2010. évi CXXII. törvény — mi változott? 2016. január 1.

### A Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogállása és szervezeti keretei

(3) A NAV a részére a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott költségvetési támogatáson felül további – személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és felhalmozási kiadásokra fordítható – támogatásra jogosult a költségvetési törvényben rögzített bevételi tervek teljesítésével összefüggésben. A bevételi követelményeket, a felhasználható forrás mértékét, jogcímét és ütemezését a költségvetési törvényben kell meghatározni.

### A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetői

13. § (1) A NAV feladata:

- a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés,

- a) ellátja az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a pénzellátással kapcsolatban számára meghatározott feladatokat,

- b) végzi az adó-, vám- és pénzforgalmi adatoknak, az ellenőrzések megállapításainak összegezését, feldolgozását és ezekről a kormányzati gazdaságpolitika kialakításában részt vevő állami szervek részére információk szolgáltatását,

- c) feldolgozza az államháztartás működéséhez szükséges és rendelkezésre álló adatokat és az adópolitikáért felelős miniszternek átadja,

- f) lefolytatja az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti központosított ellenőrzést, valamint a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) szerinti központosított utólagos ellenőrzést,

- g) a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai és munkavállalói részére egészségmegőrzési, egészségügyi, szociális és kulturális feladatokat lát el,

- h) a kormánytisztviselői, a kormányzati ügykezelői, a hivatásos állományú tagjai részére ellátja a munkavégzésükhöz szükséges képzés, továbbképzés megszervezését és lebonyolítását,

- j) végzi a szerencsejáték-szervezéssel, valamint a játékautomatával és ajándéksorsolással kapcsolatos engedélyezési, nyilvántartási, továbbá az engedélyben foglaltak és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos ellenőrzési, hatósági felügyeleti feladatokat,

- k) együttműködik a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 46. § (1) bekezdésben meghatározott, a kiskereskedelmi és végfelhasználói töltőállomásokon a forgalmazott üzemanyagok ellenőrző jelölésének meglétével kapcsolatos feladat végrehajtásában.

(4) A NAV adóigazgatási jogkörében

- c) ellátja az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával kapcsolatos, illetve az egyéb kötelező befizetésekkel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat,

- d) ellátja az állami garancia (kezesség) kiutalásával, visszakövetelésével, a garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat,

- e) lefolytatja a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárást, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, végzi az eljárás díjának beszedését és visszatérítését, megküldi az adópolitikáért felelős miniszternek a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárások eredményeképpen kiadmányozott jogerős határozatok másolatát, illetve a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárásért beszedett díjakról és az eljárás során szerzett tapasztalatokról évente beszámolót készít az adópolitikáért felelős miniszternek,

(7) A munkáltató az (1) bekezdés szerinti bejelentés során tudomására jutott személyes adatot a bejelentést követő 15 napig, ha a bejelentés alapján munkáltatói intézkedésre kerül sor, az intézkedés meghozataláig, illetve ha a méltatlanság megállapításra kerül, vagy fegyelmi eljárás kerül lefolytatásra, az ezen eljárások eredményeképpen hozott munkáltatói intézkedés jogerőre emelkedéséig, per esetén a per jogerős lezárásáig jogosult kezelni. Ezt követően az adatokat törölni kell.

16/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlójának (a továbbiakban: pályázatot kiíró) döntése alapján meghatározott munkakör betöltése, illetve vezetői munkakör betöltése pályázat alapján is történhet. A megpályáztatott munkakörre kinevezni csak olyan személyt lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

