, annak időbeli hatálya legalább 15 és legfeljebb 35 év lehet.

18. § (1) Ha jogszabály vagy üzemeltetési szerződés a víziközmű-szolgáltatási jog gyakorlását vagy a víziközmű használatát díj (a továbbiakban: használati díj) fizetéséhez köti, az ellátásért felelős az ebből származó bevételét elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag víziközmű-fejlesztés finanszírozására – ideértve a víziközmű-fejlesztés céljára igénybe vett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is – használhatja fel.

18. § (1) Jogszabályban vagy üzemeltetési szerződésben meghatározott használati díj esetén az ellátásért felelős vagy az ellátásért felelősök képviselője – megállapodás esetén a víziközmű-szolgáltató – a víziközmű-szolgáltatási díjban képződött használati díjat elkülönített számlán kezeli, amelyet kizárólag a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben meghatározott víziközmű-fejlesztési feladatok finanszírozására – ideértve a víziközmű-vagyonhoz és annak fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó előkészítési, nyilvántartási, eljárási díjakat és költségeket, valamint a fejlesztési célra igénybe vett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is – továbbá az e törvényben meghatározott feladatokra használhat fel. A 10. § (1) bekezdésével és a 30. § (4) bekezdésével is összhangban, a fejlesztésekhez kapcsolódó költségek a víziközmű tulajdonosát terhelik, azt a szolgáltatóra nem háríthatja át.

(2) Az ellátásért felelős vagy – ha a használati díj kezelését megállapodás szerint a víziközmű-szolgáltató végzi – a víziközmű-szolgáltató a tárgyévet követő év március 31. napjáig benyújtja a Hivatalnak a tárgyévben fizetett használati díj felhasználására vonatkozó elszámoló jelentését, amely tartalmazza a víziközmű-fejlesztésre felhasznált összeget és annak műszaki tartalmát, továbbá annak pénzintézeti igazolását, hogy az ellátásért felelős, vagy a víziközmű-szolgáltató melyik elkülönített számláján mekkora összeg áll rendelkezésre. Az elszámoló jelentés tartalmi és formai követelményeit a Hivatal a honlapján közzéteszi.

(2) Amennyiben az ellátásért felelősöket megillető használati díjat – elkülönített számlán nyilvántartott víziközmű-alapban – a víziközmű-szolgáltató kezeli, azt a 37. § (1) bekezdésében foglalt működési engedélyeiben meghatározott víziközmű-rendszerekhez kapcsolódóan használhatja fel, a keresztfinanszírozás tilalmának figyelembe vételével. Több ellátásért felelős érintettsége esetén a használati díj felhasználásának módjáról az ellátásért felelősök megállapodhatnak, figyelembe véve a keresztfinanszírozás tilalmát.

(3) A használati díj mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.

(3) Az ellátásért felelős a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv végrehajtásához a tárgyévre meghatározott fejlesztési feladatokat megrendeli, a végrehajtással megbízott víziközmű-szolgáltatóval a fejlesztés műszaki átadás-átvételi eljárásának lezárását követően szerződés szerint elszámol.

(4) Ha a használati díj kezelését megállapodás szerint a víziközmű-szolgáltató végzi, a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelősöket megillető használati díjat víziközmű rendszerenként és ellátásért felelősönként nyilvántartja. A víziközmű-szolgáltató a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv végrehajtásához a tárgyévre meghatározott és az ellátásért felelős vagy azok képviselője által tőle megrendelt fejlesztési feladatokat végrehajtja és a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően szerződés szerint az ellátásért felelősökkel elszámol.

(5) A használati díj kezeléséért felelős a tárgyévet követő év március 31. napjáig benyújtja a Hivatalnak – valamint tájékoztatásul megküldi az érintett ellátásért felelősnek, illetve víziközmű-szolgáltatónak – a tárgyévben kezelt használati díj felhasználására vonatkozó elszámoló jelentését, amely tartalmazza a víziközmű-fejlesztésre felhasznált összeget és a fejlesztés műszaki tartalmát, továbbá annak pénzintézeti igazolását, hogy az általa kezelt elkülönített számlán vagy az elkülönített számlán nyilvántartott víziközmű-alapban mekkora összeg áll rendelkezésre. Az elszámoló jelentés tartalmi és formai követelményeit a Hivatal a honlapján közzéteszi.

(6) A használati díj mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.

19. § A víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosításról a víziközmű-szolgáltató gondoskodni köteles.