17. § (1) E törvény alkalmazása során a Hszt. 2. § 1–4., 6–8., 11–16., 18–21., 23–25., 28., 30–31. pontja, 4–12. §-a, 13. § (3)–(7) bekezdése, 15. §-a, 17. § (2) és (5) bekezdése, 31. § (2)–(3) bekezdése, 33. § (7) bekezdése, 38. § (8) bekezdése, 40. §-a, 45. § (1) bekezdése, 46. § (1)–(3) bekezdése, 47. §-a, 49. § (1) és (4) bekezdése, 50. §-a, 52–53. §-a, 55–61. §-a, 66. § (3)–(4) bekezdése, 71–72. §-a, 74. § (3) bekezdése, 77. § (1) bekezdés h) pontja és (7) bekezdése, 86. § (2) bekezdés e) pontja és (5)–(7) bekezdése, 100. §-a, 102. § (2) bekezdése, 108–129. §-a, 130. § (4) bekezdése, 131. § (2) bekezdése, 132–133. §-a, 134. § (4) bekezdése, 135. § (5) bekezdése, 137. § (3) bekezdése, 139–146. §-a, 149–164. §-a, 165. § (1) bekezdés a) és f) pontja, továbbá a szolgálati viszony megszüntetés fegyelmi fenyítésre vonatkozó rendelkezése, 166–167. §-a, 168. § (2) bekezdése, 169–174. §-a, 176–221. §-a, 224. § (3)–(4) bekezdése, 225–256. §-a, 257. § (3)–(6) bekezdése, 264. §-a, 267. § (2)–(3) bekezdése, 269–271. §-a, 277–279. §-a, 290. §-a, 340. § 1–2., 12. és 17. pontja, 341. § (1) és (4) bekezdése, 344. § (5) bekezdése, 346. §-a, 348. § (1)–(5) és (8)–(9) bekezdése, 349. § (2)–(3) bekezdése, 350–361. §-a, 362. § (1) bekezdése, továbbá a 9–10. melléklete nem alkalmazható.

(3) Nem minősül a szolgálati jogviszony jellegét meghatározó, a Hszt. 13. § (1)–(2) bekezdése szerinti sajátos szolgálati körülmények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatásával járó szolgálati tevékenységnek különösen:

(9) A Hszt. 68. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezényelt pénzügyőr az e törvény szerinti illetményre, pótlékokra, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult. Egyebekben a Hszt. 68. § (3) bekezdése az irányadó.

(11) A Hszt. 82. § (1) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hivatásos szolgálati jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a pénzügyőr e törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott, a hivatásos szolgálati jogviszony fenntartásához szükséges, és a munkáltató által részére előírt képzési és vizsgakötelezettség teljesítését önhibájából elmulasztotta.

(13) A Hszt. 107. § (7) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a szolgálati jogviszony létesítésére nem kerül sor, a szolgálati jogviszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálat során az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozóan keletkezett vizsgálati adatot vagy egészségügyi adatot a vizsgálattól számított 1 éven belül meg kell semmisíteni.

- a) az alkalmazható szolgálati időrendszereket és azok kereteit,

- b) a tartalékos-nyilvántartás kezelésével kapcsolatos részletszabályokat.

(5) Akinek a hivatásos szolgálati jogviszonyát a (4) bekezdés alapján felmentéssel meg kellene szüntetni, de felmentésére a Hszt. 88. §-ában meghatározott okok miatt nem kerülhet sor, legfeljebb a felmentési védelem megszűnéséig rendelkezési állományba kell helyezni. Ilyen esetben a pénzügyőrt a 20. §-nak megfelelően kell besorolni és részére a besorolásnak megfelelő, pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.

(2) A Hszt. 223. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vizsgálatra e törvény

(4) Azokban az esetekben, amelyekben a Hszt. alapján – és e törvény előírásaira is figyelemmel – helye van szolgálati panasz benyújtásának, azt az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül lehet előterjeszteni.

(6) A Hszt. 268. § (1)–(2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy elöljáró parancsnokon azt a vezetőt kell érteni, akihez az (5) bekezdés értelmében a sérelmezett intézkedést hozó vagy mulasztó vezetőnek fel kell terjesztenie a szolgálati panaszt, amennyiben annak nem ad helyt.

(2) A Hszt. 32. § (1)–(2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

- a) az ott említett fegyelmi fenyítéseken a rendfokozatban való visszavetés, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fenyítést kell érteni,

(4) Az Mt.-ben meghatározott munkaszüneti napokon túl a pénzügyőrök tekintetében munkaszüneti nap január 26-a, a nemzetközi vámnap, a NAV hivatásos állományú tagjainak ünnepnapja.

(2) Amennyiben a munkáltató szervezetszerű működési területe a főváros vagy annak egyes kerületei, illetve Pest megye területére terjed ki, kiküldetésnek – az (1) bekezdés második mondatában foglalt feltétel megvalósulása esetén – az minősül, ha a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt a munkáltató a közép-magyarországi régió közigazgatási határain kívüli munkavégzésre kötelezi.

(4) A kiküldetésben lévő kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek az élelmezésével kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár.

### Vezetői munkakörök, vezetői kinevezés, vezetői kinevezés módosítása

(2) A vezetői munkakört betöltő személy szolgálati elöljárója az általa vezetett szervezet, szerv, szervezeti egység állományába tartozó pénzügyőrnek.

(3) A főosztályvezető helyettesítésére szervezeti egység vezetése nélkül egy főosztályvezető-helyettesi munkakör tölthető be.

(2) A besorolási osztályokat és a fizetési fokozatokat az 1. számú melléklet, a pénzügyi nyomozó I. és pénzügyi nyomozó II. munkakört betöltők tekintetében az 1/A. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szorzószám-tartomány

- aa) a főosztályvezető esetén 8,00–9,00;

- ab) főosztályvezető-helyettes esetén 7,50–8,50;

- ac) az osztályvezető esetén 7,10–8,00;

- ba) a főosztályvezető esetén 7,80–8,80;

- bb) a főosztályvezető-helyettes esetén 7,50–8,50.

(4) Az (1)–(3) bekezdés alapján megállapított alapilletmény 100%-os alapilletménynek minősül az illetményszorzó mértékétől függetlenül.

(2)

(4) A 4. számú melléklet esetén a vetítési alap az alapilletmény.

24. § (1) A vezetői illetménypótlék mértékét a 6. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a kormánytisztviselőt, illetve a pénzügyőrt vezetői munkakörbe helyezik, vagy vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezik, illetve címadományozásra vagy annak visszavonására, vagy a kormánytisztviselő, illetve a pénzügyőr II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba történő átsorolására, illetve belső áthelyezésére vagy tartós külszolgálatra történő kirendelésére kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg.

(3) Az (1) bekezdés alapján megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

(2a) A személyi illetményben részesülők illetményét évente – január 31-ig – felül kell vizsgálni.

(2) Az idegennyelv-tudást az államilag elismert nyelvvizsga eredményét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(4) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként

(4) Gépjárművezetői pótlékra az jogosult, aki a NAV jelzésével és megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjárművet rendszeresen, legalább havonta négy alkalommal vezet, és rendelkezik a megkülönböztető jelzés használatához szükséges pályaalkalmassági vizsgával. A pótlék mértéke az illetményalap 13%-a.

(6) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a napi munkaidőn túl teljesített készenlét esetén a készenlét időtartamára készenléti pótlékra jogosult. A készenléti pótlék mértéke teljesített óránként az illetményalap 0,25%-a.

### Szakmai címek

(2) Szakmai tanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább ötéves szakmai gyakorlattal és – kormánytisztviselő esetén – közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek; szakmai főtanácsadói cím annak az I. besorolási osztályba tartozó, legalább tíz éves szakmai gyakorlattal és – kormánytisztviselő esetén – közigazgatási vagy jogi szakvizsgával, illetve teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek adományozható, aki "kiválóan megfelelt" minősítésű.

### Címzetes címek

(2) Címzetes vezető-tanácsosi cím a legalább öt, címzetes főtanácsosi cím a legalább tizenkettő, címzetes vezető-főtanácsosi cím a legalább húsz, címzetes főmunkatársi cím a legalább tizennyolc év kormányzati szolgálati jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött idővel rendelkező kormánytisztviselőnek, illetve pénzügyőrnek adományozható.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a jogosult kormányzati szolgálati jogviszonya, hivatásos szolgálati jogviszonya, illetve munkaviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a (2) bekezdés szerinti távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – az érintett választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni. Nem kell visszafizetni (visszaadni) a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a jogosult halála miatt szűnik meg.

### Költségtérítések és egyéb juttatások

- d) illetményelőleg,

- e) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás.

32/C. § (1) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(3) Nem minősül túlmunkának, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha a kormányzati szolgálati jogviszony, a hivatásos szolgálati jogviszony

32/G. § (1) A túlmunka teljesítéséért a kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt

- a) évi 150 óráig terjedő túlmunka teljesítéséért szabadidő,

(2) A kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt a túlmunka teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű, a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített túlmunka esetén a munkaidő időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő, illetve díjazás illeti meg.

(2) A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a készenlét tartama alatt köteles munkára képes állapotát megőrizni.

(4) A készenlét időtartamát legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre közölni kell. Ettől a munkáltató – különösen indokolt esetben – eltérhet. Az eltérés során az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire figyelemmel kell lenni.

(5) Figyelemmel a 32/Q. § (3) bekezdésben foglaltakra is, a hosszabb tartamú pótszabadság a kormánytisztviselőnek, illetve a pénzügyőrnek abban az évben jár először, amelyben a (2), illetve (3) bekezdésben meghatározott besorolást eléri; az ügykezelőnek, illetve a munkavállalónak pedig abban az évben jár először, amelyben a (4) bekezdésben meghatározott időtartamú jogviszonyt betölti.