20. § (1) Az ellátásért felelős az üzemeltetési szerződést az év végére szólóan, de legalább 8 hónapos felmondási idővel felmondhatja,

- a) ha a víziközmű-szolgáltató tekintetében az e törvény, a környezet védelmére vagy a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági határozatok előírásainak víziközmű-szolgáltatás során történő súlyos megsértését jogerősen megállapították,

- b) ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési szerződésben megállapított kötelezettségét súlyosan vagy huzamosan megszegte, vagy

- c) törvényben vagy az üzemeltetési szerződésében meghatározott további esetekben.

⋯ 83 változatlan sor ⋯

(2) A víziközmű-szolgáltató az ideiglenes szolgáltatás keretében is biztosítja a fogyasztóvédelmi, a környezetvédelmi, a közegészségügyi, valamint a katasztrófavédelmi előírások maradéktalan betartását.

(3) Az ideiglenes szolgáltatási tevékenység a szerződött víziközmű-szolgáltató (1) bekezdés szerint előterjesztett kérelme tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedése napján megszűnik.

(3) Az ideiglenes szolgáltatási tevékenység a szerződött víziközmű-szolgáltató (1) bekezdés szerint előterjesztett kérelme tárgyában hozott döntés véglegessé válása napján megszűnik.

(4) Az ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kérelemmel együtt az ideiglenes szolgáltatás díjára (a továbbiakban: átmeneti díj) vonatkozó kérelmet is előterjeszthet azzal, hogy a kérelemben az analitikus és főkönyvi nyilvántartás vagy más ellenőrizhető adatbázisból származó adatokig követhető módon részletes díjkalkulációt készít az átmeneti díjaiban megtérítésre javasolt víziközmű működtetési költségekről és ráfordításokról (díjigény alátámasztó számítás).

⋯ 110 változatlan sor ⋯

(6) A Hivatal a víziközmű-szolgáltató működési engedélyét visszavonja, ha az engedélybe foglalt valamennyi víziközmű-rendszer vonatkozásában megszűnt az üzemeltetési szerződés.

(7) A Hivatal az engedélyes valamennyi hatályos működési engedélyét egyidejűleg visszavonja, ha a gazdasági társaság víziközmű-szolgáltatási engedélye visszavonásra került, vagy a 37. § (2) bekezdés c) vagy d) pontjában foglalt feltétel nem teljesül és a 37. § (3) bekezdésében meghatározott feltétel nem áll fenn.

(7) A Hivatal az engedélyes valamennyi hatályos működési engedélyét egyidejűleg visszavonja, ha a gazdasági társaság víziközmű-szolgáltatói engedélye visszavonásra került, vagy a 37. § (2) bekezdés c) vagy d) pontjában foglalt feltétel nem teljesül és a 37. § (3) bekezdésében meghatározott feltétel nem áll fenn.

(8) Az engedély módosítása vagy visszavonása nem eredményezheti az ellátás biztonsága vagy minősége romlását.

⋯ 24 változatlan sor ⋯

(3) A bírság a kötelezettség ismételt megszegése, a jogellenes állapot megszüntetésének elmulasztása vagy fenntartása esetén ismételten is kiszabható.

(4) A bírságot legkésőbb a határozat jogerőre emelkedését követő 15. napon kell megfizetni.

(4) A bírságot legkésőbb a határozat véglegessé válását követő 15. napon kell megfizetni.

(5) Ha a jogellenes állapot elháríthatatlan külső ok miatt alakult ki, és a helyzet orvoslása érdekében az arra kötelezett minden tőle elvárható intézkedést haladéktalanul megtett, a Hivatal bírságot nem alkalmaz.

⋯ 4 változatlan sor ⋯

- ab) megszegi az e törvényben vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban és a Hivatal határozatában foglalt ellátásért felelősre vonatkozó előírásokat és ez az ellátásbiztonságot veszélyezteti;

- ac) közös ellátásért felelősséggel érintett víziközmű-rendszer esetén az 5/G. § (1) bekezdése szerinti írásbeli megállapodásnak az érintett ellátásért felelősökkel történő megkötését akadályozza vagy elmulasztja,

- b) a víziközmű-szolgáltató

- ba) a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét a Hivatal által kiadott jogerős víziközmű-szolgáltatói vagy működési engedély nélkül folytatja, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdésében szabályozott ideiglenes szolgáltatást,

- ba) a víziközmű-szolgáltatási vagy a víziközmű-üzemeltetési tevékenységét a Hivatal által kiadott véglegessé vált víziközmű-szolgáltatói vagy működési engedély nélkül folytatja, ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdésében szabályozott ideiglenes szolgáltatást,

- bb) a kiszervezésre vonatkozó jogszabályi vagy a Hivatal határozatában foglalt előírást megsérti,

- bc) a 42. §-ban meghatározott cégjogi változást a Hivatal hozzájárulása nélkül kérelmez,

- bd) a tevékenységét a beszerzési szabályzat, üzletszabályzat Hivatal általi jóváhagyása nélkül folytatja;

⋯ 24 változatlan sor ⋯

(2)

(3) A bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.