32/L. § (1) A kormánytisztviselőt, a pénzügyőrt, az ügykezelőt a tizenhat évesnél fiatalabb

32/V. § (1) A kormánytisztviselőnek, a pénzügyőrnek, az ügykezelőnek – a 32/U. §-ban foglaltakon túl – kérelmére illetmény nélküli szabadság jár

- b) hozzátartozója tartós – előreláthatólag 30 napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre,

- c) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés időtartamára,

- d) a külszolgálat időtartamára, ha házastársa vagy élettársa külszolgálatot teljesít.

költségeit.

(6) A (4) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség alapja:

### Összeférhetetlenség

- a) nem tölthet be olyan munkakört, amelyben a hozzátartozójával az adott szerven belül irányítási (felügyeleti), szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne;

- b) nem láthat el olyan feladatot, amelynek révén olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben a hozzátartozójának a Ptk. szerinti többségi befolyása van, vagy a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el.

(5) A kormánytisztviselő nem lehet helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja annál az önkormányzatnál, amely a NAV őt alkalmazó szerve szervezetszerű működési területén működik.

(6a) A pénzügyőr nem lehet helyi önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja.

- g) folytathat tanszékvezetői tevékenységet,

- h) lehet felsőoktatási intézmény oktatási feladatokat is ellátó belső szervezeti egységének vezetője.

- a) a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban van,

- b) a gazdasági társaság állami alapító vagy az általa létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítvány közvetlen vagy közvetett tulajdonában van,

(4) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a munkáltatói jogkör gyakorlója, de a fegyelmi vétség elkövetőjét a fegyelmi eljárás megindítását követően a NAV szervei között áthelyezik, az adott ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlója továbbra is az a személy, aki a fegyelmi eljárás megindításának időpontjában a munkáltatói jogkör gyakorlója volt.

(6) A rendelkezési állományba tartozó pénzügyőrrel szemben a fegyelmi jogkör gyakorlója

- a) ha

- aa) a pénzügyőr a szolgálatát a kijelölt miniszter által vezetett minisztériumban vagy az irányítása alatt álló költségvetési szervnél teljesíti, a kijelölt miniszter által meghatározott vezető;

- b) ha a rendelkezési állományba helyezés – ide nem értve a d) pont szerinti esetet –,

- ba) a Hszt. 77. § (1) bekezdés b)–c), e)–f) pontja alapján történt, annak a NAV szervnek a munkáltatói jogkör gyakorlója, amelynek rendelkezési állományába a pénzügyőr tartozik;

(7) Ha a fegyelmi vétséget többen követték el, és az érintettek fegyelmi jogkör gyakorlója nem ugyanaz a vezető, a fegyelmi jogkör gyakorlója az, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed. A fegyelmi jogkör gyakorlója ilyen esetben a 33/L. § (1)–(2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el.

(2) Tábornok esetében rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés kiszabására az (1) bekezdés szerinti fegyelmi tanács javaslatot tesz a kijelölt miniszternek.

(3a) Ha a kijelölt miniszter a javaslattal egyetért, a Hszt. 32. § (2)–(5) bekezdését kell alkalmazni.

(4) Ha a kijelölt miniszter szerint egyik javasolt fegyelmi büntetés sem indokolt, az ügyet visszaküldi az (1) bekezdés szerinti fegyelmi tanács vezetőjének az eljárás folytatására, vagy – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 30 napon belül maga dönt az ügyben.

33/N. § (1) A fegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket mindenki maga előlegezi, de – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a NAV viseli.

(5) Vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselő, pénzügyőr esetén a NAV adott szervének a fegyelmi eljárás alá vont személlyel legalább azonos vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselői, pénzügyőrei közül kell kijelölni a vizsgálóbiztost. Ilyen személy hiányában a felettes szerv vezetője a fegyelmi eljárás elrendelésétől számított 6 munkanapon belül a felettes szerv állományába tartozó kormánytisztviselők, pénzügyőrök közül legalább főosztályvezető-helyettesi munkakört betöltő vezetőt jelöl ki a vizsgálóbiztosi feladatok ellátására, függetlenül az eljárás alá vont vezető vezetői munkakörének szintjétől.