(3)

(4) A bírság a díjmegállapítás során költségnövelő tényezőként nem vehető figyelembe.

⋯ 128 változatlan sor ⋯

(9) A bíróság – ha a döntéséhez szükséges – a feleket meghallgathatja és a felek indítványára további bizonyítást rendelhet el.

(10) A polgári nemperes eljárásban nincs helye perújításnak és felülvizsgálatnak.

(10) A polgári nemperes eljárásban nincs helye felülvizsgálatnak.

(11) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény – a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadó.

(11) A polgári nemperes eljárásra egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény – a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel –, továbbá a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvény bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései megfelelően irányadók.

52/A. § (1) Az okos mérési rendszerek bevezetése érdekében a víziközmű-szolgáltatók az okos mérésre vonatkozó mintaprojekteket folytathatnak. A mintaprojekt erre a célra létrehozott gazdasági társaság útján (a továbbiakban: projekttársaság) is végezhető. A (2)–(7) bekezdés előírásait a projekttársaság által végzett mintaprojektekre is alkalmazni kell.

⋯ 27 változatlan sor ⋯

(3) A felhasználót az átvétel igazolására alkalmas módon kell felszólítani azzal, hogy a második felszólítás kiküldésére leghamarabb az első felszólítás kézhezvételét követő tizenötödik napon túl kerülhet sor.

54. § (1) Az új víziközmű-szolgáltató a működési engedély jogerőre emelkedését követő harminc napon belül az érintett felhasználókat erről értesíti. Az értesítésben ki kell térni a víziközmű-szolgáltató elérhetőségén túl annak üzletszabályzata és ügyfélszolgálata elérhetőségére, valamint fel kell hívni a (2) bekezdésben foglaltakra a figyelmet.

54. § (1) Az új víziközmű-szolgáltató a működési engedély véglegessé válását követő harminc napon belül az érintett felhasználókat erről értesíti. Az értesítésben ki kell térni a víziközmű-szolgáltató elérhetőségén túl annak üzletszabályzata és ügyfélszolgálata elérhetőségére, valamint fel kell hívni a (2) bekezdésben foglaltakra a figyelmet.

(2) A működési engedély jogerőre emelkedését követő hatvanadik naptól a korábbi közszolgáltatási szerződés helyébe – a felek eltérő megállapodása hiányában – az új víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata szerinti közszolgáltatási szerződés lép.

(2) A működési engedély véglegessé válását követő hatvanadik naptól a korábbi közszolgáltatási szerződés helyébe – a felek eltérő megállapodása hiányában – az új víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata szerinti közszolgáltatási szerződés lép.

55. § (1) Az ingatlan tulajdonosa – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – köteles az ingatlant a víziközmű-rendszerbe beköttetni és a víziközmű-szolgáltatást igénybe venni, ha

⋯ 38 változatlan sor ⋯

(4) Az (1) bekezdés vagy (3) bekezdés szerinti szolgalmat meg kell szüntetni és önálló bekötést kell kialakítani, ha az uralkodó telek mentén a víziközmű-rendszer megépült.

55/B. § (1) Az 55/A. § (3) bekezdésben meghatározott eljárásra a szolgalommal terhelt ingatlan fekvése szerinti járási hivatal illetékes.

55/B. § (1)

(2) Az eljárásnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti egyéb eljárási költségeit – ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit, továbbá járási hivatal által hivatalból indított eljárások költségeit is – a vezetékjog alapítást kérő viseli.

(2) Az eljárásnak az Ákr. szerinti eljárási költségeit – ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit, továbbá a járási hivatal által hivatalból indított eljárások költségeit is – a vezetékjog alapítást kérő viseli.

55/C. § (1) A szolgalom alapítására irányuló kérelemben meg kell jelölni a vezetékjog célját, valamint szolgalom gyakorlása megkezdésének időpontját.