(8) Nem lehet vizsgálóbiztos az, akivel szemben a 33/Z. § (9) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(6) Vezetői munkakört betöltő eljárás alá vont esetén a fegyelmi tanács tagjainak kijelölése során a 33/T. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(9) A fegyelmi tanács eljárásában és döntéshozatalában elnökként, tagként, illetve jegyzőkönyvvezetőként összeférhetetlenség miatt nem vehet részt:

(2) A fegyelmi tanács a tárgyaláson az eljárás alá vont személyt, illetve képviselőjét – rövid indoklással – arról tájékoztatja, hogy mivel a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést tart indokoltnak, ezért az ügy iratait döntéshozatalra a (3) bekezdés szerinti, hatáskörrel rendelkező vezetőnek (illetve a kijelölt miniszternek) küldi meg.

(4) A hatáskörrel rendelkező vezető a 33/J. § (5) bekezdésnek, illetve a 33/J. § (6) bekezdés d) pontnak, a 33/K. § (5) bekezdésnek megfelelően, a kijelölt miniszter a 33/K. § (3)–(4) bekezdésnek megfelelően jár el.

(7) Ha az e § alapján hozott határozat minősített adatot tartalmaz, a 34/A. § (6) bekezdésének figyelembevételével kell eljárni.

(6) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét és mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.

(2) Az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, illetve ügykezelő, akinek a munkaköri leírásában rögzített munkaköri feladatai közé tartozik a részére szabályszerűen átadott és átvett raktári leltárkészlet raktárkezelése, illetve az a munkavállaló, aki a munkáltatóval kötött leltárfelelősségi megállapodás alapján köteles a részére szabályszerűen átadott és átvett raktári leltárkészlet raktárkezelésére, a keletkezett leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel.

(10) A (7) bekezdés szerinti értesítésben a károkozót a (7)–(9) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni kell.

(12) Nem alkalmazható a (7)–(11) bekezdés, ha a kárt többen együttesen okozták, vagy ha a kártérítési felelősség leltárhiány alapján áll fenn.

(8) Amennyiben a foglalkoztatott az esedékes részletet 15 napot meghaladóan sem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben, a nem teljesített részlet esedékességétől számított, Ptk. szerinti kamattal növelten esedékessé válik, illetve a munkáltató a követelését a 28/D. § szerinti levonás útján érvényesítheti. Ugyanígy kell eljárni, ha a foglalkoztatott a fizetési halasztásra engedélyezett határidőt követően 15 napot meghaladóan sem teljesít. Erre a határozat rendelkező részében fel kell hívni a foglalkozatott figyelmét.

### A munkáltató kártérítési felelőssége

a munkáltató kártérítési felelősségének közös szabályai

(2) A munkavállalóra az Mt.-nek a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó XIII. fejezetét és a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó XIV. fejezetét – a (3) bekezdés kivételével – nem kell alkalmazni.

(3) A munkavállalóval kötött leltárfelelősségi megállapodásra az Mt. 184. §-át – a csoportos leltárfelelősségi megállapodásra vonatkozó rendelkezések kivételével – alkalmazni kell.

### A bírósági eljárás

34/Y. § (1) E fejezet, valamint a NAV személyi állományának jogviszonyát szabályozó más jogszabályok alkalmazásában:

- b) áthelyezés: a (2) bekezdés b) pontja szerinti külső áthelyezés;

- c) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: a munkáltatói jogkört gyakorló vezető;

- d) pályakezdő: az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként kormányzati szolgálati jogviszonyt, hivatásos szolgálati jogviszonyt létesít;

- e)

- f) munkavégzési hely/szolgálatteljesítési hely: a munkáltató székhelye, illetve azon telephelye (kihelyezett szervezeti egység, ügyfélkapcsolati hely/ügyfélszolgálat, kirendeltség), ahol az érintett munkáját szokásosan végzi, ha pedig a munkáját szokásosan a munkáltató székhelyén, telephelyén kívül végzi, ahol közvetlen vezetője felé beszámolási kötelezettségét teljesíti;

- g) a munkáltató szervezetszerű működési területe: az a földrajzilag körülhatárolt területrész, ahol az adott NAV szerv a hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabály alapján a hatáskörébe utalt feladatokat jogosult, illetve köteles ellátni, és ahol a szerv állományába tartozó kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő a munkaköri kötelezettségét köteles ellátni;

- i) szervezeti egység: a szerv azon szervezeti eleme, amelyet osztályvezető (ideértve az osztályt vezető főosztályvezető-helyettest is), illetve főosztályvezető vezet, valamint a kirendeltség;

- j) kormányzati szolgálati jogviszonyra, hivatásos szolgálati jogviszonyra (együtt: szolgálati jogviszonyra) vonatkozó szabály: az e törvényben, a Kttv.-ben, a Hszt.-ben, valamint az ezen törvények végrehajtására kiadott rendeletben, továbbá az e törvényben meghatározott tárgykörökben a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott rendelkezés;

(2) E törvény alkalmazásában:

- a) belső áthelyezés: a NAV szervei közötti áthelyezés; a belső áthelyezés nem eredményezi a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnését;

(3) A belső áthelyezés esetén követendő eljárás rendjét a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.