⋯ 19 változatlan sor ⋯

(2) Ha a szolgáló telek mezőgazdasági művelés alatt áll, a birtokba bocsátásra közvetlenül a termés betakarítása előtti időpontot nem lehet megjelölni.

55/F. § (1) A jogerős határozatot a járási hivatal az ingatlanügyi hatóság részére megküldi.

55/F. § (1) A véglegessé vált határozatot a járási hivatal az ingatlanügyi hatóság részére megküldi.

(2) A szolgalmi jogot az ingatlanügyi hatóság a jogerős határozat alapján a záradékolt vázrajz szerint vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.

(2) A szolgalmi jogot az ingatlanügyi hatóság a véglegessé vált határozat alapján a záradékolt vázrajz szerint vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.

55/H. § (1) Mentes a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, az igénybejelentés elbírálásának díja, a tervegyeztetés, adategyeztetés vagy ennek megfelelő szolgáltatás díja, a kiszállási díj, az igényfelméréssel és az igénybejelentés feldolgozásával, elbírálásával kapcsolatban bármilyen tevékenység, szolgáltatás díja, továbbá rácsatlakozáskor a bekötési vízmérőóra költsége, a bekötési vízmérőóra felszerelésének díja és a nyomáspróba díja alól a legfeljebb 32 mm átmérőjű ivóvízvezeték és a legfeljebb 160 mm átmérőjű szennyvízvezeték bekötése.

⋯ 194 változatlan sor ⋯

(2) A Nyilvántartásba új adatot bejegyezni, továbbá bejegyzett adatot módosítani, illetve törölni csak

- a) jogszabályban meghatározott okirat,

- b) jogerős bírósági vagy hatósági határozat

- b) jogerős bírósági vagy véglegessé vált hatósági határozat

alapján lehet.

⋯ 277 változatlan sor ⋯

(7) A (6) bekezdés szerint létrejött üzemeltetési szerződés alapján kérelmezett működési engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget nem von maga után.

80. § (1) Ha az ingatlan-nyilvántartásban az idegen ingatlanon lévő víziközmű vonatkozásában vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként nem települési önkormányzat, vagy az állam van bejegyezve, vagy a szolgalom bejegyzése korábban elmaradt, az ellátásért felelős 2020. december 31-ig igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül kérheti a vízvezetési szolgalmi jog részére történő megállapítását és a vízvezetési szolgalmi jog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását a vízügyi hatóságtól. A vízügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi követelmények mellett a vízvezetési szolgalmi jog fennállását és keletkezésének időpontját is megállapítja azzal, hogy a határozatnak az ingatlan-nyilvántartásban már szereplő, bejegyzett jogosultra vonatkozó adatokat nem kell tartalmaznia. A vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a vízügyi hatóság jogerős határozata alapján kerül sor.

(2) A vízügyi hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Ha a vízvezetési szolgalmi jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(2) A vízügyi hatóság a véglegessé vált határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. Ha a vízvezetési szolgalmi jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.

(3) A vízvezetési szolgalmi jog utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többletjogokat és -kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.

⋯ 5 változatlan sor ⋯

- a) meglévő víziközmű üzemeltetésével összefüggésben gyakorolt használati korlátozások tartalmát;

- b) ha a vízvezetési szolgalmat az ingatlan természetben vagy területi mértékben meghatározott részén gyakorolják, az ingatlan korlátozással érintett részét bemutató, ingatlanügyi hatóság hatályos záradékával ellátott vázrajzot;

- c) a vízvezetési szolgalommal érintett víziközmű vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyének számát.

- c)

(3) Ha a szolgalom gyakorlása megkezdésének tényleges időpontját a kérelemben meghatározták, akkor a vízvezetési szolgalom keletkezésének időpontját a vízügyi hatóság ennek megfelelően állapítja meg. Ha az időpontot a kérelemben nem határozták meg, vagy ha e kérdésben az ügyfél és a szolgalommal érintett telek tulajdonosa között vita alakul ki, a szolgalom keletkezésének időpontjaként az érintett víziközmű vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélye jogerőre emelkedése napját jelöli ki a vízügyi hatóság.

(3) Ha a szolgalom gyakorlása megkezdésének tényleges időpontját a kérelemben meghatározták, akkor a vízvezetési szolgalom keletkezésének időpontját a vízügyi hatóság ennek megfelelően állapítja meg. Ha az időpontot a kérelemben nem határozták meg, vagy ha e kérdésben az ügyfél és a szolgalommal érintett telek tulajdonosa között vita alakul ki, a szolgalom keletkezésének időpontjaként az érintett víziközmű vízjogi üzemeltetési vagy fennmaradási engedélye véglegessé válása napját jelöli ki a vízügyi hatóság.