(4a) A Hszt.-ben és a Hszt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben a miniszter részére biztosított jogköröket a NAV tekintetében a kijelölt miniszter gyakorolja.

(5) Ahol a Hszt.

- c) beosztási illetményt említ, azon a NAV tekintetében az e törvény szerinti alapilletményt;

- d) alapilletményt említ, azon a NAV tekintetében az e törvény szerinti alapilletmény és rendfokozati illetmény együttes összegét;

- e) szolgálati beosztást említ, azon a NAV tekintetében munkakört;

35. § (1) A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, felderítési és nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak.

(3) Az e fejezet szerinti intézkedés célja a pénzügyőr szolgálati feladatai végrehajtásának elősegítése. Az e fejezet szerinti intézkedés a szolgálati feladat ellátása során és – a törvény eltérő rendelkezésének hiányában – azzal összefüggésben gyakorolható.

35/A. § (1) A pénzügyőrt az intézkedés során

(2) A pénzügyőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A pénzügyőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a munkakörére, a rendfokozatára, a személyére tekintet nélkül köteles fellépni.

(2) Az intézkedést foganatosító szerv vezetője a panaszt közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el. Az eljárás során a jelen §-ban nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát – a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint – kérheti az, aki az (1) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult.

36/C. § (1) A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából

- b) átvizsgálhatja a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát, az (1) bekezdés b) pont szerinti vizsgálat során pórázon vezetve szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. Az (1) bekezdés a) pont szerinti vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, miután a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták.

### Elfogás és előállítás

(3) A pénzügyőr jogosult a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti körözött személyek nyilvántartásában szereplő, a körözés alapján előállítandó személyt az intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányságra előállítani. Az előállított személy átszállításáról, az intézkedést elrendelő vagy az intézkedésben megjelölt hatóság elé állításáról az előállítást elrendelő hatóság gondoskodik.

(5) Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.

- b) a Be.-n, illetve a Szabs. tv.-en alapuló, a NAV hatáskörébe tartozó esetekben az elővezetés végrehajtása érdekében;

- c) ha az előállítás e törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.

(3) A NAV kormányrendeletben meghatározott szerve állományába tartozó pénzügyőr az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés foganatosítására – a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felkérése alapján – más nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén is jogosult.

(2) A belépést (behatolást) és a magánlakásban folytatott eljárást az érintett személy kíméletével, lehetőleg 6 és 20 óra között kell végrehajtani, továbbá az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

36/I. § (1) A pénzügyőr a szolgálati feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetve megakadályozni, hogy bűncselekmény, szabálysértés helyszínét megváltoztassák.

### Egyéb pénzügyőri intézkedések

36/J. § A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából közutakon, közforgalom számára megnyitott területen személyeket, járműveket – a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával – megállíthat.

(2) Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértést nem állapítanak meg, kérheti igazolt költségeinek megtérítését.

(3) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén az (1) bekezdés szerinti jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik akkor, ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában a szolgálaton kívül lévő pénzügyőr intézkedésre alkalmas állapotban van.

36/M. § (1) A pénzügyőr eljárása során megvizsgálhatja, hogy az ellenőrzés alá vont áru tulajdonosának van-e az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett, végrehajtható adó- vagy vámtartozása, illetve végrehajtás alá vont adó módjára behajtandó köztartozása, továbbá e vizsgálat eredményeként jogosult a végrehajtás alá vonható ingó vagyontárgyak lefoglalására.

(3) Ingófoglalás céljából, továbbá – ha azt jogszabály lehetővé teszi – a végrehajtásban való pénzügyőri közreműködés céljából a pénzügyőr magánlakásba, és magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre beléphet.

36/N. § (1) Ha gyanú merül fel arra, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, a pénzügyőr jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére.

(3) A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát nem haladhatja meg.

(3) Az e törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében a NAV – külön megállapodás alapján meghatározott időtartamra – a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítését kezdeményezheti a (2) bekezdés hatálya alá tartozó szervezeteknél.

(5) A foglalkoztatás pénzügyi nyomozói jellegével kapcsolatos speciális szabályokat – a hatályos jogszabályok keretei között – a NAV és az érintett szervezet külön megállapodása tartalmazza.

(2) A NAV, illetve a NAV nyomozó hatósága gazdálkodásának külső szerv által történő ellenőrzése során az ellenőrzést végző szerv birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, annak forrására, illetve az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

### Bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés

(3) A NAV az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg kivéve, ha e korlátozás alól a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.

(2) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a NAV hatáskörébe tartozó adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatok kezelésére, nyilvántartására, az adatszolgáltatásra, az adatok átvételére és átadására az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

- g) az egyes bűncselekmények nyomozása során a felderítéssel és bizonyítással kapcsolatban keletkezett iratokban szereplő személyek és kapcsolataik adatait, illetve az eljárási helyzetükre vonatkozó adatokat, valamint a hozzájuk fűződő nyomozási adatokat az ügyben hozott jogerős ítéletig, vagy a nyomozás megszüntetése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,

- h) a titkos információgyűjtés alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat, ha büntetőeljárás nem indul, a titkos információgyűjtés lezárását követő legfeljebb két évig, büntetőeljárás lefolytatása esetén a büntethetőség elévüléséig, elítélés esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésig, illetve legfeljebb húsz évig, együttműködők, valamint fedett nyomozók esetén az együttműködés, illetve a fedett nyomozói tevékenység megszűnésétől számított húsz évig.

(2) A NAV nyomozó hatósága a bűnüldözési feladatok teljesítése érdekében az adott bűncselekmény felderítése és nyomozása során, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása érdekében a bűnüldözési rendszereit és a NAV egyéb rendszereit – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel – egymással összekapcsolva egyedi adatkezelést végezhet.

(4) Az 59. § (2) bekezdés szerinti esetben a NAV egyéb rendszereiből csak ügyészi jóváhagyással vehető át adat, illetve végezhető összekapcsolt egyedi adatkezelés.

(2) A NAV által kezelt adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon, történelmi kutatási, statisztikai vagy tudományos célra lehet felhasználni.

75. § (1) A NAV a Vízuminformációs Rendszerhez a törvény szerint hatáskörébe tartozó, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. számú melléklete által meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése, és nyomozása céljából, meghatározott egyedi ügyben betekintés céljából történő hozzáférést kezdeményezhet. A kezdeményezést a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az EUROPOL számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat (a továbbiakban: 2008/633/IB tanácsi határozat) szerinti kijelölt nemzeti központi hozzáférési ponthoz kell megtenni.

- b) a fénykép és

- c) bármely – korábban kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított – vízummal kapcsolatos adat.

76. § (1) A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereibe csak

- g)

- h) a NAV bűnüldözési feladatokat ellátó szerveinek működését ellenőrző szerv tagja,

- i) a kijelölt miniszter által irányított minisztériumnak a miniszter által kijelölt kormánytisztviselője, szakmai vezetője,

- d) a nemzetbiztonsági szolgálatok,

- e) a külpolitikáért felelős miniszter által irányított minisztérium illetékes szerve,

- f) a honvédelmi igazgatás illetékes szerve,

- h) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szerv,

- i) a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzése céljából.

(3) A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértési, rendészeti és egyéb közigazgatási eljárással összefüggő személyes adatok kezelésére a külön törvények rendelkezései az irányadók.

80. § (1) Az információs technológia vámügyi alkalmazásáról szóló 2009/917/IB tanácsi határozattal összefüggésben az EU váminformációs rendszerének adataihoz való közvetlen hozzáférésre, nemzeti hatóságként a NAV jogosult.

81. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

- a) a NAV szervezeti felépítésére vonatkozó részletes szabályokat,

- c) a NAV állományába tartozó kormánytisztviselők, pénzügyőrök tekintetében a képesítésre vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki

- e) az Art. 7. számú melléklet 18. pontja szerinti szervet,

- f)

- g) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 2010. október 7-i 904/2010/EU tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti központi kapcsolattartó irodát és szükség esetén e rendelet 2. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolattartó szervet,

- k) a technikai ellenőrzés alkalmazásának feltételeit, az alkalmazható eszközök körét és a technikai ellenőrzés alkalmazására vonatkozó eljárási szabályokat,

- l) a könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket, valamint az e körből kizárt tevékenységeket és kapcsolódó mentesítéseket.