(4) A vízügyi hatóság határozatában rendelkezik:

- a) víziközmű üzemeltetésével összefüggő használati korlátozások tartalmáról, figyelembe véve a jogosult és a vezetékjoggal érintett ingatlan tulajdonosának, vagyonkezelőjének, használójának érdekeit, valamint az ingatlanhasználat módját,

- b) a korlátozással érintett ingatlanrész meghatározásáról, az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzra történő utalással.

(5) A jogerős határozatot a vízügyi hatóság az ingatlanügyi hatóság, valamint az érintett víziközmű-szolgáltató részére megküldi.

(5) A véglegessé vált határozatot a vízügyi hatóság az ingatlanügyi hatóság, valamint az érintett víziközmű-szolgáltató részére megküldi.

(6) A szolgalmi jogot az ingatlanügyi hatóság a jogerős határozat alapján a záradékolt vázrajz szerint vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.

(6) A szolgalmi jogot az ingatlanügyi hatóság a véglegessé vált határozat alapján a záradékolt vázrajz szerint vezeti át az ingatlan-nyilvántartáson.

82. § (1) A 2013. május 31. napja után víziközmű-szolgáltatói tevékenységet folytatni kívánó gazdasági társaság, köteles legkésőbb e határidőig a működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Hivatalhoz.

⋯ 21 változatlan sor ⋯

(6) Az 58. §-t 2012. július 15-ét megelőzően késedelembe esett felhasználó tekintetében is alkalmazni kell.

84. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény hatálybalépése napján hatályos víziközmű-szolgáltatási működési engedély 36. §-nak és 37. §-nak összhangban álló módosítását a Hivatal hivatalból igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül végzi.

84. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény hatálybalépése napján hatályos víziközmű-szolgáltatói működési engedély 36. §-nak és 37. §-nak összhangban álló módosítását a Hivatal hivatalból igazgatási szolgáltatási díj megfizetése nélkül végzi.

(2) A 36. § és 37. § rendelkezéseit a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő víziközmű-szolgáltatási működési engedélyezési és üzemeltetési szerződés jóváhagyási eljárásokra is alkalmazni kell. Ha a tényállás tisztázásához szükséges, a Hivatal új hiánypótlási felhívást bocsát ki.

(2) A 36. § és 37. § rendelkezéseit a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő víziközmű-szolgáltatói működési engedélyezési és üzemeltetési szerződés jóváhagyási eljárásokra is alkalmazni kell. Ha a tényállás tisztázásához szükséges, a Hivatal új hiánypótlási felhívást bocsát ki.

(3) Ha 2016. december 31-én a víziközmű-szolgáltató működési engedélyeibe foglalt felhasználói egyenérték nem éri el a 37. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott értéket, a víziközmű-szolgáltató részére kibocsátott víziközmű-szolgáltatói engedély, továbbá valamennyi működési engedély – a 2016. december 31-én esetleg hatályos víziközmű-szolgáltatói működési engedéllyel együtt – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel, hatályát veszti.

⋯ 19 változatlan sor ⋯

87/C. § A nemzeti versenyképesség növeléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2017. évi CXXXVII. törvénnyel módosított 55/H. §-t a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

87/C. § E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

#### 26. Az Európai Unió jogának való megfelelés

88. § (1) E törvény 62. §-a a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

⋯ 60 változatlan sor ⋯

a) a 40/B. § (1) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja esetében az állam esetében 25 millió forint, települési önkormányzat esetében a helyi önkormányzat pénzforgalmi teljesítési adatairól adott tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolójában szereplő – az általa irányított költségvetési szervekkel összevontan számítandó – költségvetési kiadások és költségvetési bevételek közül a kisebb összegének 0,5%-a, de legfeljebb 25 millió forint,

b) a 40/B. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja esetében legalább a jogsértően kezelt vagy felhasznált használati díj összege, legfeljebb a jogsértően kezelt vagy felhasznált használati díj kétszerese,

b) a 40/B. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja esetében legfeljebb 25 millió forint,,

c) a 40/B. § (1) bekezdés b) pont bb)–bd) alpontja esetében legfeljebb 25 millió forint,

⋯ 23 változatlan sor ⋯