83. § A kijelölt miniszter utasításban állapítja meg a NAV felhatalmazott szervei által végzett titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának szabályait.

### Átmeneti rendelkezések

87. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-jével az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség összeolvadásával jön létre, ezzel egyidejűleg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség megszűnik.

(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség általános jogutódja, ideértve a megszűnő szervek valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátását, továbbá valamennyi jogát és kötelezettségét, valamint vagyonát, vagyoni jogait és előirányzatait is.

(4) A NAV általános jogutód a Vám- és Pénzügyőrség alkalmazásában állók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint szolgálati jogviszonyuk, kormánytisztviselői jogviszonyuk, közalkalmazotti jogviszonyuk fennállása tekintetében.

90. § (1) Ahol jogszabály az állami adóhatóság vezetőjét vagy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökét vagy vezetőjét említi, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét kell érteni.

(7) Ahol jogszabály vámhatóságot a bűnmegelőzési, bűnüldözési, bűnfelderítési, nyomozóhatósági feladatokkal összefüggésben említ, azon 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi főigazgatóságát és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szerveit valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerveinek az Európai Unió külső vámhatárán működő, nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott, e jogkörükben eljáró kirendeltségeit kell érteni.

#### 94. §

96. § Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál, illetve a Vám- és Pénzügyőrségnél 2010. december 31-én folyamatban lévő hatósági ügyeket 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve (kirendeltsége) folytatja le.

97. § (1) A Vám- és Pénzügyőrségnél 2010. december 31-én folyamatban lévő, a Be. e törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdése szerint 2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe utalt bűncselekmények nyomozását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósága folytatja le.

(4) A Vám- és Pénzügyőrség hivatásos állományú tagja vonatkozásában 2010. december 31-ig elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő közélet tisztasága elleni bűncselekmények tekintetében a Be. 201. § (2) bekezdés b) pontjának 2010. december 31-ig hatályos rendelkezését 2010. december 31-ét követően is alkalmazni kell.

98/A. § (1) Ha a 2011. december 31-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományában álló kormánytisztviselő, illetve pénzügyőr a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvénnyel (a továbbiakban: NAV Mód. tv.) megállapított összeférhetetlenségi szabályok alapján 2012. január 1-jével összeférhetetlen helyzetbe kerül vagy engedélykérelem terheli, az összeférhetetlenségi okot köteles 2012. január 31-ig a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban bejelenteni, illetve az engedély iránti kérelmet előterjeszteni. Egyebekben – a (2)–(5) bekezdés kivételével – e törvénynek a NAV Mód. tv. 28. §-ával megállapított 34/D. § (1)–(2) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Ha az összeférhetetlenségi ok e törvénynek a NAV Mód. tv. 24. §-ával megállapított 34. § (2) bekezdés b) pontja alapján áll fenn 2012. január 1-jén, úgy – az (1) bekezdéstől eltérően – a munkáltatói jogkör gyakorlója az összeférhetetlenség megszüntetésére 90 napos határidővel szólítja fel írásban az érintettet. Ha az érintett az összeférhetetlenséget a felszólítás kézhezvételétől számított 90 napon belül nem szüntette meg, kormánytisztviselői jogviszonya, szolgálati jogviszonya megszűnik.

### 3. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

| | A | B |

| --- | --- | --- |

### 4. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

### 5. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

### 6. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

| | A | B | C | D |

| --- | --- | --- | --- | --- |

### 6/A. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

| | A | B | C | D | E |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 1 | Sorszám | A hatáskör területe | Munkáltatói jogkör megnevezése | A jogkör gyakorlója | |

| 3 | 1. | Hivatásos szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos intézkedések | Hivatásos állományba vétel | | |

| 4 | tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz | X | |

| 5 | főtiszt, tiszt esetében | | X |

| 22 | 4. | Fegyelmi hatáskörök | Tábornok esetében rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz | X | |

| 23 | Rendfokozatban visszavetés, illetve hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése fegyelmi büntetés kiszabása főtiszt, tiszt esetében | | X |

| 24 | Fegyelmi eljárás lefolytatása, egyéb fegyelmi büntetések kiszabása | | |

| 26 | 5. | Vezényléssel kapcsolatos intézkedések | Külszolgálatra történő vezénylés | | |

| 27 | tábornok esetében | X | |

| 28 | főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében | | X |